A jövő évi adótörvényekről szóló előterjesztés részletes vitájával, illetve jobbikos napirend utáni felszólalásokkal ért véget kedden éjjel az Országgyűlés hétfőn délután kezdődött ülése.

Vita a jövő évre tervezett adóváltoztatásokról

Az adótörvények részletes vitájában Józsa István (MSZP)  azt mondta, komplett adócsomagot terjesztettek be módosító indítványként, hogy a 2012-es költségvetés negatív hatásait kiküszöböljék. Hangsúlyozta, hogy az ország nem áll készen arra, hogy bevezessék az egykulcsos adót, így több mint 500 milliárd forintról mondanak le. Az MSZP ezért azt javasolja, hogy 5 millió forintos éves jövedelemhatár fölött 32 százalékos szja-kulcs legyen, és csökkentenék a munkát terhelő járulékokat is.

Kiss Sándor, a Jobbik módosító indítványait bemutatva elmondta, hogy az étkezési jegyek csökkentése nem elfogadható, meg kellett volna tartani a 18 ezer forintos keretet, mert ez sok családban a megélhetést biztosítja. A társasági adó mértékét a Jobbik differenciálná az adóalap függvényében, de ezt a javaslatot a kormány elutasította.

Az LMP nevében felszólaló Vágó Gábor (LMP) pártja háromkulcsos adórendszerre tett javaslatot, mivel - mint mondta - az egykulcsos adórendszer megbukott. Az LMP 16, 32 és 40 százalékos kulcsokat, az adójóváírás és a félszuperbruttó megtartását javasolta, a befolyó pluszforrásokat pedig járulékcsökkentésre fordítanák. Két százalékos általános járulékcsökkentést vezetnének be, a legelmaradottabb 33 térségben további 2 százalékkal, a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalóknál pedig újabb 2 százalékkal csökkentenék a munkát terhelő járulékokat.

Az ülést levezető elnök ezt követően lezárta az előterjesztés részletes vitáját, hasonlóan az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat részletes vitájával.

Jobbikos napirend utáni felszólalások

Ferenczi Gábor (Jobbik) napirend utáni felszólalásában a Szent Korona történetéről beszélt, míg frakciótársa, Magyar Zoltán Gregus Máté mintagazdára emlékezett.

Ujhelyi István ezt követően bezárta az ülésnapot, a képviselők kedden reggel folytatják parlamenti munkájukat.

A határozathozatalokkal folytatódott az Országgyűlés munkája a hétfő esti órákban, a képviselők ezalatt egyebek mellett a thm- és kamatplafon bevezetéséről szóló törvényjavaslat elfogadásáról is döntöttek.

Módosul az alkotmány az ingyenes vagyonátadás érdekében

Az Országgyűlés módosította az alkotmányt, rögzítve: törvény rendelkezhet arról, hogy a helyi önkormányzat tulajdona az államnak vagy más helyi önkormányzatnak ingyenesen átadható.

Az alkotmánymódosításra azért volt szükség, mert egy kormányzati javaslat szerint 2012. január 1-jétől állami tulajdonná válik a megyei önkormányzatok vagyona, állami tulajdonba kerülnek a ma megyei önkormányzati fenntartású intézmények és azok vagyona, valamint az állam átveszi a hozzájuk kapcsolódó közfeladatokat és közszolgáltatásokat.

Ezzel együtt az állam a megyei önkormányzatok nagyjából 180 milliárd forintos adósságát is átvállalja.

Csak a sértett tanúkihallgatásán lehet ott ügyvéd

Olyan, a büntetőeljárási törvényt megváltoztatni szándékozó módosító javaslatot is elfogadott a Ház, ami alapján a jövőben csak a sértett tanúkénti kihallgatásán lehetne jelen ügyvéd, más tanúkihallgatásokon nem. Ugyanakkor ezután kiemelt jelentőségű ügyekben sem vethetnék hazugságvizsgálat alá a tanúkat. Az elfogadott módosító javaslat változatlanul lehetővé teszi, hogy a tanú érdekében eljáró ügyvéd ott legyen a tárgyaláson.

