Az alaptörvény negyedik módosításáról szóló javaslat általános vitájának folytatásával és lezárásával ért véget az Országgyűlés keddi ülése.

Az általános vita folytatásában Mátrai Márta (Fidesz) megerősítette, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) nem tartalmilag mondott kritikát az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről. A konkrét módosítás kapcsán leszögezte: az, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok és azok indoklásai az alaptörvény értelmezése során nem vehetők figyelembe, nem korlátozzák, hanem kiszélesítik az Ab mozgásterét az alaptörvény értelmezésével kapcsolatban, hiszen ezentúl nem kötik a testületet a korábbi határozatok és indoklások.

Szilágyi György (Jobbik) élesen kritizálta a kormányt, amiért szerinte a kommunista diktatúra elítélését és a diktatúra vezetői juttatásának csökkentésének lehetőségét tartalmazó cikk módosításával kapcsolatban túlságosan általánosan fogalmaznak. Hangsúlyozta: a Jobbik számára az lenne a megfelelő megoldás, ha a kommunista diktatúra minden résztvevőjét kizárnák a közéletből, az MSZP vagyonát elkoboznák és feloszlatnák az MSZP-t.

Bencsik János (Fidesz) a termőföldről beszélt felszólalásában. Szerinte a szélsőségesen egyenlőtlen földviszonyok akadályai lehetnek a mezőgazdaság egészséges fejlődésének, mert a nagybirtokok kevesebb embert tudnak foglalkoztatni a helyi kisebb gazdaságoknál. Hangsúlyozta: a helyes birtokpolitika a fenntartható fejlődés elérésében is fontos szerepet játszhat. Bencsik János szerint a növekedés helyett a természeti erőforrások újraelosztásának kellene a gazdaság középpontjában állnia, ezért is üdvözli a családi gazdálkodásokról szóló passzus bekerülését az alaptörvénybe.

Staudt Gábor (Jobbik) fából vaskarikának, „csak azért is” mentalitásnak nevezte, hogy az átmeneti rendelkezés tartalmát magába az alaptörvénybe építi be a kormányoldal, és azt is mondta: indokolatlan a továbbiakban hatályban tartani az átmeneti rendelkezést. A család fogalmának meghatározását a képviselő elfogadhatónak tartotta, a kommunista bűnök esetében azonban nem elégedett meg azok kimondásával. A röghöz kötés alaptörvénybe helyezése szerinte arra utal, hogy más formában a javaslat nem állná ki az alkotmányosság próbáját. Közölte azt is: a hajléktalankérdés sem az alaptörvénybe való.

Szakács Imre (Fidesz) azt mondta: a módosítás elfogadásával vélhetően kezelni lehet az Ab aggályait. Mint mondta, a mostani változtatások egy része második vagy harmadik alkalommal van a parlament előtt, de mind olyan kérés, amely alapvetően határozza meg az ország belső jogegységét, ezért támogatandónak tartotta.

Murányi Levente (Jobbik) azt tartotta fontosnak, hogy a kommunista bűntényekkel ne járjon úgy az ország, mint a pártnyugdíjak megvonásának ügyével.

Osztolykán Ágnes (független) a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban azt mondta, alkotmányjogi nonszensz ennek alaptörvénybe iktatása. Az LMP-s politikus szerint ahhoz, hogy a fiatalok ne menjenek el vagy visszajöjjenek, élhető országot, munkahelyeket kell teremteni. Hozzátette: az intézményi autonómia szűkítésének, a felsőoktatás felszámolásának véget kell vetni.

Kiss Sándor (Jobbik) azt nehezményezte, hogy 9 és 12 évre akarnak „bebetonozni” olyan bírákat, akiket a mostani politikai vezetés nevez ki. Hozzátette: a bíróság és az ügyészség hiába mondja, hogy politikailag független szervezetek, be kell látni, hogy nem azok. Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában arról szólt, hogy az MSZP a rendszerváltás után törvénytelen módon örökítette át magára a korábbi állampárt vagyonát, mint mondta, a kormánytöbbségnek ezért törvényjavaslatot kellene alkotnia az érintettek felelősségre vonására, valamint a kártérítésre.

Schiffer András (független) azt mondta, az alaptörvény semmilyen formában nem felel meg egy alkotmány követelményeinek, és példátlan módon köti meg a következő kormányok kezét. Az LMP politikusa hozzátette: olyan passzusokat emelnek az alaptörvénybe, amelyeknek "semmi keresnivalója nincs ott", így az integrált mezőgazdasági üzemszervezést, a hallgatói szerződéseket, vagy az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített családjogi rendelkezést. "Milyen alkotmányos demokráciában élünk?" - tette fel a kérdést.

Az MSZP nem vett részt a vitában.

Az ülést vezető Balczó Zoltán lezárta az alkotmánymódosítás általános vitáját, majd bezárta az ülést is. A Ház a jövő héten, várhatóan kétnapos üléssel folytatja munkáját.

