Az Országgyűlés határozathozatalai után egyetlen napirendi pontban sem alakult ki hosszas vita a képviselők között. A parlament a késő esti órákban az államháztartási törvény általános vitájával fejezte be e heti első munkanapját.

Vízummentesség Törökországba a diplomatáknak

A kormány egy kétoldalú megállapodás kihirdetésével vízummentességet biztosítana Törökország felé azoknak, akik diplomata-, vagy speciális útlevéllel rendelkeznek – ismertette a rövid javaslatot Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.

Az általános vitában nem volt felszólaló, módosító javaslat pedig nem érkezett, így részletes vita nem lesz.

Kulturális központ nyílhat Törökországban

Törökországban is nyílhat magyar kultúrintézet, ha a képviselők elfogadják a kormány erről szóló javaslatát. Rétvári Bence államtitkár expozéjában azt mondta, a kétoldalú egyezmény kihirdetéséről szóló javaslat törvénybe foglalása lehetővé tenné, hogy Törökországban magyar kulturális intézet nyíljon, ahogy Budapesten, az Andrássy úton is megnyílt a hasonló török intézet. Hozzátette: ezzel eggyel több kulturális kapcsolat épülhet fel a két ország között.

Az általános vitában Hegedűs Tamás (Jobbik) jelezte, hogy frakciója támogatja az előterejsztést.

Részletes viták

Az általános viták után négy törvényjavaslat részletes vitáját is megtartották. Az egészségügyi tárgyú törvényekkel kapcsolatban Kiss Sándor (Jobbik) szólalt fel, aki biztosítékot szeretett volna arra, hogy a kínai gyógymódot alkalmazó orvos szakmai képesítésének meglétét rögzítik a törvényben.

A rezsicsökkentésről szóló javaslat részletes vitájában Józsa István (MSZP) az intézkedés kiterjesztését szorgalmazta, javaslata szerint az üzemanyagok jövedéki adó tartalmának csökkentésével közel 20 forinttal kerülhetne kevesebbe az energiahordozó, emellett javaslatot tett az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére is.

Az agrár- és környezetügyi javaslatokkal kapcsolatban Varga Géza (Jobbik) jelezte, támogatja frakciótársa, Magyar Zoltán indítványát, az agrártárgyú törvények részletes vitájában pedig szintén Varga Géza közölte a Jobbik frakciójából, hogy mind a három beérkezett módosító javaslatot támogatják.

A levezető elnök mindegyik vitát lezárta.

Az államháztartási törvény módosítása

A kormány nevében Komoróczki István nemzetgazdasági államtitkár ismertette azt az előterjesztést, amely az uniós irányelvekhez igazítaná az államháztartási törvényt. A kabinet javaslata szerint az Európai Unió minimális követelményeket állapíthatna meg a költségvetési keretekre vonatkozóan. A kormány indítványát a 2011-ben elfogadott, úgynevezett hatos csomagra hivatkozva nyújtotta be, amelynek célja az uniós gazdaságpolitikai koordináció megerősítése.

Komoróczki István tájékoztatása szerint a jövőben évente legalább kétszer készülne kormányzati makrogazdasági és költségvetési előrejelzés, amelyet nyilvánosságra hoznának.

A vitában Hermann István a Fidesz nevében támogatásáról biztosította a kormányt. Az ellenzéki padsorokból az MSZP és a Jobbik kért szót.

A szocialista Józsa István felszólalásában úgy fogalmazott, kabinet elégtelenül adoptálta az EU átláthatóság növelését célzó elképzeléseit. Aggályosnak nevezte például, hogy a javaslat alapján a parlamentnek kevesebb ideje marad megtárgyalni az éppen aktuális következő évi büdzsét. A jobbikos Nyikos László frakciója nevében szintén elutasította a kormány előterjeszétsét. Kiemelte egyebek mellett, hogy a kormány továbbra sem hozza létre az állami és nemzeti vagyon átlátható leltárát.

Az ülést vezető Ujhelyi István lezárta az indítvány általános vitáját.

A napirendi pontok tárgyalásának végén a fideszes Bodó Sándor Hajdú-Bihar megye napjára, míg a jobbikos Magyar Zoltán a kormány, szerinte kizárólag oligarchákat támogató vidékfejlesztési politikáját bírálta.

Ujhelyi István lezárta az ülésnapot, a parlament kedden reggel folytatja e heti munkáját.

Jóváhagyta a vatikáni szerződés módosítását és döntött az ötödik alkotmánymódosítással összefüggő változásokról is az Országgyűlés.

Jóváhagyták a vatikáni szerződés módosítását

Az Országgyűlés jóváhagyta a vatikáni szerződés módosítását, eszerint az állam a bevett egyházaknak felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékát kiegészíti az összes szja-bevétel egy százalékára.

A Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti megállapodás módosítása továbbra is biztosítja a közfeladatot ellátó egyházi intézményeknek a hasonló állami intézményekével azonos mértékű finanszírozást. Rendelkezik arról is, hogy az állam a katolikus egyház által állami iskolákban végzett hitoktatás költségeit a hittantanárok díjazásánál a mindenkori pedagógusbér átlagával megegyező mértékben biztosítja.

