Az Erzsébet-programról, a vízumkiadásról és az állatorvosi kamaráról szóló törvényjavaslatot is megvitatták a képviselők a parlament hétfői ülésnapján keddre virradó éjjel, amelyet szokás szerint napirend utáni felszólalással zártak le.

Szegény családok üdültetésére fordítják az Erzsébet-utalványból befolyó bevételek egy részét

Késő éjszaka Rétvári Bence igazságügyi miniszter ismertette a kormány Erzsébet-programról szóló törvényjavaslatát. Mint mondta, a programot a szociális biztonság növelése érdekében hozta a kabinet, előírva, hogy az Erzsébet-utalványokból származó bevételek egy részét kizárólag szociális célú üdültetésre lehessen fordítani. A kormány képviselője mellett kizárólag a jobbikos Z. Kárpát Dániel szólalt fel a vitában, aki ugyan egyetértett a kormány céljával, ám annak megvalósítását szociális szempontból elégtelennek minősítette.

Együttműködik a vízum kiadásában Magyarország és Csehország

Együttműködhet a jövőben Magyarország és Csehország a vízumok kiadásában, ha a képviselők elfogadják a kormány erről szóló javaslatát. Németh Zsolt államtitkár expozéjában azt mondta, az országnak érdekében áll azokkal a schengeni tagállamokkal együttműködni, amelyeknek olyan országokban is van képviseletük, ahol Magyarországnak nincs. Hazánk 27 országban 16 tagállam képviseletét látja el, míg Magyarország nevében 12 tagállam 62 helyen ad ki vízumot – mondta az államtitkár. Az LMP-s Mile Lajos egyetlen felszólalóként pártja támogatásáról biztosította az előterjesztőt. A felszólalás után Ujhelyi István lezárta az általános vitát. Mivel módosító indítvány nem érkezett, a következő ülésen a javaslat elfogadásról döntenek a képviselők.

Vita nélküli részletes viták

Az általános vitákat követően két részletes vitát folytattak még le a képviselők, bár érdemi vita egyik esetben sem alakult ki. Az elektronikus hírközlést érintő törvények módosításáról szóló javaslat részletes vitájában nem volt felszólaló, a Magyar Állatorvosi Kamaráról szóló törvényjavaslattal kapcsán pedig Kiss Sándor és Magyar Zoltán jobbikos képviselők agitáltak saját módosító indítványaik mellett.

Napirend után a földtörvényről

Napirend utáni felszólalásra Magyar Zoltán (Jobbik) jelentkezett, aki folytatta „Mi lesz veled vidék?" című felszólalás-sorozatát, amelyben ezúttal a földtörvényről beszélt.

Az elnöklő Ujhelyi István a felszólalás után lezárta a hétfői napirendet, a képviselők reggel 9 órakor folytatják a munkát.

Az Országgyűlés a határozathozatalokat követően a kormány azon javaslatát kezdte tárgyalni, amely egységesíteni kívánja a rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységének szabályozását, másrészt a rendőrség közreműködésével vetne véget az iskolakerülésnek. A képviselők ezt követően a kormány idei költségvetést módosító előterjesztését értékelhették.

Vita a rendészeti feladatok egységesítéséről és az iskolakerülés elleni fellépésről

A szavazásokat követően Kontrát Károly belügyi államtitkár ismertette azt a kormányzati javaslatot, amely egyebek mellett egységesítené a rendészeti jellegű tevékenységet végző személyekre vonatkozó szabályokat. A kabinet előterjesztésében azzal indokolja a változtatásokat, hogy ezt a területet jelenleg hat különböző jogszabály fogja át, így nehezen átláthatóak a rendelkezések. A Pintér Sándor belügyminiszter által kezdeményezett jogszabály-változtatás egyebek mellett lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzatok rendészeti szervet hozzanak létre. Az önkormányzatok a rendészeti feladatokat ellátó személyek, például a közterület-felügyelők mellett segítőket is alkalmazhatnak közalkalmazotti, vagy normál munkaviszonyban. Az úgynevezett segédfelügyelő önállóan nem intézkedhet, kényszerítő eszközöket nem használhat, testi kényszert, vegyi eszközt és szolgálati kutyát kizárólag önvédelemből alkalmazhat.

A kormányoldal részéről Kocsis Máté (Fidesz) és Básthy Tamás (KDNP) kért támogatást a törvénymódosításhoz. Kocsis Máté úgy fogalmazott, a Fidesz és a KDNP minden eszközzel támogatja a rend és a közbiztonság növelésére irányuló lépéseit. A vitában felszólaló ellenzéki képviselők alapvetően egyetértettek a kormány szándékával, ugyanakkor a megvalósítással már nem voltak maradéktalanul elégedettek.

Harangozó Tamás (MSZP) kiemelte, a kormány egységesítésre és egyszerűsítésre irányuló alapkoncepciójával egyetértenek, ugyanakkor azt a törvényjavaslat benyújtásának körülményei miatt nem tudják elfogadni. A szocialista politikus szemfényvesztésnek nevezte a helyi rendészet megerősítését az „önkormányzati rendszer felszámolása idején". Harangozó Tamás ezért az indítvány visszavonását kérte a kormányoldaltól. A jobbikos Mirkóczki Ádám azt mondta, „egy egészen jó törvény" születhet abban az esetben, ha a parlamenti többség elfogadja a kis változtatásokat szorgalmazó módosító indítványaikat. Példaként említette, hogy a kabinet előterjesztése nem tér ki arra, kik irányíthatják a rendészeti jellegű feladatokat ellátókat. Nagy kérdésnek nevezte továbbá, hogy az önkormányzatok csökkenő forrásai mellett, miként tudják finanszírozni a változtatásokat. Dorosz Dávid (LMP) hangsúlyozta, ugyan egyetértenek a törvényjavaslat fő irányával, annak "salátajellegét", vagyis a több, egymással össze nem egyeztethető új szabály egyidejű bevezetését nem tudják elfogadni. Mint mondta a falvak és városok közbiztonságának megerősítéséhez az LMP közösségi rendőrségre vonatkozó javaslatát kellene megvalósítani.

A képviselők a vitában külön kitértek az előterjesztés azon pontjára, amely szerint a rendőr a jövőben az igazgatóhoz kísérhetné azokat a tizennégy éves kor alatti diákokat, akik igazolatlanul vannak távol az általános iskolától. Kocsis Máté elmondta, a rendőrök a köznevelés információs rendszeréből kérhetnek majd le adatokat a közterületen iskolaidőben megállított tanulók iskolájának megállapítására, a hiányzás jogszerűségének ellenőrzésére, és az iskolával és a szülővel történő kapcsolatfelvételre. Harangozó Tamás és Dorosz Dávid egyaránt elutasította az iskolakerülés elleni fellépés ezen módját, mint mondták, a valóban létező problémát oktatási eszközökkel és nem rendészeti úton kellene megoldani. Elfogadhatatlannak nevezték továbbá, hogy a rendőrök akár bilincset, vagy rendőrkutyát is bevethetnének a gyermekek ellen, továbbá hangsúlyozták, a rendőrségnek nem a diákok ellenőrzése a feladata. Másképp közelítette meg a kérdést Mirkóczki Ádám, aki elsősorban amiatt fogalmazta meg aggályait, hogy az iskolát rendszeresen elkerülő diákok családjai sokszor fenyegetéssel érik el a tanároknál, hogy igazolják gyermekeik hiányzásait, ezért szerinte a rendőrség bevetése nem oldja meg a problémát.

