Tizenhárom törvényt, törvénymódosítást fogadott nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján a Tisztelt Ház. A kimerítő vitanapok után megváltásnak ígérkezik a jól megérdemelt nyaralás idehaza vagy a világ bármely egzotikus táján.

„Diversitas delectat!”

Nemzeti felsőoktatás

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a hozzá kapcsolódó törvényi rendelkezések módosításának célja az Országgyűlés által elfogadott más törvényekkel való teljes összhang megteremtése, valamint az új rendelkezések hatályba léptetése, jogtechnikai pontosítása. Jelentős részét képezi az a kormányrendelet, amelyet az Alkotmánybíróság a legutóbbi ülésén megsemmisített.

Az Alkotmánybíróság, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár még januárban kihirdetett rendeletével kapcsolatosan,  megállapította: a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti. Kifejtette: a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is. Hangsúlyozta: az Alaptörvény szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó lényeges szabályokat törvényben kell meghatározni.  Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a kormányrendeletet megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság döntése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma  közölte: tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság döntését, miszerint nem rendeletben, hanem törvényben szükséges szabályozni a hallgatói szerződés tartalmát. A szaktárca közleményében kiemelte: a hallgatói szerződés célja, hogy biztosítsa az adófizetők pénzéből folytatott tanulmányok megtérülését a társadalomnak, ennek megfelelően, az eredeti célokat követve, fogják módosítani a felsőoktatási törvényt. 

Megtették. Bőséges terjedelmű. Meghatározza a felvételhez szükséges érettségi, vizsga teljesítésével kapcsolatos követelményeket, az érettségi vizsgatárgyakat, a nyelvi követelményeket, a jelentkezők eredményeinek megfeleltetését, a jelentkezések elbírálási rendjét, a többletteljesítmények, beszámítása, a jelentkezők rangsorolásának, valamint felsőoktatási intézménybe való besorolásának elveit, továbbá a felsőoktatási felvételi tájékoztatás módját. Ezen belül: a felvételi feltételek, alkalmassági követelmények,  a felvételt legalább két évvel megelőző közzétételének rendjét, a felvételi eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét, befizetésének módját és visszatérítésének feltételeit. Meghatározva azon alapszakokat, amelyek esetében a felvétel gyakorlati vizsga, egészségügyi alkalmassági vizsgálat alkalmazásával történik, továbbá azt, hogy a felsőoktatási intézmények milyen feltételekkel szervezhetnek szóbeli felvételi vizsgát. A hallgatókat érintő részekből idézünk.

A hallgatói jogviszony a felvételről vagy az átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. A beiratkozást megelőzően a hallgatóval – a kormány által meghatározott feltételekkel – hallgatói szerződést kell kötni.

A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A kormány a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének teljes költségét, a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás.

Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.

A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsőoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá más felsőoktatási intézményben mint vendéghallgató is felveheti.

A felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsgai letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt állít ki (abszolutórium).

A felsőoktatási szakképzés, eltérve a felsőfokú szakképzéstől, oklevél és nem bizonyítvány kiadásával zárul.

Az államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéshez a minisztérium – pályázati úton elnyerhető – ösztöndíjjal nyújthat segítséget.

Az Országgyűlés 238 igen révén, 31 tartózkodás kíséretében a törvénymódosításokat elfogadta.  A Jobbik egységesen tartózkodott, az MSZP az LMP és az elfüggetlenedett Gyurcsány-csapat kart-karba öltve ellene voksolt.  Nem kis meglepetésre – tán még hasonló sosem fordult elő – a Fideszből heten (Czunyiné dr. Bertalan Judit, kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, Ivanics Ferenc, Kontur Pál, Molnár Attila, Pogácsás Tibor, Potápi Árpád János, Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, Varga Gábor), a KDNP-ből pedig hárman (Firtl Mátyás, frakcióvezető helyettes, az  Európai ügyek bizottságának alelnöke, Szászfalvi László, Tarnai Richárd, kormányhivatalt vezető kormánymegbízott) is elutasították.

