A környezetvédelemnek sokkal hangsúlyosabb szerepet kell kapnia a kormányzati politikán belül annak érdekében, hogy az ország környezeti állapota ne romoljon tovább – jelentette ki   Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoki felszólalásában.  

A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a program elutasításával nem az abban foglalt elveket vetik el, hanem a kormányzatot kívánják bátrabb környezetvédelmi politikára ösztönözni.
    
Rétvári bence felhívta a figyelmet arra, hogy a környezeti szempontok előtérbe helyezése gazdasági előnyt is jelenthet Magyarország számára.

Bencsik János fideszes képviselő azt mondta: a Nemzeti Környezetvédelmi Program hatására ugyan néhány területen születtek eredmények, azok azonban az eredeti célértékektől jelentősen elmaradtak. A beszámoló mögül hiányoznak a monitoring jelentések – tette hozzá.
Magyarországnak nincs átfogó, hosszú távú társadalmi konszenzuson nyugvó jövőképe – idézett a képviselő a Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló országgyűlési határozati javaslatból.
 
Az ellenzéki képviselő a dokumentum erényének nevezte az áttekinthetőséget, a természeti környezetért érzett felelősséget, azonban, mint kiemelte, szembetűnő a mérőszámok hiánya.
    
Bencsik János hangsúlyozta azt is: a vidéki élet ereje abban rejlik, hogy a vidéken élők fenn tudják-e tartani magukat a tájfenntartó tevékenységből.
    
Megemlítette, hogy a javaslat „panaszkodik” azért, mert teret veszített a vasúti közlekedés a közúti közlekedéssel szemben, azonban ezt a helyzetet, mint mondta, a kormány idézte elő.
    
Szólt arról, hogy Magyarországnak még mindig nincs jóváhagyott energiabiztonsági cselekvési terve. Felhívta a figyelmet arra, hogy a programban megfogalmazott környezetpolitikai célok és a kormány gyakorlata nincs összhangban.
    
Bár a dokumentumban rögzített célokkal a Fidesz egyetért, a határozati javaslatot nem tudják támogatni – jelentette ki az ellenzéki képviselő.

Velkey Gábor, az SZDSZ vezérszónoki felszólalásában nagyon alaposan elkészített dokumentumnak nevezte a Nemzeti Környezetvédelmi Programokat, ugyanakkor szerinte a megvalósítás során számos probléma keletkezik. A szabad demokrata képviselő ilyen gondként említette egyebek mellett, hogy a mindennapi élet során a rövid távú érdekek sokszor felülírják a hosszú távú célkitűzéseket.
    
Velkey Gábor tragikusnak nevezte a szén-dioxid-kvóta bevételeinek felhasználásában tapasztalható késlekedéseket, valamint megjegyezte, hogy gazdasági érdekek miatt súlyos visszalépés történt a környezetvédelmi termékdíj szabályozásában.

+

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat egy új, könnyebbé tett adminisztrációval létesíthető munkaviszony szabályainak meghatározására irányul – mondta Simon Gábor szociális államtitkár az előterjesztés általános vitájának kezdetén szerdán a Parlamentben. A Fidesz a javaslatot nem támogatja, mert az szerinte nem alkalmas a feketegazdaság visszaszorítására, a SZDSZ pedig csak érdemi módosításokkal tartja elfogadhatónak.

Bernáth Ildikó, a Fidesz országgyűlési képviselője kifejtette: a javaslat célja a feketegazdaság visszaszorítása lenne, de ennek ebben a formában nem felel meg. A tervezet nem tartalmaz rendelkezést arról, kik állhatnak egyszerűsített foglalkoztatási viszonyban, csak néhány korlátozó rendelkezést fogalmaz meg. Aggályosnak nevezte az is, hogy természetes személy csak háztartási munkára vehet fel bárkit így. Ez szüretkor okozhat problémát - jelezte.

A szakpolitikus kitért a szabadság kérdésére is, a javaslat szerint ezt biztosítani kell, de ha öt egymást követő napon lehet alkalmi munkát végezni, akkor milyen szabadság illeti meg a munkavállalót? – tette fel a kérdést..
    
Bernáth Ildikó arra is kitért, ogy nem a foglalkoztatottak, hanem az alkalmi munkavállalói könyveknek és az ebből élők száma bővült. Hozzátette: 2009-ben a két évvel korábbihoz képest 40 százalékkal nőtt az alkalmi munkavállalás mértéke; ez együtt jár a munkanélküliség növekedésével.

Az SZDSZ álláspontját ismertető Velkey Gábor azt mondta, a javaslat célja elfogadható, azaz, hogy legalizáljon és fehérítse a gazdaságot. Az eszközök szerinte jó irányba tett bátortalan lépések, a javaslat elfogadásához érdemi módosításokra van szükség.
    
Fontosnak tartotta, hogy minden alkalmi foglalkoztatásra kiterjedjen a javaslat. Az előterjesztés javaslat legnagyobb hibájának tartja ugyanakkor a megfelelő érdekeltség hiányát. A legjobb az lenne, ha egységesen alacsony közterhek jellemeznék a foglakoztatást.
    
Velkey Gábor problémának nevezte, hogy háztartási típusú foglalkoztatásból az egyenes ági leszármazottat, vagy közvetlen rokonokat kizárnák. Azokat a mentességeket is problémának érezte, amelyek az írásbeliségre vonatkoznak. A munkavállalónak védelem kell, ehhez dokumentumra van szükség - hangoztatta.

