A kiemelt beruházásokról szóló törvény módosításának általános vitáját, valamint további öt javaslat részletes vitáját is megtartották hétfőn a parlamentben, amelynek ülését két napirend utáni felszólalással zárták a képviselők nem sokkal éjfél előtt.

A kormánymegbízottak utasításadási jogot kaphatnak

Utasításadási jogot kaphatnak a kormánymegbízottak, ha a Ház megszavazza Szabó Erika és Navracsics Tibor kormánytagok önálló képviselői indítványként beadott módosító javaslatát. Szabó Erika (Fidesz) rövid expozéjában nemzetgazdasági érdekekkel indokolta a törvény módosításának szándékát. Mint mondta, nem elég koordinálni, figyelni a szakhatóságok munkáját, azokat esetenként utasítani is kell, ezért adták be a javaslatot.

Rétvári Bence államtitkár a kormány nevében elmondta, adatkérési, javaslattételi, törvényességi, hatósági és felügyeleti eljárást is kezdeményezhet a kormányhivatal. Az előterjesztést a kormány támogatja – tette hozzá.

Román István (Fidesz) megismételte az expozéban elhangzottakat, a szocialista Józsa István viszont úgy fogalmazott: skandalum az előterjesztés közigazgatási szempontból, mivel elismerik, hogy nem működnek az engedélyezési eljárások. Kifejtette: szerinte működésképtelen rendszert hoztak létre, a kívánt cél elérésére pedig a javaslat nem alkalmas, csak az uniós források kézi vezérlésű, nem normatív elosztását segíti.

Staudt Gábor (Jobbik) szintén bírálta a javaslatot, mint mondta, a kormánymegbízottak utasítási jogkörrel való felruházása a népbiztosok korát idézi, és emiatt a mostani közigazgatási rendszerbe nem illeszthető bele. Hozzátette, hogy nem tudják támogatni az előterjesztést, de még módosító indítványt sem érdemes benyújtani hozzá. Schiffer András (LMP) azt kifogásolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium vezetője és egyik államtitkára önálló képviselői indítványként nyújtják be a módosítási javaslatot. Úgy vélte, a kormány nem akarja a gazdaság kettéosztottságát megszüntetni, a kormánymegbízott szerepe pedig közigazgatási nonszensz, „politikai komisszárt" csinálnak belőlük.

Szabó Erika a vitában elhangzottakra úgy reagált: sok rosszindulatú, hozzá nem értő megjegyzést kaptak.

A kormányoldal nem támogatja az alkotmánymódosítás ellenzéki változtatásait

Schiffer András, az előzetes regisztrációt lehetővé tevő alkotmánymódosítás részletes vitájában frakciótársa, Karácsony Gergely azon kapcsolódó módosító indítványát ismertette, amely az alaptörvényben lehetővé tenné népszavazás kiírását a választási feliratkozás intézményéről. Mint mondta, a valódi nemzeti konzultációt ez jelentené, nem pedig azok a „spamek", amelyeket a „miniszterelnök küldözget". A jobbikos Dúró Dóra felszólalásában támogathatónak nevezte az LMP kezdeményezését. Kiemelte: pártja emellett azt javasolja, hogy kössék alapfokú iskolai végzettséghez a választójogot. Az ellenzéki politikus szerint indítványuk nem a kétkezi munkások, szegények, vagy a cigányok ellen irányul, hanem például a döntéshozatalukban könnyen manipulálható funkcionális analfabétákat akarják kiszorítani a voksolásból.

Az előterjesztők nevében felszólaló Vejkey Imre egyik módosító javaslatot sem támogatta.

Viták nélküli részletes viták

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényjavaslat részletes vitájában nem volt felszólaló. Az Állami Számvevőszék 2011. évi szakmai tevékenységéről, az intézmény működését ismertető beszámolóról szóló határozati javaslat részletes vitájában Nyikos László (Jobbik) saját módosító javaslata mellett agitált. Az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában nem alakult ki érdemi vita, ahogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával kapcsolatos törvények módosításával kapcsolatos javaslat részletes vitájában sem.

Napirend utáni felszólalások

Napirend utáni felszólalásra két képviselő jelentkezett. Ferenczi Gábor (Jobbik) az idősek világnapjával kapcsolatban szólalt fel, Korondi Miklós pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes az Operába látogatni.

Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István az ülésnapot lezárta, a képviselők reggel 9 órakor folytatják a munkát.

Az Országgyűlés hétfőn este kivételes sürgős eljárással megtárgyalta a nyerőgépek szinte teljes tiltásáról szóló, napközben benyújtott kormányzati előterjesztést. Az összevont általános és részletes vitában Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár érvelt a javaslat elfogadása mellett, erkölcstelennek és ezért elfogadhatatlannak nevezve a pénznyerő automaták üzemeltetését. Az MSZP és a Jobbik alapvetően nem a nyerőgépek elleni fellépést, sokkal inkább a kormányzat sietségét kifogásolta. A vitában utolsóként felszólaló fideszes Babák Mihály kis türelmet kért azoktól a jobbikos képviselőktől, akik szociális kártya bevezetését indítványozták a készpénz, illetve banki átutalás alapú segélyezés felváltására. Az LMP nem vett részt a vitában.

Lázár: sok családot tettek tönkre a játékautomaták

A kormány megszüntetné a pénznyerő automaták üzemeltetésének lehetőségét; Lázár János szerint a szerencsejáték ezen formája sok családot tett tönkre. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár expozéjában azt mondta, egy konzervatív gondolkodású politikus világnézetével összeegyeztethetetlen a szerencsejáték, olyan világban hisznek, ahol a szerencsejáték nem helyes dolog. Hozzátette: különlegesen erkölcstelen, morálisan megkérdőjelezhető, és a legkiszolgáltatottabb térségekben jellemző a pénznyerő automaták üzemeltetése, használata. Mint mondta, sok családot ismer, amelyeknek az életét negatívan befolyásolta a szerencsejáték, a magyar állam részéről pedig „becstelen" dolog volt, hogy minden kocsmában lehetett szerencsejátékot játszani. Lázár János emlékeztetett arra, hogy korábban már újraszabályozták a rendszert, így a 25-30 ezer automatából 4-5 ezer maradt. Törvényjavaslata elfogadásával viszont három – koncessziós alapon működő – helyszín maradna csak, ahol lehet majd ilyen gépekkel találkozni.

