Az alapvető jogok biztosáról, az idei költségvetésről és a közműszámlákról is vitatkoztak a képviselők a határozathozatalokat követően a Parlamentben, a részletes viták során pedig szóba kerültek a civil szervezetek, a jövő évi költségvetést megalapozó törvények és a gyermekvédelem is.

Gulyás Gergely: „finomhangolni” kell az alapvető jogok biztosáról szóló törvényt

Gulyás Gergely (Fidesz) önálló képviselői indítványt nyújtott be a parlamentnek, amelyben az ombudsmani rendszert lefedő biztosi hivatal működéséről szóló törvényjavaslatot módosítaná. A képviselő elmondása szerint az új alaptörvény elfogadásával átalakult az ombudsmani rendszer is, az azóta eltelt időben szerzett tapasztalatokat szeretnék a törvénybe beépíteni. Mint mondta, finomhangolásokról van szó, ezeket az alapvető jogok biztosával egyeztették. Hozzátette: érdemben nem módosulnak a hatáskörök, de több hatáskört részletesebben is tárgyal a javaslat, illetve a biztosok helyettesei szószóló címet viselhetnek.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára közölte, a kormány támogatja a javaslatot.

Román István (Fidesz) képviselői felszólalásában hangsúlyozta, hogy másfél év még nem elég arra, hogy nagy mélységű kritikát fogalmazzanak meg, de áttekintésre megfelelő időintervallum.

Lendvai Ildikó (MSZP) elmondása szerint jó szándékkal hoznak most helyre olyan hibát, amelyet a parlament korábban vétett, mivel az ombudsmani rendszer átalakítása nem volt „szerencsés”. Üdvözlendőnek nevezte, hogy önálló hatásköröket kapnak a helyettesek, ugyanakkor kifogásolta, hogy több kérdésben kellene önállóságot biztosítani nekik.

Schiffer András (LMP) szintén támogatásáról biztosította a beterjesztő fideszes képviselőt, megjegyezte ugyanakkor, hogy célszerűbb lenne, ha „egynemű” fogalmakat használnának, és nem vezetnék be a szószóló titulust. A nagy lépés az lenne, ha visszaállna a tagolt ombudsmani struktúra – tette hozzá.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta, tartalmilag szintén támogatja a javaslatot, mert korrigálja a korábban elfogadott törvényt, aggályosnak nevezete viszont, hogy egyéni képviselői indítvány formájában nyújtották be, mert így nem kellett társadalmi vitát lefolytatni.

Ezt követően a levezető Latorcai János elnapolta az általános vitát.

Módosítanák a 2013-as költségvetést

Módosítaná az idei költségvetést a kormány. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azzal indokolta a módosítást, hogy több törvény is született, amelynek költségvetési vonzata is van. Ezek között említette a szövetkezeti rendszer átalakítását és az állami társasági vagyon gyarapításával kapcsolatos javaslatokat. Hangsúlyozta, hogy az intézkedések ellenére a hiány 3 százalék alatt marad.

Az általános vitában nem volt felszólaló.

Vita a közműszámlák egységesítéséről

A Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának vezetője, Németh Szilárd ismertette azt az általa jegyzett törvénymódosító javaslatot, amely egységesítené a közműszámlákat. Előterjesztése alapján a jövő évtől egyszerűen átláthatók lennének a számlaképek. A kormánypárti politikus indítványában a könnyebb eligazodás érdekében eltérő színekkel jelölné a különböző szolgáltatókat és még a számlák betűméretét is meghatározná.

A vitában Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési államtitkára a kormány támogatásáról biztosította az előterjesztőt.

Az ellenzék oldaláról elsőként a szocialista Józsa István kért szót, aki pótcselekvésnek nevezte Németh Szilárd elképzelését, mivel azáltal szerinte a számlák végösszege nem csökken majd. „Buzgó amatőrök csinálnak valami professzionálisnak tűnőt” – fogalmazott.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás ezzel szemben pártja három és fél éves követelésének nevezte a számlák átláthatóbbá tételét, amit - kisebb módosítási javaslatok mellett – alapvetően támogathatónak tartott, mivel szerinte azáltal csökken a lakosság kiszolgáltatottsága a nagy szolgáltatókkal szemben.

Az ülést vezető Latorcai János lezárta a javaslat általános vitáját. Ezt megelőzően így járt el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő törvénymódosításokról szóló általános vitában is, amelyben Fónagy János fejlesztési államtitkár ismertetése után kizárólag a jobbikos Z. Kárpát Dániel kért szót. A kormány képviselője felszólalásában arról is beszélt, hogy a változtatással módosul az idei költségvetés, míg az ellenzéki politikus egyebek mellett egy szociális bankszámla elindítását sürgette.

Részletes viták a költségvetésről, civil szervezetekről, gyermekvédelemről

Az általános viták után három törvényjavaslat részletes vitáját tartották meg, de a 2014-es költségvetést megalapozó törvények, a civil szervezetekkel kapcsolatos törvények és a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvények módosításáról rendezett vitákban nem alakult ki politikai vita.

Az ülésnap végén Latorcai János lezárta a korábban csak elnapolt általános vitát az alapvető jogok biztosáról szóló törvény módosításáról, majd lezárta az ülésnapot. A képviselők kedd reggel folytatják a munkát.

A határozathozatalok során a képviselők döntöttek a légiutasadat-nyilvántartó létrehozásáról, a sertésáfa csökkentéséről, valamint a katasztrófavédelem hatékonyabbá tételéről.

Létrejön a nemzeti légiutasadat-nyilvántartó

A parlament kormánypárti szavazatokkal meghozott döntése nyomán létrejön a nemzeti utasadat információs rendszer, kiépítésének ötmillió eurós költségét 90 százalékban az Európai Unió finanszírozza. Az információs rendszert a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ működteti majd. Feladata lesz a légitársaságok által továbbított utasnyilvántartási és előzetes utasadatok kezelése, értékelése, elemzése.

