A nyugdíjpénztárakról szóló törvény módosításáról szóló vitával, valamint napirend utáni felszólalásokkal ért véget a parlament keddi ülése.

Rövid vita zajlott a nyugdíjpénztárakról

A képviselők utolsó napirendi pontként rövid vitát folytattak le Selmeczi Gabriella (Fidesz) önálló képviselői indítványáról, amelyben expozéja szerint azt kezdeményezi, hogy a visszalépő tagok állampapírban vagy készpénzben vihetik a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapba a vagyonukat. A képviselő azt mondta, ezt a szisztémát már 2009-ben is alkalmazta az akkori kormány. Most az az oka ennek, hogy a rendszert biztonságosabbá tegyék, korábban ugyanis több visszaélés lehetett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatai szerint.

A fideszes Vantara Gyula azt hangsúlyozta, a módosítással elkerülhetővé válik, hogy az eszközérték-vásárlásokból adódó kockázatokat az állam viselje. Emlékeztetett: volt olyan vagyonelem, amely úgy került az államhoz offshore-cégektől, hogy azok perrel terheltek voltak.

Göndör István (MSZP) erre úgy reagált, hogy korábban a magánnyugdíjpénztárak ingatlanokban tartották a befektetéseiket. Hozzáfűzte, hogy a rendszerben volt rizikó, de két évvel a kifizetések előtt megszüntették a rendszert, akkor lehetett volna látni, hogy mi történik. Szerinte most még egyszer megbünteti az állam azokat, akik eddig a pénztáraknál maradtak.

Kiss Sándor (Jobbik) szerint az államot már így is elég kár érte, mert a nyugdíjpénztárak „felturbósított" áron adták át az államnak a vagyont, a kormány pedig nem volt elég körültekintő a korábbi törvények meghozásakor.

Napirend utáni felszólalásra Korondi Miklós (Jobbik) és Bartos Mónika (Fidesz) jelentkezett. Az ellenzéki képviselő a hősök napjáról, Bartos Mónika pedig az orvosokról emlékezett meg.

Ezután az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a keddi ülésnapot. A képviselők csütörtök reggel 9 órakor folytatják a munkát.

Három előterjesztés általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése: a képviselők a kéményseprést, a Nemzeti Eszközkezelőt, és a termékek piacfelügyeletét érintő indítványokat értékelték.

Új törvényt javasol a Belügyminisztérium a kéményseprő-ipar szabályozására

Tállai András belügyi államtitkár a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló új törvényjavaslat szükségességét azzal indokolta, hogy a terület jelenlegi szabályozása kizárólag az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő, kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásra terjed ki. A kormány képviselője szerint ugyanakkor azért is változtatásra van szükség, mert az utóbbi években egyre gyakoribbá váló szén-monoxid-mérgezéses balesetek rámutattak, nem elég a szabályokat csak az égéstermék-elvezetőkre korlátozni, hanem azokat ki kell terjeszteni az égési levegőellátás és az égéstermék ellenőrzésére is. Kiemelte: az új jogszabály egységes, átlátható szabályozza a kéményseprő-ipart, ami biztonságosabb szolgáltatást eredményez.

Az új törvény ismertetését követő rövid vitában a fideszes Szűcs Lajos azt mondta, a kormány előterjesztésének nincs politikai vetülete, az ugyanis kizárólag az érintett szakmai testületek egyetértésével készült.

Pál Tibor, az MSZP álláspontját ismertetve a kéményseprő közszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfélszolgálat hiányát kifogásolta, ami nélkül szerinte a lakosság továbbra is kiszolgáltatott marad. Rámutatott továbbá, hogy az új szabályok nem kezelik azt a problémát, amelyet a modernebb, úgynevezett zárt égésterű kazánok terjedése okoz, amelyekhez eltérő szigetelésű kéményeket kell használni. Mint mondta, a szocialisták ezen okok miatt nem támogatják a kormány indítványát.

A jobbikos Kiss Sándor egyebek mellett a kéményseprő-ipari díjszabás határozottabb ellenőrzését sürgette, arra kérve a kormányt, figyeljen oda, hogy a kéményseprők által meghatározott árak valóban csak a feltétlenül szükséges szolgáltatásokat tartalmazzák.

Szilágyi László LMP-s képviselő felszólalásában kezdeményezte, hogy a kormányzat dolgozzon ki szabályozást arra, hogy mit lehessen fűtőanyagként felhasználni a családoknak. Hangsúlyozta: vidéken egyre gyakoribbá válik a veszélyes hulladéknak minősülő anyagok eltüzelése a fűtési szezonban, aminek hatása már a légszennyezettségi mutatókban is jelentkezik.

