A gyöngyöspatai konfliktust vizsgáló eseti bizottság jelentésének elfogadásáról szóló határozati javaslat általános vitájával fejeződött be a Parlament hétfői ülésnapja.

Egyenruhás bűnözés, gyöngyöspatai események – vezérszónoki kör

Az Országgyűlés hétfőn este kezdte tárgyalni a gyöngyöspatai konfliktust vizsgáló eseti bizottság jelentését.

Kocsis Máté (Fidesz), az úgynevezett egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság elnöke a jelentést ismertető expozéjában hangsúlyozta: a rendőrség szakszerűen és törvényesen lépett fel tavaly Gyöngyöspatán, és szerinte ennek köszönhető, hogy nem történt súlyosabb bűncselekmény a településen. A kormány nevében Kontrát Károly belügyi államtitkár kért szót, aki egyetértett a jelentésben megfogalmazottakkal.

Csöbör Katalin, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy 2011 tavaszáig a gyöngyöspatai bűncselekmények száma és súlya nem haladta meg a megyei és országos átlagot. Szerint ez csak azután következett be, hogy a Jobbik szembe helyezte magát a jogállamisággal és a demokratikus értékekkel, és etnikai feszültségkeltésbe, megfélemlítésébe kezdett.

Harangozó Tamás, az MSZP álláspontját ismertetve azt mondta, a bizottság „előre legyártotta az ítéletet", hiszen szerinte az abban foglalt politikai ítéletek már a testület megalakítására vonatkozó határozati javaslatban is szerepeltek.

A Jobbik elnöke, Vona Gábor ugyancsak azon véleményének adott hangot, hogy a kormánypártok koncepciós eljárással készítették a bizottság jelentését. Beszédében sértőnek nevezte a jelentésben olvasható egyenruhás bűnözés kifejezés használatát, mondván a Gyöngyöspatára egyenruhában érkezők minden esetben a törvényeket betartva cselekedtek.

Mile Lajos, az LMP vezérszónoka visszautasította, hogy pártja hisztériakeltésen, politikai haszonszerzésen, vagy az ország lejáratásán dolgozott volna Gyöngyöspatán.

Az MSZP zárt ülést kért

Harangozó Tamás (MSZP) zárt ülés elrendelését kérte a levezető elnöktől, mondván szeretnék elérni, hogy ne csak az eseti bizottság tagjai, hanem valamennyi országgyűlési képviselő megismerhesse a jelentés összeállításakor felhasznált, ám abból titkosításuk miatt kimaradt információkat. A zárt ülés elrendelését a Jobbik és az LMP is támogatta, az erről szóló szavazás azonban eredménytelen lett, mivel a Ház este nyolc órakor határozatképtelen volt. A napirend megváltoztatásához az összes képviselő kétharmadának támogatása kellett volna, ám az esti órában mindössze 26 ellenzéki képviselő nyomta meg az igen gombot, míg hárman szavaztak a vita zárttá nyilvánítása ellen.

Egyenruhás bűnözés, gyöngyöspatai események - képviselői felszólalások

A képviselői felszólalás lehetőségével a vitában leginkább jobbikos honatyák éltek. Balczó Zoltán közölte: hazugság azt állítani, hogy a Jobbik tudatosan állított elő közbiztonságilag labilis helyzetet azért, hogy politikai tőkét kovácsoljon belőle. Frakciótársa, Sneider Tamás azt mondta, azt tették Gyöngyöspatán, amit tenniük kellett, foglalkoztak a helyiek ügyeivel. Szerinte az nem igaz, hogy a Jobbik nem tesz semmit a rendfenntartásban, mert Juhász Oszkár jobbikos polgármester is részt vesz benne.

A keresztény-demokrata Básthy Tamás azt hangsúlyozta, nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki hibázott többet, hanem az, hogy jó úton jár-e az ország. Szerinte szüksége van a jövő Magyarországának egy korszerű, a magyar értékeket gyarapító cigányságra, nem lehet őket nélkülözni.

Mile Lajos (LMP) visszautasította, hogy a jelentésben Richard Fieldet összemosták az LMP-vel. Mint mondta, az LMP egyetlen szervezetének sem tagja Richard Field, és semmilyen felhatalmazása nem volt a párttól. Hozzátette: az LMP visszautasítja a pártot ért vádakat, mert azok alaptalanok. Azt kérte, hogy vonják vissza a jelentést és egy „korrektebb, árnyaltabb, igazmondóbb" jelentést készítsenek.

Schiffer András (LMP) hazugsággyűjteménynek nevezte a jelentést és azt mondta, biztosak abban, hogy a kormányt és a Fideszt nem az igazság érdekli, azt akarták megmutatni, hogy a két ellenzéki párt a bűnös, holott a történtek a kormány kudarcára vezethetők vissza.

Mile Lajos után Schiffer András is visszautasította az őket ért vádakat és azt mondta, Kocsis Máté hazudik, és nem is volt kíváncsi az igazságra.