Pintér Sándor belügyminiszter indoklása szerint a schengeni övezeten kívülről érkező vagy oda induló légi járatok utasadatainak kezelése eredményesebbé teszi a hatóságok bűnmegelőző és -felderítő tevékenységét, fokozza az ország és az Európai Unió biztonságát. A rendszer működésének lényege, hogy a kereskedelmi légi társaságok továbbítják a foglalási rendszerükben lévő adatokat az utasadat-nyilvántartónak, amely kockázatelemzéssel kiszűri azokat, akik érintettek lehetnek a meghatározott bűnözési formákban.

Katasztrófahelyzetben is bevethetők lesznek a közmunkások

Több törvényt módosítottak a képviselők a katasztrófavédelem hatékonyságának növeléséért. A kormánypárti és jobbikos szavazatokkal elfogadott törvénymódosítás egyik eleme, hogy a közmunkások a jövőben katasztrófahelyzetben is alkalmazhatók lesznek. A kormány a módosítással egy időben bérpótlék megállapítását is lehetővé teszi a katasztrófaelhárításban részt vevő közmunkásoknak.

Pintér Sándor belügyminiszter emellett a nyári dunai árvíz tapasztalataira hivatkozva az önkéntesek adminisztrációs terheinek csökkentését is kezdeményezte, annak a rendelkezésnek az eltörlésével, amely különböző adatbejelentési kötelezettségeket ír elő az önkénteseknek. Újdonság az is, hogy egyes önkéntes tűzoltó egyesületek önállóan is olthatnak tüzet és végezhetnek műszaki mentést.

Egyszerűbben visszaszerezhetik a hagyatékot az államtól a műkincsek tulajdonosainak örökösei

Elfogadták azokat a törvénymódosításokat, amelyek értelmében könnyebben visszaszerezhetik a hagyatékot a második világháború után az államhoz került műkincsek eredeti tulajdonosainak örökösei. A képviselők 249 igen szavazattal, 63 nem ellenében és 9 tartózkodás mellett döntöttek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő jogszabály-változtatásokról, amelyeket Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter kezdeményezett.

A parlament mostani döntésével létrehozott egy speciális, egyszerűsített nemperes eljárást, amellyel az öröklési bizonyítvánnyal vagy hagyatékátadó végzéssel sem rendelkezők úgy szerezhetik vissza örökségüket, hogy igazolják: öröklésük jogszerűségével szemben nem merül fel komoly kétség. Balog Zoltán ezt a könnyítést javaslatában azzal indokolta, hogy a második világháború után a közgyűjteményekbe került műtárgyak egy részénél kétséges, jogszerűen kerültek-e az államhoz. A miniszter szerint a korábbi tulajdonosok örökösei eddig sokszor a közgyűjtemények „rosszul értelmezett szakmai hozzáállása” miatt nem perelhették vissza sikeresen családjuk korábbi tulajdonát.

Januártól öt százalékra csökken a sertésáfa

Jóváhagyta a parlament a sertésáfa-csökkentést, így január 1-jétől öt százalékra csökken az élő- és a félsertés forgalmi adója. Az Országgyűlés döntött a jövő évi adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatokról, a jogszabály zárószavazást várhatóan a következő héten tartják. Az előterjesztő költségvetési bizottság az áfacsalások és a számla nélküli értékesítés visszaszorítását várja az élő- és a félsertés áfájának csökkentésétől, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök korábban hangsúlyozta, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv része, nem a szociális intézkedéseké. „Valamelyest talán az ár is csökkenhet”, de most nem a fogyasztói árakat érintő áfacsökkentésről van szó, hanem munkahelymegvédésről – mondta.

A képviselők – szintén a szakbizottság javaslatára – határoztak arról, hogy az adóhatóság mulasztási bírság mellett 12 napra bezárathatja azt az üzletet, amely megszegi a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket.

Százharmincezer forintra büntették Vadai Ágnest és Szűcs Erikát

Százharmincezer forinttal csökkentette a Demokratikus Koalícióban politizáló független Vadai Ágnes és Szűcs Erika tiszteletdíját a parlament Kövér László házelnök javaslatára. Az országgyűlési törvény alapján a Ház tekintélyét megsértő képviselőktől legfeljebb tiszteletdíjuk harmada vonható le. Mivel a képviselők tiszteletdíja 394 230 forint, a rájuk kiszabott büntetés csaknem maximális mértékű. Kövér László ezt azzal indokolta, hogy a két politikus a plenáris ülésen tanúsított magatartásával súlyosan megsértette az Országgyűlés rendjét.

A DK több női politikusa a nőkkel szembeni erőszak ellen tiltakozott az Országgyűlés múlt keddi ülésén. A napirend előtti felszólalások elhangzása után Vadai Ágnes az ülésteremben, öt társa pedig egy üléstermi páholyban az egyik szemük környékén monoklihoz hasonló lila szemfestéssel jelent meg. A páholyban lévők egy-egy lapot tartottak fel „Fideszes fiúk! Az asszony verve jó?” felirattal.

A kérdések után határozathozatalokkal folytatódott a parlament munkája, a képviselők megszavazták egyebek mellett a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételt, a tavalyi zárszámadást és a büntetőeljárási törvény módosítását.

Elfogadta az Országgyűlés a tavalyi zárszámadást

Az Országgyűlés hétfői ülésén elfogadta a 2012-es zárszámadást, amely szerint a módosított előirányzathoz képest a kiadási főösszeg 87,79 milliárd, a bevételi főösszeg 14,59 milliárd, míg az egyenleg 73,2 milliárd forinttal alacsonyabb. A 245 igen szavazattal, 68 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett elfogadott, Magyarország 2012-es költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat 14 422,528 milliárd forint bevételt, 15 021,171 milliárd forint kiadást és 598,643 milliárd forint hiányt tartalmaz.

