Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarországot csak a munka becsületének visszaállításával lehet megújítani. Kövér László a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége által szervezett konferencián. Hangsúlyozta: partneri viszonyra van szükség a kamarák, az állam, a mindenkori kormány és a törvényeket megalkotó Országgyűlés között. Akkor újítható meg az ország, ha azok lesznek sikeresek, akik a szakma szabályai szerint, munkájukért felelősséget vállalva, komoly minőséget létrehozva tevékenykednek. Magyarország megújításához meg kell erősíteni a hitelesség követelményét az élet minden területén – mutatott rá, hozzátéve: ez egy hosszú folyamat, amit kitartóan és néha a rendkívülinek tűnő nehézségektől sem visszariadva kell végigvinni. Ez mindannyiunk érdeke – hangsúlyozta, majd biztosította a résztvevőket arról, hogy ebben a munkában számíthatnak a magyar államra, a magyar kormányra és az Országgyűlésre.

Kövér László rámutatott: az a válság, ami az elmúlt néhány esztendőben végigsöpört a nyugati világon, és a szemünk láttára változtatja meg a gazdaság és az állam természetét, nemcsak hitelválság, hanem hitelességi válság is. Alapvető intézményekről derült ki, hogy meghamisították az adatokat, hogy nem mondtak igazat, hogy kétes minőségű árukat és hibás termékeket forgalmaztak, hogy az általuk kiadott minősítések nem feleltek meg a valóságnak, és látványosan letértek a szakmaiság, hitelesség, minőség útjairól, a felelősséget pedig következetesen elhárították magukról. Rögzítette: hitelesség nem jöhet létre szakmai hozzáértés, felelősségvállalás és minőség nélkül. A kamarák egyik legfontosabb küldetése az, hogy a szakmaisággal fémjelzett hitelesség őrei legyenek a maguk hivatásában. Nem lehet eléggé nagyra értékelni e küldetés jelentőségét. Kitért arra is: az Országgyűlés legfontosabb feladata, hogy a különböző véleményeket, érdekeket, szempontokat megjelenítse, egymással érdemi vitában ütköztesse, a lehetséges mértékben megbékítse, összehangolja és mindezt a törvényekben megjelenítse. Ennek a sikere egyfelől „demokrácia kérdés, másfelől anyagi kérdés.” – hangsúlyozta.

+

Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi költségvetés főösszegeit. A büdzsé 15 983 milliárd bevétellel, és 16 968 milliárd forint kiadással számol, a hiányt pedig 984 milliárd forintra tervezik, amely 74 milliárd forinttal magasabb az eredetileg tervezettnél. A különbséget az okozza, hogy az önkormányzati adósságrendezéshez újabb 60 milliárd lesz irányítva. A másik nagyobb megemelt kiadás a főváros kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladatainak támogatása. Ez 10 milliárdról 24 milliárd forintra emelkedik. A különbség forrása a helyi önkormányzatok áfa-bevételeinek azonos mértékű növelése.

Az uniós szabályok szerint az államháztartás hiánya változatlanul 2,9 százalékon marad.

A büdzsében 2 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos inflációval számolnak. A kabinet várakozása szerint a fogyasztás 1,9 százalékkal, a reálkereset 2 százalékkal nőhet jövőre, míg az államadósság a GDP 76,9 százalékára csökken a december végére várható 77,4 százalékról.

Szerdán már a részleteket – ahol az ördög rejtőzik – tárgyalják, vitatják nyolc órás időkeretben.

frakciók	létszám	perc
Fidesz	224	164
KDNP	35	76
MSZP	48	86
Jobbik	43	81
LMP	7	47
függetlenek	27	26
összesen	384	480

Eddig 792 módosító, és 144 kapcsolódó törvényjavaslat érkezett  a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz.

+

A rezsicsökkentés kiterjesztését és a tájékoztatás bővítését nevezte a módosító javaslat céljának az indítványát benyújtó Németh Szilárd István, (Fidesz). Az ellenzéki pártok többsége a rezsicsökkentést támogatja, de annak módját nem. Az MSZP az árcsökkentés kiterjesztésével egyetért, de úgy véli: az indítvány az alapvető problémákat nem kezeli, a szegényebbeknek nem jelent érdemi megtakarítást. A Jobbik szerint a közműszolgáltatók előtt számos kiskapu van, így nem igaz, hogy 20 százalékkal több marad az embereknél. Az LMP szerint a rezsicsökkentés helyett a családi házak szigetelését kellene az államnak támogatnia.