Módosítanák a 2012-es költségvetésről szóló törvényt

A kormány módosítaná a 2012-es költségvetésről szóló törvényt: Cséfalvay Zoltán államtitkár expozéjában azt mondta, finanszírozási és szabályozási kérdések miatt vált szükségessé a változtatás és emlékeztetett arra, hogy jelentős, 320 milliárd forintos tartalék van az idei büdzsében, ennek felhasználását azonban szigorú szabályos rögzítik. A módosítás érinti a központi alrendszer bevételi és kiadási részét is, de a pénzforgalmi hiányt nem. Mint mondta, a humán normatívák bizonyos részeit, illetve az uniós projektek finanszírozását is érinti a módosítás, utóbbi esetében 50 milliárd forintos támogatást adnak az önkormányzatoknak önerő finanszírozásához. A fideszes Puskás Imre azt mondta, olyan célok elérését teszi lehetővé a módosítás, amelyek közvetlenül érintik sok ember életét, és amelynek pozitív hatása lehet a gazdasági növekedésre is. Hozzátette: a módosítások nem a szakmai hiányosságok pótlásáról, vagy a válsághelyzet kezeléséről szólnak. Nyikos László (Jobbik) élesen bírálta a javaslatot, mondván, nem kapott „kielégítő" mennyiségű információt a kormánytól, és lehetetlen helyzetet szül, ha minden hónapban változtatják a költségvetési törvényt. Közölte továbbá, hogy „bárkivel fogadna" abban, hogy nem utoljára módosítják a büdzsét, és nem tudni, hogy később milyen „csontvázak" hullanak majd ki a szekrényből.

A felszólalást követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

A vízgazdálkodási törvényről, a vöröscsillag-per költségeiről és mentelmi ügyekről is döntés született a parlament ülésén. A határozathozatalok után általános és részletes vitákkal folytatódik az ülés.

Módosították a vízgazdálkodási törvényt

A parlament döntésének értelmében módosul a vízgazdálkodási törvény, így 2015. június 30-ig meghosszabbodik mezőgazdasági termelés esetén a termálvíz visszatáplálási kötelezettségének felfüggesztése. Ez azt jelenti, hogy a termálvíz energiáját használó magyar fóliás és üvegházi kertészetek kérelemre engedélyezik, hogy visszasajtolási kötelezettség nélkül, kizárólag energiahasznosítás céljából termeljék ki termálvizet a mezőgazdasági termelés területén.

Tranzakciós illeték - a parlament támogatta az illetékfizetés kiterjesztését a jegybankra és a kincstárra

A parlament támogatta azt a bizottsági módosító javaslatot, amely a pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek körébe bevonná a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), és kiterjesztené annak hatályát a Magyar Államkincstár körében végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra is. Az illeték fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint lehet. A változtatás alapján, amelyet a parlament költségvetési bizottsága kezdeményezett, és amelyet a kormánypárti képviselők szavaztak meg, nem terheli tranzakciós illeték a készpénzbefizetéseket. A javaslat emellett mentesíti a bankközi és az értékpapír-piaci műveleteket az illetékfizetési kötelezettség alól. Fizetni kell viszont a legalább egynapos, legfeljebb kéthetes jegybanki betételhelyezés után, a lekötés után a nemzeti bank teljesíti az illetékfizetési kötelezettséget.

A pártok támogatásából fizetik ki a kártérítést a vöröscsillag-perben

A parlament határozatban nyilvánította ki, hogy nem ért egyet a strasbourgi vöröscsillag-perben hozott ítélettel és kitart az önkényuralmi jelképek használatának szankcionálása mellett. A hétfőn elfogadott jogszabály szerint a magyar államra kirótt 6400 eurós kártérítést és perköltséget a pártok költségvetési támogatásából fizetik ki. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján azonban nemcsak a Fratanolo Jánosnak, a Munkáspárt 2006 korábbi elnökének megítélt kártérítés összegét vonják le a pártok költségvetési támogatásából, hanem a jövőben mindig a pártoknak kell állniuk a kártérítést, ha Magyarországot az európai emberi jogi bíróság elmarasztalja az önkényuralmi jelképek használatának tiltásáért. A Fidesz támogatta a javaslatot, az MSZP és az LMP ellenezte, a KDNP és a Jobbik frakciója megosztott volt.

Felfüggesztették a koszorúkat kukába dobó jobbikos képviselő mentelmi jogát

Felfüggesztette a parlament a jobbikos Lenhardt Balázs mentelmi jogát. Az Országgyűlés annak ellenére döntött így, hogy a szakbizottság mentelmi jogának fenntartását javasolta. Lenhardt Balázs mentelmi jogának felfüggesztését a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte garázdaság miatt, miután a politikus tavaly novemberben levette Károlyi Mihály budapesti szobrának talapzatáról a koszorúkat és virágcsokrot, majd a szemetesbe tette őket. A politikus - aki a bíróság tájékoztatása szerint a mentelmi jogáról nem mondott le, noha szabálysértési ügyben erre lehetőség nyílik – most azt kérte az Országgyűléstől, hogy adja ki a vádhatóságnak, bár álláspontja szerint nem követett el törvénysértést.

További mentelmi ügyekről is döntöttek

A parlament két másik ügyben is határozott, egyaránt a mentelmi jog fenntartása mellett döntve. Az ugyancsak jobbikos Mirkóczki Ádám ellen Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármester tett feljelentést rágalmazás miatt, miután megítélése szerint a képviselő egy februári parlamenti felszólalásában jelentős érdeksérelmet okozó, becsületét csorbító és valótlan állításokat fogalmazott meg vele és vagyonával kapcsolatban. A képviselő napirend előtti felszólalásában azt mondta, hogy ha a másodfok sem változtat a VII. kerületi korrupciós ügyekkel összefüggésben elsőfokon másfél év szabadságvesztésre ítélt volt MSZP-s politikusra kirótt szankción, "az olyan gátlástalan politikusbűnöző, mint például Hunvald György, akár kártérítést is kaphat, ott tarthatunk 2012-ben, hogy adott esetben a tolvajnak jár kártérítés" – idézte Varga István, a mentelmi bizottság fideszes tagja.

Mirkóczki Ádám ezúttal nem élt a szólás lehetőségével, de a bizottság korábbi ülésén mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Ám a parlament ennek nem tett eleget, a Fidesz-KDNP és az LMP képviselői ugyanis a mentelmi jog fenntartására szavaztak, szemben a felfüggesztésre voksoló Jobbikkal és MSZP-vel. A parlament arról is döntött, hogy nem adja ki Budai Gyula agrárállamtitkárt, elszámoltatási kormánybiztost. Ellene Juhász Ferenc (MSZP) tett feljelentést rágalmazás miatt, amiért úgy nyilatkozott: a szocialista politikus még honvédelmi miniszterként hozzájárult ahhoz, hogy valódi értékük töredékéért szolgálati luxuslakásokat adjanak át minisztériumi felsővezetőknek és tábornokoknak.  A szakbizottság – csakúgy, mint Mirkóczki Ádám ügyében – ezúttal is azzal érvelt, hogy magánvádas eljárásról van szó, ilyen esetekben pedig töretlen gyakorlat a mentelmi jog fenntartása.