A zárszámadási törvény szerint 2012-ben csökkent a bruttó hazai termék (GDP), emelkedett a foglalkoztatottak száma, csökkent az adósság, az államháztartási hiány pedig tíz éve nem mért alacsony szintű volt, a GDP 1,9 százaléka.

Az Országgyűlés elfogadta az NMHH tavalyi zárszámadását

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly 39,2 milliárd forintos bevétellel gazdálkodott, míg kiadása 20,8 milliárd forint volt, pénzmaradványa pedig 18,3 milliárd forint – a hatóság tavalyi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt 243 igen, 72 nem szavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A költségvetési bizottság által benyújtott javaslat értelmében az NMHH bevételeinek többsége, csaknem 18 milliárd forint a frekvencia díjakból származott, a legnagyobb kiadás – 16 milliárd forint – a működéséhez kapcsolódott, ebből 5,1 milliárd forintot a személyi juttatások, csaknem 4 milliárd forintot a dologi kiadások tettek ki.

A maradványból 1,1 milliárd forintot az idei évre áthúzódó kiadásokra fordítottak, 5,8 milliárd forintot működési tartalékra különítettek el, míg 5 milliárdot átadtak a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA), 6,1 milliárd forintot pedig nyilvántartások kialakítására használhatnak fel.

Megújul a babakötvény

Jövőre a gyermek 18. születésnapjáig kamatozó, 19 éves futamidejű állampapírral, a megújult babakötvénnyel kötik össze a Start-számlát. Az Országgyűlés 313 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter erről szóló előterjesztését, a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény módosítását.

Ennek alapján továbbra is a szülőnek kell kezdeményeznie a Start-számla megnyitását – kincstári fiókban vagy járási hivatalban –, ám januártól a rajta lévő pénzt automatikusan az új, 19 éves futamidejű, mindenkinek egységes kamatot fizető babakötvénybe fektetik be. A befizetések tíz százalékának megfelelő összeget, legfeljebb évi hatezer forintot az állam támogatásként továbbra is jóváír a számlán.

A Start-számla az inflációt meghaladó, az állampapír kibocsátási tájékoztatójában szereplő kamatprémiumot is fizet.

Megszűnik az előzetes letartóztatás felső korlátja a legsúlyosabb bűncselekményeknél

A parlament eltörölte az előzetes letartóztatás időtartamának – eddig négyéves – felső korlátját a kiemelkedő súlyú, legalább tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményeknél. A büntetőeljárási törvény módosítását a Fidesz-KDNP és a Jobbik támogatta.

A jogszabályt a házszabálytól eltérve hozta meg a parlament, amit a kormányoldal arra hivatkozva kért, hogy börtönben maradjon az ároktői banda egyik – nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint többrendbeli súlyos testi sértéssel vádolt – tagja, aki a módosítás nélkül november 22-én házi őrizetbe kerülne.

Közérdekű fúziókhoz nem kell versenyhivatali engedély

Elfogadták a képviselők azt a törvénymódosítást is, amely szerint a kormány közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthet egyes vállalati fúziókat, amelyek így a Gazdasági Versenyhivatal engedélye nélkül is megvalósulhatnak. A képviselők 277 igen szavazattal, 43 nem ellenében hagyták jóvá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló jogszabály módosítását, amelyet a fideszes Bencsik János és Koszorús László kezdeményezett. A kormánypártok mellett a Jobbik is támogatta a változtatást, az MSZP és az LMP képviselői nemmel szavaztak.

A döntés alapján a kormány különösen a munkahelyek megőrzésére és az ellátás biztonságára hivatkozva minősíthet nemzetstratégiai jelentőségűvé vállalati összefonódásokat.

Havi kétszer ingyen lehet pénzt felvenni, összesen 150 ezret

Jövő februártól minden banknak biztosítania kell, hogy ügyfelei havonta legalább kétszer ingyen vehessenek fel készpénzt az automatákból, összesen százötvenezer ezer forintot. A pénzügyi rezsicsökkentésről szóló fideszes törvényjavaslatot az Országgyűlés 303 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el.

A törvény értelmében azoknak lesz lehetőségük ingyenesen készpénzt felvenni magyarországi automatákból, akik elmúltak 16 évesek, magyarországi lakóhelyük vagy tartózkodási helyük van, és nyilatkoztak arról, hogy melyik fizetési számlájuk esetében kérik a díjmentes pénzfelvétel lehetőségét. Nyilatkozni – szemben a korábbi tervekkel – nemcsak személyesen a pénzintézetnél lehet majd, hanem netbankon keresztül is december 1. és január 20. között.

A takarékszövetkezetek államosítása és a közbiztonsági helyzet is téma volt az azonnali kérdések között a parlamentben. Az ezt követő kérdések során a pálinka népszerűsítéséről és a dinnyetermelésről is szó volt.

MSZP: mi a végcélja a takarékszövetkezetek államosításának?

Tukacs István (MSZP) a takarékszövetkezetek államosításával kapcsolatban kérdezett. Emlékezetett rá, hogy a takarékszövetkezeteket integráló szervezet tulajdont fog szerezni a veszteséges Magyar Postában, egyes források szerint 130 milliárd forint értékben. Feltette a kérdést: miért van 2-3 száz milliárd forintja a kormánynak erre az üzletre, mi a logikája és hol a vége ennek a folyamatnak?

Fónagy János a fejlesztési tárca államtitkára válaszában leszögezte: a kormány a magyar vidék felvirágoztatása és a takarékszövetkezeti tagok védelme érdekében valóban több százmilliárd forinttal szállt be ebbe a pénzügyi szektorba. Ugyanakkor cáfolta Tukacs István azon állítását, hogy ebből a pénzből a postát veszi meg a kormány. „A postába szerzendő tulajdon értékének megállapítás jelenleg még folyamatban van, ennyi biztosan nem lesz” – fogalmazott az államtitkár.

