Az Országgyűlés egy javaslat általános vitájával és további öt előterjesztés részletes vitájával, valamint napirend utáni felszólalásokkal fejezte be hétfői ülésnapját. Napirend utáni felszólalásában a fideszes Varga István kért elnézést a nőktől előző héten a parlamentben tett kijelentései miatt.

Egyetértés fogadta az szja egyszázalékos felajánlását érintő kormánypárti javaslatot

Valamennyi frakció képviselője támogathatónak nevezte a fideszes Kővári János a személyi jövedelemadó egy százalékának felhasználásáról szóló törvényt érintő módosító javaslatát. Az előterjesztő tájékoztatása szerint ennek lényege, hogy az állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződéssel kapcsolatos rendelkezéseket pontosítsa, hogy a közhasznú jogállással nem rendelkező többi civil szervezettel azonos feltételekkel váljanak kezdeményezetté a közhasznú jogállású civil szervezetek is. A kormánypárti politikus szólt arról is, hogy a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló jogszabályon is változtatásokat kezdeményez annak érdekében, hogy több szervezet vehessen részt ezeken a rendezvényeken. Az ülést vezető elnök lezárta az előterjesztés részletes vitáját, az Országgyűlés pedig akár már következő ülésén elfogadhatja a javaslatot, mivel ahhoz nem érkezett módosító indítvány.

Az MSZP és az LMP ismertette a munkahelyvédelmi akciótervhez fűzött módosító javaslatait

A képviselők megtárgyalták a kormány munkahelyvédelmi akciótervéhez szükséges törvénymódosítások módosító javaslatait is. A vitában szocialista és LMP-s politikusok ismertették előterjesztéseiket. A szocialista Gúr Nándor, Varga László és Nemény András egyebek mellett arról szóltak, hogy a kabinetnek nagyobb arányú járulékcsökkentést kellene végrehajtania a munkavállalók érdekében, a foglalkoztatás bővítéséért pedig kiszámítható gazdaságpolitikát kellene folytatni. A szocialista politikusok emellett közölték: hat hónapról három hónapra csökkentenék azt az időszakot, amely elvárható lenne a kedvezményezetten foglalkoztatottaktól. Ezt a javaslatot Szél Bernadett is támogathatónak nevezte az LMP nevében, majd hozzátette: pártja szeretné elérni azt is, hogy a kormány azáltal is ismerje el a tanulás fontosságát, hogy a felsőfokú képzettséggel rendelkezők könnyebben kerülhessenek be a kedvezményezettek körébe.

Vita nélküli részletes viták

A képviselők lefolytatták további négy törvényjavaslat részletes vitáját is: a kisadózó vállalkozás tételes adójáról, a közjogi méltóságok halála esetén járó hozzátartozói nyugellátásról, az önkormányzati tárgyú törvények módosításáról, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló javaslatok vitáiban szakmai párbeszéd nem alakult ki.

Varga István (Fidesz) napirend után bocsánatot kért

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett a fideszes Varga István, akinek a nőkkel kapcsolatos nyilatkozata miatt több ezren demonstráltak vasárnap a Parlament épülete előtt. A képviselő papírlapról felolvasott beszédében bocsánatot kért – mint fogalmazott – „az elmúlt héten sajnálatosan elhangzott, és igencsak félreérthető" mondataiért. „Az Országgyűlés minden nő tagjától elnézést kérek és természetesen minden hölgyet, aki hallotta vagy olvasta ezt a szerencsétlen mondatot megkövetek" – fogalmazott Varga István, aki ezt követően Márai Sándort idézve fejezte ki nők iránt érzett nagyrabecsülését. A kormánypárti politikus előző héten a családon belüli erőszak külön büntetőjogi tényállássá minősítését szorgalmazó népi kezdeményezés vitájában úgy fogalmazott, „azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak". Kijelentéseit társadalmi felháborodás, több tüntetés követte, és a Fidesz nőtagozatának nemtetszését is kiváltotta. A kormánypárt korábbi álláspontját felülbírálva hétfőn végül mégis támogatta a családon belüli erőszak Btk.-ba emelését szorgalmazó népi kezdeményezést.

Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett a jobbikos Korondi Miklós, aki az 1940. szeptember 11-i kolozsvári bevonulásra, és ezzel kapcsolatban a trianoni békeszerződésről, és annak következményeiről beszélt.

Ezt követően az elnöklő Latorczai János lezárta az ülés napirendjének tárgyalását, a képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkájukat.

Határozathozatalokkal folytatta munkáját hétfőn a parlament, a képviselők megszavazták egyebek mellett a családon belüli erőszak önálló bűncselekménnyé nyilvánításáról szóló határozati javaslatot is. Még a napirend elfogadásakor a képviselők – a Fidesz-frakció javaslata alapján – döntöttek arról, hogy elhalasztják a jövő évi költségvetés módosító javaslatainak hétfőre tervezett szavazását, így erre nem került sor.

Igen a családon belüli erőszak önálló bűncselekménnyé nyilvánítására

Elfogadta a parlament azt a népi kezdeményezést, amely arra irányult, hogy legyen önálló bűncselekmény a családon belüli erőszak. A 366 igen szavazattal, tíz KDNP-s politikus tartózkodása mellett meghozott döntés arra kötelezi az Országgyűlést, tűzze napirendjére, hogy önálló büntetőjogi tényállásnak minősüljön a családon belüli erőszak, vagyis az legyen a büntető törvénykönyv (Btk.) része. Az Élet-Érték Alapítvány csaknem százezer aláírást gyűjtött össze népi kezdeményezéséhez, amelyet a Fidesz végül korábbi álláspontját megváltoztatva támogatott a parlamentben, és igennel szavaztak rá az ellenzéki frakciók is.

Nem tárgyal a parlament az ellenzék vizsgálóbizottsági kezdeményezéseiről

A parlament kormánypárti többsége elutasította a Jobbik és az MSZP vizsgálóbizottsági kezdeményezéseinek tárgysorozatba vételét. A Jobbik a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, „a Fidesz-kormány mögött álló" cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét javasolta megvizsgálni, míg a szocialisták az állami földbérletpályázatok vitatható döntéseinek feltárását akarták elérni. Mivel a vizsgálóbizottság kezdeményezéséhez az országgyűlési képviselők ötödének támogatása szükséges, az MSZP- és a Jobbik-frakció tagjai aláírták egymás indítványait, és mindkettőhöz csatlakozott az LMP is. A parlamenti többség viszont leszavazta a kezdeményezéseket. A Jobbikét 93-an támogatták, köztük három fideszes politikus. Az MSZP indítványára 112 képviselő mondott igent, így hat kormánypárti képviselő, köztük a földbérletpályázatok rendszerét sorozatosan bíráló Ángyán József korábbi agrárállamtitkár.

Az állami cégek tartozással is kaphatnak adószámot

Az állami tulajdonú cégeket kivonta a parlament azon törvény hatálya alól, amely szerint 180 napon túli tartozás miatt az adóhatóság megtagadhatta az adószám kiadását. A fideszes Ékes József előterjesztő expozéjában azt mondta, ezzel az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok működését is ellehetetlenítették, ezért kivennék ezeket a cégeket a hatály alól. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jelen helyzetben nem tudja a törvényben rögzített feladatait ellátni. A fideszes Herman István és a jobbikos Nyikos László frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztőt, Veres János (MSZP) és Schiffer András (LMP) azonban azon aggodalmának adott hangot, hogy a javaslat elfogadásával olyan személyek kerülhetnek állami cégek élére, akik egy magáncégnél korábban csődbe vittek vállalkozásokat. Az Országgyűlés végül 250 igen, 18 nem és 1 tartózkodó szavazattal a benyújtott törvényjavaslatot elfogadta.
Az azonnali kérdések órájával és a kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés ülése. A képviselők egyebek között a nyári közétkeztetésekről, a szabolcsi egészségügyi dolgozókról, és a nemzeti konzultációról is kérdeztek.