A kormány módosítana a Nemzeti Eszközkezelő működésével összefüggő törvényeken

Újabb elemekkel egészítené ki a kormány a Nemzeti Eszközkezelő működésével összefüggő törvényeket. Az új szabályok egyike, hogy a bérlő halála után a vele együtt lakók is tovább bérelhetnék az általuk használt ingatlant – fejtette ki Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár, a kabinet indítványát bemutatva.

A kormány képviselője hangsúlyozta: az önkormányzatok beleegyezésével tulajdonukba kerülhetnek az igazgatási területükön lévő ingatlanok. A törvény emellett előírja, hogy az önkormányzatok az ingatlanokat elsősorban bérbeadással hasznosíthatják a bérlők jogainak védelme érdekében. A kormány emellett javaslatával kivenné a társasági adó hatálya alól a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t, mivel annak meglátása szerint a lehető legkisebb veszteséggel kell működnie nem nyereségorientáltan, költségvetési támogatással működő állami vállalatként. Varga Gábor (Fidesz) ismertette a törvényjavaslat egyes részleteit, és kiemelte a Bankszövetséggel kötött megállapodást, amely szerint 5 ezer helyett 25 ezer lakást vásárolna az eszközkezelő. Hozzáfűzte: olyan védelmi rendszert épített ki a kormány, amely minden olyan élethelyzetet lefed, amely a válság miatt alakult ki a hiteleseknél.

A szocialista Tóth Csaba azt mondta, korábban kifogásolták, hogy a gyereküket egyedül nevelők nem kerültek bele a programba, és ebben a mostani javaslat nem változtatott. Támogatandó ugyanakkor a lakásvásárlások megtöbbszörözése, de nem tudni, hogy az erre szánt pénzt honnan teremti elő az állam, és az is kérdéses, hogy idén hogyan teljesítik a 8 ezres tervet, mivel ebben az évben még egyetlen ingatlant sem vettek meg.

Kiss Sándor (Jobbik) azt szorgalmazta, hogy az eszközkezelő törekedjen a birtokába jutott ingatlanok állapotának megőrzése, és próbáljanak meg úgy gazdálkodni a vagyonnal, mintha nyereségorientált cégről lenne szó. Megjegyezte, hogy a nyomott lakásárak miatt alacsony áron juthat az állam lakóingatlanokhoz.

Szatmáry Kristóf államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy támogatni fogja azokat a módosító javaslatokat, amelyek jobbá teszik a javaslatot.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát, majd ugyanígy tett a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitájával is.

A kormányoldal az adórendszer egyszerűsítéséről beszélt a biztosítási adó általános vitájában, míg az ellenzék attól tartott, hogy a társaságok a terhet a lakosságra hárítják. A biztosítási adóról szóló törvényjavaslat általános vitáját kedden kezdte meg a Ház.

Szatmáry Kristóf: három másik terhet vált ki a biztosítási adó

A beteg- és az életbiztosítások kivételével a jövő évtől adó terhelné a biztosításokat az erről szóló törvényjavaslat értelmében - mondta keddi expozéjában Szatmáry Kristóf államtitkár a parlamentben. Az adót a biztosítóknak kell megfizetniük. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítást 30 százalékos adó terhelné, annyi, amilyen mértékű a megszűnő baleseti adó. A Casco adója 15, míg a többi biztosításé 10 százalékos lenne. Az előterjesztés szerint az adó alanya a biztosító.

Fidesz: prioritás, hogy teljesüljön a hiánycél

A Fidesz vezérszónoka, Dancsó József fontosnak nevezte, hogy a költségvetés bevételei és az abban foglalt hiánycél teljesüljön, mint mondta, ezt már az IMF-fel való tárgyalások megkezdése előtt biztosítani kell. Hozzátette: a nemzetközi szervezetek ugyanakkor azt is elvárják, hogy a bevételek ne egyszeriek legyenek, hanem strukturálisan is lehessen számolni azokkal. A képviselő a biztosítási adót egy jól kalkulálható bevételnek nevezte, és azt is kijelentette: az adófajta könnyen beszedhető lesz, a piaci szereplők korlátozott száma miatt. Dancsó József cáfolta, hogy a javaslat benyújtását ne előzte volna meg egyeztetés, mint mondta, az előterjesztést a Magyar Biztosítók Szövetsége is véleményezte.

Az MSZP vitatta, hogy nem a lakosságot terhelné az adó

Kovács Tibor (MSZP) azon aggodalmának adott hangot, hogy a biztosítók az adót átterhelik ügyfeleikre. Mint mondta, a társaságok és partnereik egyenlőtlen viszonyára utal, hogy a biztosítók a kockázatok jelentős változása esetén egyoldalúan is felmondhatják a szerződéseket. Sajtóhírekre hivatkozva megerősítette, hogy az érintettek csak „kutyafuttában" láthatták a javaslatot a beterjesztés előtt, pedig szerinte ebben az esetben még idő is lett volna az egyeztetésre. Bírálta a kormányoldalt, amiért az új adók bevezetését a válsággal indokolják, holott – mint mondta – Európa számos országa, köztük a Magyarország legjelentősebb üzleti partnerének számító Németország már túl van a recesszión.

