PÁRT

BENYÚJTVA

ELFOGADVA

Köztársasági elnök

13

6

Kormány

40

37

Bizottságok

243

202

Országgyűlés elnöke

127

123

Beszámolásra kötelezett

5

5

MSZP

16

7

SZDSZ

8

3

MSZP-SZDSZ

1

1

KDNP 

19

2

Fidesz

36

3

MDF

17

1

Függetlenek

3

-

Fidesz-KDNP

17

2

Fidesz -MSZP

2

2

Fidesz -KDNP-MSZP

3

1

Fidesz -KDNP-MDF

1

1

Fidesz -KDNP-MSZP-MDF

3

3

Fidesz -KDNP-SZDSZ-MDF

1

-

Fidesz -KDNP-MSZP-SZDSZ

3

1

Fidesz -MSZP-SZDSZ-MDF

3

3

KDNP-MSZP-SZDSZ-MDF

1

1

Fidesz -MSZP-Független

1

-

Fidesz - KDNP-MSZP-SZDSZ-MDF

23

15

Fidesz -KDNP-MSZP-SZDSZ-Független

2

2

ÖSSZESEN

588

421

1. A hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek!

2. Felkéri a kormányt, hogy a tudomány, a kormányszervek, a regionális- és vidékfejlesztési intézményrendszer ágazati érdekképviseletek és szakirányú civil szervezetek bevonásával dolgozza ki a hungarikumok rendszerezését, valamint megőrzésének és hasznosításának lehetőségeit.

3. Felkéri a kormányt, hogy vizsgálja meg a hungarikumok körébe tartozó, „Hagyományok - Ízek - Régiók" program keretében létrejött, a hagyományos mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket tartalmazó gyűjtemény bővítésének és hasznosításának, valamint a határon túli magyarlakta területeken való gyűjtőmunkához szakmai segítség nyújtásának lehetőségét.

4. Felkéri a kormányt, hogy ösztönözze az agrártermékek eredet-megjelölései és földrajzi jelzései közösségi oltalmának megszerzését, valamint a hagyományos különleges tulajdonságú termékek közösségi elismerését.

5. A fentiekről, valamint a hungarikumok fenntarthatóságáról és hasznosíthatóságáról a kormány kétévente adjon tájékoztatást az Országgyűlésnek!  

1. Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 83. §-ban meghatározottak alapján felállításra került önkéntes tartalékos rendszer és annak működése felülvizsgálatra kerüljön.

2. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy hozzon létre szakértő bizottságot a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszere feladat- és feltételrendszerének elemzése, a bevezetésekor megfogalmazott elvárásoknak való megfelelés vizsgálata, az eddigi működési tapasztalatok összegzése és a rendszer fejlesztésének lehetséges irányaira vonatkozó javaslatok megfogalmazása céljából.

3. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a szakértői bizottság munkája alapján terjesszen javaslatot az Országgyűlés elé.

A tehetségek felkutatása, segítése az ország versenyképességének javítása, az esélyjavítás és a társadalmi kohézió erősítése szempontjából egyaránt fontos feladat. A program megalkotásával kapcsolatos célkitűzés illeszkedik az Európai Unió Lisszabonban elfogadott stratégiai programjához. Szükséges a tehetséggondozás komplex egymásra épülő hosszútávon fenntartható országos rendszerének kialakítása, a meglévő támogatások és ösztöndíjak tartalmi összehangolása az erőforrások hatékonyabb felhasználása, a kiszámítható állami szerepvállalás megjelenítése. Fontos az állami és a civilszféra együttműködési kereteinek bővítése, a valódi nemzeti összefogás elősegítése. A Nemzeti Tehetség Program megvalósulását a legmagasabb szinten, az Országgyűlés előtti időszakonkénti tájékoztató keretében is át kell tekinteni Az Országgyűlési határozat hozzájárul egy európai szinten is példaértékű program elindításához és megvalósításához.

A sukorói beruházásra tekintettel alkották-e a Veres János által előkészített vagyontörvényt, amely megteremtette a verseny nélküli földcsere lehet őségét?