Kocsis Máté előterjesztőként a vitát követően Schiffer András felszólalását „primitív vádaskodásnak" nevezte és nem kívánt arra érdemben reagálni. Hozzátette: a bizottság vizsgálta a kormány felelősségét is, de nem találtak hiányosságot. Kocsis Máté közölte: tudja, soha nem lesz egyetértés köztük ebben az ügyben, de meglepte, hogy az ellenzék úgy akarja beállítani a történteket, hogy azért rajtuk kívül mindenki felelős.

Kontrát Károly államtitkár azt mondta, a rendőrség mindenben törvényesen járt el és megköszönte Vona Gábornak, hogy ezt elismerte.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Napirend után Herman Ottóról

Napirend utáni felszólalásra csak Magyar Zoltán (Jobbik) jelentkezett, aki „Mi lesz veled magyar vidék?" című felszólalás-sorozatában hétfőn Herman Ottó természettudós életútját mutatta be.

A felszólalás után Lezsák Sándor lezárta a parlament hétfői ülését, a képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.

A hétfői határozathozatalok során elfogadta az Országgyűlés hetven egészségügyi intézmény állami kézbe adását, valamint a személyszállítási törvényt.

Újraszabályozták a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások szabályait

A képviselők hétfőn a kormány javaslatára újraszabályozták a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások szabályait, arra hivatkozva, hogy a kulturális örökség védelmében végzett régészeti feltárások a jövőben az állam érdekein túl ne tegyék terhesebbé a fejlesztéspolitikai, valamint infrastrukturális elképzelések megvalósítását. Az Országgyűlés a kérdés részletszabályainak kidolgozására a kabinetnek adott felhatalmazást. Az előterjesztést 228 igen szavazattal, 93 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

Hetven egészségügyi intézmény kerül az államhoz

Az Országgyűlés hétfői döntése alapján május 1-jével összesen hetven egészségügyi intézmény kerül át az önkormányzatoktól az államhoz, közülük 54 kórháznak az állam lesz a tulajdonosa és a fenntartója is. A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről szóló előterjesztést, amelyet Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter nyújtott be, 240 kormánypárti igen szavazattal, 82 ellenében fogadta el a Ház. A jogszabály szerint összesen hetven egészségügyi intézmény kerül át az államhoz: 54 kórháznak május 1-jével fenntartója és tulajdonosa is lesz az állam. Tizenhat esetében most az átvett feladat ellátásához használt önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon kerül az államhoz, közülük hét már az év eleje óta állami tulajdon.

A tulajdonjog és a fenntartói jog átruházása az államra nem érinti az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségét, a lekötött kapacitásainak mértékét, valamint az érvényes szerződés szerinti finanszírozásra való jogosultságát, az átvett feladathoz kapcsolódó egészségügyi ellátási szerződések és megállapodások, valamint az ezekhez kapcsolódó vagyonkezelési szerződések érvényességét. Ugyanakkor a megállapodásokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet az év végéig felmondhatja.

Elfogadták a személyszállítási törvényt

Szolgáltatásközpontú, átlátható támogatási módokon keresztül ellentételezett, a társadalom és a költségvetés teherbíró képességét figyelembe vevő egységes közszolgáltatási személyszállítási rendszer létrehozását tűzte ki célul a hétfőn elfogadott személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény. A 233 igen 82 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály a közösségi közlekedés elsőbbségét kívánja elősegíteni az egyéni közlekedéssel szemben, megfelel a személyszállításra vonatkozó európai uniós követelményeknek, megteremti az előre tervezhető, átlátható és fenntartható finanszírozást. A törvény kiterjed a Magyarország területén végzett belföldi és nemzetközi közúti és vasúti személyszállítási szolgáltatásra, a saját számlás személyszállításra, a vízi személyszállítási közszolgáltatásra, az iskolabusszal, közösségi busszal végzett személyszállításra. Ugyanakkor nem terjed ki az idegenforgalmi szolgáltatás részeként végzett vízi személyszállításra, a különleges szállítási igénnyel rendelkező utascsoportoknak nyújtott nem közforgalmi szolgáltatásra, például a betegszállításra.

Módosították a köznevelésről szóló törvényt

Font Sándor (Fidesz) önálló indítványának nyomán módosította a Ház a közoktatásról szóló törvényt, amely szerint az új oktatási törvény hatályba lépésig nem csak az önkormányzati, hanem a többcélú kistérségi társulások által fenntartott oktatási intézmények is köthetnek új közoktatási megállapodásokat. A képviselő szerint erre eddig azért nem volt lehetőség, mert egy téves törlés miatt a tavaly az önkormányzatok konszolidációja kapcsán alkotott törvényből eltűnt az erre vonatkozó mondat. Hoffmann Rózsa államtitkár felszólalása szerint a kormány támogatja az előterjesztést, és támogatásáról biztosította a képviselőt Révész Máriusz (Fidesz) is. Hiller István (MSZP) szerint kiderült, hogy a közoktatási törvény megalkotásánál nemhogy szakmai, de frakción belüli egyeztetés sem volt. Úgy fogalmazott, nagy a nyomás a kormányon, mert egy „sereg" kistérségi társulás el akarja kerülni az államosítást.  A független Kolber István az egyházi fenntartású intézményekről beszélt, mint mondta, olyan körülményeket teremtett a kormány, hogy az önkormányzatok az egyházaknak adják át az oktatási intézményeket. Font Sándor a vitában elhangzottakra úgy reagált, nem igaz, hogy a kistérségi társulások menekülni akarnak az államosítás elől. Az általános vita után - mivel módosító javaslat nem érkezett - a Ház 262 igen, 15 nem és 5 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot.

