Az MSZP, néhai áldásos működésének dicsőséges pillanatait idézte, a kormánypártokat ugyanezen tevékenység áldatlan esztendeire emlékeztetve, a sebek gyógyításának reménye vezérelte. Az LMP zöldre váltotta a liberális köpönyeget. A Jobbik az önállóság reményében megjelent, itt is, ott is.
A szavazófülkékben forradalom zajlott. Eredményeként 111 elfogadott országgyűlési határozat színesítette a Tisztelt Ház életét. A választási kampányban minden párt - támogatóinak sokasodása reményében - összefogásra buzdított. Már a kezdet kezdetén, (2010.05.29.) az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásakor sem volt azonban egyetértés. Pedig, pedig mindenki tudta, hogy nélkülük működésképtelen a Tisztelt Ház. És tán még azzal is tisztában voltak, hogy a szavazók bizalmának arányában osztandók el a tisztségek. Mégis, mégis. Miután titkos volt a szavazás, bőséggel kísérte ellenvélemény és tartózkodás majd mindegyiket.
| Elnök: | Schmitt Pál | Fidesz |
| |||
| Alelnök: | Balczó Zoltán, | Jobbik |
| |||
| Jakab István | Fidesz |
| ||||
| Latorcai János | KDNP |
| ||||
| Lezsák Sándor | Fidesz |
| ||||
| Ujhelyi István | MSZP |
| ||||
| Jegyzők: | Erdős Norbert | Fidesz |
| |||
| Földesi Gyula | Fidesz |
| ||||
| Göndör István | MSZP |
| ||||
| Móring József Attila | KDNP |
| ||||
| Hegedűs Lórántné | Jobbik |
| ||||
| Lenhardt Balázs | Jobbik |
| ||||
| Nyakó István | MSZP |
| ||||
| Szilágyi Péter | LMP |
| ||||
| Szűcs Lajos | Fidesz |
| ||||
| Tarnai Richárd | KDNP |
|
107 nem
Az Alkotmány 33. § (3) bekezdése szerint a miniszterelnök személyére Sólyom László köztársasági elnök tett javaslatot az Országgyűlésnek.
| „Az országgyűlési választások második fordulóját követően megbeszélést folytattam Orbán Viktor elnök úrral, a választásokon győztes Fidesz-Magyar Polgár Szövetség - Kereszténydemokrata Néppárt pártszövetség miniszterelnök-jelöltjével. Az Elnök Úr ezen a megbeszélésen a kérdésemre elmondta, hogy vállalja a jelöltséget, kész a kormányzásra, és ehhez képes biztosítani a pártszövetség országgyűlési képviselőinek támogatását." |
Az Országgyűlés Orbán Viktort miniszterelnökké megválasztotta, (2010.05.29.). A Fidesz és a KDNP 261 „igen"-jét, a három ellenzéki párt (MSZP-LMP-Jobbik) 107 „nem"-je színesítette.
112-111 nem
Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét jelölő bizottság létrehozását javasolta a Számvevőszéki és költségvetési bizottság, mivel Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása 2009. december 9-én, az alelnökök megbízatása pedig 2001. augusztus 17-én, illetve 2001. november 23-án lejárt. A javaslat alapján a 8 tagú bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok jelölhettek. Kísérte, (2010.06.14.) 260 igen 112 nem (MSZP-LMP-Jobbik egységesen).
Minősített titkos szavazással (2010.06.28.) az Országgyűlés 2010. július 5-i hatállyal Domokos Lászlót az Állami Számvevőszék elnökévé, Warvasovszky Tihamért alelnökévé választotta. Az elnököt 103-an, az alelnököt 111-en nem támogatták.
106 nem
Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról (2010.07.12.) döntött a Tisztelt Ház. A 15 tagú bizottság (Fidesz:8, KDNP:2, MSZP:2, Jobbik:2, LMP:1) létrehozását 257 igen mellett 106-an nem támogatták.
Július 22-én döntött a jelöltekről (Bándi Gyula, Bihari Mihály, Dienes-Oehm Egon, Lehoczkyné Kollonay Csilla, Mészár Róza, Stumpf István, Tóth Mihály és Zétényi Zsolt) a Tisztelt Ház. Az Országgyűlés minősített titkos szavazással Bihari Mihályt (271 igen) és Stumpf Istvánt (265 igen) választotta alkotmánybíróvá. A maradék 127 vokson a többiek osztoztak.
103 nem
A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői aláírásukkal igazoltan Schmitt Pált jelölték köztársasági elnöknek. Benyújtók: Orbán Viktor, Lázár János, (Fidesz), Harrach Péter (KDNP) + Fidesz + 51 Fidesz és 8 KDNP képviselő. Az Országgyűlés minősített titkos szavazással (2010.06.29.) 2010. július 5-i hatállyal 2010. augusztus 6-ai hatállyal Schmitt Pált köztársasági elnökké megválasztotta. A 263 igen mellett, 103-an gondolták másként.