Az LMP a gyermekek nyári közétkeztetésének nehézségeiről beszélt

Szabó Tímea (LMP) a gyermekek nyári közétkeztetésének nehézségeiről beszélt, ez szerinte a pályáztatás módosítása miatt vált bonyolultabbá idén. Az érintettek véleményét közvetítve azt mondta, a korábbi rendszer jobb volt. Soltész Miklós államtitkár elmondta, hogy az a pályázó, aki vállalta, hogy a környékéről szerzi be az alapanyagot az általa készített ételhez, pluszpontokat kapott. Szerinte a gyermekeknek sem mindegy, hogy mit esznek, de az ott élőknek sem, hogy el tudják-e adni termékeiket.

Fidesz: támogatja-e a kormány a 8-as út felújítását?

Horváth Zsolt, a Fidesz képviselője a 8-as főút fejlesztésével kapcsolatban arra várt választ: támogatja-e a kormány a beruházást a térség munkahelyteremtő képessége érdekében. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a főút minősége az egész Dunántúl fejlődésére hatással van. Fónagy János államtitkár elmondta, hogy a projekt első fázisához az uniós források és a tervek is rendelkezésre állnak. Külön szintű csomópontokat is kap a főút – közölte –, ezek a beruházások legkésőbb 2014-ben valósulnak meg.

MSZP: mi lesz a szabolcsi egészségügyi dolgozókkal?

Tukacs István (MSZP), a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei egészségügyi holdingban zajló, több mint 500 embert érintő elbocsátásokra emlékeztetett. A képviselő megismételte korábbi kérdéseit arról, miért volt veszteséges a holding, és segít-e a kormány abban, hogy az ott dolgozók ne kerüljenek utcára. Szócska Miklós államtitkár azt mondta: a nyíregyházi kísérlet egy kiútkeresési mód volt az egészségügy számra. Mint mondta, zajlik a folyamat gazdasági kiértékelése, és azon is dolgozik a tárca, hogy az elbocsátottak az egészségügyben találjanak állást.

Jobbik: nemzeti konfrontáció zajlik konzultáció helyett

A jobbikos Novák Előd az általa nemzeti konfrontációnak nevezett konzultációval kapcsolatban kijelentette: az emberek döntő többsége ellene van, „előbb fizetnének be Alföldi Róbert legújabb homoszexuális darabjára a Nemzeti Színházban, mint sem hogy ennek a konzultációs színjáték részesei legyenek". Visszautasította, hogy a kormány közvélemény-kutatást tartana, mert szerinte akkor „a Fidesz fiókintézményeként működő Nézőpont Intézet tömnék ki közpénzből". Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint nehéz kibogozni, Novák Elődnek mi lehetett a célja a kérdéssel, azon túl, hogy kapjon kétpercnyi szabad beszédidőt a parlamentben. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kérdőívekre mintegy 700 ezren válaszoltak, míg egy átlagos közvélemény-kutatást ezerfős mintán végeznek. Azt mondta Novák Elődnek, ha őt bosszantja a konzultáció, akkor ne válaszoljon rá, ha azonban érdeklik a kérdések, válaszoljon, és azt a kormány beépíti a terveibe.

