Az elmúlt húsz év legdinamikusabb időszakát produkálta az Országgyűlés. A ciklus kezdete óta (május 14) július 22-éig terjedő 28 ülésnapon 235 órát át tárgyaltak, vitatkoztak, ami több, mint duplája a 2002-es és 2006-os tavaszi ülésszakénak.  Napirend előtti felszólalásból 82 százalékkal volt több.  Benyújtottak 147 interpellációt, amiből 56 el is elhangzott. Azonnali kérdésből 72-t egyszerű kérdésből 40-et tettek fel. Alkottak 56 törvényt, 59 határozatot és 1 politikai nyilatkozatot. Létrehoztak még 19 állandó, 4 eseti és 51 albizottságot.

Elfogadta az Országgyűlés a közbeszerzési törvény módosítását. A változtatással a kormány célja az volt, hogy a lehető legrövidebb időn belül olyan átmeneti szabályozást alakítson ki, amely helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat, gyorsítja a közbeszerzési eljárásokat, növeli az eredményes eljárások számát, valamint gátat szab a gazdaságot megbénító körbetartozásnak és visszaszorítja a korrupciót. Az elektronikus közbeszerzés bevezetése, alkalmas lehet a pályáztatás felgyorsítására és kifehérítésére, ráadásul csökkentheti az állami és céges adminisztráció költségeit is.

+

Az államháztartási törvény módosításával a parlament, jelentősen növelte a kormány mozgásterét: a korábbi szabályozás szerint 50 milliárd forintos hiánytúllépés esetén pótköltségvetést kellett volna a kormánynak beterjeszteni, (persze nem tette) ez most 500 milliárd forintra módosult.

A kincstárnoki rendszert az úgynevezett költségvetési (fő)felügyelői rendszer válthatja fel. A (fő)felügyelők főállásban, kormánytisztviselőként látják el feladatukat, tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a kormány rendeletben állapítja meg. Csökkent a támogatások kedvezményezettjeit nehezítő adminisztrációs teher: ezután nem kell igazolásokat kérni, a támogató a folyósítás előtt elektronikus úton, a kincstár, illetve az adóhatóságok tájékoztatása alapján ellenőrzi a köztartozást. Fontos szabály: a központi költségvetésből nem folyósítható támogatás addig, amíg a kedvezményezettnek adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. Ez azonban a pénzbeli szociális, a jóléti és a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokra nem vonatkozik.

+

Döntés született a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről. A törvény hatálya kiterjed a 90 millió forintnál nagyobb értékű és legalább 15 fő foglalkoztatását vállaló beruházásokra is. Azokon a településeken, ahol a kormány kihirdette a vészhelyzetet, az újjáépítés során a bontási, az elvi építési, az építési, használatbavételi engedélyért, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárásáért nem kell illetéket, illetve igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. A helyreállításnál a kormány megengedheti, hogy az általánostól eltérő, egyszerűbb tervezési, kivitelezési szabályokat alkalmazzanak.

A kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcsot 2010. július 1-jétől a mostani 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos adóalapig lehet alkalmazni, s ehhez nem szabnak feltételeket. Az adókulcs az adóalap 500 millió forintos része után 19 százalék marad. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozókra.

Az idei átmeneti évben a 2010. január 1. és június 30. közötti időszakra 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azok az adózók, akik teljesíteni tudják az ahhoz szükséges feltételeket, a többiek pedig 19 százalékos kulcsot. A 2010. július 1-jétől december 31-ig terjedő időszakban 250 millió forintig 10 százalék az adókulcs, és megszűnnek a kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó feltételek, a 250 millió forint feletti összegre pedig 19 százalék az adó.

+

A pénzügyi szervezeteknek és a tevékenységi engedélyüket első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítóknak különadót kell fizetniük. A biztosítók adókulcsa 6,2 százalék, a pénzügyi vállalkozások adókulcsa 6,5 százalék lett lett. A hitelintézetek esetében a korábbi általános 0,45 százalék helyett az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,5 százalék lett az adó.