A parlament az október 21-én aláírt megállapodás módosításába 296 igennel, 8 ellenszavazattal és 32 tartózkodás mellett egyezett bele. A frakciók a tartózkodó MSZP kivételével igennel voksoltak, az ellenszavazatokat a Demokratikus Koalíció független képviselői adták le.

Előzetes regisztráció után kaphatnak adófelajánlást a civilek

A jövőben csak azoknak a civil szervezeteknek lehet felajánlani a személyi jövedelemadó 1 százalékát, amelyek előzetesen regisztráltak az erre szolgáló nyilvántartásba. Az erről szóló kormányzati előterjesztést az Országgyűlés 256 igen, 10 nem szavazattal, 72 tartózkodás mellett fogadta el.

Az új polgári törvénykönyvvel összefüggő törvénymódosítás szerint a feltételeknek megfelelő civil szervezetnek a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-áig kell kérnie nyilvántartásba vételét. Az egy évre szóló jogosultság megállapításáról az adóhatóság dönt.

Az Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-hez kerül a Zánkai Új Nemzedék Központ

Január 1-jén a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványtól az Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-hez kerül a Zánkai Új Nemzedék Központ, valamint fonyódi, siófoki, balatonvilágosi, balatonberényi és nyíregyházi állami ingatlanok vagyonkezelői joga. Fideszes képviselők javaslatát 290 igen szavazattal, 46 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. 2015-től - ugyancsak ingyenesen – vagyonkezelői jogot kap balatonőszödi és balatonszemesi ingatlanokra is.

Elfogadták az új földtörvénnyel összefüggő törvénycsomagot

A parlament elfogadta az új földtörvénnyel összefüggő rendelkezéseket és átmeneti szabályokat rögzítő törvénycsomagot.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter előterjesztéséről azért szavazhatott az Országgyűlés, mert a kormánypárti többség egyetlen módosító javaslatot sem támogatott. Az új földtörvény egy része december 15-én hatályba lép, a most elfogadott jogszabály egyes rendelkezései így már egy nappal korábban hatályosulnak.

A legfontosabb változások közé tartozik, hogy az állattartó telepek üzemeltetőit és a vetőmag-előállítókat csak meghatározott esetekben illeti majd meg az 1200 helyett 1800 hektáros kedvezményes birtokmaximum.

Hetvenéves koruk után is hivatalban maradhatnak az alkotmánybírók

Nem szűnik meg a 70. évüket betöltő alkotmánybírók mandátuma – döntött a parlament a kormány javaslatára.

Az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvénycsomag részeként elfogadott változtatás az Alkotmánybíróság már hivatalban lévő tagjaira is vonatkozik. Az új szabályozás mindössze azt köti ki, hogy 70 éven felüli jogász nem választható az Ab tagjává.

A Ház ugyanakkor eltörölte azt a már a kormányváltás után hozott rendelkezést, hogy az alkotmánybírók mandátuma automatikusan meghosszabbodik, amíg utódjukat nem sikerül megválasztani.

Csak a szavazók buszos szállítása lesz tilos

A választók jogosultak más segítségét igénybe venni ahhoz, hogy eljussanak szavazni, de tilos a buszos szállításuk – így módosította a parlament a választási eljárási törvényt. Kikötötték azt is, hogy a szállításra vonatkozó nyilvános felhívást nem lehet közzétenni.

Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a közszolgálati média a választási kampány során 470 percben sugározza a pártok és 130 percben a nemzetiségi listát állító szervezetek hirdetéseit. Az időkeretet a listát állítók között egyenlő arányban kell felosztani.

A Mol visszakap 35 milliárd forintot a költségvetésből

Az Országgyűlés elfogadta azt a módosító javaslatot, amelynek alapján – egy uniós bírósági döntés miatt – a Mol visszakap 35 milliárd forintot a központi költségvetésből.

Az idei büdzsé változtatásáról szerdán szavazhat a parlament, azonban a képviselők már hétfőn elfogadták – 276 igen szavazattal, 50 nem ellenében, 10 tartózkodás mellett – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter zárószavazás előtti módosító indítványát.

Az indítvány alapján a kiadási főösszeg az előterjesztésben szereplő 16 550 milliárd 700 millió forintról 16 586 milliárd forintra változik, és így az idei hiány 1089 milliárd 884 millió forintról 1125 milliárd 184 millió forintra nő. A Költségvetési Tanácsnak egy napon belül kell kialakítania álláspontját a módosított előterjesztésről.

Nem vettek tárgysorozatba ellenzéki javaslatokat

Az Országgyűlés három ellenzéki javaslat tárgysorozatba vételét is elutasította.

Az LMP ahhoz kért támogatást, hogy a parlament működését családbaráttá tegyék, ami megfogalmazásuk szerint egyebek mellett azt jelentené, hogy a szavazásokat este hat óráig be kell fejezni, fontos törvényjavaslatot pedig nem lehet nyolc óra után tárgyalni.

