Herman István Ervin (Fidesz) szerint a lecserélésre váró alkotmányunk nem demokratikus, rossz alapra, rossz ház épül, így a jelenlegi rossz alkotmány is rossz irányba terelte a magyar társadalmat, mivel bukott kommunista alapelveket vettek át 1949-ben. A fideszes képviselő szerint az új alaptörvény szövege hosszú időre garantálja a magyar nép igazi, szabad fejlődését és ennek elfogadása esetén erkölcsileg és gazdaságilag is megújulhat Magyarország.

Szili Katalin független képviselő arra kérte a kormánypárti politikusokat, hogy fontolják meg még egyszer a szociális biztonság olyan elemeinek alaptörvénybe foglalását, mint a munkához jutás, vagy a lakhatás joga. A Szociális Unió elnöke megismételte azon javaslatát is, hogy az alapvető jogok biztosa mellett a hazai nemzetiségek és a jövő nemzedékek biztosai továbbra is önállóan gyakorolhassák munkájukat.

Zakó László (Jobbik) felszólalásában a halálbüntetés alaptörvénybe foglalását javasolta. Salamon László (KDNP) rövid válaszában elutasította a jobbikos politikus felvetését, mint mondta az emberi élet felett sem ember, sem állam nem rendelkezhet, még büntetésképpen sem. A kormánypárti képviselő emellett arra is figyelmeztetett, hogy a halálbüntetés visszaállításával elkerülhetetlenek lennének a jóvátehetetlen bírói tévedések.

Pálffy István (KDNP) szerint ugyan nehéz, de eldönthető kérdés a megye-vármegye elnevezés használata. A kereszténydemokrata politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a mai megyék területei nem közigazgatási egységek a vármegye értelmében. A magyar vármegyerendszer egy gyönyörű történelmi hagyomány, de az új alaptörvény Magyarország XXI. századi közigazgatásának modern alapjait kívánja lerakni.

Lázár János az alkotmánytervezetek részletes vitájában azt mondta, sajnálja, hogy vannak olyan politikai pártok, akik nem csak távolmaradásukkal tüntetnek, de az egész magyar társadalmat megpróbálják félrevezetni. Törpepártnak nevezte az LMP-t, ami az SZDSZ babérjaira tör. Elárulták az őket születésüktől támogató zöld, civil szervezeteket, akik a Fideszhez és más pártokhoz fordultak, hogy az általuk fontosnak tartott kérdések az alaptörvénybe bekerüljenek. Az MSZP napokban nyilvánosságra került alkotmánytervezetéről azt mondta: sötét szobákban zajlott az alkotmány előkészítése, sem a választóknak, sem a parlamenti képviselőknek nem akarták azt megmutatni. Minden álszent kritikájuk megalapozatlan, hazugságra épült, s a jelen pillanatban még szocialista szavazókat hagyták cserben – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.
   
Salamon László (KDNP) a Fidesz frakcióvezetőjétől eltérő véleményének adott hangot az 1946-os egyes törvénycikk és a vármegye megítélésében. Az első kapcsán azt mondta, hogy eszerint a köztársasági elnök jogkörének terjedelmét Moszkva szabta meg. Kitért arra, hogy az alkotmányügyi bizottságban egyharmadot sem kapott a javaslat. A vármegye szerinte hungarikum, ami összekapcsolódik a magyar államtörténettel.
   
Harrach Péter arról beszélt,hogy az alaptörvény Magyarország talpra állításának, nemzeti önbecsülésének, új nemzetközi pozíciója megteremtésének dokumentuma lesz, ami mögött hiteles ember és egészséges társadalomkép áll. A KDNP frakcióvezetője kiemelte a nemzetiségekről szóló, nyelvüket és kultúráját szolgáló javaslatot, s szólt a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulásának fontosságáról is, őket csak egy erős anyaország tudja támogatni, hozzátéve: ezért az ő érdekük is, hogy Magyarország meg tudjon erősödni. Beszélt még a termőföld, a vízkészlet, és az erdők védelméről, és a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés rögzítéséről. Önálló javaslatként érvelt a tanítás szabadságának rögzítése mellett. Ha bármit lehet tanítani, akkor olyan lehetőségeket nyitnak meg, aminek beláthatatlan következményei vannak, ezért szeretnék rögzíteni a tanítás szabadságát a törvényi keretek között.