Jobbik: privilégiumokat élveznek a cigányok a magyarokkal szemben?

Egyed Zsolt (Jobbik) egy szendrői esetre hívta fel a figyelmet, amikor a falopáson kapott emberek rátámadtak a kiérkező rendőrökre. Szerinte kérdés, hogy a kormány mit tesz a helyzet javítása érdekében, illetve az is, hogy a konkrét helyzetben a két rendőr miért nem használta a fegyverét a körülbelül harmincfős banda ellen? Szerinte a probléma az, hogy azok a csoportok, vagyis a cigányok, akiket a Fidesz és az MSZP „mozgatható szavazóbázisnak használ”, privilégiumot élveznek a magyarokkal szemben, mert a Fidesznek szüksége van rájuk a választásokkor.

Kontrát Károly a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában leszögezte: a két rendőr a konkrét esetben határozottan, eredményesen és a törvényeknek megfelelően intézkedett. Emellett kiemelte, hogy a rendőrség képes ellátni a rendet. „Aki megsérti a törvényt, az a törvény előtt felel származásra való tekintet nélkül” – tette hozzá és emlékeztetett arra is, hogy a Jobbik nem szavazta meg az eljárások szigorítását eredményező új Btk-t.

Kérdések - MSZP: a rezsicsökkentés nem ér el mindenkit

A kérdésekre áttérve a szocialista Pál Tibor arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés átverés, és sok ezren vannak, akiket nem ér el. Számukra a közműszolgáltatást köztes szolgáltatók végzik. Konkrét példaként a ferencvárosi MÁV-lakótelepeken élőket hozta, ahol a vízrendszer a MÁV kezében van, és végeredményben 50 százalékkal kerül többe a víz és csatornaszolgáltatás. Azt kérdezte: van-e ismeretük arról, hány lakás áll szolgáltatási jogviszonyban köztes szolgáltatókkal?

Fónagy János államtitkár kiemelte: ezek az ingatlanviszonyok 50-100 éve alakultak ki, amit 8 hónap alatt nem lehet megoldani. A rezsicsökkentés célja, hogy minden család kiadásai mérséklődjenek. Vízi közmű csak az állam vagy települési önkormányzat tulajdonába tartozhat – hívta fel a figyelmet, így ezekre kell átruházni a tulajdonjogot is.

LMP: miért nem népszerűsíti a kormány a pálinkát külföldön?

Mile Lajos (LMP) arról beszélt, hogy az agrárium egyik vezető termékét, a pálinkát előállító cégek jelentős nehézséggel küzdenek, a magyar állam a nemzeti kincs népszerűsítéséért nem tett sokat – mondta. Az ágazat jövője ugyanakkor az exportban van, népszerűsítése állami feladat lenne - jegyezte meg, és erős, államilag finanszírozott kampányt sürgetett a célországokban.

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár közölte: 2012-13-ban összesen négy alkalommal mutatkoztak be a legjobb pálinkafőzők külföldön, és jelentős üzleteket is sikerült kötni. A vidékfejlesztési tárca jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy a magyar pálinka minél nagyobb arányban jelenjen meg a külföldi piacon – mutatott rá.

Fidesz: a kormány megvédi a fogyasztókat és a dinnyetermelőket? 

Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy egykor 14 ezer hektáron, az elmúlt években már csak négyezer hektáron termett dinnye. Azt mondta, a magyar agrárgazdaság azt várja a kormánytól, hogy védje a termelőit és a fogyasztókat. Az Európai Bizottság témában indított, „önös vizsgálatával” szemben meg tudja védeni a kormány a termelőket, beszállítókat, fogyasztókat? – tette fel a kérdést.

Budai Gyula kifejtette: megvédik a gazdákat az unió mindenféle eljárásával szemben. Felidézte, a bizottság októberben kötelezettségszegési eljárást indított azon jogszabály miatt, amelyben – a magyar nemzeti jogszabályokon alapján – a versenyszabályokat módosították. Erre mindenképpen szükség volt, mert a versenyhivatal korábbi eljárása nem a magyar termelőket védte, és ennek eredményeként a dinnyeágazat a világ 3. helyéről „a futottak még” kategóriába esett vissza. Az intézkedés meghozta hatását, és a magyar dinnye jelentős részét itthon értékesítik a termelők – jelezte.

Jobbik: mikor lesz valódi jövőkép Magyarországon?

Sneider Tamás egy témában készült kutatást idézett és azt mondta, eszerint a negyvenes korosztály a legpesszimistább jövőjét illetően és 80 százalékuk érzi úgy, el kell gondolkodnia miből él meg nyugdíjas éveiben. Azt mondta: eltelt 3,5 év, s a lakosság 80 százaléka úgy érzi, nem történt változás. Mikor lesz valódi jövőkép? – kérdezte.

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára  úgy válaszolt: a kormány kiemelt társadalmi csoportként tekint a családokra. Az elmúlt 3,5 év intézkedéseit sorolva kitért a gyes 3 évre való visszaállítására, a családi adókedvezmény bevezetésére, a rezsicsökkentésre, a munkahelyvédelmi akciótervre. Szólt arról, hogy közmunka-programot indítottak, 320 ezer devizahiteles családon segítettek, s foglalkoztak a szépkorúakkal is.

A sertéshús áfájáról, a tanyafejlesztési program forrásaiból az V. kerületnek juttatott támogatásról, Herman Ottó síremlékéről, Leisztinger Tamásról és a fogyatékkal élők foglalkoztatásáról is szó volt az azonnali kérdések során.

MSZP: elrontották a tanyafejlesztési programot

Gőgös Zoltán (MSZP) azzal kezdte felszólalását, hogy a múlt héten nagyjából egy időben látott napvilágot a két hír: a tanyafejlesztési program legnagyobb nyertese az V. kerület volt, miközben csak az élő és a fél disznók húsára terjed ki az áfacsökkentés. A képviselő azzal folytatta, hogy a tanyafejlesztési program jól indult, de a kormány hagyta, hogy elromoljon. Az áfaügyben pedig legalább azt az intézkedést ellentételezni kellett volna, amelyik a vágóhidak likviditási problémáit átterelte a sertéstartókra – közölte.