Előrelépésként értékelték az építésügyi lánctartozások megakadályozásával kapcsolatos törvényjavaslatot az általános vitában felszólaló képviselők, az Országgyűlés keddi ülésén. A körbetartozások után közlekedési tárgyú törvények módosításáról vitatkoztak a képviselők.

Jobbik: a cégek régóta várják, hogy az állam gátat szabjon a tartozásoknak

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) arra mutatott rá, hogy a nagy, jellemzően egy-egy beruházásra létrejövő cégek hirtelen bedőlése és eltűnése sok problémát okozott az építőiparban, a kisebb cégek így régóta várnak egy olyan javaslatra, amely ezt megakadályozza.

A képviselő fontosnak tartotta, hogy felszámolást csak olyan cég folytathasson, amely erre jogosult. Áttörésnek értékelte a javaslatban, hogy olyan kivételes bizonyító ereje lesz a szakvéleménynek, amely nemcsak a perek eldöntésénél fontos, de ideiglenes intézkedést is lehetővé tesz. Döntő jelentőségűnek nevezte, hogy a szakértői szerv ellen tud-e állni a korrupciónak. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a szakvélemények csak a 400 millió forintnál kisebb értékű ügyekben alkalmazhatók.

KDNP: hamarabb pénzükhöz juthatnak a vállalkozók

Olyan szervezet jön létre, amely segít az építőiparban kialakuló jogviták elrendezésében – mutatott rá Aradszki András. Szerinte a könnyebb és gyorsabb bizonyítási eszközzel élve hamarabb hozzájuthatnak pénzükhöz a kifizetetlen vállalkozók.

A lánctatozásokért szerinte az alacsony tőkeellátottság és a beruházási hitelek elégtelensége is okolható, valamint a vagyontalan projektcégek elterjedése. A 400 millió forint feletti beruházásoknál a fedezetkezelő nyújt segítséget – válaszolta a Jobbik felvetésére. A jogszabály fontos eszközének tartotta, hogy nem köti a felek előzetes megállapodásához a szakvélemény létrehozását, vagyis a lehetőségtől senki sem zárható el.

Szatmáry: a javaslat megfelelő határidőket szab

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában elmondta: a teljes vagyonukat kockáztató kisvállalkozóknak eddig nem volt kihez fordulniuk, ha nem jutottak hozzá a pénzükhöz. Az államtitkár ezért a megoldási javaslat fontos elemének tartotta, hogy olyan határidőket szab, amelyen belül még nem mennek csődbe a vállalkozások.
Szükségesnek tartotta azt is, hogy megfelelő jogkövetkezménnyel járjon az, ha egy cég ellen teljesítésigazolási szervhez kell fordulni. Mint mondta, a teljesítésigazolást egy a választott bírósághoz hasonló háromtagú testület állítaná ki, számukra a számla értékének 1 százalékát, de legalább 60 ezer, legfeljebb 400 ezer forintot kellene kifizetni a munkájukért.

A 400 millió forintos értékhatárról szólva azt mondta: másfél éves egyeztetés eredménye a javaslat, az összeghatár pedig azért ekkora, mert a kis- és közepes vállalkozásokra találták ki a javaslatot. Közölte azonban, hogy ha megfelelően funkcionál a megoldás, a kormányzat nyitott a módosításra. A felszámolás rendszeréről szólva azt mondta: újra pályáztatás alatt vannak a felszámolók, így reményei szerint tisztább rendszer alakul ki. A kormány azonban nem kíván itt megállni, a fedezetkezelő rendszere is átdolgozás alatt áll – jelentette ki.

Adminisztrációs tehercsökkentés miatt módosítanának közlekedési tárgyú törvényeket

Adminisztrációs tehercsökkentés miatt módosítana a kormány több közlekedési tárgyú törvényt is. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a törvényjavaslat expozéjában elmondta, az üzembentartó köteles lesz megnevezni az általa választott biztosítót a baleset helyszínén, illetve egyes eljárási díjakat átutalással és bankkártyával is lehet majd fizetni.

További változás, hogy a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást elektronikus úton is jelezni lehet majd, a hatóság pedig elektronikus úton is lekérheti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb)adatait, ellenőrizheti a meglétét, így a kötvényt nem lesz kötelező a forgalmi engedély mellett tartani.

Manninger Jenő (Fidesz) elfogadásra javasolta az előterjesztést.

A szocialista Józsa István azt mondta, a törvény céljával egyetértenek, több olyan szabályt törvényi szintre emelnek ezzel a lépéssel, amelyek a gyakorlatban már működnek. A kgfb-adatbázissal kapcsolatban azonban kérdéses, hogy mikortól és mennyiből hoznák létre - tette hozzá.
Staudt Gábor (Jobbik) szintén egyetértett a törvénymódosítás céljával, és azt mondta, előremutató javaslatokat tartalmaz a csomag, de félő, hogy az adóbeszedési célzat kerül előtérbe a szabályok ellenőrzése során.

Völner Pál a vitában elhangzottakra úgy válaszolt: a kgfb-adatbázisok most is léteznek, abból a rendőrök szükség esetén le tudják kérdezni az adatokat.
A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az általános vitát.

