Jobbikos képviselők felszólalásaival ért véget a jövő évi költségvetés szerdai általános vitája; a parlament csütörtökön 12 órás időkeretben folytatja a büdzsé értékelését.

MSZP: a tervezet nem alkalmas arra, hogy Magyarország költségvetése legyen

Göndör István arról beszélt, hogy ha ő ehhez csak hasonló üzleti tervet tett volna le, másnap reggelig se kellett volna várnia a munkakönyvére. Úgy fogalmazott: ez a tervezet nem alkalmas arra, hogy Magyarország költségvetése legyen, ez „átverés". Hozzátette: fokozatosan hátrányos helyzetbe kerülnek a nyugdíjasok, és ha a beruházási rátán nem változtatnak, a növekedés és munkahelyteremtés csak pusztába kiáltott szó marad. Garai István Levente arról beszélt, hogy a költségvetési főszámok tükrében továbbfolytatódik az orvosok és költségvetési dolgozók elvándorlása. A mostani várható béremelés csak töredéke a nyolc évvel ezelőtti 50 százalékos növelésnek – jegyezte meg, és kitért arra, hogy a patikák tönkretételével a gyógyszerekhez való hozzáférést is korlátozzák.

Jobbik: kockázatok az uniós források felhasználásában

Bana Tibor azt mondta, hogy az uniós források felhasználása terén jelentős kockázat, hogy a tervezési időszak utolsó éve lesz a következő esztendő. 2013. december 31-ig meg kell történniük a szerződéskötéseknek, ellenkező esetben több ezer milliárdos forrásvesztéssel szembesülhet Magyarország. Dacára minden fogadkozásnak és kormányrendeletnek még mindig rosszul állnak a kifizetések, jelentős az elmaradás – állapította meg. Kitért arra, hogy átláthatatlanság uralkodik a pénzek elosztásában, és sürgette a kis- és középvállalkozások célzottabb támogatását. A munkahelyteremtő, foglakoztatás-növelő beruházásokat kellene előtérbe helyezni, így lehetne a gazdaság élénkítéséhez hozzájárulni – fejtette ki. Nyikos László (Jobbik) a költségvetés egyik „szent tehenének" nevezte a Terrorelhárítási Központot, amely hárommilliárd forinttal kap többet jövőre az ideinél. A képviselő, aki túlzottnak tartotta, hogy miközben mindenütt takarékoskodni kell, a szervezet mégis ennyivel több forráshoz jut.

Fidesz: kiszámíthatóságot és stabilitást jelent a költségvetés

Mátrai Márta (Fidesz) a költségvetés fő üzeneteinek nevezte a kiszámíthatóságot és az ország számára biztosított stabilitást. A foglalkoztatás növelése és az adósság csökkentése kiemelt prioritást élvez – tette hozzá. A nyár közepére a büdzsé fő számai rendelkezésre fognak állni, ami a piacok és a befektetők bizalmát fogja biztosítani - közölte.

A Jobbik a NATO-kiadásokat csökkentené

A jobbikos Németh Zsolt azt kifogásolta, hogy a költségvetésben mintegy 8,1 milliárd forint szerepel olyan katonai missziókban való részvételre, amelyek szerinte nem az ország érdekét szolgálják. Frakciótársa, Kiss Sándor olyan gyógyszerpaletta kialakítását várta a kormánytól, amely biztosítaná a legszegényebb emberek gyógyszerhez jutását is.

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát elnapolta, az ülést pedig bezárta. A következő ülésnapot csütörtök reggel 8 órára hívta össze. A költségvetés általános vitája ekkor 12 órás időkeretben folytatódik, a kormánypárti és ellenzéki képviselők fele-fele arányban részesülnek az időkeretből.

Fideszes képviselők felszólalásaival ért véget a jövő évi költségvetés szerdai általános vitájának az a része, amelyet a televízió is közvetített, miután az ellenzék már korábban kitöltötte időkeretét. Délután öt óra óta viszont ismét minden frakció hozzászólhat a vitához, összesen négy órán át.