KDNP: a társaságok nem hárítják át a terheket

Spaller Endre, a KDNP vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy három adó megszűnik és azokból egy lesz, miközben az adóterhelés érdemben nem nő. Mint mondta, egy-egy biztosítónak növekedhet a terhe, de ezzel párhuzamosan egy másiké csökken majd, tehát a szektor összességében nem fizet többet. Szavai szerint a társaságok azt adót nem fogják áthárítani. Ezt azzal magyarázta, hogy egyfelől nincs is mit áthárítani, mert a szektor terhei összességében nem nőnek, ráadásul ez azért is lehetetlen lenne, mert a társaságok a szerződésekben előre lefektetik, hogy mennyivel emelkedhet a biztosítási díj. Az sem várható, hogy a biztosítottság szintje csökkenjen – jelentette ki. Kitért arra is, hogy ez az adófajta a 27 uniós országból 23-ban jelen van.

Jobbik: a javaslat egy elemet ragad ki a rendszerből

Nyikos László (Jobbik) arra az indoklásra visszautalva, amelyek szerint a kormány elkötelezett a hiánycél tartásában, azt mondta, hogy az unió politikájában viszont már oldani akarják „ezt a fetisizált egyensúlymutatót". Bírálta azt is, hogy a rendszerből kiragadják a hiánycélt és azt önmagában kezelik. Szintén problémásnak tartotta a kormány adófilozófiáját, mert – mint mondta – nem csak a fogyasztási típusú, de a vagyoni adók is léteznek. Kérdésesnek nevezte, hogy az államnak szüksége van-e annyi jövedelemre, mint amennyit beszed. Hangsúlyozta, hogy takarékos és bölcs gazdálkodás mellett nem kellene ennyi adó.

Az extraprofit megszüntetése és a spekuláció adóztatása mellett szólalt fel az LMP

Scheiring Gábor (LMP) leszögezte, hogy maximálisan támogatnák azt, ha a kormány a bizonyos gazdasági szektorokban felhalmozódott extraprofitot szeretné megszüntetni. Hozzátette, az extraprofitot úgy is lehetne csökkenteni, hogy több pénzt hagynának a hatóságoknál és növelnék a piaci versenyt, mert ez az árakat is csökkentené. A politikus megjegyezte, el lehetne azon gondolkozni, hogy bizonyos biztosítási típusok a gépjármű-felelősségbiztosításhoz hasonlóan hordózhatóak legyenek. Hangsúlyozta, hogy a káros gazdasági tevékenység, vagyis a spekulációs pénzmozgások megadóztatását is támogatnák. Kijelentette azt is, hogy az LMP tőkeadóztatás növelésével is maximálisan egyetértene, de azt látják, hogy a kormány a lefelé tartó adóversenybe szállt be. Végül arról beszélt, hogy a fogyasztás adóztatását akkor tudnák támogatni, ha abból állami szolgáltatásokat finanszíroznának. Kérte, hogy a fogyasztás adóztatásakor hozzanak létre kivételeket, ezek például az árvíz vagy a mezőgazdasági kockázatok elleni biztosítások lehetnének.

A felszólalást követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát elnapolta.

A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslat általános vitája kedden az Országgyűlésben.

MSZP: a kormány súlyosan elszámolta magát

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka szerint ez a javaslat azért van az Országgyűlés előtt, mert a kormány „súlyosan elszámolta magát" a 2012-es költségvetésnél, így most újabb kiigazításra van szükség, mert a vártnál kevesebb a költségvetés bevétele. Ennek pedig szerinte az oka, hogy a kormány nem hajlandó feladni a hibás gazdaságpolitikáját, azon belül is a rossz személyi jövedelemadó-rendszert. Leszögezte: ezt az adóterhet nem a bankok, hanem az adófizető állampolgárok széles rétege fogja megfizetni. Rogán Antal számítását az MSZP-s politikus „dilettánsnak" nevezte, mert szerinte a 280 forintos adómérték csak akkor keletkezik, ha a két kereső a családban megkapja a fizetését a bankszámlájára a munkáltatótól. Ha pedig ezt az összeget ezután csekkes fizetésre költi, vagy átutal a bankszámlájáról, vagy készpénzt vesz fel, akkor újabb adóterhek jelentkeznek, ráadásul ezt a terhet nem csak a keresők, hanem például a nyugdíjasok is megfizetik majd. Burány Sándor elmondta: az MSZP az újabb és újabb adók kivetése helyett a személyi jövedelemadó-rendszer megváltoztatásával orvosolná a kialakult helyzetet.

