A Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottság mandátumának meghosszabbításáról szóló javaslat vitájával és egy napirend utáni felszólalással zárta az ülésnapját a parlament kedd este.

December 31-ig tolnák ki a Malév-bizottság mandátumát

Szeptember 30. helyett december 31-ig dolgozhatna a Malév és a Budapest Airport privatizációját, illetve a február 3-án csődbe ment légitársaság visszaállamosítását vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság, ha elfogadják a képviselők az erről szóló előterjesztést. Varga István (Fidesz) expozéjában rámutatott: eddig 15 órát tárgyaltak, 15 embert hallgattak meg, a Malév privatizációjának vizsgálatát már lezárták, de a visszaállamosítás, és a Budapest Airport eladásának vizsgálata még hátravan, ezért kérik a hosszabbítást. Gruber Attila (Fidesz) felszólalóként azt hangsúlyozta, hogy minél többet vizsgálódtak, annál inkább világossá vált: nem egy-két kisebb hibát követtek el az érintettek. Hogy a Malév csődbe ment, abban nagy szerepe volt a képviselő szavai szerint az elmúlt kormányzatok ország érdekével ellentétes döntéseinek, és az orosz üzleti érdek „benyomulásának". Az AirBridge Zrt.-re utalva azt mondta, a döntések hibás üzletpolitikai elvek mentén születtek. A Jobbikos Staudt Gábor közölte: csalódott lesz, ha a vizsgálóbizottság jelentése után nem sikerül legalább egy felelőst bíróság elé állítani és elítélni az előző időszakból. A felszólalást követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

Napirend utáni felszólalásra a fideszes Horváth János, a parlament korelnöke jelentkezett, aki Mistéth Endréről, "a patrióta hídépítő mérnökgéniuszról" emlékezett meg.

Ezután Jakab István lezárta a napirend tárgyalását, és az őszi ülésszak következő, várhatóan háromnapos ülését szeptember 24-ére hívta össze.

A frakciók vezérszónokainak felszólalásával folytatódott az alaptörvény második módosításának általános vitája kedd este az Országgyűlésben. A képviselők ezt követően az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló kormányzati előterjesztést tárgyalták.

Fidesz: célszerű az azonos szabályozás

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka arra emlékeztetett, hogy amikor az Alkotmánybíróság megállapította a hivatkozott szabályok alaptörvény-ellenességét, akkor a bírák véleménye megosztott volt, mert 14-ük közül heten különvéleménnyel éltek. A kormánynak viszont kötelessége volt egy, a döntésnek megfelelő törvényjavaslatot előterjeszteni – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy habár az Ab döntése nem érinti az ügyészeket, a közjegyzőket és az önálló bírósági végrehajtókat, mégis célszerű, ha rájuk azonos szabályok vonatkoznak. Arra is kitért, hogy a bírákra vonatkozó sarkalatos törvények módosítása átvezeti és konkretizálja az alaptörvény és annak átmeneti rendelkezéseinek szabályait, valamint összhangot teremt a két szabályozási szint között. A javaslat az összeférhetetlenség eseteit is kiegészíti – emelte ki. A 62. életévüket betöltött ügyészek szolgálati jogviszonya 2012. december 31-én szűnik meg, de a 65. életévüket még el nem ért ügyészeket újra ki lehet nevezni – tette hozzá.

MSZP: vissza kellene állítani az eredeti állapotot

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka az előzményekre utalva azt mondta, hogy 2011. február 2-án nyújtották be a 2006-os tömegoszlatások kapcsán hozott bírósági ítéletekre vonatkozó úgynevezett semmisségi törvénytervezetet. Hangsúlyozta, hogy miután a javaslat ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiltakozott, a kormánypártok 19 nappal később olyan módosító indítványt nyújtottak be az alaptörvényhez, amelyik alapján a bíráknak 62 éves korukban nyugdíjba kellett volna vonulniuk. Véleménye szerint nehéz racionális indokot találni arra, hogy a "revánson kívül" mi indokolta, hogy a kabinet nyugdíjba küldje a bírák legtapasztaltabb 10-15 százalékát. Bárándy Gergely a Legfelsőbb Bíróság, valamint az ítélőtáblák és a megyei bíróságok akkori elnökeinek leveléből idézett, ami szerint a javaslat diszkriminatív és ellentétes a bírák függetlenségére, jogállására és elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályozásokkal és elvekkel.

A KDNP támogatja a kormány javaslatát

Vejkey Imre, a kereszténydemokrata frakció vezérszónoka felszólalásában – a Répássy Róbert által elmondottakat megismételve – összegezte a kormány javaslatát, majd közölte: a KDNP támogatja a kabinet változtatási szándékait.

Jobbik: nem kor függvénye a minőségi bírói munka

Staudt Gábor, a Jobbik első vezérszónoka úgy fogalmazott: a kormány indítványának vannak olyan elemei, amelyekkel egyetértenek, míg más részeit nem tudják elfogadni, így összességében nemmel szavaznak majd a javaslatra. Mint mondta, a bírák nyugdíjaztatásának feltételezhetően nem az igazságszolgáltatás gyorsítása volt az igazi célja, hanem azt a bírói korosztályt kívánta kizárni, amely kinevezését jórészt az előző rendszerben szerezte. Staudt Gábor szerint ez önmagában „nem lenne ördögtől való", a kivitelezés módját azonban elfogadhatatlannak tartják, ráadásul nem gondolják, hogy kor függvénye lenne a minőségi bírói munka. A párt második vezérszónoka, Gyüre Csaba arra emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvénymódosítást annak idején az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kormánypárti képviselőiben is nagy felháborodást váltott ki.