Történelmi és nemzeti emlékhelyek kijelöléséről döntött a Ház

A parlament a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításával megalkotta a történelmi, illetve a nemzeti emlékhelyek fogalmát. Az új jogszabály értelmében a kormány a nemzet, vagy valamely nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszíneket nyilváníthatja történelmi emlékhellyé, míg nemzeti emlékhellyé a törvény szövege alapján olyan, a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín válhat, amely a "nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír", valamint a magyar és az ország területén élő más nemzetiségek összetartozását erősíti. A nemzeti emlékhelyekről az Országgyűlésnek kell döntenie a kabinet kezdeményezésére.

A Ház hétfői határozata értelmében tizenegy helyszín vált nemzeti emlékhellyé: a budapesti Várnegyed, az Országház előtti Kossuth Lajos tér, a Hősök Tere, a Magyar Nemzeti Múzeum, a rákoskeresztúri Újköztemető, a debreceni Nagytemplom, a mohácsi történelmi emlékhely, az ópusztaszeri történelmi emlékpark, a székesfehérvári romkert, valamint a pákozdi katonai emlékhely, illetve Somogyvár-Kupavár.

Thm- és kamatplafon bevezetéséről döntött a Ház

A felszámítható kamatok és a teljes hiteldíjmutató (thm) lehetséges maximumának korlátozásáról is döntés született, így azok mértéke a jövő évtől nem lehet 24 százalékponttal több a jegybanki alapkamatnál. Kivételt jelentenek a magasabb kockázatú és költségű áruhitelek, illetve a hitelkártyához kapcsolódó kölcsönök, amelyeknél ez a korlát magasabb.

Emellett kimondták, hogy a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a bankoknak a kamat változását vagy referencia-kamatlábhoz kell kötniük, vagy a kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott - 3, 5 vagy 10 éves - periódusok alatt rögzíteniük kell.

Az új szabályok szerint a 2012. január 1-je előtt kötött, egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzálog-hitelszerződés esetében a pénzintézeteknek 2012. május 31-ig egy alkalommal lehetővé kell tenniük a szerződés módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a törvényben meghatározottaknak.

Ugyancsak a gazdasági bizottság javaslatát elfogadva a Ház úgy határozott, hogy a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének lehetőségét kiterjeszti a lízingszerződéssel rendelkezőkre is.

A törvényjavaslat elfogadása előtti összevont általános és részletes vitában Rogán Antal (Fidesz), az előterjesztő bizottság elnökeként elmondott expozéjában azt hangsúlyozta, hogy nagy előrelépésnek tekinthető a thm- és kamatplafon bevezetése. Mint mondta, ezek hiánya vezetett oda, hogy a devizahitelek terhei jobban jelentkeztek a magyar háztartásokban, mint a lengyeleknél, vagy a cseheknél, ahol van ilyen törvény.

A szocialista Simon Gábor a magáncsőd lehetőségének szabályozását, illetve egy állami bérlakásprogram felállítását szorgalmazta.

A jobbikos Sneider Tamás azt mondta, egyértelműen támogatják a jelenlegi javaslatot, noha nem értenek egyet azzal, hogy a Fidesz egyre "puhányabb" javaslatokat tesz a bankok irányába.

Vágó Gábor (LMP) szintén úgy vélekedett, hogy a magáncsőd intézményének bevezetése jelenthetne reményt a nehéz helyzetbe került devizahitelesek számára.

Az ellenzéki képviselők a hajléktalanproblémáról, a gazdasági helyzetről, valamint a különadóról kérdezték az államtitkárokat a kérdések órájában.