KDNP: a tranzakciós adó a következetes adópolitikát segíti elő

Aradszki András, a KDNP vezérszónoka szerint a tranzakciós adó bevezetése a következetes adópolitikát segíti elő, amely a munkát terhelő adók csökkentésének forrását a fogyasztási típusú adók emelésével teremti elő. Szerinte a politika helyességét a nemzetközi tapasztalatok is igazolják, Németországban és Svédországban is hasonló módon állították helyre a költségvetést. Hozzátette: ha a szocialisták javaslatait figyelembe vennék, akkor itthon is az történne, mint azokban az országokban, ahol a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előírásait teljesítik és csökkennek a fizetések. A képviselő kitért arra is, hogy 2004-óta folyamatosan túlzott deficit eljárás van az országgal szemben, de ha a kormány nem vezet be 2010-ben különadókat, akkor az uniós források lehívhatósága már abban az évben veszélybe került volna. A tranzakciós adóval kapcsolatban megjegyezte: bármekkora összegű átutalás 1 ezrelékét kell illeték formájában a banknak megfizetnie, de ebben a plafon nélküliségben vita van, szerinte viszont így nem csak a szegényebbeket, hanem a gazdagokat is meg tudják adóztatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy végig kell gondolni az országból exportáló vállalatoknál az adó alkalmazását, mert nem szabad, hogy a pozitív külkereskedelmi mérleget veszélyeztesse az új adófajta.

Jobbik: az eddig nyertes multicégeket kellene megadóztatni

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik egyik vezérszónoka szerint azokat a multinacionális cégeket kellene megadóztatni, akik nyertesei voltak a szocialista kormányok, valamint a mostani kormány adópolitikájának, és nem vették ki a részüket a közteherviselésből. A képviselő szerint a bankszektor át fogja hárítani az illeték mértékét a lakosságra és cégekre, a kormány viszont nem akarja ezt megakadályozni, pedig ki lehetne építeni olyan monitoring rendszert, amellyel ez kimutatható lenne. Arra szólította fel a kormányt, hogy ne a bankszövetséggel alkudozzanak, hanem azon gondolkozzanak, hogy az eddig nem adózó cégeket hogyan tudnák megadóztatni. Kitért arra is, hogy a javaslat indoklása „hajlik" az őszinteség felé, mert kimondják benne, hogy a költségvetési egyensúlyt akarják javítani. Ugyanakkor brüsszeli irányelvekre hivatkozva tennék ezt, holott az unió a lakosságot és a vállalkozásokat mentesítené az adó hatálya alól. Volner János, a frakció másik vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy OECD-felmérések szerint a fogyasztási és forgalmi adók tekintetében Magyarország veti ki a legtöbb közterhet. Szerinte a kormány közgazdasági „ökörszabályt" sért meg, amely szerint, ha a pénzügyi tranzakciók száma csökken, akkor a csökken a gazdaság növekedése, a foglalkoztatottság.

LMP: Orbán Viktor és csapata „a Holdon él"

Az LMP vezérszónoka, Scheiring Gábor azzal kezdte felszólalását, hogy szerinte Orbán Viktor és csapata „a Holdon él", és fogalma sincs arról, milyen állapotban van az ország, annak gazdasága. Ebben a környezetben vezetnének be olyan adót, ami a hétköznapi átutalásokon fog lecsapódni - tette hozzá. Szerinte sok szempontból a javaslat első ránézésre hasonlít az LMP spekulációs adóról szóló javaslatára, de azzal a hétköznapi átutalásokat érintetlenül hagyták volna. Hangsúlyozta: 700 ezer milliárd dollárnyi spekulatív tőke van, amiről bebizonyosodott, hogy csak öncélú ügyleteket jelent, nem szolgálja a reálgazdaság növekedését. Ezt azonban a Fidesz érintetlenül hagyja, és teljes félreértés, hogy az unió kényszeríti az országot a hétköznapi átutalások megadóztatására. Az unió által javasolt adó ugyanis nem érintené a magánemberek átutalásait.

A felszólalást követően az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta.

A pénzügyi tranzakciós illeték általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése, amelyet egy jobbikos és egy LMP-s képviselő közötti kisebb incidens is megzavart.

Egy jobbikos képviselő egy LMP-s politikus felszólalási jogának felfüggesztését kérte

Volner János, a Jobbik képviselője az LMP-s Vágó Gábor felszólalási jogának felfüggesztését az elnöklő Latorcai Jánostól az adózást érintő törvények módosításának általános vitájában, mert szerinte képviselőtársa jobb kezének középső ujjával egy „nemzetközileg egyezményes" jelet" mutatott fel neki. Szűcs Lajos (Fidesz) az Országgyűlés jegyzője bejelentette: a jegyzők megtekintették a televíziós felvételeket, de nem találtak olyan felvételt, amely „objektívan bizonyítaná", hogy Vágó Gábor elkövette azt, amit Volner János állított, ezért Farkas Gergely az indítványát visszavonta.