+

Eddig 384 434 adóson segített az állam, ami mintegy 20 és fél milliárd forintjába került a költségvetésnek. Erről Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára tájékoztatatta a T. Házat. Az államtitkár kitért arra is, hogy 2012-ben 234 árverést követő kilakoltatás történt, ami az összes kilakoltatás 25 százaléka, azaz az emberek többségében nem devizahitel-tartozás miatt veszítik el lakásukat. A végtörlesztéssel 170 ezer család szabadult meg a devizahitelétől, így piaci árfolyamon 1355 milliárd forint értékű szerződést zártak le.

+

Módosul a vatikáni szerződés. Balog Zoltán az emberierőforrás-minisztere által jegyzett törvényjavaslat szerint a katolikus egyház felsőoktatási intézményei az államiakkal azonos elv és mérték szerint részesülnek a pénzügyi támogatásból, emellett pedig megállapodás alapján, pályázati úton, illetve más központi előirányzatokból is kaphatnak forrásokat.

A javaslat szerint az állam biztosítja a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlhatóságát az egyháznak vagy egy külön állami célnak. Ha ez az összeg együttesen nem éri el az szja 1 százalékát, a különbözetet a központi költségvetés az egyes egyházaknak és a külön állami célnak a felajánlók számának arányában biztosítja.

Rendelkezik arról is, hogy a katolikus egyház felsőoktatási intézményeiben a nem hitéleti állami ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatók számát úgy kell megállapítani, hogy az arány elérje az állami intézményekben állami ösztöndíjjal betölthető helyek 5 százalékát. A nem hitéleti képzésekre folyósított képzési, tudományos, fejlesztési és speciális támogatások mértéke nem lehet kevesebb évi 7,5 milliárd forintnál. Ezen állami támogatás 85 százalékát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 13 százalékát az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, 1-1 százalékát pedig a Gál Ferenc Főiskola és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola kapja. Emellett az állam a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet kiemelt egyetemként ismeri el, és biztosítja, hogy az egyház felsőoktatási intézményeiben támogatott, állami ösztöndíjas képzésben tanulók az állami intézmények hallgatóival azonos jogcímeken, azonos mértékű hallgatói juttatásokban részesülnek.

Az állam emellett a nem természetben igényelt ingatlanok alapján járó járadék összegét kiegészíti, ennek induló összege 2011-ben 5363,2 millió forint, amit az ingatlanjáradékkal együtt kell a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának kifizetni. A Pápai Magyar Egyházi Intézet papképzés céljára ingyenesen megkapja a római Falconieri-palotában általuk bérelt helyiségeket.

További rendelkezés, hogy az állam ugyanakkora részt vállal a vallási kulturális örökség egyházi tulajdonban lévő műemlékeinek és művészi alkotásainak felújításában is.

+

Újra tárgyalja a Tisztelt Ház Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében az október 28-án elfogadott törvényt is.

Az Országgyűlés Nagy István a Fidesz parlamenti képviselőjének javaslatára fogadta el a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépést célzó jogszabályt. Ez alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel - azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügylettel - eladott föld az állam tulajdonába kerüljön. A törvény jelentősen szélesíti az ügyészség jogosítványait, olyannyira, hogy elfogadása után Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető módosító indítványt nyújtott be a jövő évi költségvetéshez, másfél milliárd forint többlettámogatást javasolva az ügyészségeknek.

Az államfő – az aláírás megtagadását indokló levelében – társadalmi elvárásnak nevezte, hogy az állam a jogszabályok kijátszásával született szerződésekkel szemben határozottan fellépjen. Ugyanakkor – folytatta – a jogalkotói szándék megvalósulását az szolgálja, ha a hatályos jogi környezetbe illeszkedő, az alkotmányossági követelményeknek megfelelő normaszöveget fogadnak el. „A törvény ezeknek a feltételeknek nem felel meg” – közölte a köztársasági elnök, azt kérve, a Ház észrevételeinek alapos megfontolása után fogadja el újra. Kifogásolta, hogy a jogszabály rögzíti, a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések – ideértve a nyújtott szolgáltatás visszatérítésére irányuló követeléseket is – bírósági úton nem érvényesíthetők. A polgári törvénykönyvből (Ptk.) és a joggyakorlatból az következik, hogy a semmis szerződést kötő feleknek igényük lehet a teljesített szolgáltatások visszakövetelésére – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

A törvény a Ptk. által elismert, a szerződéskötést megelőző helyzet visszaállításához kapcsolódó tulajdonosi követeléseket tesz bírói úton érvényesíthetetlenné. Ezzel szemben az Alaptörvény úgy szól, hogy tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet – mutatott rá az államfő, szükségesnek tartva annak vizsgálatát, hogy a törvény összhangban van-e az alkotmánnyal.