A hitelintézeteknél a különadó alapja a 2009. évi módosított mérlegfőösszeg, a biztosítóknál a korrigált díj összege (ennek definíciója módosult), az egyéb pénzügyi szervezeteknél pedig jellegük szerint a 2009. évi kamat- valamint díj- és jutalékeredmény, a korrigált nettó árbevétel, illetve a kezelt vagyon. Az adót az idén két egyenlő részletben, szeptember 30-ig és december 10-ig kell megfizetni, és a 2010. évi adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni.

A pénzügyi szervezeteket 2011-ben 200 milliárd forint különadó terheli, amelynek részletes feltételeit külön törvény határozza meg, ahogy a 2012. évi különadó feltételeit is.

+

A stabilitási törvény módosításával megteremtődött annak a jogalapja, hogy az államot a kibocsátott osztalékelsőbbségi részvény után időarányos megtérítés illesse meg akkor is, ha a részvényeket az állami tőkeemelésben részesült hitelintézet olyan időpontban vásárolta vissza, amikor az adott évi osztalékról még nem döntöttek. A javaslatban foglaltakat a már megvalósult tőkejuttatásra is alkalmazni lehet.

+Közalapítvány, illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott alapítvány megszüntetésével, annak vagyonából közhasznú szervezetként nonprofit gazdasági társaságot lehet ezután létrehozni, amennyiben céljai e formában hatékonyabban megvalósíthatóak. Az elfogadott törvény szerint ezt nemcsak az állami, hanem bármelyik másik alapító is kezdeményezheti.A megszüntetési eljárást soron kívül kell lefolytatnia a bíróságnak. A megszűnő közalapítvány vagyona a nonprofit társaság tulajdonába kerül azzal, hogy a társaság megszűnése esetén sem lehet felosztani tagjai (részvényesei) között. A megszüntetetett alapítvány alapítói a nonprofit társaságban taggá válhatnak, ennek feltétele meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítése. Az állami alapító köteles lehetőséget biztosítani a kisebbségi részesedés megszerzésére a megszüntetett alapítvány (közalapítvány) államháztartáson kívüli alapítója számára.A rendelkezés a törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. A kormány a hatályba lépéssel egyidejűleg kezdeményezi a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány megszüntetését, és az alapítvány céljának megfelelő nonprofit gazdasági társaság közhasznú szervezetként való létrehozását.+Megalakul a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). A jogszabály-módosítás célja, hogy földspekuláció és a zsebszerződésekkel való visszaélések megakadályozása. A földügyek a jövőben a visszakerülnek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz.

Az NFA jogutóda a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, ezért a korábbi szerződéseknél nem kell szerződést módosítani. A Nemzeti Földalap kezeli az állam tulajdonában lévő mező- és erdőgazdasági földterületeket. Az állam tulajdonosi jogait az agrárpolitikáért felelős miniszter - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján - gyakorolja az alap felett. A Nemzeti Földalapban lévő nagy értékű (100 millió Ft vagy 100 hektár feletti) földterületek hasznosításáról a Birtokpolitikai Tanács dönt. Nemzeti Földalapba tartozó földek hasznosításából származó bevételeket, földvásárlásra valamit a földbirtok politikai irányelvek megvalósításra kell fordítani. Az állami tulajdonban lévő erdőket nem lehet eladni!

A  termőföldről szóló törvény módosításának  a célja, hogy megakadályozza a földspekulációt és a zsebszerződéseket. Az új törvényben változik az elővásárlási jog sorrendje. Első helyen a magyar állam jogosult élni elővásárlási jogával, hogy a birtokpolitikai irányelveknek megfelelően „piaci szereplőként" tudjon fellépni. A földpiac aktív szereplőjévé előlépő állam elővásárlási jogának biztosításával létrejön a föld köztulajdona, amelyből tartós, örökölhető földbérleti jogot ad elsősorban a gazdálkodó családoknak valamint a fiatal pároknak, ha vállalják, hogy letelepednek, gazdálkodnak, és 2-3 gyermeket felnevelnek. A törvény újraszabályozza a „helyben lakó" definícióját.  Helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 km-en belüli szomszédtelepülésen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik.