LMP: a kormány bűnbakot csinál a bírói kar egy részéből

Az LMP-s Szilágyi Péter szerint a szóban forgó törvényjavaslattal a kormány továbbra is bűnbakot csinál a bírói kar egy részéből, ami szerinte azért veszélyes, mert csökken a bírói kar pártatlanságának látszata, vagyis megingathatja az állampolgárok hitét az igazságszolgáltatás függetlenségében. Az ellenzéki politikus szerint ezért pártja nem tudja támogatni ezt az előterjesztést.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta.

Vita az EU országaival folytatott bűnügyi együttműködésről

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló kormányzati indítványt szintén Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár ismertette. A javaslat lényege egyebek mellett az EU más tagállamaival folytatott bűnügyi jogsegély felgyorsítását célozza, amivel a kabinet szándékai szerint hatékonyabbá válik a bűncselekmények felderítése, továbbá eredményesebb lesz a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés is az unió tagállamaival.

A kabinet előterjesztését a Fidesz padsoraiból Vargha Tamás, míg a KDNP részéről Vejkey Imre nevezte támogathatónak.

Ellenzéki oldalról az MSZP ugyan támogathatónak nevezte a kormány törvénymódosító javaslatát, Bárándy Gergely, a párt képviselője azonban megjegyezte: „különös hangulata van" bűnügyi együttműködésről vitázni a parlamentben, amikor a „miniszterelnök saját miniszterei javaslata ellenére, átlépve a törvényt, gyakorlatilag kiszabadít egy baltás gyilkost". Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka a hazai eljárások rövidülését, a tagállamok közötti gyors és folyamatos párbeszéd megvalósulását, a tagállami szabadságvesztéssel járó ítéletek átadást-átvételét és az eljárások meggyorsítását emelte ki. Staudt Gábor (Jobbik) azt hangsúlyozta, akkor hiszik majd el, hogy a rendszer jól működik, ha a gyakorlatban látják. Mint mondta, finomítani kell például az elfogatóparanccsal kapcsolatos passzusokat, és hiányosak a fedett nyomozó alkalmazásával összefüggő szabályok is.

Az LMP frakciójából senki nem szólalt fel, az elnöklő Jakab István elnapolta az általános vitát.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával, majd a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos előterjesztések általános vitájával folytatták a képviselők a keddi ülésnap vitasorozatát.

Pleschinger: uniós jogharmonizáció miatt változik több törvény

Pleschinger Gyula államtitkár expozéjában ismertette: az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításának célja az értékpapírok piaci bevezetésével kapcsolatos uniós jogharmonizáció, a befektetők hatékonyabb kiszolgálása és a társaságok adminisztrációs terheinek csökkentése. Változik a tájékoztató összefoglalóra vonatkozó rendelkezés is, és bevezetik a kiemelt információ fogalmát. Ezekkel segíthetik a befektetőket abban, hogy hatékonyabban elemezzék az értékpapírokkal kapcsolatos kockázatokat.

Módosul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény is: a díjhirdetési rendszert módosítják, ha elfogadják a javaslatot, akkor évente többször is tehetnek a társaságok ajánlatot. Megváltozik a díjhirdetés módja is: nem két országos napilapban, hanem a biztosító honlapján, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) honlapján kell meghirdetni az árakat. Az államtitkár szerint szükséges továbbá a biztosítási és az esélyegyenlőségi törvény módosítása is, főszabályként tiltanák a nemi hovatartozás miatti különbségtételt a díjakban. A PSZÁF-törvényben több rendelkezést pontosítanának, a külföldi székhelyű cégekről szóló szabályokat pedig egyértelműsítenék – tette hozzá az államtitkár.

A Fidesz támogatta az előterjesztést

Herman István (Fidesz) az előterjesztő szavait megismételve kiemelte: nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeiknek felelnek meg a törvények módosításával.

MSZP: több pozitívum, több aggály

Tukacs István MSZP-s politikus a javaslatot méltatva azt mondta, a tőkepiaci befektetőknek jó lehet, ha egységes szabályok szerint tudják a papírokat értékelni, és ha a kockázatokról értesülni tudnak. Aggályait fejezte ki azonban a kgfb-törvény módosításával kapcsolatban, szerinte ez nem fogja lejjebb nyomni az árakat. A képviselő helyeselte a külföldi társaságok magyarországi fióktelepeire vonatkozó szabályok pontosítását, az PSZÁF-fel kapcsolatos módosításról pedig annyit mondott: egy pozitívuma van, hogy megakadályozza a Magyar Nemzeti Bankkal való összevonás lehetőségét.

Az LMP nem nyúlna a nemi esélyegyenlőséghez

Ertsey Katalin (LMP) szerint nem lenne jó, ha a biztosítók nem vehetnék figyelembe, hogy a nők tovább élnek, vagy azt, hogy biztonságosabban vezetnek; nem szabad a nemi esélyegyenlőségre hivatkozni ebben az esetben. A PSZÁF-törvény módosításával kapcsolatban azt mondta, a jogalkotás most éri be az életet, a változások lassan érkeznek és nem elég erősek. Úgy vélte, hogy a hiteltermékeket is összehasonlíthatóvá kellene tenni.