LMP: nem született konszenzus a járási központokról

Az LMP-s Szilágyi Péter azt kifogásolta, hogy nem született konszenzus a járási székhelyek kijelölésével kapcsolatban. Szerinte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium inkább politikai szempontok alapján döntött. Példaként hozta fel, hogy nem Budaörs, hanem Budakeszi lesz az ottani járás központja, annak ellenére, hogy Budaörs minden szempontból fejlettebb és nagyobb a másiknál. Navracsics Tibor miniszter válaszában kifogásolta, hogy a képviselő csak egyetlen példát tudott felhozni. Területi lobbinak minősítette a felszólalást, és a budaörsi polgármester sértettségéről beszélt. Indoklásként azt mondta: Budaörs a létrehozandó járás szélén fekszik, míg Budakeszi a közepe felé. Azért Budakeszi lesz a központ – mondta –, mert a budaörsiek számára megoldott a közlekedés, míg a Budakeszi környékén élők számára kevésbé lenne az.

A Jobbik a romló gazdasági helyzetet bírálta

Volner János (Jobbik) a gazdaság romló tendenciáiról szólt: a gazdasági teljesítmény csökkenéséről és az eurózónától való leszakadásról. Bírálta a kormány ezzel kapcsolatos politikáját, amelyről azt mondta: a kisemberek számára adóemelést hozott. Azt kérdezte: milyen tervei vannak a kabinetnek a gazdasági pálya megváltoztatására. Navracsics Tibor hangsúlyozta: Magyarországon hamarabb kezdődött a válság, mint máshol. Arról is beszélt, hogy a kormány az államadósság csökkentésével kívánja kedvezőbb helyzetbe hozni az országot. Reményét fejezte ki, hogy a kabinet költségvetési politikája megteremti a gazdasági felemelkedés lehetőségét.

MSZP: milyen védelmet kapnak a családon belüli erőszak áldozatai?

Pál Tibor (MSZP) a családon belüli erőszak kapcsán azt kérdezte a kormánytól: ha már jogilag nem szabályozzák külön ezt a jelenséget, akkor milyen jogi védelemre számíthatnak a családon belüli erőszak áldozatai? Halász János államtitkár válaszában megerősítette, hogy a kormány még idén benyújtja és elfogadja a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi tényállását szabályozó törvénymódosítást, valamint külön munkacsoportot is létrehoznak a részletek kidolgozására.

Jobbik: pénzbehajtást folytatnak a hatóságok

Bertha Szilvia (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte az emberek úgy néznek a rendvédelmi szervekre, mint az állami terrorintézményekre, ugyanis a rendőrök és a közterület-felügyelők a legkisebb szabálytalanságokat is szigorúan büntetik, egyfajta pénzbehajtásként. Kontrát Károly államtitkár válaszában visszautasította a jobbikos politikus vádjait. Hangsúlyozta, hogy a kormánytöbbség által elfogadott törvénymódosítások hatására több szabálysértési eljárás díja is csökkent, illetve enyhültek a bírságolás feltételei.

Az iskoláztatásról, a Malév repülési jogairól, a devizahitelesekről és az özvegyi nyugdíjakról is kérdeztek a képviselők hétfőn, a parlamenti interpellációk alatt. Ezt követően a képviselők áttértek az azonnali kérdésekre.

Fidesz az iskoláztatásról

Cseresnyés Péter (Fidesz) azt kérdezte, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy csökkentsék az óvodába, iskolába járó gyermekek szüleinek terheit. A képviselő azt is tudni szerette volna, hogy a kabinet milyen eszközöket alkalmaz a hátrányos helyzetből kitörni vágyó illetve a tehetséges diákok érdekében. Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy a megfelelő intézményrendszer hiánya miatt nehezen vagy egyáltalán nem volt biztosítható, hogy mindenhol ugyanolyan színvonalú oktatási intézmények álljanak rendelkezésére. Hozzátette:  az egységes tantervi szabályozás és fenntartói struktúra lehetővé teszi, hogy mindenki számára egyforma körülményeket és szakmai színvonalat biztosítsanak. Kitért arra is, hogy az óvodafejlesztési pályázat során 2014-ig négyezer új férőhelyet alakítanak ki. A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: miért a Wizz Air kapta meg a Malév repülési jogait

