A képviselők keddre virradó éjszaka is folytatták a parlamenti vitát, egyebek mellett a polgárőr egyesületekről, a szakképzési hozzájárulásról, valamint a 2012-es költségvetését megalapozó egyes törvényekről tárgyaltak. Az Országgyűlés ülése végül jobbikos napirend utáni felszólalásokkal zárult, éjjeli háromnegyed három órakor.

A polgárőr egyesületekről vitáztak a képviselők

A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitájában a jobbikos Staudt Gábor azt mondta, érdemes lenne a javaslatban rögzíteni, hogy volt ávósok és ávh-sok ne lehessenek polgárőr egyesület tagjai. Hozzátette, túllőnek a javaslattal a célon, mert nem csak a magyar gárdát és a szebb jövőért polgárőr egyesületet tiltják be, hanem más, közbiztonságot segítő szervezetet is. Hozzátette, hogy nem kellett volna annyira félni ettől a két szervezettől, és akkor nem "rúgnának fel" egy jól működő polgárőri rendszert.

Juhász Ferenc (MSZP) szerint az is jelzi, hogy "valami nincs rendben", hogy egy korábban jól működő rendszer alapjait változtatják meg. Mint mondta, a kormányzat, és a rendőrség túl direkten tudna beleszólni a polgárőrök munkájába, és az sem jó, hogy a helyi kezdeményezésekről a megyei rendőrfőkapitány dönthetne.

Kontrát Károly államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy nem félnek sem a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettől, sem a gárdától, és nem érti azt a vádat, amely szerint politikai nyomás alá helyeznék a polgárőr szervezeteket.

Téma volt a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat is

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Ferenczi Gábor (Jobbik) elhamarkodottnak nevezte a javaslatot, mivel a munkáltatóknak csak néhány hetet ad arra, hogy felkészüljenek a változásokra. Kifejtette, hogy a szakképzési hozzájárulást két részre bontanák, egy részét a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak, a másikat pedig a Térségi Integrált Szakképző Központoknak (TISZK), bár ezeket nem megfelelő szervezeteknek minősítette, és részben ezek miatt nem támogatják a javaslatot. Egy másik módosító indítványa elmondása szerint azt célozza, hogy a cégek a szakképzési hozzájárulásból leírhassanak 20 százalékot, ha a dolgozóikat továbbképzésre küldték.

Sós Tamás (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az előterjesztés nem számol azzal, hogy jelentősen csökkenni fog a felnőttképzésben résztvevők száma. A cégek még kevesebb pénzt tudnak majd a felnőttképzésre fordítani, egyes vállalatok pedig piaci hátrányban is kerülhetnek. Szerinte több ellentmondás van a javaslatban, és komoly gond a 2012. január 1-jei bevezetés is, mivel tanév közben szervezik át a rendszert.

Czomba Sándor államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált: a javaslat célja, hogy a hozzájárulás szakképzési célokat szolgáljon, és ez ma nincs így. A bevezetéssel kapcsolatban azt mondta, több problémát vetne fel a 2012 szeptemberi indítás, mint a januári.

Az ülést levezető elnök - a fenti előterjesztések mellett - a nemzetbiztonsági szolgálatokról, illetve a jövő évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló javaslatok részletes vitáját is lezárta. Utóbbiban a szocialista Gúr Nándor egyebek mellett az álláskeresési járadék mértékét, illetve igényelhetőségének idejét kevesellte, míg a jobbikos Nyikos László a tervezett Nemzeti Foglalkoztatási Alap független pénzügyi ellenőrzését hiányolta.

Ujhelyi István utolsó napirendi pontként lezárta a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat előző hétről elnapolt általános vitáját is, a képviselők ezúttal azonban már nem szólhattak az előterjesztéshez.

Jobbikos napirend utáni felszólalások

Ferenczi Gábor (Jobbik) napirend utáni felszólalásában Izraelt kritizálta, míg frakciótársa Magyar Zoltán Entz Ferenc kertészre emlékezett.

A határozathozatalokat a gyöngyöspatai eseti bizottság mandátumának meghosszabbításáról szóló vitával zárták, majd a sportról szóló törvény módosításának általános vitáját kezdték meg a képviselők hétfő éjjel.

Meghosszabbítanák a gyöngyöspatai eseti bizottság mandátumát

Meghosszabbítanák a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló eseti bizottság mandátumát, mivel Kocsis Máté bizottsági elnök szerint több meghallgatásból és bekért dokumentumból ellentmondásos információk származnak, és ezeket tisztázni kell. Mile Lajos (LMP) az általános vitában azt mondta, lett volna rá lehetőség, hogy feszesebb tempóban dolgozzanak, és szerinte nincs értelme mélyreható vizsgálódásnak. A felszólalást követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát. A javaslatról várhatóan jövő héten határoz az Országgyűlés.