A Nemzeti Földalapba tartozó földek hasznosítása a jövőben négy módon tehető: nyilvános pályázaton történő eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével. A földtulajdonosoknak elsőként a Nemzeti Földalapkezelőnek kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti az alapkezelő. A megkötött szerződés tartalmából nyilvános lesz a szerződő neve, a föld fekvése és helyrajzi száma, az ellenszolgáltatás összege és a fizetési határidő, valamint haszonbérletnél és vagyonkezelésnél a szerződés időtartama is. A nettó 5 millió forintnál magasabb ellenértékű szerződéseket az NFA közzé teszi a honlapján.

A közszféra munkavállalóinak havi munkabére az előző évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsos és főtanácsos besorolású egyénekre, az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra és a kormányhivatal alkalmazottaira is. A PSZÁF elnökének a felügyelettől származó havi keresete az előző évi havi átlagos bruttó kereset tízszerese, az alelnököké annak kilencszerese lehet. A bérplafon a Magyar Nemzeti Bank elnökeinek továbbá a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjainak a fizetése is a jegybank elnökéjének javadalmazásához kötött. A két alelnök az elnök fizetésének 70, illetve 80 százalékát, a monetáris tanács tagjai 35 százalékát kapják, az fb elnökének tiszteletdíja 15, a tagoké pedig az elnök fizetésének 10 százaléka. Az új számítás szerint Simor András jegybankelnök fizetése ebben az évben az eddigi mintegy 7 millió forint helyett például „csak"havi 2 millió körül lesz.

+

A közszférában foglalkoztatott magánszemélyeknek a jogviszonyuk megszűnésével kifizetett juttatások 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó része után 98 százalékos különadót kell fizetniük. A rendelkezés a törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján lép hatályba, és a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Az adót a kifizetőnek kell levonnia, bevallania és befizetnie. A kifizetőt a különadó-alap után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. A különadó alapjába a bevétel 2 millió forintot meg nem haladó része nem számít bele, a 60 napra számított összegből a 2 millió forint feletti összeg ugyanakkor adóköteles. A különadó a törvény hatályba lépését megelőzően kifizetett jövedelmekre is érvényes.

A különadó fizetésére kötelezettek körébe tartoznak a költségvetési szervnél foglalkoztatott magánszemélyeken kívül az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személyeknél dolgozók is. A különadó szempontjából rendszeres járandóságnak minősül minden olyan bevétel - különösen a bér, munkadíj, tiszteletdíj -, amely a magánszemélyt a jogviszonyra tekintettel meghatározott időközönként vagy a tartós megbízás teljes időtartamára megilleti. A különadó a nem pénzben juttatott járandóságra is vonatkozik. Nem számít be ugyanakkor a különadó alapjába a jogviszony megszűnésének évére járó, szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom, illetve a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel járó részére fizetendő átlagkereset összege, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélye.

+

Augusztus 15-től adó- és járulékmentessé válik a háztartási munka. A természetes személyek számára végzett lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés és kertgondozás tartozik ide, amennyiben ezt természetes személyek nem vállalkozóként végzik. E tevékenységekkel kapcsolatban sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség, a foglalkoztatottak ennek következtében társadalombiztosítási ellátásra sem jogosultak. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1000 forint regisztrációs díjat (az utóbbira vonatkozó rendelkezéseket szeptember 15-től kell alkalmazni). Aki a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

+

Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész, illetve ajándék. Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke. Például lakás öröklése esetén az örökhagyó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője 18 millió forintig 2,5 százalék, 18 és 35 millió forint között 6 százalék, a felett pedig 11 százalék illetéket fizet, míg lakás ajándékozása esetén ugyanennél a rokonsági foknál és értékeknél 5, 8, illetve 12 százalék az illeték mértéke.

Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.

Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. Az illetéktörvény módosítása a törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

A magánszemélyeknek az ingatlan bérbeadáshoz ezután nem kell egyéni vállalkozóvá válniuk, ugyanez vonatkozik az egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyekre is. Az ingatlan bérbeadási (egyéb szálláshely szolgáltatási) tevékenységet önálló tevékenységként folytató magánszemélyek bevételükkel szemben értékcsökkenési leírást számolhatnak el az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával a magánszemélyek ingatlan bérbe/haszonbérbe adása esetén mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, és nem kell adószámot kérniük, ha e tevékenységre nem választják az áfa-fizetési kötelezettséget.

Fölöttébb borzolta a kedélyeket a törvénycsomag azon része, amely hatályon kívül helyezte a vízi járművek, a légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt. A 2010-re bevallott adó második részletét már nem kell megfizetni. Ha valaki az idei évre bevallott adó felénél többet fizetett, a különbözetet visszakövetelheti az adóhatóságtól. Tény, ami tény: nincs oly szegény ember, 'kit e kedvezmény érintene!

+

A jövedéki adóról szóló törvény módosításával adómentessé vált a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat, amely azonban csak személyes fogyasztásra szolgálhat. Magánfőzést folytatni csak a magánfőző személy lakóhelyén vagy ott lehet, ahol a gyümölcsöse fekszik. A pálinkafőző berendezés térfogata nem lehet nagyobb 100 liternél. A bérfőzdében lepároltatott saját gyümölcscefre is adómentes lesz évi 50 literig. Az egy háztartásban élők által főzött, illetve főzetett mennyiségeket egybe kell számítani. A magánfőzést három nappal korábban be kell jelenteni a vámhatóságnál.

Nem lehet jelzálogjogot bejegyezni magánszemélyek devizaalapú hitelei mögé a tulajdonukban álló ingatlanra. A rendelkezés csak a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződésekre vonatkozik. A korábban megkötött devizaalapú kölcsönök kiváltására, valamint a fedezetcserére továbbra is lehetőség lesz. Azt is megengedi a javaslat, hogy ha a devizahitelen jelzálog van és másik adós lép az eredeti helyére - például eladják a lakást -, akkor a jelzálog továbbra is életben maradjon. 

És még néhány, címszavakban... 

Kétszáz főre csökkentették a parlament létszámát 2014-től, de a részletszabály megalkotását későbbre halasztották.

A „három csapás" néven becézett törvénymódosítás szigorítja az elzárások szabályait, és kimondja: ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények  közül legalább három személy elleni erőszakos bűncselekmény, akkor a büntetési tétel  felső határa  kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint  bármelyik bűncselekmény életfogytig  tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben  életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.  20 ezer forint  alatti értékre elkövetett tulajdon elleni szabálysértések  elkövetői is elzárással  lesznek sújthatók. A  fiatalkorúak, a 14-18 év közöttiek is, azonban nem 50, hanem legfeljebb 30 napra.

A kormány javaslatára meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot jövő év április 15-ig.

Alkotmányban rögzítette a parlament, hogy Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, és nem indulhatnak jelöltként választásokon a jogviszony megszűnését követő három évben.

Törvény rendelkezik immár arról, hogy a nemzetvédelmi egyetemi hallgatókat szükség esetén ki lehet vezényelni katasztrófavédelmi munkákra.

Igent mondtak a médiacsomag legtöbbet vitatott elemére. A jogszabály összevonja a hírközlési és a médiahatóságot, egy alapítvány lesz a tulajdonosa mind a négy közmédiumnak.

A közoktatásról szóló törvény módosítása visszaállítja a buktatás lehetőségét az általános iskola második osztályának zárásakor.

A lakás-takarékpénztári törvény módosítása előírja: aki nem lakás céljára használta fel az állami támogatású megtakarítást, vagy ha arra használta, de az előírt időn belül nem igazolta, akkor a kapott állami támogatást vissza kell fizetnie, mégpedig a mindenkori jegybanki alapkamattal növelve.

