A parlament idei utolsó határozathozatala során megszavazta a víziközmű-szolgáltatásról szóló előterjesztést, amelyben zárószavazás előtti módosító javaslatokkal változtatott több egészen más témájú, így például a dohányzásról és a banki különadóról szóló szabályokon is. A képviselők ezt követően jóváhagyták a kormányoldal emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről, illetve az új egyházügyi törvényről szóló javaslatát. A Ház rendkívüli téli ülésszaka napirend utáni felszólalásokkal ért véget; a tavaszi ülésszak kezdetéről később döntenek.

A Magyar Energia Hivatalhoz kerül víziközmű-szolgáltatók felügyelete

A parlament elfogadta a víziközmű-szolgáltatási törvényjavaslatot, amely alapján a Magyar Energia Hivatal gyakorolhatja a víziközmű-szolgáltatók szakmai és gazdasági felügyeletét, valamint az ármegállapítást is. Az új jogszabály kimondja: szolgáltatót magáncégnek eladni nem lehet, de a korábbi eladások nem tehetők semmissé.

A jogszabály értelmében a víziközmű olyan közcélú létesítmény, amely egy vagy több település ivóvízellátását és szennyvízelvezetését biztosítja. Az ivóvízellátásba beleértendő az ivóvíztermelés, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelem, az ivóvízkezelés, a tárolás, a szállítás és az elosztás. A közműves szennyvízelvezetés során – bizonyos  esetben a csapadékvíz elvezetést is ideértve –  a szennyvíz összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését jelenti.

Kaszinókban is lehet dohányozni januártól

Két nappal a hatályba lépése előtt az Országgyűlés változtatott azon a jogszabályon, amely január 1-jétől lényegében minden zárt légterű helyen megtiltja a dohányzást. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvénybe egy zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával beemelt enyhítés alapján a játékkaszinókban is lehet rá lehet gyújtani anélkül, hogy dohányzóhelyet jelölnének ki.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításával vasárnaptól tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben, így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében.

Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken, kerthelyiségekben.

Törvényt alkotott a Ház a kommunizmusban elkövetett bűncselekmények üldözéséről

Elévülhetetlennek minősítette az Országgyűlés az emberiesség elleni bűncselekményeket, és határozott a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről a fideszes Gulyás Gergely javaslatára. A kormánypárt az erről szóló jogszabállyal vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.

A 2012. január 1-jén hatályba lépő törvény szerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekményekre, valamint a genfi egyezményekben foglalt fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el, akkor sem, ha a bűncselekmény elkövetésekor a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek.

Az emberi jogi bizottság javaslata alapján az előterjesztés több ponton változott a pénteki elfogadás előtt. Így bekerült a törvénybe a kommunista diktatúrában – 1949. augusztus 20-a és 1990. május 1-je között – elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló fejezet.

Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament

Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat a vallási közösségeket, mint a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben. Az új jogszabályt 256 igen és 36 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés. Azok a vallási közösségek, amelyek az elmúlt hónapokban kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítik el egyházi státuszukat, arról február végéig dönt a parlament.

Változnak ugyanakkor annak szabályai, hogy miként válhat egy vallási tevékenységet végző egyesület egyházzá. Ezt az érintett egyesület legalább ezer ember aláírásával kezdeményezheti, a kérelemről az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé. A megsemmisített törvény alapján az egyházi nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a miniszterhez kellett volna benyújtani. Az egyesületek egyházzá nyilvánításának feltételei között az szerepel, hogy a szervezetnek legalább százéves nemzetközi működéssel kell rendelkeznie, vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként kell hogy működjön Magyarországon.

Napirend utáni felszólalások

A fideszes Schmidt Csaba az 1950-es tatabányai bánászszerencsétlenség áldozataira emlékezett napirend utáni felszólalásában, a jobbikos Endrésik Zsolt Borsod megye számára, míg frakciótársa, Lenhardt Balázs a kultúrának kért nagyobb támogatást.