Földi László a tanyákon élő emberek élete és biztonsága kapcsán szólalt fel. Mint mondta, a tanyán talán olcsóbb, de nehezebb az élet. Felhívta a figyelmet a tanyák megközelíthetőségének javítására, valamint arra, hogy szavai szerint nagyon fontos a rendszeres rendőri jelenlét a külterületeken. Mint mondta, megfontolásra javasolja a lovasrendőri szolgálatok visszaállítását a külterületeken, mely területek személyautóval nehezen járhatók. Ángyán József államtitkár kiemelte: több mint 200 ezer a tanyákon élők száma, és ez a szám egyre inkább nő. Hangsúlyozta: a 2011-es költségvetésben egymilliárd forint áll rendelkezésre a tanyás térségek fejlesztésére.

A kormányfői beszédnek három kulcsszava volt, Magyarország új pozíciójának megteremtése, erős Európa és a megújulás – jelentette ki a KDNP frakcióvezetője. Harrach Péter azt mondta, hogy ha az erős Európáról beszélünk, az az önérvényesítésünk mellett az európai érdekek szolgálatáról is szól. Véleménye szerint ez nem technikai kérdésekről vagy szolgai alkalmazkodásról, hanem saját koncepcióról, új szemléletről és a kihívásoknak megfelelő új vízióról szól. Az elmúlt kétszáz évben Magyarországnak gyakran kellett a nulláról indulnia. Kiemelte az ország külpolitikai pozíciójának megerősítését. Azt mondta, hogy a megújulás a belső rendezett világ megteremtéséről is szól.

Az EU soros elnökeként Magyarország célul tűzte ki, hogy fél év alatt Európa erősebbé váljon; az elnökségi munkát csak egészében lehet értékelni, de már most, félidőben látszanak részeredmények, kiemelendő sikerek – mondta a fideszes Balla Mihály. Szavai szerint az élet átírta a felkészülési időszakban készített forgatókönyvet, de a kormány és a magyar elnökség sikeresen hajtotta végre a témák szerinti rugalmas váltást. Példaként említette a gazdasági kormányzást, az energiaügyeket, a romastratégia megalapozását, a Duna-stratégiát, a kohéziós politikát, a közös agrárpolitikát. Hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség általános elismerést váltott ki a tagállamok közötti, líbiai helyszíni koordinációjáért, az uniós polgári védelmi mechanizmus gyors aktivizálásáért vagy azért, hogy a tripoli magyar nagykövetség továbbra is nyitva tart.
  
Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, abban érdekeltek, hogy Magyarország ebben a fél évben jó arcát mutassa. Közölte, azt sem vonták kétségbe, hogy a kormány rendelkezik a céljai eléréséhez szükség szakembergárdával. Kételkedett viszont abban, hogy Magyarország erősebb és függetlenebb lett, mint ahogy azt a kormányfő mondta.

Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető a kormányfő felszólalására reagálva sikerként értékelte, hogy előrelépés történt az energiacsúcson, fontosnak tartotta, hogy a romastratégia előkészületei jó ütemben haladnak és helyesnek nevezte hogy Magyarország támogatja Horvátország uniós csatlakozását. Téves döntésnek nevezte viszont, hogy Magyarország kimaradt az Euró Plusz Paktumból és kudarcnak tartotta azt is, hogy a soros elnököt nem hívták meg a líbiai válságról szóló csúcstalálkozóra.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője jelezte, hogy pártja respektálja a kormányfő által említett eredményeket. Az energiapolitikában valóban jelentősek az előrelépések, de a közös árampiachoz akkor lehet csatlakozni, ha az energiapiaci szabályozás tekintetében is biztonság van.

