II. Voltak csodák is!

Az MSZP, néhai áldásos működésének dicsőséges pillanataira emlékeztetett. A kormánypártokat ugyanezen tevékenység áldatlan esztendeit idézve, a sebek gyógyításának reménye vezérelte. Az LMP zöldre váltotta a liberális köpönyeget. A Jobbik az önállóság reményében megjelent itt is, ott is.

111 elfogadott országgyűlési határozat színesítette a Tisztelt Ház életét. A választási kampányban minden párt - támogatóinak sokasodása reményében - összefogásra buzdított. A szavazófülkékben forradalom zajlott. Így Orbán Viktor ismertette, ismertethette s bocsátotta vitára A Nemzeti Együttműködés Programja" címet viselő dokumentumát. Egy általa is kiemelten fontosnak vélt szakaszt idézünk belőle.

A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS NYILATKOZATA

Legyen béke, szabadság és egyetértés!

A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.

A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikere s forradalmat vitt véghez. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja.

Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalakításáról döntöttek.

A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt

részesei a határon innen és túl élő magyarok. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik.

Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák a saját céljaikat.

Erre tesszük fel életünk most következő éveit.

1. ITT AZ IDŐ, HOGY TALPRA ÁLLÍTSUK A MAGYAR GAZDASÁGOT!

2. ITT AZ IDŐ, HOGY ÚJRA REND LEGYEN AZ ORSZÁGBAN!

3. ITT AZ IDŐ, HOGY MEGMENTSÜK AZ EGÉSZSÉGÜGYET!

4. ITT AZ IDŐ, HOGY MEGTEREMTSÜK A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGOT!

5. ITT AZ IDŐ, HOGY HELYREÁLLÍTSUK A DEMOKRATIKUS NORMÁKAT!

Az Országgyűlés a Nemzeti Együttműködés Programját a kormány programjaként elfogadta, (2010.05.29.11 óra, 29 perc, 39 másodperc). A Fidesz és a KDNP 261 „igen"-jét, a három ellenzéki párt (MSZP-LMP-Jobbik) 107 „nem"-je színesítette.  

241 nem

Az Országos Választási Bizottság terjesztette a Tisztelt Ház elé, azt az indítványt, hogy tárgyalják újra a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő emelését.

Története dióhéjban: Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke országos népszavazást kezdeményezett, a következő kérdésben: „Alulírottak egyetértünk, azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő emelését." Az országos népi kezdeményezés támogatására benyújtott aláírások ellenőrzésének eredményeként az Országos Választási Bizottság megállapította: az érvényes aláírások száma eléri az Alkotmányban meghatározott, az országos népszavazási kezdeményezés érvényességéhez megkívánt mennyiséget.

A nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emelését az elmúlt ciklusban a szocialista-szabad demokrata kormány szorgalmazta, a jelenlegi szocialista frakció legalább 90 százaléka is támogatta. A Fidesz-KDNP-frakciószövetség akkor is, most is ellenezte a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre történő emelését, „értelmetlen népszavazást tartani e kérdésben." Meglepetésre ezúttal a Jobbik és az LMP támogatta, az MSZP tartózkodott, az Országgyűlés 241 „nem"-je azonban elég volt ahhoz, hogy ne legyen e kérdésről népszavazás.

117 nem

A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról szóló OGY határozat (70/1997. VII.15.) módosítását kezdeményezte L. Simon László indítványa. A Fidesz képviselője úgy vélte: az új médiatörvény teljesen feleslegessé tette, hogy az Állami Számvevőszék évente ellenőrizze a részvénytársaság gazdasági tevékenységét, azért az erről szóló passzus eltörlését kezdeményezte.

A szavazás során (2010.12.23.) 253 igen mellett, 117-en nem támogatták. Meglepetésre a Jobbikhoz, az MSZP-hez és az LMP-hez csatlakozott Földesi Gyula (Fidesz) is.

92 nem

Cser-Palkovics András és Rogán Antal (Fidesz) önálló indítványa szorgalmazta a Közszolgálati Közalapítvány létrehozását. Úgy látták: „A struktúra átalakítására vonatkozó szabályozás halaszthatatlan. A Magyar Televíziónál két éve nincs elnök, 6,5 milliárdos a hiány, és van egy sokak által sokszor vitatott székházszerződés. De a Magyar Rádiónál is július végén lejár az elnök megbízatása, az ORTT-nél pedig szintén már régóta nincs elnök. Ez tehát jól mutatja, hogy ez az intézményrendszer működésképtelen, nem tudja azokat a feladatokat ellátni, amelyeket egyébként egy közpénzből finanszírozott intézményrendszernek el kellene látni."