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár válaszként megkérdezte: a szocialista kabinetek mit tettek 2002-2010 között a tanyán élőkért? A jelenlegi kormány egy 2010-ben indított programmal hatmilliárd forintot fordít a tanyán élők helyzetének javítására – hívta fel a figyelmet. A termékeket a piacon lehet eladni, ilyennek számít az V. kerületi Hold utcai csarnok is – jelentette ki.

Jobbik: ne a tanyafejlesztési programból finanszírozzák a belvárosi csarnok felújítását

Suhajda Krisztián (Jobbik) azt mondta, nagy megdöbbenéssel értesült, hogy a tanyafejlesztési programból a legtöbbet, 226 millió forintot a főváros V. kerülete kapta. A Jobbik nincsen ellene semmilyen építő jellegű kezdeményezésnek, de kérik, hogy a piaccsarnok szellőző-berendezésének felújítását ne ebből a programból finanszírozzák – jelentette ki.

Budai Gyula államtitkár hangsúlyozta, hogy a tanyasi termékek piacra juttatáshoz több mint másfélmilliárd forintra lehetett pályázni és ebből nyert az V. kerület. Feltette a kérdést, hogy a képviselő szerint nem kellene piacokat létrehozni? Kormányzati intézkedéseket sorolva azt mondta, hogy 535 millió forintot lehetett a tanyasi utak karbantartására pályázni, miközben a kormány döntésének értelmében 2020-ig valamennyi tanyát árammal kell ellátni. Viszontválasza során Suhajda Krisztián elővett egy pár gumicsizmát, amit bejelentése szerint Rogán Antalnak, az V. került fideszes polgármesterének szeretett volna átnyújtani, mert „most már az V. kerület is tanyás körzetnek számít”.

Fidesz: az áfacsökkentés mérsékli a sertéshúságazat terheit

Patay Vilmos (Fidesz) több szempontból is örömtelinek nevezte, hogy az élősertés és a hasított sertéshús áfáját januártól várhatóan öt százalékra csökkentik. A döntés nagy szerepet fog játszani az ágazat terheinek csökkentésében, fontos elem lehet a gazdasági növekedés elősegítésében és akár munkahelyeket is teremthet – jelentette ki.

Czerván György államtitkár azt felelte, hogy a csökkentés a kormány munkahelyvédelmi programjába és a sertésstratégia céljaiba is szervesen illeszkedik. A változtatás a feketegazdaság kifehérítése révén megvédheti a munkahelyeket és javíthatja a versenyképességet, előnyösen érinti mind a termelői, mind a feldolgozói szintet – közölte.

MSZP: megkárosították Herman Ottó síremlékét

Varga László (MSZP) azt mondta, hogy Miskolc negatív hírek kapcsán került be a médiába, mert egy kormánypárti önkormányzati képviselő helyrehozhatatlanul megkárosította Herman Ottó és mellette nyugvó tanítványa, Vásárhelyi István síremlékeit. A politikus hozzátette: a múlt héten elbontották azt a „tucatárú” síremléket, amelyet az önkormányzati képviselő az adófizetők pénzéből emeltetett.

Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár azt mondta: negatív hírként akkor hallott utoljára Miskolcról, amikor Gyurcsány Ferenc „ámokfutást tartott az Avason”. A hatályos szabályozást idézve azt mondta, hogy a temető üzemeltetőjének feladata lett volna a rendelkezési jog változását átvezetni a nyilvántartásokban és ez alapján tájékoztatást adni arról, hogy csak a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság jogosult sírjel állítására és felújítására.

Jobbik: mikor kerül a vádlottak padjára Leisztinger Tamás?

Hegedűs Lorántné (Jobbik) Molnár Gyula volt XI. kerületi szocialista polgármester büntetőügye kapcsán azt kérdezte, hogy mikor kerül a vádlottak padjára Leisztinger Tamás. Szerinte ugyanis „vélhetően az ő érdekében követték el a bűncselekményeket” az elítélt politikusok. Úgy fogalmazott: Leisztinger Tamás volt az a „jelentős politikai befolyásolással bíró vállalkozó”, aki elérte, hogy a Kopaszi-gát az ő kezére kerüljön.

Lajtás István, a legfőbb ügyész helyettese válaszában ismertette: Leisztinger Tamás ellen bűncselekményre utaló bizonyíték és így bűncselekmény gyanúja nem merült fel, ezért ellene nem indult eljárás. Hozzátette azt is: Molnár Gyula és társai perében az ítélet nem jogerős.

A KDNP a fogyatékkal élők foglalkoztatásáról

Tarnai Richárd (KDNP) a fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban kérdezett. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években az állami szektor mellett a magánvállalkozások is egyre nagyobb részt vállalnak az ilyen jellegű foglalkoztatásból. Azt kérdezte: milyen újabb lépéseket tervez a kormány?

Soltész Miklós államtitkár válaszában ismertette a kormány eddig hozott intézkedéseit, amelyek hatására az elmúlt években 10 ezerrel több megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékkal élő ember tud dolgozni, mint korábban.

A vízgazdálkodás, az ápolási díj, a szociális dolgozók jövedelme, a bérek és a munkakörülmények, valamint a gyógyszerek árának kérdését érintették a képviselők az interpellációs időszakban, az Országgyűlés ülésén.