Jobbik: a befektetőket támogatják a „kisemberek" helyett

A jobbikos Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta, hogy a kormány a „kisemberek" helyett a befektetőket támogatja, és LMP-s képviselőtársával egyetértve hiányolta a hitelek összehasonlíthatóvá tételét. Ugyankor üdvözölte a PSZÁF eljárásairól szóló rendelkezések erősítését, de az előterjesztés egészéről azt mondta: miniszteri szinten meg lehetett volna oldani a helyzetet. Frakciótársa, Nyikos László annyit fűzött hozzá: a kormány megint túlteljesített a jogharmonizáció terén, és a törvényhozást terhelik le ezzel a munkával.

Ezután az elnöklő Latorczai János lezárta az általános vitát, mivel az előterjesztő nem kívánt reagálni az elhangzottakra.

A kormány a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatáráról

A bírák és az ügyészek nyugdíjazásáról kezdődött vita a Magyarország alaptörvényének második módosítása című törvényjavaslat kapcsán. Előterjesztőként Répássy Róbert államtitkár kormányzati célként nevezte meg, hogy egységes, a társadalmi igazságosságot és szolidaritást kifejező nyugdíjrendszert alakítsanak ki, amelynek során megszüntetik a nem fenntartható és egyes rétegszakmák számára többletjogokat biztosító rendszert.

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint a törvényhozók túlságosan gyorsan akarták végigjárni a cél eléréséhez vezető utat, ezért a kormány az Ab döntése után úgy határozott, hogy - az eredeti célkitűzésen nem változtatva – alaptörvényi szinten is rögzítik, hogy a bírói életpálya 30-tól 65 éves korig tart – mondta a politikus. A javaslat 2013. január 1-jétől hatályos, de egy 12 hónapos átmeneti időszakot biztosít. A bíráknak 62 éves korukban nyilatkozniuk kell arról, hogy szeretnének-e tovább dolgozni, de aki a munkát választja, az sem tölthet már be vezető beosztást. Ugyanez vonatkozik az ügyészekre, valamint részben a közjegyzőkre és a végrehajtókra is – sorolta a rendelkezéseket.

Az alaptörvényi szintű szabályozás mellett szükség van az egyes jogintézmények törvényi szabályozására is, ezért terjesztette a kormány a Ház elé a felső korhatárra vonatkozó törvényjavaslatot – mondta az államtitkár. A részleteket ismertetve hangsúlyozta, hogy a jövőben nem állhat bírói vagy ügyészi jogviszonyban az, aki saját jogán állami nyugdíjban részesül. A javaslat – a bírói függetlenséget és elmozdíthatatlanságot tiszteletben tartva - igazságos és átlátható rendszert jelenít meg - jelentette ki. A szabályozás olyan válaszokat ad az Alkotmánybíróság döntése után kialakult helyzetre, amelyek egyszerre felelnek meg a jogállamiság követelményeinek, ugyanakkor az igazságszolgáltatás hatékony működését is elősegítik – zárta felszólalását.

A kulturális államtitkár szerint kiszámíthatóvá teszi a közművelődési intézmények finanszírozását a múzeumtörvény módosítása. A törvény általános vitája után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kérte a képviselőket, hogy hosszabbítsák meg a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak felülvizsgálatának határidejét.

Fidesz: előrelépést jelent a törvénymódosítás

Pichler Imre (Fidesz) a múzeumok helyzetéről szólva azt mondta: a szocialista kormányok alatt folyamatosan vonult ki az állam erről a területről, ezzel csökkentette forrásaikat. Előrelépésként értékelte a közművelődési, kulturális normatíva visszaállítását, és elmondta azt is: a tartós vagyonrendezés érdekében tárgyalásokat kezdeményeznek egyes településeken, például Szigetváron, amelyet tipikus esetként említett. Azt mondta, a szocialista kormányok 2003-tól „szinte eltörölték a föld színéről" az ottani múzeumot.

L. Simon László: a helyiek szerepvállalása a legfontosabb

L. Simon László államtitkár zárszavában azt mondta: nemcsak a jobb módú, de a szegényebb települések is képesek múzeumokat létrehozni napjainkban. Olyan esetekről is említést tett, amikor minisztériumi támogatással jött létre új intézmény. Az intézményfenntartás szempontjából a legfontosabb momentumként beszélt a helyiek szerepvállalásáról, amely nélkül jól működő múzeumok is elsorvadhatnak. Az államtitkár a finanszírozás és a jogszabályi háttér kiszámíthatóságát, következetességét tartotta fontosnak, amelynek szerinte a tárgyalt javaslat eleget tesz.

Kifogásolta, hogy Hiller István az oktatási rendszerről adott bírálatot. Nem értette, hogyan tudta a politikus a múzeumok helyzetét az iskolákéhoz hasonlítani, mert szerinte ezek összehasonlíthatatlanok. Alaposan átgondoltnak és jól felépítettnek nevezte a javaslatot, amelyről azt mondta: hozzájárul mind a kisvárosokban, mind a nagyobbakban élők művelődési igényeinek kielégítéséhez.