Bánki Erik: kerüljenek a MOB kizárólagos felügyelete alá a sporttámogatások

A jelenlegi öt köztestület helyett kizárólag a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) felügyelete alá helyezné a sportszférát Bánki Erik és Szalay Ferenc fideszes képviselők javaslata. Bánki Erik a sporttal összefüggő törvények módosítására vonatkozó javaslat általános vitájában, előterjesztésüket ismertetve úgy fogalmazott, a sportnak alapvetően civil területnek kell lennie, az eddigi átláthatatlan sportfinanszírozást pedig átlátható, mérhető támogatási formának kell váltania. A kormánypárti politikus szerint állami forrást a jövőben csak azon szervezetek kaphatnának, amelyek rendelkeznek a sport fejlesztésére vonatkozó stratégiával, a megszerzett forrásokkal pedig később pontosan el kell majd számolni. Czene Attila sportért felelős államtitkár felszólalásában a kormány támogatásáról biztosította az előterjesztőket. Mint mondta, a javaslat elfogadásával áttekinthetővé válhat az eddig sok esetben követhetetlen, az eredményességi kritériumokat gyakran mellőző sportfinanszírozás.

A Fidesz szerint a kormány elsőszámú ágazatként jelölte meg a sportot

Borkai Zsolt (Fidesz) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzat elsőszámú ágazatként jelölte meg a sportot, és nagy a várakozás a hatékonyabb és céltudatosabb támogatási felhasználás irányába. Hozzátette, hogy a bizottság erre felkészült, és a szakembergárda is rendelkezésre áll ehhez. Kiemelte az egycsatornás finanszírozási rendszert, amely ebben nagy segítség lehet. Kitért arra is, hogy hasonló sportirányítási rendszerekkel más országokban magas szintű sportképzés folyik.

Jobbik: több paragrafus is kiegészítést igényel

Szilágyi György (Jobbik) szerint a javaslat több paragrafusa is kiegészítést vagy szigorítást kíván, és példaként említette a büntethetőséget. Kifejtette, hogy nem tettek különbséget gyenge és erős doppingvétség között büntethetőség szempontjából, és a sporteseményeken elkövetett bűncselekményeket is jobban kellene differenciálni. Feltette a kérdést, hogy ha a sport kikerül a szakminisztérium irányítása alól, akkor a kormányban ki fogja az ágazatot képviselni. Úgy vélte, jelentős hatalmat akarnak a Magyar Olimpiai Bizottságnak adni, de e fölött nem lenne társadalmi kontroll.

Az LMP üdvözölte a javaslatot

Kukorelly Endre (LMP) üdvözölte a javaslatot és egyetértett a beterjesztővel abban, hogy a jogi kereteket újra kell írni. A kidolgozottsága azonban - mint mondta - vegyes, például a futball problémái sokkal kidolgozottabbak, mint más, hagyományos sikersportágaké. Fontosnak, és előremutatónak nevezte a fiatal sportolók jogi védelmét, és a profiknál a kötelező balesetbiztosítás bevezetését, viszont nem ért egyet a "hatalomösszpontosítással", és szerinte az egycsatornás támogatási rendszer sem biztos, hogy hasznos.

MSZP: igazságtalan a források felosztása

Varga László (MSZP) azt mondta, nem örül annak, hogy egyéni képviselői indítványként nyújtották be a módosító javaslatot, mert így nem fognak a szakmai szervezetekkel egyeztetni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állami forrásokat továbbra is igazságtalanul osztják fel, és szerinte az államtitkárság alól kiszerveznek egy állami feladatot. Hozzátette ugyanakkor, hogy sok előremutató javaslatot is tartalmaz az előterjesztés, ilyen a versenyzői kötelezettségek erősítése és a dopping elleni fellépés.

Határozathozatalokkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése. A képviselők elfogadták az Alkotmánybíróság hatáskörének megváltoztatásáról, az utcán élők büntethetőségéről, valamint a szabadságvesztésüket töltőkre vonatkozó szabályok szigorításáról szóló javaslatokat. Szavaztak a jövő évi adótörvényekhez érkezett módosító javaslatokról is.

Elzárással is büntethetik az utcán élőket

Százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással sújthatja a bíróság december 1-jétől azokat a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor büntetnek meg, mert az utcán élnek. A parlament így módosította a szabálysértési törvényt. A változtatást fővárosi fideszes politikusok kezdeményezték még júniusban. Indoklásukban azt írták: bár az önkormányzatok az év eleje óta pénzbüntetéssel szankcionálhatják a közterületek nem rendeltetésszerű használatát, az utcán élők esetében ez a büntetés nehezen végrehajtható. Jobbikos politikusok javaslatára ugyanakkor a törvénybe az is bekerült, hogy a szankció nem alkalmazható, ha a városi önkormányzat a hajléktalanellátás feltételeit nem biztosítja.

