Három képviselő mentelmi jogáról is szavaz hétfőn az Országgyűlés. Meggyes Tamás volt esztergomi képviselő e fórumon rendszeres visszatérő. Nótórikus feljelentőben Mohács városában Szekó József sem szenved hiányt. Budai Gyula viszont keményen ütközött: nem kevesebbről tájékoztatott, mint hogy Benedek Fülöp a Földművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára 5 millió forint kenőpénzt kapott egy általa felügyelt 303 hektár erdő eladásáért.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
A bejelentés alapján a kecskeméti nyomozó ügyészség befolyással való üzérkedés bűntette miatt nyomozást rendelt el. A feljelentő kijelentette: a sajtótájékoztatón elhangzott, személyét, becsületét érintő állítások valótlanok, számos ténybeli tévedést is tartalmaznak, és nem vett részt jogsértő cselekményben.
Budai Gyula
A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását dr. Budai Gyula mentelmi joga felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Nagy Béla a Kunsági Erdészeti és Faipari Zrt. volt gazdasági vezérigazgató-helyettese feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint:
Dr. Budai Gyula - aki akkor a Magosz szövetségi igazgatója volt - 2010. február 26-án sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta, hogy 2010. január 7-én bejelentést tett a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál egy 303 hektáros erdő értékesítésével kapcsolatban, miután levelet kapott attól, aki eladta ezt a földterületet. A levélíró beszámolt arról, hogy 2004-ben kötött szerződést a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel, a tulajdonában levő 303 hektár erdőt adta el 105 millió forintért, de 5 millió forintot kellett fizetnie Benedek Fülöp részére, amit Nagy Bélán keresztül meg is tett. Budai Gyula felidézte: ebben az időben Benedek Fülöp szakállamtitkárként a Földművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozott, ő felügyelte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet. Ebben az időben a Földművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozott az állami erdők, illetve a magánerdők értékesítése is. Budai Gyula a bejelentése alapján ismertette: a Földművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2004. december 9-én 105 millió forintot átutalt. Ez bankszámla-kivonattal is igazolható, amelyet Budai Gyula megkapott. A vételár megérkezését követően a bejelentő5 millió forintot vett ki a számlájáról. Ezt az összeget a bejelentő fia átadta Nagy Bélának, aki ezt Benedek Fülöpnek továbbította. A bejelentés alapján a kecskeméti nyomozó ügyészség befolyással való üzérkedés bűntette miatt nyomozást rendelt el. A feljelentő kijelentette: a sajtótájékoztatón elhangzott, személyét, becsületét érintő állítások valótlanok, számos ténybeli tévedést is tartalmaznak, és nem vett részt jogsértő cselekményben.
A Mentelmi bizottság az ügyet a 2011. szeptember 27-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját: az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Erre való tekintettel a Mentelmi bizottság 7 igen szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Budai Gyula mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Meggyes Tamás
Az Esztergomi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Meggyes Tamás mentelmi joga felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Kui Rózsa hamis vád és rágalmazás vétsége miatt feljelentést tett. A feljelentés szerint:
Feljelentőnek 2011. április 18-án tudomására jutott, hogy van egy 2009-ben készült televíziós felvétel, melyet addig nem látott, melyben Meggyes Tamás, akkori polgármester (válófélben lévő férje) nagy nyilvánosság előtt sértő kijelentéseket tett rá, melyek nem fedik a valóságot. A feljelentő a feljelentést az Esztergomi Városi Ügyészséghez tette hamis vád és rágalmazás vétsége miatt. Az ügyészség határozatában megállapította, hogy a sérelmes kijelentések hamis vád bűncselekményként nem értékelhetőek, ezért áttette az ügyet az Esztergomi Városi Bíróságnak a feljelentésben még szereplő rágalmazás miatt.
A Mentelmi bizottság az ügyet a 2011. szeptember 27.-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját: az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Erre való tekintettel a Mentelmi bizottság 6 igen és 1 nem szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Budai Gyula mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Szekó József
A Pécsi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását SzekóJózsef mentelmi joga felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Németh Imre mohácsi lakos feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen garázdaság vétsége miatt.
A feljelentést a 2011. március 24-én a mohácsi városházán közte és Szekó József közötti incidens miatt tette . A Központi Nyomozó Főügyészség határozatával a feljelentést bűncselekmény gyanújának hiánya miatt. elutasította Ez ellen Németh Imre panaszt terjesztett elő, amelyet a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztálya, mint alaptalant szintén elutasított és egyben úgy foglalt állást, hogy a feljelentést át kell tenni a magánvádas eljárás lefolytatására illetékes bíróság részére becsületsértés vétsége gyanújának elbírálása céljából.
A Mentelmi bizottság az ügyet a 2011. szeptember 27.-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját: az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Erre való tekintettel a Mentelmi bizottság 6 igen és 1 nem szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Budai Gyula mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
+
A Pécsi Városi Bíróság egy másik ügyben is kérte az Országgyűlés állásfoglalását Szekó József mentelmi joga felfüggesztése tárgyában. A feljelentő személye évek óta ugyanaz.
Németh Imre mohácsi lakos, ezúttal becsületsértéssel vádolta, vétsége miatt, aminek alapját Szekó Józsefnek feljelent ő transzparenseivel kapcsolatos cselekedetei képezték 2010. július 30-án Mohácson a Polgármesteri Hivatal lépcsőjén.
A Mentelmi bizottság az ügyet a 2011. szeptember 27.-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját: az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Erre való tekintettel a Mentelmi bizottság 6 igen és 1 nem szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Budai Gyula mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
