Az Országgyűlés kedden lefolytatta az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat, a kormány által kezdeményezett alkotmánymódosítás, illetve a közbiztonság javítása érdekében hozandó egyes törvények részletes vitáját.

A kis- és középvállalkozások (kkv-kat) helyzetbe hozását emelte ki Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kedden a közbeszerzési törvény módosításának általános vitájában a parlamentben. Hozzátette: a módosítást az tette szükségessé, hogy a hatályos közbeszerzési törvény bonyolult, nehézkes közbeszerzési eljárások lefolytatását írja elő, amelyek ráadásul drágák, és gyakoriak az eredménytelen közbeszerzések. A fideszes Szatmáry Kristóf kiemelte: a közbeszerzési törvény módosítása növeli a közbeszerzések átláthatóságát, egyszerűsíti az eljárásokat, emellett a korrupció visszaszorítását, a körbetartozások mérséklését és a kis- és közepesvállalkozások helyzetbe hozását szolgálja a közbeszerzések terén. A közbeszerzések terén is fordulatot kell elérni, mert a piacból érték szerint a hazai többségi tulajdonú vállalkozások csupán mintegy 40 százalékkal rendelkeznek, míg az Európai Unió fejlett országaiban ez az arány hozzávetőleg 70 százalék a hazai cégek javára.

A KDNP-s Vejkey Imre szerint az országnak, a nemzetgazdaságnak szüksége van egy új, egyszerű, a kis- és középvállalkozások sorsát segítő, gyorsabb, hatékonyabb közbeszerzési törvényre. Emlékeztetett, hogy a jelenleg hatályos törvényben minden problémát újabb szabályokkal akartak megoldani, ez azonban egy átláthatatlan, túlszabályozott rendszerhez vezetett. Olyan állandóan változó rendszer alakult ki, amely csökkentette a versenyképességet és lassította a források felhasználását. A javaslat egyes elemeit kiemelve a képviselő elmondta, ha elfogadják az új szabályozást, akkor megszűnik az átláthatósági megállapodás és a biztos jogi intézménye, módosítják a közbeszerzési tanácsokra és a hirdetmények ellenőrzésére vonatkozó szabályokat is. Úgy vélte, hogy pozitív irányba változik a törvény azzal, hogy az ingatlanbeszerzések kikerülnek a közbeszerzések közül, és az is, hogy nem kell eredeti okiratokat benyújtani az igazolásokhoz.

Michl József (KDNP) azt mondta, hogy a törvény azt is szolgálja, hogy az önkormányzatok olcsóbban tudják a munkájukat végezni. Példaként említette, hogy az önkormányzatok a jövőben könnyebben tudnak majd ingatlanokat vásárolni vagy bérelni.

Seszták Miklós (KDNP) a körbetartozások visszaszorítása kapcsán azt mondta, hogy a jövőben a közbeszerzéseknél kizáró ok lesz, ha egy ajánlattevő korábban nem vagy késedelmesen fizette ki alvállalkozóját. Hozzátette, a jövőben a 10 százalék feletti alvállalkozói részvételnél közölni kell, hogy az alvállalkozó mennyit teljesít a szerződésből. Kitért arra is, hogy az ajánlattevőnek lehetősége lesz arra, hogy ha az alvállalkozó rosszul vagy nem teljesít, akkor helyette mást vonhat be a szerződés teljesítésébe. Ezentúl az ajánlattevőnek először azt a részt fizetik ki, amelyik az alvállalkozóknak jár és a végső kifizetésre csak akkor kerül sor, ha az ajánlattevő kifizette az alvállalkozóit.

Hargitai János (KDNP) szerint Magyarország az előző kormány lépései nyomán elveszítette gazdasági függetlenségét, nem összehangolja másokkal a gazdaságpolitikáját, hanem másoknak kell megfelelni. A politikus a pénzügyi és gazdasági törvénycsomag általános vitájában azt mondta: az adópolitikában gondolkodási fordulatra van szükség, az adófizetők túl vannak adóztatva, ezzel a gyakorlattal pedig szakítani kell. A kereszténydemokrata képviselő az adócsomag leglényegesebb elemének a társasági adó 10 százalékra való csökkentését tartja, azért szükséges ez, mert Magyarország az ostoba költségvetési- és adópolitikája következtében nemcsak Európával volt kénytelen szembemasírozni, hanem elveszítette versenyelőnyét, és nagy versenyhátrányba került a közép-európai versenytársainkkal szemben.
   
