Vannak, akik még emlékeznek. És vannak, akik nem szívesen. Gyurcsány Ferenc mondotta volt a ciklus elején miniszterelnöki beiktatásakor:

- Pontosan tudni fogom mindig, hogy a demokratikus felhatalmazás az aktív kisebbségre támaszkodik. Pontosan tudni fogom mindig, hogy miniszterelnökként nem a nemzet kiválasztott vezetője, hanem a köztársaság parlamentjének felelős, számon kérhető, ellenőrizhető, demokratikus politikusa vagyok. Pontosan fogom tudni, hogy a kormányzásnak az a dolga, hogy törekedjen mindenki számára nyitott módon gondolkodni és cselekedni. Arra fogok törekedni, hogy ünnepi kijelentéseink és hétköznapi cselekedeteink között ne legyen semmilyen űr sem. Értem a feladatot. Legjobb tudásom, tisztességem alapján meg kívánok neki felelni. Demokrataként, hazafiként, büszke szociáldemokrataként, de olyanként, aki nemcsak elismeri, hanem tiszteletben tartja mások eltérő meggyőződését. A magyar nemzeti trikolór három színe azt is kell hogy jelentse nekünk, demokratikus politikusoknak, hogy együtt nem kevesebbek, hanem többek vagyunk, belőlünk áll a haza. (Hosszan tartó taps az MSZP-SZDSZ padsoraiban.)

A nyomdokaiba lépő Bajnai György Gordon sem szónokolt szerényebben:

- A válságkezelő kormány vezetőjeként mindig nyitott leszek az együttműködésre mindenkivel. Nekem senki sem illegitim, aki kész a válság kezelésére és a gazdaság élénkítésére. Nem politizálni akarok, hanem dolgozni, ezért hadd tegyem világossá itt a parlamentben is: az ajtóm továbbra is nyitva áll önök előtt. Nincs az a személyemet érő támadás, amely becsukatná velem, a személyem ugyanis sokadlagos, az ország érdeke az első. A válságkezelés azonnali beavatkozást igénylő lépései a szociális ellátórendszer átalakítását igénylik. Ehhez a feladathoz szakértelem és tapasztalat egyszerre szükséges. Ezért kérek önöktől konstruktivitást és bizalmat, támogatást a válságkezelő kormány megalakításához, a válságkezelő program végrehajtásához. (Hosszan tartó taps az MSZP-SZDSZ padsoraiban.)

Íme a „konstruktív" valóság!

A legtöbb szavazást hagyományosan a költségvetés igényelte: 2006-ban 507-et, 2007-ben 706-ot, 2008-ban 496-ot. A legutóbbi (2010-es) pedig túlszárnyalt minden konstruktivitást: 1786 módosítási javaslatról voksolt a Tisztelt Ház. S hogy mennyire nyitva volt előttük a miniszterelnök által ígért ajtó hűen példázta: az ellenzék több mint 1500 indítványából mindössze egy (nyelvtani hibát kijavító, hol kérdésre nem „ba, -be", hanem „ban, -ben") kapott a kormánypárti padsorokban zöld utat.  

Pillanatnyilag 134 törvényjavaslat, és 66 országgyűlési határozat indítványa nyugszik (folyamatban, benyújtva, tárgysorozatban, részletes vitára, szavazásra várva) a Tisztelt Ház asztalán. A vak is látja: töredéke sem jut már „vigasztaláshoz", (legalábbis ebben a ciklusban), „kiváltképp" nem a FIDESZ-KDNP által szorgalmazottak. 

BENYÚJTÓK	TÖRVÉNYJAVASLAT	HATÁROZATI JAVASLAT	ÖSSZESEN
Kormány	35	2	37
MSZP	31	4	35
Bizottságok	6	28	34
Fidesz	22	6	28
Fidesz-KDNP:	12	9	21
KDNP	4	6	10
MDF	7	3	10
SZDSZ	5	3	8
MSZP-SZDSZ	5	-	5
Függetlenek	3	-	3
Fidesz-KDNP-MSZP	1	2	3
Fidesz-KDNP-MSZP-SZDSZ	1	1	2
Fidesz-MSZP-Független	-	1	1
KDNP-MSZP-SZDSZ	-	-	-
Fidesz-MSZP	1	-	1
Fidesz- MSZP- SZDSZ-Független	1	-	1
Fidesz-MSZP-Független	-	1	1
ÖSSZESEN	134	66	200

A vidék...