94 nem
Kovács Tamás legfőbb ügyész december 13-án ünnepelhette 70. életévét, így a törvény értelmében megbízatása megszűnt. Helyébe lépőnek Schmitt Pál köztársasági elnök Polt Pétert javasolta. Az Országgyűlés minősített titkos szavazással (2010.12.06.) Polt Pétert 2010. december 14. napjától a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének megválasztotta. 274 igen kísérte, 94-en másként gondolták.
87-89 nem
Cser-Palkovics András és Rogán Antal (Fidesz) terjesztették elő a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló indítványt. 246 igen és 87 nem (MSZP-LMP-Jobbik) kísérte, (2010.09.13.).
Alig egy hónap múlva (2010.10.11.) az Országgyűlés megválasztotta a bizottság elnökét, s tagjait. 348-an voksoltak, 259-en igennel, 89-en nemmel (MSZP, Jobbik), az LMP tüntetett, nem vett részt a szavazáson.
| Elnök | Szalai Annamária |
| Tagjai | Auer János |
| Kollarik Tamás | |
| Koltay András | |
| Vass Ágnes |
72 nem
A közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor terjesztette a T. Ház elé az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztásáról szóló javaslatot. Hangsúlyozta:
| „Az öt parlamenti párt közül csak egy párt, a nyolcévi kormányzásba belefáradt Magyar Szocialista Párt volt, amely sajnos nem tudta határidőre elküldeni a jelöltjeit. Ennek következtében állt össze az az öt jelölt, akit most a parlament elé terjesztek. Vannak benne ellenzéki párt által, és kormánypártok által jelölt tagok is." |
A parlament 244 igen, 72 ellenében (MSZP-LMP-Jobbik) az Országos Választási Bizottság tagjának Bordás Vilmost, Bozsóki Évát, Hunyadfalvi Ákost, Pozsár-Szentmiklósy Zoltánt és Sasvári Róbertet, az Országos Választási Bizottság póttagjának pedig Székely Lászlót megválasztotta.
64 nem
Balsai István és Lázár János indítványa volt az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság létrehozása. Indoklásaként hangsúlyozták:
| Az Alkotmány napjainkban is az 1949. évi népköztársasági alaptörvény módosításaként, preambuluma szerint is ideiglenes jelleggel - az új Alkotmány elfogadásáig - 1989. október 23-án hatályba lépett (és azóta többször módosított) szöveggel határozza meg a Magyar Köztársaság jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Időszerű a hatályos Alkotmány - az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján történő - teljeskörű felülvizsgálata és az új Alkotmány megalkotása, amely maradéktalanul megfelel a XXI. századi polgári demokráciával szemben támasztott elvárásoknak. |
Az indítványt 304 igen mellett 64-en (MSZP-LMP) nem támogatták.
A létrejött 45 tagú bizottság (Fidesz 26, KDNP 4, MSZP 7, Jobbik 6, LMP 2, elnöke Salamon László, KDNP) feladata annak áttekintése és értékelése, hogy a hatályos Alkotmány
– megfelelően tartalmazza-e alkotmányfejlődésünk történelmi értékeit,
– megfelelően biztosítja-e az emberi és állampolgári jogok legszélesebb körű érvényesülését,
– illetve annak vizsgálata, hogy az államszervezet alapvető intézményeinek működését meghatározó alkotmányi és törvényi szabályozás eleget tesz-e az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó állami kötelességnek és a XXI. századi polgári demokráciával szemben támasztott elvárásoknak.
Feladata továbbá, hogy az új Alkotmány alapvető elveire vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot az Országgyűlés elé terjessze.
56 nem
Miután Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke július 12.-én bejelentette elnöki tisztségéről történő lemondását 2010. augusztus 5-i hatállyal, a Fidesz frakciója Kövér Lászlót javasolta az Országgyűlés elnökének. Az Országgyűlés titkos szavazással (2010.július 22.), 304 igen-szavazattal 56 ellenében, augusztus 6.-ától az Országgyűlés elnökévé megválasztotta.