Az építésügyi lánctartozások megakadályozásával kapcsolatos törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Kormány: újabb lépések a körbetartozások megszüntetéséért

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára előterjesztői expozéjában hangsúlyozta: a kormány az elmúlt években több lépést is tett az ágazatot különösen sújtó körbetartozások visszaszorítása érdekében és ennek a folyamatnak a következő lépése a most tárgyalt javaslat. Ebben a kormány olyan garanciarendszert építene ki, amely biztosítja, hogy a vállalkozások az elvégzett munkájukért megkapják a fizetségüket.

A TSZSZ a tervezési, építési, kivitelezési szerződések teljesítéséből eredő, a törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a kivitelező, vagy az alvállalkozó megbízására szakértői véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadására nem került sor, kiadása vitás vagy kiadták, de annak alapján a kifizetés nem történt meg. A szervezet véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettségek – bankgarancia, zálogjog, kezesség – érvényesíthetőségéhez is ki lehet kérni. A grémium eljárása a Magyarországon megvalósuló építési beruházásokra terjed ki, a szakértői véleményt jogszabályban meghatározott díjazás ellenében lehet kérni.

A TSZSZ megvizsgálja a szerződés teljesítését, szakvéleményt ad arról, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, és amennyiben erre nem, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon került sor, a teljesítésért járó ellenérték megfizetése - adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése – milyen összegben indokolt. A tényállás megállapítására változatlanul a bíróságon kerül sor, a TSZSZ szakvélemény rendeltetése az, hogy a perben rendelkezésre álljon egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság ítéletét alapíthatja. Emellett a kormány arra számít, hogy a TSZSZ véleményének permegelőző hatása lesz – ismertette.

A javaslat a késedelmes fizetésekkel összefüggő jogharmonizációs célú törvénymódosításokat is tartalmaz. A vállalkozások egymás közötti szerződéses viszonyában a késedelmi kamat mértéke a referencia-kamatlábnak nem 7, hanem 8 százalékponttal növelt mértéke lesz. Emellett módosul a kamatszámítás szempontjából alkalmazandó referencia-kamatláb fogalma is. Késedelmes teljesítés esetén továbbá az adós legalább 40 eurónyi költségtérítés megfizetésére is köteles lesz a hitelező behajtási költségeinek fedezeteként – tájékoztatott az államtitkár.

Fidesz: a javaslat hozzájárul a lánctartozások csökkentéséhez

Manninger Jenő fideszes képviselő azt mondta: nem állítja, hogy egy törvénnyel meg lehet oldani a lánctartozásokat, mert olyan szerteágazó problémáról van szó, amit sok lépéssel lehet csak felszámolni. Szerinte a most tárgyalt javaslat lényegesen hozzájárul majd a lánctartozások csökkentéséhez, de a gazdaság és a jog területén további lépések lehetnek szükségesek. Úgy vélte: a korábbi kormányok jelentősen hozzájárultak a lánctartozások mértének kialakulásához.

MSZP: a javaslat nem nyújt átfogó megoldást

Tóth Csaba MSZP-s képviselő azt mondta: a javaslat nem oldja meg a lánctartozások felszámolását, legfeljebb a peres eljárások gyorsítását eredményezi. A képviselő szerint az indítvány minden pozitívuma ellenére kiforratlannak tűnik, és nem nyújt átfogó megoldást. Mint mondta, szakértők szerint olyan törvényre volna szükség, ami elsősorban a hitelezők érdekeit védi, és sokkal keményebben szankcionálja a szabályszegőket, a „kiskapukeresőket”, mert ma is éppen az a legkiszolgáltatottabb, aki a munkát ténylegesen elvégzi. Ezért közölte, hogy az MSZP ebben a formájában nem támogatja a javaslatot. Frakciótársa, Józsa István úgy vélte, a kormány most helyre akarja hozni azt a csődtömegeket, amit elmúlt három évben maga hozott létre. Szerinte a kormányváltáskor sokkal jobb volt az építőipar helyzete, mint most, jelenleg harmadával kisebb a szektor teljesítménye, mint 2010-ben volt.

A Jobbik jó irányba tett lépésnek tartja a javaslatot

Staudt Gábor jobbikos képviselő szerint a javaslat nem tökéletes, de egy jó irányba tett lépés. Jónak tartotta, hogy létrejön a TSZSZ, de szerinte ennek hatáskörlét az építési szektoron kívüli egyéb területekre is jó lenne kiterjeszteni.
Szintén helyeselte az ellenérték összegének meghatározását, mondván, sokszor olyan „csiki-csuki játék” zajlik a kifizetéssekkel kapcsolatban, aminek kárvallottja a kis- és középvállalkozói réteg. Kitért arra is: ha valóban minimum 60 ezer maximum 400 ezer forintos lesz a szakértők díjazása, akkor ezt elfogadhatónak tartja.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel szerint a kormányváltás után ennek a problémának a kezelése az első három feladat között kellett volna, hogy legyen. A képviselő javasolta, hogy kezdődjön meg az elszámoltatása azoknak, akik a múltban tudatosan tartottak vissza pénzeket és ezzel magyar családok ezreit tették tönkre.   