A kormány elsősorban erkölcsi érveket sorolt, az ellenzék más motivációkat is sejt a változtatás mögött

A házszabály szerint időkerettel megtartott vitában valamennyi frakciónak fél órája volt a felszólalásra. Ezt kizárólag a Jobbik használta ki, míg az LMP egyetlen képviselője sem fejtette ki véleményét.

A vita elején Selmeczi Gabriella fideszes képviselő arra emlékeztetett, hogy a kormányoldal mindig is az erőfeszítésen és szorgalmon alapuló munkát támogatta, amivel ellentétesnek gondolják a szerencsejátékot, amely a szegényekből még szegényebbeket csinál. Úgy fogalmazott, minden jóérzésű ember egyetért azzal, hogy az állam jogosan lép fel azok érdekében, akiket a pénztelenség különösen nagy kísértésnek tesz ki. Selmeczi Gabriella emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyerőgépek kérdése összefügg az uzsora-bűncselekményekkel is, amelyek ellen szerinte a kormány ugyancsak sikeresen lépett fel.

A KDNP frakciójából Lanczendorfer Erzsébet azt mondta, a szerencsejáték súlyos mentális zavarokat okozhat a társadalomban, ezért az emberi méltóság megőrzése érdekében egyetértenek a nyerőgépek kitiltásával. Pálffy István hozzátette: az állam ezzel a lépéssel ugyan elesik 30 milliárd forint adóbevételtől, de összesen százmilliárd forintot meghagy a pénzüket eddig félkarú rablókba dobálók zsebében. Ők ezt az összeget, jó eséllyel a belső fogyasztást felpörgetve költhetik el más szektorokban, ami fedezi az intézkedés miatt kieső költségvetési bevételeket – mondta, megjegyezve: nem gondolja, hogy a játékautomaták üzemeltetése több tízezer embernek adna munkát.

Tóth Csaba, az MSZP egyetlen felszólalója ugyanakkor azt kifogásolta, hogy kapkodva, előkészítetlenül és pillanatnyi érdekek alapján születnek törvények. Felidézte, hogy a Ház tavaly ősszel még engedélyezte a helyhez kötött, szerver alapú játékgépeket és ebből stabil adóbevételeket is várt a kabinet. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, miért lett mégis ilyen fontos egy olyan változás, amely révén több tízmilliárd forinttól esik el az állam egyrészt a hiányzó játékadó-bevételek, másrészt a megszűnő munkahelyek miatt. Tóth Csaba hangsúlyozta továbbá, hogy a teljes tiltás feltehetően a feketegazdaságot erősítő illegális játéktermek elszaporodásához vezet. A szocialista politikus szerint ezért a szerencsejáték-ipar átfontolt újraszabályozása jelenthetné a jó megoldást.

A jobbikos Apáti István szerint a kormány javaslata csak pótcselekvés. Szerinte a nyerőgépek okozta játékfüggőség jellemzően a „legnagyobb hazai kisebbség" körében jelent súlyos problémát, amit a készpénz, illetve banki átutalás alapú segélyezés megvonásával, vagyis a szociális kártya bevezetésével lehetne megoldani. Elmondása alapján ugyanis így a segélyezettek nem költhetnék alkoholra, dohányárura vagy szerencsejátékra az állami támogatásokat. Arra is rákérdezett, hogy a kormány azért sietteti-e az előterjesztés elfogadását, mert attól tartanak, hogy „grammra megveszik" a fideszes képviselőket a nyerőgépek üzemeltetői. Apáti István később megjegyezte, amikor utóbbi kérdést feltette, akkor a fideszes Kocsis Máté mosolygott, Lázár János szájáról pedig azt olvasta le: „így van". „A látásom olyan mint a sólyomé, a hallásom pedig, mint a rókáé" – mondta.

Babák Mihály, Szarvas fideszes polgármestere a vita végén úgy fogalmazott: nem talált süket fülekre a szociális kártya bevezetését szorgalmazók kérése. A politikus kis türelmet kért mindehhez, mondván az Erzsébet kártyával először létre kellett hozni ehhez egy magyar tulajdonú fizetőeszközt. Kiemelte továbbá, hogy városában, amennyi szociális támogatást csak lehet, közvetlenül tartozáscsökkentésre, megélhetésre és konkrét szolgáltatásokra fordítanak.

Az ülést vezető Latorcai János lezárta a vitát, a Ház kedden reggel határoz a kabinet javaslatáról.

Eltörölték az özvegyi nyugdíjak csökkentését megalapozó rendelkezést

Nem csökken a felére az özvegyi nyugdíjuk azoknak, akik rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülnek, korábban pedig szociális járadékot kaptak. A parlament 336 igen szavazattal, 7 ellenében fogadta el Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter erről szóló indítványát. Az Országgyűlés egy júliusban elfogadott törvényben rendelkezett arról, hogy aki a tavalyi év végén házastársa jogán özvegyi nyugdíjban, valamint rendszeres szociális járadékban részesült, és most rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kap, annak özvegyi nyugdíját szeptember 1-jétől a felére csökkentik.

Elveszíti mandátumát a szándékos bűncselekményért elítélt önkormányzati képviselő

Elveszíti mandátumát az az önkormányzati, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselő, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek - döntött a fideszes Lázár János kezdeményezésére az Országgyűlés. A 292 támogató szavazattal, 49 ellenében, tíz tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt önkormányzati képviselőnek a jogerős ítéletről a kézhezvételtől számított három napon belül tájékoztatnia kell a képviselő-testületet, illetve közgyűlést, az illetékes választási bizottságot és a fővárosi vagy megyei kormányhivatalt. Képviselői megbízatásának megszüntetését a képviselő-testület állapítja meg.