Átalakul az Ab hatásköre, folyamatban lévő eljárások szűnnek meg január 1-jén

Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló sarkalatos törvény. A 252 igen szavazattal, 105 nem ellenében elfogadott jogszabály a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmánynak megfelelően alakítja az Ab hatáskörét. A legnagyobb változás, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja majd. Szintén hatáskörébe tartozik januártól, hogy bírói kezdeményezésre megítélje az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát.

Az utólagos normakontroll ma mindenki előtt nyitva álló lehetőségét az új alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn, azaz véget ér az a gyakorlat, hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

A Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig.

Nem nyilatkozhatnak pénzért és dolgozniuk kell az elítélteknek

Szigorította a szabadságvesztésüket töltőkre vonatkozó szabályok egy részét az Országgyűlés a kormány javaslatára: az elítéltek nem kérhetnek pénzt a médiának adott nyilatkozataikért és - a munkaképtelenek, a tanköteles korúak, a nyugdíjkorhatárt betöltöttek, a terhességük 6. hónapját elérő nők és a gyermeküket gondozók kivételével - dolgozniuk kell. Változik a büntetőeljárási törvény is: a jövőben csak a sértett tanúkihallgatásán lehet ott ügyvéd, más tanúkihallgatásokon nem.

Szavazás a jövő évi adótörvények módosításairól

A baleseti adó legfeljebb napi 83 forint lehet, csökken a kiküldetési díj adója, a különadót a jogutód is fizeti - egyebek mellett ezeket az új szabályokat emelte ki a jövő évi adótörvényekhez benyújtott, a kormány által támogatott és a parlament által hétfőn este kormánypárti többséggel megszavazott módosításokból Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.

Az egyszerűsített vállalkozási adót rendszeridegennek nevezte az államtitkár a szavazás előtti felszólalásában, de mint mondta, az eva egy évre még fennmarad, mert nincs más átalányadó a vállalkozásokra. Kiemelte továbbá, hogy a közösségi közlekedési adót nem támogatja a kormány.

Az Országgyűlés döntése értelmében a béren kívüli juttatásként adható étkezési utalvány értéke havi 18 ezer forintról 12.500 forintra csökken, ha azt a munkaadó által működtetett étteremben használják fel. Minden más esetben csak 5 ezer forint számít béren kívüli juttatásnak.

Csak fél év múlva alakulhat meg a Demokratikus Koalíció frakciója

Csak fél év elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből távozó és a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló tíz képviselő, Gyurcsány Ferenc és társai addig függetlenként dolgozhatnak - döntött az Országgyűlés. A parlament ezzel jóváhagyta az alkotmányügyi bizottság egy héttel ezelőtti állásfoglalását, pontosabban elvetette az annak elutasítására irányuló, Molnár Csaba DK-alelnök jegyezte kérelmet.

Molnár Csaba arra hivatkozott: szocialista frakciótagságuk nem kilépéssel, hanem az új képviselőcsoport megalakításával szűnt meg, így az Országgyűlés korábbi gyakorlata alapján nem kellene fél évre a függetlenek közé ülniük.

Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke (KDNP) viszont elmondta: a testület Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető házelnöknek írt levelére alapozta határozatát, amely szerint a tíz képviselő kilépett az MSZP frakciójából, így vonatkozik rájuk a frakcióalakítási moratórium.

Bizottsági tagcserék

Azzal, hogy az MSZP-ből távozó tíz képviselő függetlenként folytathatja munkáját, bizottsági tagcserék váltak szükségessé.

Oláh Lajos folytathatja munkáját a Fenntartható fejlődés bizottságában, de alelnöki helyét a szocialista Szabó Imre veszi át. Harangozó Tamás (MSZP) a nemzetbiztonsági bizottságban dolgozik ezután, ahol Vadai Ágnes helyét veszi át (ő a sport- és turizmusbizottság tagja lesz).

Molnár Csaba maradhat az Európai ügyek bizottságának tagja, és megtarthatta korábbi bizottsági helyét Szűcs Erika, Vitányi Iván, Ficsor Ádám valamint Kolber István is.

A szakmai kollégiumokról, egy nőgyógyászati vakcináról és a kombinált fuvarozásról is kérdeztek a képviselők a parlamentben.

MSZP: biztosítási csalásba keveredett egy főügyész

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője "egy biztosítási csalási ügybe keveredett". A politikus emlékeztetett arra a hírre, hogy egy biztosító munkatársnője ellen különösen jelentős kárt okozó csalás miatt indult eljárás. Hozzátette, hogy a feljelentés szerint a nő Keresztes Imre élettársa. Elmondta azt is, hogy a főügyész viszont cáfolta az élettársi kapcsolatot és amikor adatokat szerzett az ügyről, azokat jelentette elöljáróinak. A politikus szerint a főügyész viszont elmulasztott feljelentést tenni az ügyben. Polt Péter legfőbb ügyész azt felelte, hogy Keresztes Imre idén nyáron írásban jelentette, ismerőse ellen büntetőeljárás indult. A legfőbb ügyész ezt követően vizsgálatot rendelt el, aminek eredményeként kijelentette, hogy a főügyész személyének és tevékenységének nincsen köze az adott ügyhöz.