Az LMP a vízgazdálkodás javítását kérte számon

Lengyel Szilvia (LMP) szerint „egy kapavágás sem történt” a fenntartható vízgazdálkodásra való áttérés érdekében. Az állam nem foglalkozik az öntözés lehetőségeinek felmérésével, a költség- és víztakarékos öntözés elterjesztésével – kifogásolta. Mint mondta, a felszíni vizek egyenetlenül oszlanak el, ezért tenni kéne megtartásukért, hogy a nyári, aszályos időszakban is rendelkezésre álljanak.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár beszámolt arról, hogy a kormány november 6-án elfogadta a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzéséről szóló előterjesztést, amelynek célja, hogy a díjakat mindenütt azonos módon határozzák meg.

Szólt a tiszaroffi víztározóról is, amelyet a ciklus elején adtak át, jelezve: az ilyen beruházások ciklusokon áthúzódva valósulhatnak meg. Beszámolt további tározók szükségességéről, amelyek a következő ciklusban mintegy 300 milliárd forintból valósulhatnak meg.

Fidesz: emelkedik-e az ápolási díj?

Bábiné Szottfried Gabriella (Fidesz) arra kérdezett rá: tervezi-e a kormány az ápolási díj megemelését. Mint mondta, a súlyosan fogyatékos családtagról való gondoskodásért járó ápolási díjon akár a család megélhetése is múlhat. Bár az elmúlt években nem volt lehetőség ennek növelésére, mára időszerű a díj mértékének felülvizsgálata.

Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár elismerte, hogy évek óta, így 2010-előtt sem emelték az összeget, a kabinet azonban ezt 2014-től tervezi, új ápolási kategóriák bevezetésével együtt.  Mivel a tervezet most készül, ezért pontos számokról nem tudott beszámolni, de, mint mondta, a költségvetés mintegy 2 milliárd forinttal emelné a csaknem húszezer családot érintő terület támogatását. 

A legsúlyosabban beteg hozzátartozók ápolásáért kiemelt díjat fizetnek majd, ez jóval magasabb lesz a jelenleginél, és mintegy 3-4 ezer család helyzetét javítja - közölte. 

Az MSZP a szociális ágazatban dolgozók béremelésére kérdezett rá

Pál Béla (MSZP) a szociális területen dolgozók bérfejlesztésére kérdezett rá. Mint mondta, keddre, a szociális munka világnapjára békés demonstrációt hirdettek az ágazatban foglalkoztatottak, erkölcsi és anyagi elismerésüket kérve. Beszámolt arról, hogy a 145 ezer embernek munkát adó területen dolgozók a statisztikák szerint nettó 78 ezer forintot keresnek, és hat éve nem részesültek bérfejlesztésben. 

Soltész Miklós államtitkár emlékeztetett arra, hogy a szocialisták vették el a szociális dolgozók 13. havi bérét 2008-ban. A bérfejlesztésre szerinte azért nem volt lehetőség, mert a baloldali kormányok tevékenysége nyomán az ország eladósodott. Kijavította a képviselőt: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó bére 93 ezer 210 forint – mondta. Közölte azt is: a bölcsődei normatíva 30 százalékos emelése lehetőséget ad a gondozók bérének emelésére.

A Jobbik a multik bérképzését bírálta

Bertha Szilvia (Jobbik) a multinacionális vállalatokat bírálta, amelyek szerinte abnormális módon, mindenen spórolnak, és csak a vegetálást teszi lehetővé, nem az emberi életet, a családok gyarapodását. Azt mondta. ezek a cégek mégis többszörös munkahely-teremtési támogatást kapnak, mint a magyarországi vállalatok. Hogyan kívánják elérni, hogy a nemzetközi cégek európai bért fizessenek és megfelelő munkakörülményeket biztosítsanak? – kérdezte.

Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára túlzónak nevezte az állításokat, mert elmondása szerint az átlagos bérszínvonal ezekben a cégekben harmadával nagyobb, mint a magyarországi átlag. A munkavédelmi hatóság pedig kiemelten kezeli a nagy létszámú foglalkoztatókat - fűzte hozzá.  A munkakörülményekkel megfogalmazott állításokat is túlzónak ítélte, mint mondta, nem jellemzőek a tömeges bejelentések. 

Munkahelyteremtést szolgáló pályázatokat a kormány idén 13 milliárd forint értékben tett közzé – ismertette –, kifejezetten a kis- és közepes vállalkozói szektor számára.

KDNP: mekkora megtakarítást hozott a gyógyszerek árának csökkentése?

Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) azt kérdezte: hány rászorulónak jelent kiadáscsökkenést a gyógyszerek árának jelentős mértékű csökkentése és mennyi megtakarítást jelent ez számukra? Mint mondta, a gyakran használt gyógyszerek közül mintegy kettőezer ára mérséklődött.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár elmondta: 1535 gyógyszer ára csökkent az új gyógyszer-finanszírozási rendszer bevezetése óta 35 százalékkal, így összesen 7,5 milliárd forinttal mérséklődtek a betegek terhei. Emlékeztetett, hogy az előző kormányok alatt a lakosság éves gyógyszerkiadása összesen mintegy 60 milliárd forinttal emelkedett, például a magas vérnyomás gyógyítására szolgáló gyógyszerek ára megduplázódott.

A pénztárgépek online bekötéséről és a szavazatvásárlásról is szó volt az interpellációk között az Országgyűlésben. A képviselők döntöttek arról, hogy házszabálytól eltéréssel tárgyalják az egyes büntetőjogi törvények módosítását.

Napirend

Döntöttek a képviselők - 293 igen, és 7 nem szavazattal - arról, hogy az egyes büntetőjogi tárgyú törvényjavaslatot - amely egyebek mellett lehetővé teszi, hogy börtönben maradjon az ároktői banda azon tagja, aki a jogszabály-módosítás híján november 22-én házi őrizetbe kerülne - házszabálytól való eltéréssel tárgyalják, így már hétfőn zárószavazhatnak róla.

Rogán Antal (Fidesz) azt mondta, a hétfőn benyújtott alternatív javaslatára azért volt szükség, mert nem volt biztos, hogy igent mondanak majd az eljárásra.