Célzott adócsökkentésekről döntött a Ház a munkahelyvédelmi terv részeként

A munkáltatói terhek csökkentését, a vállalkozási környezet javítását célzó törvénymódosításokat fogadott el az Országgyűlés a kormány munkahelyvédelmi akciótervének megvalósítása érdekében. A képviselők 298 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. A parlament döntése a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalóknak, továbbá a munkába visszaálló kismamáknak, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottaknak, valamint a tartósan munkanélkülieknek kedvez, akik után a munkáltatók csökkentett mértékű szociális hozzájárulási adót, illetve szakképzési hozzájárulást fizethetnek. A Ház emellett lehetőséget adott a pénzforgalmi szemléletű áfafizetésre, és megemelte az alanyi adómentesség értékhatárát is.

Jelentősen egyszerűsödik a kisvállalkozások adózása jövőre

A kisvállalkozások a jövő évtől két új, egyszerű adónem közül választhatnak a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerint, amelyet 236 igen szavazattal, 32 nem és 54 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. A gazdasági minisztérium számítása szerint a kisadózók tételes adója 15-20 milliárd forinttal, a kisvállalkozói adó 30 milliárd forinttal csökkentheti a kisvállalkozók adóterheit. A tételes adót egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják. Mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer forint, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint lesz.

A rendőrség is részt vesz a világörökségi helyen működő éjjeli bárok engedélyezésében

A jegyző engedélye lesz szükséges a jövőben a világörökségi területen lévő, alkoholt kimérő, illetve árusító vendéglátóhelyek és üzletek éjfél és reggel hat óra közötti nyitva tartásához; az engedélyezési eljárásban a rendőrség mint szakhatóság is részt vesz majd. Az Országgyűlés – 271 igen és 7 nem szavazattal, 44 tartózkodás mellett – fogadta el a fideszes Rogán Antal, frakciótársa, Balázs József és a KDNP-s Aradszki András erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát. A rendőrségi eljárás során a tevékenység közbiztonságra gyakorolt hatását, valamint a személy- és vagyonbiztonság kérdéseit kell megvizsgálni. A szakhatósági hozzájárulást a rendőrség hivatalból, évente felülvizsgálja, lakossági bejelentés alapján pedig bármikor ellenőrizheti, és akár vissza is vonhatja.

A kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése a határozathozatalok előtt. A képviselők a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról, a Horthy-szobor megrongálásának bírósági ítéletéről, a magánnyugdíj-pénztári tagok nyugdíjáról és az iskolatejről kérdezték a kormány képviselőit.

MSZP: mennyibe kerül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ?

Lukács Zoltán (MSZP) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kapcsolatban kérdezett. Emlékeztetett rá, hogy januártól 198 új tankerület jön létre az oktatási intézmények üzemeltetésére és ennek lesz az irányítója az intézményfenntartó központ. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy az új intézmény felállítása mekkora extra kiadást jelent. Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta: az intézet nem „fővárosi központú vízfejjel", hanem járási szinten fog működni. Hangsúlyozta: ez az új rendszer nem okoz többletköltséget, de az, hogy mennyibe kerül pontosan, csak januártól derül ki. Kiemelte azt is, hogy az új központ személyi állományát nyílt pályázatok útján töltik majd fel, vagyis a szakmaiság mindenképpen nőni fog.

Jobbik: minden szoborrongálás hasznos?

Zagyva György Gyula (Jobbik) a kereki Horthy-szobrot piros festékkel leöntő Dániel Péter ügyvéd első fokú bírósági ítéletét kifogásolta, amiért annak indokolásában a bíró társadalmilag hasznosnak minősítette a tettet. A politikus az ügyben a kormány véleményét kérdezte. Rétvári Bence államtitkár válaszában arról beszélt: szerinte is a „valóságtól elrugaszkodott" az indokolás, hiszen nem jogi tényeket minősített a bíróság, illetve szerinte túlterjeszkedett a hatáskörén. Ráadásul szerinte ez az ítélet olyan folyamatokat indíthat el, amelyek nem hasznosak, hiszen ezután bárki megrongálhatja a neki nem tetsző szobrokat.

Fidesz: mire fordítja a kormány az elvett nyugdíjakat?

Font Sándor (Fidesz) azt kérdezte a, hogy mire fordítja a kormány a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, a szabadságharc leverésében, a kommunizmus magyarországi kiépítésében szerepet játszó volt vezetők nyugdíjának felülvizsgálata után az esetlegesen elvett nyugdíjak összegét. Rétvári Bence elmondta: a felülvizsgálati munka még jelenleg is zajlik, egy szakértői bizottság dolgozik ezen. Az eddigi eredmények között említette, hogy nem 4, hanem 8 százalékkal nőtt a politikai okokból elítéltek életjáradéka, amelyre egyébként több mint 13 ezer ember jogosult. Az összeget szeptember 30-ától visszamenőlegesen meg is kapják. Az államtitkár elmondta azt is: az elvett nyugdíjak felhasználási köre nagyon széles. Példaként említette a sérelmezettek vagy szervezeteik támogatását, a kéziratok kiadását, vagy az emlékhelyek felújítását.

MSZP: milyen nyugdíjat kapnak a magánnyugdíj-pénztári tagok?

Simon Gábor (MSZP) azt firtatta: elveszi-e a kormány annak a közel 80 ezer embernek a nyugdíját is, aki még mindig magánnyugdíj-pénztári tag, illetve pontosan milyen állami nyugdíjra jogosultak ezek az emberek? Cséfalvay Zoltán államtitkár hangsúlyozta: a törvények értelmében a tagok továbbra is szolgálati időt, és ezzel nyugdíjjogosultságot szereznek, vagyis teljes körű nyugdíjban részesülnek majd, sőt az állami nyugdíjbiztosítás is vonatkozik rájuk. Kiemelte: nincs napirenden az állami rendszerbe való visszalépés lehetőségének újbóli megnyitása.