LMP: egyre kritikusabbá válik a hajléktalanok helyzete

Vágó Gábor (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a fagyok beálltával kritikus lesz a hajléktalanok helyzete. Mint mondta, a kilakoltatási moratórium csak december elsejétől érvényes, de már előtte is lehetnek fagyos éjszakák. A képviselő szerint foglalkozni kellene a rezsihátralékosok helyzetével is. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte, hogy milyen plusz intézkedéseket akarnak bevezetni a lakhatás biztonságának fenntartása érdekében. Halász János államtitkár válaszában a kormány eddigi lépéseit sorolta fel, ezek között a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, az árfolyamgát és a limitált árverezések bevezetését.

MSZP: komolyan gondolják a munkahelyi kauciót?

A szocialista Gőgös Zoltán azt kérdezte, hogy a kormány komolyan gondolja-e a munkahelyi kaució bevezetését azok esetében, akik a munkahelyükön pénzátadással, vagy -átvétellel foglalkoznak. Czomba Sándor államtitkár úgy válaszolt, hogy ez a rendszer a német, osztrák és svájci munkahelyeken is bevett szokás, ha pedig nem sikerül megállapodni a kaució mértékéről, akkor nem kell befizetni.

MSZP: hova jutottunk másfél év alatt?

Boldvai László (MSZP) a gazdasági eredményeket kérte számon a kormányon. Mint mondta, másfél év alatt az ország a világ nyolcadik legkockázatosabb országa lett gazdasági szempontból, a minősítők pedig fontolgatják a befektetésre nem javaslott, "bóvli" kategóriába való leminősítést. és nem tudtak államkötvényeket értékesíteni. Hozzáette: még ráléphetnének a fékre, de a kormány a 2012-es költségvetéssel a gázra lép és a falnak vezeti az országot. Czomba Sándor úgy válaszolt, hogy a magas államháztartási hiány, a magas hitelállomány, a pénzpiacoktól való függés nem az Orbán-kormány miatt van. Hozzátette: kormánya 3 százalék alatt akarja tartani az államháztartási hiányt, a külföldiek bíznak a gazdaságpolitikában, és átfogó javaslataik vannak a hitelesek segítésére.

Az azonnali kérdésekkel, majd azt követően a kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés ülése.

Fidesz: kapnak-e még támogatást a termelői piacok?

Kara Ákos (Fidesz) azt kérdezte, hogy folytatja-e a kormány a helyi termelői piacok erősítésének folyamatát. A kormánypárti politikus szerint a helyi termékek helybeni eladását megkönnyítő piacok létrehozása segítheti a vidéki gazdálkodók fennmaradását és erősödését. Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszában leszögezte: a helyi piacokon kialakult bizalom a vevő és az eladó között növelik az élelmiszerbiztonságot, az élelmiszerek utaztatásának rövidítése pedig szintén a biztonság erősödését szolgálják. Éppen ezért a kormány az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervben, a LEADER-programban, vagy éppen az Új Széchenyi Tervben is forrásokat biztosít a helyi termelői piacok kialakítása érdekében.

MSZP: mi az igazság a pedagógus-leépítéssel kapcsolatban?

Hiller István (MSZP) a közoktatási törvény tervezetéhez készített hatástanulmánnyal kapcsolatban kérdezte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt, aki szerint ha az államtitkár nem tudott róla, akkor nagyon nagy baj van, ha viszont tudott róla, de letagadta, akkor "ön nagyon nagy bajban van". Az ellenzéki politikus a tervezetet idézve a kormány céljának nevezte a pedagógusok elbocsátását. Hoffmann Rózsa szerint az ellenzéki pártok tendenciózusan ragadnak ki elemeket a hatástanulmányból és elhallgatják például azt a tényt, hogy a kormány komoly forrásbevonást tervez az oktatásban. A nyilvánosságra hozott törvénytervezetben egyetlen szó sincs pedagógusok elbocsátásáról - tette hozzá és leszögezte: "azok hazudnak, akik hazugnak neveznek minket és a magam részéről ennek a méltatlan vitának szeretnék egyszer és mindenkorra véget vetni".