Hargitai János a bankadóról elmondta: a válság alatt megszerzett összegek a banki rendszerben, a banki tulajdonosoknál maradtak, és jobb ezeket az adózáson keresztül újraosztani, ezzel hozzájárulva a gazdaság dinamizálásához, ezért a bankoknak is érdeke a bankadó. A képviselő szerint a kis adók eltörlése olyan érdemi lépést jelenti, amely egy átláthatóbb adórendszert hoz létre. A végkielégítések megadóztatásáról szólva hangsúlyozta: a szocialisták által létrehozott gazember-rendszert szüntetik meg, a tervezett lépésekkel pedig nem az átlag-közalkalmazottakat bántják, hanem azokat, akik önkormányzati vagy állami vállalatoktól százmillió forintos végkielégítésekkel távoztak. A KDNP fontosnak tartja az államháztartási törvény módosítását érintő pontokat is, és arra ösztönzi a kormányt, hogy további akcióterveket dolgozzon ki.

Varga László (KDNP) arról beszélt, hogy az Orbán-kormány mindent megtett határon kívül és belül, hogy jóérzést teremtsen az emberekben. Ez a törvénycsomag nem más, mint a polgárokat segítő törvények gyűjteménye. Három hétnél kicsit több időt adjanak, hogy a kormány helyrehozza, amit az előző kabinet elrontott.

Seszták Miklós úgy látja: a törvénycsomag adószabadságot ad az embereknek az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtésével, valamint az egyenes rokoni ágon belüli vagyonmozgások illetékmentessé tételével. A KDNP-s képviselő kiemelte: az ember még életében szabadon dönthet, és így halála után is érvényesülhet a családi vagyon egyben maradása, plusz költségek nélkül. Kitért arra, idén  1,5 milliárd, jövőre 2,8 milliárd forinttal javulhat emiatt a háztartások pénzügyi helyzete.

A Fidesz szerint a pénzügyi és gazdasági törvénycsomag a pénzügyi stabilitás elérését, az ország versenyképességének javítását, a társadalmi szolidaritást szolgálja. Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: az előző, szocialista kormánytól sikerült olyan gazdasági helyzetet örökölni, amelyben nem volt gazdasági növekedés, nem volt pénzügyi stabilitás, nem volt versenyképes az ország. Az új kormánynak a pénzügyi stabilitás megteremtésére kell koncentrálnia, ha valóban jó lett volna az előző kormány által összeállított költségvetés, ma nem kellene a pénzügyi stabilitásról gondoskodni. A fideszes politikus szerint a banki különadó, a 60 napon túli végkielégítések 98 százalékos megadóztatása a társadalmi szolidaritás felé vezető lépések. Az adócsökkentések kapcsán aláhúzta, hogy először kerülnek olyan javaslatok a Ház elé, amelyek nem potenciális bűnözőknek tekintik az adózó polgárokat, a társasági adó mértékének csökkentése ebbe az irányba mutat, Magyarországon ezzel Európán belül a legalacsonyabb szintre kerül a társasági adó mértéke.

Seszták Oszkár szerint kevés érdemi kritika hangzott el a javaslat kapcsán a vitában, hiteltelen ugyanakkor azon képviselőktől minden olyan bíráló mondat, akik kormányozni nem tudtak. A kereszténydemokrata politikus kitért arra is, hogy az a gyorsaság, amivel benyújtotta a kormány intézkedéscsomagját, példátlan, a javaslat az államháztartás kritikus egyensúlytalanságát és a vállalkozások gyenge versenyképességét kívánja orvosolni. A kormánypárti politikus az adminisztrációs terhek csökkentését, a kisadók eltörlését, és a foglalkoztatás bővítését emelte ki többek között.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a második Orbán-kormány első gazdasági akcióterve alkalmas arra, hogy Magyarországon konzervatív gazdaságpolitikai fordulatot indítson el. Matolcsy György erről kedden, az Országgyűlés plenáris ülésén, a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag általános vitáját megnyitó expozéjában beszélt. Kiemelte: az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája, hogy 2006 óta, már az ötödik évben, megszorító politika érvényesült. Az állami intézmények területén is az akadályok lebontására van szükség, a szolgáltatások javítására, a hatékonyság növelésére.
    