A képviselők vita nélkül, 226 igen, 3 nem és 4 tartózkodással elfogadták azt a javaslatot, amely Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsággá nevezi át a Parlament Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságát.

A magyar föld védelméről, a babakötvényről, a komáromi Sellye János kórházról, a Budapesti Corvinus Egyetemről és társasági adókedvezményről volt szó az azonnali kérdések, majd a kérdések sorában az Országgyűlésben.

Jobbik: mit tesz a kormány a magyar föld védelme érdekében?

Bana Tibor azt kérdezte, mit tesz a kormány magyar föld megvédése érdekében, hiszen konkrét ígéretek hangzottak el. Az a határozott álláspontjuk, hogy a magyar termőföld magyar kézben tartása az egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdés a jövőre nézve – mondta, és utalt a Vas megyében, az Őrségben külföldiek által birtokolt területekre, Leszögezte: mindent megtesznek, hogy lehetetlenné tegyék a külföldiek földszerzését. Budai Gyula államtitkár felidézve az eddigi intézkedéseket kiemelte többek között a földmoratórium további három évvel való meghosszabbítását, és az állam elővásárlási jogát. A kormány március 30-án döntött a tárcaközi bizottság létrehozásáról, amely a zsebszerződések ügyében illetékes. Jelezte: szerdán tárgyalja a kormány az egységes Btk-t, amelyben a zsebszerződésekre törvényi tényállást fogalmaznak meg, a büntetőjog eszközeivel üldözik az ilyen szerződések megkötőit, és a közreműködő ügyvéd is érintett lesz. Emellett a földhivatalok is fokozott szerepet kapnak majd.

MSZP: mi lesz a babakötvény sorsa?

Simon Gábor a kérdések között a babakötvény sorsáról érdeklődött, és azt mondta, sajtóértesülések szerint a kormány átvenné a bankoktól ezen számlák vezetését, és ezt a lehetőséget hasonló módon a magánnyugdíj-pénztárakhoz államosítani kívánja. Szerinte sok gyermek számára ugyanakkor ez jelentheti a tervezhető jövő alapját. Czomba Sándor államtitkár közölte: a vonatkozó rendelkezés szerint egyszerűbbé tennék a számlanyitás körülményeit, eltörölnék az éves befizetési korlátot, lehetőséget teremtenek a számlanyitásra jogosultak és tulajdonosok körének bővítésére. Ezzel az a cél, hogy a babakötvények biztonságos, magas hozamot garantáló megtakarítási formát jelentsenek. Tavaly közel 570 ezer gyermek részére nyitott a kincstár babakötvényt, a támogatások együttes összege a 30 milliárdot meghaladja, ebből 23 milliárdot kezel az államkincstár.

Jobbik: mi lesz a komáromi Sellye János kórházzal?

Vágó Sebestyén a komáromi Sellye János kórház jövőre miatt fogalmazta meg aggodalmait, s azt mondta: május 1. után állami fenntartású lesz az intézmény, és a városban, a környéken élők egyértelmű akarata, hogy a kórház jelenlegi formában működjön tovább. A vonatkozó aláírásgyűjtő íveket hatezren látták el kézjegyükkel - jelezte, és azon véleményének adott hangot, hogy az átalakítások után sérül a megyében élők hozzáférése. Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta, hogy az új struktúra kialakításakor olyan rendszert hoznak létre, amely hatékony, biztonságos betegellátást nyújt, és felszámolja a területi egyenlőtlenségeket. Mélyreható elemzések készültek, egyeztetések történtek – jelezte, majd hozzátette: az intézmény továbbra is működik majd, a struktúrája racionálisan alakul a térségben betöltendő szerepe szerint.

LMP: miért „mennek neki baltával, fejszével" a Budapesti Corvinus Egyetemnek is?