A közbeszerzési törvényt kívánta módosítatni Bagi Béla (Fidesz). Indoklása szerint: 

A közbeszerzési eljárás köztudottan megdrágítja az eljárást és le is lassítja. A vidék jelenlegi állapotában elő kell segíteni, de legalább lehetővé tenni, hogy a településen lévő gyermekotthonban, lakásotthonban elhelyezett gyermekek, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatást helyi beszerzéssel is meg lehessen oldani. Az eljárás ettől olcsóbb, rugalmasabb és a helyi termelők, vállalkozók értékesítési gondjait is mérséklő lenne.

AZ MSZP-SZDSZ duó röpke fél esztendő alatt tizenötször akadályozta meg, (legutóbb: 2009. 12.14.), hogy legalább tárgyalhasson róla a Tisztelt Ház.

Egyházak, civilek...

Orbán Viktor, Balog Zoltán,  Hörcsik Richard, Varga Mihály, (Fidesz) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítását. A javaslat célja, hogy a közcélú adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget megszűntesse.

Az egyházak, a karitatív és egyéb civil szervezetek szociális, a társadalom legrászorultabbjainak megélhetését a mindennapokban segítő tevékenységének egyik alappillérét jelentik a jószándékú, jellegüktől függően valamilyen természetbeni segítséget nyújtani tudó vállalkozásoktól származó adományok. Az ilyen önzetlen felajánlásokat, a hiányos állami szociális támogatást pótló, segítő szándékot, a közösség felé irányuló szolgálatot az államnak is támogatnia kell. Korábban a közcélú adomány nem tartozott az áfa-törvény szerinti termékértékesítés körébe, így nem keletkeztetett áfa-fizetési kötelezettséget sem. Az új áfa-törvény azonban megváltoztatta ezt a szabályozást és a közcélú adományokat is áfa-körbe sorolta. Ez a rendelkezés megtette hatását és jelentősen visszaeset az adományozások száma, anyagi értéke. Az adományokból részben saját magukat fenntartó, részben azok révén másoknak segít ő egyházak, egyházi szervezetek, intézmények, karitatív és egyéb civil szervezetek anyagi forrásai megcsappantak a törvénymódosítás korlátozó hatása révén. Az államnak alapvető érdeke, hogy támogassa azt, aki önzetlenül jót tesz, aki szolgálatot vállal a kiszolgáltatott, rászoruló emberek érdekében. E támogatás egyik természetes lehetősége, hogy az állam ne korlátozza az adományozást, ne adóztassa meg az adományokat.

A szociális érzékenység területén szóban fölöttébb jártas szocialisták, mindjárt a kezdet kezdetén (2009. 06. 22.) leszavazták a „sürgős" tárgyalását, - oly annyira hogy az év utolsó ülésén (2009. 12. 14.), immáron a 14. alkalommal száműzték a napirendre tűzését. Soraikból egyes egyedül Steiner Pál tartotta támogatásra méltónak az indítványt.

Repülők...

A légi közlekedésről szóló törvény módosítását kezdeményezte Fónagy János, Márton Attila (Fidesz). Indítványuk szorgalmazta, szorgalmazza:

(1.) A légi járművet - különösen lakott hely közelében és éjszaka - úgy kell üzemeltetni, hogy a zajterhelés a külön jogszabályban meghatározott mértéket ne haladja meg. (2.) Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren egy nap éjszakai időszakában végrehajtott műveletek száma nem haladhatja meg a külön jogszabály szerint meghatározott mértékadó éjszakai műveletszám három századrészét. (3.) A hangrobbanás káros hatásainak elkerülése céljából a hangsebességet csak külön jogszabályban meghatározott légtérben és magasságban szabad átlépni. (4.) A repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel, továbbá a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen rendeletben határozza meg.

Eddig, 14-szer akadályozták meg az MSZP-SZDSZ duó, hogy tárgyalhasson róla a T. Ház. Némi meglepetésre Rácz István (Fidesz) is ellene voksolt.  

Vonatok...