Az ülést vezető elnök, Latorcai János ezt követően újévi jó kívánságok kíséretében bezárta az ülésnapot. Mint mondta, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának kezdetéről később ad tájékoztatást a házvetés.

A parlament délután kétórás szünetet tartott a házszabály gyorsított törvénykezést egyszerűsítő módosításának elfogadása után. A házbizottság ülése azt követően szakította meg az ülést, hogy a Jobbik megerősítő népszavazást kezdeményezett az alaptörvényhez fűződő átmeneti rendelkezésekről és az új egyházügyi törvényről. Az ellenzéki párt kezdeményezéseiről – alkotmányellenességre hivatkozva – nem szavaz a Ház.

Új szabályok a gyorsított ütemű törvényalkotásról

Több ponton is változik a házszabály a Fidesz javaslatára, indoklásuk szerint azért, hogy egyszerűbb, átláthatóbb legyen a gyorsított ütemű törvényalkotás. Az Országgyűlés pénteken 254 igen, 41 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el a házszabály módosítását, amely alapján kivételes sürgős eljárással két ülésnap alatt lehet elfogadni egy előterjesztést. Az újfajta tárgyalási módhoz a parlamenti képviselők kétharmadának hozzájárulása szükséges, míg kezdeményezéséhez a képviselők egyötödének támogató aláírása kell, azzal a kikötéssel, hogy ülésszakonként legfeljebb két kivételes sürgős tárgyaláshoz lehet csatlakozni. A kivételes sürgős tárgyalásra vonatkozó kérelmet a házelnökhöz kell benyújtani legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával. Kivételes sürgős eljárás elrendelésére ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal lesz lehetőség.

A fideszes Papcsák Ferenc javaslatára egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal rögzítették azt is, hogy a záróvitában minden frakciónak azonos, meghatározott idő áll rendelkezésére.

Megerősítő népszavazást kezdeményezett a Jobbik

A Jobbik megerősítő népszavazást kezdeményezett az alaptörvényhez fűződő átmeneti rendelkezésekről és az új egyházügyi törvényről. A házszabály értelmében bármely képviselő élhet ezzel a lehetőséggel a parlament által már jóváhagyott, de még ki nem hirdetett előterjesztések esetében. Az átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabály rendelkezik a jelenlegi alkotmány hatályon kívül helyezéséről. Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője az MTI-nek elmondta, lelkiismereti okokból kezdeményezik a népszavazás kiírását, hiszen már korábban is azt mondták, hasonló súlyú ügyekben a lakosságnak kellene kimondania a végső szót.

A levezető elnök rendkívüli házbizottság összehívását rendelte el Lázár János javaslatára. A Fidesz frakcióvezetője ügyrendi felszólalásában azt mondta, amennyiben a Ház az átmeneti rendelkezések esetében támogatja a népszavazás kiírását, akkor az eltolja az új alaptörvény hatályba lépését, míg az egyházügyi törvény esetében a „bizniszegyházak" jövőre is több milliárd forintos támogatáshoz juthatnak. Mint mondta, a Jobbikot így „nyilvánvalóan az 1949. évi kommunista alkotmány és a bizniszegyházak támogatása mozgatta" a régi szabályok hatályban tartásakor.

A házbizottság ülésén a Jobbik egy óra szünetet kért. Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője újságíróknak azt mondta: megfontolják, mit lépjenek a jelenlegi helyzetben. Közölte, a Fidesz kérte a népszavazási kezdeményezésük visszavonását, és ezt mérlegelik.

Az alkotmány alapján utasították el a Jobbik népszavazási kezdeményezését

A jobbikos Vona Gábor és Novák Előd írásban tett kezdeményezései, hogy az új alaptörvényhez fűződő átmeneti rendelkezéseket és az új egyházügyi törvényt népszavazás erősítse meg, nem felelnek meg a hatályos alkotmánynak, amelynek értelmében népszavazást a képviselők egyharmada kezdeményezhet, így ezekről az Országgyűlésnek nem kell határoznia – jelentette be a Fidesz frakcióvezetőjének kezdeményezésére összehívott házbizottsági ülést követően az elnöklő Latorcai János a plenáris ülés folytatásán.