Az indítvány lényege: a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete a Közszolgálati Közalapítvány létrejöttével megszűnik. A Közszolgálati Közalapítvány a Magyar Televízió Közalapítvány, a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány, illetve a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testületének jogutódja. A megszűnő közalapítványok - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány - és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő részvénytársaságokat - a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t - a kuratórium tagjainak és elnökének megválasztását, illetve kijelölését követően a Közszolgálati Közalapítvány veszi át, a Magyar Televízió Közalapítvány feladatainak és vagyonának megtartása mellett. A Magyar Televízió Zrt. az átalakuló Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában marad. A Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságok nonprofit részvénytársaságokká alakulnak. Az átalakítást a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma kezdeményezi.

Az Országgyűlés a határozati javaslatot (2010.09.13.) 245 igen-szavazattal 92 ellenében elfogadta. Az MSZP-LMP-Jobbik trió jelenlévő képviselői mondtak nemet rá.

65 nem

A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló OGY határozat (106/2007. XII.6.) módosítását a honvédelmi miniszter, Hende Csaba szorgalmazta.

A javaslat célja volt az MH Ludovika Zászlóalj önálló katonai szervezetként való létrehozása, amely biztosítja a katonai életpályára való felkészítést, segíti, erősíti a nemzeti tisztképzés, továbbá a katonai felsőoktatási intézmény működésének katonai jellegét. Célja továbbá a Magyar Honvédség új tartalékos rendszere első - önkéntes - komponense létszámkeretének megteremtése. Szorgalmazza mintegy 8000 önkéntes tartalékos státusz létesítését, amely biztosítja a Honvédség békeidőszaki tartalék képességeinek fejlesztéséhez szükséges létszámot.

Az Országgyűlésben 300 támogatóra „talált", 65-en (MSZP-LMP) ellene voksoltak.

62 nem

Szomorú eredményeket tárt fel az agrárgazdaság 2009. évi helyzetéről szóló jelentés. Az MSZP és az LMP frakciója egységesen elutasította, - pedig nem ellenlábas politikusok, hanem az Agrárgazdasági Tanács múltat feltáró elemzésével kellett szembenézni. Tán éppen ezért is! A jelentés magában foglalt minden olyan információt, amely az agrárgazdaság 2009. évi folyamatainak megismertetéséhez és nemzetgazdasági szerepének megítéléséhez szükséges, reális képet mutatott a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről és célratörő útmutatásokat adott a jövő tekintetében is.

A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2009-ben 1621 milliárd forint volt, amely folyó áron számítva 17,6 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. A teljesítménycsökkenést elsősorban a gabonafélék és az ipari növények termésmennyiségének és árának egyidejű visszaesése okozta. A kibocsátás volumene 9,9 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A KSH adatai alapján a hazai agrártermékek termelői árának szintje 9,5 százalékkal esett vissza az előző évihez viszonyítva. Míg a korábbi években a növényi és állati termékek termelői árának alakulását ellentétes tendencia jellemezte, 2009-ben mind a növényi, mind az állati termékek árszínvonala csökkent. A mezőgazdasági termelői-árindex és a mezőgazdasági ráfordítások árindexének hányadosa - az agrárolló mutató értéke - 2009-ben 63 százalék volt, tehát drasztikusan romlott. A mezőgazdasági GDP aránya a nemzetgazdaságon belül az előzetes adatok szerint 2009-ben 2,5 százalékot tett ki, vagyis az előző évhez képest 6,3 százalékkal csökkent, sőt a válság sújtotta ipari termelésnél is nagyobb visszaesést szenvedett el.

Az Agrárgazdasági Tanács megállapította, hogy a törvényben megfogalmazott célokkal ellentétben, a kormány 2009-ben nem biztosította a nemzeti agrártámogatások reálértékének megőrzését. Nem készült el egy világos jövőkép alapján kidolgozott agrárstratégia, amely magában foglalta volna a hosszú távú birtokpolitika, piacvédelem, illetve meghatározó támogatási célkitűzések meghatározását.

Az állásfoglalás rámutat arra, hogy a fekete- és szürkegazdaság relatív nagy súlya, a számla nélküli kereskedelem, a szerződéses fegyelem hiánya, a mezei kultúrákat és az állatállományt érintő lopások, az erdők illegális kitermelése rontja az ágazat versenyképességét, akadályozza fejlődését. Aggodalomra ad okot továbbá a gazdálkodók jövedelemhelyzetének kirívó romlása, valamint a csökkenő mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi mérleg mellett a kivitel és behozatal termékszerkezetének alakulása. A Tanács javasolja a földhasználati nyilvántartásban még nem szereplő termőterület nyilvántartásba vételét és az osztatlan közös tulajdonú területek nyilvántartásának mielőbbi rendezését.  A Tanács osztja a Nemzeti Földalappal kapcsolatos azon kritikát, amely szerint 2009-ben az összes értékesített földterületnek csupán 10 százalékát adták el kisebb egységekben.