A Fidesz a szakmai kollégiumokról

Jánosiné Bene Ildikó (Fidesz) az új formában és szerkezetben működő egészségügyi szakmai kollégiumokról kérdezett. Halász János államtitkár közölte, hogy idén minden eddiginél átláthatóbb, rugalmasabb szakmai kollégiumi rendszer jött létre. Hozzátette, hogy a szakmai kollégiumok vezetői és az egészségügyi kormányzat közösen alakítják ki a jogszabályokkal kapcsolatos véleményeket és kereteket.

Az LMP a közlekedésről

Jávor Benedek (LMP) azt mondta, hogy az adótörvény tervezete olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek alapján külföldi kamionok "további tízezrei zúdulnak majd az útjainkra". Hozzátette, hogy egyúttal összeomlik a kombinált fuvarozásnak az a válfaja, amelyik a kamionok vasúti szállítására épül. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy a kormány a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe akarja hozni a magyar vállalkozásokat, köztük a fuvarozásból élőket is. Előrebocsátotta, hogy ehhez új szabályozásokra van szükség.

Egy vakcinagyártó mellett érvelt a Jobbik

Endrésik Zsolt (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy lakóhelyén, Sajógalgócon 95 százalékos állapotban áll egy világszínvonalú szérumgyártó üzem, amelynek fő profilja egy olyan vakcina előállítása lenne, amellyel a baktériumok által okozott nőgyógyászati gyulladásokat lehetne kezelni. Hozzátette, hogy a beruházás viszont nem kap állami támogatást. Halász János államtitkár válaszként azt mondta, a gyakorló nőgyógyászok ismerik, de az OEP nem finanszírozza a képviselő által említett készítményt. Kijelentette, azt nem igazolták a vizsgálatok, hogy a szer csökkentené a koraszüléseket, redukálná a meddőségek és a nőgyógyászati gyulladások számát. Ezért azt javasolta, hogy ezeket a vizsgálatokat végezzék el.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról, a korrupcióról a nemzeti eszközkezelőről és a rendőrök elleni támadásról is szó volt az azonnali kérdések során, hétfőn a parlamentben.

LMP: gyakorlatilag megszűnik az eva

Vágó Gábor arról beszélt, hogy jogilag megmaradt az eva, de mivel a kormánypárti frakciószövetség döntése alapján megemelik annak kulcsát, ezáltal senkinek nem éri meg, így gyakorlatilag megszűnik. Miért volt erre szükség, amikor azt ígérték, hogy a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheit csökkentik? - firtatta a politikus. Az emberek kiszámíthatóságot szeretnének, ehelyett azt kapják, hogy heti szinten változik az adórendszer - mondta, s Matolcsy Györgyhöz fordulva úgy fogalmazott: "az Ön (...)bénázása miatt". Hozzátette: szeretne annyi sört inni, amennyi arra az alátétre ráfér, mint az adóbevallás. Matolcsy György azt mondta, az egykulcsos személyi adóval jövőre fognak először "söralátétet kitölteni". Hozzátette: az eva burkolt munkaviszony, ami után járulékot nem fizetnek, és fele az adóterhelés a többi adónemhez képest, így igazságtalan. Kitért arra is, hogy Magyarország az egyike azon országoknak, ahol csökken az államadósság, ami jövőre is így lesz, s a folyó fizetési mérleg egyedülállóan pozitív az unióban. Magyarország emelkedőben van - mondta, és azt kérte a képviselőtől, ezt "egy jó pofa sörrel ünnepelje meg".

Fidesz: etikátlan bevételhez jutnak a szolgáltatók

Tasó László felidézte a gáz- és áramellátó rendszer Horn-kormány alatti eladását, és kifejtette: attól kezdve az önkormányzatok meg voltak fosztva a helyi adóbevételtől hosszú éveken keresztül. Kifogásolta, a közvilágításhoz kapcsolódó pénzügyi elszámolási rendszert, és azt mondta: a szolgáltatók etikátlan bevételhez jutnak. Az elmúlt években több önkormányzat próbált energiatakarékos lámpatesteket felszerelni, ezt a beruházást a megtakarításból finanszírozták. Ezt utána kötelezően át kellett adni a szolgáltatóknak, de karbantartást az önkormányzatnak kell fizetnie - mondta. Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy a kormány elkötelezett a kiszolgáltatott fogyasztók érdekeinek védelme mellett, eddig is és ezután is mindent megtesz, hogy az ágazati szabályozás ne okozhasson méltánytalan helyzetet. A felvetett probléma az érintett felek közös megállapodásán alapul - jegyezte meg, hozzátéve ugyanakkor indokolt a vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, ennek során a képviselő kifogásait is áttekintik és kezelik.

