Visszaállítaná a kormány a kötelező kamarai tagságot az egészségügyben - közölte a nemzeti erőforrás miniszter expozéjában. Ha az Országgyűlés elfogadja a jogszabály-módosítást, a jövőben - néhány kivétellel - csak az végezhet egészségügyi tevékenységet, aki tagja a szakképesítése szerint illetékes egészségügyi szakmai kamarának.

A Jobbik és az LMP is támogatásáról biztosította a beterjesztőt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosításának általános vitájában, kedden a parlamentben. Az általános vitában elsőként felszólaló Répássy Róbert államtitkár, a napirendi pont előadójaként emlékeztetett arra, hogy tavaly májusban fogadták el a határon túli magyaroknak adható kettős állampolgárságról szóló törvényt. Hozzátette, hogy ezt követően megkezdődött a munka, hogy január elsejétől megindulhassanak az egyszerűsített honosítási eljárások. Közölte, hogy eddig 25 ezer kérelmet fogadtak be a hatóságok, és közel háromezer esetben már folyamatban van a köztársasági elnöki döntés előkészítése.

   
Ezután kitért arra, hogy mint minden új rendszerben, így ebben is el kell végezni a finomhangolásokat és az eljárás bevezetése kihatással van a személyi adat és lakcímnyilvántartás rendszerére is. Emlékeztetett arra, már nem előfeltétel a magyarországi lakóhely, így nem létezik olyan nyilvántartás, amelyben megbízható és naprakész adatok állnának rendelkezésre. Kijelentette, hogy a gyakorlatban a honosítást kérőknek nem kellene külön kérelmet benyújtani a személyadat és lakcímnyilvántartást vezető szervhez a regisztrációért. Kitért arra is, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők részére személyi azonosítót és a külföldi lakcímre utaló azonosítót adnának. Elmondta azt is, hogy az adminisztratív terhek további csökkentése érdekében a kormányablakoknál is lehetőség lesz az állampolgársági ügyek intézésére is, illetve a külképviseletek vezetői további konzuli tisztségviselőket jelölhet ki, akik előtt le lehet majd tenni az esküt.

Az expozéval és képviselői felszólalásokkal megkezdődött a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve tanúvallomásra alapozott bírósági ítéletek semmisségét kimondó törvényjavaslat általános vitája kedden a parlamentben. Balsai István szerint a rendőrség becsületének helyreállítása is szükségessé teszi a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve tanúvallomásra alapozott bírósági ítéletek semmisségét kimondó törvényjavaslat elfogadását. A fideszes politikus, a 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott indítványnak expozéjában azt mondta: ezt a törvényt már négy évvel ezelőtt meg kellett volna hozni, az akkori parlamenti erőviszonyok azonban nem adtak lehetőséget arra, hogy az Országgyűlés megfelelő választ adjon a Budapest utcáin történt gyalázatos eseménysorozatra. Hozzátette: tudja, hogy a rendőrszakszervezetek tiltakoznak javaslata ellen, véleménye szerint azonban akkor kellett volna felemelniük a szavukat, amikor a rendőrség hírnevén folt esett.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár közölte, hogy a kormány támogatja Balsai István törvényjavaslatát. Elmondta: a magyar jogrendszer ismeri a semmisségi törvény eszközét, vagyis azt a törvénytípust, amellyel az Országgyűlés meghatározott bűncselekményi és elkövetői kör vonatkozásában jogerős ítéletek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
   
A fideszes Gulyás Gergely felszólalásában úgy fogalmazott, a törvényjavaslat által érintett időszakban a bíróságokon a bűnösség vélelme érvényesült az ártatlanság feltételezése helyett, a rendőrség négy évvel ezelőtti törvénysértéseiért pedig egyértelműen az akkor kormányzó szocialista pártot terheli a kizárólagos politikai felelősség. A kormánypárti politikus emlékeztetett: javaslatuk kiindulópontja, hogy 2006 őszén a fővárosban békés, alkotmányos alapjogukat gyakorló tüntetőket vertek véresre, amiről Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök később azt nyilatkozta, hogy őt lenyűgözte a rendőrség szakszerű intézkedése.

Kedden megkezdődött a KDNP-s Salamon László vezette alkotmány-előkészítő eseti bizottság által beterjesztett, az új alaptörvény szabályozási elveiről szóló határozati javaslat parlamenti vitája, amelyről az MSZP kivonult, az LMP pedig csak egy vezérszónoki felszólalás erejéig vett részt rajta.

Varga István (Fidesz) az új alkotmány szükségességét azzal magyarázta, hogy a jelenlegi toldozgatott-foldozgatott alaptörvény számozása a kommunista diktatúrát idézi, és az nem felel meg annak a feladatának, hogy a magyarság iránytűje legyen a XXI. században.
   
Lukács Tamás (KDNP) szerint aki nem vesz részt az alkotmánykoncepció vitájában, nemet mond 1956 és a rendszerváltás értékeire, amelyeket az új alaptörvénynek hordoznia kell. A jelenlegi alkotmányról azt mondta, hogy eredete a kommunizmus bűnében fogant, és bár az átmenet idején gyökeresen megváltoztatták, társadalmi legitimációja nem volt, megalkotói is ideiglenesnek tekintették. Feltette a kérdést, működőképesnek tekinthető-e az az alaptörvény, amely képtelen volt megvédeni az embereket Gyurcsány Ferenc őszödi beszédétől, a nemzetre támadó miniszterelnöktől, a rendőri brutalitástól és az eladósodottságtól. Hozzátette: a parlament kötelessége olyan alkotmányt elfogadni, amely megvédi a nemzetet és polgárait az erkölcsileg vállalhatatlan külső és belső támadásoktól. Fontosnak nevezte, hogy az új alkotmány közpénzügyi fejezetet is tartalmazzon.