Az állam bürokratikus terhelését az üzleti élet minden területén le kell bontani, meg kell szüntetni az állami túladóztatást, mivel ezek akadályozzák a gazdaság versenyképességét - mondta Matolcsy György. Rámutatott: Magyarország a világ 183 állama közül a 151. legerősebben adóztatott ország, így nem csoda, hogy aki teheti, kibújik az adóztatás alól. A miniszter kiemelte: a rossz gazdasági szerkezet következménye az, hogy a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 80 százalékát éri el az államadósság, ennek kamatterhe a GDP 4 százalékára rúg, a külföldi befektetők pedig a GDP 8 százalékát viszik ki évente befektetésük jövedelemként. A miniszter arra is rámutatott, hogy az alacsony, 53-54 százalékos foglalkoztatási ráta is akadálya a magyar gazdaság versenyképességének. A tárcavezető a szabadság hiányaként említette azt is, hogy az emberek az adózott jövedelmükből nem gazdálkodhatnak szabadon, a korábbi gazdaságpolitika beavatkozott a háztartásokban folyó munkába, illetve az egyenesági rokonok öröklésébe is, ezt a kormány meg akarja változtatni.

Az országgyűlési bizottságokban csak a kormányoldal támogatta a törvénycsomag általános vitára való alkalmasságát. A kormányoldali előadók szerint az országnak szüksége van gazdasági akcióprogramra, annak elindítását mindenki várta. Kovács Ernő (Fidesz) a foglalkoztatási és munkaügyi bizottságtól elmondta, a törvénycsomag négy fontos területen tervez változást: a növekedés beindításával, a versenyképesség helyreállításával, pénzügyi stabilitással, adminisztrációs terhek csökkentésével számol. Ékes József, a számvevőszéki és költségvetési bizottság fideszes tagja cáfolta, hogy kapkodva állították volna össze a javaslatsort. Azt mondta, az ellenzék számára a 29 pont többsége elfogadható, és a bizottság ülésén az alkotmánymódosításról, a pálinkafőzésről és a háztartási munka bejelentési kötelezettségéről volt vita. 

Hörcsik Richárd napirend előtt kiemelte, hogy az Európai Tanács június 17-ei ülésén végre nem a rövid távú válságkezelés volt a téma, hanem hosszabb távú döntéseket hoztak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a csúcson a magyar miniszterelnök a közös európai gondolkodást erősítő javaslatokat tett, az új magyar kormány cselekvési programja pedig értékelése szerint elébe megy az európainak.
    
Németh Zsolt külügyi államtitkár egyetértett azzal, hogy az Európa 2020 stratégiában rögzített gazdaságpolitikai célkitűzések összhangban vannak a magyar kormány által megfogalmazott irányokkal, a magyar érdekekkel. Kitért arra, hogy a magyar kormányfő közös energiapolitika, mezőgazdasági és kohéziós politika mellett érvelt, és szorgalmazta: az euróval kapcsolatos kérdések megvitatása az összes tagállam bevonásával, ne csak az euróövezetbe tartozók körében történjen. A miniszterelnök és a kormány által képviselt gazdasági akcióterv összhangban áll az európai elvárásokkal, trendekkel, végre Magyarországon is úgy látszik, normális a gazdaságpolitika, illetve a politika általában.

A jobbikos Gyöngyösi Márton azt mondta: az IMF-el kötött hitelek a spekulatív tőke érdekeit szokták szolgálni. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában úgy fogalmazott, hogy az ország szabadságának része a pénzügyi függetlensége, ez pedig megszűnt 2008 őszén, amikor az akkori kormány egy elhibázott gazdaságpolitika következményeként kénytelen volt a valutaalappal és az EU-val egy 20 milliárd eurós készenléti hitelkeretre szerződést kötni. Rögzítette: a mostani kormány csak akkor köt megállapodást egy elővigyázatossági hitelkeretről, várhatóan az év végén, ha az Magyarország pénzügyi függetlenségét szolgálja.

Varju László szocialista képviselő szorgalmazta, hogy a kormány haladéktalanul indítsa el az új pályázati kiírásokat. Volt és lesz Széchenyi-terv - kommentálta az elhangzottakat Matolcsy György, elhibázottnak nevezve, hogy az előző kormány letért annak a gazdasági fejlesztési programnak az útjáról. Közölte: 2011. január 15-én útjára indul a második Széchenyi-terv.
    
Firtl Mátyás (KDNP) a nyugat-dunántúli régió útjainak fejlesztése mellett érvelt a határ menti  kapcsolatteremtés, a turizmus, a gazdaság fellendítése érdekében. Fónagy János államtitkár jelezte: fő feladatuknak jelenleg azt tekintik, hogy megtalálják a fejlesztés forrásait. Jelezte, épül új kerékpárút a térségben, de a Fertő-tavat megkerülő kerékpárút felújítására még várni kell.