49 nem
A 12 tagú Nemzeti összetartozás bizottságának létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló javaslatról is szavaztak a képviselők az Országgyűlés tavalyi évzáró napján, (december 23). Az Országgyűlés elnöke, Kövér László terjesztette a T. Ház elé.
| 2011-ben, az állampolgársági törvény kiterjesztésével, a Magyarország határain kívül élő magyar emberek és a Magyar Állam között közjogi kapcsolat létesítésének a lehetősége nyílik meg, amely az elmúlt kilencven, illetve elmúlt húsz esztendőhöz képest alapvetően új helyzetet és lehetőségeket teremt, valamint új feladatokat ró a magyar-magyar kapcsolatok területén a kormányzatra, illetve a kormány feletti ellenőrzést gyakorló Országgyűlésre egyaránt. A 2010-es választásokat követően kialakított új kormányszerkezet kifejezésre juttatta azt a politikai szemléletváltást, mely szerint a határon túlinak mondott magyarok ügye nem külügyi kérdés, ezen ügyek vitele kormányzati szinten nem a Külügyminisztérium, hanem egy tárca nélküli miniszter (miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt), valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladata. A képviselőcsoportok között egyetértés van abban, hogy az Országgyűlés bizottsági rendszere is tükrözze ezt a szemléletet. Ennek kifejezéseként az országgyűlési határozat létrehozza a Nemzeti összetartozás bizottságát. |
Kövér László szolid tévedése volt, hogy a „képviselőcsoportok között egyetértés van abban, hogy az Országgyűlés bizottsági rendszere is tükrözze ezt a szemléletet." Az Országgyűlés 314 igen-szavazata mellett, ugyanis 46 (szocialista) + 3 szavazat (Jobbik) a „másként gondolkodást" jelezte. Az LMP februárban delegál tagot a Nemzeti összetartozás állandó bizottságba, az MSZP még meditál.
| Elnök: | Potápi Árpád János | Fidesz |
| Alelnök: | Kovács Ferenc | Fidesz |
| Szili Katalin | Független | |
| Tagok: | Ékes Ilona | Fidesz |
| Hoppál Péter | Fidesz | |
| Kőszegi Zoltán | Fidesz | |
| Révész Máriusz | Fidesz | |
| Kalmár Ferenc András | KDNP | |
| Stágel Bence | KDNP | |
| Szávay István | Jobbik | |
| .................... | MSZP | |
| .................... | LMP |
41 nem
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság felállításáról terjesztett elő indítványt Nyitrai Zsolt és Cser-Palkovics András. A Fidesz képviselői szerint az eseti bizottság feladata a pályázati eljárás feletti országgyűlési ellenőrzés biztosítása.
Az indítványt 313-an üdvözölték, 41-en (MSZP) nem.
Voltak csodák is!
A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság felállításáról szóló javaslatot Kövér László az Országgyűlés elnöke jegyezte. Ellenszavazat és tartózkodás nélkül (328 igen) fogadta el a Tisztelt Ház, (2010,12.06).
| Elnök: | Kepli Lajos | Jobbik |
| Alelnök: | Gőgös Zoltán | MSZP |
| Tagjai: | Ékes József | Fidesz |
| Gyopáros Alpár | Fidesz | |
| Győrffy Balázs | Fidesz | |
| Lasztovicza Jenő | Fidesz | |
| dr. Aradszki András | KDNP | |
| Kovács Tibor | MSZP | |
| Ferenczi Gábor | Jobbik | |
| Jávor Benedek | LMP |
+
Kövér László másik indítványának nyomán is ellenszavazat és tartózkodás nélkül (351 igen) választották meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság tisztségviselőit és tagjait,0 (2010.04.17.).
| Elnök: | Cser-Palkovics András | Fidesz |
| Alelnök: | Mesterházy Attila | MSZP |
| Tagjai: | Pálffy István | KDNP |
| Pörzse Sándor | Jobbik | |
| Karácsony Gergely | LMP |
+
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása (2010.06.08) sem borzolta egyetlen képviselő kedélyét, 350 igen kísérte, ellenszavazat és tartózkodás nélkül.
| Elnök: | Cser-Palkovics András | Fidesz |
| Alelnök: | Baja Ferenc | MSZP |
| Tagjai: | Pálffy István | KDNP |
| Novák Előd | Jobbik | |
| Karácsony Gergely | LMP |
+
A Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottsága elnökének és tagjainak megválasztását Kövér László az Országgyűlés elnöke kezdeményezte. Vita nélkül szavaztak róla, (2010.11.16.), 345 igen mellett egyetlen tartózkodás kísérte (Pósán László, Fidesz).
| Elnök | Járai Zsigmond |
| Tagjai | Katona Tamás |
| Madarász László | |
| Róna Péter | |
| Szényei Gábor András | |
| Varga István |
+
Latorcai János, (KDNP és Kovács Zoltán (Fidesz) 86 képviselő támogatásával terjesztette a Tisztelt Ház elé a Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti - kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó - döntések vizsgálatára országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását szorgalmazó indítványt. Részletesen indokolták a létrehozás szükségességét is.