Lemondásra szólította fel Matolcsy Györgyöt az MSZP

Burány Sándor (MSZP) lemondásra szólította fel Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert. A képviselő arról beszélt, hogy négy hét alatt körülbelül húsz forintot gyengült a forint és legalább ugyanennyit növekedtek az üzemanyagok árai, miközben az ország besorolása a bóvli kategória közelébe került. A nemzetgazdasági miniszter válaszként közölte, a tankönyvek tiltják azt, az országot "nyakig" eladósító gazdaságpolitikát, amelyet a szocialisták 2002 és 2010 között az országra kényszerítették. Hozzátette, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzet bünteti azokat az országokat, amelyek olyan helyzetben vannak, mint amilyenbe az MSZP kormányozta Magyarországot. "Ebből a büntetésből ki fogunk jönni" - szögezte le.

Jobbik: terheli-e felelősség Martonyi Jánost

Staudt Gábor (Jobbik) arra a hírre hivatkozott, hogy a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el a Fővárosi Vízműek illetve a Fővárosi Csatornázási Művek privatizációjával kapcsolatban. A képviselő közölte, hogy információik szerint a fenti szerződések előkészítésében és lebonyolításában a Baker and McKenzie ügyvédi iroda illetve az akkor ott dolgozó Martonyi János külügyminiszter is részt vett. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy egy ügyvédi irodának nem kell felelősséget vállalnia egy szerződés tartalmáért, ha az a felek egybehangzó akaratával jön létre. Hozzátette, politikai felelősség akkor szokott fennállni, ha valaki politikusként vesz részt egy ügyben, a külügyminiszter viszont az adott időszakban az iroda vezetője volt, és nem vett részt aktívan a politikában.

LMP a korrupció megszüntetéséről

Szilágyi Péter (LMP) annak a véleményének adott hangot, hogy meg lehetne szüntetni a helyi, települési korrupciót azzal, ha megtiltanák az üzleti érdek miatt elrendelt zárt képviselőtestületi üléseket. Tállai András államtitkárt egyetértett azzal, hogy a korrupció ellen fel kell lépni. Hozzátette, ha viszont megszüntetik az önkormányzatok zárt üléseit, akkor embereknek, jogi személyeknek vagy akár maguknak az önkormányzatoknak is kárt okozhatnának.

MSZP: több mint egy éve csúszik a nemzeti eszközkezelő

Simon Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy több mint egy éve csúszik a nemzeti eszközkezelő felállítása. Véleménye szerint eközben szűkre szabták azok körét, akik hozzáférhetnek, miközben a három milliárd forintnyi forrás is kevés. Cséfalvay Zoltán államtitkár hangsúlyozta, hogy az eszközkezelőnél a kezdetektől fontos szempont volt, hogy a szociálisan rászorulók számára nyújtsanak segítséget. Megjegyezte, az, hogy 2015-ig mintegy ötezer család kaphat segítséget, önmagában kevésnek tűnik, de felhívta a figyelmet, hogy eközben létezik a kényszerértékesítési kvóta is, amelyik szabályozza, hogy hányan kerülhetnek ilyen nehéz helyzetbe.

Jobbik a rendőrverésről

Baráth Zsolt (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy október 12-én négy férfi rendőröket bántalmazott Érden. Kontrát Károly belügyi államtitkár hangsúlyozta, nem lehet eltűrni, hogy rendőrökre támadjanak. Hozzátette, hogy a parlament tavaly elfogadta a büntető törvénykönyv szigorítását.

Az interpellációkkal, majd azt követően az azonnali kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése. A képviselők a gyógyszerfelhasználásról, az egyházakról, a MÁV-ról, a kormány gazdaságpolitikájáról és a nemzeti eszközkezelőről beszéltek.

Az MSZP a gyógyszerfelhasználás szabályairól

Garai István Levente (MSZP) sajtóhírek kapcsán azt kérdezte a nemzeti erőforrás minisztertől, hogy januártól kevesebb, korlátozott társadalombiztosítási támogatással juthatnak majd gyógyszerhez azok, akiknek életmódját és gyógyszer-alkalmazkodási módját nem tartja megfelelőnek az egészségügyi szaktárca? Az ellenzéki politikus azt is kérdezte: milyen módszerekkel akarja majd ellenőrizni a kormány a betegek gyógyszer-alkalmazási gyakorlatát? Halász János államtitkár válaszában leszögezte: a pazarlás helyett a kormány a hatékony gyógyszerellátást támogatja. Emlékeztetett rá, hogy jogszabályok szerint 1998 óta köteles a beteg együttműködni a gyógyulása érdekében, így ebben semmi újdonság nincsen és ezt már az MSZP-kormányok 8 éve alatt is be kellett volna tartani. Hozzátette: az OEP hazai felmérései is azt mutatják, hogy a krónikus betegségek csökkentésének egyik legnagyobb akadálya az együttműködés hiánya.

