Három szocialista képviselő is a miniszterelnökhöz fordult a parlamentben a hétfői azonnali kérdések során. A kormányfőt elsőként kérdező Varjú László azt mondta, hogy az Új Széchenyi Terv meghirdetésekor a miniszterelnök "becsmérlő módon disznóólnak nevezte az európai forrásokat szervező intézményrendszert és az annak eredményeit élvező Magyarországot". Orbán Viktor válaszként azt felelte, hogy a miniszterelnököt akkor is terheli a válaszadás kötelezettsége, ha kérdés helyett egy politikai epeömlést kap csak. A kormányfő ezért felolvasta az Új Széchényi Terv bemutatóján elmondott beszédét. Ezután a szövegre hivatkozva közölte, abban nem az országot, hanem a pályázati rendszert minősítette disznóólnak.

A szocialista Kovács László azt mondta, hogy az uniós intézmények és a tagállamok vezetői egyre bizonytalanabbak abban, hogy milyen Magyarország kormányfőjének viszonya az európai integrációhoz. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az uniós csatlakozás során vita zajlott arról, hogyan kell elfogadni a Brüsszelben hozott direktívákat. Kijelentette azt is, hogy a csatlakozás során az uniós tagság mellett érveltek, de világossá tették, azért hozták meg ezt a döntést, mert több hasznot várnak a csatlakozástól, mint amennyi hátránnyal a kimaradás járt volna.

Steiner Pál azt mondta, hogy az alaptörvény tervezetben is szerepel a képviselői interpelláció lehetősége. A politikus azt viszont megdöbbentőnek nevezte, hogy eközben a fővárosi közgyűlés tavaly novemberi határozatában megszüntette a fővárosi képviselők interpellációs jogát. A miniszterelnök válaszként annyit felelt, hogy nincs abban a helyzetben, hogy egy a fővárosi közgyűlésben zajló politikai és jogi természetű vitát el tudjon dönteni. Azt javasolta, ha a képviselő úgy érzi, hogy jogsérelem érte, akkor használja azokat a jogvédelmi eszközöket, amelyeken keresztül ezeket a kérdéseket el lehet dönteni.

A támogatott sor elfogadásával a kormány és a képviselők negyede mellett az alapvető jogok biztosa is kezdeményezhet utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságnál. Az ombudsman köteles lesz kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek és a kisebbségi jogok védelmére. Szerepel az elfogadott módosítások között az is, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint, valamint hogy a termőföld és a vízkészlet mellett az erdők, illetve a honos növény- és állatfajok is a nemzet közös örökségét képezik, amelyek védelme az állam és mindenki kötelessége.
   
Alkotmányos joggá emelkedik az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog, és bekerülhet az alaptörvénybe, hogy tényleges életfogytiglani büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. Elfogadták a képviselők azt az indítványt is, amely az alaptörvényben rögzíti, hogy a bírói szolgálati jogviszony alsó korhatára a 30. életév, a felső pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése.

A frakciók több indítványról külön szavazást kértek. Így például arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökét hat évre nevezheti ki a köztársasági elnök, akinek feladata lesz az a jegybank alelnökeinek kinevezése is. A képviselők 264 igen és 41 nem szavazat mellett fogadták el a fideszes Lázár János és a KDNP-s Harrach Péter módosító indítványát, amelyben kimondják, Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. Erről - így vármegye elnevezés használatának elvetéséről - a Fidesz kérésére külön szavazással döntött a Ház.
   
A Jobbik név szerinti szavazást kért arról a javaslatáról, amely a termőföld és az ivóvízkészlet kizárólagos magyar tulajdonban tartását kezdeményezte. A voksolás közben a jobbikos Novák Előd úgy adta le szavazatát, hogy előtte azt mondta: a hazaárulókkal szemben megvédem a magyar földet. A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János ezt a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nevében visszautasította. Az indítványt a kormánypártok nem támogatták, ahogy más jobbikos indítványokat sem. Így a többi között azt sem, hogy bárki kérhessen alkotmánybírósági normakontrollt; hogy az új alkotmány hatálybalépéséhez ügydöntő országos népszavazás legyen szükséges; hogy újból legyen halálbüntetés; továbbá hogy mindenkinek joga van megismerni a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok dokumentumait.
   
A Ház kormánypárti többsége egyetlen - a támogatott sorban is szereplő - ellenzéki módosító javaslatot fogadott el. Ezzel a független Ivády Gábor a Nemzeti hitvallásnak nevezett preambulumot pontosította.

Varga István (Fidesz) a kolozsvári Mátyás-szobor április 2-i újraavatása kapcsán a magyar-román kapcsolatok új fejezetéről beszélt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszában leszögezte: Mátyás-király személye a magyar megmaradás és élni akarás szimbóluma és szimbolikus a szobor megmaradásának története is. Semjén Zsolt kiemelte, hogy a szobor újraavatása szimbóluma a magyar-román együttműködésnek is, hiszen a két kormány 400-400 ezer eurós támogatást adott a szobor rekonstrukciójára. Az erdélyi magyarság boldogulása szorosan összefügg a románság sikerével, Románia pedig a magyarok nélkül nem lehet sikeres - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