Az MSZP az árcsökkentés érdekében az uniós minimumszintre vitte volna le az üzemanyagok jövedéki adójának mértékét. Egy másik szocialista javaslat a PB-gázpalackokra is kiterjesztette volna az újabb rezsicsökkentést.

Az önkéntes munkáról és a takarékszövetkezetekről is szólt két azonnali kérdésben, majd a kérdések során a munkaügyi szabályok betartásáról, a húságazat felélénkítéséről, a fogyasztók tájékoztatásáról, a tanulóvezetők költségeiről, és egy gárda egyenruhát hordó férfi sorozatos megbüntetéséről is szó volt az Országgyűlésben.

Fidesz: folytatódik-e az önkéntes munka támogatása?

Nagy István (Fidesz) a Czinka Panka Roma Kulturális Egyesület példáját említve azt kérdezte, lesz-e folytatása az önkéntes munkát végzőket támogató pályázatnak. Elmondta, az egyesület sikeres pályázat után hozta létre önkéntes pontját a mosonmagyaróvári kistérségben 2012 őszén, önkéntes tevékenységbe igyekezett hátrányos helyzetű munkavállalókat bevonni szociális, oktatási és egészségügyi területen.

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában közölte, a pályázat folytatását tervezik, a jelenleg társadalmi vita alatt álló egyik operatív program kiemelt területe az önkéntesség kultúrájának elterjesztése. Arra az unió következő költségvetéséből lesz pénz, az első források várhatóan 2014 végén állnak majd rendelkezésre – mondta.

MSZP: miért alakították át a takarékszövetkezeti rendszert

Tukacs István (MSZP) azt kifogásolta, hogy a takarékszövetkezeti rendszert nem teljesen körvonalazott célok érdekében, 300 milliárd forintból alakították át. Furcsa folyamatok játszódnak a takarékszövetkezeteknél, példaként többek között azt említette, hogy zárolni lehet a betétesek, a tulajdonosok kifizetéseit. Mint mondta, reméli, nem arról szól a történtet, hogy a posta és más állami szereplők kivásárlása után magánbefektetőknek akarnak átjátszani egy kistafírozott bankrendszert.

Fónagy János államtitkár cáfolta, hogy erről szólna a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása, és azt is vitatta, hogy 300 milliárd forintról lenne szó. Hangsúlyozta, a takarékszövetkezeti rendszer a kormány számára fontos, abban a magyar vidék hitel- és forráseszközének fontos eszközét látják.

Kérdések

MSZP: a kormány nem tartja be a munkaügyi szabályokat

Gúr Nándor (MSZP) szerint a kormányzat nem tarja be a maga által hozott munkaügyi és adójogszabályokat, például munkahelyváltáskor nem készíti el a szükséges igazolásokat. A képviselő a példamutatást kérte számon.

Szatmáry Kristóf, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint az állam megbecsüli a közszolgálatban dolgozókat. Nem kizárt az igazolások késedelmes kiállítása – mondta –, a jogszabályok betartása azonban összességében szerinte nem jelent problémát.

LMP: mi lesz a húságazattal?

Lengyel Szilvia (LMP) szerint a kormány ötlettelenül áll a húságazat válsága előtt, eddig csupán tűzoltást végzett. Kifogásolta, hogy az áfacsökkentés csak a sertéshúst érinti. Azt kérdezte: van-e reális reorganizációs terv a húsipar számára?

Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára úgy felelt: az előző kormányok által káoszba és adósságba kergetett húsipar rendbetételén dolgozik a kormány. Az önkormányzatok tulajdonosi lehetőséghez juttatása olyan újraszervezése az iparnak, amely követendő példa – jelentette ki.

A Fidesz a fogyasztók tájékoztatására kérdezett rá 

Borbély Lénárd (Fidesz) azt kérdezte: hogyan szolgálja az új számlaképről szóló törvény a fogyasztók tájékoztatásának egységesítését és egyszerűsítését? Mennyire egyszerűsödik a fogyasztók tájékoztatása? – folytatta.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára leszögezte: a számla célja a fogyasztók tájékoztatása, valamint a fogyasztóvédelmi igények érvényesítése. Eddig formailag és tartalmilag különböztek a számlák, ezt egységesítették, így azok tartalma könnyebben értelmezhető.

MSZP: hogyan csökkenthető a tanulóvezetők költsége? 

Sós Tamás szocialista képviselő a gépjárművezető-képzés költségének csökkentési lehetőségeire kérdezett rá. Arra is kíváncsi volt: tervezik-e a tehergépkocsik útdíjának csökkentését a képzésben vagy az autópálya-díj elengedését a tanulóvezetők számára.

Fónagy János közölte: az útdíj megfizetése az úthasználat után történik. Ha  az oktatásra mentességet adnának, más indokok is felmerülnének az ingyenességre.

A Jobbik azt kérdezte: tervezik-e utcai „dresszkód” bevezetését?