Karácsony Gergely a Budapesti Corvinus Egyetem jövőjéről szóló friss hírekre hivatkozva azt mondta: ezek szerint a legjobb egyetemek közé tartozó Közgázt ismét szét akarják szedni, ez a most még független intézmény működésének végét jelentené. Kiemelte: az eddig oktatáspolitika alapján nyilvánvaló a kabinet célja, a kapacitások általános csökkentése. Kitért arra, hogy a felsőoktatásra szánt források GDP-arányos ráfordítása Hoffmann Rózsa hivatalba lépése óta 17 százalékkal csökkentek. Úgy látta: az átalakítások egyértelmű áldozata Corvinus lenne. Miért folytatják a felsőoktatás feldúlását, miért akarják darabokban látni „az ország egyik legrégebbi és legszínvonalasabb képzést nyújtó egyetemét?" – sorolta kérdéseit. Hoffmann Rózsa szerint kérdést komolyan nem lehet alapozni mendemondákra. Az ellenzéki képviselő kérdésében számos félreértés van - mondta az oktatási államtitkár, és példaként említette 17 százalékos csökkenésről szóló állítását. Megjegyezte:  sosem volt ennyi, a ráfordítás jelen pillanatban 1,5 százalék, míg az unióban 1,1 százalék. Az oktatási államtitkár közölte: a múlt héten személyesen tárgyalt a BCE rektorával. Szó sincs  szétdarabolásáról, de ott is meg kell keresni azt a megoldást, ami orvosolja a tíz évre visszavezethető problémákat. Nyugalomra, nyugodt tervezésre van szükség, ebben pedig nem baltával kellene fenyegetni, hanem közös gondolkodással kellene részt venni – fogalmazott.

MSZP: van lehetőség a társasági adókedvezmény kiterjesztésére más tradicionális sikersportágaknál?  

Pál Béla a társasági adókedvezmény kiterjesztésének lehetőségéről érdeklődött. A szocialista politikus felidézve a tavaly életbe lépett törvényt azt mondta, hogy ez lehetőség óriási pénzbőséget hozott az öt kiemelt látványcsapat-sportágnál, de fennáll a veszély, hogy más nagy hagyományú sportágaknál az aránytalanságok alakulnak ki. Mikor terjeszti ki ezt a társasági adókedvezmény lehetőségét más tradicionális sportágakra? - kérdezte, hozzátéve: ez különösen fontos lehet az olimpia évében. Czene Attila államtitkár azt mondta: a statisztikák szerint a Magyarországon működő cégek korábban 7,5-11 milliárd forintot költöttek sportcélú támogatásokra, míg az intézkedés hatására tavaly 24 milliárd áramlott be az érintett öt sportághoz. A célokban egyetértett, de azt kérte, legyen türelemmel, várják meg az első egy év eredményeit, és a jövő évi költségvetés mozgásterét, és akkor térjenek vissza a kérdésre.

Az LMP az adórendszerről, a Fidesz a külhoni magyar óvodák évéről, az MSZP az elektronikus ügyintézésről, a KDNP a jogtiszta szoftverekről, a Jobbik pedig a kilakoltatásokról beszélt a parlamentben, az azonnali kérdések órájában.

LMP: mit tesz a kormány az egyre bonyolultabb adórendszer ellen?

Vágó Gábor (LMP) arról beszélt, hogy szerinte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a két éven belüli adóváltozások rekordját akarja megdönteni, de ennek ellenére a magyar adórendszer továbbra sem versenyképes, ráadásul a kormányprogramban meghirdetett célokkal is ellentétes a szakminiszter tevékenysége. Az LMP-s politikus azt szerette volna tudni, hogy mikor lesz vége az adórendszeren belüli folyamatos – sokszor egymással ellentétes hatású – változtatásoknak. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válaszában leszögezte: a kormány célja továbbra is az, hogy a munkát és tőkét terhelő adók helyett az indirekt adózás felé tolja az adórendszeren belüli hangsúlyt, így ezt a célt szolgálják a most nyilvánosságra került változtatások is. A miniszter hozzátette: 6,4 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó bére, a mostani adóváltozásokra pedig a gazdasági viszonyok változása miatt van szükség.

Fidesz a külhoni magyar óvodák évéről

Potápi Árpád János (Fidesz) arról kérdezte a kormányt, hogy milyenek az első visszajelzések a 2012 a külhoni óvodák éve című programmal kapcsolatban. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válaszában elmondta: a programot 2012. február 16-án jelentette be a nemzetpolitikai államtitkárság. A program legfontosabb elemei a módszertani csomag, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kiemelt figyelme, a továbbképzési program - amelyben száz külhoni óvónő vehet részt – és az úgynevezett „körút", amelynek célja a jó magyar gyakorlatok eljuttatása a külhoni óvodákba.

MSZP: hol késnek a végrehajtási rendeletek?

Az MSZP-s Baja Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy az elektronikus ügyintézésre vonatkozó új előírásoknak április 1-jén kellett volna hatályba lépniük. A kormányrendeleteket azonban csak április 21-én hirdették ki - jelezte a szocialista politikus, hozzátéve, hogy az elektronikus ügyintézési szolgáltatások részletes műszaki feltételeiről szóló rendelet a mai napig nem jelent meg. Baja Ferenc bírálta a tájékoztatás hiányát is. Válaszában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi tárcavezető azt mondta, a végrehajtási rendeletek megjelentek a Magyar Közlönyben, késlekedésről nincs szó, sőt ezek egy olyan új szemléletű elektronikus közigazgatást tesznek lehetővé, amellyel áttekinthetőbbé, kényelmesebbé válhatnak az elérhető szolgáltatások.