Jobbik: több százezer gyermeket zárnak ki az iskolatej-programból

Ferenczi Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Közösségek Bizottsága támogatást ad annak érdekében, hogy az óvodások és iskolások naponta tejhez juthassanak. A támogatás fenntartótól függetlenül minden óvodának és iskolának járna, mégis csupán a gyermekek tíz százaléka jut hozzá – közölte a képviselő. Az állam évi 1,2 milliárd forinttal járul hozzá az iskolatej-programhoz, amiből az intézmények különböző arányban részesülnek. A Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete nem egyformán kezeli a közoktatási intézményeket, és ezzel több százezer gyermeket zárnak ki a programból – jelentette ki. Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca államtitkára azt felelte, hogy az iskolatej-program lebonyolítása során poharanként körülbelül 8-10 forint körüli uniós támogatást lehet kapni. A hazai szabályozás teljes mértékben megfelel a közösségi elveknek – szögezte le az államtitkár. Hozzátette: Magyarország – habár erre nincs uniós előírás – a közösségi támogatást folyamatosan emelkedő mértékű nemzeti támogatással egészíti ki. Ennek összege 2010-ben 400 millió forint, 2011-ben 800 millió forint, 2012-ben pedig 1,2 milliárd forint.

A cigány-magyar együttélést vizsgáló bizottság létrehozásáról, a felsőoktatásról, a turizmusról, az IMF-tárgyalásokról valamint a fejlesztéspolitikáról is szó volt az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Orbán nem támogatja, hogy a Jobbik által javasolt fórumon beszéljenek a „cigánykérdésről"

A jobbikos Mirkóczki Ádám azt kérdezte a kormányfőtől: „meddig halogatható az őszinte beszéd a cigánykérdésben?" Felidézte, hogy a Fidesz-KDNP nem támogatta a Jobbik javaslatát a cigány-magyar együttélést vizsgáló bizottság létrehozásáról a parlamentben. Szerinte a kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen, de az ország „nem az állítólagos antiszemitizmus" hanem bűncselekmények elképesztő sorozata miatt szenved. Orbán Viktor válaszában azt mondta: a Jobbik az Országgyűlésben bármikor elmondhatja a véleményét, de ne várják, hogy a kormányoldal „külön színpadot ácsoljon" ehhez. Már csak azért se – tette hozzá – mert az ellenzéki párttól folyamatosan előítéleteket, időnként provokációkat és felületes általánosításokat hallani ebben az ügyben. A miniszterelnök kifejtette: nem pártolja, hogy a Jobbik által javasolt fórumokon vitassák meg a „cigánykérdést", mert előre látni, hogy az hová fog torkollni. Emellett hangsúlyozta, hogy a kormány nem érvényesít kettős mércét az állampolgári jogokkal és kötelességekkel kapcsolatban. Viszonválaszában Mirkóczki Ádám arra kérte a kormányfőt, hogy ha nem akar a Jobbik által kezdeményezett fórumokon vitatkozni, javasoljon másikat. A miniszterelnök azt ígérte, megfontolja a kérést.

Az LMP is a tandíjjal kapcsolatban szólalt fel

Osztolykán Ágnes (LMP) szintén a tandíjjal kapcsolatban szólalt fel, szerinte a nehéz sorsú diákoknak nincs lehetőségük bejutni a felsőoktatásba. Orbán Viktor válaszában egy félreértést kívánt eloszlatni: sem falusiak, sem cigányok nincsenek kizárva a felsőoktatásból – mondta, és közölte azt is: a felvetteknek nem kell fizetniük, mert azt a diákhitel központ automatikusan átutalja.

Az MSZP összehívná a Nemzeti Turisztikai Bizottságot

Pál Béla szocialista képviselő  a Nemzeti Turisztikai Bizottság munkájáról szólva elmondta: az korábban a gazdasági miniszter tanácsadó és döntés-előkészítő testületeként működött, de a jelenlegi kormány a megalakulása óta nem hívta össze. Arra kérdezett rá: miért nem számít a kormány a testület véleményére, javaslataira, annak ellenére, hogy a turisztikai szervezetek is fontosnak tartják egy ágazati bizottság létrehozását. Cséfalvay Zoltán államtitkár a turizmust a magyar gazdaság egyik sikerágazatának nevezte, amely elmondása szerint a válság előtti időszak csúcsteljesítményét is túlszárnyalta már. Közölte ugyanakkor, hogy a szakma gyakorlati jellege miatt széleskörű gyakorlati egyeztetésre van szükség, ennek eleget is tesz a tárca. Nem mindig a formális kapcsolattartás a fontos – jelentette ki.

A Jobbik az IMF-tárgyalások részleteiről kérdezte a miniszterelnököt

A jobbikos Volner János 2010 nyarára emlékeztetett, amikor szerinte a Fidesz még tudta, hogy az IMF-megállapodás nem szolgálhatja az ország javát, és „hazazavarta" a Nemzetközi Valutaalapot. „Később mégis csak kiderült, hogy az IMF a mi bankunk" – jelentette ki, és bírálta a valutalap által a hírek szerint megfogalmazott elvárásokat, például az értékalapú ingatlanadó bevezetésének lehetőségét. Orbán Viktor barátságtalannak, méltánytalannak és célszerűtlennek tartotta a „hazazavarta" kifejezés használatát, és azt mondta: senki sem zavarta haza 2010 őszén a valutaalapot, csupán az történt, hogy lejárt a korábban kötött megállapodás, és azt senki nem újította meg. Közölte azt is: a kormányt nem lepték meg az IMF feltételei, mert a valutaalap általában megszorításokat köt ki. Mint mondta, ez történt 2008-ban is, és kormánya is csak ilyet tudott volna kötni 2010-ben, ehelyett a kabinet egy másfajta gazdaságpolitikát valósított meg. „Mára nem függünk az IMF-től, a pénzügyi problémáinkat meg tudjuk oldani, ezért nem kell mindenáron megállapodást kötni" – jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a kormány kész jó megállapodást kötni, olyat, amely előreviszi a gazdaságot és nem az emberekre hárítja a terheket.

