Budai Gyula

A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte Budai Gyula országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt.

Kiss Zoltán Istvánné a Pápai Hús Kft. menedzsmentjének korábbi tagja tett feljelentést dr. Budai Gyula ellen. Feljelentő a dr. Budai Gyulának a 2013 . szeptember 2-án Népszabadság című lapban, 2013. augusztus 30-án a HVG hetilapban, a Hír TV műsorában, a Világgazdaság és az Index oldalain megjelent kijelentéseit sérelmezte, azokat becsülete csorbítására alkalmasnak tartotta. A megjelent cikkekből valamennyi olvasó számára ugyanis az derül ki, hogy a Pápai Hús Kft korábbi menedzsmentje ellopta a termelők pénzét, ami nem felel meg a valóságnak.

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013 . november 12-i ülésén tárgyalta. Megítélésében nem alakult ki konszenzus a bizottság tagjai között. Az ellenzéki képviselők álláspontja szerint dr. Budai Gyula a sérelmezett kijelentéseket nem képviselői, hanem államtitkári minőségében tette, ezért erre az ügyre nem vonatkozhat a magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot fenntartó gyakorlat, ezért a mentelmi jog felfüggesztésére szavaztak.

A kormánypárti képviselők ezzel szemben úgy foglaltak állást, hogy az ügy nem lehet kivétel a magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlat alól. Utaltak továbbá arra is, hogy feljelentő igénybe veheti a polgári jogi személyiségi jogvédelmi eljárást.

Mindezekre tekintettel a Mentelmi bizottság 4 igen, 3 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Budai Gyula országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Az Országgyűlés elfogadta a bizottság javaslatát: az adott ügyben. 51  igen és 30 tartózkodás kíséretében 229 – en voksoltak Budai Gyula mentelmi jogának megtartása mellett.

Meggyes Tamás

A legfőbb ügyész indítványozta Meggyes Tamás országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette megalapozott gyanúja miatt.

Az indítvány szerint: Esztergom Város Önkormányzata 2003-ban négy éves időtartamra Meggyes Tamás polgármester és az alpolgármester részére életbiztosítással vegyes befektetési szerződést kötött. A díjakat az önkormányzat viselte. Az ún. elérési szolgáltatásra (amely a befizetett díjak és a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékének összege) az önkormányzat lett volna jogosult. 2007-ben Meggyes Tamás polgármester és az alpolgármester Esztergom Város Önkormányzata mint szerződő fél nevében írt levelükben, közmegbízatásuk feltüntetésével kérték, hogy az elérési szolgáltatásra ők legyenek jogosultak, illetve a megtakarítási időszakot 2010-ig hosszabbítsák meg. Kezdeményezték, továbbá, hogy

hasonló feltételekkel szerződést kössenek a másik alpolgármesterrel is  A fenti cselekménnyel okozott vagyoni hátrány 13 .549.121- forint, amelyből a biztosító mindhárom esetben kiutalta az elérési szolgáltatást, a Meggyes Tamásnak járót a biztosító tévesen az önkormányzatnak postázta, míg a másik két alpolgármester az általuk felvett összeget utóbb átutalta az önkormányzatnak. Az elkövetéskor hatályban volt jogszabályok szerint a polgármesternek, az alpolgármesternek jövedelmet, vagyoni juttatást csak a képviselőtestület biztosíthatott. Meggyes Tamás tehát hatáskörét túllépve döntött a szerződések meghosszabbításáról, a kedvezményezettek személyének megváltoztatásáról, illetve 2007-ben hatáskörét túllépve kötött az alpolgármester javára szerződést.

A Mentelmi bizottság az ügyet 2013 . november 12-i ülésén tárgyalta. Közvádas ügyekben követett töretlen gyakorlata az, hogy a mentelmi jog felfüggesztését javasolja az Országgyűlésnek, mivel ez szolgálja tekintélyének megóvását és az érintett képviselő érdeke is az, hogy az ügy az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék.

Mindezek alapján a Mentelmi bizottság egyhangú szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Meggyes Tamás országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.

Az Országgyűlés elfogadta a bizottság javaslatát: az adott ügyben. 1 igen és 4 tartózkodás kíséretében 298– en voksoltak Budai Gyula mentelmi jogának felfüggesztése mellett.

Simonka György

A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt.

Gyurcsány Ferenc – jogi képviselője útján – 2013 . április 23-án feljelentéssel élt ismeretlen tettes ellen a sérelmére elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Feljelentésében előadta, hogy a Blikk napilapban és a Blikk.hu internetes portálon 2013. április IS-én megjelent egyik cikkben foglaltak szerint: 2006-ban emberek szemét lövette ki, s máig büszke arra, hogy a nemzeti ünnepen „rendet tett.” Véleménye szerint a hivatkozott cikkben valótlan, illetve hamis látszatot keltő tényállítás hangzott el, miszerint ő emberek szemét lövette ki, ami emberi méltóságát sérti, emellett becsületének csorbítására is alkalmas. A bíróság megállapította, hogy a sérelmezett közlések Simonka Györgytől származnak.

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013 . november 12-i ülésén tárgyalta. Simonka György közfeladatai ellátása miatt az ülésen személyesen nem tudott megjelenni, erről szóló levelében arról tájékoztatta még a bizottságot, hogy véleményét továbbra is vállalja.

A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani.

Mindezekre tekintettel a Mentelmi bizottság egyhangú szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Az Országgyűlés elfogadta a bizottság javaslatát: az adott ügyben. 50 igen és 6 tartózkodás kíséretében 241– en voksoltak Simonka György mentelmi jogának megtartása  mellett.