Szolgáltató-állatorvos

Az állatorvosi szakma történetében meghatározó mérföldkő a Magyar Állatorvosi Kamarai törvény, amely modern és egységes keretet teremt a kamarai és az állatorvosi tevékenység számára.

Magyar Agrárkamara és a hegyközségek után 1995-ben a Magyar Állatorvosi Kamara harmadik olyan köztestületként alakult meg, amely demokratikus körülmények között, alulról szerveződve közfeladatokat, valamint általános szakmai érdekképviseleti feladatokat lát el. Az elmúlt tizenhét év azonban nem hagyta változatlanul az állatorvosi szakmát sem, így a Magyar Állatorvosi Kamara korszerű és hatékony működésének biztosítása érdekében új törvény megalkotása vált szükségessé. Az új jogszabály lehetőséget ad a kamara szervezeti megújítására, amely a gazdaságosabb és hatékonyabb működtetés, az arányosabb feladatmegosztás, az átláthatóbb, magasabb szintű szakmai tevékenység alapja lehet. Több megyére kiterjedő területi szervezet hozható majd létre, amelynek a szakmai színvonal növelése érdekében kötelező lesz oktatási feladatokat is ellátni.

A minőségi állategészségügyet szavatolja a számos garanciális elemmel megerősített kamarai etikai eljárás is, amely érvényre juttatja azt az igényt, hogy a jogszabályokban biztosított lehetőségekkel élve az állatorvos valóban a köz, illetve a szolgáltatásukat igénybe vevő érdekének megfelelően lássa el hivatását. A jogszabály a korábbi magán-állatorvos helyett a szolgáltató-állatorvos elnevezést használja, ezzel kiemeli az állatorvos által végzett megelőző-gyógyító tevékenység szolgáltató jellegét.

A törvény szabályozza a szolgáltató-állatorvosi tevékenység végzésének követelményeit, a szolgáltató-állatorvos jogait, kötelezettségeit, illetve a szolgáltatás gyakorlásának jogi formáit és kereteit. Az állatorvosi tevékenység végzéséhez követelmény az állatorvosi névjegyzékben való szereplés, a névjegyzékbe bejegyzett székhely, továbbá rendelkezni kell érvényes szakmai felelősségbiztosítással.

Hiánypótló intézményként létrejön az állategészségügyi szolgáltató: az állatorvosi rendelő, az állatorvosi szakrendelő, az állatkórház és az állatklinika. A praxisengedély a működés megkezdésének feltétele, melyet kérelemre a Magyar Állatorvosi Kamara ad majd ki. Az engedély kiadását azonban nem köti külön díjazáshoz,  a törvény szerint „mindössze” a kamara által meghatározott felszereltséggel kell rendelkeznie az adott intézménynek.

Megbízási jogviszonyban, munkaszerződés alapján, szabadfoglalkozásúként és önálló állatorvosként dolgozhatnak majd az állatorvosok. Ezen túlmenően egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság vagy szövetkezet tagjaként is.

A gyakorlatban az állatorvos és az asszisztens munkája szorosan összefonódik. A törvény meghatározza az asszisztensi feladatokat és a felelősség kereteit. A közbizalom erősítése és a nyilvánosság érdekében az állatorvosokhoz hasonlóan az asszisztensekről is névjegyzéket vezet a Magyar Állatorvosi Kamara.

Az új jogszabály lehetőséget ad a kamara szervezeti megújítására, amely a gazdaságosabb és hatékonyabb működtetés, az arányosabb feladatmegosztás, az átláthatóbb, magasabb szintű szakmai tevékenység alapja lehet. Az éves tagdíj egyébként a mindenkori legkisebb munkabér összegének 90 százaléka lesz. Több megyére kiterjedő területi szervezet hozható majd létre, és a szakmai színvonal növelésére kötelező lesz oktatási feladatokat is ellátni. A törvény hatályba lépését követően a korábbi tisztségviselők megbízatása véget ér, és fél éven belül meg kell választani az új vezetőket, tisztségviselőket.

A minőségi állategészségügyet szavatolja a számos garanciális elemmel megerősített kamarai etikai eljárás is, amely érvényre juttatja azt az igényt, hogy a jogszabályokban biztosított lehetőségekkel élve az állatorvos valóban a köz, illetve a szolgáltatásukat igénybe vevő érdekének megfelelően lássa el hivatását.