Elfogadta az országgyűlés azt a törvényt is, amely szerint a jövőben a volt államfőket a tiszteletdíj és a lakáshasználat mellett életük végig gépkocsi-használat és kétfős titkárság illeti meg. (A jelenlegi szabályok szerint autó legfeljebb annyi ideig jár a volt államfőnek, amennyi ideig hivatalban volt, és évente legfeljebb harmincezer kilométerre, titkárságot pedig csak hivatali idejének felére kap.) A javaslat szerint a volt államfőnek, ha legalább két évig betöltötte hivatalát, ezentúl a költségvetésben külön meghatározott előirányzatból fedezik a közéleti részvételeinek, közcélú felajánlásainak, adományainak és vállalásainak a költségét is. Az összeg felett a volt államfő rendelkezik.  

Gyorsértékelések

Orbán Viktor miniszterelnök a parlament utolsó nyári ülésén napirend előtti szónoklatában  kijelentette: 56 nap alatt többet tettek, mint az előző kormányok az elmúlt nyolc évben. Tény: a kormány óriási iramban fogadott el igen fontos, a mindennapi életre is kihatással lévő törvényjavaslatokat.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője hasznosnak és eredményesnek ítélte az elmúlt két hónap parlamenti munkáját. „Igazi nemzeti vágta volt az elmúlt két hónap a magyar parlamentben" - fogalmazott. Kiemelte: nem volt szükség száznapos türelmi időre, nagy ütemben és energiával végezték a munkát. Sikerült bebizonyítani, hogy üres kasszával is lehet olyan törvényeket hozni, amelyek jelentősen befolyásolják a polgárok életét és a nemzet egészének jövőjét. Vannak olyan dolgok, melyeket pénz nélkül is el lehet és el is kell intézni. Kiemelkedő fontosságúnak nevezte az eddig elfogadott jogszabályok közül a kettős állampolgárságról és a nemzeti összetartozásról hozott törvényt. Kitért a rendészeti területen alkotott törvényekre is, a „három csapásra", illetve a szabálysértéssel kapcsolatos módosításokra. Megemlítette az oktatás területén hozott kisebb változtatásokat, és a fontos módosítások között beszélt a médiavilág szabályozásáról szóló törvénycsomagról. Hangsúlyozta, hogy az igazságosság szempontjait érvényesíti a bankadó, amelynek lényege, hogy nem a munkavállalók vállára kerül ismét a teher, hanem ott próbál bevételt realizálni, ahol a nyereségek nagyok.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője kiemelte: „Mi nem gondoljuk azt, hogy nálunk lenne a bölcsek köve, és teljesen hibátlan munkára volnánk képesek. A nemzeti együttműködés rendszerében végezzük a parlamenti munkánkat. A Magyar Köztársaság jelenlegi kormánya, mindenkivel konzultál, aki megfogja a kilincset, és mindenkit meghallgat.".

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke egyetértett a Fidesz frakcióvezetőjével abban, hogy rendkívüli volt az elmúlt 56 nap, de szerinte azért, mert ennyi idő alatt még senkinek nem sikerült lejáratnia külföldön az országot, ennyire még senki nem tiporta sárba a demokratikus mechanizmusokat és ilyen sokszor még senkinek nem sikerült bedöntenie a forintot. Állította: az 56 nap nem a konzultációról szólt, hanem az egész pályás letámadásról, és semmi nyoma nem volt a nemzeti együttműködésnek, amiről a Fidesz folyamatosan beszélt. Hozzátette: sérelmezik, hogy sok esetben dilettáns volt a törvényhozás, és a Fidesz úgy nyújtotta be az indítványait, hogy ne kelljen egyeztetni azokról. Felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZP nem támogatta a szegényellenes adórendszer átalakítását sem. Hangsúlyozta: a kormányzást a dilettantizmus, a kapkodás, a szegényellenes politika, az egészpályás letámadás és Magyarország lejáratása kísérte! Ez az, ami jellemzi az elmúlt 56 napot! Volt olyan politikusuk, aki pannon pumáról beszélt! Önök valóban egy pannon pumához hasonlítanak, amelyik viszi magával a puskát!