Az adózást érintő törvények módosításának általános vitáját Latorcai János elnapolta.

Pénzügyi tranzakciós illeték – Csizmadia: az új adók kiszámíthatóságot hoznak

Az új adókból, így a pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevételek a következő években hosszútávon biztosítják és kiszámíthatóvá teszik az államháztartás működését – jelentette ki Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló javaslat általános vitájában. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a költségvetési hiánycél tartását illetően, ennek érdekében a Széll Kálmán Terv 2.0-ban több új adóintézkedést vezetnek be, az új adókból származó bevételek pedig a következő években hosszútávon biztosítják és kiszámíthatóvá teszik az államháztartás működését. Közölte: a javaslat értelmében a 2013. január 1-től bevezetendő pénzügyi tranzakciós illeték a Magyarország területén végrehajtott, fizetési műveletekhez kapcsolódó közteher, egyfázisú, forgalmi típusú illeték, amely meghatározott tranzakciókra, így például átutalási és beszedési megbízásra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénz befizetésre és kifizetésre, készpénz átutalásra terjed ki. Ismertetése szerint az illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra és az államháztartási törvény szerinti, kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásra. Ezzel a javaslat biztosítja, hogy a tranzakciós illetékek hatálya ne terjedjen ki a bankközi elszámolásra, így csupán technikai elszámolásokból adódó többszöröződő illetékfizetési kötelezettség sem merül fel – tette hozzá. Az államtitkár tájékoztatása szerint nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség a  magánszemélyek és vállalkozások ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett saját bankszámláik közötti műveletei, továbbá az értékpapírszámlával fizetési műveletek tekintetében.

Fidesz: a kormány megosztja a közterheket

Rogán Antal a Fidesz vezérszónokaként arról beszélt, hogy az elmúlt időszak hibás lépéseinek a terhét valakinek viselnie kell, de amíg az előző kormány minden terhet az emberekre rakott, addig a jelenlegi kormány szerint a terheket meg kell osztani. Ezért a terheket csak részben viselik a magyar átlagpolgárok, de viselniük kell az elmúlt években nagy hasznot felhalmozó cégeknek, bankoknak és vállalkozásoknak is. Szerinte az új adót kritizálóknak azon kell elgondolkodniuk, hogy mi lehet ennek a javaslatnak az alternatívája. Emlékeztetett rá, hogy az előző MSZP-kormányok egyszerre emeltek adót, csökkentették a béreket és a nyugdíjakat, vagy pedig emelték a személyi jövedelemadót, de ezek az eljárások a Fidesz számára nem elfogadhatóak, ehelyett alkalmazza a kormány most a „tehermegosztó javaslatokat". Hangsúlyozta: a mértékletesség elvének a mostani javaslatban is érvényesülnie kell, ezért szerinte a tranzakciós adó egy ezrelékes mértéke megfelelő. Rogán Antal hozzátette: ezt a mértéket ugyanis ha át is terhelik a bankok az ügyfelekre, akkor sem jelent elviselhetetlen terhet a lakosság számára, de a bankszektorban jelenlévő erős versenyhelyzet enyhítheti is ezt a képet a Fidesz szerint. Számításai szerint egy négyfős családban két kereső esetén – fejenként nettó 140 ezer forintos fizetésnél – havi 280 forint terhet jelent az új adó. Hangsúlyozta: a javaslat azért nem tartalmaz felső határt az új adó bevezetésénél, mert akkor nem lehetne megadóztatni a pénzügyi spekulációkat is. Kiemelte: a javaslat jó irányt képvisel, de több ponton módosításra, pontosításra szorul, erre azonban lesz lehetőség a javaslat hosszú parlamenti vitájában.

A Jobbik a megszorító politika folytatása miatt bírálta a kormányt, az LMP pedig radikális gazdaságpolitikai fordulatot sürgetett az adózást érintő törvények módosításának általános vitájában kedden az Országgyűlésben.

Jobbik: a kormány folytatja a megszorító politikát

Volner János, a Jobbik vezérszónoka élesen kritizálta a kormányt, amiért olyan adókat vet ki, amelyek csak látszólag terhelik a vállalatokat. Az ellenzéki politikus szerint a kormány téved, ha azt hiszi, hogy a pénzügyi tranzakciós adót és a távközlési adót a cégek nem fogják áthárítani a fogyasztókra. Szerinte a szolgáltatók „nem lesznek ostobák benyelni" az újabb adóterheket. Hozzátette: bár a kormány próbálja „bagatellizálni" az új terheket, de „a sok kicsi sokra megy" elv sajnos ebben az esetben is igaz. Emlékeztetett rá, hogy az OECD adatai szerint Magyarországon a legmagasabbak az árukat és szolgáltatásokat terhelő adók aránya és most ezt emelik tovább. A Jobbik számításai szerint például a pénzügyi tranzakciós adó egy négytagú családot évi 52 ezer forinttal terhel meg, az új adók és megszorítások összességében mindenkinek évi 60 ezer forint plusz terhet jelentenek majd. A Jobbik szerint a kormány gazdaságpolitikájának hatására a cégek tömegesen fognak elmenekülni az országból. Volner János kiemelte: a mostani kormány az előző szocialista kabinetek megszorító politikáját folytatja tovább.