A törvény bírsággal fenyegeti azt, aki jogosulatlanul végez állatorvosi tevékenységet. Kifejezetten hosszasan foglalkozik az etikai eljárások, az esetleges vétségek szankcionálásának szabályozásával. A jogosulatlan – vagyis kamarai tagság, netán praxisengedély nélküli – állatorvosi tevékenységet akár 10 millió forintos bírsággal is sújthatja majd az élelmiszerlánc felügyelet.

Az Országgyűlés 244 igen, 35 nem, 41 tartózkodás mellett a törvényt elfogadta. Az MSZP és az LMP tartózkodott, a gyanakodó Jobbik és a függetlenek, egy újabb klientúra kiépítésétől tartva, ellene voksoltak.

Nemzeti köznevelés

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása elsősorban azzal függ össze, hogy a közoktatási feladatellátás - az óvodák kivételével - 2013. január 1-jétől állami kézbe kerülnek. Az új közigazgatási struktúrához igazodva rendezi a kötelező, illetve vállalható köznevelési intézményi működtetés feltételeit, a jogszabályok koherenciáját megteremtő szövegpontosító módosításokat is elvégezve.

Részletesen szabályozza, hogy milyen esetekben működteti az iskolát az állam, és mikor az önkormányzat, milyen feladatokat lát el az állam mint fenntartó, és milyeneket látnak el az önkormányzatok.

A törvény szerint a háromezer lakost meghaladó lélekszámú településeken a helyi önkormányzat gondoskodik – a szakképző iskola kivételével – a köznevelési intézmények működtetéséről. Ha azonban a helyhatóságok gazdasági okokból nem tudják ellátni ezt a kötelezettségüket, mentesülnek alóla.

A háromezernél kevesebb lakosú településeken az állami intézményfenntartó központ működteti az iskolákat, de a helyi önkormányzatok határozhatnak úgy is, hogy átvállalják e feladatot.

Az önkormányzatoknak az iskolák működtetésével kapcsolatos álláspontjukról idén szeptember 30-ig kell kinyilvánítaniuk a szándékukat, a döntést pedig október 30-ig kell meghozniuk.

Azt is tartalmazza a köznevelési törvény módosítása, hogy a szülők legalább felének beleegyezése szükséges a települési óvodák és iskolák valamely egyháznak való átadásához.

Pontosítottak a mindennapos testnevelés részletein is: az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán idén szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon a tantervbe legalább heti öt testnevelésórát kell beépíteni.

Megküzdve több, mint 120 módosító javaslattal, az Országgyűlés a kormánypárti  többség jóvoltából elfogadta a törvénymódosítást: 248 igen mellett, 48 nem, 34 tartózkodás nem okozott akadályt. Az ellenzékiek közül a  Jobbik tartózkodott, a többiek ragaszkodtak a nem-gombhoz. 

Tankönyvpiac

Az elmúlt évek tapasztalatai, visszásságai tették időszerűvé a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítását. Célja, hogy a köznevelési törvényhez és az új Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kerettantervek alapján megteremtse a jogszabályi garanciáit annak, hogy felelős nyílt pályázati eljárásában kiválasztott magas minőségű tankönyvek álljanak az iskolák rendelkezésre – már idén szeptemberben.

Tankönyvként azok a kiadványok hozhatók forgalomba, amelyeket a miniszter – miniszteri rendeletben meghatározott eljárással – tankönyvvé nyilvánítottak és felvettek a hivatalos tankönyvjegyzékbe. A korábbi tankönyvellátási rendszerhez képest jelentős változás, hogy az oktatásért felelős tárcavezető (jelenleg az emberierőforrás-miniszter) közvetlenül vesz részt a tankönyvvé nyilvánításában. Az iskolában folyó nevelés, oktatás tankönyvekkel való ellátásának támogatása céljából nyilvános pályázatokat hirdethet közismereti tankönyvek megírására és elkészítésére. A beérkezett pályázatokat megvizsgálva, mérlegelve a könyv adott iskolai évfolyamra, tantárgyra történő alkalmazásának a lehetőségét, személyesen dönt elfogadásáról, vagy elutasításáról.