Jobbik: megszorításokra épül a költségvetés

Sneider Tamás (Jobbik) annak a véleményének adott hangot, hogy a jövő évi költségvetéssel sem sikerül majd csökkenteni a szociális különbségeket, mert ugyanúgy megszorításokra épül, mint a korábbiak. A büdzsé az adóemelések és új adók tömkelegét hozza, de cserébe az emberek nem kapnak semmit – jelentette ki. Frakciótársa, Endrésik Zsolt átgondolatlannak nevezte a költségvetési törvényjavaslat egészségügyre vonatkozó részeit. Mint mondta, a kormány az ideinél egymilliárd forinttal kevesebbet költene a közgyógyellátásra, a gyógyszerár-támogatás csökkentésével pedig szerinte a legszegényebb rétegek nem tudják majd kiváltani gyógyszereiket.

A Fidesz a stabilitást és az adósság csökkentését hangsúlyozta

Bene Ildikó (Fidesz) arról beszélt, a költségvetés tervezete megalapozza, hogy az ország működése a kedvezőtlen gazdasági helyzetben is stabil maradjon. A politikus hangsúlyozta, 2013-ban a 2,2 százalékos államháztartási hiány, a foglalkoztatás növelése és az államadósság csökkentése a cél. Kitért arra is, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakítása már elindult, de azt csak hosszú távú, átgondolt és több cikluson átívelő elvek alapján lehet végrehajtani. Ezek közé sorolta a nagyobb állami felelősségvállalást, az intézmények közötti együttműködést és a szükséges strukturális változásokat. 2013-ban az egészségügyben körülbelül 300 milliárd forintnyi fejlesztési forrást lehet felhasználni, közölte.

A szintén fideszes Font Sándor azt hangsúlyozta, hogy a kormány a népességfogyás megállítását és az államadósság csökkentését tűzte ki célul. Kiemelte, hogy a huszonötnél kevesebb embert foglalkoztató kis- és közepes vállalkozásoknak kedvezményeket kell adni, hogy minél több munkahelyet teremtsenek. A költségvetésben nevesített 290 milliárd forint elegendő lesz arra, hogy a belső szerkezeti átalakítások után tovább erősítsék vele a magyar mezőgazdaságot – mondta.

Kozma Péter (Fidesz) a kiszámíthatóság költségvetésének nevezte a jövő évit. Szavai szerint a kormány javaslatának a megszokottnál korábban kezdődő tárgyalása és elfogadása növeli az ország gazdasági stabilitását, amit Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is elismert. Örömének adott hangot azért, hogy a költségvetés 2,7 milliárd forintot szán a közszolgálati egyetem fejlesztésére.

Vargha Tamás (Fidesz) azt hangoztatta, hogy a javaslat a takarékos gazdálkodás szigorú szabályai mellett is teljes körűen biztosítja a honvédség működéséhez szükséges feltételeket, köztük a személyi állomány juttatásait és a katonaság külföldi szerepvállalásának finanszírozását. Frakciótársa, Borbély Lénárd elsősorban azért dicsérte a büdzsét, mert azzal 78-ról 76 százalékra csökken az államadósság, ami jelentősen növeli az ország gazdasági stabilitását és versenyképességét. Ágh Péter (Fidesz) örvendetesnek nevezte, hogy nem csökkennek a gyermek- és ifjúsági szféra forrásai. Úgy vélte, a költségvetés a munka becsületét állítja középpontba, ezért szerinte azt üzeni a fiataloknak, hogy „érdemes itthon maradni, érdemes itthon boldogulni". Kulcsár József (Fidesz) arról beszélt, hogy az erre elkülönített pénz biztosítja a növekvő számú fogva tartott őrzéséhez, ellátásához szükséges összeget a büntetés-végrehajtásnak, sőt 1,1 milliárd forintból úgynevezett konténerbörtönt hoznak létre.

A fideszes felszólalásokat követően, délután öt órakor a televíziós közvetítés véget ért. Ezután ismét minden frakciónak biztosítják a hozzászólás jogát: a kormányoldalnak és az ellenzéknek egyaránt két-két órában.