A nemzeti levéltárakkal kapcsolatban azt válaszolta a szocialista politikusnak: attól még, hogy máshol nem létezik hasonló modell, működhet jól. Hozzátette: a nemzeti levéltári rendszer felállítása mögött szakmai konszenzus van. Beszámolt arról is, hogy az 1950-ben megszüntetett városi levéltárak visszaállított rendszerét a mostani módosítások nem érintik, mint ahogy a szaklevéltárak rendszerét sem. A szakmai kontroll erősítésének nevezte, hogy szabályozottá válik a múzeumalapítás. A látogatószámról folytatott vitához azt fűzte hozzá: természetesen nem ennek alapján szelektálnak az intézmények között, de meg kell oldani a látogatószám növelését azokon a helyeken, amelyeket évente néhány tucatnyian keresnek fel. Az államtitkár megengedhetetlennek nevezte az ilyen intézmények változatlan működtetését.

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát az ülésnap végéig elnapolta.

Határidő módosítást kért az NFM

Ezt követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) képviselője kérte azt, hogy az év végéig hosszabbítsák meg a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak felülvizsgálatának határidejét. A javaslat előterjesztőjeként felszólaló Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a kérést az elvégzendő munka mennyiségével indokolta. Emlékeztetett arra, hogy a kolontári katasztrófát követően hozott határozatot arról az Országgyűlés, hogy vizsgálják felül a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásait. Hangsúlyozta, hogy miután tárcájuk elkezdte a munkát, szembesültek azzal, hogy az előző kormányok nem végeztek ilyen típusú átfogó felmérést. Szavai szerint ezután körülbelül 12 ezer, egymástól eltérő számviteli és adatszolgáltatási rendszerben született szerződést kell felülvizsgálniuk.

Fidesz: az elmúlt húsz évet vizsgálják

Ríz Levente (Fidesz) azt mondta, hogy a határozati javaslat nem az elmúlt nyolc, hanem az elmúlt húsz évet szeretné vizsgálni. Szavai szerint, miután korábban ilyen típusú felülvizsgálatot nem hajtottak végre, jó lenne tudni, hogy milyen út vezetett a kolontári katasztrófához, illetve hogyan történhetett meg, hogy mára csak egy cukorgyár maradt Magyarországon. Ékes József (Fidesz) arról beszélt, hogy amikor a döntés megszületett, már akkor is érezni lehetett, hogy hihetetlenül nagy mennyiségű anyagot kell feldolgozni.

A részeredmények bemutatását hiányolta a Jobbik

Kepli Lajos (Jobbik) felhívta a figyelmet, hogy a határozati javaslat beterjesztésekor a kormányzat rendkívül rövid határidőket szabott. Az eredeti elképzelések alapján már 2011. november 30-ig, illetve december 15-ig le kellett volna zárni a munkát – mondta. A képviselő hozzátette, éppen ő javasolta, hogy a vizsgálat lezárását és a jelentés elkészítésének határidejét tolják ki 2012. május 31-re, illetve június 15-re. Hangsúlyozta, hogy most viszont hónapokkal korában lejárt határidők módosítását kéri az NFM. Közölte, hogy a Jobbik támogatni fogja a változtatást, de ezután keményen számon kérik a kormányon, hogy mit végeztek az ügyben. Párttársa, Magyar Zoltán szintén azt emelte ki, hogy az indoklásban legalább valamilyen részeredményről tájékoztatást kellett volna adni. Szilágyi György is azt hangoztatta, hogy a kormány mulasztásba keveredett, hiszen eredetileg május 31-ig meg kellett volna vizsgálni a szerződéseket. A képviselő szerint éppen ezért a határidő módosítását már májusban kérelmezni kellett volna.

A vitában elhangzottakra reagálva Hegmanné Nemes Sára azt mondta, több, a Jobbik képviselői által felvetett gondolattal is egyetért.

Ezt követően az ülést levezető elnök lezárta az általános vitát.

A Fidesz szerint erősödik a helyi kulturális érdekképviselet a múzeumtörvény eredményeként, míg az MSZP azt bírálta, hogy a közművelődési rendszer eltérően épül fel az oktatásitól. A KDNP a javaslat keddi általános vitájában úgy látta: az megteremti a kulturális nemzetépítés feltételeit, míg a Jobbik az örökségvédelmet féltette.

Fidesz: erősebb lesz a helyi kulturális érdekek képviselete

Gyimesi Endre a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka arról beszélt, hogy szerinte a megyei rendszer fenntarthatatlansága „kódolva volt" a rendszerváltást követően kialakított struktúrában, mivel az intézményfenntartó önkormányzatoknak nem volt elég bevételük saját intézményrendszerük fenntartásához. Szerinte ehhez járult még „a konzervatív átütő sikere a 2006-os önkormányzati választásokon, amit a szocialista kormányzat büntető lépései követtek". Leszögezte azt is, hogy a törvényjavaslat benyújtása előtt széleskörű egyeztetés zajlott az érintettekkel. Szerinte ennek köszönhető, hogy a könyvtári területen szinte teljes konszenzus alakult ki és a múzeumi területen is eltűnt „számtalan szakmai és pénzügyi aggály". Gyimesi Endre hozzátette: a törvényjavaslat újraértelmezi az állami szerepvállalás „reális határait", de az eddiginél hangsúlyosabban szerepet kap a helyi, lokális kulturális érdekek képviselete is.