Áder János kifogást emelt amiatt is, hogy a törvény alapján a termőföld tulajdon- és használati jogával összefüggő szerződéseknél választottbíróságként csak a Magyar Agrár-, és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő testület köthető ki, az ezzel ellentétes kikötés semmis, s ezt a törvény hatálybalépése előtt létrejött jogügyletekre is alkalmazni kell. Mivel Magyarország több olyan nemzetközi egyezménynek is részese, amely a választott bíróságok kikötésének lehetőségéről és feltételeiről rendelkezik, indokolt annak vizsgálata, hogy az új jogszabály megfelel-e az ország nemzetközi kötelezettségeinek – állapította meg.

Az államfő kitért továbbá arra is, hogy a jogszabály az ügyészségi törvényben foglaltakon túli jogköröket határoz meg az ügyészeknek, ezeket pedig sarkalatos törvényben kell rögzíteni. Így véleménye szerint a parlamenti újratárgyalás során erre is tekintettel kell lenni. A zsebszerződések vizsgálatát érintően az ügyész számára a törvény olyan jogosítványokat állapít meg, amelyek a polgári jogi viták bírósági eljárása során a tisztességes eljárás alapvető garanciáinak érvényesülését akadályozhatják. „Amennyiben az ügyészségi hatáskör megállapítására vonatkozó jogalkotói szándék fennmarad, megfontolandónak tartom a megfelelő garanciális szabályokkal való kiegészítést" és a bírósági eljárásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát – olvasható Áder János állásfoglalásában.

+

A gyermekvállalás ösztönzését, az élve születések számának növelését célzó törvényjavaslatot nyújtott be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlésnek.

Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló javaslat részletes indoklása szerint a többgyermekes családmodell vonzóbbá tétele, valamint a családok támogatása érdekében a gyermekgondozási ellátások folyósítása ideje alatt született újabb gyermek esetén a korábbi ellátás nem szűnik meg, hanem a jogosultsági idő teljes időtartama alatt továbbfolyósítják az összeget. Ez a módosítás az intézkedés hatályba lépését megelőzően született gyermekeket is érinti, ha 2014. január 1-jét követően a családban újabb gyermek születik. A szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg több gyermekgondozási ellátásra is jogosultak lesznek, azzal a korlátozással, hogy a gyermekgondozási segély esetében legfeljebb két gyes együttes folyósítására van lehetőség.

A javaslat kitér arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint a gyed folyósítása mellett nem megengedett a munkavégzés. A gyes folyósítása idején a gyermek egyéves korát követően korlátozottan lehetséges a munkavégzés, legfeljebb heti 30 órában. A családok anyagi helyzetének, jövedelemszerzési lehetőségének javítása érdekében viszont indokoltnak látják a gyermekgondozási ellátások folyósítása melletti korlátlan munkavégzés engedélyezését. Ugyanakkor „a gyermek korai fejlődése zavartalanságának biztosítása érdekében a korlátlan munkavállalás lehetősége csak a gyermek egy éves korát követően lesz nyitott”.

Ezen felül a javaslat a fiatalabb életkorban történő gyermekvállalás érdekében a gyed-re való jogosultságot kiterjeszti a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató, a jogosultsági feltételeknek megfelelő hallgatók részére. További kedvezmény, hogy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő egy éven belül szülő nő is jogosult lesz gyermekgondozási díjra.

A javaslatban szerepel még az is, hogy 2014. január 1-jétől a nevelőszülői feladatok keresőtevékenységnek minősülnek, így a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság szempontjából kizáró feltételt jelentene, de a módosítás lehetővé teszi, hogy a nevelőszülő a feladatait a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama alatt is elláthassa.

+

Tárgyalják – sok más mellett, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló  törvény módosítását is. A tavaly január 1-jétől bevezetett új rokkantsági ellátórendszert javítaná az eltelt időszakban szerzett tapasztalatok alapján.

A probléma legnagyobb arányban a 45-60 év közötti személyeket érinti, ugyanakkor esetükben feltételezhető. az, hogy a korábbi időszakokban rendelkeznek előzetes biztosítási idővel. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, ha az ellátásban részesülő, kereső tevékenységet folytató személy egy évben egyszer a minimálbér másfélszeresét lényegesen meghaladó többletjuttatásban részesül, például jubileumi jutalmat, végkielégítést, vagy egyéb rendkívüli juttatást kap, megszűnik az ellátásra való jogosultsága – annak ellenére, hogy a rendes havi jövedelme nem változik.