Józsa István (MSZP) azt kérdezte, hogy miért adták oda a Malév Európán kívüli repülési jogait egy olyan egy „off-shore cégnek", a Wizz Airnek, amelyik nem is Magyarországon, hanem Svájcban adózik. A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy miért nem döntött még a kabinet a megszűnt légitársaság újraindításáról. Fónagy János államtitkár válaszként leszögezte, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóságokról szóló kormányrendelet alapján a kihasználatlan légiközlekedési jogokról szóló eljárást a Légiközlekedési Hatóság folytatja le. Hangsúlyozta, az ügyben nincs szó eladásról, még kevésbé átjátszásról. Felhívta a figyelmet, hogy a Malév leállását követően a légügyi hivatalnak közzé kellett tennie a tájékoztatást a Magyarország és az EU-n kívüli harmadik országok közötti kihasználatlan légiközlekedési jogokról. A hatóság ezután értékelte a légifuvarozók által benyújtott kérelmeket – tette hozzá. A képviselő a választ nem fogadta el, de a Ház 191 igennel 74 nem ellenében megtette azt.

Jobbik a devizahitelesekről

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) adatokat sorolva azt mondta, hogy idén őszre 150 ezer fölé nőtt a kilencven napon túli, lejárt hitellel rendelkezők száma. Eközben a bedőlt hitelek összértéke közel ezer milliárd forintra emelkedett – tette hozzá. A politikus kitért arra is, hogy mindemellett van egy csoport, amelynek tagjai elveszítették a hitellel terhelt ingatlanjaikat, mégis tovább kell fizetniük azokért. Szavai szerint semmi nem magyarázhatja meg, hogy egy tartozás lényegesen nagyobb legyen, mint az annak zálogául adott ingatlan. Cséfalvay Zoltán államtitkár arra emlékeztetett, hogy a kormány már megalakulása után nekilátott a lakossági devizaadósság okozta problémák kezeléséhez. Kiemelte, hogy a törleszteni tudókon árfolyamgáttal, a fizetni nem képeseken pedig kamattámogatási rendszerrel segítenek. Felhívta a figyelmet, hogy a tömeges kilakoltatások ellen kényszerértékesítési kvóták bevezetésével léptek fel. Hangsúlyozta, hogy a lakossági devizatartozás 5600 milliárdról eddig körülbelül 4200 milliárd forintra csökkent, a végtörlesztés során pedig közel 170 ezer család szabadult meg a devizaadósságtól. A képviselő a választ nem fogadta el, helyette a parlament tette ezt meg 200 igennel, 76 nem és hét tartózkodás ellenében.

MSZP: csökkentek a korábbi járadékosok özvegyi nyugdíjai

Varga László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a rokkantrendszer átalakítása során több kapcsolódó támogatásnál is problémák jelentkeztek. Példaként említette, hogy akik korábban átmeneti vagy rendszeres szociális járadékra is jogosultak voltak az özvegyi nyugdíj mellett, azoknak az utóbbi juttatása szeptembertől felére csökkent. Halász János válaszában határozottan leszögezte, hogy az özvegyi nyugdíjakat nem kívánják csökkenteni, ezért azonnal törvénymódosítást kezdeményeztek, hogy az érintettek közül senki ne járjon rosszabbul. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy megőrzik a nyugdíjak reálértékét. A választ az Országgyűlés fogadta el 204 igennel 83 nem és egy tartózkodás ellenében.

Azonnali kérdések

MSZP: jelentős elbocsátások zajlanak a versenyszférában

Simon Gábor (MSZP) a versenyszférában tapasztalható elbocsátások nagy számáról beszélt. A Dunaferr Zrt.-ben zajtól ügyről kiemelten szólt, és azt kérdezte: mit tenne a kormány annak érdekében, hogy a versenyszférában lévő állások ne szűnjenek meg. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt emelte ki, célszerű arra is figyelni, hány új munkahely jött létre, szerinte ezzel kell összevetni az elbocsátásokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány járulékcsökkentési programja mintegy 1,2 millió állás megőrzéséhez nyújt segítséget.