Az LMP a fejlesztéspolitikáról kérdezte a kormányfőt

Vágó Gábor (LMP) emlékeztetett Orbán Viktor 2011 januárjában a fejlesztéspolitikai intézményrendszerrel kapcsolatban tett kijelentésére, miszerint „ki kell takarítani ezt a disznóólat". Kifogásolta, hogy a kijelentés ellenére nem változtatott a kormány ezen a politikán. Bírálta a pályázatok leállását és a kifizetések lassúságát. Kijelentette, hogy a támogatásokat „csak a nagyok viszik el", és úgy fogalmazott: „a haverok talicskával, sőt nyerges vontatóval viszik haza a pénzt". A miniszterelnök válaszában indokoltnak látta a kérdést arról: 2010-ben át kellett volna-e alakítani teljes egészében az uniós források kifizetésére szolgáló intézményrendszert. „Számos olyan nagy projekt fut, amelynek hasznossága nemzetgazdasági szempontból kérdéses" – közölte. Hozzátette ugyanakkor, hogy a brüsszeli tárgyalások után megállapította a kormány: nem tudná akkreditáltatni az új intézményrendszert, így a források bennmaradnának. A kormányfő hangsúlyozta: azt várja el, hogy a pénzügyi ciklus végére minden forrást, 100 százalékban kifizessenek. Viszonválaszában arra is kitért, hogy kis- és közepes vállalkozások direkt támogatására alig vagy egyáltalán nincsenek uniós források, a nagy projektek visszavonására pedig nincs lehetőség. Orbán Viktor válaszát azzal zárta, hogy a 2013-ban kezdődő új programra egy teljesen új rendszert épít fel a kormány, amelyhez a képviselőktől is várja az észrevételeket.

A vát-porpáci reptérfejlesztés kiemelt státuszának megvonásáról, a diákhitelről és az azeri baltás gyilkos átadásáról is kérdezték ellenzéki képviselők Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Orbán: komoly befektetői szándék hiányában vonta meg a kormány a vát-porpáci reptérfejlesztés kiemelt státuszát

A szocialista Nemény András azzal kapcsolatban faggatta Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a kormány augusztusban visszavonta a Vas megyei Vát és Porpác községek határába tervezett cargo repülőtér nemzetgazdaságilag kiemelt státuszát. Az ellenzéki politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházás háromezer embernek adott volna munkát, és a kínai kereskedelmi miniszter is kinyilvánította, hogy Magyarországon akarják megvalósítani a fejlesztést. „Mely nagyurak (...), mely oligarchák vadászhobbija fontosabb önnek, mint Nyugat-Magyarország legnagyobb hatású beruházása? Csak nem a közelben erdőt vásárló, kastély- és fogadóüzemeltetésben érdekelt Simicska Lajosé?" – tette fel a kérdést Nemény András. Válaszában a kormányfő azt mondta, a reptérfejlesztést 2007-ben felvető kínai befektetői csoport a repülőtér-fejlesztés engedélyezéséért felelős légiközlekedési hatóságot 2009 óta nem kereste meg, nem kezdeményezett eljárást. „Nem látjuk komolynak a befektetői szándékot", ezért szüntette meg a kormány a kiemelt minősítést – közölte, hozzátéve ugyanakkor, hogy ha mégis komoly a szándéka a befektetőnek, forduljon a hatósághoz, és adja be a szükséges papírokat.

Orbán: a tandíj és a diákhitel nem keverendő össze

A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a jobbikos Dúró Dóra kérdésére, aki arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy a 2008-as népszavazás előtt a tandíj eltörlése mellett kampányolt, és azt mondta, sosem nyugszik bele, hogy Magyarországon tandíj zárja el a gyermekek elől a felemelkedés lehetőségét, kormányra jutva viszont a tandíj „általánossá tételét helyezi kilátásba". Orbán Viktor válaszában azt mondta, „a tandíj és a diákhitel nem keverendő össze. Meg fogják látni, a végén több magyar diák jár majd iskolába az új rendszerben, mint járt a régiben" – fogalmazott a kormányfő.

LMP: ki a felelős a rendőrség nyári vesszőfutásáért?

Szabó Tímea (LMP) azt mondta a belügyminiszternek, hogy a rendőrség a nyáron szinte naponta járatta le magát. Példaként említette a Jobbik és több jobboldalú radikális szervezet augusztus eleji demonstrációját, majd a néhány nappal későbbi ceglédi „rendfenntartó sétájukat". A rendfenntartás a rendőrség feladata, mégis úgy tűnik, ezt rendszeresen átengedik bizonyos pártoknak és az ezekkel sokszor együtt mutatkozó félkatonai szervezeteknek – fogalmazott az LMP képviselője. Pintér Sándor belügyminiszter válaszában azt mondta: a rendőrség fegyelmezettebb és szakszerűbb, mint korábban bármikor, és az említett helyeken is minden esetben törvényesen járt el a hatóság. „Mindenhol intézkedtünk, a rendet fenntartottuk" – hangsúlyozta a tárcavezető.

A Fidesz a jegybankelnök válaszára vár

A fideszes Balla György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét, Simor Andrást kérdezte volna Braun Róbert alkalmazásáról, miután kiderült, hogy a szakember még a jegybankelnök tanácsadójaként belépett az MSZP-be és Mesterházy Attila pártelnökkel is rendszeresen egyeztet. A kormánypárti képviselő azt firtatta, „hogyan gyakoroltak befolyást a szocialisták az elvileg független jegybank irányítására". Simor András elfoglaltsága miatt Karvalits Ferenc MNB-alelnököt jelölte ki a válaszadásra, Balla György azonban jelezte: a jegybankelnöktől vár választ, akinek a soron következő harmadik alkalommal kell felelnie az azonnali kérdésre.