| A Magyar Államvasutak Zrt. szervezete korábban funkcionális alapú volt. 2003-ban arra hivatkozással, hogy a vasúti tevékenység és az infrastruktúra működtetése különváljon egymástól - ilyen módon a társaság megfeleljen a tevékenység központú felépítésnek -, megkezdődött a társaság átalakítása. Az átalakítás következtében létrejött többek között 2006 januárjában a MAV Cargo Árufuvarozási Zrt., 2007-ben a MÁV-START Zrt. és a Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Szolgáltató Zrt. 2008. január 1-jén a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MAV Gépészeti Zrt., és ezzel megalakult a MÁV-csoport. A csoportból a MAV Cargo Zrt. 2008-ban privatizáció révén kivált. A MÁV Zrt. szerkezetátalakítása során a tulajdonosi joggyakorló az állami társaság tevékenységeit önálló, a MAV tulajdonosi körébe tartozó társaságokba szervezte ki. Az ilyen módon kiszervezett leánytársaságok működésére már nem az állam, mint tulajdonos döntései, hanem a MAV Zrt. által hozott döntések vonatkoztak. Ez oda vezetett, hogy az országgyűlési ellenőrzés a leányvállalatok sorsát érintő kérdésekben már nem érvényesülhetett. A MÁV Cargo Zrt. leánytársaság 2008-as privatizációja révén nyílt meg a lehetőség arra, hogy - kivonva azt az állami tulajdon köréből - nem a privatizációs törvény előírásainak megfelelően, az Országgyűlés jóváhagyásával, hanem a törvény megkerülésével történhessen meg a magánosítás. A fentiek szerint alaposan feltételezhető, hogy mind az állam, mind a MÁV csoport vagyona indokolatlanul csökkent. A tartósan állami tulajdonban maradt MÁV Zrt. kiüresedett, vagyonát vesztett, gazdasági és stratégiai pozícióit elveszítő gazdasági társasággá vált. Helyzetét tovább rontotta, hogy az állam a közszolgáltatási szerződéseket nem kötötte meg, illetve e szerződésből fakadó kötelességeit nem, vagy késve teljesítette. Ennek következtében a MAV külső és belső adósságai évről évre növekedtek. Az Állami Számvevőszék ezt a folyamatot észlelte, és több jelentésében kifogásolta. A bizottság felada a következő kérdések tisztázása: 1. Hogyan alakult a MÁV-csoport gazdálkodása 2002-2010 között? (Gazdálkodás, létszám, forgalom, adósságállomány, költségvetési kapcsolatok.) 2. A MÁV Zrt. tevékenységeit leánytársaságokba kiszervező döntések előkészítése és tartalma. A döntésekben milyen szerepet játszott az a tény, hogy az állami tulajdonú társasági vagyonelemek és tevékenységek kiszervezésével kikerülhető az országgyűlési kontroll? 3. Hogy hat ki a MÁV Zrt. szerkezetátalakítása az állami vagyonra? 4. Milyen döntések előzték meg a MÁV-nál a leánytársaságok privatizációját, a leánytársaságoknál miért a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, és miért nem az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) - 2008. január 1-jétől az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény - rendelkezéseit alkalmazták? 5. Megtörtént-e, és ha igen, hogyan, a leánytársaságok privatizációt megelőző vagyonértékelése, vagyonbecslése? 6. Készült-e hatástanulmány, elemzés, vizsgálat, és ha igen, milyen tartalommal arra vonatkozóan, hogy milyen hatással lesz a tartósan veszteséges állami társaságra a vagyonelemek kiszervezése, majd privatizációja? 7. Mi történt a privatizált leánytársaságokért kapott ellenértékkel? 8. Milyen hatása volt a MÁV Zrt. eredményére, a tartósan veszteséges gazdálkodásra a szerkezetátalakítás és a későbbi privatizáció? 9. A MÁV Zrt. szerkezetátalakítását követően kialakult szervezeti és működési rendszere biztosította-e a korábban kiszervezett feladatok ellátását? 10. Származott-e mérhető gazdasági előnye a MÁV Zrt.-nek a kiszervezésből? 11. Milyen a MÁV vagyonelemeinek a privatizációt követően kialakult tulajdonosi szerkezete és hogyan épül fel a jelenlegi tulajdonosi kör? 12. Minősülhet-e a kiszervezés a Priv. tv. Megkerülésének, az állami vagyon törvénytelen értékesítésének? |
Az indítványt egyetlen ellenszavazat és még tartózkodás sem kísérte, (2010.11.16.) A 346 „igenről" - többen vélték - annak volt köszönhető, hogy a vasút a néhai SZDSZ fennhatósága alá tartozott.
Egy hét múlva (2010.11.22.) már meg is alakult a bizottság: 343-an támogatták, mindössze ketten tartózkodtak, (Mágori Józsefné, Fidesz, Göndör István, MSZP).
| Elnök | Manninger Jenő | Fidesz |
| Tagjai | Dancsó József | Fidesz |
| Spaller Endre | KDNP | |
| Göndör István | MSZP | |
| Korondi Miklós | Jobbik | |
| Jávor Benedek | LMP |
Bartha Szabó József