Jobbik: kommunikációs trükközés zajlik az IMF-megállapodással kapcsolatban

Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint kommunikációs trükközésbe kezdett a kormány az IMF-megállapodással kapcsolatban, ami szerinte a tárgyalások „előhangolását" jelenti. Úgy vélte: a Nemzetközi Valutaalappal nem lehet megállapodást kötni, az általuk szorgalmazott megszorítások ugyanis tévutat jelentenek a gazdaság számára. Arra várt választ: létezik-e egyáltalán jó IMF-megállapodást az ország számára. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint Lengyelország például jó megállapodást kötött a valutaalappal. Szerint az európai gazdaságban lejátszódó folyamatok okán számos sokk érheti a magyar gazdaságot, amelyekkel szemben megóvhatja az országot a megállapodás.

A munkahelyteremtésről, Magyarország energiaellátásáról és az épületfelújítási programokról volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

Kiegészült a napirend

A Fidesz indítványára a képviselők határoztak arról, hogy az adózás rendjéről szóló javaslat általános vitáját hétfőn tartsák. Határoztak a nagyobbik kormánypárt indítványára arról is, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény, valamint a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájára hétfőn kerül sor. Döntöttek arról is, hogy a MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV visszaállamosítását, jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket vizsgáló bizottság felállításáról szóló módosítást kedden tárgyalják.

MSZP: az emberek féltik a munkahelyeiket

Gúr Nándor arról beszélt, hogy az emberek féltik a munkahelyeiket, és nem ok nélkül, mert látják a kormány mit csinált az elmúlt két évben. A befektetők vonulnak ki az országból, a versenyképesség romlik. Szűnnek meg a munkahelyek – mondta, és sorolta a nagyvállalatokat, amelyek álláshelyeket szüntettek meg. Munkahelyvédelmi akciótervet hirdettek, mert látták, nem képesek egymillió új munkahelyet teremteni – mondta. A tervben foglaltakat nem tartotta elégségesnek. Czomba Sándor a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta: az elmúlt két évben 120 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám, ebből mintegy 100 ezerrel a versenyszférában. Nem a közmunka bővítette alapvetően a foglalkoztatást. Az előző kormány alatt volt olyan év 4-45, százalékkal nőtt a GDP, de a foglalkoztatás semmit nem javult. Nem hagyják elveszni a munkahelyeket – szögezte le, hozzátéve: hetente kapják a jelentéseket, és eszerint általánosságban 2-300 létszámcsökkenésről, és 800-1000 fő bővülésről érkeznek hírek. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 202 igen és 88 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: meghatározó a Déli Áramlatban való részvétel

Balczó Zoltán a földgázellátásról szólva azt mondta: Magyarország számára meghatározó a Déli Áramlat kiépítésében való részvétel. Felidézte a tavalyi kormánydöntést, miszerint a vezeték hazai szakaszának előkészítését végző orosz-magyar vegyestársaság 50 százalékos tulajdonát a Magyar Villamosművek veszi át a Magyar Fejlesztési Banktól. A két állami cég között a részvények átruházása még nem történt meg, ezért a Jobbik azt kérdezi: milyen hosszú távú szerződéssel, milyen áron jutunk majd a megkerülhetetlen orosz földgázhoz, és megtett-e a kormány a kérdés tisztázása érdekében mindent, és megbízható partnerként számítsanak rá a beruházásban? Fónagy János a fejlesztési tárca államtitkára rámutatott: a kormány energiapolitikájának egyik célja a meglévő energiaforrások, útvonalak mellett újak keresése az importfüggőség csökkentése érdekében. A Déli Áramlat lehetőséget biztosít arra, hogy alternatív útvonalon szállítsanak földgázt Magyarországra. A részvények átadása tervezett ütemben halad, az orosz féllel folyamatosak az egyeztetések, ezekben fennakadás nincs. A pontos nyomvonalat még nem rögzítették, több vonalat is vizsgálnak, valószínűtlen, hogy a vezeték elkerülhesse hazánkat – jelezte. A kormány a gázellátás garantálására mindent megtesz, hogy az ellátás biztonságát garantálják és csökkentsék a fogyasztók terheit. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 208 igen és 47 nem és 39 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