55 nem

Magyarország afganisztáni katonai szerepvállalásával három határozat is foglalatoskodott.  (Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai részvétel engedélyezéséről szóló 2113/2008. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról szóló beszámoló elfogadásáról; az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló 2186/2008. (XII. 29.) Korm. határozat módosításáról; egyes afganisztáni katonai szerepvállalásról szóló kormányhatározatok módosításáról szóló 1171/2010. (VIII. 18.) Korm. határozatban foglalt döntésről.)

A Jobbik egységesen mindháromszor ellene voksolt.

49 nem

„A Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Zrt. vagyona meghatározott körének a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére történő átadásáról" szólt Cser-Palkovics András és Rogán Antal (Fidesz) indítványa.

Indoklásuk szerint: a Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt ., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Zrt . tulajdonában álló a vagyon hatékonyabb kezelésének, hasznosításának és a vagyonnal történő ésszerű gazdálkodásnak a feltételeit jelentősen javítja és erősíti. Megfelelően garantálja a vagyonnak a - közszolgálati célok és feladatok érdekében történő - megőrzését és gyarapítását. A vagyonnal történő hatékony és átlátható gazdálkodás szabályait megalapozó irányelvek biztosítják a közszolgálati műsor- és hírszolgáltatás függetlenségét. Kiemelkedő célkitűzése az országgyűlési határozati javaslatnak az archívum és a közszolgálati részvénytársaságok tulajdonában álló védelmet érdemlő jelmez-, díszlet-, valamint kottatár megőrzése a jövendő generációk számára. Ennek érdekében felkérték a Médiatanácsot, hogy intézkedjen az elidegenítés tilalmának szabályozásáról.

A Jobbik és az LMP tartotta elfogadhatatlannak.

44 nem

Az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről - legalábbis a reményéről - szólt Lázár János, Kósa Lajos, Balog Zoltán, Gulyás Gergely, Ékes Ilona, Kovács Zoltán (Fidesz) indítványa.

A 2006. augusztus 20-án rendezett budapesti tűzijáték öt emberéletet és több száz személyi sérülést okozott. A katasztrófát egyértelműen a tűzijáték megszervezésének hibái, a kapcsolódó jogi szabályozás hiányosságai, a vonatkozó jogszabályok jogalkalmazók általi megsértése, valamint az állami vezetőktől fokozottan megkövetelhető, az adott helyzetben általában elvárható magatartási szabályok megsértése idézte elő.2006. szeptember 19-22. napja között, valamint 2006. október 23. napján a törvények betartására felesküdött rendőrök százai, több különböző helyen, egymástól függetlenül, egyidejűleg, a rendőrségi törvényt már önmagában sértő azonosíthatatlanság mögé bújva soha korábban nem tapasztalt, törvénytelen brutalitással léptek fel a védtelen és békés polgárokkal szemben is. A kilőtt szemek, a csonttörések, az emberi méltóságot semmibe vevő megaláztatások több száz áldozata máig viseli azokat a testi és lelki sebeket, amelyeket, mint az állam korlátokat nem ismerő, politikai célzatú, diktatórikus fellépésének következményei, a jogállamot is megsebesítették. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az előzetes letartóztatások indítványozásakor és elrendelésekor első fokon az ügyészi és a bírói szervezet sem volt képes alkotmányos rendeltetésének megfelelni, és a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekre az esetek többségében megfelelő szakmai indokok hiányában, a büntetőeljárás alapelveinek semmibevételével került sor.

Polgárai méltóságán, kiszolgáltatottságán keresztül az államba vetett bizalom és az állam tekintélye is sérült. A demokratikus jogállam legsúlyosabb sérelme mégis az, hogy a történtekre következmények nélkül kerülhetett sor. Törvényszerűen ássa alá a jogállamba vetett közbizalmat és a közrendet, ha az állami vezetők megbízatásukkal, a rendelkezésükre álló monopolizált erőszakhatalommal következmények nélkül élhetnek vissza, illetve nyilvánvaló mulasztásaik kivizsgálatlanul és megtorlatlanul maradhatnak.