DK: a kormány nem csökkenthet adót a jelenlegi helyzetben

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke pártja álláspontját ismertetve elmondta: téves elképzelés, hogy elérkezett az adócsökkentés ideje. Szerinte a kormány is akkor hibázott, amikor 2010-ben adócsökkentést hajtott végre. Muszáj megmondani a választóknak, hogy jelenleg nincs lehetőség adócsökkentésre, sőt rövid távon további adóemelésre van szükség - hangsúlyozta. A volt miniszterelnök szerint a kormánynak így csak abban van mozgástere, hogy mit adóztat meg. A DK szerint a vállalati különadókat meg kell szüntetni, mert azok miatt nincs jelenleg beruházás, munkahelyteremtés, növekedés. Az ellenzéki párt a személyi jövedelemadót évi 6-8 millió forint felett kétkulcsossá tenné. Gyurcsány Ferenc emellett a vagyonadó bevezetését szorgalmazta az 50-100 millió forintnál nagyobb vagyonnal rendelkezőknek, valamint a 30-40 millió forintnál nagyobb öröklés után is adót vetne ki.

MSZP: adóemelés helyett jogbiztonság és kiszámíthatóság kellene

Kovács Tibor (MSZP) arról beszélt, bár Cséfalvay Zoltán államtitkár megígérte, hogy nem lesznek újabb adók a most tárgyaltak után, de jobb lenne, ha erre esküt is tenne az Országgyűlés előtt. Az ellenzéki politikus szerint jogbiztonság szempontjából elégtelen a most tárgyalt salátatörvény: olyan jogszabályokat is módosít, amelyek még életbe sem léptek. Hangsúlyozta: az MSZP nem ért egyet a DK-val abban, hogy szükségszerű az adóemelés, és bírálta a kormányt, amiért "összeveszett a fél világgal", ezzel jelentősen megdrágítva az ország finanszírozását. Az MSZP szerint nem lenne szükség újabb adók kivetésére, ha a kormány jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és következetes nemzetközi gazdaságpolitikát folytatott volna, illetve ha a szakértők tanácsait megfogadva végre változtatna az elhibázott személyijövedelemadó-politikán.

Radikális gazdaságpolitikai fordulatot sürgetett az LMP

Az LMP-s Vágó Gábor, aki délelőtt Varga Mihály miniszteri meghallgatásán vett részt, ezért csak később mondhatta el vezérszónoki felszólalását, kifejtette: bár a kormány célja az új adókkal, hogy az ország mentesüljön az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, erre nincs garancia. Mint mondta, a költségvetés tarthatatlanságát jelzi például, hogy az OECD másfél százalékos visszaesést jósol a magyar gazdaságnak, és a jövő évi prognózisa is kedvezőtlenebb a kormányénál. Az adók évközbeni kivetése ismét kiszámíthatatlanságot, bizonytalanságot okoz, ez pedig százmilliárdokba kerül az országnak az államadósság finanszírozásakor - hangsúlyozta. Az ellenzéki politikus szerint radikális fordulat szükséges a gazdaság- és a fejlesztéspolitikában, és például az energetikai különadót felváltó „rezsiadó" helyett az épületek energiahatékonyságát növelő beruházásokat kellene indítani, ami a foglalkoztatást is növelné.

A Fidesz az előző kormányt okolta az adósság növelése miatt

A fideszes Babák Mihály azt rótta fel az előző kormányoknak, hogy az idei és a jövő évi költségvetést is több mint hárommilliárd euró hiteltörlesztés terheli, amit az Orbán-kormánynak kell visszafizetnie az Európai Uniónak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Úgy fogalmazott: az ellenzék által sürgetett radikális gazdaságpolitikai fordulathoz pénzre van szükség, a baloldali kormányok azonban nyolc év alatt „lefejték" az országot.

A kormány és bankszövetség közötti megállapodás és a különadótörvény közötti összhang megteremtése, a Széll Kálmán-terv 2.0 megvalósulását szolgáló egyes lépések végrehajtása a célja az adózást érintő törvények módosításának - mondta Cséfalvay Zoltán államtitkár kedden a parlamentben. A Fidesz szerint végre megszűnhet a túlzott deficiteljárás Magyarország ellen, a KDNP a jogi szabályozás egyértelműsítését emelte ki, míg az MSZP szerint alapvető probléma, hogy mást mond és mást csinál a kormány.