MSZP-KDNP-vita a költségvetés megalapozottságáról

A szocialista Tukacs István szerint a kormány túl korán, az idei gazdasági mutatók ismerete nélkül terjesztette be a költségvetést. Ennek oka – folytatta – az lehetett, hogy a kabinet a három százalék alatti hiánycéllal megnyugtassa a nemzetközi piacokat, amit önmagában helyeselt, de felrótta, hogy az idei inflációs adatok és a gazdasági növekedési mutatók hiányában nem lehet felelősen költségvetést tervezni. Véleménye szerint jelentős mozgásteret adna, ha a kormány bevezetné a többkulcsos személyi jövedelemadót, és mint mondta, az MSZP ezt be is fogja bizonyítani ősszel, amikor benyújtja alternatív költségvetését.

Pálffy István válaszul azt mondta: bár csakugyan vannak bizonytalansági tényezők, ezek a világgazdasági folyamatok miatt szeptemberben, a büdzsé benyújtásának szokásos időpontjában is meglesznek. Ezért – jelezte – a kormány az idei évhez hasonlóan nagy tartalékot képezve garantálja a költségvetés stabilitását. Szakterületéről szólva azt mondta, kultúrára az ideinél több pénz jut jövőre, és külön kiemelte a filmszakma támogatását, köztük az art mozikét.

A Jobbik a további elvándorlástól és a tranzakciós illeték áthárításától tart

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt az aggodalmát fogalmazta meg, hogy a költségvetés nem állítja meg, sőt tovább növeli az elvándorlást az országból. Felrótta, hogy kevesebb pénz jut a fogyasztóvédelemre, noha szerinte ez az embereket védhetné a multinacionális vállalatokkal szemben. Kiemelte azt is, hogy a tranzakciós illetékből a kormány több bevételt vár, mint amennyi a teljes pénzintézeti szektor díj- és jutalékbevétele volt tavaly. Szerinte ez világossá teszi, hogy a bankok ezt a terhet tovább fogják hárítani a háztartásokra.

Az igazságszolgáltatás, az önkormányzati szféra, az agrárium, a turizmus és az egészségügy is téma volt a 2013-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitájában szerdán a parlamentben.

LMP: a jövőt teszi tönkre ez a költségvetés

Szabó Tímea (LMP) felszólalásában azt mondta, Orbán Viktor kormányzása a rendszerváltás kudarcának betetőzése, a miniszterelnök politikája nem az ország felemelkedésének stratégiája, és képtelen arra is, hogy túllépjen a költségvetésben a megszorítások és az osztályalapú jövedelempolitika kettősségén. Az ellenzéki képviselő véleménye szerint a büdzsé a társadalmi leszakadás költségvetése, amelyben Bokros-csomag méretű megszorításokat készülnek végrehajtani. Az új adók árát az állampolgárok fizetik meg, és ezek az adónemek aláássák a növekedés alapjait is – mondta, majd úgy fogalmazott: ez a kidolgozatlan költségvetés a jövőt teszi tönkre, amely jövőt így stagnáló munkanélküliség, csökkenő reálbérek, szegényedő kétharmad, külföldre vándorló fiatalság jellemez - sorolta. Szabó Tímea a büdzsé egyik legnagyobb vesztesének a kultúrát nevezte, és kifogásolta azt is, hogy nő a közmédia támogatása.

Fidesz: bíróságok felújításával a méltóság visszaállításáért

Zsiga Marcell (Fidesz) a költségvetésnek az igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásáról beszélt felszólalásában. Mint mondta: az igazságszolgáltatás intézményei, a bíróságok nagyon leromlott állapotban vannak, ezért nem segítik elő a bírósági dolgozók tiszteletének kialakulását. Szerinte éppen ezért jelentős lépés, hogy a 2013-as költségvetésben 7,5 milliárd forintot szánnak a miskolci, a szegedi és a debreceni bírósági épületek felújítására, Budapesten pedig épületrekonstrukcióra és új kerületi bíróság létrehozására. A fideszes politikus úgy vélte, hogy ezzel a kormány hozzájárulhat az igazságszolgáltatás méltóságához és sikeresebb munkavégzéséhez, valamint munkát is adnak az érintett építőipari cégeknek.