Erre reagálva ügyrendi felszólalásban Novák Előd azt mondta, azt, hogy nem egyértelmű a helyzet, az is bizonyítja, hogy a házbizottságban még arra kérték őket, vonják vissza kezdeményezéseiket. A jogászaik összedugták a fejüket és találtak egy olyan értelmezési módot, amely alapján a házelnök úgy dönthet, hogy ez nem egy házszabályszerű beadvány - fűzte hozzá az ellenzéki képviselő, aki szerint a hivatkozott alkotmánybeli paragrafus önálló népszavazási kezdeményezésekre vonatkozik, a házszabály ugyanakkor nem ír elő egyharmados limitet az elfogadott törvényekre vonatkozó népszavazás kezdeményezésénél. Ez igenis egy házszabályszerű javaslat, népszavazás elrendeléséről kellene döntenie az Országgyűlésnek a következő ülésén - hangozatta Novák Előd, hozzátéve ugyanakkor, hogy tudomásul veszik a házelnök jogértelmezését.

Latorcai János válaszában közölte, az alkotmányt a házszabály nem írja fölül, így nem nyit vitát.

Az Országgyűlés határozathozatala első szakaszában változtatott több rendvédelmi tárgyú jogszabályon, elfogadta az új jegybanktörvényt, illetve átmeneti rendelkezéseket fűzött a jövőre hatályba lépő alaptörvényhez.

A kormány eredeti szándékaival ellentétben mégsem jön létre a NIBEK

Pintér Sándor belügyminiszter korábban benyújtott javaslatával ellentétben mégsem jön létre a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK), miután az Országgyűlés elfogadta a fideszes Demeter Ervin ezt indítványozó zárószavazás előtti módosító javaslatát. A parlament előző héten Kövér László házelnök kezdeményezésére még csak arról döntött, hogy a NIBEK nem működhetne új titkosszolgálatként. A NIBEK a kormány eredeti szándéka szerint Magyarország belső biztonsági és bűnügyi helyzetét követte volna figyelemmel, nemzetbiztonsági szolgálatként pedig elemző-értékelő tevékenységet is végzett volna.

A miniszterelnök jelölheti a jegybank új alelnökét

Új, a kormányfő által jelölt alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), hétről kilencre nőhet a monetáristanács-tagok száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben, miután a parlament – 293 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – elfogadta az új jegybanktörvényt.

Korábban az Országgyűlés az Európai Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva több ponton módosította a kormány által benyújtott, január 1-jétől hatályos jogszabályt, amelynek visszavonását levélben kérte Orbán Viktortól az Európai Bizottság elnöke. Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke zárszavában azt hangsúlyozta, hogy az EKB véleményét több mint kilencven százalékban figyelembe vették.

Fontos változás ugyanakkor, hogy az eddigi kettő helyett legfeljebb három MNB-alelnök lehet, és a jelenlegi gyakorlattal szemben a jegybankelnök helyett a kormányfő tesz javaslatot személyükre az államfőnek. A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti. Bővülhet a monetáris tanács létszáma is, a jelenleg héttagú testületnek maximum kilenc tagja lehet. A monetáris tanács jogköre is szélesedik, így feladatai közé tartozik majd, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről.

Jogszabály rögzíti: az MSZP osztozik az MSZMP felelősségében

Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában az Országgyűlés - a Fidesz-KDNP javaslatára - kimondta, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítették azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám most „lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére". Az elfogadott törvény lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami nyugdíj és más juttatások csökkentésére is. A jogszabály szerint a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire. Ezután felsorolja, miért terheli felelősség az MSZMP-t és jogelődeit.

