Képviselői felszólalásokkal ért véget a jegybankról szóló törvényjavaslat általános vitája péntek délután a parlamentben. A képviselők ezután a házszabály változtatására irányuló kormánypárti határozati javaslatot tárgyalták meg.

MSZP: veszélyes a jegybanktörvény-javaslat

Józsa István (MSZP) szerint rendkívül veszélyes az új jegybanktörvényre vonatkozó kormányjavaslat: sérti az MNB függetlenségét, így sérti az ország uniós kötelezettségeit is. Az utolsó független intézmény bukhat el ezzel a törvénnyel - hangoztatta, megjegyezve: ennek súlyos következményei lesznek, és közülük egy, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió tárgyalódelegációjának távozása már be is következett. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány a beterjesztettől eltérő szöveget küldött meg az Európai Központi Banknak.

Az általános vitát az elnöklő Balczó Zoltán lezárta, a részletes vitát kedden tartják.

Fidesz: a kormánytöbbségnek kötelessége biztosítani a folyamatos törvényalkotást

A kormányoldalnak kötelessége folyamatos és rendszeres törvényhozásra serkentenie az Országgyűlést - indokolta expozéjában a fideszes Turi-Kovács Béla a házszabály változtatására irányuló határozati javaslatot. Mint mondta, a kivételes sürgős eljárás bevezetését azért kezdeményezi hét frakciótársával, mert a parlament kétharmadának támogatása elég kell hogy legyen a legfontosabb törvényjavaslatok gyors elfogadásához. Felszólalásában kritizálta az ellenzék elmúlt hetekben folytatott obstrukcióját, amely szerinte csak azért nem lehetett sikeres, mert az ellenzék kicsi és megosztott. A fideszes politikus ugyanakkor megfontolandónak tartotta, hogy a frakciók a kivételes sürgős eljárásban a javasolt 15 percnél több időt kapjanak véleményük kifejtésére. Turi-Kovács Béla arra is kitért, hogy az indítvány vitán felül növelni fogja a zárószavazás előtti módosító indítványok számát, de eközben több "féket és ellensúlyt" is a rendszerbe épít. Utóbbira példaként hozta, hogy a kivételes sürgős eljárást legfeljebb hatszor lehet alkalmazni ülésszakonként.

MSZP: méltánytalan és antidemokratikus a házszabály-módosítás

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka szerint méltánytalan és antidemokratikus, hogy a házszabály tervezett módosítása után egy frakciónak legfeljebb 15 perce marad álláspontja kifejtésére a kivételes sürgős tárgyalás során. Így a szocialista képviselőknek erre fejenként 19 másodpercük lenne - tette hozzá. A szocialista politikus szerint a fideszes képviselők az egyházügyi törvény visszavonása és újraírása miatt nyújtották be a határozati javaslatukat, hogy az új jogszabályt még idén elfogadhassák. Kiemelte: az indítvány elfogadása formálissá tenné a parlament szerepét, és újabb jogköröket venne el az ellenzéktől.

Fidesz: évente 12 törvényt tárgyalhatnak kivételes sürgős eljárásban

A fideszes Papcsák Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a kivételes sürgős tárgyalást évente csak 12 alkalommal kezdeményezhetnék a képviselők, és például az alaptörvényt nem lehetne ilyen eljárásban módosítani. Kitért arra, hogy az Országgyűlés ebben az esetben is megvitathatja a javaslatokat, vagyis az ellenzék megszólalási jogát nem korlátozzák. A módosítási javaslatot azzal indokolta, hogy bizonyos ügyekben lehetővé kell tenni a gyors törvényhozást.