Orbán: Magyarország kiszállt az azeri-örmény konfliktusból

Kovács László (MSZP) az azeri baltás gyilkos átadásáról kérdezte a miniszterelnököt, a többi között arról, a kormány miért érte be azzal, hogy Azerbajdzsán közölte, nem kívánják átalakítani Ramil Safarov ítéletét, és miért nem kérdezett rá az elnöki kegyelem lehetőségére is. Orbán Viktor válaszában helyes döntésnek nevezte Safarov átadását. „Igazságos döntést hoztunk, mert ha fordítva történt volna az eset, vagyis örmény követte volna el azeri rovására a bűncselekményt, akkor is így járunk volna el. Magyarországnak nem az örmény vagy az azeri szempontokra kell figyelnie, hanem kizárólag Magyarország érdekeit kell követnie" – jelentette ki. Viszonválaszában Kovács László arra kérdezett rá, milyen remélt előnye volt a kormánydöntésnek. A kormányfő úgy reagált: a döntést nem rövid távú haszon motiválta, „de egy előnye majd látszani fog (...): azzal, hogy az ítélet végrehajtására átszállítottuk az azeri elítéltet, Magyarország kiszállt ebből a konfliktusból".

Az egészségügyi átalakításokról, az önkormányzati hivatalokban dolgozók sorsáról, és a bűncselekmények számának alakulásáról volt szó az interpellációk között hétfőn a parlamentben.

Jobbik: korrupciógyanús szerződésekre van pénz, normális egészségügyi ellátásra nincs?

Apáti István konkrét, többek között szabolcsi példákat említve az átszervezésekre azt mondta, mára biztosak lehetnek abban, hogy az egészségügyi kormányzat megvalósította „torz elképzeléseit". A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Egészségügyi Holding zrt. a központi gyógyszerellátó rendszerének létrehozására 727 millió, vezetőképzésre 330 millió, konyha-étterem és parkoló építésére 3 milliárdot költ, illetve fog költeni az elkövetkező években – sorolta. Ugyanakkor egészségügyi ellátásra és a munkahelyek fenntartására nincs forrás. Halász János államtitkár válaszában azt mondta: a fizetős egészségügy, a vizitdíj, a kórházi napdíj, a jellemtelenség, és a hazugság ellen tiltakoztak az elmúlt években. Van forrás az egészségügyi ellátásra és a munkahelyek fenntartására Szabolcsban, a képviselő nem mond igazat – szögezte le. A változás alapját minden esetben a betegek érdeke jelenti – mondta az államtitkár, hozzátéve: egyetlen kórház sem szűnik meg az átalakítások során, legfeljebb más funkciót kap. Szerinte a képviselő nem látja pontosan az átalakítás eredményét, és a múltbeli gazdálkodást érintő nyomozásról azt mondta: ez a nyomozóhatóságok feladata.

MSZP: mi lesz a sorsa a megszűnő önkormányzati hivatalokban dolgozóknak?

Varga Zoltán azt kérdezte, hogy mi lesz a sorsa a megszűnő önkormányzati hivatalokban dolgozóknak, mi a garancia, hogy tovább foglalkoztatják a járási hivatalokban őket. Mint közölte: sok tisztviselőnek megszűnik a munkahelye, az érintettek semmilyen tájékoztatás nem kapnak arról, mi lesz a munkájuk három hónap múlva - jegyezte meg. Szabó Erika államtitkár kiemelte: a belügyminisztert kellett volna a képviselőnek kérdeznie, ha arra kíváncsi mi lesz a polgármesteri hivatalban dolgozókkal. A járási hivatalok kialakítása munkahelyvesztést semmilyen módon nem jelenthet – szögezte le, hozzátéve: a kapcsolódó előkészítő munkák már folynak, és az érintett köztisztviselők ígéretet kaptak, hogy az illetményük nem csökkenhet. A feladattal „jön" a köztisztviselő, és a szükséges ingó is – jelezte. Kiemelte: semmilyen bizonytalanság nincs. Kitért arra is, hogy 2013. januártól létrejövő közös hivataloknál az önkormányzatoknak „elég nagy szabadsága van", és ez nem kormányzati döntéstől függ.

Jobbik: a rendőrség magára hagyta a védtelen állampolgárokat

Rubi Gergely arról beszélt, hogy tavaly több gyilkosság történt, mint előző évben, majd konkrét eseteket említett. Szerinte ezekben az a közös, hogy csoportosan, aljas indokból, nyereségvágyból, brutálisan követték el, döntően idősek, vagy egyedülállóak sérelmére. A rendőrség magára hagyta a védtelen polgárokat - mondta, és azt kérdezte: miért nem lehet „a cigánybűnözés sújtotta településeken" is nagy erőket felvonultatni a lakosság védelmében. Azt kérdezte: van-e stratégia a felsorolt bűncselekmények megelőzésére? Kontrát Károly államtitkár azt mondta: számos eredményük van, és példaként említette a háromcsapás törvényt, a szabálysértési eljárásról szóló szabályozást. A kormányváltás óta feltöltötték a rendőri állományt – tette hozzá, megjegyezve: az intézkedéseknek köszönhetően 31 százalékról 7,7 százalékra csökkent azon települések száma, ahol még nincs körzeti megbízotti iroda. Azon dolgoznak, hogy év végéig mindenhol legyen ilyen – jelezte. Kitért még arra, hogy 2011-ben a második legkevesebb emberölést követték el a korábbi tíz évhez viszonyítva, a jelenlegi tendencia alapján pedig idén várhatóan az elmúlt húsz évhez viszonyítva a legkevesebb ilyen bűncselekményt regisztrálják. Bűn nem maradhat büntetlenül, korra, nemre, fajra, felekezetre való tekintet nélkül viselni kell a felelősséget – szögezte le, hozzátéve: a Jobbik a politikai haszonszerzés, hangulatkeltés céljából ragad ki ügyeket. Ha valóban a közbiztonság megerősítése, a lakosság biztonságának növelése a céljuk, akkor szavazataikkal támogassák a törvényjavaslatokat - kérte.

A nyugdíjemelés, a turizmus helyzete, a közbiztonság, a szolnoki citromsavgyár és az állami földbérlet pályázatok is téma volt az interpellációk között hétfőn, az Országgyűlésben.