A miniszterelnök napirend előtti felszólalása után elhangzott frakció-véleményekre adott viszontválaszában Orbán Viktor azt hangsúlyozta a soros magyar EU-elnökség első három hónapjával összefüggésben, hogy a nehézségekkel való szembenézést nem lehet megúszni, a vitákat vállalni kell. Aki azt próbálja elhitetni velünk, hogy félni kell a konfliktusoktól és úgy tudjuk megőrizni az értékeinket és függetlenségünket, hogy behúzzuk fülünket-farkunkat, az az ember tudatlan, vagy más, nem magyar érdeket szolgál – fogalmazott viszontválaszában Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta: megérti az ellenzéki pártoknak az európai szemeszterrel kapcsolatos fenntartásait. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a költségvetési politika összehangolása nem kerülhető el.

Orbán Viktor szerint Magyarország ma erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt. A miniszterelnök napirend előtt a parlamentben a magyar EU-elnökség félidejénél tartott értékelésében azt mondta: az elmúlt három hónap legnagyobb eredménye az, hogy Magyarország már ki tud állni a nemzetközi porondon saját magáért és polgáraiért, amikor kell, vállalja a konfliktusokat is, és sikeresen meg tudja vívni őket.

Orbán Viktor szerint a két legfontosabb feladat Magyarországon és Európában is ugyanaz: az államadósság csökkentése és a munkahelyteremtés. A magyar elnökség legnagyobb teljesítményének a közös gazdasági kormányzásról szóló hatos jogszabálycsomagot nevezte, amelyet minden tagállam elfogadott, és az Európai Parlament elé kerül. Az elnökség legfontosabb teendőjének az EU közös gazdasági kormányzásának megteremtését nevezte, kijelentve, hogy ebben Magyarország jó úton és jó ütemben halad, függetlenül attól, hogy nem csatlakozott az unió versenyképességi paktumához. Ezzel kapcsolatban a kormányfő megismételte: a kabinet a paktum hat céljából ötöt kívánatosnak tart, a társasági adó alapjának harmonizációját azonban az ország érdekeivel ellentétesnek ítéli.

A magyar elnökség eddig elvégzett munkájáról számot adva Orbán Viktor kifejtette: Brüsszelben eddig 750 munkacsoportülést vezettek, 16 tanácsülés megszervezéséhez és levezényléséhez járultak hozzá, 9 informális miniszteri tanácsülést tartottak, és egyszerre több száz ügyön dolgoznak. Az állampolgárok életét közvetlenül is befolyásoló eddigi eredmények között említette az európai polgári kezdeményezést részletesen szabályozó rendelet véglegesítését; a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogi jogszabály elfogadtatását; az elektronikai és elektromos hulladékok újrahasznosítása felülvizsgálati ügyének megoldását; a közös agrárpolitika jövőjéről szóló következtetések elfogadását; a kohéziós politika és az Európa 2020-ig szóló stratégiájának összekapcsolását; az egységes szabadalmi oltalom rendszerének megteremtését; valamint az energiapolitika területén elért eredményeket, így azt, hogy elfogadták, hogy 2014-re megteremtik az egységes gáz- és árampiacot.

Európa megerősítése közös cél – jelentette ki beszédében a kormányfő, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a magyar EU-elnökségnek van egy másik célja is, mégpedig az ország új helyének, új pozíciójának kijelölése a válság utáni Európában. Hozzáfűzte: elnökségünk ideje éppen egybeesik Magyarország megújításának sorsfordító időszakával. Magyarországnak a korábbi igen gyenge pozíciói helyett jobbakat, tekintélyesebbeket kell elfoglalnia a régióban, Európában, a világban, ez azonban konfliktusokkal jár.
    
A miniszterelnök szerint a magyarok azok közé tartoznak, akik elsők között ismerték fel a megújulás szükségességét, azt, hogy a nyugati világ pénzügyi válsága érvénytelenné tette a régi mércéket, eszközöket, ezért a nemzetközi gazdasági válság utáni Európát és Magyarországot a régi szabályok szerint nem lehet működtetni. Felismertük és megértettük, hogy azért kell megújulni, mert a régi politika az egekbe növelte az adósságot, valamint azt is, hogy a részátalakítások nem vezetnek sehová, az ország alkotmányos újjászervezésére van szükség. Megjegyezte, Magyarországon ma a politika távolról sem tökéletes, messze nem hibátlan, de immár az emberekről szól.

kdnp.hu
Forrás: MTI