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint az elmúlt 56 napban az Országgyűlés nem a nemzeti együttműködés kialakításáról szólt! Hatalmibázis-szélesítésüket próbáltak báránybőrbe bújt farkasként elénk tárni! „A Jobbikot nem az zavarja, hogy az előző években, az előző évtizedekben becsontosodott, egyáltalán nem a nemzeti érdekeket vagy az ország érdekeit képviselő emberektől megszabadul végre Magyarország, hanem abbéli aggodalmunkat szeretnénk kifejezni, hogy „szegfűs" államigazgatás helyett nem szeretnénk „narancsos" államigazgatást! Elvártuk volna az elszámoltatást! Itt ugyan történt nagyon sok minden: ugye, miniszterelnöki megbízott, miniszteri biztos van, minden van, csak elszámoltatás nincs! Szerintem a korrupció nem egy kígyó, hanem egy kétfejű sárkány, az egyik feje nagy, vörös, a másik pedig narancsszínű! Úgyhogy mindenféle biztató jel ellenére, rossz irányba halad ez a kormány! Nem dicsőség az, hogy jobbak a Gyurcsánynál vagy Bajnai Gordonnál! Ez nem nemzeti együttműködés! Ez egyelőre egy narancsszínű beszűkülés!" 

Schiffer Andás, az LMP frakcióvezetője a kormány elnökének címzett mondandójában úgy vélte: „Önök nem a magyar demokrácia megújítása érdekében, és nem a társadalmi szolidaritás, a fenntarthatóság érdekében kezdtek el kormányozni! Az önök úthengere, a nemzeti együttműködés rendszere, úgy látszik, nem tűri az ellensúlyokat, az önök úthengerében pedig nincsenek fékek. Ma ez az úthenger mindent maga alá gyűr, holnap viszont könnyen falnak mehet!" 

28 nap 56 törvény

A második Orbán-kormány az új parlamenti ciklusának 28 ülésnapján - több száz jogszabályt módosítva - 56 új törvényt, törvénymódosítást fogadtak el a parlamenti honatyák, honanyák, honifjak és honleányok.  Jegyezte önállóan a kormány: 12, a Fidesz: 26, a KDNP:3, és a Fidesz-KDNP közösen: 15. Életbe lépett 42, kihirdetésre vár 13, 1 pedig az Alkotmánybíróság asztalán reméli jobb sorsát. 

Sólyom László köztársasági elnök három törvényt küldött vissza megfontolásra a Tisztelt Háznak. Vélekedése szerint alkotmányellenes passzusok rejtőztek bennük. Gyors módosításokkal másodjára orvosolták a mulasztást.  A negyediket az Alkotmánybírósághoz küldte.

Törvény címe	Benyújtó	Első záró- szavazás	Második zárószavazás
A kormánytisztviselők jogállásáról	Navracsics Tibor, dr. Répássy Róbert (Fidesz), dr. Rétvári Bence (KDNP)	2010.06.08.	módosító javaslattal elfogadva: 2010.06.21.
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról	dr. Mátrai Márta (Fidesz)	2010.06.14.	módosító javaslattal elfogadva: 2010.06.28.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról	dr. Mátrai Márta (Fidesz)	2010.06.14.	módosító javaslattal elfogadva: 2010.06.28.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról	Szatmáry Kristóf, dr. Horváth Zsolt (Veszprém) (Fidesz)	2010.07.05.	Alkotmánybírósági döntésre vár

A kétharmados többség, különösebb egyezkedések nélkül, elfogadta a kormánypárti oldalról érkezett indítványokat, 7 alkalommal Alkotmányt is módisított. Az 56 elfogadott törvényből 13 az Országgyűlés alelnökének, Lezsák Sándornak az aláírására vár. Bejelentése szerint:„Tiszta és egyértelmű helyzetet kívánok teremteni azzal, hogy az Országgyűlés utolsó ülésnapján elfogadott törvényeket a Házszabályban előírt határidőn belül, augusztus 6-án írom alá és küldöm el az aznap hivatalba lépő Schmitt Pál köztársasági elnök úrnak" 