Zakó László (Jobbik) egy „nyugdíjas gárdista” esetéről beszélt, akit már ötödszörre büntettek meg azért, mert gárdaruhát viselt nyilvános megemlékezéseken, eseményeken. Azt kérdezi: tervezi-e a kormány dresszkód kiadását közterületekre.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta: aki nyilvános rendezvényen bíróság által feloszlatott szervezet egyenruháját viseli, szabálysértést követ el. Az államtitkár szerint az érintett ember szándékoltan, provokációs céllal veszi fel az egyenruhát.

Az állítólagos áfacsalások ügyéről is kérdezték a képviselők a miniszterelnököt a parlamentben.

Orbán: aki adót csal, annak börtönben a helye

Aki adót csal, annak börtönben a helye – jelentette ki Vágó Gábor azonnal kérdésére válaszolva a miniszterelnök. Az LMP-s képviselő Horváth András volt adóhatósági munkatárs ezermilliárd forintos adócsalásról szóló állításairól kérdezte Orbán Viktort. Arról is érdeklődött a pártelnök-miniszterelnöknél, hogy támogatja-e a Fidesz az LMP által szorgalmazott parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.

Az adócsalókkal szemben a lehető legkeményebben fel kell lépni, ez alól senki sem bújhat ki – hangsúlyozta a kormányfő. A vizsgálóbizottságról azt mondta, politikai felelősség megállapítása akkor következhet, ha a hatóságok megállapítottak jogi felelősséget.

Orbán: most nincs lehetőség további áfacsökkentésre

A szocialista Gőgös Zoltán arról beszélt, az áfacsalási ügy is rámutat arra, hogy csökkenteni kell a visszaélési lehetőségeket. Ezért további áfacsökkentést sürgetett. A miniszterelnök azt mondta: amit a gazdaság megtermelt, elköltöttük a kiskeresetűek adókedvezményére, a munkahelyvédelmi akciótervre, a gyed extrára és a húszszázalékos rezsicsökkentésre, ezért az élő és a félsertés forgalmi adójának csökkentésén túl további áfacsökkentésre most nincs lehetőség. Javasolta, később térjenek vissza erre.

A kormányfő ígéretet tett a külföldi befolyásolási kísérleteket vizsgáló bizottság létrehozására

Vona Gábor Jobbik elnök-frakcióvezető azt kérdezte, mikor állhat fel az amerikai lehallgatási botránnyal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság.

A miniszterelnök megígérte egy olyan vizsgálóbizottság létrehozását, amely a külföldi befolyásolási kísérletek felderítésével foglalkozik.

Orbán: a közmunkások nagy részét nem tudnák alkalmazni a vállalkozások

Volner János (Jobbik) azt mondta: a Fidesz a vállalkozásoknál ígért egymillió új munkahelyet, ezzel szemben csökkent a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók száma, a kormány pedig a foglalkoztatottsági adatokat kozmetikázza a közmunkaprogramokkal.

Orbán Viktor úgy válaszolt: minden adat szerint nőtt a versenyszférában alkalmazottak száma a kormányváltás óta. Szerinte a jobbikosok tévednek, ha azt gondolják, hogy a közmunkások nagy részét alkalmazni tudnák a vállalkozások. Ezek az emberek nem fognak laboratóriumban, fehérköpenyes munkát végezni, de a kormány lehetőséget tud adni nekik arra, hogy segély helyett munkabérből éljenek, és ezért megbecsülést érdemelnek – jelentette ki.

Az LMP a paksi bővítésről kérdezte a miniszterelnököt

Szél Bernadett (LMP) a kormány nukleáris fejlesztési terveiről kérdezett. Firtatta, milyen felhatalmazás alapján jár el ebben az ügyben a kabinet.

Orbán Viktor közölte: egy 2009-ben 95 százalékos többséggel elfogadott országgyűlési határozat előzetes elvi felhatalmazást adott arra, hogy megkezdjék a paksi atomerőmű új blokkjainak építéséhez szükséges előkészületeket, így emögött összpárti konszenzus van. Idézte az EU energiaügyi biztosát: az atomenergia-mentes áramellátás Európában nem kivitelezhető.

Az MSZP egy megyei kormányhivatal átépítéséről faggatta a kormányfőt

Az MSZP-s Lukács Zoltán arról faggatta a miniszterelnököt, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt egy olyan cég építette át, amelynek tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett offshore társaság.

Orbán Viktor elmondta, az átépítést végző cég magyar jogi személy, magyar cégnyilvántartásban szerepel, tevékenysége után itt adózik. A vállalat tulajdonosa valóban egy Cipruson bejegyzett cég, ami a közbeszerzési törvény szerint kizáró oknak minősül. A vizsgálat ugyanakkor megállapította, hogy a kivitelező semmilyen munkára nem szerződött le külföldi céggel, saját anyavállalatával sem – ismertette.

Fidesz: jövőre is lesz forrás útfelújításra?