MSZP: mi lesz az egyházak és vallásügyi közösségek jövője?

Nyakó István (MSZP) azt kérdezte a közigazgatási és igazságügyi minisztertől, hogy mi lesz az egyházi fenntartású intézményekben dolgozók és az ott ellátottak sorsa december 31-e után. Szerinte ugyanis ma nem lehet megmondani, hogy melyik egyház egyház valójában és melyik egyházi  közösség, ráadásul a kormánynak bár 2011 december 31-ig megállapodást kell kötniük az egyházi státuszukat elvesztő vallási közösségekkel, ugyanakkor az egyházak felsorolásáról szóló rendelkezések csak 2012-től lépnek hatályba. Szászfalvi László államtitkár válaszában leszögezte: jelenleg 14 államilag elismert egyház van Magyarországon, azonban a lista nyitott. Az államtitkár szerint elgondolkodtató és hiteltelen, hogy egy olyan párt aggódik az egyházakért, amely párt a korábbi kormányzati ciklusokban jogtalanul tartott vissza milliárdos nagyságrendű egyházi támogatásokat.

Jobbik: tesznek-e lépéseket a MÁV ügyében?

Korondi Miklós (Jobbik) történtek-e intézkedések a MÁV-ot vizsgáló bizottság ajánlásai alapján például a MÁV-jegynyomda és a debreceni járműjavító ügyében. Fónagy János válaszában leszögezte: az ajánlások feldolgozása megkezdődött. A MÁV vezetése saját hatáskörben kérte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI) a folyamatban lévő vizsgálatok kiterjesztésére a bizottság ajánlási pontjaiban foglaltakra.

MSZP: a kormány gazdaságpolitikája kudarcot vallott

Tóbiás József (MSZP) az első azonnali kérdésben arról beszélt, hogy szerinte a kormány gazdaságpolitikája kudarcot vallott és most már csak az a kérdés, hogy ezt a kormány mikor látja be. Az ellenzéki politikus szerint tűzoltók, pedagógusok, éhező gyermekek mondják azt, hogyha ez a „gazdasági szabadságharc, akkor köszönik szépen ezt nem kérik”. Tóbiás József szerint a kormány azt ígérte, hogy megszorítások nélkül hozza rendbe a gazdaságot, de ez nem megy és "ami nem megy azt nem kell erőltetni". Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában hangsúlyozta: a Fidesz másfél éve kormányoz, míg az MSZP-nek nyolc éve volt arra, hogy az ország helyzetén javítsanak, de "ezt elszúrták" és ehelyett hatalmas adósságot halmoztak fel. A kormány feladata, hogy kijavítsa most ezeket a hibákat – tette hozzá és a kabinet éppen ezt teszi: visszaszerzi pénzügyi függetlenségét és kivívja a gazdasági szabadságot.

Jobbik: szűk körnek segít az eszközkezelő

Z.Kárpát Dániel a nemzeti eszközkezelőről kérdezett, szerinte se pénze, se ötlete nem volt a kormánynak, és bevallottan is csak nagyon szűk körnek nyújt megoldást, nagyon szűk kerettel. Mi van azokkal, a tisztességesen fizető magyar családokkal, akik soha nem álltak sorba segélyért, mert "nem volt képük hozzá"? Miért szűkítik le ez a lehetőséget két gyermekre? - sorolta kérdéseit. Matolcsy György válasza szerint nincs egy varázseszköz a kezükben. Kifejtette: az eszközkezelő azoknak jelent megoldást, akik egyáltalán nem tudnak fizetni, míg az árfolyamgát, azoknak akik csak nagyon nehezen. A harmadik lehetőség a végtörlesztés, azoknak akik ki tudják saját erőből menteni magukat az adósságcsapdából. A kormány nyitott minden olyan javaslatra, amely bármelyik lehetőséget bővíti - jelezte.

Még a napirend elfogadása előtt arról döntött az Országgyűlés, hogy mégsem tartják meg hétfőn a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslat zárószavazását. Ezt követően az interpellációkkal folytatódott a plenáris ülés.

MSZP: miért vette meg az állam a Rábát?

