Négy parlamenti képviselő mentelmi jogáról is szavaz hétfőn az Országgyűlés. Az ittas vezetés vétségét elkövető Tilki Attila mentelmi jogát feltehetően felfüggeszti a T. Ház, a „csak rágalmazásért” feljelentett Pócs János (Fidesz) Szanyi Tibor(MSZP ) és Staudt Gábor (Jobbik), viszont megőrizheti.
kdnp.hu - Bartha Szabó József
Híven a hagyományokhoz, „menetrendszerűen” érkeznek a T. Házba a parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését szorgalmazó indítványok. A Mentelmi bizottság javaslata nyomán az Országgyűlés hivatott róluk dönteni, a jelen levő lépviselők kétharmados többségével.
Tilki Attila országgyűlési képviselő (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének megalapozott gyanúja miatt a Legfőbb Ügyész kezdeményezte.
Az indítvány szerint: Dr. Tilki Attila 2012. február 9-én az M3-as autópályán úgy vezette személygépkocsiját, hogy a szervezetében alkohol volt. Az autó az úttesten megcsúszott és a szalagkorlátnak ütközött, a baleset során személyi sérülés nem történt. Dr. Tilki Attila vérében a cselekmény elkövetésének időpontjában a véralkohol értéke 1,20 g/1 ezrelék volt, amely szerint a cselekmény időpontjában enyhe fokú alkoholos befolyásoltság alatt állt.
A Mentelmi bizottság közvádas ügyben szinte kivétel nélkül a mentelmi jog felfüggesztését javasolja, hogy a gyanú megalapozottsága vagy alaptalansága az erre hivatott gazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék. Ez szolgálja az Országgyűlés tekintélyének megóvását. Május 15-i ülésén sem tett másként. Egyhangú szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Tilki Attila országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.
+
Pócs János (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt a Jászberényi Városi Bíróság kezdeményezte.
Az indítványhoz mellékelt iratokból megállapítható, hogy Pócs János országgyűlési képviselő Jászapáti polgármestere ellen Rácz Ferenc helyi lakos rendőrőrsön tett bejelentése alapján indult hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt eljárás. Ezt a Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette. Megállapította, hogy Pócs János polgármester a köznyugalom biztosítása érdekében járt el, amikor lakossági bejelentésekre intézkedést kezdeményezett a Jászapátiban szolgálatot teljesítő rendőröknél, illetve a helyszínen megjelent és hivatali minőségére hivatkozással Rácz Ferencet és családját
az általa jogsértőnek vélt csendháborítást okozó zenehallgatás abbahagyására szólította fel. Az iratokat egyidejűleg megküldte a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Jászberényi Városi Bíróságnak, mivel az esetről ifj. Pócs János által készített fotók facebook.hu közösségi portálon történt közzététele és a hozzá fűzött azon kommentár, hogy „vasárnap délben lakossági bejelentés alapján a rendőrséggel együtt rendre intettem a csendbontókat” a becsület csorbítására lehet alkalmas, mivel a fényképek készítésének idején feljelentő részéről jogsértő cselekmény nem történt, aki egyébként még elmondta, hogy ezen túlmenően egyéb sértő megjegyzés, kritika vagy egyéb észrevétel a történtekkel kapcsolatosan nem érte sem őt, sem a családját.
A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett töretlen gyakorlata, a parlamenti képviselők zavartalan munkavégzésének biztosítása. Erre tekintettel, 6 igen 1 nem szavazat ellenében azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Pócs János mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
+
Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság indítványozta.
Szanyi Tibort a Fidesz parlamenti képviselője, Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő jelentette fel, mivel 2010. szeptemberében több internetes portálon megjelent cikkekben „olyan, kijelentéseket tett, amelyek emberi méltóságát súlyosan sértik, becsületét csorbítják, valótlan tényállításokat, valamint közmegbízatása teljesítésével kapcsolatban becsületét sértő kifejezéseket tartalmaztak, és így hátrányosan hatottak az állampolgárok által személyébe és képességeibe vetett bizalomra.” A személyére vonatkozó kifejezések közül az egyik például alaptalan vádaskodónak, a másik brigantinak, kétes hírű figurának nevezte.
A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett töretlen gyakorlata, a parlamenti képviselők zavartalan munkavégzésének biztosítása. Döntése meghozatalánál figyelemmel volt továbbá arra is, hogy két közszereplő, országgyűlési képviselőről van szó. Mindezekre tekintettel a Mentelmi bizottság egyhangú szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Szanyi Tibor mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
+
Staudt Gábor (Jobbik) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság indítványozta.
Az indítványhoz mellékelt feljelentés szerint: „A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt ., mint I. rendű magánvádló (BTI) és annak vezetője Horváth József, mint II . rendű magánvádló tett feljelentést dr. Staudt Gábor országgyűlési képviselővel szemben. A képviselő a 2012. február 29-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy feljelentést tett a legfőbb ügyésznél a BTI működésével kapcsolatban az ott tapasztalható állapotok miatt, ismeretlen tettesek ellen, több rendbeli, bűnszervezetben elkövetett gazdasági és egyéb bűncselekmények gyanúja alapján. Dr. Staudt Gábor utalt továbbá arra, hogy a BTI jelenlegi vezetője, Horváth Józseffel szemben, aki korábban a Szentendrei Városi Szolgáltató Zrt-t vezette és az „ott folyó ügyekkel kapcsolatban" a Pest Megyei Főügyészség 2011. decemberében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást rendelt el. Ezt követően úgy fogalmazott „személyi összefonódások is lehetnek, a két cég eljárásai ugyanis meglepően sok hasonlóságot mutatnak, ezért mindenféleképpen ki kell vizsgálni, hogy a két ügy összefügg-e, illetve vannak-e közös személyi felelősök. A magánvádlók feljelentésükben a sajtótájékoztatón elhangzottakat 8 pontba csoportosítva részletesen ismertetik, majd vitatják, illetve cáfolják azokat, bemutatva a becsületsértő tényállításokat utalásokkal arra, hogy ezek számukra jelentős érdeksérelmet okoztak. Ennek alátámasztására megemlítik, hogy úgy I . mint II. rendű magánvádlót megrágalmazta dr. Staudt Gábor olyan hamis tényállításokkal, illetve híresztelésekkel, amelyek nem megalapozottak, nem igazoltak és ezekből valótlan jogkövetkeztetéseket vont le, így valósítva meg a rágalmazás törvényi tényállását.”
A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett töretlen gyakorlata, a parlamenti képviselők zavartalan munkavégzésének biztosítása. Döntése meghozatalánál figyelemmel volt továbbá arra is, hogy két közszereplő, országgyűlési képviselőről van szó. Mindezekre tekintettel a Mentelmi bizottság egyhangú szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Staudt Gábor mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