Cséfalvay: az adóváltozások a bankszövetséggel kötött megállapodással és a Széll-tervvel függnek össze

Az adózást érintő törvények módosítását kezdeményező előterjesztés célja a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás és a különadótörvény közötti összhang megteremtése, a Széll Kálmán-terv 2.0 megvalósulását szolgáló egyes lépések végrehajtása, valamint a szociális szövetkezetek létrehozásának és működésének megkönnyítése érdekében elfogadott törvényhez kapcsolódó kedvező adózási szabályok kialakítása – mondta Cséfalvay Zoltán a javaslat általános vitájában. A nemzetgazdasági tárca államtitkára expozéjában ismertette: a javaslat szerint az árfolyamgát rendszerén keresztül a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés téríti meg, a kamatrészre eső hányad 50 százalékát pedig a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján teljesíti.

Fidesz: végre megszűnhet a túlzott deficiteljárás Magyarország ellen

Dancsó József, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, ideje változtatni azon az MSZP-SZDSZ kormányok által előidézett szégyenteljes helyzeten, hogy Magyarország ellen 2004-es uniós csatlakozásunk óta túlzott deficiteljárás áll fenn. Szerinte most végre felcsillan a lehetősége annak, hogy Magyarország nyolc év után kikerüljön az eljárás alól, ennek megalapozását szolgálja az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló javaslat, valamint a tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról szóló előterjesztés is. Hangsúlyozta: szükség van a bevételek optimalizálására és a kiadási struktúra-átalakítására, így a hiányszám végre 3 százalék alá csökkenhet. A fideszes képviselő a javaslatokban megjelenő többletterhekről azt mondta: a nagyobb teherbíró képességgel rendelkező társadalmi csoportokat, nagy szolgáltatókat terhelik. A kormánypárti politikus megítélése szerint a terhek áthárításának gátat fog szabni a piaci verseny, ezért nem tartotta valószínűnek, hogy a szolgáltatók „egy az egyben" át fogják hárítani a terheket a lakosságra. „Nyilvánvaló lesznek ilyen próbálkozások, talán egy-két helyen még sikerrel is járnak, de alapvetően nem látom annak a veszélyét, hogy ez az áthárítás teljes mértékben megtörténjen" – fogalmazott.

MSZP: mást mond és mást csinál a kormány

Göndör István, az MSZP vezérszónoka azt mondta, alapvető probléma, hogy egészen mást mond és mást csinál a kormány. A „matolcsyzmus" mérhetetlen és beláthatatlan károkat okoz az országnak – mondta az ellenzéki politikus, majd kitért arra, hogy az infláció közelíti a hat százalékot, a reálkereset csökkenése meghaladja az öt százalékot, a munkahelyek száma folyamatosan csökken, a munkanélküliségi ráta félelmetesen magas, 11 százalék felett van. Az idei költségvetés adatait többször módosították, és mindig lefelé, e téren is sereghajtó Magyarország – sorolta. Az ellenzéki politikus azt mondta: több mint 50 adó van, nem valósult meg a nagyarányú adócsökkentés, és nem lett egyszerűbb az adórendszer. Megjelennek új adók és ezek többletterhet jelentenek. Göndör István azt mondta: azt tudnák támogatni, hogy a magasabb keresetűek fizessenek több adót. Emellett enyhíteni kell az alacsony jövedelműek terheit, a foglalkoztatás növekedéséhez pedig csökkenteni kell a járulékokat – közölte.

KDNP: a szabályozás kiegészítése, és az uniós jogharmonizáció a cél

Aradszki András a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: a javaslat összhangban áll az elmúlt két év gazdasági szabályozásának irányaival, a konvergencia programmal, a bankszövetséggel kötött megállapodás tartalmával. Pontosítja továbbá a jogi szabályozást, egyértelműsít, amelynek alapján minden szereplő számára világosan meghatározza azokat a kereteket, amelyek az adózáson keresztül a közfeladatok ellátásához hozzá tudnak járulni. Az indítvány a közelmúltban a gazdaság területén foganatosított jogalkotási tevékenység kiegészítése mellett az uniós jogharmonizációt is célozza – fejtette ki a kormánypárti politikus. Utalva a bankszövetséggel kötött megállapodásra kiemelte: kötelességük volt a devizahitelesek helyzetét rendezni. Ismertetve az egyezség fontosabb elemeit azt mondta: a javaslat a megállapodásnak megfelelően tartalmazza a szükséges módosításokat. Kitért arra, hogy változik az adózás rendje, kiegészül a személyi jövedelemadóról szóló törvény. Kiemelte továbbá azt módosítást  amely szerint havonta 5 millió felett csak átutalással lehet a tranzakciót teljesíteni. A kormánypárti politikus a KDNP nevében az előterjesztés támogatását kérte.