Határozathozatalokkal folytatódott a parlament ülése a kérdéseket követően. Ezek során a képviselők egyebek között döntöttek az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének hatásköréről, a nyugdíjak adómentességéről, valamint az állampárti tisztviselők nyugdíjpótlékairól.

A miniszterelnök irányíthatja az Információs Hivatalt

A miniszterelnök irányíthatja a jövőben a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatalt (IH), és közreműködhet ebben a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, jelenleg Lázár János. A parlament a kormánypártok támogatásával fogadta el a fideszes Kocsis Máté erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát, kimondva, hogy a kormányfő az IH irányításával összefüggő egyes hatásköröket átruházhatja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra. Az Országgyűlés egyúttal jóváhagyta azt is, hogy azoknak az adatoknak a körét, amelyeket a nemzetbiztonsági szolgálatoknak közzé kell tenniük, az egyes minisztériumok helyett a kormány – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg. A változások a jogszabály kihirdetését követő napon lépnek hatályba.

Értékhatár nélkül fizethetnek a szülők a Start-számlára

Nemcsak a szülők, hanem más hozzátartozók is nyithatnak Start-számlát a megszületett gyermekeknek, az életkezdési támogatás kezelésére szolgáló számlára a hozzátartozók már értékhatár nélkül fizethetnek be, adómentesen. A személyi jövedelemadóról, valamint a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvények Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte módosítását 280 igen, 49 nem és egy tartózkodó szavazat mellett fogadta el a Ház. Eszerint Start-számla a jövőben csak a Magyar Államkincstárnál nyitható. Míg korábban csak a 2006. január 1-je után született gyermekek javára lehetett Start-számlát nyitni, a lehetőség a jövőben fennáll azok esetében is, akik ezt megelőzően születtek, igaz, számukra az állam nem nyújt hozzájárulást.

Szűkítette a parlament az OBH elnökének hatáskörét

Több ponton is szűkítette a parlament az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének hatáskörét, átadva annak egy részét az Országos Bírói Tanácsnak (OBT). Így például a jövőben nem az OBH vezetőjének, hanem az OBT-nek a joga lesz, hogy kivételesen indokolt esetben elrendelje a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését. Változás az is, hogy az OBH-elnök mégsem marad hivatalban akkor, ha a megbízatása lejárt ugyan, de az Országgyűlés nem választott új vezetőt. A parlament 249 igen, 2 nem szavazat és 77 tartózkodás mellett fogadta el a bírákról, valamint a bíróságokról szóló törvények kétharmados többséget igénylő módosítását, amelyet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azután terjesztett az Országgyűlés elé, hogy a Velencei Bizottság több kifogást is megfogalmazott a jogszabályokkal kapcsolatban.

Adómentesek maradnak a nyugdíjak

A jövő évtől sem terheli adó az öregségi nyugdíjakat, miután az Országgyűlés hétfőn felülírta azt az 1997-ben hozott törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy az időskori juttatásokat személyi jövedelemadóval sújtsák. A képviselők 311 igen szavazattal, 14 tartózkodás mellett fogadták el a nyugdíjbiztosítási tárgyú jogszabályok változásait. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter indoklásában arra emlékeztetett, egy tizenöt évvel ezelőtti törvény 2013-tól bruttó összegű nyugdíjakat állapított volna meg a bruttó keresetekből, és ehhez más léptékű, lineáris mértékskálát rendelt volna. A tárcavezető szerint mindez felvetné a nyugdíjak megadóztatását, ám a bruttó nyugdíjak megállapításához szükséges szabályokat nem hozták meg, a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása után pedig indokolatlan az említett rendelkezések fenntartása.

Felülvizsgálják az állampárti tisztviselők nyugdíjpótlékait

A parlament döntése értelmében meg kell vonni a nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékot azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. A jogosultságokat október végéig vizsgálják felül. Az Országgyűlés hétfőn erről több más nyugdíjtárgyú változással együtt döntött. Két fideszes és öt jobbikos képviselő javaslata alapján az illetékes miniszternek akkor kell 2013. január 1-jétől megszüntetnie a nyugdíjpótlék folyósítását, ha az abban részesülő részt vett 1945 és 1949 között a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban. Ugyanez vonatkozik azokra, akik 1948 és 1990 májusa között végzett titkosszolgálati tevékenységük, abban az időszakban betöltött állami vezetői tisztségük vagy az állampártban, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) ellátott vezető tisztségük miatt érdemtelenek a nyugdíjpótlékra.

A gyógyszerek méltányossági keretéről és a szocpolról is szó volt az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés ülésén. Ezt követően a kérdésekre tértek rá a képviselők.

A gyógyszerek méltányossági keretéről kérdezett az LMP

Garai István Levente (MSZP) azt akarta megtudni, hogy hogyan jutnak hozzá a betegek a gyógyulásukhoz szükséges méltányossági keretből finanszírozott gyógyszerekhez. A képviselő hangsúlyozta, hogy legalább ezer beteg eddig külföldről szerezte be a gyógyulásához vagy állapota stabilizálásához szükséges, Magyarországon nem törzskönyvezett szereket. Ezt eddig egyedi elbírálás alapján, az úgynevezett méltányossági keretből finanszírozták, ami az idei költségvetésben 6,5 milliárd forintról 3,5 milliárdra csökkent, a jövő évi büdzsé tervezetében pedig „nem nagyon található". Szócska Miklós válaszában hangsúlyozta, hogy a gyógyszerek kifejlesztése jelentős forrásokat igényel, de ha azokat csak kisszámú beteg alkalmazza, akkor nagyon drágák. Nem ritka, hogy az egy-egy beteg éves kezelése meghaladja a több tízmillió forintot - tette hozzá. Az egyedi méltányossági kassza korábban rendre túlköltekezett, ezért intézkedtek arról, hogy az előirányzatok között megtörténjenek a megfelelő átcsoportosítások. A kormányzat ezért javasolta, hogy az egyedi méltányosság finanszírozott gyógyszerekre fordított összeg legyen közvetlenül része a gyógyszer-támogatási előirányzatnak - mondta.

Jobbik: totális csőd a szocpol

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) annak a véleményének adott hangot, hogy a munkahelyteremtéssel, a felsőoktatás minél inkább ingyenessé tételével és az otthonteremtés megkönnyítésével lehetne megakadályozni a fiatalok külföldre vándorlását. Véleménye szerint eközben hiába különítettek el 5,2 milliárd forintot a szocpol céljaira, mégis csak két kereskedelmi banknál lehet hasonló támogatást igénybe venni. Hozzátette, a jogos előírások mellett már-már ésszerűtlen feltételekkel csökkenti le a pályázók körét és amit „szocpol címszó alatt megcsináltak, az totális csőd". Cséfalvay Zoltán leszögezte, az állam idén 53 milliárd, 2013-ban pedig 173 milliárd forintot költ lakáscélokra a költségvetésből. A feltételekre áttérve hozzátette: a szocpolt olyanok vehetik igénybe, akiknek nincsen saját ingatlanjuk, új lakást akarnak építeni vagy vásárolni, hat hónapra visszamenőleg legalább szüleik egyikének van állása, számlákkal igazolják a költségeket és nincs köztartozásuk.