Milyen pénzügyi összefonódás állt Bajnai Gordon akkor még volt nemzeti fejlesztési és Veres János volt pénzügyminiszter „King's City-vel" kapcsolatos együttműködése mögött? Milyen számítások alapján állapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.  az albertirsai, illetve pilisi telek-együttes csereértékét?

Miért olyan feltűnően nagy a különbség az ingatlanok értéke, és a korábban az állam saját tulajdonú ingatlanaként eladott, hasonló fekvésű ingatlanok ellenértéke között? Ki határozta meg a pályázat kiírásának és megnyerésének feltételeit? Mikor kezdődtek meg a tárgyalások Joav Blum üzletemberrel a kiemelt beruházás megvalósításáról, illetve a telkek cseréjéről?

Milyen döntési joggal rendelkezett az ügyben Bajnai Gordon és milyennel Veres János?

Milyen indokok alapján minősítette a kormány a „King's City"-t kiemelt fontosságú nemzetgazdasági beruházássá?  

A vizsgálóbizottság különösen a következő kérdések megválaszolása lett volna hivatott:

Mikor és milyen körülmények között jegyezték be az Alapítványt, mikor és milyen körülmények között vált az közhasznú szervezetté?

Milyen eredménnyel zárult az ORFK szervezett bűnözés elleni egységénél a Földesi-Szabó László által vezetett nyomozás, amely az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítványt" (a továbbiakban: Alapítvány) létrehozó, Jakubinyi György elleni, hamis váltókkal - több százmillió forintos - csalás vádjával indult?

Milyen körülmények között került sor Jakubinyi Györgynek - az igazságügy miniszter által javasolt - köztársasági elnöki egyéni kegyelemben részesítésére?

Milyen közhasznú tevékenységet végzett, illetve végez az Alapítvány?

Milyen üzleti csoportokkal és gazdasági társaságokkal került kapcsolatba az Alapítvány? Milyen üzleti érdekek és politikai kapcsolatépítési tendencia figyelhető meg az Alapítvány tevékenységében?

Milyen forrásból származó pénzek szétosztását végezte és végzi az Alapítvány?

Milyen körülmények között nyújtott segítséget az Alapítvány egy részvénytársaságnak, hogy 1,4 milliárd forint értékű élelmiszersegélyt kereskedelmi forgalomban értékesítsen?

Milyen körülmények között és milyen engedélyek alapján hozott forgalomba az Alapítványt irányítása alatt tartó személyek köre külföldről - az esetek többségében Távol-Keletről - származó élelmiszereket Magyarországon?

Milyen körülmények között minősítette segélyszállítmánynak és vámkezelte vám- és áfa mentesen a vámhatóság az Alapítványhoz külföldről érkező élelmiszereket?

Igaz-e, hogy a külföldről segélyszállítmányként érkezett élelmiszereket magyarországi áruházláncokban értékesítették?

Mekkora összegű vám- és áfa fizetés alól mentesültek az élelmiszer importálói azáltal, hogy segélyszállítmányként tüntették fel a behozott élelmiszereket?

Milyen engedélyezési (ellenőrzési) eljárást követően vált lehetségessé aktív nemzetbiztonsági tisztek közreműködése az Alapítvány működésében?

Vizsgálta-e az Alapítványt a Nemzetbiztonsági Hivatal, munkatársainak az Alapítvány kuratóriumában történő szerepvállalását megelőzően?

Ellenőrzi-e a Nemzetbiztonsági Hivatal volt alkalmazottainak az üzleti világban történő szerepvállalását? Adott esetben felhívja-e a figyelmüket, hogy tevékenységükkel bűncselekmény elkövetésének részesévé válhatnak?

Az Alapítvány működtetői az ellenük megindult nyomozás megindítását követően milyen politikai jellegű kapcsolatépítésre törekedtek? Mely személyek irányába tettek „behálózási," „befolyásolási," lépéseket? Milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Alapítvány tagjainak Szilvásy György kancelláriaminiszter irányába történő kapcsolatépítési törekvése?