Jobbik: lesz-e önkormányzati leépítés?

Apáti István (Jobbik) arról beszélt: az önkormányzatok esetében több száz milliárd forintos forráskivonás történik, amit a Jobbik szerint nem indokol a feladat- és intézményelvonás. Az ellenzéki politikus kritizálta a kormányt, amiért elveszik az önkormányzatok adóbevételeit és behajtási jogát. Beszélt arról is, hogy az önkormányzati dolgozókat érintő létszámleépítésről „nagyon hallgat" a kormány, pedig fontos kérdés, hogy hány embert elbocsátását tervezik. A Jobbiknak „erős a gyanúja", hogy tízezerszámra jöhetnek elbocsátások a közszférában, illetve az így megüresedett épületeket is értékesíthetik, hiszen az ellenzéki párt szerint csak ezekkel az eszközökkel lehetne biztosítani a kieső források fedezetét.

Fidesz: szemléletváltást hoz a büdzsé az agráriumban

Pócs János (Fidesz) a kormánynak az életképes mezőgazdaság megteremtéséért tett lépéseit emelte ki a 2013-as költségvetésből. Kiemelte, hogy a büdzsében 40 milliárd forintot szánnak állattelepek támogatására, 2,6 milliárd forintot pedig a sertésstratégia megalapozására. A kormánypárti politikus szerint a kabinet az agrár- és élelmiszergazdaság, a vidékfejlesztés, a természetvédelem és a környezetvédelem területein hoz döntéseket a magyar vidék fellendítése érdekében. Ennek következtében egyre több fiatal választhatja lakóhelyéül és munkahelyéül a magyar vidéket, ami kitörési lehetőséget jelenthet a válságból. Hozzátette: az elmúlt nyolc év költségvetéseihez képest a 2013-as szemléletváltást hoz.

MSZP: jobban kellene támogatni az országmarketinget

Pál Béla (MSZP) szerint mindössze néhány milliárd forint jut országmarketingre, ami ráadásul évről-évre egyre csökken; a szomszédos országok sokkal többet költenek ugyanerre a célra. Szerinte súlyos hiba, hogy megszűnt az idegenforgalmi adóhoz adott hozzájárulás, amelyet marketingre lehetne költeni. A sport költségvetési támogatásáról elmondta: bár ez az összeg nő a jövő évi büdzsében, az utánpótlásra és a szabadidősportra mégis kevesebb jut, mint 2012-ben, ráadásul a sportágakon belül „erőteljesen a miniszterelnök kedvenc sportja felé lejt a pálya", ami aránytalanságokat szül. A családtámogatással kapcsolatban elmondta: a kormány bevezette a bölcsődei napidíjat, nem jut több pénz az étkeztetésre, és a családtámogatásokra összességében is kevesebb jut. A szociális támogatásoknál az MSZP szerint hasonló a helyzet, legtöbb helyen kevesebb lesz jövőre a forrás, vagy nem változik az összeg. Ráadásul az átnevezések miatt sok esetben nem lehet nyomon követni, hogy csökken vagy nő egy-egy fejezet támogatása.

Fidesz: cél az egészségügyi garanciák biztosítása

Kovács József (Fidesz) az egészségügyről beszélve kiemelte, hogy az előző kormányok forráskivonása nélkül a mostani kormánynak is sokkal nagyobb lenne a mozgástere, és nem kellene bizonyos lépéseket megtennie. Hangsúlyozta: több olyan terület is van az egészségügyön belül, amelyek jövőre több forrással gazdálkodhatnak, bár a teljes egészségügyi kasszát minimális hiánnyal tervezte a kormány. Mint mondta: a kormány célja, hogy olyan fenntartható rendszert hozzon létre, amely az állam, az egészségügyi dolgozók és a rászoruló betegek számára is képes garanciákat nyújtani.