Aki utazott, vagy utazik vonaton, az egyáltalán nem lepődhetett meg Ágh Péter, Bagi Béla, Braun Márton, Farkas Sándor, Gógl Árpád, Koszorús László, Szatmáry Kristóf, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor (Fidesz) azon indítványán, melyben módosítani kívánták, kívánják az „egyes, a kulturált vasúti személyszállítást szolgáló törvényi rendelkezésekeit" Állították, s állítják:

Gyakran szégyenkezünk, amikor külföldiek igénybe véve a vasút honi szolgáltatásait, tapasztalataik alapján elszomorító képet festenek hazánkról. A járműpark teljes körű lecserélése rendkívül pénz és időigényes, azonban a pontosságra, a menetrend betartására, a tisztaságra és higiéniára történő odafigyelés már nem feltétlenül anyagi fedezet függvénye. Európai példa (Bajorország) alapján, a javaslat szigorú kártérítési szabályokat állapít meg a vonatkimaradások és késések megakadályozása érdekében. Előírja továbbá a vasúti közlekedés kulturáltabbá tételét, az online jegyvásárlás biztosítását, kötelezné a tisztasági szabályok rendeleti szabályozását és a közegészségügyi hatósági (ÁNTSZ) ellenőrzést.

Tizenegyszer „kaszálta el" az SZDSZ-MSZP duó a napirendre tűzését. - „Tárgysorozatban", azóta is...

Népszavazás...

Hargitai János, (KDNP), Balogh Zoltán, Bánki Erik (Fidesz), indítványa a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításával kíván „rendet" teremteni az Alkotmánynak az országos népszavazások érvényességére és eredményességére vonatkozó rendelkezései, valamint az önkormányzati törvénynek a helyi népszavazásra vonatkozó szabályozása között.

„A helyi népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott."

A sürgős tárgyalásba vételének elutasítása után még 10-szer tagadta meg az MSZP-SZDSZ duó a napirendre tűzését. Egyes egyedül Tukacs István támogatta a szocialisták padsoraiból.  

Piacfelügyelet...

Sajnálatos módon egyre gyakrabban tapasztalható a piacon olyan magatartás, amely nem csupán a piac rendjét, a közrendet és közbiztonságot veszélyezteti, hanem korlátozza a verseny szabadságát és sérti a fogyasztók érdekeit is. Bagi Béla (Fidesz) orvosolandó e betegséget, indítványozta a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítását. Álláspontja szerint:

„Szükséges országosan egységes szabályozást alkotni és törvényi szinten megteremteni a piaci rend megbontásnak szabálysértési tényállását, amelynek keretében a fogyasztók érdekeit korlátozó, illetve a közrend és közbiztonság sérelmével járó magatartások lennének szankcionálhatóak.  A piac rendjét megbontó elkövetési magatartások esetén a piacfelügyelőknek egységesen biztosítaná a kitiltás lehetőségét is, tekintettel arra gyakorlati tapasztalatra, hogy az egyéb szabálysértési alakzat megvalósítása miatt kirótt pénzbírság nem alkalmas a megelőzésre és a vásár, piac rendjének megóvására ."

„Sikertörténet"...

Hunvald György „sikertörténete" serkentette volt a közélet megtisztítása érdekében a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítására  Cser-Palkovics Andrást és Kontrát Károlyt (Fidesz).  Erzsébetváros szocialista polgármestere ellen hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés, magánokirat-hamisítás, hivatali visszaélés és többrendbeli csalás alapos gyanúja alapján indult büntető eljárás. A Központi Nyomozó Főügyészség 2009. február 10-én őrizetbe vette a polgármestert, majd a Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendelte előzetes letartóztatását. Hunvald György 2009. február 10.-e óta nem jár be munkahelyére, nem végez munkát. Ennek ellenére havi 742.560 forint juttatásban részesül – az előzetes letartóztatása óta eltelt idő alatt összesen tehát 5 940 480 forintot kapott közpénzből, (2009. szeptember 22-i adat). Történik mindez, midőn a kormány megszorító intézkedései miatt családok ezrei kerülnek egyre lehetetlenebb helyzetbe. A törvénymódosítást szorgalmazók szerint: elfogadhatatlan, hogy a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított, börtönben lévő polgármester ilyen hatalmas összegű „zsebpénzt" kapjon havonta, miközben az általa így munka nélkül felvett összegből száz iskolás gyermek egész éves menzáját lehetne kifizetni. A javaslat célja, hogy az egyes személyi szabadságot kizáró, illetve korlátozó kényszerintézkedések hatálya alatt álló önkormányzati vezetők a továbbiakban díjazásban ne részesülhessenek és költségtérítést se kaphassanak.