Független: a javaslat egy fél lépés a jó irányba 

Vágó Gábor független képviselő arról beszélt, hogy az LMP szerint a magyar gazdaságban a bizalomhiány és a kiszámíthatatlanság a legnagyobb probléma, ezzel a javaslattal viszont a kormány tesz egy fél lépést abba az irányba, hogy a bizalmatlanság megszűnjön. Jó az irány, de ez a lépés nem elégséges - tette hozzá. Szerinte kérdés, hogy a javaslatban foglalt megoldás bírja-e az építőipar támogatását, mert ha nem, akkor ezzel „kapufát lőhet” a kormányzat. A képviselő szerint először az építőiparban tapasztalható politikai korrupciót kellene megszüntetni, így a körbetartozások szintje is csökkenne.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló határozati javaslat expozéjával és vezérszónoki felszólalásaival folytatódott a munka a parlamentben kedden.

Szili: felelősséggel tartozunk utódainkért

Az, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló határozati javaslat a parlament elé került, annak a felismerését jelzi, hogy felelősséggel tartozunk az utódainkért és védelmeznünk kell az utánunk következő generációk életfeltételeit – mondta az indítvány kedden megkezdődött parlamenti vitájában az egyik előterjesztő, a független Szili Katalin. A stratégiáról szóló javaslatot négypárti támogatással nyújtották be, előterjesztő Szili Katalin mellett a KDNP-s Nagy Andor, a fideszes Ékes József, az MSZP-s Tóbiás József és a jobbikos Varga Géza is.

Szili Katalin szavai szerint a keretstratégia bemutatja a nemzeti erőforrások állapotát, rögzíti a jövőt „felélő” folyamatokat, bemutatja a szükséges irányokat és intézményrendszereket, miközben hosszú távra szól, ugyanis a 2012-2024 közötti időszakot öleli fel. Adatokat idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy világ eltartóképessége átlépte a korlátait, aminek következtében sérült a társadalmi-gazdasági rendszer is.

A Földnek 2050-re körülbelül 9 milliárd ember jólétéről kellene gondoskodnia, de ha mindenki az Egyesült Államokban tapasztalható színvonalon szeretne élni, akkor 4,5 bolygóra lenne szükség – hangoztatta. A társadalmaknak változtatniuk kell az értékeiken és céljaikon, miközben fel kell ismerniük a korlátaikat – vonta le a következtetést. A Ház előtt fekvő, paradigmaváltást is bemutató keretstratégiát a közjó érdekében szükséges elfogadni – szögezte le, aláhúzva: a szöveg kimondja, hogy a fenntartható társadalmat nemzeti egyetértéssel teremtik meg. A stratégia mindenkit szembesít a négy – az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági – erőforrás helyzetével. Ha a problémák egy rendszerben keletkeznek, akkor azokra rendszerszerű válaszokat kell adni, ezért a keretstratégia egészen újszerű megoldást tartalmaz – emelte ki.

A kormány támogatja a javaslatot

Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a kormány álláspontját ismertetve egy műkorcsolya-versenyhez hasonlította a tárgyalt kérdést. Szerinte ugyanis mindkét esetben van egy kötelező és egy szabad kűr. A kötelezőt a most tárgyalt határozati javaslattal teljesítheti az Országgyűlés, de a szabad kűr, vagyis az emberek által a fenntartható fejlődésért tett mindennapos vállalások is ugyanolyan fontosak. Az államtitkár nagyon jó szakmai anyagnak nevezte a határozati javaslatot, amelyet a kormány is támogat. Úgy fogalmazott: az ésszerű felhasználás és a fenntartható gazdálkodás a kiemelt cél és ez ebben az anyagban meg is valósul.

Fidesz: mindennek rendelt ideje van

Bartos Mónika (Fidesz) arról beszélt, hogy mindennek rendelt ideje van és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia parlamenti elfogadásának most van itt az ideje. Szerinte a keretstratégia célja, hogy a mostani generációnak és a gyermekeiknek jó életünk legyen. Álláspontja szerint a jövőnk alakulása az ember és a közösségek közös felelőssége és ezért is fontos és üzenetértékű, hogy a parlamenti frakciók konszenzussal terjesztették a javaslatot az Országgyűlés elé.

MSZP: ez a stratégia jelenleg a legtöbb, ami megtehető

Tóbiás József (MSZP) arról beszélt: a föld népességének rohamos növekedése és az ásványi kincsek folyamatos csökkenésével újabb és újabb kihívásokkal kell a világnak szembesülnie. Szerinte a fenntartható fejlődés két alapvető célja a környezeti értékek megőrzése és a jövő generációért érzett felelősség elvének képviselete és a most tárgyalt keretstratégia is ezekre a területekre koncentrál.