Hogyan, mikor és milyen céllal kerültek az Alapítvánnyal kapcsolatba a polgári nemzetbiztonsági szolgálat irányításáért felelős miniszter, Szilvásy György testvérei, Szilvásy István és Szilvásy Péter, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója, Galambos Lajos?

1. Milyen egyéb piaci szereplők vettek részt az OTP elleni támadásban?

2. Kinek a megbízásával járt el a Soros Fund Management LLC?

3. Ki volt és milyen szerepe volt a támadásban a PSZÁF által közelebbről meg nem nevezett londoni székhelyű befektetési szolgáltatónak?

4. Milyen formában lehet egységesen fellépni az OTP kisrészvényesei nevében, hogy veszteségeiket a Soros Fund Management LLC megtérítse?

5. Az ügyben érintett piaci szereplők részt vettek-e a hazai deviza kereskedelmében, illetve milyen szerepet töltöttek be a piaci forgalom befolyásolásában?

6. Megvizsgálandó továbbá: van-e összefüggés az OTP meggyengítése és a MOL Zrt. részvényeladási tranzakciója között? 

Az Országgyűlés, a 2008. február 11-i ülésén elfogadott, „az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény" megerősítéséről országos ügydöntő népszavazást rendel el, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései alapján.

Az Országgyűlés által népszavazásra bocsátott kérdés a következő: „Megerősíti-e Ön az Országgyűlés által 2008. február 11-én elfogadott, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt?"

Az Országgyűlés elnöke a törvényt akkor küldi meg a köztársasági elnöknek aláírásra, ha azt a népszavazás megerősítette.  

1. Az Országgyűlés a Házszabály 34. § (1) bekezdése és 35. §-a alapján, a végrehajtó hatalomnak a törvényhozó hatalom általi ellenőrzése alkotmányos követelményének érvényesítése érdekében, a fejlesztéspolitikai források felhasználása feletti országgyűlési ellenőrzés biztosítására eseti bizottságot hoz létre."   

2. A bizottság feladata a fejlesztéspolitikai források felhasználása feletti országgyűlési ellenőrzés biztosítása.

1. Az Országgyűlés elfogadhatatlannak tartja, ha egy ország oly módon hárítja át, illetve oldja meg környezeti problémáit, hogy az a szomszédos alvízi vagy fő szélirányba fekvő ország számára kedvezőtlen, káros környezeti következményekkel jár, környezeti kockázatot jelent. Az Országgyűlés az ilyen jellegű problémák megoldásában az érintettek együttműködését helyezi előtérbe. 

 2. Az Országgyűlés aggódik Szentgotthárd város és térsége lakosságát és társadalmát kedvezőtlenül érintő, az Osztrák Köztársaság területéről származó káros környezeti hatások miatt, és tiltakozik az osztrák hulladékégető határ mellé tervezése ellen, szolidaritást vállal az érintettekkel.

3. Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy továbbra is tegyen meg mindent a térség környezeti kárainak elhárítására, a környezeti veszélyek, kockázatok megelőzése érdekében. Ennek keretében: a) értékelje és szükség szerint kezdeményezze a két- és többoldalú nemzetközi szerződésekben, továbbá az EU jogszabályokban rögzített előírások és határértékek felülvizsgálatát, módosítását, szigorítását a felvízi, illetve fő szélirány szerinti kibocsátók vonatkozásában, b) az EU Víz Keretirányelvének megfelelően a Rába folyó teljes vízgyűjtőjére közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervben értékelje a környezeti állapotot és a környezeti kockázatokat, c) kezdeményezzen tárgyalásokat az Osztrák Köztársaság kormányával arra vonatkozóan, hogy a Heiligenkreutzi Ipari Parkba tervezett hulladékégető mű ne a magyar országhatár közelében épüljön meg. 