LMP: nagyszabású épületfelújítási programra van szükség

Vágó Gábor arról beszélt, hogy szükség volna nagyszabású épületfelújítási programra. Ezzel könnyedén 80 ezer munkahelyet lehetne teremteni, illetve a rezsiköltségeket csökkenteni, valamint az orosz gáztól való függését az országnak. Megjegyezte: a finanszírozásban eddig csak a pályázati úton elérhető vissza nem térítendő támogatás kapott figyelmet, pedig ennél sokkal szélesebb a lehetőségek skálája, és sokkal több családhoz lehetne eljuttatni a programot. A keret bővítésére a szükségtelen paksi beruházást előkészítő Lévai-projekt 12,5 milliárdos forrásának átcsoportosítását javasolta. Fónagy János válaszában kiemelte: kormányhatározat alapján 94 milliárdos keretösszeg nyílik meg az energiahatékonyságot és megújuló energiaforrásokat szolgáló megoldásokra. Az új pályázati konstrukciók tavaly és idén jelentek meg – jelezte. Kiemelte: a házgyári lakások energiahatékony felújítására hirdetett pályázat keretében tavaly év végéig 335 nyertes pályázatról született döntés több mint 16,3 milliárd értékben. A tavaly júliusban hirdetett mi otthonunk programban 2,3 milliárd forintra pályázhattak a nem iparosított technológiával készült lakóépületek tulajdonosai. A tavaly és idén megvalósuló programok összességében több mint 180 milliárdos megrendeléssel lendítik fel az építőipart – jelezte. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 206 igen és 86 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Az LMP a családon belüli erőszakról

Ertsey Katalin (LMP) üdvözölte a kormányoldal „pálfordulását" a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi kategóriává tételével kapcsolatban, és számos javaslatot tett arra, hol kellene pozíciót biztosítani a nőknek. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szintén fontos kérdésnek nevezte a családon belüli erőszak problémáját, amely több százezer embert érint. Azt mondta, hogy ha párkapcsolatokban valóban olyan erőszakos cselekmények fordulnak elő, amelynek kezelésére a jelenlegi büntetőjog nem elégséges, valóban beszélni kell erről. Hangsúlyozta: az aláírásgyűjtés céljára kell koncentrálni, és védelmet kell nyújtani az áldozatoknak. Félreértésnek nevezte azonban, hogy elutasítóan állnának a problémához, és bírálta azokat, akik férfiellenes jelszavakat hangoztatnak az ügy kapcsán. Úgy fogalmazott: nem tenné „kékharisnyás üggyé" a javaslatot.

A Jobbik nem akar föderációt az Európai Unióban

Balczó Zoltán (Jobbik) az Európai Unió esetleges föderációvá válásának tervét bírálta felszólalásában, és azt mondta: a kormánytól azt várja, hogy utasítsa el a tagállamok kapcsolatának szorosabbra fűzésének és egyes tagállamok gyarmati szintre helyezésének javaslatát. Hozzátette: számos, unióval kapcsolatos kérdést népszavazásra kellene bocsátani. A Jobbik emellett vitanapot is kezdeményez a közösséget érintő ügyek megtárgyalására. Németh Zsolt államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa jövőjét illetően számos javaslat létezik. Mint mondta, az Európai Tanács októberben tart fórumot az egyes vélemények ütköztetésére, ezek alapján decemberre alakítja ki álláspontját. Az államtitkár azt hangsúlyozta, az Európai Bizottság elnöke által használt nemzetállamok föderációja szóösszetétel nehezen értelmezhető. Hozzátette: a magyar kormány az egyenjogúságra helyezi a hangsúlyt, és részese kíván lenni az unió jövőjéről zajló vitának. Az államtitkár fontosnak tartotta a nemzeti identitás védelmét is, valamint a szubszidiaritás elvét is.