Jobbik: lenullázzák az ellenzéket

Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka felháborítónak nevezte, hogy a kormánytöbbség szentesítené azt az eddigi házszabálysértő gyakorlatot, hogy tartalmi korlátozás nélkül nyújtanak be zárószavazás előtti módosító indítványokat a törvényjavaslatokhoz. Hangsúlyozta, hogy három óra alatt elolvasni sem lehet egy terjedelmesebb előterjesztést, nem hogy módosító indítványokat benyújtani hozzá, mint azt most a fideszes képviselők kezdeményezik. Arcátlanságnak tartotta, hogy a frakciók 15 percet kapnának a hozzászólásra az összevont általános és részletes vitában. Szavai szerint e változások "lenullázzák" az ellenzéket. Gaudi-Nagy Tamás azt hangsúlyozta, ha indokolt volt, a Jobbik minden esetben támogatta, hogy a házszabálytól eltérve tárgyalják a törvényjavaslatokat.

LMP: nem 12, hanem 24 törvényt tárgyalhat kivételes eljárásban a Ház

Szilágyi Péter (LMP) a házszabály-módosítást kifigurázva úgy fogalmazott: negyedóra helyett elég lenne 15 másodpercet biztosítani az ellenzéki frakcióknak a felszólalásra. Ugyanakkor arra is kitért, hogy Papcsák Ferenc közlésével szemben nem 12, hanem 24 törvényjavaslatot tárgyalhat évente kivételes sürgős eljárásban a parlament, hiszen nemcsak a tavaszi és az őszi, hanem a rendkívüli ülésszakokon is adott lesz ez a lehetőség.

Bíróságon folytatódhat Papcsák és Novák vitája

Novák Előd cinikusnak és hazugnak nevezte Papcsák Ferencet, mert "azt hajtogatja, hogy nem kívánják korlátozni az ellenzék szólási lehetőségeit", holott szerinte a javaslat csak erről szól. A fideszes politikus visszautasította a jobbikos képviselő állításait, és bocsánatkérésre szólította fel. Novák Előd válaszul úgy fogalmazott: "Kövér László hazaárulózott az Országgyűlésben korábban, ezek után (...) nevezhetjük hazugnak azt a Papcsák Ferencet, aki egyébként nemcsak hazudik, hanem csal is. Ugye, aki hazudik, az csal, köztudottan visszaélt az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabállyal, és duplán vett föl költségtérítést." Papcsák Ferenc ezt rágalomnak nevezte és azt mondta: Novák Elődnek bíróság előtt kell felelnie a szavaiért.

A vita lezárása után Bartos Mónika (Fidesz) napirend utáni felszólalásában a katasztrófavédelmi ismeretek terjesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Ezután Balczó Zoltán az ülést lezárta. A Ház hétfőn folytatja munkáját.

A Jobbik szerint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényjavaslat jelentős hiányosságokat tartalmaz, míg az LMP úgy véli: nincs már lehetőség értelmes vitára a monetáris politikáról.

Jobbik: tátongó hiányosságok az előterjesztésben

Rozgonyi Ernő (Jobbik) azt mondta: jelentős hiányosságokat tartalmaz az előterjesztés, szerinte ugyanis el kellene dönteni, hogy az MNB jegybank vagy sem. A bankjegy-kibocsátási monopóliumot ezért véleménye szerint szerepeltetni kellene a jogszabályban, és nem csak annyit, hogy jogosult a bankjegykibocsátásra. A képviselő kifogásolta a monetáris tanács által követett restrikciós pénzpolitikát, amely magasan tartja az alapkamatot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy más országokban lényegesen az inflációs érték alatti a központi bank által meghatározott kamat.

Úgy vélte, Magyarországon is erre lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű hitel kerüljön a gazdaságba. Nem köthető meg a kormány keze ilyen kérdésekben akkor, amikor a gazdaság állapotáért is a kabinet felel - tette hozzá. Azon véleményének is hangot adott, hogy ha a jegybank megfelelően ellátja feladatát, akkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére nincs is szükség, hiszen feladata a fogyasztóvédelem tárgykörébe tartozik, ezért egyetértett a két intézmény összevonásával.