 4. Az Országgyűlés felkéri és támogatja az országos, regionális és helyi társadalmi szervezeteket, hogy hazai és nemzetközi kapcsolataikat is felhasználva, tevékenyen működjenek közre Szentgotthárd és térsége környezeti állapotának javítása, a hulladékégető határ mellé építésének megelőzése érdekében.

5. Az Országgyűlés felkéri a tudományos testületeket, hogy kutatásaikkal segítsék a térség környezeti állapotának felmérését és a várható hatások feltárását, az Országgyűlés és a Kormány intézkedéseit.

6. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a térség környezeti helyzetéről folyamatosan számoljon be az Országgyűlés illetékes szakbizottságának.

„Tegye meg a szükséges előkészítő lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország és Románia, illetve Magyarország és Horvátország közös határszakaszain jöjjenek létre azok a közlekedési kapcsolatok, amelyek biztosítják a települések közötti közvetlen, korszerű érintkezést.

Tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország és Szerbia, illetve Ukrajna közös határszakaszain a már létező ideiglenesen működő határátmenetek állandósuljanak.

Tegyen lépéseket a közforgalmú személyszállítás soron kívüli kezelésének kétoldalú biztosítására a határállomásokon. Készítse el az új határátmenő-fejlesztések konkrét megjelölését és ezek költségigényét is tartalmazó megvalósítási tervet, vizsgálja meg, hogy lehetséges-e olyan forgalommal számolni, ami a tömegközlekedés pozícióinak erősítését igényli, és azt 2009. december 31-ig mutassa be az Országgyűlésnek.

Tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy minél több közúti határátmenet biztosítsa az autóbuszok átlépésének lehetőségét, valamint vizsgálja felül a kapacitási korlátait az áruszállító gépjárművek átlépésének.

Tegye meg a szükséges intézkedéseket a menetrendszerinti tömegközlekedési járatok (autóbusz, vasút, vízi közlekedés) útvonalának meghosszabbítására a határ túloldalán fekvő, közvetlen közforgalmú hálózati csatlakozást biztosító településekig, illetve, ahol szükséges, kezdeményezze új járatok létesítését.

 Készítsen megvalósítási tervet a kishatár forgalomban alkalmazandó, az egyes országok tarifa- és kedvezményrendszerével harmonizáló olyan új rendszerre, ami attraktívvá teszi a tömegközlekedést az egyénivel szemben.

Kezdeményezzen tárgyalásokat a szomszédos országok illetékes közlekedési hatóságaival, vizsgálja meg a finanszírozás és utazásösztönzés lehetséges alternatíváit, valamint teremtse elő a megvalósításhoz szükséges megfelelő jogszabályi hátteret.

Készítsen javaslatot a határon átnyúló utazásokat a jelenleginél nagyobb mértékben elősegítő vasúti tarifarendszerre, valamint a menetrendek határmenti igényeket az eddigieknél jobban figyelembe vevő ésszerűsítésére, és kezdeményezzen erről tárgyalásokat az érintett országok vasúttársaságaival.

Vizsgálja meg a kishatár-térségekben a nemzeti engedélyekkel rendelkező áruszállítás lehetőségét, mivel ez a mai szabályozás szerint csak nemzetközi engedélyekkel és adminisztrációval végezhető."

Magyarország hosszú távú stratégiájának megalapozása érdekében, az Országgyűlés kérje fel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot, hogy Magyarország „fenntarthatósági helyzetéről" és jövőjéről szóló társadalmi vitát segítse és koordinálja. A párbeszéd tapasztalatairól készítsen összegző jelentést, dolgozza ki a fenntartható fejlődés nemzeti stratégiai irányait és legkésőbb 2010. december 15-ig terjessze az Országgyűlés elé.