Úgy fogalmazott: bár a stratégia lehetne néhány területen több, de a jelenlegi politikai környezetben ez a legtöbb, ami megtehető. Megkérte a Fideszt és a KDNP-t, hogy képviselje a stratégiában foglaltakat: így igazítsa a döntéseit a fenntartható fejlődés elvárásaihoz; az uniós források elosztásakor érvényesítse a keretstratégia elveit, növeljék a kulturális közintézmények forrásait, erősítsék az oktatási rendszer intézményeinek szerepét, identitását. Szerinte bár a célokban egyetértés van, a megvalósítás módjában már jelentősek az eltérések.

KDNP: kihívás a természeti erőforrások túlzott használata

Globális szinten is jelentős kihívás a természeti erőforrások túlzott használata – mondta vezérszónoki felszólalásában Nagy Andor. A képviselő a szociális területet, a gazdaságot és a környezetvédelmet nevezte a fenntarthatóság alapvető pilléreinek. Megjegyezte, az ember már végérvényesen nyomot hagy a környezetén. A társadalom, a környezet, a gazdaság valamint a humán erőforrásra szerinte minden nemzedéknek szüksége van, ennek megőrzésében szerinte a gazdasági szereplők mellett a többi közt a civileknek, az országos és helyi kormányzatoknak vagy az egyházaknak is feladatuk van. 

Jobbik: helyi és globális megoldásokat is figyelembe kell venni

Varga Géza (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy megszületett a keretstratégia, de – mint mondta – aggodalom tölti el azzal kapcsolatban, nem túl ambiciózus-e három parlamenti cikluson átívelő tervet készíteni. Mint mondta, az ENSZ számos erőfeszítést tett például a biológiai sokféleség megőrzésére, de az erőfeszítések mindig kudarcot vallottak. Ehelyett szerinte más irányokban kell keresni a megoldást, például a gazdaság dogmáit kellene áttekinteni, megkérdőjelezni. A politikus a megoldásként javasolta „glokalizációt”, vagyis egyes kérdésekben globális megoldásokra, míg másutt helyi megoldásokra kell törekedni.

A KDNP tudomásul veszi, de nem ért egyet az Alkotmánybíróság átmeneti rendelkezéseket érintő határozatával – jelentette ki az alaptörvény negyedik módosításának általános vitájában Vejkey Imre kedden az Országgyűlésben. A Jobbik vezérszónoka arról beszélt: számukra részben elfogadható a javaslat, egyes részeire azonban a Jobbik nem tudja áldását adni.

KDNP: tudomásul vesszük, de nem értünk egyet az Ab döntésével

Vejkey Imre, a kisebbik kormánypárt egyik vezérszónoka azt mondta, az Alkotmánybíróságnak az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos határozatát „kénytelenek” tudomásul venni, de azzal egyetérteni nem kötelesek, és nem is értenek vele egyet. Hangsúlyozta: a kereszténydemokraták kifejezett jogi álláspontja, hogy az Ab határozata az alaptörvény egyes rendelkezései közötti szelektálásnak minősül, amelyre a testületnek nem volt felhatalmazása. 

Közölte, a KDNP szerint az Ab törvényi felhatalmazás nélkül saját maga terjesztette ki magára nézve hatáskörét az alaptörvény, illetve az alaptörvényt módosító törvények alkotmányos felülvizsgálatát illetően. Ezt úgy értékeljük, hogy az Ab „egyoldalúan felborította a kialakult hatalmi autonómiák demokratikus rendszerét” – tette hozzá. Ezért – folytatta –, az Ab döntésével egyet nem értve, de kényszerűen tudomásul véve az átmeneti rendelkezések teljes tartalmát beépítették az alaptörvénybe, valamint az alkotmány védelme értelmében szélesítették az utólagos normakontrollt kérők körét, növelték az alkotmánybírósági eljárások átláthatóságát és bizonyos esetekben gyorsították az eljárást.

Rubovszky György, a KDNP másik vezérszónoka a család fogalmával kapcsolatban visszautasította azt a vádat, miszerint a KDNP a házasságot magasabb rendű, az élettársi kapcsolatot pedig alacsonyabb rendű együttélési formának tartaná. Ezek nem alá-fölé rendelt kérdések - fogalmazott. Mint mondta, az élettársi kapcsolat szabad szerződés alapján létrejött együttélési forma, ami külső korlátokat nem kíván elfogadni, ezért furcsa lenne, ha erre az állam plusz szabályokat szabna ki. Szerinte a mostani alkotmánymódosítás ebben a kérdésben pontot tesz a vita végére azzal, hogy kimondja: a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti, a család alapja pedig a házasság, illetve a szülő-gyermek kapcsolat. Kijelentette: ennek alapján gyermek családon kívül nem létezik, az viszont kétségtelen, hogy élettársi kapcsolatban az anya és gyermek, illetve az apa és gyermek alkot családot, az anya és az apa polgárjogi viszonyban vannak egymással.