Tasó László (Fidesz) arról kérdezte a fejlesztési tárca államtitkárát, hogy jövőre is folytatódik-e az útfelújítási program. Felidézte, idén hazai és uniós forrásból 33 milliárd forintot fordítottak erre a célra. Azt kérte, hogy vizsgálják felül a közbeszerzési eljárás egy részét, amely miatt elhúzódtak ezek az eljárások.

Fónagy János azt mondta, a 33 milliárd forintból 530 kilométer utat újítanak fel országszerte, zömmel a legrosszabb állapotban lévőeket. Elmondta, bízik abban, hogy a kormány jövőre is talál forrásokat útfelújításokra.

A KDNP a turizmus fejlesztéséről   

Földi László a turizmus fejlesztésével kapcsolatban arról beszélt, hogy Magyarország kiemelkedően jó természeti adottságokkal rendelkezik, példaként a termálvizeket említette, aminek szerinte nagy jelentősége van az egészségügyi turizmus szempontjából. A képviselő a következő időszak fejlesztési irányairól is kérdezte a szaktárcát.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára elmondta: tavaly a kereskedelmi szálláshelyek, a vendégek és a vendégéjszakák száma is rekordot döntött, idén – az első kilenc hónap adatai alapján - már nemcsak a beutazó turizmus, hanem a bevételek is nőnek. Hozzátette: tárca elkészítette a következő tíz év turizmusfejlesztési koncepcióját, amelynek célja a minőségi termék- és szolgáltatásfejlesztés, a vállalkozásbarát környezet kialakítása és a keleti nyitás.

A pénztárgépek cseréjéről, a földvásárlásokról, a kormány földpolitikájáról, a munkahelyvédelmi akciótervről volt szó az interpellációk között az Országgyűlésben.

MSZP: közel egy éve tart a pénztárgép-káosz

Tóth Csaba „a közel egy éve tartó pénztárgép-káoszról” beszélt. Felidézve a 2012-es vonatkozó kormányzati döntést, azt mondta, hogy bár az idei évre 95 milliárdos plusz áfa-bevételt terveztek, de már akkor látható volt, hogy a határidők nem lesznek tarthatók, és a bevétel sem folyik be. Naponta változnak a szabályok, rendeletek – mondta, majd kitért az Alt Cash kft. egyik pénztárgépe forgalmazási jogosultságának visszavonására amit előzőleg a szaktárca is támogatott. Azt kérdezte: ki a felelős, hogy ez megtörténhetett a kasszák engedélyezésekor, mi lesz a több 10 ezer kisvállalkozóval, akik önhibáján kívül kerültek nehéz helyzetbe, és lesz-e újabb határidő-módosítás.

Szatmáry Kristóf államtitkár azt mondta: 11 különböző cég 28 típusára adtak engedélyt. Egy ügyben hoztak forgalomba hozatalt elutasító határozatot, ugyanis az a gép a végső teszteléseknél nem felelt meg a műszaki és informatikai követelményeknek. A hivatal csak a jogszabályoknak való megfelelést vizsgálhatja, a kormány pedig folyamatosan figyeli az átállás menetét – jelezte. A jóhiszemű megrendelőt nem érheti kár, ha a forgalmazó nem tudja leszállítani az ígért gépet, ez vonatkozik a több 10 ezer kisvállalkozóra is – tette hozzá, kiemelve: új határidő, vagy módosítás nem várható.

Jobbik: megállíthatatlannak tűnik az ország felvásárlása

Magyar Zoltán arról beszélt, hogy megállíthatatlanak tűnik az ország felvásárlása, és mintegy egymillió hektárhoz jutottak külföldiek különböző módon. Kiemelte: további probléma, hogy ezek az új tulajdonosok külföldön szerzik be a vetőmagot, trágyát, kint tankolnak, és így még adóbevétel sem származik a jelenlétükből. A termőterület 70 százalékát és a támogatásokat a gazdaságok 7 százaléka birtokolja, a családi gazdaságok lehetőségei folyamatosan visszaszorulnak. Az újkori földesuraknak akkora befolyásuk van, hogy a törvényeket és a kiskapukat is ők hozzák – sorolta, majd kijelentette: ők nem hagyják elveszni a termőföldet, „még akkor sem ha ez az Önök üzleti érdekeit sérti”.

Budai Gyula államtitkár szerint a Jobbik az elmúlt 3,5 évben sem a földvédelem, sem a zsebszerződések ügyében semmilyen konkrét lépést nem tett. Hozzátette: számos konkrét intézkedés született a termőföld védelme érdekében, és idézte az új Büntető törvénykönyvet. Az állam elővásárlási jogát gyakorló NFA-nak lehetősége van, hogy a spekulatív célú földszerzéseket megakadályozza. Szerinte csúsztatás, amit a képviselő a birtokszerkezetről mondott, s közlése szerint közel 200 ezer hektárt juttatnak a Termőföldet a gazdáknak program részeként családi gazdaságoknak 25-50 hektáros bontásban. A Jobbik nem érti a földtörvényt – zárta szavait Budai Gyula.