A kormány javaslatára a parlament a szövetkezeti hitelintézetekről szóló módosítást kivételes sürgős eljárásban tárgyalja, erről kétharmados többséggel döntöttek, a zárószavazást kedden tartják.

A jövő évi költségvetés részletes vitáját 10 órás időkeretben tárgyalják, erről a házelnök kezdeményezésére határoztak a képviselők.

A Fidesz javaslatára az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslat, és az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló javaslat általános vitáját hétfőn folytatják le.

Levették a napirendről az Erzsébet-programról szóló javaslat határozathozatalát, valamint az NMHH 2012. évi tevékenységéről szóló beszámoló együttes vitáját.

A Fidesz javaslatára a magyar és szerb kormány közötti, katasztrófák esetén történő együttműködésről szóló egyezmény általános vitáját szerdán tartják hétfő helyett, ahogy a polgári törvénykönyvvel összefüggő javaslat általános vitáját, és a növényfajták általános elismeréséről szóló részletes vitát is.

MSZP: kaotikus a helyzet a pénztárgépek online bekötésénél

Józsa István azt kérdezte, miért nem tesznek semmit a kereskedőknél, vendéglátósoknál az online pénztárgépek üzemeltetési költségeinek csökkentésére. Szerinte kaotikus helyzetet idéztek elő az adóhatósághoz való online bekötéssel, a kormány kapkodó ás átgondolatlan módon hárítaná át a 100-150 ezer forintos terhet. Tarthatatlan a bevezetési határidő és kiderült, hogy olyan cég kapott milliárdos kormányzati támogatást, amelynek nincs engedélye megfelelő gépet forgalmazni – mondta. Szerinte azt is kiderült, hogy negyedével lehetne a kereskedők költségeit csökkenteni, de ezt nem tartották fontosnak.

Szatmáry Kristóf államtitkár kiemelte: a kereskedelemért kell aggódni, de volt olyan nyolc év, amikor semmiféle szabályozás, védelmet nyújtó intézkedés nem történt. Kiemelte: a piac lassabban reagál, mint várhatták, de a módosított határidőkre minden kereskedelmi egységnek át kell tudnia állnia. A tárca hónapok óta tárgyal a kereskedőkkel, hogy a mobil adatszolgáltatás miatti pluszköltségeket csökkentsék. A múlt heti kormányülés megtárgyalta, hogy hatósági áras lesz a gépek bekötése, és megpróbálják a díjat is elfogadható mértékre leszorítani – jelezte.

Jobbik: mikor szüntetik meg a választási rasszizmust?

Apáti István arról beszélt, hogy a bajai választási csalás nagy port vert fel, a baloldal kényszeres és kínos magyarázkodásba kezdett, de szerinte a kormánypártok is megpróbálják azt a hamis látszatot kelteni, hogy ők soha nem folyamodtak még törvénytelen eszközökhöz választások idején. Ami történt az a magyar választások tisztaságának egyik legnagyobb veszélyére világít rá, a cigányság szavazatainak tömeges megvásárlására – mondta a jobbikos képviselő. Kijelentette: az az igazi rasszizmus, szélsőség, hogy a többségében aluliskolázott, megvezethető cigány emberek szavazatait aljas és törvénytelen módon szerzik meg.

Hozzátette, 2010-ben a legtöbb választókerületben volt ilyen, ahol a cigányság számottevően jelen van. 2014-ben szerinte ugyanilyen tömeges választási csalásra lehet számítani, és ahelyett, hogy a Fidesz megakadályozná ezt, „arany fokozatú támogatóvá” lépett elő. Mikor szüntetik meg a láncszavazást, a választási rasszizmust? – kérdezte.

Rétvári Bence államtitkár kiemelte: a Jobbik a rasszista retorikából nem tud kilépni, s úgy beszél, mintha kizárólag a cigányokkal kapcsolatban merülhetne fel a törvénytelen befolyásolás vádja. Mint mondta, azt várta volna, hogy a képviselő valamiféle magyarázatot ad a napokban az internetre felkerült csepeli videóval kapcsolatban, amelyen valótlan, meg nem történt bűncselekmény szerepel. Megjegyezte: bíznak benne, hogy erről is kiderül, volt-e felbujtó. Leszögezte: a választási rendszert megreformálták, hogy elejét vegyék mindenféle visszaélésnek. Idézte, hogy három évvel büntetik, aki szavazatát anyagi juttatástól teszi függővé. Az államtitkár visszautasította, hogy a Fidesz-KDNP-t összefüggésbe hozzák a bajai üggyel, és jelezte, hogy a történtekkel összefüggésben november 5-én elfogadták a Btk. szigorítását.

Viszonválaszáért a házelnök rendre utasította a képviselőt, aki többek között azt mondta: „önök is tudják jól mi a dörgés”, helyi cigányvezetők a cigánysorokon kiadják az ukázt a választások napján és néhány forintért, meg pálinkáért, egyéb csecsebecsékért megveszik tömegesen a cigányság szavazatait. Amit az államtitkár előadott, a mellébeszélés magasiskolája volt, és „aki ezt a választ elfogadja, olyan sötétség van a fejében, hogy ahhoz képest egy vödör feketeszén atomvillanás” – fogalmazott. Kövér László szerint a képviselőnek sikerült több társadalmi csoportot is megsértenie szavaival.

A devizahitelezés, a vidékfejlesztés és a családtámogatás kérdései, az E.ON gázüzletágának megvétele, valamint az előzetes letartóztatás meghosszabbításának ügye került szóba a hétfői napirend előtti felszólalások során az Országgyűlés ülésén.

A Jobbik a devizahitelesek ügyében szólalt fel

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) bírálta a kormányt, amiért a devizahiteles probléma megoldása érdekében a kereskedelmi bankok esetében nem alkalmazott olyan jogszabályi beavatkozást, mint a rezsidíjak esetében. Kijelentette, a bankok csak a törvényből és az erőből értenek, Magyarországon azonban fenntartják a bankok „paradicsomi állapotát”; miközben máshol például a számlavezetés ingyenes, nálunk ez is hatalmas nyereség.