Jobbik: csak részben támogatható az alaptörvény módosítása 

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik egyik vezérszónoka azt mondta, a kormánytöbbség felelőssége, hogy olyan alaptörvénye lett az országnak, ami a legitimáció szempontjából több felől is támadható. Kifogásolta, hogy a mostani módosítás nem tér vissza a történeti alkotmányosság értékeihez teljes körűen, és – mondta – bár vannak olyan rendelkezései, amelyek részben elfogadhatók, vannak olyan elfogadhatatlan elemei is, amelyekre a Jobbik nem tudja áldását adni. Jelezte, hogy ezért számos módosító javaslatot nyújtanak majd be, az elszámoltatás, a rendszerváltozás végigvitele, az Alkotmánybíróság garanciákkal övezett működésének biztosítása és az alapvető szabadságjogok ügyében.

Gaudi-Nagy Tamás közölte: nem tartják elfogadhatónak például, hogy a véleménynyilvánítási szabadságot egy 2008-as, a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet előíró, uniós kerethatározatra tekintettel kívánják korlátozni. Úgy fogalmazott: nem csoda, hogy ezt a javaslatot már több zsidó szervezet is üdvözölte, mivel „ők most úgy gondolják, hogy számukra eljött a védelem ideje”. Ugyanakkor úgy vélte: nem a jogkorlátozás ideje jön el, a véleménynyilvánítási szabadságot nem lehet olyan megkötés alá vonni, mint amit az alaptörvény-módosítás megcéloz. A képviselő nem tartotta elfogadhatónak azt sem, hogy az Ab-t ne kössék korábbi határozatai.   

Dúró Dóra, a Jobbik másik vezérszónoka károsnak minősítette, hogy az Országgyűlés dönthet az egyházak elismeréséről. Mint mondta, a Jobbik szerint egy szakértői testületnek kellene döntenie ezekben a kérdésekben. Az oktatásról szólva kijelentette: a javaslatban a felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjének megállapítása sérti az egyetemi autonómiát, arra pedig nincs szükség, hogy a hallgatói szerződések ügyét az alaptörvénybe emeljék.

A kampányszabályozásról szólva úgy vélte: aggályos lehet, ha a rendelkezés célja az interneten közzétehető hirdetések korlátozása.    
Frakciótársa, Gyüre Csaba azt mondta: örülnek annak, hogy a javaslatban szerepel, hogy az „MSZMP egy bűnöző szervezet”, és az is, hogy a párturalmi rendszer vezetőinek elévülhetetlen bűnei vannak. Szerinte ugyanakkor jó lenne, ha az Alkotmánybíróságnak anyagi jogi felülvizsgálatra is lenne joga az alaptörvényt illetően. Arra is kitért, hogy szerinte az Országgyűlés elnökének rendészeti jogköre és az Országgyűlési Őrségre vonatkozó szabályozás nem való az alaptörvénybe, ezt a házszabályban kellene rendezni.

Megkezdte az alaptörvény negyedik módosításának általános vitáját az Országgyűlés kedden. Míg a kormányoldal a szabályozás fontosságát hangsúlyozta, az ellenzéki felszólalók antidemokratikusnak nevezték az előterjesztést.

Gulyás Gergely: a kormánypártok alkotmányos elképzelései nem változtak

Az Országgyűlés alkotmányozó hatalomként eleget tesz az Alkotmánybíróság (Ab) döntésének, valamint társadalmilag fontos kérdésekre ad az „évek óta ismert kormányzati szándékkal összhangban lévő és a társadalom többségének támogatását élvező válaszokat” – mondta expozéjában a fideszes Gulyás Gergely, a javaslat egyik előterjesztője.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány egyetért a javaslattal, ezért azon tagjai, akik képviselők is, maguk is csatlakoztak ahhoz előterjesztőként.

Fidesz: az alaptörvény változtatásának egyik célja a fontos szabályok megőrzése

Nem veszhetnek el az alaptörvény átmeneti rendelkezésének fontos szabályai az által, hogy az Ab, technikai okokból megsemmisítette azokat – ezt nevezte az alaptörvény negyedik módosítása egyik fő céljának a keddi parlamenti vitában a Fidesz vezérszónoka.

Papcsák Ferenc ezen fontos rendelkezések közé sorolta az Országos Bírósági Hivatal vagy a legfőbb ügyész jogosítványait, a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnök elévülhetetlenségét, a családi kapcsolatok meghatározását vagy a közmédiában folytatott politikai kampány szabályozását. Megjegyezte: a családi kapcsolat a házasságon alapul, amely férfi és nő között jön létre, valamint a szülő-gyermek viszonyt jelenti.

Papcsák Ferenc az Ab-vel kapcsolatos változtatások között szólt arról, hogy bővül azoknak a köre, akik a testülethez fordulhatnak. Mint mondta, a testület döntéseinek az alaptörvényen kell alapulniuk, ezért indokoltnak tartotta, hogy az annak hatályba lépése előtt keletkezett határozataikat ne vehessék figyelembe.