Ennek elkerülése érdekében a módosító javaslat arra irányul, hogy a rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenység folytatása esetén az ellátásra való jogosultság csak akkor szűnjön meg, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát

Annak biztosítása érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ne maradjanak rendszeres ellátás nélkül, a javaslat módosítja az előzetes biztosítási időre vonatkozó szabályozást. A kérelem benyújtását megelőzően: a) 5 éven belül legalább 1095 napon (3 év) át, b) 10 éven belül legalább 2555 napon át (7 év), vagy c) 15 éven belül legalább 3650 napon (10 év) át kell biztosítotti jogviszonnyal rendelkezni.

A módosítások elfogadásuk esetén 2014. január 1-jétől lépnek hatályba.

+

Több mint huszonhárom évvel a rendszerváltás után lehetővé válik a kommunista diktatúrával kapcsolatos múlt mélyreható feltárása és a rendszer hatalmi működésének megismerése. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslat a pártállami múlt megismerése érdekében kiszélesíti az állambiztonsági múlt dokumentumaihoz való hozzáférési lehetőségeket is. A Bizottság létrehozásáról Magyarország Alaptörvénye rendelkezik.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága felállításának célja, hogy hiteles, kiemelkedő elméleti tudással rendelkező szakemberek vezetésével feltárásra kerüljenek a kommunista rezsim hatalmi mechanizmusai, fény derüljön a rendszert működtető pártállami vezetők tevékenységére. Az utolsók között vagyunk a posztkommunista országok közül, akik hasonló bizottságot vagy intézetet állítunk fel.

A tervezet alapján a Bizottságnak nem lehet tagja, aki 1972. február 14-ét megelőzően született, mivel az ezen a napon születettek 1990. február 14-én, a titkosszolgálatok átszervezésének napján töltötték be 18. életévüket.

A javaslat szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának öt tagja lesz. A grémium önálló központi költségvetési szervként fog működni. A Bizottság feladata együttműködni az ügyészség kijelölt szervezeti egységeivel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében. Kötelességük a Btk. és az emberiesség elleni bűntettek büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunizmusban elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvény rendelkezései alapján döntéseket hozni. A tudományos kutatások mellett hatáskörük kiterjed a hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő szerepére és cselekményeikre vonatkozó személyes adatainak közzétételére is. Ezek mellett feladatuk még a rendszer működésével kapcsolatos vizsgálati eredményeket ágazatonként összefoglaló jelentések (Fehér könyvek) készítése is.

A törvényjavaslat célja, hogy megfordítsa azt az állapotot, amelyben a jogszabályi környezet - a rezsim áldozataival szemben - az ügynökök irányítói számára nyújt védelmet. Az áldozat a megismert adatokat, a titkosszolgálati személy nevét akár nyilvánosságra is hozhatja, az iratokból csak más megfigyeltek vagy olyan harmadik személyek személyes adatait kell kitakarnia, akik nem tartoztak a titkosszolgálati rendszer működtetői közé. Egyúttal a hozzátartozók számára biztosított lesz, hogy megismerjék az érintettek állambiztonságban vállalt szerepeit. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozásával bővül a tudományos kutatók mozgástere is. A törvényjavaslat célja, hogy a pártállami vezetők tevékenysége, valamint az általuk elkövetett bűnök széleskörűen megismerhetővé váljanak a magyar társadalom számára. Kulcselem az állambiztonsági szolgálatok által meghurcoltak eddigieknél szélesebb, érdemi információs kárpótlása.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a tervezett intézkedések által új minőséget teremthet a múltfeltárás folyamatában, tevékenysége által a diktatúra működése átláthatóbbá, érthetőbbé tételében.