„A polgármester illetve az alpolgármester foglalkoztatási jogviszonya szünetel, ha vele szemben bűncselekmény alapos gyanúja miatt a bíróság jogerősen előzetes letartóztatást, vagy e helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást rendelt el." Nem jár díjazás a polgármesternek illetve az alpolgármesternek, ha foglalkoztatási jogviszonya ilyen alapon szünetel, részére sem jár költségátalány, illetőleg az általa előlegezett és számlával igazolt költség erre az időszakra nem számolható el. Ez a törvény a kihirdetését követ ő napon lép hatályba. E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

2009.szeptember 22.-én landolt a törvénymódosító javaslat az Országgyűlés asztalán. Azóta, minden alkalommal, még az év utolsó ülésnapján is, az MSZP és az SZDSZ képviselői megakadályozták a napirendre tűzését. 

Ellenőrzés...

Font Sándor (Fidesz) kezdeményezte a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény (2007. évi XVII.) módosítását.

„A törvény életbelépése óta eltelt időszak alatt nagyon sok olyan támogatással kapcsolatos vitás ügy keletkezett, amelynek kiindulópontja az volt, hogy az ellenőrzést úgy folytatták le, hogy az ügyfél nem volt jelen, illetve az ellenőrzés tényéről nem is értesült. Ennek következtében az ellenőrzést végző hibás vagy téves információk és adatok alapján is hoztak hibás határozatokat, melyek értelemszerűen jogvitába torkolltak Mindez elkerülhető lett volna, ha az ügyfél jelen van és a pontos tájékoztatást megadja. Mivel az ügyfél egész gazdálkodása, illetve annak eredménye is függhet egy-egy eljárástól, fontos, hogy abban legyen lehetősége részt venni, illetve az alapinformációkat megadni, megkapni. Szükség van továbbá arra is, hogy az ügyfél jelenléte nélkül elvégezhető ellenőrzésekről, illetve eljárásokról (pl. távérzékelés, műholdas felvétel) is értesüljön az érintett, ezáltal számára biztosítva legyen a jogorvoslat lehetősége is."

Tavaly, röpke három hónap alatt, tízszer még azt is elutasították, hogy napirendre véve, tárgyaljanak róla.

Termékdíj...

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény (1995. évi LVI.) módosítását próbálta, próbálja elérni Font Sándor és dr. Kerényi János (Fidesz). 

„A jelenleg hatályos termékdíj-szabályozás lehetetlen helyzetbe hozta a magyar kisvállalkozókat: az áru útjába teljesen feleslegesen beléptetette a „nagykert."  A törvénymódosítás, - a „multik" monopolhelyzetét megszüntetve, a teljes magyar kisvállalkozói kör megsegítésére irányul."

Zárószavazásra vár az indítvány. Sok remény nem fűződhet hozzá, lévén legutóbb, (2009.06. 29.) az MSZP-SZDSZ összefogás révén (200 nem), immáron hatodszor, még a napirendre tűzését is megtagadták. 

Abortusz...

Lanczendorfer Erzsébet, dr. Latorcai János, Deák András, Soltész Miklós (KDNP) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítását kezdeményezték. Előzménye: 2006. június 30-i hatállyal megsemmisítették az egészségügyről szóló törvény azon passzusát (1997.évi CLIV.187.§ (2) bekezdése) amely a családtervezési célú művi meddővé tételt 35 éves életkorhoz és három vér szerinti gyermekhez kötötte. E döntés lehetővé tette, hogy minden magyar állampolgár (ha Magyarországon lakik) korlátozás nélkül kérheti a művi meddővé tételét. A kereszténydemokrata politikusok szerint mindez súlyos erkölcsi problémát jelent. Törvénymódosító javaslatuk:

„A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel kizárólag egészségügyi indokból, megfelelő szakorvosi javaslatra végezhető. Az önrendelkezési jog - a művi meddővé tétel orvosi értelemben öncsonkítás! - korlátok nélküli gyakorlása helyett az emberi élet, a fogamzás és a nemzés lehetőségét részesítse előnyben a nem egészségügyi okból történő művi meddővé tétellel szemben; egyúttal tekintettel van arra is, hogy az orvosok lelkiismeretükkel ellentétes tevékenységre ne legyenek kötelezhetők."