Hozzájárulást kell megállapítani, ha bíróság új fizetési kötelezettséget ró az államra

Szintén az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény elfogadásával mondta ki a parlament, hogy mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az uniós, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás sérelme nélkül, a kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője – aki a törvényjavaslatot Harrach Péterrel, a KDNP-frakció vezetőjével közösen terjesztette be – az MTI kérdésére, hogy kinek kell majd hozzájárulást fizetnie, novemberben azt mondta, „nyilvánvalóan mindenkinek", a társadalomnak viselnie kell az ilyen jellegű többletköltségeket.

Az új alaptörvény részét képező átmeneti törvény pénteki elfogadásával a parlament emellett alkotmányos alapot teremtett arra, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, és ellátásukra új szervezet jöjjön létre. Az összevonásról sarkalatos törvény rendelkezhetne.

Bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot az OBH elnöke

Alkotmányos szinten rögzítették a képviselők, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. A képviselők erről is az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály elfogadásával határoztak. Ugyancsak a név szerinti szavazással elfogadott átmeneti törvény mondja ki, hogy Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása, valamint Jóri András adatvédelmi biztos mandátuma 2012. január 1-jével megszűnik.

Az átmeneti rendelkezések között rögzítették azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják majd, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Ez először 2019-ben lesz így.

A jogszabály alapján bár az ország hivatalos neve Magyarországra változik, továbbra is használható marad a Magyar Köztársaság elnevezés mindaddig, amíg az áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

A gyorsított törvényhozás tervezett egyszerűsítéséről, az ország külföldi megítéléséről, a Magyarországgal szembeni spekulációról, illetve az év legnagyobb kihívásairól is szóltak a képviselők parlamenti napirend előtti felszólalásaikban.

LMP: rendeleti kormányzásra tért át a kormánytöbbség

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a Fidesz-KDNP a házszabály módosítására tett javaslatával felmondta a kormánytöbbség és az ellenzék közötti együttműködést, a rendeleti úton történő kormányzásra tért át. Az ellenzéki jogokkal szembeni hadüzenetként értékelte, hogy – mint mondta – a jövőben akár egy nap alatt is elfogadhatóvá válhatnak törvényjavaslatok, míg a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal szerinte az előterjesztések utolsó pillanatban történő átírásának lehetőségét szentesítik. Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár válaszában azt mondta, a házszabály módosítása csupán időkeret közé szorítja a kormánypártokat és az ellenzéket, a demokratikus vitát azonban nem lehetetleníti el. Emellett Schiffer András figyelmébe ajánlotta, hogy több uniós országban – például Olaszországban, vagy Spanyolországban is – úgy hozhat törvényt a kormány vagy az államfő, hogy arról csak utólag tartanak parlamenti vitát.

MSZP: Magyarország elszigetelődött az elmúlt másfél évben

Józsa István (MSZP) arról szólt, a kormány gazdaságpolitikájának hiteltelensége komolyan akadályozza az ország működését. Magyarország annyira elszigetelődött az elmúlt másfél évben, hogy mára a világ nyolcadik legkockázatosabban finanszírozható államává vált – mondta. Az ellenzéki politikus szerint a kormánytöbbség pénteken olyan törvényeket akar elfogadtatni az Országgyűléssel, amelyek az eddigieknél is jobban aláássák a Magyarországgal szembeni befektetői bizalmat, és későbbi kivonulásukra utalva hozzátette, ebben a szocialisták nem hajlandóak részt venni. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában azt emelte ki, hogy Magyarországnak a szocialista kormányok idején felhalmozott adósságot kell visszafizetnie. Hozzátette: az eddig elfogadott gazdasági tárgyú törvények, így például a Széll Kálmán Terv végrehajtásával, valamint strukturális reformokkal a jövőben javulhat az ország hitelminősítői megítélése is.