A fideszes V. Németh Zsolt szerint azt a kérdést kell feltenni, erősödik-e a munkavállalók jogbiztonsága. Kijelentette: ez a törvényjavaslat nem tudja az ellentmondásokat kiküszöbölni, nem tudja kordába terelni az alkalmi foglalkoztatást.
    
Felhívta a figyelmet, hogy míg 2002-ben 40 ezer alkalmi munkavállalói könyv volt, ma 1,3 millió van.

A Fideszes képviselők élénken bírálták a kisebbségek helyzetéről szóló beszámolót és a hozzá kapcsolódó határozati javaslatot szerdán a parlamentben, szerintük a dokumentumok nem valódi helyzetet tükrözik. A szocialisták képviselője szerint a Fidesz-kormány idején koncepció sem volt a romatelepek felszámolására.

Varga József, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint a beszámoló nem alkalmas az összevetésre a korábbiakkal. Nem vitatta, hogy eddig minden kormány megpróbált valamit tenni a cigányság érdekében, de szerinte az elmúlt 20 évben semmilyen áttörés nem történt, nincsenek eredmények.
    
Be kellene ismerni, hogy valami új, valami más kellene romaügyben, újra kell gondolni ez a kérdést – fogalmazott. Mint mondta abban egyetértés van, hogy a romaintegrációnak három eleme van: az oktatás, a foglalkoztatás és a lakhatás. Szerinte a tanulni és dolgozni akaró embert kell a középpontba állítani, ez az, amire kormányzati cselekvési programot alapozni lehet.
    
Nem lehet olyan kormány, amely az előző kabinetnél kevesebbet költ romaoktatásra – fejtette ki, hozzátéve: a szocialisták most ugyanott tartanak, ahol az Orbán-kormány elkezdte. Szóvá tette, hogy a romatelepek felszámolására tett kormányzati javaslat nem elegendő.
    
Kitért arra is, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer teljesen alkalmatlan az integrációra. Nem biztos, hogy a cigányságot ebbe az önkormányzatiságba kellene beszorítani – jegyezte meg.

Révész Máriusz hangsúlyozta: a beszámoló valódi értelme az lenne, hogy pontosan leírja a helyzetet. Az anyag szerinte olyan, mintha nem is ebben az országban készült volna, a valóság az, hogy a cigány kisebbség esetében ilyen drámai helyzet a rendszerváltozás óta nem volt Magyarországon. Naponta érkeznek a hírek, hogy egymásnak feszülnek az indulatok – mondta.

A fideszes képviselő óriási hibának tartotta, hogy megszüntették a családi pótlék iskoláztatáshoz kötését. A cigány gyerekek oktatásában azonban többet mentek hátra, mint előre – jelentette ki.

A kormány a hazai kisebbségeket a nemzet szerves részének, egyenrangú tagjának tekinti – mondta Kiss Péter tárca nélküli miniszter n a parlamentben a kisebbségekről szóló beszámoló és határozati javaslat expozéjában.

A szocialisták támogatják a beszámolót és határozati javaslatot, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt, valamint az SZDSZ elutasítja azt.

A Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek 2007. február és 2009. február közötti helyzetéről szóló beszámoló és az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat expozéjában Kiss Péter kiemelte: 2007-ben változott a kisebbségi önkormányzatok számára a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások elszámolásának rendje. Ennek alapján az átlagosan teljesítő települési kisebbségi önkormányzatok a megelőző évben egységesen biztosított támogatásnál mintegy 25 százalékkal magasabb állami támogatáshoz jutottak – tette hozzá a miniszter.
    
Schmidt Ferenc, a Fidesz országgyűlési képviselője hangsúlyozta:  a kisebbségeknek nem az a tapasztalata, mint ami a beszámolóban le van írva. Közölte: nem tudják támogatni az anyagot, az ugyanis csak eredményekről szól, a megoldandó kérdésekről nem, sőt, „egyes esetekben tényeket hamisít meg”.
    
Példaként említette, hogy a beszámolóban az szerepel, a kisebbségek állandó tárgyaló partnerei a kormánynak, és véleményt mondhatnak az őket érintő kérdésekről. Ezzel szemben a költségvetés rájuk vonatkozó részét sem véleményezhették, csak tájékoztatást kaptak róla – jegyezte meg, hozzátéve: a kormány e tekintetben is törvényt sért.
    
Kisebbségi véleményeket idézve azt mondta, új szemlélet szükséges a finanszírozás tekintetében is.

Külön szólt a ruszin kisebbségről, és a romák helyzetéről is. Utóbbiról kiemelte: a stratégai terv – amelyet a kormány többéves késéssel nyújtott be – elsősorban nem a romák, hanem a legszegényebbek integrációját célozta. Nincs benne részleges koncepció hogyan válhatnak a többségi társadalom szerves részévé.     

Át kellene tekinteni azt is, miért nem működnek hatékonyan a roma közösségi házak – mondta a képviselő, aki szerint a kormány évente több száz millióval csökkentette a kisebbségek támogatását.
    
Az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása 2005-8 között befagyott, ami jelentős reálérték-csökkenés eredményezett. Öt év alatt csak egyszer, idén történt korrekció, de ez is annyira alacsony volt, hogy az infláció egy évre vetített mértékét sem érte el – fejtette ki. 

kdnp.hu
Forrás: MTI