A magyarországi élelmiszer termékpálya szerves részét képez ő élelmiszer-termelő és -feldolgozó, illetve élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó szervezetek gazdasági kapcsolatainak etikus módon történő gyakorlása elengedhetetlen a piaci verseny tisztasága, az élelmiszerellátás biztonságának fenntartása és a fogyasztók bizalmának megőrzése érdekében. A közelmúlt piaci tapasztalati szerint több forgalmazó szervezet visszaél a piaci körülményeiből eredő lehetőségeivel, amely által meg nem engedhető módon a mezőgazdasági és élelmiszeripari területen működő beszállítói kárára szerez nyereséget, kihasználva azok vele szembeni kiszolgáltatott helyzetét. Ezért az Országgyűlés felkéri a kormányt:

1. kezdeményezzen tárgyalásokat a mezőgazdasági és élelmiszeripari területen működő kereskedelmi vállalkozások érdekképviseleti szerveivel, és - a kölcsönös bizalom és együttműködés megteremtésének, a piaci kapcsolatok rendezésének és az etikus üzleti magatartás normái érvényesülésének érdekében - állapodjon meg velük a beszállítókkal szemben alkalmazott, az üzleti erkölcsöt és tisztességet sértő magatartásoktól és szerződési kikötésektől való tartózkodásról;

2. nyújtson be - a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével kidolgozott - törvényjavaslatot az Országgyűlés elé, melyben tételesen meghatározásra kerülnek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmazásával kapcsolatos tiltott magatartások és ezek megsértése esetén alkalmazásra kerülő jogkövetkezmények.

A bizottság által az eddigiekben elvégzett munka nemcsak a jelentéséhez szolgált alapul, hanem olyan új kérdéseket is felvetett, amelyekkel az eseti bizottság a továbbiakban foglalkozni kíván. Az áttekintendő területek fontosságára tekintettel indokoltnak tartjuk és kezdeményezzük az eseti bizottság tevékenységének meghosszabbítását, figyelembe véve, hogy a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok, civil szervezetek és köztestületek részéről is erős igény fogalmazódott meg arra, hogy az eseti bizottság működésével továbbra is biztosítson fórumot számukra. Az eseti bizottság tevékenységének meghosszabbítása esetén a bizottság további meghallgatásokat tervez a fogyasztók nagy csoportjait elérő szolgáltatók részvételével és folyamatos párbeszéd lehetőségét kívánja biztosítani a civil és szakmai szervezetek számára.

1. § Különös figyelemmel arra, hogy a KMKF tevékenysége elősegítette a magyar-magyar kapcsolatok megerősítését, a kárpát-medencei magyar közösségek választott képviselői közötti párbeszédet; Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia európai uniós csatlakozásával a magyarság nagy része az Unió polgárává vált; az utóbbi években felgyorsult Horvátország csatlakozási folyamata és megnyílt Szerbia távlati integrációs perspektívája is. Ennek következményeként az európai integrációs folyamat különböző szinteken és eltérő fázisokban ma már a kárpátaljai magyarság kivételével a Kárpát-medence minden magyar közösségére kiterjed, ami új lehetőségeket és új eszközöket biztosít a nemzetpolitikai érdekérvényesítés számára; az uniós csatlakozás teremtette új helyzet kihat az Országgyűlés határon túli kisebbségeket érintő törvényalkotási tevékenységére is, ezért szükségessé válik a kárpát-medencei magyar közösségek választott képviselői közötti együttműködés megerősítése; a Kárpát-medencében élő magyarság Európai Unión kívül élő közösségeinek, valamint országaik integrációs törekvésének támogatása és ezen közösségek kapcsolattartásának megkönnyítése kiemelt jelentőségű, ami fokozott felelősséget ró az Országgyűlésre, a KMKF-et az Országgyűlés saját állandó intézményének tekinti.

2. § A KMKF támogatja az Országgyűlést a határon kívül élő magyarokkal kapcsolatos, Alkotmányból adódó feladatai ellátásában. A KMKF elnöke az Országgyűlés elnöke, szervezetét és működését a KMKF által elfogadott statútum szabályozza.

3 .§ Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy támogassa a KMKF testületeinek működését a szükséges információk rendelkezésre bocsátásával, rendszeresen tájékoztassa a KMKF testületeit a határon túli magyar nemzeti közösségekkel kapcsolatos lépéseiről.

4. § A KMKF feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az Országgyűlés költségvetésében kell biztosítani.