KDNP: sikeres a munkahelyvédelmi akcióterv

Firtl Mátyás a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedéseiről és annak előnyeiről beszélt. Kiemelte: a terv a hazai foglalkoztatási folyamatokra épülve készült, s az elmúlt időszak eredményei alapján beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A támogatotti csoportról azt mondta: 326 ezren az 55 év feletti, 228 ezren az alacsony iskolázottságú, és 128 ezren a 25 év alatti pályakezdők körébe tartoztak. Bízott benne, hogy az akcióterv folytatódik, és azt kérdezte: az mennyiben befolyásolta az elmúlt időszak kedvező adatait, hogyan tud hozzájárulni 2014-ben a munkanélküliség további visszaszorításához?

Szatmáry Kristóf úgy válaszolt: beérett a kormány gazdaságpolitikája, és az akcióterv sikeres. Mintegy 120 ezerrel nőtt azon foglalkoztatottak száma kilenc hónap alatt, akik után kedvezményt vettek igénybe a program keretében. Az októberi bevallások alapján összesen 733 ezer dolgozó után érvényesíttek januártól 85 milliárd forint értékben adókedvezményt a munkáltatók. Lassan, de folyamatosan nő az önfoglalkoztatást segítő új adómódokkal élők száma is – jelezte.

Szabó Rebeka: a családi gazdaságokat kisemmiző földpolitikát folytat a kormány

Szabó Rebeka, független képviselő szerint a kormány az agrároligarchákat kiszolgáló, és a családi gazdaságokat kisemmiző földpolitikát folytat, az állami földbérletek pályázatainál világosan látható, intézményesült a földrablás. Szerinte az NFA állam az államban, működése átláthatatlan, s egy hete azt is megakadályozták, hogy az NFA vezetője ellen hivatali visszaélés miatt nyomozás induljon. Azt kérdezte: kinek a kormánya az Orbán-kormány a családi gazdálkodóké, vagy a közjavakkal feltőkésített oligarcháké?

Budai Gyula az elhangzottakra azt mondta: a családi gazdaságokat éppen az a Bajnai Gordon árulta el, akinek a képviselő „szekerét tolja”. Példaként a HajdúBét ügyét hozta fel, majd kitért arra, hogy Bajnai Gordon 2009-ben négy vagy öt nagygazdaságnak juttatott közeli 30 ezer hektár állami földet haszonbérletként, pályáztatás nélkül. Kifejtette: míg 2010-ben 600 volt, 2014-re 6000-re nő az állami földek bérlőinek a száma. Az NFA pedig a 3 ezredik haszonbérleti szerződését kötötte meg a múlt héten – jelezte.

Kránitz László (MSZP) mandátumának igazolásával, a napirend módosításával, majd az interpellációkkal folytatódott az Országgyűlés ülése.

Mandátumigazolás

A képviselők 262 igen szavazattal, egy tartózkodással és ellenszavazat nélkül igazolták Kránitz László (MSZP) mandátumát. A november elejéig a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának szocialista delegáltjaként tevékenykedő Kránitz László a mandátumáról lemondó Mandur Lászlót váltotta az Országgyűlésben, aki Kránitz László utódja lett a közszolgálati média működését felügyelő testületben.

A szavazáson Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) tartózkodott.

Kövér László Házelnök bejelentette, hogy az Országgyűlési képviselők létszáma 384 fő.

Napirend elfogadása

Kilenc ponton módosították a képviselők a Fidesz javaslatára az Országgyűlés hétfői és keddi napirendjét. Így ismételten elmarad a köztársasági elnök által visszaküldött a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvényjavaslat zárószavazása, valamint elmarad az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek módosításáról szóló javaslat tervezett általános vitája. Ezen kívül a napirend négy, a keddi pedig három törvényjavaslat általános vitájával egészült ki.

Interpellációk

MSZP: mi takargatnivalója van a kormánynak?

Józsa István (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány súlyos mulasztást követett el a NAV-botrány kivizsgálása kapcsán, hiszen már majdnem egy hónapja nyilvánosságra kerültek az adatok, a szaktárca mégis csak egy kétnapos vizsgálatot tud felmutatni. Azt kérdezte a kormánytól: milyen takargatnivalójuk van az ügyben és  miért nem hagyják, hogy az Országgyűlés meghallgassa Varga Mihályt? Felszólította a kormánypártokat, hogy hozzák nyilvánosságra a korábbi vizsgálat eredményeit, vessék alapos vizsgálat alá a NAV-ot és a Legfőbb Ügyész kiemelt figyelemmel kezelje ezt az ügyet.

Szatmáry Kristóf a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára úgy reagált: „a féligazság a legnagyobb hazugság”. A kormányzat mindent megtett, hogy visszaszorítsa a magyar vállalkozások érdekében az adócsalásokat. Ezért is tett az elmúlt három évben sok lépést a kabinet a „kiskapuk” bezárása érdekében. Szerinte vagy sértettség, vagy politikai haszonszerzés állhat Horváth András kijelentései mögött.