A holokauszt magyar áldozatairól emlékezett meg hétfőn napirend előtt az Országgyűlés. Kövér László házelnök felhívta a figyelmet: 2001 óta minden évben április 16-án emlékezik meg az ország a holokauszt magyar áldozatairól, 1944-ben ugyanis ezen a napon lépett hatályba a zsidók vagyonának bejelentését és zár alá vételét előíró kormányrendelet. Az Országgyűlés elnöke a holokausztot az egész magyar nemzet tragédiájának nevezve hangsúlyozta, évekkel korábban törvények sora rekesztette ki a nemzetből és a magyarságból zsidó honfitársainkat. Főhajtás közben figyelmeztetnünk kell magunkat: hétköznapi szegregációval, verbális erőszakkal is ráléphetünk arra az útra, amelyről olykor nem könnyű felismerni, hogy rossz irányba vezet, amelyről nehéz visszafordulni, és amely a múltban Auschwitzba vezetett.

Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője reagálásában hangsúlyozta: nincs olyan társadalmi csoportja ennek az országnak, amely sérelmet szenvedett volna ebben az új alkotmányban, ezért igaz, amit az államfő mondott, hogy ez a nemzet alkotmánya lesz, minden magyar emberé.
 
Magyarországnak szüksége van arra, hogy éljen a történelmi lehetősséggel, hogy megalkossa új alaptörvényét – mondta el Schmitt Pál köztársasági elnök parlamenti beszédében. Minden nemzetnek szüksége van arra, hogy legyenek kapaszkodói, sajnálatos módon a híradások szerint vannak, akik ezt tagadják. A köztársasági elnök sajnálatosnak tartja, hogy az ellenzéki pártok kívül maradtak az alkotmányozási folyamaton, arra kérte őket, hogy tiszteljék meg az ország lakosságát a részvételükkel.

– Az alaptörvény tervezete egyszerre nemzeti és európai, benne foglaltatnak jogok és kötelezettségek – fogalmazott az államfő. Külön öröm számára az is, hogy helyet kap benne a házasság és a család védelme, valamint az egészséges környezethez való jog. Azt is üdvözölte, hogy a Himnusz kezdő szavaival kezdődik majd az alaptörvény. Schmitt Pál szerint az alkotmány fontos kérdése, hogy garantálja-e a rendet, a szabadságot, hogy védelmezi-e a nőket vagy az időseket, illetve hogy hogyan jutnak az emberek munkához.

Egy ellenszavazat mellett támogatta a Fidesz-KDNP-frakciószövetség azt a módosító indítványt, amely rögzítené az új alaptörvényben, hogy a bírói szolgálati jogviszony alsó korhatára a 30. életév, a felső pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése. A képviselőcsoport a megye elnevezés mellett tette le a voksát a vármegyével szemben.

Lázár János a hétfői frakcióülés után tartott sajtótájékoztatón a bírákra vonatkozó döntésről indoklásul közölte: az összes, közszolgálati munkát végző ember munkaviszonya esetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt szeretnék érvényesíteni, így például a polgármestereket, az országgyűlési képviselőket, az ügyészeket és a bírákat érintően is. Megjegyezte, a zárószavazásig az ügyészekre vonatkozóan is be fogják nyújtani az ezzel kapcsolatos javaslatot. Az öregségi nyugdíjkorhatár alóli kivételek között említette az alkotmánybírákat, akik 45-től 70 éves korukig tölthetnék be tisztségüket; valamint a 40 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező nőket. Azt a feltételezést határozottan visszautasította, hogy politikai indíttatása lenne a korhatár-szabályozásnak.
    
A politikus tájékoztatott arról is, hogy a frakciószövetség végül a megye elnevezés mellett tette le a voksát a vármegye helyett. A képviselőcsoport nem támogatta továbbá azt, hogy a címer része legyen az ország hivatalos zászlajának, valamint azt, hogy tartalmazza az új alkotmány a Himnusz kottáját, ahogyan a fideszes Horváth János azon indítványát sem, hogy az 1946. évi I. törvény jelenjen meg a Nemzeti hitvallásban. Azt a módosító indítványt is elutasították, amely arra vonatkozott, hogy az alkotmány mondja ki: a parlamentben képviselőcsoportot csak az azonos párthoz tartozó képviselők alakíthatnak.
    
Támogatta a frakciószövetség ugyanakkor a tanítás szabadságát érintő javaslatot, azt a kereszténydemokrata kezdeményezést viszont elvetették, hogy bizonyos öröklési szabályokat nevesítsen az új alaptörvény.
    
A Magyar Nemzeti Bankot érintően egyetértett a frakció azzal, hogy kétharmados jogszabály legyen az új jegybanktörvény, amely várhatóan még idén elkészül. A jegybankelnököt a jelenlegi tervek szerint a parlament fogja megválasztani.
    
A frakcióvezető beszámolt arról is, zárószavazás előtti módosító indítványban kezdeményezik majd annak alkotmányban rögzítését, hogy ha egy törvény vagy egy jogszabály arra kötelez egy önkormányzatot, hogy valamit helyi jogszabályban rendezzen, ám a helyhatóság ezt elmulasztja, akkor a kormányzat, illetve a kormányzat által megjelölt szervezetek vagy akár a bíróság megteheti.
    
Lázár János tudomása szerint a KDNP-frakció nem kért külön szavazást egyetlen módosító indítványról sem.

Forrás: MTI