MSZP: a kormány beszámíthatatlan

Lukács Zoltán (MSZP) beszámíthatatlannak nevezte a kormány politikáját, amelynek szerinte újabb példája az azeri baltás gyilkos kiadatása. Emlékeztetett arra, hogy sem az igazságügyi, sem a külügyi tárca nem támogatta a kiadást. Miért érte meg kiadni ezt az embert? – tette fel a kérdést, és választ várt arra is: mi az az ár, amiért érdemes volt kockáztatni az ország és a térség biztonságát. Bírálta a kormányt az IMF-követeléslistával kapcsolatban is, amelyet nem létezőnek nevezett, és azt mondta: a gazdaságot olyan alapokra kellene állítani, amelyen munkahelyek jöhetnek létre. Cséfalvay Zoltán államtitkár a korábbi kormány által kötött IMF-hitelfelvételét bírálta, amely jelentős terheket ró az idei és a jövő évi költségvetésre. Azt mondta: ha ezt nem kellene törleszteni, munkahelyteremtésre is nagyobb forrásokat fordíthatna a kabinet. Az államtitkár szerint fontos átalakulás zajlik az ország munkaerő-piacán, hiszen egyre több magasabb hozzáadott értéket igénylő munkahely jönnek létre.

KDNP: elítélendő minden erőszakos megnyilvánulás

Lukács Tamás a kereszténydemokrata frakció nevében hangsúlyozta: elítélnek minden erőszakos cselekményt, különösen, ha az gyengébbek, kiszolgáltatottak ellen irányul. Ezért a KDNP támogatja a nők vagy gyermekek bántalmazásáról szóló párbeszéd megkezdését. Úgy vélte ugyanakkor: több tudományág bevonásával kell közelíteni a kérdéshez, hiszen nincs elegendő adat, emellett kulturális területen is vannak teendők. Fontosnak tartotta a család értékeinek megjelenítését, és hangsúlyosan beszélt a hűség különböző aspektusairól. Soltész Miklós államtitkár arról beszélt, hogy az erőszak minden formáját elutasítja, azt is, amikor békés tüntetőkkel szemben lépnek fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2005 óta tartó gyakorlattól eltérően 2012-től hároméves keretszerződést kötnek az áldozatokat védő krízisközpontokkal, így azok kiszámíthatóbb módon működhetnek. Kijelentette, nem családon belüli, hanem kapcsolaton belüli erőszakról kellene beszélni, mert szerint többségében nem a hagyományos családokban fordulnak elő erőszakos cselekmények.

Fidesz: a szocialista kormány csökkentették a nyugdíjakat az IMF-megállapodás hatására

Rogán Antal (Fidesz) a 2008-ban megkötött IMF-megállapodásról beszélt, amelynek szerinte radikális megszorítások lettek a következményei. Ide sorolta a 13. havi nyugdíjak és bérek eltörlését, és arra kérdezett rá a szocialistáknál: ha véleményük szerint az IMF nem szokott nyugdíj- vagy bércsökkentést kérni, miért nyúlt ehhez az eszközhöz a 2009-es kormány. Rámutatott arra is: a megszorítások nyomán nem növekedett a munkahelyek száma, hanem csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig nőtt. Arról is beszélt, hogy az Állami Számvevőszék szerint 2008-ban nem kellett volna olyan sürgősen megkötni a megállapodást, mert a központi költségvetés helyzete nem indokolta ezt.