Jobbik: meg kell védeni az országot a menekültek áradatától

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a menekültek ügyében kérdezett. Ismertette: idén az őszi hónapokig 17 ezer menekült érkezett az országba és ebből 10 ezren két héten belül eltűnt, ami súlyos nemzetbiztonsági és gazdasági kockázatot is rejt magában, hiszen az ország nincs felkészülve ennyi menekültre. Azt kérdezte: ki fizeti a költségeket? Szerinte Magyarországot meg kell védeni a menekültek áradatától és el kell szeparálni a társadalomtól, vagyis zárttá kell tenni a jelenlegi nyílt táborokat.

Kontrát Károly a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára leszögezte: a kormány minden rendelkezésre álló eszközzel küzd az illegális migránsok ellen. Elmondta: idén év végéig 600-al több határ rendész dolgozik a schengeni határokon, ráadásul együttműködnek a szomszédos országok hatóságaival. Kiemelte a menekültügyi őrizet intézményének megteremtését, aminek hatására jelentősen csökkent a kérelmezők száma. Szerinte az infrastruktúra megfelelő és elegendő a migránsok ellátására.

LMP: vizsgálta-e a kormány a stratégiai partnerek adózását

Szél Bernadett (LMP) a kormány által cégekkel kötött stratégiai megállapodások és a NAV-botrány kapcsán azt kérdezte, hogy a kormány vizsgálta-e a stratégiai partnereik adózási szokásait és esetleges törvénysértéseit? Ha nem, akkor ezek a partnerségek csak kommunikációs lufik, ha pedig igen, akkor elképzelhető, hogy a kormány adócsalókkal kötött szerződést – tette hozzá.

Szatmáry Kristóf válaszában felhívta rá a figyelmet, hogy konkrétumot keveset lehet ismerni a NAV-botrány kapcsán. Azt ugyanakkor visszautasította, hogy az adócsalásokban az állam, vagy a NAV segítséget nyújtott volna. A stratégiai partnerekkel kapcsolatban kifejtette: azok komoly szerepet töltenek be a gazdasági környezetben, növelik a foglalkoztatást és a versenyképességet is.

Fidesz: milliárdos tartozásokat hagyott hátra az SZDSZ

Gajda Róbert arról beszélt, hogy milliárdos tartozásokat hagyott hátra a valamilyen úton-módon megszűnő SZDSZ. Az MFB-nek, egy kereskedelmi banknak, közműszolgáltatóknak is tartoznak, összesen mintegy 1,1 milliárddal, a bérlet díjakat sem fizették. Példaként saját városát Gyulát hozta, ahol kénytelenek voltak jogi útra terelni az ügyet. Vérlázító, hogy a magyar állammal próbálják visszafizettetni adósságukat – mondta és azt kérdezte, hogy milyen jogi lépést tervez az állam, és milyen felelősség terheli az SZDSZ vezetőit?

Rétvári Bence államtitkár szerint az SZDSZ nem tudta meghazudtolni önmagát, adósságok maradtak utána, és saját forrásaikat ugyanúgy kezelték, mint a közpénzeket kormányzati pozícióban. Az egyik legnagyobb tartozás az ingatlanok vásárlására felvett hitelekből adódik, amiket nem is kezdtek el törleszteni. Egy politikai jövő nélküli pártelit vagyonkimentő akciójának nevezte a történteket. Fontos lenne, a joghézagot megszüntetni, ma a párttörvény ugyanis nem rendelkezik a megszűnéskor a fedezet nélküli hitelek kérdéséről. Ezen a kormány gondolkozik – mondta.

A közösségi munkáról, az adócsalási vádról, az egészségügyről és az ingyenes készpénzfelvételről is szó volt a napirend előtti felszólalásokban az Országgyűlés hétfői ülésén.

Hoffmann Rózsa: sikeres a középiskolások önkéntes munkájának programja

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerint nyilvánvalóak a sikerei a középiskolások önkéntes munkájának. Emlékeztetett: 2016-tól már csak az tehet érettségi vizsgát, aki előtte ötvenórányi közösségi munkát végzett. Beszámolt arról is, hogy eddig a középiskolások 25 százaléka teljesítette az elvártakat, több mint 80 ezer diák. Az államtitkárság is segíti a közösségi munkát társprogramokkal, honlap működtetésével – fűzte hozzá.

Az MSZP a köznevelési törvény által megszabott irányt rossznak tartja – mondta Hiller István (MSZP) –, ugyanakkor helyeselte, hogy a fiatalokat összekapcsolják a munka világával.

Talabér Márta (Fidesz) arra hozott példát, hogy olyanok is csatlakoztak az önkéntes munka programjához, akiknek ez nem lenne kötelező.

Dúró Dóra (Jobbik) jelezte, pártja kezdettől fogva támogatta az államtitkárság ezen programját, amely értelmes elfoglaltságot ad a diákoknak.

Osztolykán Ágnes (LMP) gratulált az oktatásirányításnak a kezdeményezéshez.

Harrach Péter szerint a pozitív intézkedés nyertese az egész társadalom, de leginkább maguk a diákok.