Jobbik: résztörlesztés kellene a hazai kkv-k megsegítésére

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára hatalmas segítség lenne, ha a kormány lehetővé tenné a részleges törlesztést is a végtörlesztéssel igénybe vehető árfolyamokon. A Jobbik szerint ez a magyar gazdaságnak és a munkaerőpiacnak is pozitív lökést adhatna. Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában egyetértett a kkv-k devizahitelezés okozta nehéz helyzetével, ugyanakkor a lakossággal szemben a kkv-k "sokkal inkább tudatában voltak" a devizahitelek kockázataival. Ráadásul a vállalkozói szektorban a lakosságnál sokkal kisebb a devizahitelek aránya, ott ugyanis 50 százalék a forinthitel.

LMP: a kormány vizsgálja-e az almásfüzitői hulladéklerakót?

Jávor Benedek (LMP) az almásfüzitői hulladéklerakó környezetvédelmi veszélyeiről kérdezte a vidékfejlesztési tárcát. Az ellenzéki politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy lesz-e vizsgálat arra vonatkozóan: pontosan milyen veszélyes hulladékokat tárolnak Almásfüzitőn a Duna partján. Illés Zoltán államtitkár közölte: nem lesz vizsgálat, mert nincs rá szükség, ugyanis mindenki tudhatja, hogy milyen anyagokat tárolnak ott. Szerinte az igazi megoldás a vizsgálatok helyett az lenne, ha az egész hulladékmennyiséget kibányásznák és áthelyeznék, de erre a kormánynak nincs több tízmilliárd forintnyi forrása. Éppen ezért a kormány az Európai Uniótól szeretne támogatást szerezni ehhez.

MSZP: mi lesz a József Attila-szoborral?

Lendvai Ildikó (MSZP) a Kossuth téren elhelyezkedő József Attila-szobor helyzetéről és jövőjéről kérdezte a kormányt. Halász János államtitkár válaszában arról beszélt: az a fontos, hogy Magyarország milyen jövőt szeretne magának és ehhez milyen példaképeket választ magának. Eszerint nem József Attila személye, vagy munkássága a szempont a szobor esetleges elhelyezésével kapcsolatban, hanem például a méltó megemlékezés a Kossuth téren az 1956-os forradalomról.

MSZP: elbocsátások hiányszakmákban?

Az első hétfőn elhangzott kérdésben Tukacs István (MSZP) a megyei egészségügyi intézmények államosításával kapcsolatban a helyi dolgozók jövőjéről kérdezte a kormány képviselőjét. Szerinte a kormány hiányszakmákból fog elbocsátani embereket. Halász János válaszában hangsúlyozta: az egészségügyet át kell alakítani, mivel a szocialista kormányok tönkretették azt, ugyanakkor a kormány egyáltalán nem tervez elbocsátásokat az egészségügyi hiányszakmákban, sőt fel akarja a hiányzó állásokat tölteni.

Jobbik: mennyibe kerülnek a kolontári ügyvédek?

Ferenczi Gábor (Jobbik) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kolontári iszapkatasztrófa károsultjainak ügyeit intéző ügyvédi közösség 25 ezer forintos óradíjjal dolgozik, miközben nagyrészt vidéki ügyvédek dolgoznak ott. Ezért az ellenzéki politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy mennyibe fog kerülni az államnak az ügyvédek munkadíja, utaztatása, elszállásolása. Tállai András államtitkár hangsúlyozta: az ügyvédi költség egyetlen fillérébe sem kerül majd az adófizetőknek, mivel a kormány tervei szerint az iszapkatasztrófát okozó cég fizeti ki az állam és az emberek minden kárát. Az államtitkár ugyanakkor megvédte az ügyvédi közösség tagjait, akik 1394 teljes bizonyító erejű magánokiratot és 414 kárenyhítési szerződést készítettek és 14.355 munkaórát dolgoztak.

Fidesz: mennyi jut a tanyafejlesztésre 2012-ben?