MSZP: a kormány az ellenkezőjét mondja, mint másfél éve

Hiller István (MSZP) kifogásolta, hogy másfél éve még centralizációt javasolt a kormányzat a közművelődés terén, most azonban – a szocialista politikus által helyeselt módon – ennek ellenkezőjét teszi. Bírálta ugyanakkor, hogy az ország közigazgatásának egy másik jelentős területén, az oktatásban az ellenkezőjét teszi a kabinet, mint a közművelődésben: államosítja az intézményeket. Mi az önök véleménye? – tette fel a kérdés. A finanszírozásról szólva a képviselő azt mondta: ennek rendszere, kellő források mellett képes a közművelődés differenciált igényeit kielégíteni. Hozzáfűzte, hogy a költségvetés tárgyalásakor is vitázott volna erről, így bírálta, hogy a kormánypártok elhalasztották ennek tárgyalását. A szocialista politikus – korábbi oktatási és kulturális miniszter – az egyes intézmények differenciált kezeléséhez kapcsolódó felfogást helyeselte. Felrótta azonban a kormánynak, hogy több mint 20 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrást elvett a magyar kultúrától, és azt mondta: így csorbát szenved az a törekvés, hogy a kultúra a legkisebb településekre is eljusson az országban. Hiller István avíttnak nevezte azt a szemléletet, amely nemzetivé teszi a  levéltári rendszert.

KDNP: a nemzetnevelés a legfontosabb feladat

Pálffy István a legfontosabb feladatnak nevezte a nemzetnevelést, amely – mint mondta – az oktatáson túl a közgyűjteményeken és könyvtárakon keresztül történő nevelést is jelenti. A kulturális nemzetépítés feltételeit ezért meg kell teremteni – hangsúlyozta –, hiszen ez a nemzet fennmaradásának, vagyis jövőjének biztosítéka. A törvénymódosítással szerinte olyan lehetőség nyílik az emberek számára, amelyre mintegy heten éve nem volt példa.

Jobbik: elvész az örökségvédelem csúcsszerve

Hegedűs Lórántné (Jobbik) azt mondta, hogy az intézményesített örökségvédelem csúcsszerve véglegesen megszűnik Magyarországon. A korábban létrehozott megyei intézményfenntartó központokról szólva azt mondta: a kiépített intézményrendszer megbukott, hiszen a korábbi tervektől eltérően képzeli el az intézményhálózatot a kormányzat. A képviselő a jogszabályváltozások kapkodó beterjesztését azzal indokolta: nincs pénz az örökségvédelemre. Az intézményfenntartásra fordítható normatívát a Jobbik vezérszónoka nem tartotta elegendőnek, és vitatta, hogy a plusz költségeket a települések át tudnák terhelni a lakosságra.

Fidesz: jó a javaslat született, ezt bizonyítja a vita hiánya

Cser-Palkovics András (Fidesz) visszautasította azt a vitát, amely az oktatás és a közművelődés különböző megoldásait bírálta. Örömét fejezte ki, hogy még a szocialisták szerint is jó irányba halad a finanszírozás. A Jobbik vezérszónokának felszólalására reagálva közölte: nem a kulturális örökségvédelemről szól a beterjesztett javaslat. A képviselő hiányolta az érdemi vitát az előterjesztéssel kapcsolatban, szerinte ez is azt bizonyítja, hogy jó előterjesztés született, és fontos előrelépésnek nevezte a finanszírozás kiszámíthatóbbá tételét.

MSZP: a jövő dönt a törvényjavaslatról

Varga Zoltán arról beszélt, hogy 2006-ban nem volt olyan változás, mint amiről az államtitkár szólt. Nem vonták el az illetékeket a megyei önkormányzatoktól, és a forrásmegosztás tekintetében sem volt változás, a megyei jogú városok ma is kapják ezeket az összegeket – mondta az ellenzéki képviselő. A törvényjavaslatban foglaltakról a jövő dönt, és ez nagyban függ attól, hogy a 2013-as költségvetés számai hogyan alakulnak, és hogy, a kisebb települési önkormányzatok mire lesznek képesek a közművelődési intézmények fenntartása terén – fejtette ki.

Fidesz: növekedett a kulturális normatíva

Horváth Zoltán szerint a javaslat egy „rendszerszerűen megreformált új struktúrát" eredményez, finanszírozható irányba tereli „a régi világot", és tiszta viszonyok alakulnak ki a kulturális intézmények rendszerében. Az indítvány egyértelműen definiálja a fenntartói kört, és azt kinek, mi a feladata, és a közművelődés országos rendszere újraindulhat – jegyezte meg.

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-2010-es évekről szóló beszámolójáról tartott általános vita után a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott a parlament ülése.

LMP: halaszthatatlan a megújulás

Szilágyi László, azt mondta, hogy a beszámoló „meglehetősen bonyolult időszakot" érint, amikor gazdasági válság volt még a javában, és a kormányváltás időszaka is. Mindezek hatással voltak a tudomány és a k+f helyzetére egyaránt - állapította meg, hozzátéve: a jelentéssel összhangban halaszthatatlan a megújulás és a változtatás. Hozzátette: saját alternatív költségvetést készítenek, amely hamarosan megjelenik, és ennek egyik fejezete a tudomány emelkedő pályára állítása érdekében fogalmaznak meg javaslatokat. Vannak kiemelkedő tudósok, tudományos események, de a középmezőny és a társadalommal való kapcsolata a tudományos szférának nagyon gyenge. Hiába emelkedett kismértékben a GDP-arányos ráfordítás, de ebből a legnagyobb hányadot a vállalkozási ráfordítások teszik ki – jegyezte meg.