MSZP: lesz-e kiegészítő nyugdíjemelés?

Kiss Péter (MSZP) arról beszélt, hogy az infláció vártánál magasabb mértéke miatt a vonatkozó törvények értelmében novemberben nyugdíjemelést kellene végrehajtania a kormánynak, ehhez pedig már szeptemberben döntéseket kellett volna hoznia, ez azonban nem történt meg. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában leszögezte: a kormány 2012 novemberében kiegészítő nyugdíjemelést hajt végre, ennek előkészítése folyamatban van. Hozzátette: az emelésben részesülők köre nem szűkült, az emelés célja pedig a nyugdíjak reálértékének megőrzése.

Jobbik: egyre kevésbé vonzó Magyarország a turistáknak

Zakó László (Jobbik) a múlt heti turizmus világnapja alkalmából szólt arról: csak azért nőtt a statisztikák szerint a vendégéjszakák száma, mert az átlagos családok nem tudnak külföldre utazni, az áfa-bevétele pedig azért magas a szektornak, mert kirívóan magas az adóteher az ágazatban. A jobbikos politikus szerint ezzel szemben a valóság az, hogy a külföldi vendégek számára egyre kevésbé vonzó Magyarország. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában hangsúlyozta: a turizmus azon kevés ágazatok közé tartozik, amely teljesítményében utolérte a válság előtti időszakot. Kiemelte azt is: például Hollandiából 26 százalékkal, Olaszországból pedig 20 százalékkal több turista érkezett 2012 első félévében, mint 2011 hasonló időszakában. Hozzátette: Magyarország megőrizte turisztikai vonzerejét és ha az idei év az eddigiekhez hasonlóan folytatódik, akkor rekordév lehet 2012 a magyar turizmus történetében.

LMP: a rendőrség nem képes rendet tartani

Dorosz Dávid (LMP) arról beszélt, hogy a kormány és a rendőrség nem képes rendet tartani az országban. Példaként említette, hogy 2009-hez képest az összes bűncselekmények száma 14 százalékkal, a személy elleni bűncselekmények száma 13 százalékkal, a közrend elleni bűncselekmények száma pedig 56 százalékkal növekedett. Szerinte ráadásul nem igaz, hogy erről nem a kormány tehet, hiszen az a Pintér Sándor a belügyminiszter, aki az elmúlt 20 évből öt évet országos rendőrfőkapitány, hat évet pedig belügyminiszter volt. Mint mondta: az ORFK-t az a Hatala József vezeti, aki 1998 és 2006 között az ORFK közbiztonsági főigazgatója volt; a Nemzeti Védelmi Szolgálat élére pedig azokat a rendőröket nevezte ki a kormány, akik a „móri mészárlás kapcsán az elbaltázott nyomozást vezették". Az LMP szerint ez azt bizonyítja, hogy „Pintér Sándor és köre" nem alkalmas a rendőrség megújítására. Kontrát Károly államtitkár hangsúlyozta: a kormány és Pintér Sándor belügyminiszter igenis képes rendet tartani az országban. Hangsúlyozta azt is: a statisztika szerinte azt is mutatja, hogy a komolyabb bűncselekmények esetében gyorsabb a felderítés, így például csökkent az emberölések, a testi sértések, a halálos közúti balesetek és a garázdaságok száma is.

Fidesz: számíthat-e Szolnok a kormány segítségére?

Szalay Ferenc (Fidesz) a Szolnokra tervezett citromsavgyár beruházásával kapcsolatban kérdezte a fejlesztési minisztert. A kínai cég által tervezett beruházás 90 millió dolláros összköltséggel valósulna meg, de ehhez kellene az állam segítsége is. Fónagy János államtitkár leszögezte: a beruházás 440-450 közvetlen munkahelyet hozna létre, közvetlenül pedig további 300-400 főnek adna megélhetést. A tervek szerint az üzem 2013 szeptember 30-ig épülne meg. Hozzátette: a vonatkozó kormányhatározat értelmében a magyar állam tulajdonrészt is szerez majd az üzemben az állami kontroll és a magyar önrész biztosítása érdekében. Az MFB legfeljebb 2,5 milliárd forint összegben szerez majd állami tulajdont, de a tulajdon  pontos mértéke és módja még nem dőlt el.

MSZP: súlyos kudarcot vallott a kormány az állami földbérlet pályázatokkal

Gőgös Zoltán szerint az elmúlt félév tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a kormány súlyos kudarcot vallott az állami földbérlet pályázatokkal. A meghirdetett és kiadott földek 80 százaléka, 26 Fidesz közeli család érdekeltségébe került - fejtette ki. A szocialista képviselő kifogásolta, hogy a Nemzeti Földalapkezelő egyik vezetőjének rokona is kiváló minőségű földekhez jutott Fejér megyében, majd szóvá tette, hogy az érintettek kiértesítése után hónapokkal később sem hozzák nyilvánosságra a döntéseket. Azt kérdezte, mi folyik itt, mi rejtegetnek, miért nem nyilvánosak a döntések és mikor veszik észre, hogy ez a dolog megbukott? Egy normális országban az érintetteknek le kellene mondaniuk – jegyezte meg. Budai Gyula államtitkár azt mondta: titkolózni a szocialisták szoktak, és példaként Braun Róbert milliós megbízási szerződését említette a nemzeti banknál. Szomorú, hogy az MSZP-nek annyi a véleménye a magyar mezőgazdaságról hétről-hétre, hogy kik nyertek a pályázatokon – fűzte hozzá. Kiemelte: eddig egyetlen pályázatról sem derült ki, hogy bármilyen szabálytalanság történt volna. Kitért arra, hogy a szocialisták egyetlen szakmai javaslatot sem terjesztettek elő az elmúlt időszakban. Őszöd óta Önöknek erkölcsről nagyon nehéz beszélni – jegyezte meg, és azt kérte ezzel a kérdéssel óvatosan bánjanak. A pályázatok az NFA honlapján folyamatosan elérhető – tette hozzá.