Az MSZP-s Szanyi Tibor arról kérdezett, hogy miért volt fontos a kormánynak a Rába megvásárlása. Mit szeretne gyártani a kormány a Rábában, mi az a csodatermék, amit a kormány a máshol nem, vagy drágábban tudna beszerezni? - tette fel a kérdést a politikus, aki szerint ilyen alapon akár minden piaci céget államosíthatnak, hátha akkor minden jobban működne Magyarországon. Azt is megkérdezte, hogy értékeli a kormány azt, hogy a tavasszal vásárolt Mol-részvények már nem érnek sokkal többet, mint a vásárlási érték felét.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt válaszolta, hogy a kormány az állami vagyonnal felelősen és a nemzetgazdasági szempontokat szem előtt tartva gazdálkodik. A Rába stratégiai szempontból meghatározó iparág fontos szereplője, jelentős kapacitásokkal, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, beszállítói hálózattal és versenyképes tudásháttérrel, a kormány célja pedig az, hogy tovább fejlessze a Rába kedvező technológiai adottságait, erősebbé téve hazai és nemzetközi piaci pozícióinkat. A Mol-ról Fónagy János azt mondta, a részvényárfolyamok alakulását az utóbbi időben sokkal inkább a nemzetközi gazdasági fejlemények befolyásolták, semmint egy vállalat tényleges teljesítménye.

Szanyi Tibor "fidiotizmusnak" és "semmitmondó blablának" nevezte az államtitkár válaszát, és szerinte a Rába ügyében "nemzeti mázba bújtatott magánseftelésről van szó".

Jobbik: a kormány nem tesz semmit a gyógyszerfüggőség ellen

A jobbikos Farkas Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy szakértők szerint Magyarországon több tízezer, egyes becslések szerint 100 ezer gyógyszerfüggő, rendszeresen altatót, nyugtatót, szorongásoldókat szedő beteg él. Szerinte a kormány nem tesz lépéseket a folyamat megállítása érdekében, holott megelőzésre, felvilágosító kampányra és más egészségügyi intézkedésekre is szükség lenne. Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány nem hagyta figyelmen kívül ezt a problémát, és összehangolt lépéseket tett ennek visszaszorítására. Ezek között van a háziorvosok és szakorvosok gyógyszerfelírási gyakorlatának monitorozása, az egyszerre felírható dózisok szabályozása és a megelőzés, amire most hárommilliárd forintos pályázatot írtak ki - mondta.

Fidesz: megvalósul-e a balmazújvárosi idősotthon fejlesztése?

A fideszes Tiba István a balmazújvárosi kistérségi társulás fejlesztési pénzeivel kapcsolatban arról érdeklődött, hogy a balmazújvárosi idősotthon bővítésére megkapják-e a megígért forrásokat, mert eddig az illetékes minisztériumoktól nem kaptak megnyugtató választ. Halász János azt válaszolta, hogy a balmazújvárosi önkormányzat még december 31. előtt megkapja majd a fejlesztési tanács a támogatási nyilatkozatát, így a balmazújvárosi polgárok számíthatnak a tervezett fejlesztés megvalósulására.

LMP: a kormány nem tartja be az ígéretét

Ertsey Katalin (LMP) azt kérdezte a kormánytól, hogy mikor nevezik ki a kisgyermekes szülők munkaerő-piaci helyzetének javítását segítő miniszteri biztost, amelyet korábban a költségvetési törvényben megígértek, "de úgy látszik elfelejtették". Az ellenzéki politikus szerint a kormány nem veszi komolyan a nők visszasegítését a munkaerőpiacra és a születésszám növelését. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában hangsúlyozta: valóban alacsony a nők foglalkoztatása és a részmunkaidős foglalkoztatás is. Éppen ezért a kormány az adórendszerben - az egykulcsos, családbarát adórendszer bevezetésével, amely növelte a családok nettó keresetét -, a foglalkoztatás szabályaiban  - az új munka törvénykönyve négy órás foglalkoztatás esetén kötelezővé teszi a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek hároméves koráig és a kismamák védelme is megmarad -, valamint a jóléti intézkedésekben - a családi napközi létrehozásának egyszerűsítésével - is tett a kisgyerekes nők foglalkoztatása érdekében.

A közszolgáltatásokról, a kormány gazdaságpolitikájáról, az új munka törvénykönyvéről és a nyugdíjakról volt szó napirend előtt.

LMP: bedöntik a jóléti államot

Az LMP-s Szilágyi László a jövő évi költségvetés kapcsán bírálta, hogy négy százalék alá zuhan az egészségügy részesedése a GDP-hez viszonyítva, illetve, hogy szerinte "hihetetlen elvonással" sújtják a közoktatást és leépítik a szociális ellátórendszert is. Teljesen feleslegesen államosítanak és centralizálnak, brutálisan leépítik a közszolgáltatásokat - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint ez egy "Taigetosz-politika", a modern állam szégyene, a jóléti állam bedöntése. Az LMP 200 milliárd pluszt ajánl az egészségügynek és az oktatásnak - mondta. Halász János államtitkár közölte, nem örül annak, hogy a képviselő fél a változásokról, pedig azokra szükség van. "Beszélni, feleselni könnyű", de az egészségügy területén például több 100 milliárdos forráskivonással kell szembesülni az előző kormány tevékenysége miatt - jelentette ki. Mint mondta, közel 70 százalékra csökkentették a GDP-arányos államadósságot, de idén is 2500 milliárdot kell visszafizetni hiteltörlesztésre. Ha ezt nem kellene fizetni, egészen másként állnának a közszolgáltatások területén is - jelezte és felelősségteljes viselkedést, más hozzáállást kért "az SZDSZ utódaitól".