A KDNP a jogtiszta szoftverekről

A KDNP-s Földi László felszólalásában felidézte, hogy az elmúlt tíz évben összesen csaknem 12 milliárd forintot költött az állam a tisztaszoftver-programra, ám ezért a pénzért tulajdonjogot nem szerzett. A licence-szerződések lejártak - jelezte, majd arról érdeklődött, hogyan áll a program jelenleg. Válaszában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, a program keretében az állam a magyar közoktatási intézményeknek lehetővé teszi a jogtiszta licence-használatot, és a kormány is biztosítja a közoktatás működéséhez és az informatikai érettségi lebonyolításához szükséges licenceket, az elvi megállapodások megszülettek. Ezek alapján a díjak egymilliárd forintba kerülnek majd, amely az egyéves bérleti összeg mellett 250 ezerrel bővíti azon közoktatási felhasználók számát, akik hozzáférhetnek a nyílt forráskódú, speciális oktatású szoftvercsomagokhoz. Az államtitkár kitért ugyanakkor arra is, hogy folyamatban van a program teljes körű felülvizsgálata.

Jobbik: hány család otthonát adják még a bankoknak?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kilakoltatásokról beszélt, amelyek – mint hangsúlyozta – nem csak a devizaadósokat veszélyeztetik. Míg a Nemzeti Eszközkezelő nyolcezer család megmentését ígéri, addig a kilakoltatási kvóta alapján idén összesen 12 ezer család kerülhet utcára – jelezte. Mi lesz ezekkel az emberekkel? – kérdezte. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára emlékeztetett, a kabinet kidolgozta a megoldási lehetőségeket az adósoknak, hogy megmeneküljenek a kilakoltatástól.

Az LMP a nők foglalkoztatásáért dolgozó miniszteri biztosról

Ertsey Katalin (LMP) arról beszélt, hogy a nők szempontjából nagyon fontos, hogy a kormány, bár megkésve, de létrehozta azt a miniszteri biztosi posztot, amely a nők munkaerő-piaci helyzetének javítását szolgálja. Emlékeztetett, hogy az LMP még 2010-ben tett javaslatot az Országgyűlésnek ebben a témában, mégpedig azért, hogy a munka és a család összeegyeztetése ne legyen megoldhatatlan probléma, ezzel ugyanis a tragikus népesedési mutatókon is javítani lehetne. Az LMP-s politikus ugyanakkor úgy véli, hat hónap nem lesz elég arra, hogy a miniszteri biztos eredményeket érjen el. Válaszában Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár jelezte, azért fél évre nevezték ki a miniszteri biztost, mert ennyire lehetetett, azonban ha úgy vélik majd, hogy szükség van munkája folytatására, annak nem lesz akadálya.

Az MSZP a gazdaságpolitikáról, a Jobbik az ország jó hírnevéről, a KDNP pedig a munkahelyi balesetekről kérdezett az interpellációk során, majd ezt követően az azonnali kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés ülése.

MSZP: változás kell a gazdaságpolitikában!

Szekeres Imre (MSZP) arról beszélt, hogy változásra van szükség gazdaságpolitikában, ezért azt kérdezte, hogy vannak-e erre vonatkozó elképzelések a kabinetben. Szerinte a kormány két évvel ezelőtt munkalehetőséget, csökkenő adókat és gazdasági növekedést ígért, ezzel ellentétben azonban növelte az adókat, csökkent a munkahelyek száma, és kiderült, hogy stagnálás vagy visszaesés lesz Magyarországon. A kormány most adóemeléssel, sarcolással 150 milliárd forint plusz megszorítást vezet be – tette hozzá utalva többek között a pénzügyi tranzakciós adó tervére. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a kormány világosan látja az adórendszer átalakításának irányát, másfél éve egy olyan adóreform zajlik, amelynek lényege a munkahelyteremtés és a vállalkozások ösztönzése, úgy, hogy közben az államháztartási egyensúlyt is megmaradjon. Önök erre nem voltak képesek az elmúlt nyolc évben - jegyezte meg. Hangsúlyozta: a bevezetendő új adóknál a kormány ragaszkodik azokhoz az alapelvekhez, hogy széles adóalapot terheljen, rendkívül alacsony kulccsal és a forgalom adóztatását fogja át. Szerinte a Szekeres Imre által említett pénzügyi tranzakciós illeték is ide tartozik.

Jobbik: mit tesz a kormány az ország jó hírnevének megőrzése érdekében?

Kiss Sándor (Jobbik) a magyar romák által Kanadában elkövetett bűncselekményekkel – színesfémlopás, „csicskáztatás" – kapcsolatban kérdezte a kormányt. Szerinte ugyanis ezek az emberek nagyon rossz fényt vetnek egész Magyarországra. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, hogy mit tesz a kormány annak tudatosítása érdekében, hogy nem magyarok, hanem magyar cigányok követik el ezeket a bűncselekményeket. Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában a Jason Kenney kanadai menekült- és állampolgárságügyi miniszter nyilatkozatát idézte, amely szerint a kanadai kormány mindeddig nem tudta megállítani azoknak a romáknak az áradatát, akik vissza akarnak élni az ország menekültügyi rendszerével, de reméli, hogy mihamarabb elkészül egy új törvény az új és gyorsabb menekültügyi rendszer előtt. A kanadai miniszter azt is nyilatkozta: bizonyíték van arra, hogy a Magyarországról érkező romák esetében embercsempészetről van szó.