A képviselő fontosnak tartotta az egyházaknak és a kisebbségeknek biztosítandó jogokat is, és azt is, hogy az egyetemi kutatási és oktatási autonómia sérelme nélkül hatékony gazdálkodás valósuljon meg a felsőoktatásban, a kormány felügyelete által. Úgy vélte, azzal is egyet lehet érteni, hogy azok a hallgatók legyenek támogatott felsőfokú tanulmányokra jogosultak, akik vállalják, hogy egy bizonyos ideig Magyarországon dolgoznak.

A hajléktalankérdéssel kapcsolatban kijelentette: a többséget is megilletik emberi jogok. Az állam és az önkormányzatok kötelezettségének nevezte, hogy szállást biztosítsanak a fedél nélkülieknek, ugyanakkor a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatónak nevezte a közterületek életvitelszerű használatát.

MSZP: az alaptörvény nem lehet valamennyi magyaré

A szocialisták képviselői a vita elején még felszólaltak, de a továbbiakban távol maradnak az alaptörvény-módosítás tárgyalásától. Az alaptörvény nem bírja a társadalom egészének támogatását, így nem lehet valamennyi magyaré - mondta az MSZP vezérszónoka, Harangozó Tamás. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi hatalom „torzszülötté nőtt”, felrúgta a hatalommegosztás elvét, célja az ellenfelek teljes megsemmisítése, és a hatalmi gőg vezérli akkor, amikor az Ab által már többször megsemmisített javaslatokat emel az alaptörvénybe.

Azt mondta: a javaslat a gyűlölködésről szól, és kérlelhetetlen bosszúra építkezik. Kijelentette, az igazi pánikot az Ab azon megjegyzése kelthette a kormánypártokban, hogy akár tartalmilag is vizsgálhatja az alaptörvényt, ha abba olyan rendelkezések kerülnek be, amelyeket korábban már alkotmányellenesnek nyilvánított a testület.

A képviselő kifogásolta a hallgatói „röghöz kötést”, az Ab hatáskörének korlátozását, a felsőoktatási autonómia korlátozását. Ironikus mese formájában mutatta be a javaslat megszületését, és azt mondta: az egyetemisták, a gyökér nélküli, házasodni nem akaró fiatalok, az egyetemek és a szocialisták a nemzeti együttműködés rendszerének legfőbb ellenségei.

Frakciótársa, Bárándy Gergely ezt azzal egészítette ki: mivel úgy véli, nem tudják meggyőzni a kormányoldalt az „antidemokratikus selejt” visszavonásának szükségességéről, ezért a további vitának nem látják értelmét, így az MSZP nem is vesz részt abban. Szerinte sok más intézmény után a kormány most az egyetemeket kívánja maga alá gyűrni. A „röghöz kötésről” szólva feltette a kérdést: gondolkodtak-e azon, hogy huszonhárom éve nem volt szükség ilyen intézkedésre? Kifogásolta, hogy a kormány ahelyett, hogy kulturált szállókat építene a hajléktalanoknak, büntetni akarja őket.

Az Ab-vel kapcsolatban úgy fogalmazott: a testület régóta szálka a Fidesz szemében. Szerinte ma már a házelnök mondata szolgál alapul, amely szerint az Ab tagjainak többsége tudatosan és vállaltan politikai mezőre lépett. Emiatt leckéztetik a testületet, megvonják hatásköreit és feldúsítják lojális pártkatonákkal – értékelte.

Kifogásolta azt is, hogy az alkotmányellenes döntések után sarcot vethet ki a kormány a fizetési kötelezettség teljesítése érdekében. Sok ilyen döntés lesz – borítékolta –, elsőként a bírák kényszernyugdíjazása miatt.
A képviselő aránytalannak nevezte a politikai reklámok közzétételének széles körű tiltását, amelyet a javaslat alkotmányos szintre emel.

Egy KDNP-s képviselő a birkózás olimpiai sportágkénti megtartásáért emelt szót, a Fidesz a további rezsicsökkentésről, az MSZP a munkavállalók nehéz helyzetéről, a Jobbik pedig a 2002 és 2010 között elkövetett jogsértések megbüntetésének elmaradásáról beszélt kedden napirend előtt az Országgyűlésben.  

Fidesz: összeül a rezsimunkacsoport

Németh Szilárd fideszes képviselő arról beszélt, hogy történelmi léptékű a kormány 10 százalékos rezsicsökkentéssel kapcsolatos döntése, eközben azonban a szocialisták továbbra is a külföldi szolgáltatók érdekeit szolgálják, és „ott fúrják-faragják a rezsicsökkentést, ahol érik”. Utalt arra, hogy a Fidesz-frakció döntése szerint további rezsicsökkentés várható, az ivóvíz, a csatorna, a kommunális szemétszállítás és a kényseprés díját érintően.

Jelezte: az ügyben alakult munkacsoport – amelynek ő maga, valamint Fónagy János államtitkár és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a tagja – kedden is szakértői megbeszélést tart. Hangsúlyozta: minden érintettel, a szolgáltatókkal, tulajdonosokkal, a szakmai érdekképviseletekkel és a szakszervezettekkel is megegyezésre törekednek, az önkormányzati tulajdonú szolgáltatókra pedig külön figyelmet fordítanak. 