Jobbik: egyre jobban elszegényedik a középosztály

Volner János (Jobbik) azt mondta, hogy a kormányzás kezdete óta 150 ezerrel bővült a rossz adósok listája, az embereknek nincs munkája, pénze, a középosztály elszegényedése egyre nagyobb mértékű. A kormány által járt út járhatatlan, nem vezet sehová, hiába sarcolják meg a lakosságot, az adósság nő - summázta, és azt kérte, kezdjenek azonnali tárgyalásokat az államadósságról. Szerinte most még van lehetőség adósságcsökkentést kérni. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár kiemelte: 27-ből 8 országban lesz az államháztartási hiány 3 százaléknál alacsonyabb, köztük Magyarországon, idén négy ország volt képes csökkenteni az államadósságot, és Magyarország az egyetlen, ahol ez jelentős mértékű. Ez önmagáért beszél - szögezte le, hozzátéve: a görög államadósság a GPD 180 százaléka, ami nem összevethető a magyar 73 százalékkal. Innentől kezdve az államadósság átütemezése okafogyott - mondta.

Fidesz: a korszerű munkajogi szabályozás megteremtését segítheti az új munka törvénykönyve

Kara Ákos arról beszélt, hogy az új munka törvénykönyve fontos és jelentős lépés a korszerű munkajogi szabályozás megteremtéséhez. Az a cél, hogy olyan javaslatot fogadjanak el, ami mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak kellő garanciát jelent, a családoknak biztonságot adó, versenyképes országban - mondta a fideszes képviselő. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár rámutatott: Magyarország egyik legnagyobb problémája a rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, ezt az új törvénykönyv önmagában nem oldja meg, de hogy milyen károkat tud okozni, ha rossz a szabályozás, azt látni. A javaslat sokkal szélesebb lehetőséget nyújt a feleknek a megállapodásra, csak akkor avatkozik be, amikor feltétlenül szükséges, és nem célja, hogy a jövedelmek csökkenjenek - mondta.

MSZP: "bóvli kormány bóvli gazdaságpolitikája"

Mesterházy Attila azt kérdezte, minek kell még történnie, hogy a kormány beismerje: gazdaságpolitikája megbukott, megalapozatlan, hiteltelen és veszélybe sodorja Magyarországot. Utalva a hitelminősítések változására hozzátette, az ország Európában a gazdasági válság legnagyobb vesztese, október 27-én nem tudott államkötvényt eladni, amire nem volt még példa. "Ez az önök mérlege, egy elvakult bóvli kormány bóvli gazdaságpolitikája" - fogalmazott, javasolva: hívjanak össze nemzeti csúcsot, ahol meghatározzák az irányt, amivel a görög és olasz úttól távol lehet tartani Magyarországot. Cséfalvay Zoltán azt javasolta az ellenzéki frakcióvezetőnek, hogy olvassa el a két hitelminősítő intézet indoklását, eszerint az alapvető indok az eurózóna gazdasági növekedésének lassulása. Emellett utalnak a végtörlesztésre és a válságadóra is - jegyezte meg. Kiemelte: a kormányban nincs "reformfáradtság", tovább kell vinni az elindított változásokat, és szeretnék, ha az ellenzék támogatná a reformokat, ami a gazdaság növekedését segíti.

KDNP: megőrizték a nyugdíjak értékét

Harrach Péter arról szólt, hogy az új kormány azt ígérte, megőrzik a nyugdíjak értékét, és ez meg is valósult. Az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében rendezték a magánnyugdíjak ügyét, a cél az volt, hogy a járulék fedezze a nyugdíjakat - mutatott rá a KDNP-s politikus. Kitért a rendszer profiltisztítására, arra, hogy a rokkantnyugdíj más ellátási rendszerbe kerül, megőrizve minden eddigi értéket, így az özvegyi nyugdíjakat is. Cséfalvay Zoltán kiemelte: az ígéretek betartása a gazdaságpolitika kiszámíthatósága szempontjából alapvető. A nyugdíjak reálértékének megőrzését tűzte ki célul a kormány, így jövőre az inflációval arányos emelés várható - jelezte.

A képviselők úgy döntöttek, hogy a köznevelési törvény keddi általános vitáját 8 órás időkeretben folytatják le. A 2012-es költségvetés részletes vitájára javasolt 10 órás időkeretet kevesellte percekig Novák Előd (Jobbik), aki egyebek között azt mondta, így csak 13 másodperc jutna egy-egy módosító javaslatuk indoklására. A szavazáson a képviselők végül az időkeret mellett döntöttek.