LMP: a kormány átlépte a Rubicont

Az LMP-s Scheiring Gábor szerint a kormánypártok a mai napon átlépték a Rubicont a törvénytervezettel, valamint a házszabály módosításának szándékával. Mint mondta, a javaslat "nemcsak az utolsó független alkotmányos intézmény beszántásáról szól", hanem arról, hogy előterjesztői minden lehetőséget megvonnak attól, hogy a monetáris politika alakításáról értelmes vita folyhasson. Szerinte a kormánynak személyesen kell majd viselnie a felelősséget a kialakult helyzetért, azért, hogy az unió nem hajlandó tárgyalni az országgal, amely potenciális államcsődöt előlegez. "A törvény és a helyzet ennél több kommentárt nem is kíván" - zárta a mintegy háromperces felszólalását Scheiring Gábor.

Fidesz: több alkalommal konzultáltak a jegybankkal a javaslatról

Mengyi Roland arról beszélt, két alkalommal kérték ki a nemzeti bank véleményét a javaslatról, indítványaik jelentős részét a gazdasági tárca befogadta. Eközben az Európai Központi Bankkal is konzultáltak, véleményét november 2-án kérték ki. Úgy nyújtották be a tervezetet, hogy a bank véleményét is figyelembe lehessen venni a zárószavazás előtt. A bank véleménye megérkezett, feldolgozása folyamatban van - jelezte. Természetesen, ha az unió alapokmányát sérti bármely rendelkezése, akkor a tervezetet módosítani, illetve pontosítani szükséges. Ugyanakkor úgy tudják, ilyen irányú vélemény nem érkezett - mondta.

A változásokról szólva kitért arra, hogy a forgalomból bevont, fizetőeszköznek már nem minősülő érmék, bankjegyek beváltása ne csak a jegybanknál, hanem akár postán, hitelintézeteknél is lehetővé váljon. Erősödik a nemzeti bank országgyűléssel való kapcsolata, eseti tájékoztatást bármikor kérhetnek, félévente pedig írásban beszámol a jegybankbank elnöke a gazdasági bizottságnak. Emellett adott esetben rendkívüli beszámolási kötelezettsége is lehetne az elnöknek. Messze tiszteletben tartják a bank függetlenségét - hangoztatta. A bank szervei is változnának, az igazgatóság ismét a bank szervei közé tartozna, és a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért lenne felelős.

Jobbik: Simor András nem kívánatos személy a magyar gazdaságpolitikában

Lenhardt Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy Simor András nem a magyar nemzet, hanem a külföldi gazdasági érdekek mentén hajtja végre az intézkedéseit, ezért nem kívánatos személy a magyar gazdaságpolitikában. Ennek ellenére a jobbikos képviselő szerint "furcsa és nem szokás", hogy épp az IMF-el folytatott tárgyalások egyik résztvevőjének "akarják elvágni a torkát". A Jobbik szerint egyébként nem kell, hogy a jegybank független legyen.

Fidesz: az ellenzék túlhiszterizálja

Babák Mihály (Fidesz) szerint az MSZP és az LMP túlhiszterizálja a reakcióit a törvényre, amely egyébként nem Simor Andrásról, hanem az MNB függetlenségéről szól.

MSZP: a kormányt csak a saját hatalma érdekli

Burány Sándor (MSZP) feltette a kérdést, hogy tudatában van-e egyáltalán a Fidesz annak, hogy mit tesz? A javaslat ugyanis nem jó a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), de a kormány "erre fittyet hány", próbálja megszerezni a jegybank tartalékait és még azt is próbálja megmagyarázni, hogy ez jó lesz az MNB-nek.

Szerinte a kormány még mindig nem érti, hogy milyen szabályai vannak az IMF-el és az Európai Bizottsággal való tárgyalásoknak és ennek eredménye pontosan látszik is". A szocialista képviselő szerint a Fidesz számára csakis saját hatalmi szempontjaik az érdekesek és ennek érdekében képesek mindent feláldozni, akár a forint értékállóságát is.