Az új Országgyűlés ezért megkövet minden ártatlan áldozatot, és mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Magyar Államkincstár mindazon személyek megalapozott kártérítési igényét kielégítse, akiknek a 2006. augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggésben, a 2006. szeptember 17. napja és 2006. október 25. napja között történt rendőri fellépések következtében, vagy azzal összefüggésben alkotmányos alapjoga, illetve személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett.

Egyedül az MSZP szavazott - egységesen - ellene.

41 nem

Zöld utat kapott az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés.

 „Az Országgyűlés megállapította: „Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeit teljesítette, elfogadja az intézmény 2009. évi tevékenységéről szóló jelentését, valamint az intézmény gazdálkodásáról készített, független könyvvizsgáló által felülvizsgált és hitelesnek minősített pénzügyi beszámolót."

A Jobbik másként gondolta, - elutasította.

41 nem

 „Az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról" szólt Kövér László, Pokorni Zoltán, Révész Máriusz (Fidesz) indítványa.

A Magyarországon és a határon túl élő magyarság kapcsolatainak erősítése, egymás jobb megismerése érdekében az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy:

- készítse elő iskolai emléknap bevezetését a 2010/2011-es tanévtől a Nemzeti Összetartozás Napján, amely emléknap a trianoni döntésről szóló iskolai megemlékezések mellett a Kárpát-medencei magyar testvériskolai és diákközösségi kapcsolatok elmélyítését segíti elő;

- tekintse át a szomszédos országokba irányuló iskolai tanulmányi kirándulások, a Kárpát-medencei magyar testvériskolák együttműködésének, különösen a cseretáborozásoknak a tapasztalatait, és ezek alapján készítsen országos programot abból a célból, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire, és cserekapcsolatok keretében minél több külhoni magyar diák juthasson el Magyarországra, továbbá tegyen javaslatot a program 2013-ig pályázati úton, azt követően normatív módon történő finanszírozására;

- vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium bevonásával 2012. december 31-ig létrejöjjön a Magyarság Háza, amely a Magyarország határain kívül élő magyar közösségeket, a nemzeti teljesítmény legfontosabb példáit bemutató anyanyelvi, oktatási és közművelődési intézmény, a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai megemlékezéseit és a tanulmányi kirándulásokat támogató módszertani központ.

- tegyen javaslatot azon jogszabályok módosítására, indokolt esetben új jogszabályok alkotására, amelyek a fentiek szakmai és finanszírozási hátterét biztosítják.

A feladat kimondottan kormányzati teendőkről szólt. Az MSZP egységesen ellene voksolt.

39 nem

A 2010. október 6.-án kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításának engedélyezéséről szóló határozat felhatalmazta a kormányt, hogy „a veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről szóló 245/2010. (X. 6.) Korm. rendelettel bevezetett intézkedések érvényét Veszprém megyében 2011. március 31-ig meghosszabbítsa."

Csak az MSZP voksolt ellene.

19 nem

 „A közúti járművezetői képzésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről" szólt (2010.06.08.) Kósa Lajos, Pósán László, Pokorni Zoltán (Fidesz) indítványa.

Az Országgyűlés felkérte a kormányt: teremtse meg a jogi feltételeit annak, hogy a vezetői engedély megszerzéséhez szükséges képzésre, elméleti vizsgára történő jelentkezés előfeltétele a jelenleg hatályos „írni-olvasni tudás" képessége helyett legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzése legyen, amely az általános iskola 8. osztályának eredményes befejezését jelenti.

Az LMP fordult vele - egységesen - szembe.

Voltak csodák is!

A Magyar Köztársaság Országgyűlése ellenszavazat és tartózkodás nélkül (346 igen) az Interparlamentáris Unió tagszervezetének nyilvánította magát, (2010.05.20.)

+

„A dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról" szólt L. Simon László, Menczer Erzsébet (Fidesz), Karvalics Ottó (KDNP) indítványa sem talált ellenszavazatra.

Az Országgyűlés felkérte a kormányt: „vizsgálja meg az 1989. október 23. előtt keletkezett állambiztonsági iratok nyilvánossága és a személyhez fűződő jogok hatályos jogi szabályozását, és tegyen javaslatot arra nézve, hogy a - történelmünk szempontjából is - kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra hivatkozással; azaz hogyan lehetne feloldani a személyhez fűződő jogok (kép- és hangfelvétellel való rendelkezés) és a tájékozódáshoz, tájékoztatáshoz (igazság megismeréséhez való jog), valamint a művészeti szabadsághoz és a tudományos kutatás szabadságához való jog kollizióját."

Bartha Szabó József

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hosszúhetény
Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Kisirtáspuszta
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!