MSZP: változik-e a SZÉP-kártya felhasználásának szabálya?

Pál Béla (MSZP) a kérdések során arra volt kíváncsi: módosulnak-e a Széchenyi Pihenőkártya felhasználásával kapcsolatos szabályok. Számos felhasználási problémára hívta fel a figyelmet, például arra, hogy a terminálok gyakran nem fogadják el egymás kártyáit. Szatmáry Kristóf államtitkár elmondta: valószínűleg még az év második felében apróbb módosításokkal változtatnak a vonatkozó rendeleten. Kijelentette ugyanakkor, hogy még a kételkedők számára is nagyon nagy sikernek minősíthető a SZÉP-kártya rendszere, amelyet mintegy 30 ezer helyen fogadnak el és több mint 17 ezer munkáltató igényelte azt foglalkoztatottainak.

Jobbik: a kormány el akarja lehetetleníteni Békés megyét

A jobbikos Jámbor Nándor szerint a kormány nem tett még sokat a leszakadó térségek felzárkóztatásáért. Ezek közül emelte ki Békés megyét, ahol a népességfogyás a négyszerese az országos átlagnak. Szerinte a megye leszakadását eredményezi az is, hogy legalább 15 évig nem épülne ide autópálya. Fónagy János államtitkár kijelentette: a Békés megyét az ország vérkeringésébe bekapcsoló gyorsforgalmi utat megépíti a kormány. Ez három ütemben készül, amely teljes egészében legkésőbb 2023-ra valósulhat meg. Közölte: autópálya-építésről sem 2010 előtt, sem azóta nem volt szó.

Az LMP az új mobilszolgáltató frekvenciaszerzésére kérdezett rá

Vágó Gábor (LMP) arról beszélt, hogy az új magyar mobilszolgáltató vitatható körülmények között, jelentősen áron alul szerezte meg a negyedik mobilfrekvenciát. Arra várt választ: tisztességes úton jutott-e a cég a frekvenciához, és mekkora összeget kíván fejlesztésekre fordítani a mobilcég. Fónagy János államtitkár hangsúlyozta: a fejlesztési tárcának nincs felülvizsgálati lehetősége a hatóság frekvenciahasznosítási döntése felett. Kijelentette ugyanakkor, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság professzionálisan és autonóm módon működik. A frekvenciahasznosítás céljaként a szolgáltatás javítását nevezte meg az ügyfelek érdekében, és azt mondta: a szükséges beruházás mértéke még nem számszerűsíthető.

Az MSZP a szakképzésbe bekapcsolódó cégek érdekében szólalt fel

Göndör István (MSZP) a szakképzési hozzájárulásról szóló törvénnyel kapcsolatban kijelentette: szigorú feltételek teljesítése után tanulószerződések alapján lehet gyakorlati képzést nyújtani. Ennek költségeivel csökkentheti a cégek a szakképzési hozzájárulás költségeit. Czomba Sándor államtitkár elmondta, hogy mintegy hatezer ezzel kapcsolatos bevallást nyújtottak be, ezek feldolgozása jelenlegi is tart. A munkát létszám-átcsoportosítással próbálják gyorsítani, a visszaigénylések teljesítése folyamatos. Ezt azonban nehezíti, hogy januártól havi elszámolást kell alkalmazni.

Endrésik Zsolt Borsod megye kórházait védte felszólalásában

Endrésik Zsolt független képviselő a július 1-jétől életbe lépő fekvőbeteg-kapacitás újraosztásáról szólt, amely a kazincbarcikai mellett az ózdi kórházat is hátrányosan érintené, hiszen mindkét helyen aktív ágyakat vagy akár osztályokat is megszüntetnének. Halász János államtitkár szerint nem teljesen helytállóak az elhangzott információk: továbbra is lesz szülészet és sebészet Kazincbarcikán. Hozzátette: fejlesztés előtt áll a térség járóbeteg-ellátása is.

A felsőoktatási keretszámokról, a nemzeti bank függetlenségéről, a kormány adópolitikájáról, a gyermekétkeztetésről és a földügyletekről is szó volt az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés ülésén.

MSZP: a felvételi keretszám meghatározása csőd

A szocialista Hiller István arra emlékeztetett, hogy februárban, jelenetős késéssel jelentek meg a felsőoktatási felvételi keretszámok. Emiatt a határidőket módosították ugyan, de „ennél nagyobb volt a baj". Úgy fogalmazott, beismerték, hogy „teljes a csőd" a keretszámok körül, amikor – példátlanul – az eljárás kellős közepén módosítottak azokon. A képviselő bírálta az új keretszámokat is, és arra kérdezett rá: mire számít az oktatási államtitkár, hány részösztöndíjas hely marad kihasználatlan. Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában cáfolta az elhangzottakat, szerinte nem származott tragédia a néhány hetes késésből. „Egy szó sem igaz abból, hogy beismertük volna, csőd volt a keretszám. Nem módosítás történt, hanem átcsoportosítás" – mondta. Kijelentette azt is: a kormány következetesen emeli a műszaki képzésekre felvehetők számát, hogy a fiatalokat is ide orientálja.

Jobbik: az Európai Központi Bank utasíthatja a magyar jegybankot

Balczó Zoltán (Jobbik) kifogásolta a miniszterelnök által a Kossuth Rádióban elmondottakat, miszerint az Európai Központi Bank (EKB) nem adhat utasításokat a Magyar Nemzeti Banknak. Szerinte a parlament előtt lévő, a nemzeti bankra vonatkozó törvényjavaslat erre lehetőséget fog adni az EKB-nak. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt válaszolta: a Magyar Nemzeti Bank függetlensége magában foglalja, hogy nem köteles engedelmeskedni semmilyen utasításának. Az európai jegybankok ugyanakkor egymás közt összehangolják a politikájukat, ebben az együttműködésben az MNB is részt vehet. A szó szoros értelmében utasítást ugyanakkor sem az Európai Központi Bank, sem a magyar kormány nem adhat a Magyar Nemzeti Banknak – hangsúlyozta a miniszter.

LMP: az állam magát adóztatja

Scheiring Gábor (LMP) bírálta a kormányt, mert szerinte alkalmatlan az okos programalkotásra. „Adópolitikai örökmozgónak" nevezte a tranzakciós adó kiterjesztését a nemzeti banknál zajló ügyletekre, ezzel szerinte magát adóztatja az állam, így abból nem várhatók bevételek. Arra várt választ, hogyan kívánja beszedni a kormány a várt mennyiségű adót, és mi alapján határozta meg a bevételi számokat. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta: a várható bevételekre azért határozott meg különböző számokat az állam, mert a javaslatot a bankszövetséggel közösen dolgozta ki. Hozzátette: lehetőség van a tranzakciók külföldre vitelére, így tárgyalásokra van szükség ahhoz, hogy a várt bevétel valóban befolyjon az államkasszába.

Fidesz: hogyan segíti a kormány a nyári gyermekétkeztetést?