Expozéjában Salamon László azt mondta, alkotmányozási kényszer olyan értelemben nincs, mint 1848-ban, 1920-ban, 1945-ben, vagy 1989-ben volt, de alkotmányozási kötelezettségünk igenis van. Kitért arra, hogy a család és a házasság intézményének kiemelt védelmét, az emberi élet fogantatástól számított óvását, és a közpénzügyek elemi szintű szabályozását javasolja egyebek mellett rögzíteni az új alaptörvényben a vezetésével működött testület. Fontosnak tartják, hogy az alkotmány tartalmazza a kereszténységnek, a történelmi múlt vállalásának alkotmányos megjelenítését, a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére való utalást. Javasolják többek között a nemzeti összetartozás kimondását, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok iránt; annak rögzítését, hogy a házasság egy férfi és nő legalapvetőbb közössége.

Tarnai Richárd, a KDNP egyik vezérszónoka az új alkotmány elkészítése mellett érvelve hangsúlyozta, hogy szükség van egy olyan alapra, amelyre fel lehet építeni a törvényeket és amely kiállja az idő próbáját. A képviselő az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat keddi általános vitájában leszögezte: az elmúlt húsz évben akuttá vált a demográfiai probléma, de az élet, a családok és a gyermekek védelme nem jelenik meg kellő súllyal a hatályos alaptörvényben. Megjegyezte, hogy az utóbbi években nem sokat törődtünk a környezetünkkel és az alkotmányban nem jelent meg az a szempont, hogy nemcsak magunkkal, de az utánunk jövő nemzedékekkel is foglalkoznunk kell. Kijelentette, hogy az új alaptörvényben viszont megjelenik a felelősség is.
    
Felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltozáskor módosított alkotmány a magántulajdont hangsúlyozza. Mint mondta, ez akkor szükséges volt, de a közösségi tulajdon eközben valamennyire feledésbe merült, ezért ez utóbbi is teret kapna az alaptörvényben. Közölte, hogy két fontos államcélra, a rászorultakról való gondoskodásra és az ifjúság védelmére is javaslatot tesznek. Hangsúlyozta, hogy a médiatörvénynek a gyermekek és a kiskorúak védelmezése a legfőbb célja. Megjegyezte, hogy az Alkotmányos alapérték munkacsoport az általa felvázolt és a koncepcióban megjelenő értékeket ellenszavazat nélkül fogadta el. Reményét fejezte ki, hogy az alaptörvény nemcsak a kormány vagy a pártok, hanem mindenki alkotmánya lesz.
    
Rubovszky  György, a KDNP másik vezérszónoka az 1994-1998 közötti alkotmányozási tervekre utalva azt mondta, hogy az akkori alkotmány-előkészítő bizottság paritásos alapon működött, de az abban részt vevő képviselőket annyi szavazati jog illette, ahány tagú frakció állt a hátuk mögött. Hozzátette, hogy a bizottság csak a kétharmados támogatottságú felvetésekről szavazott, így csak olyan kérdés kerülhetett az alkotmányelőkészítő bizottság elé, amelyet a szocialista párt támogatott, mert az MSZP képviselőcsoportja akkor több mint a parlament felét tette ki. Hozzátette, hogy akkor a négy ellenzéki párt az Országgyűlésnek összesen 27 százalékával rendelkezett, mégis teljes súllyal részt vettek az alkotmányozásban. Akkor erősebb volt a képviselői eskünk, mit a hiúság - jelentette ki. Megjegyezte, mindezt úgy tették, hogy emlékei szerint egyetlen indítványukat sem fogadták el.
    
Úgy fogalmazott, akkor egyáltalán nem volt vitás a kérdés, hogy van-e alkotmányozási kényszer. Kijelentette, hogy a hatályos alaptörvény preambuluma ugyanis kötelezi az első, alkotmányozó többséggel rendelkező parlamentet arra, hogy az újat megalkossa. A jelenlegi alkotmányozási folyamatról azt mondta, hogy amikor tavaly létrehozták a hat szakmai valamint a hetedik, összegző munkacsoportot, akkor azokban még a szocialista képviselők is részt vettek.
    
Az Igazságszolgáltatás, az alkotmány és a jogvédelem nevű munkacsoport tagjaként a KDNP álláspontját ismertetve azt mondta, ezen a területen a hatályos alkotmánnyal szemben nem kívánnak lényeges és különösen koncepcionális változtatást tenni. Leszögezte, hogy nem akarnak módosítani az Alkotmánybírósággal kapcsolatos fejezeten sem. Az igazságszolgáltatással kapcsolatban kitért arra, hogy a mai alaptörvény tételesen felsorolja a bíróságokat. Azt mondta, helyes lenne, ha a normaszöveg a jövőben is tartalmazná a különböző szintű bíróságokat, de a legmagasabb szint nem Legfelsőbb Bíróság lenne, hanem visszakapná a Kúria nevet, míg a megyei bíróságokat törvényszékeknek hívnák. Megjegyezte, hogy későbbiekben lehetne használni a járásbíróság elnevezést is. Hangsúlyozta, hogy az alkotmányba foglalnák a bírói függetlenséget, mint alapvető jogelvet.
    
Az ügyészségekről azt mondta, hogy a tavaly őszi ülésszak alatti törvényi módosításnak megfelelő ügyészségi rendszert emelnének be az alkotmányba. Kitért arra is, hogy az ombudsmanok esetében sem kívánnának változást, legfeljebb annyit, hogy az alkotmány tételesen sorolja fel azokat.