KDNP: újabb lépések kellenek a munkavédelem erősítése érdekében

Tarnai Richárd (KDNP) az április 28-i munkabalesetben elhunyt és megsérült emberek emléknapja alkalmából szólalt fel. Arról beszélt: kezdeményezni fogja, hogy a munkavédelmi szabályok terjedjenek ki a munkavégzés hatókörében tartózkodó nem munkavállalókra is. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában elmondta: a munka világának nem csak versenyképesnek, hanem biztonságosnak is kell lennie. Biztonságosnak a megrendelők és fogyasztók, a munkavállalók és a munkáltatók felé is. Ismertette, hogy 2011-ben 17 ezer munkahelyi baleset történt, ebből 80 volt halálos, amely magas szám, bár csökkenő tendenciát mutat. Az államtitkár hozzátette, hogy a kormány támogathatónak tartja, hogy a védő intézkedések terjedjenek ki a hatókörben tartózkodó személyekre is.

Azonnali kérdések

MSZP: egyoldalúan módosítana közmunka-szerződést a BM?

Tóbiás József (MSZP) a Közép-Duna völgyi vízügyi igazgatóság által kötött közmunkaprogrammal kapcsolatos szerződésről kérdezett. Szerinte ugyanis a 62 érintett emberrel a Belügyminisztérium (BM) egyoldalúan akart szerződést módosítani, méghozzá annak érdekében, hogy a munkások ne kapjanak utazási hozzájárulást. Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában – mivel Tóbiás József előre nem jelölte meg a konkrét szerződést, amelyről kérdez – azt hangsúlyozta: 2012-ben 209 ezer ember dolgozik a közfoglalkoztatási programon keresztül összesen 132 milliárd forint összegben.

Jobbik: mit tesz az ügyészség a zsebszerződések ellen?

Hegedűs Lórántné (Jobbik) a zsebszerződések ellen emelt szót, szerinte ugyanis bár ez törvényileg nem lenne lehetséges, de ma már több mint egymillió hektár van külföldi kézben zsebszerződéseken keresztül. Az ellenzéki politikus azt kérdezte a Legfőbb Ügyészségtől, hogy mit tesznek ez ellen a gyakorlat ellen? Varga Zs. András legfőbb ügyész-helyettes válaszában ismertette: az ügyész a 2012-es januári változások óta nem vizsgálódhat minden esetben, hanem csak akkor, ha valamilyen törvénysértésről hivatali hatáskörben tudomást szerez. Leszögezte: ha bárkinek visszaélésről van tudomása, akkor az jelezze az ügyészség felé. Magyar Zoltán (Jobbik) a viszonválaszban azt kérdezte,ha 2012-ig vizsgálódhattak volna az ügyészségek, akkor miért nem tették, ha pedig most nem vizsgálódhatnak, akkor ezt változtassa meg a kormány. Az ellenzéki politikus emellett felajánlotta a segítségül az információikat az ügyészségnek.

Az IMF-tárgyalásokról, egy külügyi közbeszerzési eljárásról, a volt Malév dolgozók juttatásairól és a színesfém-kereskedelem szabályozásáról beszéltek a képviselők a hétfői interpellációk során az Országgyűlésben.

Napirend: időkeretben tárgyalják a gyöngyöspatai eseményekkel foglalkozó jelentést

Az Országgyűlés döntött arról, hogy 4 óra 20 perces időkeretben tárgyalja meg a gyöngyöspatai eseményekkel foglalkozó eseti bizottság jelentését, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozatot. A Fidesz képviselőcsoportjának javaslatára határoztak arról is, hogy a szakképzésről szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitáját nem a hétfői ülésen folytatják le.

Interpellációk

Az MSZP a IMF-tárgyalások feltételeiről

Bárándy Gergely, az MSZP képviselője IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban azt kérdezte, miért nem hozzák nyilvánosságra Robák Ferenc nagykövet Martonyi János külügyminiszternek írt levelét, amelyben sajtóhírek szerint arról tájékoztatott, hogy a Velencei Bizottság által, az igazságszolgáltatással kapcsolatban megfogalmazott feltételeket teljesíteni kell az IMF-hiteltárgyalások megkezdéséhez. A szocialista politikus szerint álszent és hamis a kormány részéről azt állítani, hogy a tárgyalások megkezdéséhez nem lett volna szabad feltételül kötni az igazságügyi reform jórészének visszavonását. Ez nem politikai feltétel, hanem a gazdasági helyzetet közvetlenül befolyásoló tényező, hiszen a biztonságos gazdasági környezet kialakulása feltételezi az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét – hangsúlyozta. Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában jelezte: Bárándy Gergely minősített anyagról kért tájékoztatást. A képviselő felszólalására reagálva visszakérdezett: nem az volt-e álszent és hamis, hogy az előző kormány pannon pumával és szárnyaló gazdasággal szédítette a lakosságot, miközben külföldre hamis adatokat szolgáltatott. Kijelentette: a magyar kormány folyamatosan tárgyal az Európai Bizottsággal, a Velencei Bizottsággal, és az IMF-fel is, és ezek a tárgyalások jól haladnak.