Lakatosné Sira Magdolna (Fidesz) a gyermekes családok érdekében hozott intézkedéseket sorolta, és kijelentette: több évnyi munka kell még ahhoz, hogy minden gyermek jobb körülmények között élhessen Magyarországon. A szociálisan nehéz helyzetben lévő gyermekek nyári szociális étkeztetéséről kérdezett rá: mit tesz a kormány az ellátásukkal kapcsolatban az iskolai szünet idején? Soltész Miklós államtitkár elmondta: a kabinet megtartotta a nyári ingyenes étkeztetés rendszerét, és évente 2,4 milliárd forinttal támogatja. A jelenlegi kormány azonban feltételeket is támaszt a juttatáshoz: az ételek legalább 40 százalékának 40 kilométeres körzeten belülről kell származniuk. Mint mondta, több mint ezer település részesült támogatásban.

Az MSZP újabb vitás földügyletre kérdezett rá

Gőgös Zoltán (MSZP) egy Békés megyei földbérleti pályázat eljárását bírálta, mert az azt okozta, hogy a földet tizenhárom éve használó, állattartó családi őstermelő gazda nem művelheti tovább a birtokot. A pályázatot ráadásul később a földalapkezelő érvénytelenítette, mégis átmenetileg másnak adta a földet. Budai Gyula államtitkár válaszában kijelentette: a földalapkezelő döntést el kell fogadnunk, de ígéretet tett arra, hogy utánanéz az ügynek. Szerinte azonban a vázolt eset is azt bizonyítja, hogy a földalap nem személyek, hanem üzleti tervek alapján dönt.

Jobbik: mennyibe került az EuroGames biztosítása?

Szilágyi György (Jobbik) a Budapesten tartott EuroGames 2012-ről beszélve azt mondta, a rendezvénynek, amelyet „megtévesztően homoszexuális olimpiának neveztek (...) nulla sportértéke van", és semmi köze az olimpiai eszméhez. A képviselő azt hangsúlyozta, hogy az eseményhez a rendőrség asszisztált, és védelmezte a „deviánsan viselkedőket". A politikus azt akarta megtudni, hogy mennyibe került az EuroGames 2012 rendőri biztosítása, illetve milyen rendőri erőket vettek igénybe a biztosítás során. A rendezvény biztosítása egyetlen fillér közpénzbe sem került az adófizetőknek, mert költségeit a rendezők viselték – mondta válaszul Kontrát Károly belügyi államtitkár.

LMP: tovább csökkennek a jóléti kiadások

Szabó Tímea (LMP) arról beszélt, hogy erősen romlik a fogyatékkal élők, idősek, hajléktalanok és pszichiátriai szenvedélybetegek ellátásának költségvetési finanszírozása. Szavai szerint a büdzsében folytatódik a jóléti kiadásokat érintő rombolások politikája. Soltész Miklós államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy csaknem ötvenmilliárd forint értékben írtak ki pályázatokat a foglalkoztatásokra, a fogyatékkal élők élethelyzetének javítására, például képzésre, oktatásra és a tárgyi feltételek javítására. Az ötvenmilliárd forinton belül 25 milliárd ezeknek az embereknek a munkába állását segíti – jelentette ki.

A nyári élelmiszerbiztonsági ellenőrzések, a Századvég megbízásai, a jogos védelem lehetősége és a munka törvénykönyve is téma volt az interpellációk között az Országgyűlésben.

Fidesz: mit tesz a NÉBIH a biztonságért?

Ódor Ferenc (Fidesz) a nemrég újraalakult Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkájával kapcsolatban kérdezte a szakminisztériumot. Szerinte a nyár megérkeztével kiemelten kell ellenőrizni a táborok, szálláshelyek konyháit, illetve a szezonálisan leggyakoribb élelmiszerek, élelmiszercsoportok forgalmazását, tárolását. Kardeván Endre államtitkár válaszában elmondta: a NÉBIH koordinálásával idén nyáron is összehangolt ellenőrzésre kerül sor. Ennek során a megyei kormányhivatalok igazgatóságainak munkatársai vizsgálják a szezonális élelmiszereket, mint például a grillezett húsok, jégkrémek, zöldségek, sörök, hűtött üdítők. Emellett az országos, nemzetközi rendezvényeket, a strandok és üdülőhelyek szezonális vendéglátóipari egységeit, illetve a nyári táboroztatásra használt intézményeket is ellenőrzik. Szabálytalanság esetén a figyelmeztetéstől a tevékenység végleges betiltáság szabhatnak ki szankciókat és legtöbb esetben bírságra is számíthatnak a szabályokat be nem tartó egységek.

MSZP: mit csinál a Századvég?

Lukács Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány gazdaságpolitikája csak keveseknek tündérmese, mint ahogy arról Matolcsy György beszélt egy interjúban, a többségnek ezzel szemben inkább rémálom. A kevesek között említette a szocialista politikus a Közgépet és a Századvég csoportot és azt kérdezte a kormánytól, hogy ez utóbbi cég milyen tanácsadói munkát végez és tudja-e ezeket hasznosítani a kormány? Fónagy János államtitkár válaszában leszögezte: a kormány célja az ország folyamatos fejlesztése és ennek érdekében veszi igénybe a tanácsadó cégek segítségét. Hangsúlyozta: a Lukács Zoltán által említett két céggel kapcsolatban újdonságot nem tud elmondani, a cégekkel kapcsolatban pedig egyébként minden adat nyilvánosan elérhető.

Jobbik: túl puha a jogos védelem lehetősége

Apáti István (Jobbik) a jogos önvédelem intézményével kapcsolatban bírálta a kormányt, amiért túl puha szabályozást alkotott az új büntető törvénykönyv elkészítésekor. A Jobbik szerint kivétel nélkül minden esetben a megtámadottak oldalára kellett volna állnia a kormánynak, de ehelyett sajnos nem minden esetben védekezhet törvényesen egy megtámadott ember. Répássy Róbert államtitkár válaszában leszögezte: az Országgyűlés egy hete elfogadta az ezt szabályozó törvényt, amely ugyanakkor még nem lépett hatályba, így egyelőre nincs a kormány hatáskörében a törvény végrehajtása. Hangsúlyozta azt is: a jogos védelem módosított szabályait Apáti István és a Jobbik frakciója is megszavazta annak zárószavazásakor. Kiemelte azt is: a védekező csak akkor vonható felelősségre, ha tudja, hogy a támadóját anélkül is meg tudta volna állítani, hogy komolyabb sérülést okozott volna neki. Az államtitkár szerint tehát mindenkinek jár a jogos védelem. Apáti István viszonválaszában leszögezte: a Jobbik tartózkodott a vonatkozó törvény zárószavazásán.

MSZP: kinek kedvez az új Munka törvénykönyve?

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy a hétfőn bejelentett kormányzati intézkedéseknek az elmúlt két évben „homlokegyenest" az ellenkezőjét csinálta a kormány, hiszen eddig megszorítottak és kiszorították a munkaerőpiacról a kiskeresetűeket és hátrányos helyzetűeket, most pedig az MSZP szerint pusztán szavakban de pont ezeket a rétegeket próbálja megsegíteni. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában leszögezte: kormány egyáltalán nem tervezi a regionális minimálbér bevezetését, még ha az MSZP-s politikusok ezt is állítják. Hangsúlyozta: reformra és stabilitásra is szükség van egyszerre. Először pedig a munkaerőkínálati oldalt erősítő reformokat kellett végrehajtani és ezután lehet a munkaerő-kereslet oldali lépéseket megtenni.