Napirendre vételét az MSZP és az SZDSZ, teljes egyetértésben „zsinórban" hatszor megakadályozta.  

Választás...

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítását szorgalmazta, szorgalmazza Répássy Róbert, Ékes József, Kontrát Károly, (Fidesz).

„A 2006-tos választások tapasztalataiból kiindulva megállapítható, hogy a választási eljárási törvény legutóbbi átfogó módosításakor nem sikerült minden, a választások lebonyolítása során gyakorlatban felmerülő problémát megoldani. Néhány kritikus kérdésre, többek között a láncszavazásra és az igazolással történő szavazásra az Országos Választási Bizottság is kifejezetten felhívta a jogalkotó figyelmét. A javaslat e hiányokat kívánta, kívánja orvosolni."

„Tárgysorozatban" - 2006 óta...

Kisebbségek...

 A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítását kezdeményezte Farkas Flórián és Németh Zsolt, (Fidesz).

„ A javaslat célja, hogy az önkormányzati választások során a kisebbségek képviseletére vonatkozóan már új, demokratikusabb szabályok kerüljenek alkalmazásra."

Az SZDSZ-MSZP duót is „meglepve", még az MDF színeiben mandátumhoz jutó képviselői is nemet mondtak.   

Jövedéki adó...

Latorcai János, Nógrádi László, Soltész Miklós (KDNP), Mádi László, Domokos László (Fidesz) fölöttébb fontosnak tartotta, tartja a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítását.

„ A törvénymódosítás célja, hogy a kormány a fogyasztói árban lévő adótartalom csökkentésén keresztül visszajuttassa a jelentős üzemanyagár-emelésből származó extra bevételeket. Figyelemmel a költségvetés rossz helyzetére a cél az, hogy a megtervezett költségvetési bevételek veszélyeztetése nélkül a fogyasztókat érintő ársokkot csillapítani lehessen. Az üzemanyagok árszintje jelentősen eltér a költségvetésben tervezett szinttől, a költségvetés számára így jelentős extrabevétel keletkezik, miközben a fogyasztók számára egyre elviselhetetlenebb az ár."

Senki sem tisztelte, meg eddig az MSZP-SZDSZ soraiból - így marad mi volt: „tárgysorozatban".

Bíróság...

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását Szatmáry Kristóf a lakásmaffia áldozatainak védelme, szociális biztonságuk megteremtése érdekében indokolta.

„Szükségesnek tartom, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvény szövegébe bekerüljön az önkormányzat elővásárlási joga az ingatlanok árverésénél arra az esetre korlátozva, ha az ingatlan lakóingatlan, és alkalmas arra, hogy az önkormányzat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII . törvény 3 . § (1) bekezdése szerint önkormányzati lakásként azt szociális helyzet alapján bérbe adják."

Megtisztelte az indítvány a Tisztelt Ház: a kormányhoz hű padsorokból - legutóbb, (2009. 05. 25.) egyedül Nagy Jenő (MSZP) támogatta. „Tárgysorozatban" leledzik azóta is.  

Hitel...

Magyarország felnőtt lakosságának 22,5 százaléka adós, - lakás- és fogyasztási hitelét törleszti hónapról hónapra. Az általuk felvett hitel meghaladja a GDP negyedét (6 ezermilliárd forint). Ágh Péter, Cser-Palkovics András, Erdős Norbert, Koszorús László, Nyitrai Zsolt, Szijjártó Péter (Fidesz) törvénymódosító javaslata e tárgyban, az „egyes banki szolgáltatásokkal kapcsolatos törvényi rendelkezések" fogyasztóvédelmi célú módosításáról szólt. Úgy vélték, vélik: a hitel önmagában nem negatív intézmény, emlékezetes, Széchenyi is ebben látta a magyar gazdaság kitörési lehetőségét, a fogyasztók érdekeinek védelme azonban ezen a területen fokozottabb figyelmet érdemel! Fokozottabbakat, mint eddig, hiszen emberi sorsok múlhatnak egy meggondolatlanul, kellő körültekintés nélkül, pontos tájékoztatás hiányában felvett és vissza nem fizettetett kölcsön esetén.