Romlott a publikációs aktivitás régiós viszonylatban, jelentősen lehagytak azok az országok is, amelyekkel néhány éve még egy szinten voltunk. Nem túl perspektivikus a kutatói pálya, a bérezés alacsony, a legjobbak elhagyják a pályát, vagy külföldi lehetőségek után néznek – sorolta. Nemcsak a források felhasználásával vannak problémák – folytatta –, hanem a források teremtésével is. Vagy komolyan veszik ezt a területet, vagy tudomásul kell venni, hogy a negatív folyamatok érvényesülnek a jövőben is - jelezte az LMP-s politikus, aki szerint pluszforrások nélkül átütő eredményt nem lehet elérni.

Jobbik: várható-e személyi változás a magyar-szerb akadémiai bizottság magyar társelnöki posztján?

Szávay István a magyar-szerb akadémiai bizottság és annak magyar társelnöke, Glatz Ferenc kijelentéseit tette szóvá. Azt kérdezte, hogy Pálinkás József korábbi ígéretének megfelelően, tájékozódott-e, elégedett-e a testület munkájával, és tervez-e személyi változást. Megjegyezte: a beszámoló „erősen lejt" a műszaki és a természettudományok irányába, és a többi terület kevesebb említést kapott. Arra is kíváncsi volt az átalakítások kapcsán az akadémia elnöke tervezi-e az intézménykoncentráció felülvizsgálatát.

Fidesz: Lendület program a fiatal kutatókért  

Ágh Péter a 2009-ben életre hívott Lendület program kezdeményezésről beszélt, amely a fiatal kutatók elvándorlását szeretné megakadályozni, illetve a külföldön tartózkodó kutatókat csábítaná haza. A program hozzájárulhat a kutatási témák megújításához is – mondta a kormánypárti politikus, hozzátéve: mind a jelentkezők, mind a támogatottak száma növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években. Idén 1,250 millió forint áll e célra rendelkezésre, és ebből az összegből 37 kutatócsoport kezdheti meg tervei megvalósítását.

Pálinkás: többrétű az akadémia és a felsőoktatás kapcsolata

Az akadémia elnöke zárszavában megköszönve a támogató hozzászólásokat kiemelte a felsőoktatás és az akadémia kapcsolatát. Ez többrétű - mutatott rá, hozzátéve: az akadémia költségvetésében több tétel van, amely a felsőoktatás munkáját segíti, ezek között említette az OTKA-t, és a Lendület programot. Utóbbira a jövő évi költségvetésben közel 3 milliárd áll várhatóan rendelkezésre. Pálinkás József szerint Világossá kell tenni, mely egyetemeknek kell kiemelt kutatásokat végezniük, melyeknek kell gyakorlatorientált területeken működniük. Ez konfliktusok felvállalásával jár adott esetben – jegyezte meg.Az akadémiai intézményrendszer átalakítását időszerűnek és szükségesnek tartotta, és szólt még az MTA határon túliaknak szóló Domus-programjáról is, hangsúlyozva, hogy ez jelentős lehetőséget biztosít a Kárpát-medencében élő kutatóknak, hogy Budapesten dolgozhassanak.

A magyar-szerb vegyesbizottságról azt mondta: „mindenben lehet gondolkodni", senki pozíciója nincs bebetonozva. A bizottság munkájával változatlanul nem elégedett - mondta, és jelezte: szeptember 24-én találkozik a szerb akadémia elnökével, ahol felveti a testület munkájának felgyorsítását. A személyi kérdésekről és a bizottság összetételéről való döntést ezután, illetve a Glatz Ferenccel való egyeztetés után hozza meg – mondta. Megjegyezte: Glatz Ferenc szeret úgy fogalmazni, hogy odafigyeljenek, ez az ő ízlésének nem mindenben felel meg.

Az elnöklő Latorcai János ezt követően az általános vitát lezárta, a részletes vitát következő ülésen tartják.

Múzeum-törvény

Kormány: jövőre a megyeszékhelyekhez kerülnek a megyei múzeumok és könyvtárak

L. Simon László államtitkár expozéjában arról beszélt: egy 2011-es törvény alapján állami tulajdonba és fenntartásba kerültek a megyei múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatot ellátó költségvetési szervek. Éppen ezért a most tárgyalt módosítással 2013 januártól a megyei múzeumok és a megyei könyvtárak a megyeszékhely megyei jogú város fenntartásába, valamint a megyei múzeum tagintézményei a területi elhelyezkedés szerint illetékes települési önkormányzatokhoz kerülnek. A közművelődési területen pedig a megyei közművelődési szakmai tanácsadás, szolgáltatás a kultúráért felelős miniszter irányítása alá kerül.

Hangsúlyozta azt is, hogy a változtatásokhoz új finanszírozási rendszert is ki kell alakítani, amelynek csak az egyik pillére található a most tárgyalt javaslatban, a többi rész a 2013-as költségvetés részét képezi. L. Simon László szerint az új modell a rendszer továbbvitele esetén évtizedekre biztos, kiszámítható finanszírozást jelenthet az ágazat számára.

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-2010-es évekről szóló beszámolójával folytatta munkáját délelőtt az Országgyűlés. Pálinkás József, az MTA elnöke szerint Magyarország mérsékelten innovatív ország, a magyar tudományos élet a nemzetközi mezőnyben elfogadható, bizonyos területeken kimagaslóan elismert teljesítményt mutat, de a források felhasználása nem elég hatékony.