Az önkormányzatok helyzetéről, a magzatvédelmi törekvésekről, a földügyekről, az IMF-megállapodásról valamint az idősek helyzetéről szóltak hétfőn a napirend előtti felszólalások az Országgyűlésben.

MSZP: a Fidesz felszámolta az önkormányzatiságot

Botka László (MSZP) a szeptember 30-ai önkormányzatok napjával kapcsolatban azt mondta: jelenleg nincs ok az ünneplésre, a Fidesz ugyanis közjogilag és gazdaságilag is felszámolta az önkormányzatiságot. Feltette a kérdést a kormánypártoknak, miért felejtették el azt a konszenzust, amely az önkormányzatisággal kapcsolatban alakult ki a rendszerváltást követően. Hangsúlyozta: aki az önkormányzatiságot leépíti, az a demokrácia alapjait fenyegeti, célnak pedig ennek helyreállítását nevezte. „Célunk eljutott a választókhoz is, ezért nyerhettük meg hétvégén a választást Dunaföldváron" – jelentette ki. Tállai András államtitkár kifogásolta, hogy a felszólalásban nem hangzottak el konkrétumok, majd a szocialista kormányok azon intézkedéseire emlékeztetett, amelyek eredményeként elmondása szerint az önkormányzatok adósságállománya hatszorosára emelkedett. A jelenlegi kormány ezzel szemben konszolidálta a megyei önkormányzatokat, amelyeket szerinte a szocialisták a csőd szélére vittek, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az új kormány első évében csökkent a helyhatóságok adósságállománya. Közölte, minden alapjog megmaradt az önkormányzatok kezében.

A KDNP törvényeket módosítana a magzatok védelmében

Nagy Kálmán módosítaná a magzatvédelmi törvényt, szerinte szankcionálni kellene, ha egy várandós anya, a magzatát veszélyeztetve nem vesz részt a szűrővizsgálatokon. A képviselő felszólalásában hozzátette, a Btk. kiskorúak veszélyeztetéséről szóló részét kiegészítené a magzati veszélyeztetés fogalmával, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi törvényben a szülői jogokat és kötelezettségeket kiterjesztené a magzatra. Felkérte a tárcát, vizsgálja meg, hogyan kaphat a magzat, az újszülött és a csecsemő nagyobb védelmet. Soltész Miklós államtitkár elmondta: az elmúlt évtizedben csökkent az abortuszok száma, ennek ellenére katasztrofális a jelenlegi adat. Közölte: mivel a legfontosabb feladat a felelős szülői gondolkodás kialakítása, szerinte a Btk.-ban nagyon nehéz szankcionálni a képviselő által felvetetteket. Közölte, 7 milliárd forintnyi értékben indítottak pályázatot a családi életre való felkészítés témakörében. Beszámolt arról is, hogy sikerrel járt az örökbefogadási kampány.

LMP: a kormány vonja vissza a földtörvényt

Jávor Benedek (LMP) a földvásárlási moratórium 2014-es lejártával kapcsolatban azt mondta: ha a kormány nem segíti a hazai gazdákat, akkor külföldiek kezébe kerülhet a termőföld. Ha a kabinet tagjai a strómanokon keresztül magukat juttatják földhöz, akkor a vidékiek élete ellehetetlenül – foglalt állást. A képviselő új, ellenőrizhető és átlátható versenyt szorgalmazott az állami földpályázatokban, és kifogásolta a kormány által beterjesztett földtörvényt. Ehelyett ökoszociális földtörvényt javasolt. Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár leszögezte, hogy Magyarországon minden szereplőnek helye van a magyar mezőgazdaságban, a kis-, a közepes és a nagybirtokosoknak is. Kifogásolta, hogy az LMP nem vett részt a zsebszerződések felszámolása érdekében tartott egyeztetésen, és azt is, hogy elmondás szerint a földtörvény vitájához sem tettek hozzá konkrét javaslatot. Készül a mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló törvény, ami szintén a családi gazdaságokat segítené - mondta.

Jobbik: a kormány nagyon rossz megállapodásra készül az IMF-fel

Balczó Zoltán (Jobbik) szerint a magyar társadalom számára meghatározó jelentőségű, köt-e megállapodást az IMF-fel a kormány. Összevetette a kormány által sokat bírált, szocialista kormány által kötött megállapodást, valamint a kormány eddigi intézkedéseit, és felhívta a figyelmet a hasonlóságokra, például a családtámogatások befagyasztására vagy a közszférában zajló elbocsátásokra. Ide sorolta még az oktatáson való spórolást, valamint a gyógyszerkassza csökkentését. Szerinte a kormány célja, hogy a nagyon rossz megállapodást nemzetmentő csomagként mutassa be. Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta: korán aggódik a képviselő, hiszen az ország még semmilyen megállapodást nem kötött, a tárgyalások az előkészítő szakaszban vannak. A 2008-as megállapodással kapcsolatban közölte: azt nem tartja a kormány irányadónak. Emlékeztetett azokra a kitételekre, amelyekben nem köt kompromisszumot a kormány és elmondta azt is: a közszférában dolgozók számának csökkentése, az uniós projektek felülvizsgálata, a gazdaság kifehérítése, a hatékonyabb adóbeszedés, valamint az áfa kérdésében kíván lépéseket tenni a kormány a megállapodást érdekében.

A Fidesz az idősekről

Iván László (Fidesz) az idősödő társadalmak problémáiról szólt. Emlékeztetett a 2001-ben elfogadott idősek chartájára, amiben szerepel az élethosszig tartó részvétel a társadalmi életben, a megfelelő életkörülmények biztosítása vagy az idősek jogbiztonságának fejlesztése. Megemlékezett az idősek nemzetközi napjáról, valamint arról, hogy 2012 a tevékeny időskor éve. Soltész Miklós közölte: a magánnyugdíjpénztárak bevezetésével az előző kormány az üzleti érdeket szolgálta ki, ezzel veszélyeztette a nyugdíjak kifizetését. Természetesnek nevezte, hogy a kormány ellenáll az IMF követelésének a nyugdíjak csökkentésére vonatkozóan.