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: 4 millió háztartást, összesen 8 millió magyar embert érint közvetlenül a január 1-jén életbe lépett rezsicsökkentés, amihez három törvényt és több mint tíz miniszteri rendeletet kellett módosítani, valamint több energiahivatali határozatot kellett kiadni. Utalt arra is, hogy miniszteri rendelet született a számlák egyszerűsítéséről is.

KDNP: üljön össze a sportbizottság a birkózás ügyében!

A KDNP-s Földi László azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés sportbizottsága következő ülésén vegye napirendre azt a kérdést: hogyan tudná Magyarország a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tavaszi javaslattétele előtt legegységesebben kifejezésre juttatni álláspontját, mely szerint a birkózást mint sportágat 2020 után is az olimpia programjában szeretné látni.

Szerinte a NOB múlt kedden elhamarkodott döntést hozott, amikor állásfoglalásában a birkózás elhagyását javasolta a Nyári Olimpiai Játékok programjából. Világbotrányt idézett elő a döntés, külföldi sportegyesültek tiltakoznak és nemzetközi szervezetek emelték fel hangjukat a döntés ellen, amely ókori olimpiai sportág – hangoztatta. 

Földi László emlékeztetett arra, hogy az elmúlt olimpiák során összesen 19 arany-, 16 ezüst- és 19 bronzérmet szereztek a magyar birkózók. Úgy fogalmazott: „fel kell emelnünk a szavunkat nekünk, magyaroknak is és akaratunknak jól hallhatónak kell lennie a nemzetközi kánonban, amely a birkózás visszaszavazását követeli”. 

A felszólalásra reagáló Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár kiállt amellett, hogy küzdeni kell a sportág érdekeiért. Az államtitkár szerint sok sportágban az tapasztalható, hogy a pénz és a látványosság sokkal fontosabbnak tűnik. Jelezte: ezért ő válaszolt a felszólalásra, mert Simicskó István sportért felelős államtitkár éppen a miniszterelnökkel tárgyal a sport finanszírozásáról.

MSZP: félrevezetett munkavállalók

Az MSZP-s Gúr Nándor arról beszélt, hogy a kormány erős gazdasági növekedést és egymillió új munkahelyet ígért 2010-ben, ehhez képest azonban recesszió van, nagy a munkanélküliség és nem nőtt a foglalkoztatás. Szerinte a kormány által ígért radikális adócsökkentést csak a munkavállalók 10-15 százaléka élvezi, köztük az országgyűlési képviselők is, miközben a többség nettóban veszített a keresetéből. Kifogásolta azt is, hogy a családtámogatási rendszerben a jól keresők, például a miniszterelnök három gyermeket nevelve havonta 99 ezer forint adókedvezményt kap, míg egy minimálbéres csak 15-16 ezer forintot. Szerinte az új típusú rezsiszámlákon nem a rezsiköltségek csökkentését kellett volna feltüntetni, hanem azt, hogy mennyivel kevesebbet kerestek az emberek az elmúlt három évben.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ugyanakkor a szocialista kormányokat hibáztatta, amiért megduplázták a munkanélküliek arányát, illetve 2007 és 2010 között nem emeltek a minimálbéren. Hangsúlyozta: egész Európában stagnál a foglalkoztatás és a nő a munkanélküliség, Magyarországon viszont stagnál a munkanélküliség és közben 160 ezerrel nőtt a foglalkoztatás. Szerinte az sem igaz, hogy kizárólag a közfoglalkoztatás növeli a foglalkoztatást.

Jobbik: büntessék meg a 2002-2010 közötti politikai, emberi jogi jogsértések felelőseit 

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő azt szorgalmazta, hogy büntessék meg végre a 2002-2010 közötti „nemzetpusztító időszak” politikai, emberi jogi jogsértések felelőseit. A képviselő a 2009 júliusi gárdista tüntetést és a 2006-os őszi eseményeket hozta példaként arra, hogy a Fidesz nem tartja be az elszámoltatásra tett választási ígéretét. Szerinte a kormánypártokban nincs kellő akarat, hogy a magyar nép érdekében megtegyék az elszámoltatást, azonban ennek hiányában hiteles kormányzásról sem lehet szó, ezt pedig a választók nem fogják megbocsátani.    

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 nyarán az Országgyűlés határozatot fogadott el a 2006-os őszi események  kapcsán, és megkövetett minden ártatlan áldozatot. Azóta 149 károsult részére összesen 270 millió forint kártérítést fizettek ki – tette hozzá az államtitkár, aki közölte azt is, hogy a 2006-os őszi jogellenes intézkedések miatt 85 rendőr ellen indult büntetőeljárás, ezek egyharmadát megszüntették, egyharmadban felmentő ítélet, egyharmadban marasztaló ítélet született és jelenleg is 9 fővel szemben van folyamatban eljárás.