A Jobbik az adócsalási vád kivizsgálását követeli

Gyöngyösi Márton (Jobbik) a NAV-ot ért vádakról szólva azt mondta: a GDP mintegy 4 százalékát teszi ki a be nem fizetett áfa összege. Az uniós direktívák milyen irányba billentették el az uniós csatlakozás mérlegét? – tette fel a kérdést.

Horváth András egykori adóhivatali dolgozó bizottsági meghallgatásával kapcsolatban árulkodónak nevezte a pártok reagálását. Bírálta a szocialisták, akik nem voltak hajlandók együttműködni a Jobbikkal, és feltette a kérdést, miért nem lépnek a Fidesz politikusai. Támogatást kért a szerinte rendszerszintű, kormányokon átívelő visszaélések kivizsgálásához.

Szatmáry Kristóf, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elmondta: az ügyészség vizsgálja az ügyet, így minden remény megvan arra, hogy kiderüljön, ki nem mond igazat. Bírálta, hogy az adóhivatal volt munkatársa konkrétumot nem közölt, így – mondta – az általa elmondottak nehezen vizsgálhatók. Szerinte „az egész ügyet zárójelbe teszi”, hogy Horváth András jelezte, politikai pályára készül.

Az LMP szintén a NAV-ügy kivizsgálását sürgette 

Schiffer András (LMP) szerint „a csalásokhoz butítják le” az adóhivatal szervezetét azzal, hogy megszűnt a kiemelt ügyek igazgatósága és „szétverés alatt van” a stratégiai főosztály. Bírálta mind a szocialistákat, mind a Fideszt, mind az Együtt-PM-et, mondván, nem léptek fel határozottan az ügy kivizsgálása érdekében. Közölte: a büntetőjogi vonatkozásokat az ügyészségnek kell feltárnia, ez azonban szerinte nem zárja ki a parlamenti vizsgálatot. Kormányzati monitort is fontosnak tart az adóhivatal átalakításáról.

Szatmáry Kristóf konkrétumokat kért az ügyben felszólalóktól. A kormány szerinte nagy eredményeket ért el az adócsalásokkal visszaszorítása érdekében, és elmondta: az Állami Számvevőszék is ellenőrzi az adóhatóság szabályos működését, a költségvetési szempontok érvényesítését. A háromezer legnagyobb adózó esetében mintegy ötezer ellenőrzést végeztek idén – közölte. 

MSZP: az állam működését is veszélyeztetheti a visszaélés

Mesterházy Attila (MSZP) a nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezte, hogy a Horváth Andrásnál lévő információkat tartalmazó „zöld dosszié kinyílhasson”. Szerinte a botrányban felmerült összegek már az állam működését is veszélyeztethetik, a problémát rendszerszerűnek ítélte. A közbizalom helyreállítása érdekében szükségesnek nevezte a vizsgálatok teljes nyilvánosságát. 

Szatmáry Kristóf arra hívta fel a figyelmet, hogy a problémák nem új keletűek, és az unió jellegéből adódóan nemzetköziek. Közölte: a kormányzat egyik első lépése volt az adóhatóság és a pénzügyőrség összevonása, annak érdekében, hogy a ehhez hasonló ügyeket hatékonyabban kezelhesse.

A KDNP az egészségügy rendbetételét dicsérte

Szászfalvi László szerint érezhető eredményeket hoztak a kormány intézkedései az egészségügy rendbetételére, azután, hogy szerinte a korábbi kormányok módszeresen tették tönkre a magyar egészségügyi rendszert. Dicsérte az emelkedő béreket, és azt mondta: megteremtődtek a működés feltételei.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a népegészségügyi kérdéskört, a polgárok egészségesebbé tételét tartotta egyik fontos feladatuknak, valamint hatékony, fenntartható ellátórendszer működtetését és az emberi erőforrások fejlesztését.

Fidesz: már lehet regisztrálni az ingyenes pénzfelvételre

Rogán Antal (Fidesz) fontos napnak nevezte a hétfőt, mivel ettől kezdve a legalacsonyabb keresetűek milliói regisztrálhatnak az ingyenes készpénzfelvételre. Felszólalásában kitért arra, hogy egy éve, Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő politikusok listázására vonatkozó felszólalása ellen az összes párt közösen lépett fel. Megjegyezte: mára ez a közös elhatárolódás több képviselőnél is enyhülni látszik, nem érvényesült például akkor, amikor a bankokkal vagy a multikkal szemben fellépve az emberek kiszolgáltatottságát kívánta csökkenteni a kormányoldal. Szerinte az elmúlt hetek eseményeit a Jobbik arra akarja felhasználni, hogy „Gyöngyösi Mártont kihozza a politikai karanténból”.

Szatmáry Kristóf azt mondta: a kormány felelőssége, hogy ne üljön föl bizonyos ellenzékiek hisztériakeltésének, olyan konkrétumokat nélkülöző ügygenerálásoknak, amelyek nem az emberek hétköznapi életéről szól.