Balogh József (Fidesz) a tanyafejlesztési program sikereiről beszélt, amely szerinte megőrizheti a vidéki élet speciális formáját. Szerinte azonban ennek a programnak folytatódnia kell a tanyán élő több mint 300 ezer ember érdekében. Ángyán József válaszában leszögezte: ez nem szociális tevékenység a kormány részéről, hanem a külterületi termelés hagyományainak újraformálásáról van szó. Éppen ezért a 2012-es költségvetésben az idei 930 millió forint helyett 1,5 milliárd forint szerepel a tanyafejlesztési program keretösszegeként.

A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatáról és az üzemanyagok áráról volt szó az interpellációk között a parlamentben. Az azonnali kérdések során az egyházak helyzete és az egészségügyi bérfejlesztés is terítékre került.

MSZP: hogyan vizsgálják felül a rokkantnyugdíjasokat

Tóth Csaba (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány hetente más számot mond arról, hány, korábban rokkantnak minősített embert akarnak visszajuttatni a munka világába. Ehhez viszont egy új minősítési rendszert akarnak bevezetni, hogy hány embert fognak felülvizsgálni és a felmérést hogyan fogják végrehajtani. Halász János államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2007 februárjában Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök botrányosnak nevezte, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas. Hozzátette, a kormánynak az a célja, hogy a dolgozni képeseknek értelmes munkát biztosítson. Hangsúlyozta, hogy a tervezet nem az ellátások megszüntetését jelenti, hanem azt, hogy azokat igazságosan alakítsák át. Felhívta a figyelmet, hogy azok sem maradnak ellátás nélkül, akik nem képesek a munkavégzésre.

MSZP: mennyi bevételt tervezett az üzemanyagárakból a kormány?

Pál Béla (MSZP) a növekvő üzemanyagárak kapcsán azt mondta, hogy 2008-ban, az akkori még ellenzéki Varga Mihály (Fidesz) úgy látta, a kormány be tud avatkozni a folyamatokba. Megjegyezte, hogy a Fidesz viszont, kormányra kerülve, megemelte az üzemanyagok jövedéki adóját. Megkérdezte, hogy a növekvő üzemanyagárakból mennyi bevételt tervez a kabinet. Szatmáry Kristóf államtitkár azt mondta, hogy a kormánynak az üzemanyagok jövedéki adójára van közvetlen ráhatása. Hozzátette, hogy ezek mértéke elsősorban költségvetési okokból emelkedett. Hangsúlyozta, hogy az emelés csak a benzin és a gázolaj adómértéke közötti különbséget egyenlítette ki. Arra is kitért, hogy az emelkedés elsősorban külső tényezőkre vezethető vissza, amikre a kormánynak nincsen ráhatása.

Jobbik: hogyan segítenek a mezőgazdasági szaktanácsadáson

Egyed Zsolt (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy a kormány hogyan próbálja elmozdítani a mélypontról a mezőgazdasági szaktanácsadást. V. Németh Zsolt államtitkár válaszként leszögezte, hogy az egységes kérelmek kitöltéséhez a gazdák nagy része segítséget igényel. A kitöltésben és a benyújtásban való közreműködés komoly feladatot ró a gazdákkal együttműködő szervezetekre. Hozzátette, hogy idén a kormány kezdeményezte a szaktanácsadási intézkedések módosítását, hogy az igénylők kevesebb korlátozással és adminisztrációval vehessék igénybe a szaktanácsadási szolgáltatásokat.

MSZP az egyházakról

Nyakó István (MSZP) a nyáron elfogadott, az egyházakról szóló törvényt úgy minősítette, hogy az "leszámol" a lelkiismereti és a vallásszabadsággal illetve a világnézetileg semleges oktatás garantálásával. A képviselő azt kérdezte, hogy a javaslat elfogadása óta "hány jogfosztott közösség" kérte azt, hogy újra egyházzá minősítsék. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszként azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben sok olyan vállalkozás is létezett Magyarországon, amelyek az egyházi tevékenységben csak üzletet láttak. Hangsúlyozta, hogy az új szabályozás alapján a legnagyobb hagyománnyal bíró egyházak ilyen státusszal bírnak, a többiek számára pedig adott a lehetőség, hogy jelentkezzenek.