A Jobbik egy külügyi közbeszerzést kifogásol

Volner János, a Jobbik képviselője interpellációjában egy, a külügyi telekommunikációs hálózattal kapcsolatos közbeszerzést kifogásolt. Mint mondta, a meghívásos pályázaton egy „„származását tekintve erősen SZDSZ-közeliként ismert cégcsoportot" hoztak helyzetbe, de „véletlenül" itt dolgozik a Fidesz egy korábbi politikai tanácsadója is. Úgy fogalmazott: „Fidesz-kormány bőkezűen, a legtöbbször a látszatra sem ügyelve osztogatja a haveri cégeknek az adófizetők milliárdjait". Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közbeszerzési eljárás még nem zárult le, a szerződést még nem kötöttek, ugyanakkor a szerződés értéke öt év alatt sem haladja meg az egy milliárd forintot. Hangsúlyozta, a külképviseletek telefonhálózatának karbantartására, fejlesztésére írtak ki közbeszerzést, tekintettel arra, hogy az elmúlt nyolc évben nem volt fejlesztés ezen a területen.

LMP: mi lesz a volt Malév dolgozóinak járandóságával?

Scheiring Gábor, LMP-s képviselő, Szél Bernadettel együtt benyújtott interpellációjában azt kérdezte, hogy ha Malév felszámolása során kiderül, hogy nem lesz fedezet a dolgozók követeléseinek kifizetéséire, akkor mit kíván tenni a kormány, hogy ne hagyja cserben a dolgozókat. Szerinte a 2600 dolgozó abban sem nagyon bízhat, hogy jogos járandóságukhoz hozzájut. Mint mondta, a volt Malév dolgozóinak mintegy 8,2 milliárd forint nagyságú követelésének csak egy töredéke térülhet meg a bérgarancia alapból. Fónagy János államtitkár válaszában jelezte: nem 2600, hanem 2000 dolgozót érintettek a Malévvel kapcsolatos elbocsátások és az elbocsátott dolgozók teljes követelése 6,6 milliárd forintot tett ki. Hangsúlyozta, hogy a dolgozók rendben megkapták januári, februári bérüket és az állásidőre járó juttatásukat. A kormány mindent megtesz az elbocsátott dolgozók mielőbbi munkához jutása érdekében, az elbocsátott dolgozók nem maradtak magukra – hangsúlyozta.

Fidesz: mikor várható a színesfém kereskedelem szabályozása?

Pócs János (Fidesz) a „színesfém biznisz" kapcsán azt javasolta, hogy a dohánykereskedelemben tervezetthez hasonlóan a színesfém-felvásárlás is legyen állami monopólium, és a felvásárló telepeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és a rendőrséggel összeköttetésben működtessék. Szerinte erre azért van szükség, mert minden eddigi szigorító eljárást egy-két lépéssel megelőznek a színesfém-tolvajok módszerei. Az ártatlanság vélelme kijár, de a felvásárló és a beszállító is megtalálja a kiskapukat, ha akarja – fogalmazott. Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: a kormány olyan megoldást tud támogatni, amely biztonságot teremt, de a tisztességes kereskedőket nem hozza hátrányba. Mint mondta, a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére munkacsoport alakult, így készült el a fémtörvény módosítása, amelyet még a tavaszi ülésen benyújthatnak az Országgyűlésnek.

A kormány gazdaságpolitikáját bírálta a három ellenzéki felszólaló a napirend előtti felszólalások során, hangsúlyozva: az elhibázott lépések árát az embereknek kell megfizetniük. A fideszes felszólaló a rendőrség hatékony fellépését méltatta, míg a KDNP a politikai kultúra javításának fontosságát hangsúlyozta.

A napirend előtti felszólalások előtt május 2-án 10 órára tűzte ki az államfőválasztást a házelnöki jogokat gyakorló Lezsák Sándor alelnök, aki erre vonatkozóan elindította a pénteken reggel 8 óráig tartó jelölési eljárást. Lezsák Sándor közölte azt is: levélben tájékoztatta Molnár Csaba független képviselőt arról, hogy a képviselőcsoport alakításáról szóló bejelentését nem veheti tudomásul, mivel az nem felel meg az április 19-én hatályba lépett házszabálynak.

MSZP: a kormány működjön együtt az IMF-fel és az unióval!