Az önkormányzatok helyzetéről, az állami földbérlet pályázatokról és a megyei múzeumokról volt szó az interpellációk között a parlamentben.

A képviselők az interpellációk előtt döntöttek arról, hogy az idei költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját hétfőn, a részletes vitát kedden tartják. Szintén határoztak arról: az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját 4 óra 20 perces időkeretben folytatják le. Jóváhagyták, hogy a világörökségről szóló törvénymódosítás általános vitáját kedden tartják, és az eredeti tervekkel szemben nem hétfőn, hanem szintén kedden tárgyalják a hulladékról szóló törvényjavaslatot. A hétfői ülésnap napirendjét kiegészítették az Erzsébet-programról szóló törvényjavaslattal.

Interpellációk

MSZP: meddig rombolják még az önkormányzati rendszert?

Tóth József azt kérdezte, meddig „rombolják még" az önkormányzati rendszert. Bizonytalanság van az intézményekben, hivatalokban, képviselőkben, és nem egyértelmű milyen szintű és színvonalú közszolgáltatást kell megoldaniuk – sorolta. A jövő évi költségvetés nagy vesztesei az önkormányzatok, jóval több forrást vesz el az állam, mint amennyit az átvett feladatok indokolnának – mondta. Szűkülnek a saját bevételi források, az önkormányzatiság lényeges eleme válik semmissé. Arra is kíváncsi volt, mekkora összeget vonnak el az átvett feladatok finanszírozásán túl az önkormányzatoktól. Tállai András államtitkár azt mondta: a válaszokat a jövő évi költségvetés adja meg. Utalva az interpelláció június 6-i benyújtására megjegyezte: az egész fikción alapul, rossz tényeket sorol és hibás politikai következtetéseket vont le. Kitért arra, hogy az előző kormányok alatt évről-évre nőtt a kivonás, és 2010-ben a szocialisták már 120 milliárdot vontak el a rendszertől. A mostani átalakítás nem ilyen – szögezte le, hozzátéve: minden helyi adó az önkormányzatoknál marad. Bizonyos feladatokat az állam lát majd el - jelezte, hozzátéve: az iskolapedagógusok bérére 334 milliárdot, szakmai munka feltételeinek támogatására 11 milliárdot szociális szakellátásra 37 milliárdot, államigazgatási feladatokra 9,6 milliárdot csoportosítanak át.

Jobbik: botrányos állami földbérlet pályázatok

Magyar Zoltán az állami földbérletek körül kialakult helyzetről beszélt, botrányosnak nevezve azt. Kifejtette: felállítottak egy egész országra kiterjedő pályázatfigyelő rendszert, amellyel minden egyes hektár állami földpályázatot megvizsgálnak és a gyanús eseteket felderítik és nyilvánosságra hozzák. Kiemelte: Fejér, Borsod és Bács-Kiskun után Veszprém megyében is olyan pályázatok kerültek napvilágra, amelyek eredményei kétségesek. Budai Gyula államtitkár közölte: továbbra is áll az ajánlata, ha tudnak kifogásolható esetről, hozzák nyilvánosságra. Hozzátette: meg van lepve a figyelőrendszer működtetésén. Jól értem, a nyertes gazdákat kívánják megfigyelni? – tette fel a kérdést. Az államtitkár visszautasította, hogy politikai hátszéllel nyernének földterületeket. Ha hivatali visszaélés történt, vagy a bírálóbizottságot befolyásolták, tegye meg a büntetőfeljelentést – bíztatta a képviselőt, megjegyezve: szerinte politikai hecckampányt folytatnak a magyar vidék és gazdák ellen.

LMP: mi lesz a megyei múzeumokkal?

Mi lesz a megyei múzeumokkal – kérdezte Karácsony Gergely, majd felidézte, hogy a további fenntartásuk kialakítására, átadásukra vonatkozó határidő június 30-án járt le. Megint először döntött a kormány és csak utána egyeztetett az érintettekkel – vélte, hozzátéve: a megyei múzeumhálózatnak kiemelt figyelmet kellene kapnia, hiszen a magyar vidék oktatásában és kultúrájában kiemelt szerepet játszik. Az ellenzéki politikus utalt az államtitkár korábbi kijelentésére, hogy a megyei múzeumhálózatot egyben kell tartani. Milyen eredménnyel zárult az intézményátadásról szóló tárgyalás az önkormányzatokkal, nem lenne helyesebb állami kézben tartani azt? – firtatta.    

L.Simon László államtitkár egyetértett, hogy az átalakuló megyei múzeumi hálózatnak kiemelt figyelmet kell kapnia. Jelezte: az általuk kidolgozott koncepció a héten kerül a kormány elé, azt a hétfői egyeztetésen támogatták a szakmai szervezetek is. Megjegyezte: a többszakaszos átalakítás során most új fenntartói struktúrát kell megalkotni, átláthatóbb és magasabb színvonalú szakmai működést garantálva. Kitért arra is, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni, a kormány hivatalba lépésekor megörökölt állapotokat. 2006-10 között a szocialisták kivéreztették a fideszes vezetésű önkormányzatokat, összevonták a kulturális normatívát a többi normatívával.

Az új munka törvénykönyvéről, az egészségügy átalakításáról és a kormányfő által bejelentett munkahelyvédelmi akciótervről is szó esett napirend előtt hétfőn a parlamentben

A munka törvénykönyvét bírálta az LMP

Szél Bernadett (LMP) azt hangsúlyozta, hogy a vasárnap hatályba lépett új munka törvénykönyve alapján az emberek azzal szembesülnek, hogy kevesebb pénzért többet fognak dolgozni, könnyebben felmondhatnak nekik, csökken a szabadságuk, miközben korlátozhatják véleménynyilvánítási és személyiségi jogaikat. Szavai szerint helyzetet súlyosbítja, hogy a korábbi munka törvénykönyve sem adott kifejezetten erős jogokat a munkavállalóknak, kormánypártok pedig szentesítették ezt a rossz gyakorlatot. A kabinet szerint a munkahelyteremtést leginkább az olcsóbb és könnyen kicserélhető munkavállalókkal lehet ösztönözni – jelentette ki. Czomba Sándor államtitkár a műszakpótlékok kapcsán azt hangsúlyozta, hogy akik eddig műszakba jártak és ezután is oda fognak járni, azok semmit nem vesznek észre a változásokból. Az alapszabadság és a pótszabadság mértéke változatlan marad, de a munkavállaló az eddigi öt nap helyett ezentúl hétről rendelkezhet – mondta. A gyes-ről és gyed-ről visszatérőket ezentúl a versenyszférában is kötelező lesz visszavenni részmunkaidős foglalkoztatásra – tette hozzá.