Fidesz: érdemes megfontolni az EKB javaslatait

Szólláth Tibor Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy a költségvetési bizottság pénteki ülésén Karvalits Ferenc MNB alelnök semmi mást nem tett, csak felolvasta Simor András előző napi politikai nyilatkozatát, de szakmai érveket nem mondott. Kitért arra is, hogy ha valaki részletesen elolvassa az Európai Központi Bank (EKB) véleményét, akkor az látja, hogy abban nem utasítják el általánosságban a jogszabályt. A képviselő, aki kérte az ellenzéki pártokat, hogy nyújtsák be módosítóikat, megjegyezte, hogy az Európai Központi Bank javaslatait is érdemes megfontolni és azokat be lehet építeni a törvénybe.

A Fidesz szerint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény erősíteni fogja a szervezet függetlenségét. A szocialisták vezérszónoka az általános vita elején azt hangsúlyozta, hogy a jogszabállyal a kormány "ütni akarja "a jegybankelnököt.

Kormány: az alaptörvény miatt is szükség van az MNB-ről szóló törvényre

Pleschinger Gyula a nemzetgazdasági minisztérium expozét ismertető államtitkára a jogszabály megalkotását az év elején életbe lépő új alaptörvénnyel indokolta. Hangsúlyozta, annak rendelkezése szerint az MNB-t sarkalatos törvénnyel kell szabályozni. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a tárgyalt törvényjavaslat elfogadását követően a szabályozáson várhatóan csak az euróövezethez való csatlakozáskor kell módosítani.

A jelenleginél hatékonyabb jegybanki működés megteremtése érdekében az MNB irányító testületeire vonatkozó szabályozást is módosítani kell - mondta az államtitkár. A monetáris tanácsról azt mondta, hogy a testületi döntéshozatal hatékonyabb az egyéninél, ezért javasolják, hogy bővítsék a testület feladatkörét, miközben tagságát is kilenc főre növelnék. A hatékonyabb működést segíti az is, hogy az MNB-nek a korábbi kettővel szemben három alelnöke is lehet, miközben újra létrejön az MNB igazgatósága is - jelentette ki.

A javaslat részletesebben szabályozza, hogy a jegybankelnöknek hogyan kell majd beszámolnia az Országgyűlés előtt, mondta az államtitkár, aki hozzátette, hogy egy hatékony, a függetlenség alapelvein nyugvó monetáris politika az ország érdeke.

Fidesz: a törvény megerősíti az MNB függetlenségét

Rogán Antal a Fidesz vezérszónoka is leszögezte, hogy az új alaptörvény miatt az Országgyűlést törvényalkotási kötelezettség terheli. Véleménye szerint az, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény egy jelentős része sarkalatossá válik, az éppen a szervezet intézményi függetlenségének ad erős biztosítékot. Hangsúlyozta, hogy miközben a törvény megerősíti az MNB függetlenségét, a jövőben nem engedi, hogy az arra vonatkozó alapvető szabályokat újra lehessen írni. Megjegyezte, hogy a pénteki bizottsági ülésen az MNB elnöke is jónak tartotta, hogy sarkalatossá válnak a törvény meghatározó pontjai.

A makroprudenciális szabályozás jogköréről szóló részt úgy magyarázta, hogy a törvény egyik verziója rendeletalkotási jogkört adna a jegybankelnöknek. Helyesnek nevezte, hogy a javaslat alapján egy újabb alelnököt és újabb monetáris tanácstagokat lehet jelölni. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendszerben egyszerre járnának le a vezetők mandátumai, ezzel a lépéssel viszont biztosítani lehet a folytonosságot.