A pályázati eljárások során a miniszter által elbírált, támogatott tankönyvekről hivatalos jegyzék készül. Csak olyan kiadványok szerepelhetnek benne, amelyeket személy szerint támogatott, jóváhagyott.

Tankönyvvé nyilvánítást a könyv szerzői, kiadói pályázaton kívül is kérhetnek, elbírálásuk szintén a miniszter személyes hatáskörébe tartozik. Mindez kizárja annak a lehetőségét, hogy a kiadók azon könyvei, amelyek nem kapnak miniszteri támogatást tankönyvnek  nyilvánítva kerüljenek forgalomba.

Az iskolák ezentúl csak a miniszter által megalkotott, jóváhagyott listából választhatnak tankönyvet. A könyvtárellátó biztosítja, hogy a tanulók a jegyzékben feltüntetett iskolai terjesztési áron jussanak hozzá. A szabályozás szerint el kell utasítani a felvételt tankönyvjegyzékbe, ha a kiadó az iskolai terjesztési árat az előző évihez képest aránytalanul meg akarja növelni. Megrendelése, beszerzése és kiszállítása, valamint a vételár beszedése is állami feladat lesz, a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit kft. végzi.

A tankönyvek hivatalos jegyzékét az Oktatási Hivatal készíti el és teszi közzé.

Az Országgyűlés többsége elfogadta a törvénymódosítást: a 246 igent, 78 nem kísérte, tartózkodások nélkül. Az ellenzék, már megszokásból, egységesen ellene voksolt. Meglepetésként Pokorni Zoltán a Fidesz frakcióvezető helyettese is velük tartott.

Új Agrárkamara?

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény legfontosabb célja, az agrárkamarai rendszer újjászervezése, a korábbi szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszergazdaság általános és együttes érdekegyeztetési fórumának a létrehozása. Kulcsfontosságúnak tartva a szétszakított élelmiszerlánc összekapcsolását, köztestületi, intézményi keretet biztosítva. Lehetőséget teremt a magyar agrár- és élelmiszergazdaság szereplői számára egy jól szervezett, a helyi érdekeket jól ismerő képviselő köztestület felállítására, amelyben alanyi jogon, kötelezően tagok a mezőgazdasági termelők, a termékeket feldolgozók, és a kereskedők is.

A tagsági kör kiszélesítésével a megújuló kamara potenciálisan több százezer tagot tömöríthet. Önkormányzati elven működő köztestületként a jelenleginél jóval hatékonyabban láthatja el a tagok érdekképviseletét, segítve a piacra jutást és a versenyképesség növelését. Csökkenti az állam szerepvállalását az agrár- és élelmiszergazdaság területén, közelebb viszi a szolgáltatásokat az ágazat szereplőihez, harmadik pillért képezhet a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak mellett.

Az éves tagdíjat az Alapszabályban kell rögzíteni, a tagok gazdasági lehetőségeinek figyelembevételével, sávosan meghatározva.

Az etikai normák belső megerősítésével, betartatásával a jövőben a kamara maga szűrheti ki a tisztességtelen módszerekkel élő gazdaságokat, a tagok egymás közti vitáit pedig házon belül lefolytathatja.

A törvény által megerősítve, az új testületnek elsősorban szolgáltatnia kell, az eddigieknél jóval nagyobb körnek nyújtva hatékonyabb segédkezet.

Az Országgyűlés zöld utat biztosított a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásának: 247 igenjét 73 nem kísérte, tartózkodások nélkül. Az MSZP, az „elfüggetlenedett” függetlenek és a Jobbik egységesen elutasította. Az LMP-ből mindössze egy legény maradt talpon, a nemmel szavazó dr. Dorosz Dávid, a többiek látványosan távol tartották magukat a voksolástól. Üröm volt az öröm mellett a  Fidesz padsoraiban, hogy szavazataikkal hárman is (Ángyán József, Koszorús László, Nagy Gábor Tamás)  az ellentáborhoz csatlakoztak.