A képviselői felszólalásokkal folytatódott a parlamentben a büdzsé szerdán kezdődött vitája.

MSZP: a kormány lépései növekedés és foglalkoztatás ellenesek

Burány Sándor (MSZP) azt mondta, hogy egy szerdai elemzés szerint Európában minden negyedik csődöt jelentő cég magyar. Hozzátette, mindez egy olyan esztendőben történik, amikor a válság legnehezebb részén már túl van a kontinens. Az okokat elemezve kijelentette, hogy a foglalkoztatás csökkenésének és a csődhullám bekövetkeztének döntő oka a kormány két éve folytatott adópolitikája. A politikus az adótörvények kapcsán arra is kitért, hogy a minimálbér is 16 százalékkal adózik, miközben azt a szocialista kabinetek alatt még semmilyen adóteher nem sújtotta.

A kormány gazdaságpolitikája azt a logikát követte, hogy amit elvesznek a munkavállalóktól, azt áthárítják a vállalkozásokra. A bérterhek megnövekedését viszont elbocsátások követik – jelentette ki. Az ország kockázati felára a válság idején megtapasztalt magasságokba emelkedett, ma Magyarország kétszer-háromszor kockázatosabb, mint a kormányváltás idején volt – mondta. Burány Sándor úgy fogalmazott, hogy a kormánynak újabb és újabb adóemelési ötletei vannak, amelyek közül talán a tranzakciós adó a „legbrutálisabb". Felrótta, hogy a költségvetés elkészítői nem vették figyelembe sem a Költségvetési Tanács, sem az Állami Számvevőszék megállapításait. A kormány gazdaságpolitikai lépései növekedés- és foglalkoztatásellenesek, ezért elfogadhatatlanok – zárta felszólalását.

Frakciótársa, Tóth Csaba a kis- és középvállalkozásokat (kkv) érintő rendelkezéseket bírálta: szerinte a kkv-k is fizetik a hibás gazdaságpolitika árát, növekednek a terheik, finanszírozási gondokkal küszködnek, szűkül a piacuk és bizonytalan a környezetük. Bár kevesebb az adónem, de nagyobb a teher, sok kkv-nak semmilyen könnyebbséget nem hozott a társaságiadó-csökkentés sem, és az áfa-változások is rontották a vállalkozások helyzetét – sorolta.

KDNP: az ellenzék az elmúlt két évet kérheti számon

Seszták Oszkár azt hangsúlyozta, hogy a költségvetést tárgyalva sem a korábbi szocialista kormányok tevékenységéről, sem a Magyarország gazdaságát jellemző perifériális, félperifériális helyzetről, sem pedig az euróövezet válságáról nem lehet megfeledkezni. Kiemelte, hogy a kabinetnek egy elhúzódó, kétciklusú válság közben kell rendbe tennie a magyar gazdaságot. Ezt folytatva leszögezte, hogy az ellenzék nem kérheti számon az ország és a kabinet által megörökölt körülményeket. Szavai szerint csak azt lehet tárgyszerűen vizsgálni, hogy az Orbán-kormány jó gyógymódot választott-e az elmúlt két évben. A kijelölt makropályával mindenkinek egyet kell értenie, mert a kabinet ezt úgy tartja, hogy közben fizeti a korábban felvett hiteleket is – jelentette ki.

Fontos alapvetésnek nevezte, hogy a kormány a megszorítások helyett a tehermegosztás politikáját választotta, és ebbe a nemzetközi pénzintézeteket és a nagyvállalatokat is bevonta. A tehermegosztás az önálló gazdaságpolitikai mozgástér visszaszerzését is jelentheti – tette hozzá Seszták Oszkár, aki szerint a költségvetésből kitapintható az a reálpolitika is, amely gyorsan reagál a nemzetközi környezet változásaira. A büdzsének vannak olyan sarokpontjai, mint például az arányos adórendszer, a családok támogatása vagy a tehermegosztás, amelyeknek költségvetéseken keresztül kell áthúzódniuk, hogy teljes mértékben ki tudják fejteni hatásukat - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a kormány a fogyasztási típusú adókra akarja helyezni a hangsúlyt, mert ezzel is a munkára ösztönöznek.