Az éghajlatvédelmi kerettörvény adjon átfogó megoldást - a hazai adottságok, a nemzetközi és az európai közösségi együttműködésből adódó feltételek figyelembevételével - az éghajlatváltozással összefüggő ökológiai, társadalmi és gazdasági problémákra és azok okaira, hajtóerőinek kellő hatékonyságú mérséklésére olyan eszközrendszer megvalósításával, amely a fenntarthatóság keretei között biztosítja a magyar társadalom szükségleteinek kielégítését. Határozza meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történő lépcsőzetes csökkentésének magyarországi határértékeit a veszélyes mértékű globális éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges globális kibocsátás-csökkentési feltételek figyelembevételével. Alapozza meg egy olyan szabályozási rendszer bevezetését, mely a gazdasági és tudományos technikai feltételeknek, az ökológiai rendszerek tűrőképességének, a társadalom valós szükségleteinek és az energiaellátás biztonsága szempontjainak figyelembe vételével ütemezetten mérsékelje a hazai társadalom összes fosszilis energiafelhasználását. Határozza meg az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás hazai feladatait, ezek megvalósításának lehetőségeit és eszközeit, hogy a társadalom és gazdasági élet minden szereplője a megfelelő tudás és eszközök birtokában - a szükséges intézkedések megtételével - legyen felkészülve az éghajlatváltozás káros hatásai elleni védekezésre. Határozza meg - a várható változásokhoz való jobb alkalmazkodás érdekében - a hazai ökoszisztémák alkalmazkodóképessége javításának lehetőségeit és az azzal kapcsolatos feladatokat, továbbá tegyen javaslatot Magyarország természetes növénytakarójának szükséges mértékű rekonstrukciójára. Teremtsen keretet a fenntartható módon megtermelt megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését, illetve az energiatakarékosság és energiahatékonyság javítását szolgáló hatékonyabb szabályozás kialakításához. Járuljon hozzá a társadalmi igazságossághoz, a gazdaság élénkítéséhez és a foglalkoztatás növeléséhez, hatékony közgazdasági ösztönzőket és megfelelő pénzügyi forrásokat teremtve a szerkezetváltozáshoz szükséges lakossági, közösségi és gazdasági energiahatékonysági és megújuló energia beruházásokhoz. Határozza meg az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó társadalmi tudatosság erősítésével, illetve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Tartalmazza a szükséges jogi szabályozást a felsorolt célok elérésére, összhangban az Alkotmánnyal és az Európai Unió jogrendszerének való megfelelés követelményével.

Tanyás vidékeink léte és jövője fenyegetett állapotban van, fenntarthatósági esélyei pedig folyamatosan romlanak. E gazdálkodási- és létforma megőrzésére, továbbá a tanyás térségek fejlesztésére irányuló célok megvalósítása érdekében át kell tekinteni és össze kell hangolni a vidékfejlesztési, területfejlesztési, mezőgazdasági, infrastrukturális, energetikai, önkormányzati, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, táj- és természetvédelmi, építésügyi, oktatási, szociális, kulturális és munkaügyi szakpolitikákat, szabályozó rendszereket és támogatási formákat.

Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek. Felkéri a kormányt, hogy az eddig elvégzett kutatások eredményeire támaszkodva a hazai tanyák és tanyás térségek helyzetéről, legfontosabb problémáikról és az azok megoldása érdekében eddig tett kormányzati lépésekről 2009. szeptember 15-ig készítsen átfogó jelentést és azt nyújtsa be a Magyar Országgyűlésnek. Felkéri a kormányt, hogy 2009. november 30-ig készítsen a különböző szakpolitikákat integráló átfogó cselekvési tervet a tanyák és tanyás térségek meg őrzésére és fejlesztésére, különös tekintettel a legfontosabb feladatokra és fejlesztési irányokra, az azok megvalósításához szükséges intézkedésekre és támogatási lehetőségekre, továbbá azok összehangolására.  