„A bankközi verseny a fogyasztók érdeke: ha érte versengenek a bankok, jobb kondíciókat fognak kínálni. Jelenleg nagyon bonyolult a bankváltás, azaz az ügyfélért folytatott versengés korlátozott. Be kell vezetni, hogy az új bankfiókba betérő ügyfél egy kérelem kitöltésével átkérhesse magát egy másik bankhoz, megbízásai megőrzésével! A cseréért ne lehessen felszámolni semmilyen különdíjat! Végül fontos, hogy egyre több helyen lehessen bankkártyával fizetni, ezért jogszabályban kell korlátozni a bankkártya-terminál üzemeltetői és a kereskedői jutalékát (ez most 3 százaléka is lehet a forgalomnak)! Sok hitelkárosult panaszkodik, hogy miután nem tudta törleszteni hitelét, a bankok saját maguk értékesítették a jelzáloggal terhelt vagyontárgyat. Véleményük szerint áron alul. A hitelfelvevő ügyfelek fokozott védelmét szolgálja, ha közvetlenül, aktívan bekapcsolódhatnak az értékesítésbe."

Nem nyerte meg az MSZP-SZDSZ duó tetszését. „Tárgysorozatban" virít...   

Tönk szélén...

A globális pénzügyi és gazdasági válság következtében az összeomlás szélére került a hazai építőipar. Az iparág köztudottan a magyar gazdaság húzóágazata, melyben 93 ezer vállalkozásban 300 ezer legális munkavállaló dolgozik. A vállalkozások zömükben hazai mikro, kis-és középvállalkozások, melyek a válság következtében súlyos likviditási gondokkal küzdenek. Erre tekintettel létfontosságú, hogy a parlament enyhítsen az alvállalkozói kifizetések feltételein - állították és állítják az adózás az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénymódosító javaslatának megaalkotói: Molnár Béla, Latorcai János, (KDNP), Bencsik János, Szatmári Kristóf, (Fidesz), dr. Baráth Etele (MSZP).

A javaslat átmenetileg - egy évre - felfüggesztené a közbeszerzések terén azt a feltételt, hogy a nyertes ajánlattevő csak olyan alvállalkozókkal köthet szerződést, akiknek nincsenek 30 napnál régebbi lejárt köztartozásaik. Jelenleg ugyanis alig létezik olyan vállalkozás, amely e feltételnek megfelel, - kiszorulván a közbeszerzési körben való részesedésből, nagy eséllyel gyarapíthatják a csődöt jelentő cégek körét.

Az országgyűlés szocialista többsége, - annak ellenére, hogy jeles képviselőjük is fémjelzi - tárgyalásra sem tartotta méltónak az indítványt.

Három csapás"...

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítását szorgalmazta, szorgalmazza Lázár János, Répássy Róbert (Fidesz) törvénymódosító indítványa. Érveik szerint a súlyos, erőszakos bűncselekmények számának drámai emelkedése világossá tette, hogy az emberek biztonságának garantálása érdekében elrettentésre alkalmasabb büntetésekre van szükség.

„A javaslat a személy elleni erőszakos bűncselekményeket elkövető visszaesőkre - az egyesült államokbeli „Három csapás" törvény szabályozásához hasonlóan - a harmadik alkalommal elkövetett szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményre vonatkozó büntetés kiszabásánál a jelenleginél jóval szigorúbb büntetési tételt ír elő, és végső soron, életfogytig tartó szabadságvesztést rendel a legsúlyosabb cselekményeket elkövetőkre. A „Három csapás" törvény bevezetését követő tíz évben Kaliforniában 40 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, ami egyértelműen mutatja a szabályozás hatékony visszatartó erejét. A kormány tehetetlensége helyett Magyarországnak is ilyen hatékony, az emberek biztonságának megőrzését szem előtt tartó büntető szabályozásra van szüksége."

A kormányhoz hű erők - a sürgős tárgyalásának elutasítását követően - nem tartotta szükségesnek még a napirendre tűzését sem.

Bartha Szabó József