Jobbik: miből hajtják végre az egészségügyi bérfejlesztést

Gyenes Géza (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy a kormány milyen forrásokból fogja végrehajtani az egészségügyben a bérfejlesztéseket. Szócska Miklós államtitkár elsőként arra az ösztöndíjra hívta fel a figyelmet, ami a rezidensek egyötöde számára már lehetővé teszi, hogy megduplázódjon a jövedelmük. Felhívta a figyelmet arra is, hogy fenntartják az eszközfinanszírozást, illetve az indikátorrendszer szerinti finanszírozás is újabb forrásokat hoz a rendszerbe. A pótlékokat száz százalékkal lehet majd emelni a népegészségügyi termékadó segítségével - jelentette ki az államtitkár.

A pszichiátriai szenvedélybetegek érdekében szólalt fel az LMP

Szabó Tímea (LMP) figyelmeztetett arra, hogy a támogató szolgáltatásokra, a közösségi ellátásokra és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás finanszírozására a jövő évi költségvetésnek az idei támogatásnak kevesebb, mint a hatvan százalékát, 4,5 milliárd forintot szánja. A képviselő azt kérdezte, hogy mi történik 2012-ben a pszichiátriai szenvedélybetegekkel, miután a rájuk szánt források már idén is szűkösek voltak. Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy jövőre valóban ellátatlanul marad-e 3500 ember. Soltész Miklós államtitkár azt felelte, hogy a 2012-es költségvetéshez olyan képviselői módosítókat nyújtanak majd be, amelyek nyomán a büdzsé tervezetében szereplő összeg emelkedni fog.

A munka törvénykönyvéről, az otthontámogatási forrásokról, az ittas vezetés büntetéséről és magánnyugdíj-pénztári vagyonról volt szó az interpellációk között a parlamentben.

MSZP: sárba tipornak megszerzett jogokat az új munka törvénykönyvével

Gúr Nándor (MSZP) az új munka törvénykönyvéről azt mondta, hogy az több hónapos agónia után kerül a Ház elé. Szerinte a kiszolgáltatottság nő, sárba tipornak megszerzett jogokat, az érdekviseletek lehetőségei visszaszorulnak, és ugyanazért a pénzért vagy kevesebbért többet kell az embereknek dolgozniuk. Czomba Sándor államtitkár azt mondta, hogy a kormány nem akarja és nem is fogja megnyomorítani a dolgozókat. Ahhoz, hogy a foglalkoztatottak száma számottevően növekedjen, szükség van az új munka törvénykönyvének megalkotására. Ezt a szakmai jelzések is egyértelműen megerősítették. A munkavállalók kiszolgáltatottságára vonatkozó megjegyzéseit nem tudta értelmezni, a javaslat tartalmazza a védett kor intézményét, a fizetett szabadság ideje nem változik, és a szülőknek biztosított jogosultságok is bővülnek. A javaslat nem csorbítja a kollektív jogokat sem, és alkalmas a legsúlyosabb problémák kezelésére - szögezte le.

Jobbik: kevés a szocpolra elkülönített összeg

Z.Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy a szocpolra és kamattámogatásra félretett 5-6 milliárdot keveslik, ennél sokkal szélesebb körben kellene ezzel az eszközzel élni. Hozzátette: minősített magyar vállalkozások kellene bevonni, ezzel 100 ezer munkahelyet lehetne teremteni. Nem tudni azt sem, hogy a lakhatás támogatása a meglévő épületek bővítésére, teljes körű felújítására ki fog-e terjedni - jegyezte meg. A Jobbik a romák integrációjára félretett 120 milliárdot kettébontaná, 60 milliárdból helyreállítaná a közrendet vidéken, a másik 60 milliárdot pedig az otthonteremtésbe csatornázná be. Szatmáry Kristóf államtitkár a romaintegráció kapcsán azt kérte, ne essenek abba a hibába, hogy a korábbi időszak eredménytelenségéből vonnak le következtetéseket a jövőbeni célok hasznosságáról és szükségességéről. A tervek szerint gyermekes családok új lakás építéséhez, vásárlásához a lakás nagyságának és energetikai jellemzői alapján akár 3,2 millió forintot is kaphatnak, és a családot még tervezőknek is elérhető lesz a támogatási forma. A szociálpolitikai kedvezmény új lakóegység kialakításához is igényelhető lesz. A lakástámogatásokra előirányzott keret felülről nyitott, nincs korlátozva, a kormány annyit szán erre, amekkora igény felmerül.