A Jobbik 2013-at Horthy Miklós évnek nyilvánítaná – hangzott el a napirend előtti felszólalások között kedden az Országgyűlésben, ahol szó esett a volt kormányzó szobrának leöntéséről, a Székely himnuszról és a közbiztonságról is.

LMP: nem javult a közbiztonság

Dorosz Dávid napirend előtt azt mondta, hogy bár Pintér Sándor belügyminiszter a választások során azt ígérte, két hét alatt rendet tesznek, a vidéki falvak és városok biztonsága nem javult az elmúlt két évben, van ahol katasztrofális a közbiztonság. Az LMP-s képviselő szerint a helyzeten az sem javított, hogy a kormány a rendőrség átszervezésébe fogott. Azt javasolta, hogy szüntessék meg a Terrorelhárítási Központot és az erre szánt 12 milliárd forintot fordítsák a rendőrségre. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, hogy a kormány 3200 új rendőr szolgálatba állításával, Btk.-módosításokkal, valamint az új büntetőjogi kódex megalkotásával sokat tett a rend megteremtéséért. Az eddigi fontos Btk.-módosítások között említette a három csapás törvényt, a dizájnerdrogokkal kapcsolatos szabályozást, a közpénzügyi csalás tényállásának kibővítését, valamint az uzsorázás elleni és az egyenruhás bűnözés elleni rendelkezéseket.

KDNP: mindannyiunk felelőssége, hogy a párbeszédet ne lehessen vörös festékkel leönteni

Tarnai Richárd, a KDNP képviselője Tormai Cécile és Horthy Miklós szobrának megrongálása, valamint egy focimeccsen ennek kapcsán megjelent transzparens ügyében arról beszélt, ez a stílus minden demokrata számára elfogadhatatlan kell, hogy legyen. A politikus Dániel Péter nevének említése nélkül úgy fogalmazott, a két szobor leöntését Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök „rajongói köréhez" tartozó személy követte el. A kereszténydemokrata képviselő úgy vélte: bátorság nem ahhoz kell, hogy festékkel emlékművet öntsenek le, hanem ahhoz, hogy valaki párbeszéd során ütköztessen és akár be is fogadjon érveket. Hangsúlyozta: mindannyiunk felelőssége, hogy a párbeszédet és az érveket ne lehessen vörös festékkel leönteni. Rétvári Bence államtitkár úgy értékelte, az emlékművek leöntése eléggé gyáva módszere a politikai véleménynyilvánításnak, ez inkább rongálás, kulturális javak megsértése. Azt javasolta, hogy ne kövesse senki ezt a szomorú „divatirányzatot", mert ez nem viszi előre az országot. Ha a parlamentben jobb példát tudnak mutatni, akkor az ilyen cselekedetek az ostobaság és érvtelenség formái maradhatnak – jelentette ki.

Fidesz: 90 éves a Székely himnusz

Magyar Anna, a Fidesz képviselője arról emlékezett meg, hogy kilencven éve Budapesten hangzott el először a Székely himnusz. Rétvári Bence államtitkár ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy ez a dal senki ellen nem szól, csak a magyar nemzet összetartozását akarja kifejezni.

Jobbik: 2013. legyen Horthy Miklós éve!

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője felszólalásában a XX. század legnagyobb magyar államférfijának nevezte Horthy Miklóst, és azt javasolta: a volt kormányzó újratemetésének XX. évfordulója alkalmából 2013-at nyilvánítsák Horthy Miklós évének, amikor mindenki színt vallhat, hogy áll Horthy Miklóshoz, hogy áll a XX. századi magyar történelemhez. Úgy vélte, valójában történelemhamisítás zajlik, ezért kulcskérdés, hogy Horthy Miklós rehabilitációja megtörténjen. Ma Magyarországon kultúrharc zajlik, amelyben a balliberális kultúrmonopólium érvényesül, amelynek vezető arcai „a nemzeti-keresztény értékrendbe napi szinten törlik bele a lábukat" – értékelte. Rétvári Bence válaszában azt hangsúlyozta, a Horthy-korszakot nyilvánvalóan másként ítéli meg egy jobbikos, egy Fidesz-KDNP-s vagy egy MSZP-s, arra viszont törekedni kell, hogy helyre tegyék azokat a történelmi tényeket, amelyeket 40 évig valótlanul állítottak a tankönyvekben. Felhívta a figyelmet az államtitkár ugyanakkor arra, hogy jogi értelemben rehabilitálni nem kell Horthyt, mert nem ítélték el soha semmilyen háborúval kapcsolatos bűncselekmény miatt. Hozzátette: nem szabad megtenni, hogy a Horthy Miklós életével kapcsolatos legfontosabb tények torzan maradjanak meg a köztudatban, ennél többel tartozunk Horthy Miklósnak.