Jobbik: 2011 a spekulánsok éve volt

Vona Gábor 2011-et a Magyarország elleni spekuláció éveként értékelte, a Jobbik frakcióvezetője a spekulánsok közé sorolta az amerikai-izraeli lobbit, a kormányt, illetve a szocialistákat is. Kommunikációs trükknek minősítette volt a kormány szabadságharcát, amelyet szerinte az amerikai-izraeli lobbi még így sem tudott elfogadni, ezért támadást indított a forint ellen. Vona Gábor szerint a kabinet a valóságban gazdasági polgárháborút robbantott ki, amivel a szegények pénzét a gazdagabbaknak adták. Ő azonban úgy látja, a legfelháborítóbb spekulációt az MSZP követte el azzal, hogy az ország minél rosszabb külföldi megítéléséért tettek. Cséfalvay Zoltán úgy reagált, ha mindenáron jelzőt keresünk az évnek, sokkal szerencsésebb lenne a piaci türelmetlenség, vagy az euróválság évének nevezni 2011-et.

KDNP: a kormánytöbbség minden nagy kihívást sikeresen teljesített

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint a kormánytöbbség három nagy kihívásnak tett eleget. Ezek közé sorolta, hogy a törvényhozási munkával keretet adtak Magyarország megújításához. Mint mondta, ez sok munkát és nagy tempót igényelt, de sikeresen végrehajtották. Kiemelte még, hogy eredményesen kezdtek hozzá az államadósság és a költségvetési hiány csökkentésének, illetve devizahiteleseket segítő munkájuk révén „megnyíltak a pénzesládák és azok kaptak belőle, akik a leginkább rászorultak".

A kereszténydemokrata képviselő a harmadik kihívásként az ellenzék parlamenti viselkedését említette, szerinte ugyanis provokatív cselekményeik alkalmasak voltak Magyarország lejáratására. Harrach Péter szerint az LMP az MSZP-vel összefogva demokrácia ellenes cselekményeket hajt végre a demokrácia védelmére hivatkozva. Egy az LMP-s Ertsey Katalinra vonatkozó bekiabálásra válaszolva kijelentette: „képviselőtársam azzal vádol, hogy átléptem valakin, bocsásson meg, ez ülőhelyzetben is elég nehéz lett volna". Rétvári Bence válaszában az új alaptörvény fontosságára hívta fel a figyelmet, mint mondta az a következő évtizedekre is meghatározhatja Magyarország demokratikus közjogi berendezkedését.

Fidesz: az ideinél is nehezebb év lesz 2012

Lázár János szerint a kormánypárti képviselők helyt álltak 2011-ben, munkájukkal a hazájukat szolgálták, azonban úgy látja, a 2012-es év az ideinél is nehezebb lesz. A Fidesz frakcióvezetője - Harrach Péterrel ellentétben - további akciókra biztatta az ellenzéket, hiszen szerinte azok csak azt a képet erősítik az emberekben, hogy Magyarországon kizárólag a Fidesz-KDNP jelent kormányképes erőt. Lázár János a december 23-i ellenzéki tüntetésre kitérve megjegyezte, a rendőrség talán túlzott reakciókat fejtett ki a parlament körül tüntetőkkel szemben. A kormánypárti politikus ugyanakkor azt javasolta az ellenzéknek, most azokhoz a bankokhoz kellene odaláncolnia magát, akik az év utolsó munkanapján nehezítik a végtörlesztés igénybevételét. A kormánypárti politikus szerint az Országgyűlés több húsz éves adósságának tett eleget, így például döntött arról, hogy 2014-től a jelenleginél kisebb parlament ülhet össze. Hangsúlyozta továbbá, hogy 2010 óta összesen 1.200 milliárd forint folyt be a különadókból és ha ez a vállalati hozzájárulás nincs, akkor ezt az összeget az emberektől kellett volna beszedni.

A szocialista frakció ezt követően kivonult, de üresek lettek az LMP padsorai is és a Demokratikus Koalíció független képviselői is távol maradnak az üléstől.