Fidesz: szigorú intézkedésekre van szükség az ittas vezetés ellen!

A fideszes Borbély Lénárd arról beszélt, hogy 2010-ben több mint 16 ezer személyi sérüléses közúti baleset történt, ennek 69 százaléka lakott területen. Különösen veszélyes bűncselekmény az ittas és bódult állapotban való vezetés. Kiemelte: a közlekedésbiztonság javítása érdekében elengedhetetlen a meglévő szabályok szigorítása. Kontrát Károly államtitkár kiemelte: az emberi élet védelme kiemelt jelentőségű feladat, ezért újabb intézkedéseket tesznek a közúton közlekedők biztonsága érdekében. Kiemelte, hogy az a cél, hogy az ittas vezetés külföldi elkövetése esetén a szankció végrehajtható legyen. A közlekedési bűncselekmények száma tavaly 6,9 százalékkal csökkent, ezen belül a halálos esetek száma 15,4 százalékkal, az ittas járművezetéseké 7 százalékkal csökkent. Jelezte: júliustól változtak a közúti enyhébb ittas vezetés szabályai. Első alkalommal azonnal nem vonják be a jogosítványt, de a bírság magasabb, másodjára azonban már bevonják a jogosítványt.

LMP: miért rejtegeti a kormány hogyan gazdálkodik?

Vágó Gábor (LMP) a magánnyugdíj-pénztári vagyonról kérdezett, azt mondta, hogy az adósság csökkentésének fontos forrása lehetne, de a kapkodó és felelőtlen gazdaságpolitika miatt értéke csökken, így több száz milliárddal kevesebbet tudnak visszafizetni az államadósság törlesztésekor. Kijelentette: az állami vagyon összetétele nem lehet üzleti titok, nem hivatkozhatnak szakmai érvekre, amelyik kormány titkolja, az a korrupciót, a mutyit és a felelőtlen gazdálkodást támogatja. Miért rejtegeti a kormány hogyan gazdálkodik és miből áll össze a az 1557 milliárdos magánnyugdíj-pénztári vagyon? Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában kiemelte: senki előtt nem titkolóznak, az Államadósságkezelő Központ által kezelt alap összes adata elérhető. Az alap eszközeinek értéke 2011.május 30-án 2945 milliárd volt, ebből június és júliusban bevonták a magyar állampapírokat, mintegy 1400 milliárd forint értékben. Az alap vagyonának összértéke június 30-án 1557 milliárd, július 31-én 1370 milliárd volt. Az 1370 milliárd forintból 1003 milliárd forintban, a többi külföldi devizában van. Hozzátette: 1400 milliárddal sikerült az ország eladósodottságát csökkenteni.

Jobbik: vonják vissza a köznevelési törvény koncepcióját

Farkas Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy a nyilvánosságra került köznevelési hatástanulmánnyal kapcsolatban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy nem tud ennek létezéséről, hiszen később kiderült: alá is írta a hatástanulmányt. Az ellenzéki politikus szerint a tervezet elbocsátásokhoz és iskolabezárásokhoz vezet, miközben a pedagógus életpályamodell nem valósul meg így ez a Jobbik álláspontja szerint a vidékrombolás egy eszköze. Éppen ezért Farkas Gergely felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a köznevelési törvény koncepcióját. Hoffmann Rózsa válaszában leszögezte: nincs a tervezetben szó pedagógusok elbocsátásáról. A jelenlegi törvény régen készült, "a belső koherenciája megromlott a sok módosítástól" és az új tervezettel az iskola egyforma értékrendet közvetítene, egyetemes műveltséget adna át minden gyereknek.