Nagy Kálmán a büdzsé egészségügyi fejezete alapján arról beszélt, hogy erősödik az alap- és a járóbeteg-ellátás, újjászervezik a sürgősségi ellátást, átszervezik a szakképzési rendszert, és bevezetik az egészségügyi életpályamodellt. Az orvoselvándorlásra rátérve ugyanakkor úgy fogalmazott: „jelen pillanatban aki azt mondja, lényegesen több fizetést adjunk az orvosoknak és a nővéreknek – amit én szívből kívánok –, az demagóg: nincs miből".

Külföldön élő magyarok leveleiből olvasott fel Morvai Krisztina

Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője megélhetési okokból külföldre kényszerült magyarok hozzá írott leveleiből idézett. A képviselő azt kérte, hogy a költségvetés kialakításakor a magyar politikusok tartsák szem előtt az azokban foglaltakat, azaz azt, hogy senkinek ne kelljen az anyagi helyzete miatt elhagynia az országot.

Fidesz: jóval több pénz jut a bíróságokra és az ügyészségekre

Varga István, a Fidesz képviselője arról beszélt, hogy a korábbi éveknél jóval több pénz jut a bíróságokra és az ügyészségekre. Természetesen – folytatta – még ez az összeg sem elegendő, de az igazságszolgáltatás mélyreható reformjához megfelelő. A magasabb költségvetési juttatással a kormány azt szeretné bizonyítani, hogy bár szűkösek a források, a romeltakarításhoz feltétlen szükséges az igazságszolgáltatási reform befejezése, valamint az, hogy a magyar bírák valóban normális és európai körülmények között tudjanak ítélkezni – mondta a kormánypárti politikus. Az ügyészségre rátérve Varga István hangsúlyozta, a vádhatóság új kihívások előtt áll: hatalmas munka vár az ügyészekre, hiszen a meghallgatások egy részét átveszik a bíróságoktól, ami többletköltséggel is jár. Rámutatott mindemellett arra is, hogy már a kiemelt ügyek esetében is vannak aránytalan terhek egy-egy bíróságon.

Matolcsy: beruházási fordulatra épít a büdzsé

A jövő évi költségvetés beruházási fordulatra épít, és ahhoz megfelelő forrásokat is biztosít – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az általános vitát megnyitó expozéjában. Hangsúlyozta: az idei mintegy 1.400-1.600 milliárd forint után jövőre a tervek szerint mintegy 2.000 milliárd forint fejlesztési forrást állítanak az Új Széchenyi Terv mögé. Szavai szerint a 2013-as az emelkedés költségvetése lesz, mivel az utóbbi csaknem két és fél év sikeres költségvetési konszolidációjára épül, s egyúttal több mint 100 ezer új munkahelyet hoz létre.

ÁSZ: tartható a hiánycél, de számos kockázattal számolni kell

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2013-as költségvetés hiánycélja tartható, de számos kockázatot tartalmaz a büdzséjavaslat a bevételi és a kiadási oldalon is – jelentette ki Domokos László elnök, hangsúlyozva, hogy a problémák elsősorban a kormány által bevezetni tervezett új adónemeknél, a kiadási oldalon pedig a szerkezeti változásokkal érintett területeken jelentkeznek. Úgy fogalmazott: "recseg-ropog" az országot körülvevő nemzetközi rendszer és ez a bizonytalanság rendkívül nehéz helyzetet teremtett a költségvetés és tervezés szempontjából, de a "bizonytalanság a biztosságot hozza elő", és ez vezetett a költségvetés korai benyújtáshoz.