+

A Jobbik hétfőn kezdeményezi, hogy kerüljön az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának napirendjére a Horváth András, az adóhivatal egykori ellenőrzési koordinátora által kirobbantott áfacsalási ügy. Nyikos László, a bizottság jobbikos elnöke bejelentette: hétfői ülésén tesz javaslatot arra, hogy a bizottság kezdeményezze az Állami Számvevőszék vizsgálatát a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.  Hozzátette: reméli, hogy a kormánypártok is támogatni fogják a részletes vizsgálat lebonyolítását, mert csak ezzel tisztázhatják magukat az ügyben. Hangsúlyozta: a vizsgálat a legmegfelelőbb eszköz arra, hogy kiderüljön Horváth mely állításai igazak és melyek nem. A Jobbik álláspontja szerint az áfacsalások 2004-ben – Magyarország uniós csatlakozását követően – kezdődtek azzal, hogy fokozatosan eltörölték a vámtarifákat. Vagyis az ellenzéki párt szerint az államnak több ezermilliárdos kárt okozó csalások nagyobbik része az előző kormányok alatt történt és csak kisebbik része a mostani kabinet alatt.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a tervezett, napirendi pontok tárgyalásának időrendje.

Hétfő

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2013. október 28-i ülésnapján elfogadott „A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról.” (A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény: szövege. PDF, Nagy István Fidesz-képviselő indítványa. A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levele: szövege: PDF.  Záróvita és zárószavazás.)

Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról. (Szövege. PDF. Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról. Záróvita és zárószavazás.)

Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Koszorús László Fidesz-képviselő. Határozathozatal.)

A Magyarország 2013. évi központi költségvetésről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról. (Szöveges PDF. Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és szavazás a zárószavazás előtti módosító javaslatokról.)

Egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról. (Szövege. PDF. Előterjesztő: közigazgatási és igazságügyi miniszter. Záróvita és zárószavazás.. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Az egyfelől Magyarország, másfelől az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről szóló 1997. június 20-án aláírt megállapodás módosításáról szóló megállapodás kihirdetéséről. (Szövege: PDF. Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Határozathozatal.)

Az Európa Tanács egészségügyi termékek hamisításáról és hasonló, közegészségügyi veszélyt jelentő bűncselekményekről szóló egyezménye kihirdetéséről. (Szövege: PDF. Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Határozathozatal.)

Egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.) Szövege: PDF.

Egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról. (Szövege: PDF.  Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztők: Győrffy Balázs, Jakab István, Obreczán Ferenc Fidesz-képviselők. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól. (Szövege: PDF. Előterjesztő: közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A hitelbiztosítéki nyilvántartásról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény módosításának kihirdetéséről. (Szövege: PDF. Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, továbbá az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Herman István Ervin, Hirt Ferenc, Tapolczai Gergely, Vinnai Győző Fidesz-képviselők, Puskás Tivadar, Seszták Miklós KDNP-képviselők. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)  

Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egy szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról.  (Szövege: PDF. Előterjesztő: Mile Lajos LMP-képviselő.  Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról. (Szöveges PDF. Előterjesztő: vidékfejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. A törvényjavaslat sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosításáról. (Szövege: PDF.. Előterjesztő: Gulyás Gergely, Berényi László Fidesz-képviselő. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról. (Szövege: PDF.  Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Részletes vita..)

Egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Németh Szilárd István, Fidesz-képviselő indítványa. Részletes vita..)

Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Egyes törvényeknek agrár és környezetügyi tárgyban történő módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Egyes agrártárgyú törvények módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztők: Győrffy Balázs, Jakab István, Budai Gyula, Fidesz-képviselők. Részletes vita.)

Kedd

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

Az egyes fizetési szolgáltatókról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A Nemzeti Fejlesztés 2030 - az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

A Jászkun önmegváltás emléknapjáról. (Szövege: PDF. Előterjesztők: Szabó Tamás, Pócs János, Boldog István, Fejér Andor, Bene Ildikó, Sági István, Szalay Ferenc, Varga István, Balla György, Tóth Gábor, Szűcs Lajos, Gulyás Dénes, Czira Szabolcs, Pánczél Károly, Bányai Gábor, Szemereyné Pataki Klaudia, Font Sándor, Kapus Krisztián, Lezsák Sándor, Lukács László, Kerényi János, Kovács Ernő, Szabó Erika, Vincze László, Bohács Zsolt,  Fidesz-képviselők. Általános vita a lezárásig.)

A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjáról. (Szövege: PDF. Előterjesztők: dr. Lukács Tamás, KDNP, Potápi Árpád János, Fidesz. Általános vita a lezárásig.)

Szerda

A Magyarország 2013. évi központi költségvetésről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.  Zárószavazás.)

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztők: L. Simon László, Kapus Krisztián Fidesz-képviselők. Részletes vita.)

Egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

A népszavazás kezdeményezéséről. (Szövege: PDF. Előterjesztő: közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről. (Szövege: PDF. Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Újból megnyitott részletes vita.)