MSZP: a kormány "ütni akarja" a jegybankelnököt

A szocialista Veres János azt hangsúlyozta, hogy a kormány az Európai Központi Bankkal nem az Országgyűlés előtt fekvő javaslatról konzultált. A nemzetközi szervezetek a javaslat ilyen módon való benyújtását "barátságtalan" lépésnek tekintették - mondta a vezérszónok. Felhívta a figyelmet, hogy Olli Rehn uniós pénzügyi biztos pénteken az egyeztetések megszakítására utasította a Magyarországon tartózkodó nemzetközi tárgyalódelegációt. Véleménye szerint a törvény azért született meg ilyen tartalommal, mert a kormány "ütni akarja a jegybankelnököt", aki a nyilvánosság előtt is vállalta azt a véleményét, hogy a költségvetés alapjai nem megfelelőek. Megjegyezte, hogy a harmadik alelnök posztjának létrehozásával "mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy komisszár" kinevezésének feltételeit akarják megteremteni. Rossznak nevezte azt is, hogy a jegybankelnök ezután sem a parlament plenáris fóruma, sem a Ház bizottságai előtt nem mondhatja el a költségvetésről alkotott véleményét. A képviselő az Európai Központi Bank véleményéből is idézett, amivel azt az állítását akarta alátámasztani, hogy több ponton is módosítani kell a javaslatot.

KDNP: nem ütközik uniós jogba az előterjesztés

Nem ütközik az Európai Unió normáiba a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényjavaslat - hangsúlyozta vezérszónoki felszólalásába Hargitai János (KDNP). Mint mondta, a Maastrichti Szerződés elfogadásával vállalta az uniós normák betartását, és ettől most sem tér el. "Nincs szándékunkban semmi olyat tenni, ami az MNB-nek ezen szerződésben foglalt jogállását csorbítaná" - jelentette ki.

Hangsúlyozta: az említett megállapodások arra kötelezik Magyarországot, hogy konzultáljon az Európai Központi Bankkal, arra azonban semmi nem kötelezi, hogy ilyen ügyekben a Nemzetközi Valutaalappal vagy az Európai Bizottsággal tárgyaljon. A képviselő úgy vélte: kritika csak annyiban fogadható el, hogy "nem mindig tárgyalunk úgy, ahogy az egy elitklubban elfogadott lenne." Az Európai Központi Bank észrevételei sem uniós normasértésre irányulnak, de, mint mondta, szövegpontosító javaslataikat érdemes megfontolni.

Beszámolója szerint a kormány a bank belső működésének struktúráját alakítja át azért, hogy  folytonosságot hozzon létre. "Nem szerencsés, ha egyszerre cserélődnek meghatározó vezetők" - tette hozzá. Fontosnak nevezte az igazgató tanács visszaállítását is. Kifogásolta, hogy az Európai Központi Bank függetlenségre vonatkozó észrevételei kizárólag a fizetésekre vonatkoznak, szerinte az ország jelenlegi helyzetében, amikor mindenhonnal el kell vonni, a jegybanki vezetők sem lehetnek kivételek.

A jegybankról, a nők parlamenti képviseletéről, az ügynökmúltról és a devizahiteleseket érintő megállapodásról volt szó napirend előtt pénteken a parlamentben.

MSZP: függetlenség?

Veres János szocialista politikus arról beszélt napirend előtt, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vizsgálatot indított a Magyar Nemzeti Bankot érintő törvénymódosítás ügyében. Mint mondta: a javaslatot nem abban a formában terjesztették az Országgyűlés elé, mint ahogy az Európai Központi Banknak megküldték. A független intézményeket meg kell őrizni, de úgy tűnik, hogy a kormánytöbbség nem erre törekszik. Ezzel nagyon helytelenül járnak el, és nagyon sok problémát okoz majd az IMF-fel folytatandó tárgyalásokon - vélekedett. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint Magyarország biztonsági hálóért kíván folyamodni az IMF-hez, erről szólnak a tárgyalások. A kormány az alaptörvényeknek és az uniós normáknak megfelelően tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét. A törvényjavaslat biztosítja a működési, intézményi és személyi függetlenséget egyaránt. Nagyon sok országban együtt van a pénzügyi szabályzó és a nemzeti bank - fűzte hozzá.

LMP: ne csökkenjen tovább a nők aránya a parlamentben!