Költségvetési Tanács: a kormány készüljön fel a növekedés lassulására

A Költségvetési Tanácsnak nincs alapvető ellenvetése a jövő évi költségvetés megalapozottságáról, ugyanakkor komoly kockázatokat lát a kabinet makrogazdasági prognózisában, ezért azt javasolja a kormánynak, hogy reagáljon a gazdasági növekedést hátráltató tényezőkre. Kovács Árpád, a KT elnöke azt monda, minden ismert trend arra mutat, hogy a GDP dinamikája idén és jövőre is érdemben lehet alacsonyabb a kormány által feltételezettnél. Hangsúlyozta ugyanakkor: a tanács teljesíthetőnek tartja a kijelölt hiánycél tartását, emellett szerintük 2013-ban kis mértékben csökkenhet az adósság.

Fidesz: támogatás a devizahiteleseknek, a családoknak, a kkv-knak

A jövő évi költségvetés további támogatást ígér a devizahiteleseknek, a gyermeket nevelőknek, a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv), megőrzi a nyugdíjak reálértékét, és érvényesíti a tehermegosztás elvét – hangsúlyozta Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője vezérszónoki felszólalásában kifejtette: a javaslat számol az árfolyamgát költségeivel, a nemzeti eszközkezelő érdemi működésének megkezdésével pedig segít azoknak is, akik már nem tudják fizetni hitelüket. Fontosnak tartotta, hogy megmarad a gyermeket nevelők adókedvezménye, a kkv-k támogatása, illetve hogy jövőre is megőrzik a nyugdíjak reálértékét.

MSZP: az adóemelések miatt nem nő a gazdaság, terjed a szegénység

Az MSZP szerint a 2013-as költségvetésben tervezett adóemelések miatt jövőre sem indul be a gazdasági növekedés, ráadásul ezért és a szociális támogatások befagyasztása miatt még több ember szegényedik el. Tóbiás József azt mondta: az idei visszaesés után jövőre a gazdaság stagnálására kell készülni, irreális a kormány 1,6 százalékos növekedési terve. Bírálta az új adókat: a tranzakciós illetéket egyszerű és igazságtalan pénzbehajtásnak minősítette, amelyet mindenkinek fizetnie kell majd, illetve kifogásolta a távközlési adót és az energiaszolgáltatók jövedelemadójának kiterjesztését.

KDNP: az állam most valóban összehúzza magát

A KDNP szerint a korábbi kormányok csak megszorításokban gondolkodtak költségvetéseik összeállításakor, de most alapvető változások történtek, a magyar állam valóban „összehúzza magát", és több pénzt hagy a magyar családoknál és vállalkozásoknál. Hargitai János, a kereszténydemokraták vezérszónokaként fogalmazott így, teljesíthetőnek nevezve a 2013-as költségvetési javaslatban szereplő makrogazdasági prognózisokat, amit szerinte az ÁSZ és a KT véleménye is megerősít. Kiemelte: a kabinet adópolitikai átrendezése hosszú távon stabilizálni tudta a költségvetés bevételi oldalát.

Jobbik: a megnyomorítás költségvetését nyújtotta be a kormány

A Jobbik az ország megnyomorításának költségvetéseként értékeli a jövő évi büdzsét, amely Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető szerint a kormány torz gazdaság- és társadalompolitikájának lenyomata. Az ellenzéki politikus a Jobbik vezérszónokaként azt mondta: a kabinet szociálisan érzéketlen politikájával a gazdagokat segítő latin-amerikai modellt követi, mindezt azért, hogy politikai hatalmát meghosszabbíthassa, miközben egyre nagyobb mértéket ölt az elszegényedés és a kivándorlás.

LMP: ez ismét a megszorítás költségvetése

Az LMP szerint a 2013-as költségvetés ismét a megszorítások költségvetése, amely tovább folytatja az elmúlt 22 év kudarcait, és az irreális kormányzati tervek több százmillió forintba fognak kerülni az embereknek – mondta Vágó Gábor. Az ellenzéki párt vezérszónokai úgy fogalmazott: ezzel a költségvetéssel a kormány jövőre is folytatja a társadalom kettészakítását, „Bokros-csomag méretű megszorítást hajt végre" az egészségügyi forráskivonásokkal, a gyógyszertámogatások csökkentésével, az oktatási rendszer fokozatos leépítésével, a családi és szociális kiadások elsorvasztásával, a közszolgáltatások leépítésével és a túladóztatással.