Pálinkás: Magyarország mérsékelten innovatív ország

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a magyar tudományos élet a nemzetközi mezőnyben elfogadható, bizonyos területeken kimagaslóan elismert teljesítményt mutat, azonban uniós államként Magyarország nem elég céltudatosan és hatékonyan használja fel a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható, megnövekedett forrásokat. Pálinkás József az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről szóló 2009-2010 évet felölelő határozati javaslat expozéjában kedden az Országgyűlésben kiemelte: a fenti időszakot a globális váltás és kormányzati váltás egyaránt jellemezte, ezen változások hatással voltak a tudomány, a kutatások és fejlesztés működésének feltételeire, eredményeire, diszciplináris tendenciáira is.

Az akadémiai elnök szerint ugyanakkor a beszámoló által taglalt két évben a hazai tudomány problémái súlyosbodtak, és a megújulás halaszthatatlanná vált. Aggasztó az alap- és alkalmazott kutatásokat végző állami költségvetési intézmények egyre zsugorodó aránya – állapította meg, hozzátéve: számos, nemzetközi szinten kiemelkedő kutatócsoport működése bizonytalanná vált, olykor ellehetetlenült. A legtehetségesebb fiatalok egy része nem látott perspektívát Magyarországon – mutatott rá Pálinkás József, aki úgy látja: az egyre romló kutatási feltételek, a források gazdaságtalan elosztási mechanizmusa miatt hazánk lassan a régióban is lemaradóban van.

Pálinkás József hozzátette: külső értékelések szerint Magyarország mérsékelten innovatív ország, „nagyjából a harmadik ligában futballozunk". Az akadémiai elnök kitérve a vonatkozó uniós keretprogramra közölte: a megpályázott és elnyert összegek aránya 14 százalék, a nyertes pályázatok arányát tekintve 14., pénzügyi eredményesség tekintetében 17. helyen áll hazánk a 33, programba bekapcsolódó ország közül. Az egy nyertes pályázóra jutó támogatás pedig az uniós átlag fele - sorolta, majd kitért arra, hogy a KSH adatai szerint a k+f-re fordított források GDP-arányos összege 2009-ben 1,15 százalék, 2010-ben 1,14 volt, míg tavaly 1,19 százalékra nőtt. A kormányprogramban meghatározott célhoz ugyanakkor jelentős fejlesztésekre van szükség – mondta. Hozzátette: a vállalkozói szektor aktivitása erősödött, a vállalati kutatóhelyeknél több mint kétszeresére nőtt az állami költségvetésből származó bevétel.

Pálinkás József kitért arra, hogy kiemelkedő eredmények érdekében különös kiemelt figyelmet kell fordítani a tudományos műhelyekre és iskolákra. Mint mondta, a felfedező kutatások finanszírozása elsősorban az állam feladata. Kitért arra is, hogy 2011-ben 40 kutatóintézet helyett öt intézet és tíz kutatóközpont kezdte meg munkáját. Beszámolója szerint az MTA költségvetési támogatása 2009-ben 37,6 milliárd volt, 2010-ben 35,5 milliárd. A tendencia 2012-ben fordult meg, és 20 százalékos növekedést következett be. Jelezte még: az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatása idén 40 százalékkal nőtt.

Pósán: egyöntetű bizottsági támogatás a javaslatnak

Pósán László (Fidesz) a határozati javaslatot ismertetve kiemelte: az oktatási és tudományos bizottság ülésén olyan természetű kifogás, amely a beszámoló elfogadását megkérdőjelezné, nem hangzott el, azt a testület egyöntetűen támogatta, és ezt javasolja az Országgyűlésnek is. A beszámoló korrekt, a valóságnak megfelelő, részletes, alapos és teljes körű tájékozódásra alkalmas – állapította meg.

Kormány: pluszforrás a felsőoktatásnak jövő évben

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megköszönte a beszámolót, és külön örömét fejezte ki, hogy szó esett a 2012-es éves változásokról, a költségvetési pluszforrásokról is. A tárca vezetője kitért a felsőoktatás, az akadémia munkájának összehangolására, arra, hogy jövő évben több mint 37 milliárdos pluszforrás kerül be a felsőoktatásba, és nagyon fontos, hogy ennek a felhasználása megfelelő módon történjen meg. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta: a tudománypolitika iránti felelősség megoszlik a miniszter és az MTA között, mint ahogy a kutatások is, részben az MTA intézményeiben, részben a felsőoktatási intézményekben zajlanak. A tudásalapú társadalom nem létezik a tudományok támogatása nélkül – fogalmazott, hozzátéve: a tudományok, a kutatás az emberről szól, és az emberért van. Az az innovációs kényszer, ami napjainkban a nagyvilág műhelyeiből árad, néha mintha megfeledkezne arról, mi célt szolgál a kutatás és tudomány – értékelt. A beszámoló szerinte meggyőző a tekintetben is, hogy jó kezekben van a tudomány irányítása az akadémiánál. Az államtitkár utalt arra, hogy az MTA támogatása 40 százalékkal nőtt az idei költségvetésben.

Az európai ügyek bizottságáról, az örökségvédelemről, a rokkantak helyzetéről, valamint az Európai Unió jövőjéről beszéltek a napirend előtt felszólaló képviselők az Országgyűlés keddi ülésnapjának nyitányaként.