MSZP: elolvadnak a munkavállalói jogok

Gúr Nándor (MSZP) szavai szerint „gyakorlatilag elolvadnak a munkavállalói jogok". A képviselő azt mondta, hogy korábban a fizetett szabadnapokat átlagkereset alapján számolták ki, most viszont távolléti díjként állapítják meg azt. A kormány a 16 százalékos adóval a jobban keresőket támogatta – hangsúlyozta. Egyúttal azt is kijelentette, hogy a minimálbér összege nem emelkedett, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az abban részesülőktől nettó tízezer forintot elvettek. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatási minimálbért 47 ezer forintra csökkentették. A válaszadó Czomba Sándor leszögezte, nem vezetik be a regionális minimálbért. Hozzátette, 2007 óta a minimálbér csak nominál szinten nő, ezért ezt nem lehet a mostani kormány rovására írni. A közfoglalkoztatás kapcsán kijelentette, hogy a szocialisták egy olyan „romhalmazt" hagytak hátra, amelyik miatt a kormánynak arról kellett döntenie, hogy 140 ezer embernek adnak havi 60 ezer forintot, vagy 200 ezernek havi 47 ezret.

Jobbik: 2150 kórházi ágy szűnik meg

Az egészségügyi átalakításokról beszélő Volner János (Jobbik) kijelentette, hogy a keringési megbetegedések miatt másfélszer, a daganatos betegségek következtében pedig közel kétszer több ember hal meg Magyarországon, mint az EU átlaga. Szavai szerint eközben a kormány lépései miatt 2150  kórházi ágy szűnik meg és kilenc kórházban véget ér az aktív ellátás. Felhívta a figyelmet, hogy a beterjesztett költségvetés szerint – 2012-höz képest – 60 milliárd forinttal kevesebb állami forrás jut az egészségügyi kiadásokra. Szócska Miklós válaszként azt felelte, hogy a szükségtelen fekvőbeteg ellátásokat olyan ellátási formákká alakítják át, amelyek valóban fontosak a lakosság számára. Az ellenzéki képviselő akkor beszél megszorításokról, amikor átadják az Országos Onkológiai Intézet új blokkját, legalább további hétmilliárd forintnyi összegben fejlesztik országosan az onkológiai ellátást és béremelést hajtanak végre az egészségügyben – mondta. Az eddigi adósságszolgálatra fordított forrásokat úgy sikerült felszabadítani, hogy a betegterhek nem nőttek, hanem csökkentek – hívta fel a figyelmet.

KDNP: válságban van az európai politikai elit

Pálffy István azt a meglátását hangsúlyozta, amelyik szerint válságban van az európai politikai elit. Szavai alapján a második világháború utáni elit az integrációban látta egy újabb kataklizma megelőzésének zálogát. Hangsúlyozta, hogy az ezredforduló után viszont a háborús traumát már nem ismerő „unokák generációja" került hatalomra és ők az Európai Uniót egy gazdasági elitprojektté változtatták. Pálffy István szerint viszont vissza kell térni az európai egység alapgondolatához. Martonyi János külügyminiszter arra emlékeztetett, már többen is figyelmeztettek rá, hogy Európának meg kellene találnia saját identitását, a saját „lelkét". A válság nem Európából indult, de a kontinens a válságot megelőzően is súlyos kihívásokkal nézett szembe, amelyeket most kell megoldani vagy legalább tompítani – jelentette ki. Ehhez pedig egyfelől vissza kell térni az alapértékekhez, másfelől a jelenlegi helyzetből kiindulva kell megoldásokat találni – mondta.

Fidesz: a munkahelyvédelmi akcióterv segítséget ad a kisembereknek

Rogán Antal (Fidesz) azt mondta, hogy a kormányfő által megfogalmazott munkahelyvédelmi akcióterv érdemi segítséget jelent a kisembereknek. Felhívta a figyelmet, hogy a 25 év alatti illetve az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatási költségei éves szinten 174 ezer forinttal csökkennek. Ugyanez a helyzet a képzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó fizikai dolgozóknál, miközben a tartósan munkanélküliek és a munkába visszatérő gyermekes kismamák esetében a kedvezmény évente 342 ezret jelent. A frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy az eva csak és kizárólag a szellemi munkakörben dolgozók számára teremtett lehetőséget a most megfogalmazott kisadó pedig a fizikai dolgozóknak is. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, hogy a kormány gazdaságpolitikája a pénzügyi stabilitáson és egy széleskörű reformprogramon nyugszik. A reformok során a kormány eddigi lépései leginkább a munkaerőkínálatot érintették – mondta. A miniszterelnök által bejelentett javaslatcsomag viszont a keresleti oldalt is erősíti, ezt szolgálja, hogy csökkenteni akarják a speciális csoportok közterheit.

A miniszterelnök szerint az ellenzék a kormánnyal szembeni kritikákon túl támogatja az általa bejelentett javaslatokat. Orbán Viktor a parlament hétfői ülésén, napirend előtti felszólalásának viszonválaszában védelmébe vette  a gazdasági minisztert, aki „hangsúlyozottan nem liberális, sikeres és történelmi tetteket hajtott végre".

A kormánypárti képviselők hozzászólásaira reagálva közölte: a kormány több mint egy éve dolgozik a Harrach Péter által vázolt családi csőd intézményének megvalósításán. Rogán Antalnak (Fidesz) válaszolva azt mondta: a munkahelyvédelmi akcióterv részeit a javaslatok kidolgozása után jelentette be, így azok július 9-éig vagy 12-éig beterjeszthetők a Ház elé.

„Ha az ellenzéki haraphatnékot és a kormánnyal szembeni dühöt lepattogtatom az ellenzéki pártok hozzászólásairól, akkor az alatt én azt találom, mintha önök támogatnák a javaslatokat" – mondta. Mesterházy Attilával közölte: nehéz megértenie, hogy az MSZP miért tesz folyamatosan kísérletet arra, hogy megvédje a 2002 és 2008 közötti kormányzást, „mert az védhetetlen".

Az adórendszerrel kapcsolatos javaslatokról szólva kijelentette: hiába kéri az ellenzék, hogy állítsa vissza a kormány a 2010-ig érvényes adórendszert, mert az munkahelyellenes, vállalkozásellenes és családellenes volt, ezért az emberek leszavazták. A tények iránti tiszteletlenségnek értékelte azt a kijelentést, hogy a kormány a gazdagoknak kedvezne. Szerinte a középosztályhoz tartoznak a megsegített devizahitelesek.

Orbán Viktor védelmébe vette a gazdasági minisztert, Matolcsy György szerinte olyan tetteket hajtott végre, amelyeket egyetlen kormány és egyetlen gazdasági miniszter sem vállalt. Nélküle nem lenne bankadó, multiadó és nem lenne a családokat támogató adórendszer - mondta. „Magyarországon végre egy hangsúlyozottan nem liberális, sikeres és történelmi tetteket végrehajtó gazdasági miniszter van" – tette hozzá Orbán Viktor.

Jávor Benedek (LMP) hozzászólására reagálva feltette a kérdést: miért kellene csökkenteni az Európai Unión belüli versenyképességi különbségeket? Szerinte, Magyarország számára onnantól, hogy elérte az átlagot, hátrányossá válna, ha valaki művi úton korlátozná a versenyképességi különbségeket. Az ország pedig – mint mondta – nem átlagos akar lenni, „mi meg akarjunk nyerni az Európai Unióban zajló gazdasági versenyt, mi akarunk lenni Európa legversenyképesebb gazdasági rendszere, és azt gondolom, hogy erre Magyarországnak, bár nagyon mélyről indult, de jó esélyei vannak".