Az Országgyűlés által elfogadva

	Törvény száma/ Magyar Közlöny száma	Törvény címe	Előterjesztők	Elfogadva
1	2010: tv. MK. 85. szám	A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról	Navracsics Tibor, dr. Répássy Róbert (Fidesz), dr. Rétvári Bence (KDNP)	2010.05.20.
2	2010: XLII. tv. MK. 85. szám	A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról	Navracsics Tibor, dr. Répássy Róbert (Fidesz), dr. Rétvári Bence (KDNP)	2010.05.20
3	2010: XLIII. tv. MK. 85. szám	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról	Navracsics Tibor, dr. Répássy Róbert (Fidesz), dr. Rétvári Bence (KDNP)	2010.05.20
4	2010: XLIV. tv. MK. 89. szám	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról	dr. Orbán Viktor (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP), dr. Kövér László, Németh Zsolt. Kósa Lajos (Fidesz)	2010.05.26
5	2010: XLV. tv. MK. 92. szám	A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről	dr. Kövér László (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP)	2010.05.31.
6	2010: XLVI. tv. MK. 93. szám	A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény módosításáról	Rogán Antal, Kósa Lajos (Fidesz)	2010.06.01.
7	2010: XLVII. tv. MK. 93. szám	A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról	Rogán Antal, Kósa Lajos (Fidesz)	2010.06.01.
8	2010: XLVIII. tv. MK. 93. szám	A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosításáról	Pokorni Zoltán, dr. Szabó Erika (Fidesz)	2010.06.01.
9	2010: XLIX. tv. MK. 101. szám	A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról	Balog Zoltán (Fidesz), dr. Semjén Zsolt, Szászfalvi László (KDNP)	2010.06.01.
10	2010: L. tv. MK. 102. szám	A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról	Kósa Lajos, Rácz Róbert, Lasztovicza Jenő, Tasó László, dr. Tiba István, dr. Tóth József, Rogán Antal, Tarlós István, dr. Szűcs Lajos, Kocsis Máté, dr. Kovács Zoltán, dr. Cser-Palkovics András, dr. Dorkota Lajos (Fidesz)	2010.06.08.
11	2010: LI. tv.  MK. 102. szám	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról	dr. Semjén Zsolt, Szászfalvi László (KDNP)	2010.06.08.
12	2010: LII. tv. MK. 102. szám	Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról	dr. Matolcsy György, dr. Fónagy János (Fidesz)	2010.06.08.
13	2010: LIII. tv. MK. 103. szám	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról	Balog Zoltán, dr. Orbán Viktor, Varga Mihály, dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)	2010.06.14.
14	2010: LIV. tv. MK. 106. szám	A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a magyar-román államhatárt keresztező földgázszállító vezetékekkel, valamint villamos távvezetékekkel kapcsolatos együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről	Kormány (nemzeti fejlesztési miniszter)	2010.06.14.
15	2010: LV. tv. MK. 106. szám	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról	Rogán Antal (Fidesz)	2010.06.14.
16	2010: LVI. tv. MK. 107. szám	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról	Lázár János, Kósa Lajos, dr. Balsai István (Fidesz), dr. Rubovszky György (KDNP)	2010.06.08.
17	2010: LVII. tv. MK. 108. szám	A helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról	Kósa Lajos, dr. Zombor Gábor (Fidesz)	2010.06.21.
18	2010: LVIII. tv. MK. 108. szám	A kormánytisztviselők jogállásáról	Navracsics Tibor, dr. Répássy Róbert (Fidesz), dr. Rétvári Bence (KDNP)	2010.06.21.
19	2010: LIX. Tv. MK. 108. szám	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosításáról	dr. Horváth Zsolt (Veszprém) (Fidesz)