A kormány gazdasági szabadságharcát bírálta és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre szólította fel a kabinetet Veres János (MSZP). Mint mondta, egy esetleges, unióval kötendő megállapodás 4 százalékos kamatteher melletti hitelfelvételt biztosítana az országnak, miközben jelenleg az állampapírokat 9 százalékos kamattal bocsátja ki az ország. A politikus dacoskodásnak és időhúzásnak nevezte a kormány tevékenységét és arra szólította fel a kabinetet: fogadja meg Chikán Attila – az első Orbán-kormány gazdasági minisztere – javaslatát és keresse az együttműködés lehetőségeit az Európai Unióval és az IMF-fel. Cséfalvay Zoltán államtitkár arra emlékeztetett, hogy a korábbi, szocialista kormányok 13 milliárd eurónyi hitelt hívtak le, amelynek jelentős részét idén és jövőre kell visszafizetnie az országnak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzeti bankra vonatkozó törvény kapcsán már csak két vitás kérdés van, de erről is folynak a tárgyalások, és az ország célja, hogy az Európai Központi Bank által felvetett vitás kérdéseket is tisztázza.

Az LMP szerint az ország az államcsőd veszélyével játszik

Az LMP-s Mile Lajos szerint a tűzzel játszik a kormány, amikor az államcsőd lehetősége is felmerül a nemzetközi pénzügyi alapokkal való tárgyalások megkezdésének hiányában. A politikus – aki szerint a kialakult helyzetért az előző kabinet is felelős – kijelentette: az Orbán-kormány nem akar megegyezni az IMF-fel és az unióval, arra számít, hogy a megállapodás nélkül is elevickél a következő választásokig. Felhívta a figyelmet a „csődkormányzás" veszélyeire, például arra, hogy az ország, beleragadva a feketebárány szerepbe, a jövőben nem tud hatékonyan küzdeni érdekeiért és arra is, hogy az ország komolyabb ultimátumot is kaphat. Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: Magyarországnak sikerült csökkentenie államadósságát és az államháztartási hiányt is, így az ország végre kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, amelynek 2004 óta van alávetve. Szerinte az államigazgatás vagy a felsőoktatás átalakítása, valamint az adóreform olyan intézkedések, amelyek támogatják a gazdasági növekedést.  

A Jobbik is a gazdasági szabadságharcot kérte számon

A jobbikos Balczó Zoltán a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény módosítási javaslataiért bírálta a kormányt, mert szerinte az előterjesztés alapján a kabinet letesz arról, hogy a monetáris politikát a mindenkori gazdaságpolitika szolgálatába lehessen állítani. Bírálta, hogy a kabinet elküldte Brüsszelbe konvergenciaprogramját, vagyis a monetáris pálya kijelölése révén már ekkor meghatározza a jövő évi költségvetés fő számait. Kijelentette azt is, hogy az állami kiadásokat visszaszorító politika negatív spirálba sodorja az országot. Cséfalvay Zoltán az MNB-törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy az a kötelezettségszegési eljárás során született megállapodások törvénybe iktatását tartalmazza. Mint mondta, a Széll Kálmán Tervben foglalt intézkedések biztosítják a hiányszámok csökkenését. Az elismerte, hogy az európai gazdaság lassulása miatt a vártnál kisebb mértékű növekedéssel kell számolni, de az ebből adódó kérdéseket a kormány a konvergenciaprogramban megválaszolja – mondta.

A Fidesz a rendőrség gyors munkájára hívta fel a figyelmet

A fideszes Kocsis Máté az elmúlt hetek brutális gyilkosságait elevenítette fel, és elmondta, hogy a rendőrség minden, az általa sorolt esetekben gyorsan kézre kerítette a feltételezett tettest. Emlékeztetett néhány évvel korábbi esetekre, amikor akár évek múlva találta csak meg a rendőrség a tetteseket, vagy nem is a valódi elkövetőket fogta el. Hangsúlyozta: a kormány kiemelten kezeli a közbiztonság kérdését, ennek eredménye, hogy már rövid időn belül sikerül kézre keríteni a bűncselekmények gyanúsítottjait. Pintér Sándor belügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetek esetei mögött társadalmi problémák állnak, amelyeket nem kizárólag a rendőrség tud kezelni, ahhoz összefogás kell. Fontosnak tartotta ugyanakkor azt a megelőző munkát is, amelynek eredményeként csökkent az emberölések száma az elmúlt években. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezen még van mit csökkenteni, jelenleg ugyanis évente 142 ilyen eset fordul elő Magyarországon.

KDNP: javítani kell a politikai kultúrán

Harrach Péter (KDNP) szerint baloldalhoz kötődő uniós tisztségviselőknek a kormány gyors és hatékony eszközei szúrnak szemet, ezért bírálják az országot. A politikus olyan manipulációs eszközökről is beszélt felszólalásában, amelyek által megtéveszthető a közvélemény, és kijelentette: a magyar politikai kultúrára ezek jelentik a legnagyobb veszélyt. Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta, hogy a politikai kommunikáció a valós eredmények bemutatásáról szól. Kijelentette azt is, hogy a parlamenti kultúrán sokat segíthet a nemrég elfogadott országgyűlési törvény.