Az uniós eljárásról azt mondta: a hétvégén megfogalmazott javaslatok nem lezárt kérdések, most kezdődik a vita róluk, épp ezért arra utasította a gazdasági minisztert és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetését, vizsgálják meg, milyen előnyökkel vagy hátrányokkal járhat az országnak egy eurózónás bankunióhoz való csatlakozás.

A miniszterelnök a Jobbik politikusait arra kérte, mérlegeljék kijelentéseik következményét, mert, mint mondta, a legmélyebb felelőtlenség, amellyel valaha találkozott külpolitikai vitában annak kijelentése, jó lenne, ha az 500 millió embernek otthont adó Európai Unió összeomlana. „A magyar embereknek az az érdeke, hogy az Európai Unió és benne az eurózóna sikeres legyen" – ismételte meg a kormányfő.

A kormányfő beszédével, illetve az arra adott reagálásokkal kezdődött az Országgyűlés hétfői ülése napirend előtt.

Tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett Orbán Viktor miniszterelnök: ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a – vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó – 16 százalékos kisvállalati adót.

Jobbik: Európa nem indult el a növekedés útján

Vona Gábor (Jobbik) hangsúlyozta: pártja minden olyan intézkedést támogat, amely bajba jutott társadalmi csoportoknak segít, de most nem erről van szó. Szerinte a kormány próbál a saját rossz gazdaságpolitikája után futni, kapkod szerinte a jelenlegi helyzet egy rossz gazdaságpolitika és egy rossz társadalompolitika lecsapódása. Hangsúlyozta: a költségvetés megvalósíthatatlan, mert megalapozatlanok a benne foglalt számok. A brüsszeli EU-csúcs kapcsán Vona Gábor leszögezte: nem igaz, hogy Európa elindult a növekedés útján, ehelyett csak egy bankmentő-csúcstalálkozó volt a hétvégén, amelyen próbáltak növekedést „imitálni". Szerinte a valódi válság egy strukturális válság, az egész EU rossz irányba megy, a bankokba tömött pénz pedig „lyukas hordóba megy". Vona Gábor kiemelte: népszavazást kellene Magyarországon kezdeményezni az uniós tagsággal kapcsolatban.

LMP: a kormány gazdaságpolitikája megbukott

Jávor Benedek (LMP) egyetértett abban, hogy az EU mély válságba süllyedt és az eddigi megoldási próbálkozások nem jártak sikerrel, mert nem kezdtek semmit az eurózóna tagjai és az azon kívüli tagállamok között húzódó mély strukturális válsággal, de a most hétvégi döntések sem kezelik ezt a helyzetet. Ezzel szemben az LMP szerint szükség lenne egy pénzügyi felügyeleti rendszerre az EU-n belül, valamint olyan pénzügyi mechanizmusokra, amelyek képesek a fejlettségbeli különbségeket kezelni az unión belül. Leszögezte: ez elmúlt két év gazdaságpolitikája nem a sikerhez, hanem katasztrófához vezet. Szerinte a miniszterelnök által bejelentett tíz pont nyílt beismerése annak, hogy az elmúlt két év gazdaságpolitikája csődöt mondott és a kormány az LMP korábbi terveit valósítja meg a célzott járulékcsökkentéssel.

MSZP: a kormány megtalálta az előző kormány terveit

Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető örömtelinek nevezte a kohéziós pénzek zárolásának megszüntetését, valamint szintén jó hírnek nevezte, hogy az EU tudomásul vette: megszorítások helyett növekedésre kell fektetni a hangsúlyt és a magyar kormány is belátta ezt. A miniszterelnök által bejelentett 10 pontban megfogalmazott cél a legveszélyeztetettebb társadalmi rétegek megsegítésére Mesterházy Attila szerint helyes. „Talán megtalálták a minisztériumban az előző szocialista kormány dokumentumait" – fogalmazott. Leszögezte ugyanakkor: ezekhez a célokhoz mindenképpen munkahelyekre lenne szükség, amihez viszont növelni kellene a külső és belső fogyasztást, de a kormány nem ebben az irányban halad. Hangsúlyozta azt is: a kormány nem teljesítette az ígéreteit az adócsökkentésről, a munkahelyteremtésről és a gazdasági növekedésről sem. Az MSZP-s politikus három javaslattal is élt: gyorsítani kellene az uniós források felhasználását, meg kellene határozni egy euróbevezetési menetrendet, valamint egy növekedési és foglalkoztatási tanácsot kellene felállítani.

KDNP: támogatják az intézkedéseket

Harrach Péter arról beszélt, hogy az EU-n belül három kérdés van napirenden: a válság kezelése, a nemzeti érdekek képviselete és az unió belső reformja és jövője. Ez utóbbi szerinte nem csak strukturális, hanem elvi kérdés is. A válság kezelésével kapcsolatban hozzátette: szkeptikus a gyors és sikeres rendezésben, de örömét fejezte ki, hogy Magyarország példát mutat ezen a területen. Hangsúlyozta: a tartós munkanélküliek és a gyermeknevelésből a munka világába visszatérők védelme KDNP-s kezdeményezésre került a munkahelyvédelmi akció intézkedései közé, de a többi pontos is támogatja a kisebbik kormánypárt. Harrach Péter ugyanakkor beszélt arról is: nem érti, hogy az ellenzéki pártok miért „fanyalognak" ezeken az örömteli intézkedéseken.

Fidesz: minél hamarabb készüljenek el a 10 pontot tartalmazó törvények

Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt: szomorú, hogy az ellenzéki pártoknak nincsenek konkrét mondanivalójuk a magyar munkavállalóknak, hiszen szinte egyetlen javaslat, vagy bővítés sem hangzott el a miniszterelnök által bejelentett akciócsomaghoz. A 2002 és 2010 közötti MSZP-kormányok munkahely-teremtési intézkedéseiről szólva leszögezte: annak hatására jelentősen nőtt a munkanélküliek száma és csökkent a foglalkoztatottság. Ráadásul szerinte az MSZP példaképei Bokros Lajos és Bajnai Gordon, „a két nagy megszorító". Mesterházy Attilához szólva Rogán Antal úgy fogalmazott: „ha mi minden papírt megtalálnák a minisztériumokban, amiket keresünk, akkor Önök közül sokan már nem ülnének itt közöttünk." A Jobbik és az LMP képviselőinek szólva arról beszélt: „ne akarjanak a szocialisták bukott gazdaságpolitikájával kapcsolatban közös platformra helyezkedni az MSZP-vel", mert az elmúlt 8 év bebizonyította, hogy a progresszív adórendszer „a múlt bukott ügye". Az Orbán Viktor által bejelentett 10 pontot a Fidesz frakcióvezetője „nagyon fontos előrelépésnek" nevezte, amelyet a nagyobbik kormánypárt támogat és felkérte a kormányt, hogy még az Országgyűlés nyári szünete előtt dolgozzák ki és nyújtsák be az intézkedéseket tartalmazó jogszabályokat, hogy nyáron le lehessen folytatni a társadalmi és szakmai vitákat és aztán ősszel az elsők között lehessen elfogadni az új törvényeket.