Szatmáry Kristóf, a gazdasági tárca államtitkára szóvá tette, hogy a Jobbik-frakció nagy része nem támogatta sem az árfolyamgát kiszélesítését, sem a kilakoltatási moratórium kiterjesztését, amelynek célja, hogy egyetlen adós se kerülhessen utcára. Méltánytalannak nevezte a jobbikos javaslatot, és azt mondta, az nem megoldás a hazai károsultak számára. Emlékeztetett az eddigi intézkedésekre, amelyek elmondása szerint mintegy 380 ezer embernek nyújtott segítséget.

LMP: a vidékiek helyzete nem javult

Az LMP-s Lengyel Szilvia azt mondta: a vidékiek helyzete nem javult az elmúlt évek során, az LMP pedig nem fogadja el azt a sorsot, amit a kormány a vidékieknek szán. Szerinte a vidék a kormánynak föld, pénz és szavazat, „szabad préda, amit oda lehet dobni a haveroknak”. Úgy fogalmazott: a kormány saját népét gyarmatosítja, miközben úgy tesz, mintha külföldi gyarmatosítók ellen harcolna. Bírálta az állami földek kiosztásának módját, valamint azt, hogy a közmunkaprogram keretében dolgozók mindössze 49 ezer forintból élnek.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter „általánosságban hemzsegőnek” ítélte a felszólalást és azt mondta: az LMP vidék nélküli párt. „Dolgozunk, talpra áll a magyar vidék, és ez jól látható, megjelenik a termékekben és a vidékiek aktív életében” – jelentette ki. Nőtt az agrártámogatást igénybe vevők száma és az őstermelőké is - folytatta. Háromezer termelő jutott földhöz a Földet a gazdáknak program keretében. Egy erős agrártársadalom kiépítését nevezte célnak, és számos programra hívta fel a figyelmet.

A KDNP a családtámogatási intézkedéseket méltatta 

Harrach Péter (KDNP) a gyed extrát méltatta felszólalásában, amely – mint mondta – növeli a gyermeknevelés biztonságát, és könnyebbé teszi a következő gyermek vállalását. Szerinte a kormány családpolitikai intézkedései választ adnak a különböző élethelyzetekre. Ezek között nagy kihívásnak nevezte a munka és a család összeegyeztetését, és méltatta egyebek között a családi adókedvezmény kiterjesztését.

Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár szerint nehéz rendbe hozni azt a rombolást, amit a korábbi kormányok tettek a családpolitika terén.  Szintén felsorolta a gyermeknevelést segítő intézkedéseket, hozzátéve: jövőre bővül a családi adókedvezmény. A gyed extra a családalapítás előtt álló fiatalokat segíti – hangsúlyozta. 

Az MSZP az Európai Bizottsághoz fordul az E.ON-ügyben

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője bejelentette: pártja az Európai Bizottsághoz fordul az E.ON gázüzletágának állami megvételével kapcsolatban, mert tiltott állami támogatásként értékelik azt. Céljuk az adófizetők pénzének visszaszerzése - mondta. Az ellenzéki pártvezető szerint annak ellenére fizetett 280 milliárd forintot az állam, hogy a gázüzletág értéke mindössze 110 milliárdot tett ki. Bírálta, hogy további 60 milliárdot fordítottak a tározókra. Sérelmezte, hogy bár a kabinet gyakran bírálja a multinacionális vállalatokat, az E.ON-t mégis extra profittal jutalmazza. Szólt a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséről is. 

Soltész Miklós államtitkár szerint az MSZP elnöke elárulta, hogy a szocialistrák „a következő hónapokban is hazaárulásra készülnek”. A szocialisták a kormányváltás óta minden területen, ahol lehetett támadták az országot – mondta. Nyílt hazugságnak nevezte az elhangzottakat, mert mint mondta, úgy fizettek 260 milliárd forint plusz áfát a gázüzletágért, hogy azt egy független vagyonértékelés során 400 milliárd forintra értékelték. Úgy vélte: a szocialistáknak az fáj, hogy olyan lépést tett a kormány, amire ők maguk nem voltak hajlandóak.

A Fidesz támogatást kért a Btk. módosításához 

Rogán Antal (Fidesz) támogatást kért a házszabálytól eltérő végszavazásra az előzetes letartóztatás meghosszabbításának lehetőségéhez a súlyos bűncselekmények esetében. Emlékeztetett az ároktői banda esetére, és azt mondta: egyikük gyakorlatilag szabad lábra, házi őrizetbe kerülhet, „ám a mai napon ezt közösen megakadályozhatjuk”. Fontosnak nevezte, hogy ne kerülhessen házi őrizetbe az, akit gyilkossággal vádolnak. A többi közt Németország gyakorlatát hozta példaként, ahol nincs felső korlátja az előzetes letartóztatásban eltöltött időnek a legsúlyosabb bűncselekmények esetében.

A Fidesz frakcióvezetője reagált Mesterházy Attila felszólalására is. Azt mondta: „ha jól értem, bejelentette, hogy kormányon ismét privatizálnák az E.ON gázüzletágát. Amit a szocialisták mondanak E.ON-ügyben, az semmi más, csak ürügy a rezsicsökkentés megakadályozására – értékelte.

Rétvári Bence államtitkár azt hangsúlyozta: a törvényeknek nem a bűnözőket kell védenie, hanem a törvénytisztelő állampolgárokat. Szerinte nemcsak a bíróságtól kell megoldást várni az ügyben, a Háznak is van erre lehetősége, vagyis rendezhető, hogy november végén ne kerülhessen házi őrizetbe az ároktői banda tagja.   Azt mondta, az előterjesztés  nem von meg a bíróságtól semmilyen döntési lehetőséget.