Fidesz: húszéves az európai ügyek bizottsága

A fideszes Hörcsik Richárd az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának húsz évvel ezelőtti megalakulására emlékezett. Mint mondta, a 1992 szeptemberében felálló testület meghatározó szerepet játszott az Európai Parlamenttel való kapcsolattartásban. A képviselő szerint a Közép-Európában elsőként felálló integrációs bizottság katalizátorként hatott az ország csatlakozására. Győri Enikő EU-ügyekért felelős külügyminisztériumi államtitkár fontosnak nevezte, hogy az Országgyűlés mindig ellenőrizni tudta a kormány integrációs tevékenységét, ezzel a bizottság – mondta – „tényező lett". Az államtitkár a testület történetéből a magyar uniós elnökség időszakát emelte ki.

Az LMP az örökségvédelem átszervezését bírálta

Karácsony Gergely (LMP) szerint Magyarország nemzeti kulturális öröksége ellen vív harcot a kormány. Megdöbbentőnek nevezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) átszervezését, amelynek következtében a létrejövő új intézmény számos funkciót elveszít. L. Simon László kulturális államtitkár azt mondta: soha, senki nem mondta, hogy megszűnik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. A kormány az átszervezésről határozott, és a másodfokú eljárásokat adta más intézményekhez. Nem igaz az az állítás sem, hogy „csak" a tudományos munka marad a szervnél, hiszen az intézmény hatósági feladatokat is ellát majd – jelentette ki. A világörökségi ügyek intézése, a nemzeti emlékhelyekkel, a határon túli ügyekkel kapcsolatos eljárások, gyűjteményi feladatok – sorolta az államtitkár azokat a feladatokat, amelyek a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ végez majd.

Az MSZP a rokkantak védelmében emelt szót

A szocialista Tóth Csaba a rokkantak védelmében szólalt fel. Szerinte a kormány lejáratta ezt a társadalmi csoportot, amikor arról beszélt, milyen sokan élnek vissza a státusszal. Sokaknak csökkent az ellátása a rokkantság felülvizsgálata nyomán – mondta. Soltész Miklós szociális államtitkár a korábbi kormányok megállapításait idézte fel, amelyek szerint fenntarthatatlan volt a magyarországi rokkantsági rendszer. Azt mondta, a mostani átalakítás alapjait, a rokkantság felülvizsgálatának módszerét 2008-ban tette le egy háttérintézmény, és ezt az akkori kormányzat is elfogadta. Fontosnak nevezte, hogy a legrosszabb állapotban lévők továbbra is hozzájussanak a támogatáshoz, de – jelezte – a kabinet a munkaképes embereket vissza kívánja vezetni a munka világába.

A Jobbik szerint menthetetlen az Európai Unió

Lenhardt Balázs (Jobbik) az Európai Unió országainak kríziseiről beszélt, mint mondta, ezek a tagállamok mind az unió és az IMF pénzébe kapaszkodnának. Reményét fejezte ki, hogy Magyarországnak nem sikerül szerződést kötni a valutaalappal, és hangot adott azon véleményének is, hogy az eurót már nem lehet megmenteni. Európa nem tud szorosabb szövetségbe forrni – jelentette ki, menthetetlennek nevezve a közösséget. A korlátlan növekedésre épülő gazdasági elmélet a képviselő szerint megbukott. Cséfalvay Zoltán szerint túlzott víziókat fogalmazott meg a képviselő. Az európai szinten elvégzendő feladatok közé sorolta egy olyan szabályrendszer megalkotását, amely a jövőben megakadályozza az adósság felhalmozását. A közösség „házi feladatának" nevezte még az egységes belső piac fejlesztését, valamint az innovációt, a versenyképesség erősítését. A nemzetgazdasági tárca államtitkára a nemzetállamok feladatának a gazdaság, a pénzügyek stabilizálását, a versenyképesség növelését, valamint a hatékonyabb állam megteremtését ítélte. Magyarország szerinte már számos feladatot megoldott.

KDNP: keresztény Európát kell építeni

Pálffy István sorsdöntőnek nevezte az elmúlt hetet Európa szempontjából, a következők pedig Magyarország számára lesznek sorsdöntőek - mondta, utalva az Európai Bizottság javaslatára egy föderatív közösség felállításáról. Szerinte korábban az unió az embert, a kulturális szempontokat állította középpontba, jelenleg azonban már „a pénz diktál", ez vezet az unió eddigi legmélyebb válságához. A lehetséges forgatókönyveket vázolva a legvalószínűbbnek az euróuniót vizionálta, az ország szempontjából pedig a politikai stabilitást nevezte a legfontosabbnak. Fontosnak nevezte, hogy keresztény Európát építsen a közösség. Martonyi János külügyminiszter megerősítette, hogy az ország fontos döntések előtt áll. Szerinte ezeket a nemzeti érdekek alapján, a lehetséges legszélesebb nemzeti egyetértéssel kell meghozni. „Mi egy erős, egységes, szolidáris és értékalapú Európában vagyunk érdekeltek" – jelentette ki. Mint mondta, az ország fontosnak tartja az eurózóna stabilitásának megteremtését, de el akar kerülni egy olyan helyzetet, amelyben Európa kettéhasad, a tagállamoknak pedig különböző szintjei jönnek létre. A miniszter kilátásba helyezte, hogy akár az unió alapszerződésekhez is hozzá kell nyúlni.