Fidesz: szükség van a kamatplafonra

Rogán Antal (Fidesz) felszólalásában "reformértékűnek" nevezte a kamatplafon szabályozásáról szóló törvényjavaslatokat, amelyek házszabálytól való eltéréssel történő tárgyalását kezdeményezték. A kormánypárti politikus szerint a 30 százalékban maximalizált THM jelentős csökkenés, hiszen jelenleg 64 százalékos a legmagasabb THM. Ez alól csak az áruhitelek és a hitelkártya termékek lehetnek kivételek, az ott rögzítendő 45 százalékos szint is csökkentést jelent azonban, mivel jelenleg mindkét termék esetében "50 százalék körül van a legnagyobb cégek gyakorlata". A másik módosítás Rogán Antal szerint még ennél is fontosabb, ugyanis az éven túli hitelek referenciakamat-szabályozáshoz történő kötése ha jelenleg is életben lenne, akkor nem lett volna lehetősége a bankoknak az elmúlt hetekben tapasztalt radikális forinthitel-kamat emelésére, hiszen a jegybanki alapkamat sem emelkedett.

Rogán Antal szerint az új szabályozás tisztább viszonyokat teremt az országban és tisztességes játszmára kényszeríti a bankokat, amihez tisztességes profit is jár. Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában elmondta: a bankrendszer szabályozása nem csak Magyarországon, hanem egész Európában átalakulóban van, és "Magyarország ebben a tekintetben különösen terhelt" a szabályozatlanság miatt. A kormány éppen ezért támogatja a javaslatokat.

LMP: kiszámíthatatlan a magyar gazdaság

Vágó Gábor (LMP) felszólította a kormányt, hogy a magyar gazdaságpolitikai hibákat ne "kenjék az unióra és a görögökre". Szerinte a legnagyobb gond a kiszámíthatatlanság, mivel a szabályok "hetente változnak" ezért nincs, aki befektessen és a meglévő vállalkozások sem mernek beruházni. Az ellenzéki politikus szerint a hitelválságot a kormány "eltotojázta" és jelenleg azokat a javaslatok nyújtják be, amelyeket az ellenéki pártok már több, mint egy éve sürgettek. Szatmáry Kristóf válaszában hangsúlyozta: a nemzetközi cégek felől a bizalom megvan Magyarország felé, bár "vannak rossz beidegződések", hiszen nem mindig volt jó a kiszámíthatóság Magyarországon. Szerinte "a nemzetközi cégek árgus szemekkel figyelik az országot, hogy elkövetik-e a korábbi hibákat". A bizalomra például az államtitkár elmondta: 1700 milliárd forinttal több magyar állampapír van külföldi kézben, mint a válság kitörésekor.

Az MSZP az új Munka törvénykönyvét bírálta

Kiss Péter (MSZP) felszólalásában az új munka törvénykönyvének tartalmát és keletkezésének körülményeit kritizálta, hiányolva az érdemi egyeztetést és az érintettek véleményének meghallgatását. Czomba Sándor államtitkár válaszában azt hangsúlyozta: szerdán nyolc órás időkeretben folytat vitát az Országgyűlés a javaslatról, így mindenkinek lesz lehetősége kifejteni az észrevételeit. A kormánypárti politikus szerint ez nagyon fontos törvény, amely hosszú évekre meghatározhatja a munka világának szabályait, de a kormány nem osztja az aggodalmakat.

A KDNP 1956 november 4-ről

Hoffman Pál (KDNP) felszólalásában arra emlékezett meg, hogy 55 évvel ezelőtt 1956 november 4-én a "szovjet tankoktól remeg a föld, a szovjetek hitszegő módon megtámadták a semleges Magyarországot" és ezzel lezárult a győztes forradalom és megkezdődött a szabadságharc második szakasza. A kormánypárti politikus szerint a jelenben is emlékezni kell a múlt hősi tetteire.