„Az előterjesztők által képviselt országgyűlési képviselőcsoportok egyetértenek abban, hogy a digitális átállás mielőbbi sikeres végrehajtása Magyarország fontos érdeke, ezért támogatni kívánják az erről szóló törvényjavaslatot. Határozatban erősítik meg azt a szándékukat, hogy a műsorterjesztés műszaki, technológiai szempontjainak szabályozása nem választható el az audiovizuális média tartalomszabályozásának átfogó reformjától, ezért a médiaszabályozás alapvető rendelkezéseit tartalmazó törvényt, még a digitális földi műsorszórás tényleges megkezdése előtt megalkotják."

A bizottság a pályázati eljárás ellenőrzése körében a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) javaslatát a pályázati kiírás kidolgozása során indokolt állásfoglalásával visszaküldheti. A pályázatok érvényességéről és eredményességéről szóló hatósági határozattervezet jóváhagyásáról állásfoglalást hoz, az erről szóló döntéshez a jelenlévő tagok kétharmados többségű szavazati aránya szükséges. Jóváhagyást csak jogszabálysértés, illetve eljárási szabálysértés (ideértve a pályázati kiírás szabályainak megsértését is) esetén tagadhatja meg.

„A Magyarországra is kiterjedő nemzetközi gazdasági válság legjobban sújtott területe az építőipar. Fontos kiemelten és azonnal foglalkozni ezzel a szakterülettel, mivel az építőipar nemzetgazdasági multiplikáló hatása mintegy négyszeres, s jelentős foglalkoztatása mellett nagy számban tud alkalmazni szakmailag gyengén, vagy alulképzett munkaerőt, s jelentősen tud segíteni a regionális foglalkoztatási gondokon. A javaslat megfelel egy olyan kereslet-élénkítő programnak, amelyik a vállalkozások fenn maradását, a foglalkoztatottsági veszteségek csökkentését és területfejlesztési célok fenntartását teszi lehetővé."

A Fórum létrejötte nem helyettesíti, illetve nem pótolja a nemzeti és etnikai kisebbségek alkotmányos jogát a közvetlen parlamenti képviseletre. A kormány képviselőjének, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának részvétele a Fórum munkájában az együttműködés összhangjának garanciája. A Fórum tagjai: az Országos Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Önkormányzatok vezetői (13 fő) és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok által delegált képviselők. A Fórum munkáját az Országgyűlés Elnökének Titkársága koordinálja. A Fórum a dokumentumait konszenzussal fogadja el. Tagjai meghívottként részt vehetnek az Országgyűlés bizottságainak ülésein is, ha napirendi pontjuk a kisebbségeket közvetlenül érintik. A Fórum feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az Országgyűlés költségvetésében kell biztosítani.

 „1. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy dolgozza ki a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslatot és azt 2012. december 31-ig terjessze az Országgyűlés elé. A törvénynek úgy kell hatályba lépnie, hogy garantálja a kisebbségek képviseletének megvalósulását a 2014. évi országgyűlési választásokat követően megalakuló Országgyűlésben. A törvényjavaslat megalkotása során a következő elveket kell figyelembe venni:

a.) a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviselete teljes jogú képviselet,

b.) alkotmányos, valamennyi kisebbség számára az országgyűlési képviselet elnyerésének reális esélyét nyújtó szükséges és elégséges kedvezmény biztosítása,

c.) amennyiben több, jogilag, szakmailag és az érdekképviseletek által is elfogadott konszenzusos megoldás kerül kidolgozásra, úgy azok közül legfeljebb két változatot tartalmazzon az Országgyűléshez benyújtandó törvényjavaslat.

2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a törvény-előkészítés során folyamatosan egyeztessen a nemzeti és etnika kisebbségek országos önkormányzataival, felhasználva valamennyi korábbi, legalább részleges egyetértést szerzett megoldási módozatot, továbbá a nemzetközi gyakorlatból figyelembe vehető példákat.

3. Az Országgyűlés felkéri az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságot, hogy a törvény-előkészítési folyamatokat kísérje figyelemmel és segítse el ő a törvénymódosítás megvalósulását."