Ertsey Katalin (LMP) a nők parlamenti részvételéről beszélve azt mondta, hogy ezt az ügyet pártok feletti kérdésnek tartják. Felidézte javaslatukat, amelynek értelmében  a jelenlegi 9 százalékról 16 százalékra emelnék a nők arányát a parlamentben. Rétvári Bence államtitkár azt mondta: az alaptételben egyetértenek, mindenki szeretné, hogy minél több nő képviselő legyen. Ki-ki más megközelítésből nézi ezt a kérdést. Sok országban ez inkább kulturális, semmint kvótakérdés - jegyezte meg, hozzátéve: nehéz jó kvótarendszert, ösztönző erőt kitalálni.

Jobbik: "tárjuk fel a múltat!"

A jobbikos Novák Előd azt mondta: nagyon örülnek annak a "közhelyszerű alapigazság" kinyilvánításának, hogy az MSZP az MSZMP jogutódja, de azt követelik, hogy az ilyen alapelveket érdemi intézkedések kövessék, és ebben a kormánypártok felelőssége óriási. Mint mondta: kimondják a nemzeti emlékezet bizottságának megalakítását, de ez jelen formájában fából vaskarika, ettől nem várják a múlt tényleges feltárását. A jobbikos képviselő azt mondta: "a szocializmusban Martonyi János félreérthetetlen kapcsolatban állt az állambiztonsági szolgálattal, (...) Bölcskei Gusztáv a református egyház szégyene, Seregély István pedig a katolikusoké. "A Szalai Annamária által kinevezett, a közmédiumok és az MTI több tízmilliárdos költségvetése felett valójában rendelkező Böröcz Istvánt sem nevezem III/III-as besúgónak, mert perrel fenyegeti, aki ezt állítja róla" - mondta Novák Előd. Hozzátette: 22 évvel a rendszerváltozás után még mindig a besúgókat védi a törvény. "Félünk attól, hogy ügynöktörvény nem lesz, Orbán Viktor soha sem fogja rendezni ezt a kérdéskört, sőt egyre több ismert besúgóval veszi körbe magát, akárcsak Schmitt Pál" - vélekedett. Hozzátette: az államfő által életre hívott halhatatlan magyar sportolók egyesülete élére a "közismert besúgót, Kárpáti Györgyöt állította, és az elnökség tagja lett Fenyvesi Csaba párbajtőröző, aki szintén besúgó volt".

Rétvári Bence közölte: a képviselő köztiszteletben álló embereket vádolt kollaborációval anélkül, hogy nem mutatott fel bizonyítékokat. Hozzátette: a legfontosabb azoknak a személyeknek a feltárása, akik a rendszert működtették, kitalálták. Ebben az ügyben a kormányra nem a tétlenség volt jellemző - emelte ki. Az átmeneti törvény szerint a kommunista diktatúra hatalombirtokosai a mai értelemben vett közszereplőnek minősülnek, és a szerepükkel összefüggő összes személyes adat nyilvános.

Fidesz: áttörés ért el a kormány

Kósa Lajos (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány áttörést ért el a bankszövetséggel kötött megállapodással, amely egymillió devizahitelesnek nyújt kézzelfogható segítséget. Hozzátette: a szocialisták legkomolyabb bűne volt, hogy megszüntették az első Orbán-kormány lakásfinanszírozását, és "elengedték" a devizahiteleket. A kormány erőfeszítéseinél a szocialisták rendre a bankok mellé álltak - jegyezte meg. Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy a kormány és a parlament másfél éve dolgozik a probléma megoldásán.

A KDNP üdvözli a megállapodást

Nagy Kálmán (KDNP) azt mondta, hogy komoly felelősség terheli az előző kormányt, és a devizahitelesek joggal érezhették becsapva magukat. Hozzátette: a korábbi összegek extrém módon megemelkedtek, és megoldhatatlan gondokat idéztek elő. A KDNP üdvözli a megállapodást, amelynek eredményeként az érintettek terhei 30-35 százalékkal csökkenhetnek - jelentette ki.

A parlament úgy döntött: sürgős tárgyalásban kerül a Ház elé a Magyar Nemzeti Bankról szóló javaslat. Napirendre vették a Házszabályról szóló országgyűlési határozati javaslat módosítását is. Elnapolták az alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez érkezett módosító javaslatok szavazását.