A kátyúmentesítésről, a Malév lehetséges utódjáról, az Arany Alkony idősotthonról, a Békés megyei ivóvíz minőségének javításáról és a Honvéd Kórház verőcei telephelyéről szóltak a kérdések, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Az MSZP a kátyúmentesítési programokat kérte számon

Pál Tibor (MSZP) kifogásolta, hogy a kátyúk miatt egyre veszélyesebb a közlekedés. Mint mondta, a szocialista kormányok idején tervszerű útfelújítások zajlottak, ezt a programot azonban a jelenlegi kormány leállította. Szerinte jobb lenne, ha a „Nemzeti főterének” felújítása helyett inkább erre költene a kormányzat.

Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára felsorolta azokat a programokat, amelyek keretében a kormány támogatást nyújt az útfelújításokhoz. Külön előirányzat van az eddig burkolat nélküli utak aszfaltozására – hangsúlyozta, és beszélt a Széll Kálmán tér felújításáról is.

Jobbik: mi lesz a Malév helyett?

Zakó László (Jobbik) a Malév mintegy egy évvel ezelőtti leállítására emlékeztetett. Arra várt választ: tervezi-e a kormány egy nemzeti légitársaság létrehozását, és a kabinet nem tartja-e presztízsveszteségnek a légitársaság hiányát, amely miatt szerint komoly üzletemberek választanak más helyszínt befektetéseiknek.

Völner Pál szerint soha nem volt ígéret arra, hogy állami forrásból hoznának létre új légitársaságot, ennek finanszírozására ugyanis uniós előírások miatt sincs lehetőség. Úgy vélte: szakmai vagy pénzügyi befektetőre lenne szükség, de közölte azt is: nincs tudomása komoly érdeklődőről. Szerinte egy új légitársaság beindításának a külső körülmények sem kedvez, de ha lenne befektető, akkor kisebbségi tulajdonosként az állam is kész szerepet vállalni.

Fidesz: aggódniuk kell-e az Arany Alkony lakóinak?

Iván László (Fidesz) szerint az Arany Alkony idősotthonban lakók aggodalmát váltják ki a tulajdonosváltás körüli fejlemények. Arról kért tájékoztatást, hogy veszélyeztetheti-e a mintegy 1300 idős lakó biztonságát és ellátását a tulajdonosi és működtetői bizonytalanság?

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a múltban valóban veszélyeztette mindez a lakókat, de a 600 dolgozó életét is bizonytalanná tette. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy megoldáshoz vezetett az a döntéssorozat, amelyhez az Országgyűlés, a kormány és a főváros egyaránt segítséget nyújtott. Az Arany Alkony intézményei megnyugodhatnak, hiszen tulajdonosváltás történt - közölte az államtitkár.

MSZP: támogatja-e a kormány Békés megye ivóvizének javítását?

Varga Zoltán (MSZP) arra várt választ: támogatja-e a kormány Békés megye ivóvíz-minőségének javítását? Emlékeztetett arra, hogy a megye Araddal közösen már megállapodott egy vízátvezetési projektről, ehhez azonban szükséges egy technikai megállapodás aláírása a két ország kormányai által. Támogatja-e a kormány az aradi vízátvezetés megvalósítását? – kérdezte.

Völner Pál hangsúlyozta: mintegy 300 ezer ember ivóvíz-ellátását érinti a beruházás, és azt is, hogy az aradi vízátvezetés tűnik a legmegvalósíthatóbb megoldásnak. Közölte: a miniszterelnök felhatalmazást adott a megállapodásra, amelyhez már a magyarországi környezeti hatásvizsgálatok is elkészültek. A román fél elhúzódó bürokratikus lépései miatt nem történt előrelépés, a magyar kormány azonban mindent megtesz - közölte.

Jobbik: mi lesz a Honvédkórház verőcei otthonával?

Korondi Miklós (Jobbik) arra volt kíváncsi: valóban bezárják-e a Honvédkórház verőcei betegotthonát azt követően, hogy annak épületét nemrég mintegy 100 millió forintból újították fel. Úgy vélte: akár minimális átalakítással is megoldható lenne a nullszaldós működés, ennek ellenére június végén be kell zárni az otthont.

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár azt mondta: az intézmény mintegy 200 millió forintos éves vesztesége indokolja az otthon bezárását. Az ott dolgozóknak a Honvédkórház munkát ajánlott, más telephelyeken, és – mint mondta –, a betegek ápolásával sem lesz gond.

A kéréseket követőn az ülést vezető Lezsák Sándor ötvenperces szünetet rendelt el, amely alatt a képviselők titkos szavazással döntenek Juhász Imrének, a Független Rendészeti Panasztestület elnökének alkotmánybíróvá választásáról.

Egy sporttal foglalkozó kecskeméti cégről, a forint- illetve a devizahitelesekről és a pályakezdők védelméről is beszéltek a képviselők a parlamentben az azonnali kérdések folytatása során.

MSZP: a közpénzekből az olimpiai és a tömegsportokat kellene támogatni

Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy a Kecskeméti KSE Kft. korábban három sportszakosztályt működtetett a városban, de a cég ellen büntetőeljárás indult. A cégen keresztül – a sajtóhírek szerint – több tízmillió forintot fizettek ki teljesítés nélkül számlákra – tette hozzá. A vállalkozásba több százmillió forint közpénzt öntöttek bele „az önök párttársai”, az ügyben pedig az ügyészség is nyomozást folytat – mondta.

Miért nem a nagy múltú olimpiai sportágakat vagy a tömegsportot támogatják hangsúlyosabban a közpénzekből - kérdezte.
Simicskó István sportért felelős államtitkár azt mondta, hogy a kormány szeretné a magyar sportot biztos alapokra helyezni, ennek része a TAO-s rendszer létrehozása, illetve 16 kiemelt sportág támogatása. Ha a képviselő úgy észleli, hogy valahol céltalanul költöttek el támogatásokat, akkor tegyen feljelentést – javasolta.

A forinthitelesek védelméről beszélt a Jobbik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy a forinthitelesek tábora majdnem olyan széles, mint a devizahiteleseké. Hangsúlyozta, hogy a forinthitelesek is károkat szenvedtek el, ezért nekik is védelem járna.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elöljáróban azt mondta, hogy az utóbbi két és fél esztendőben a devizahitelesek problémája állt a középpontban. A devizahiteleseknek kidolgozott eszközök közül több a forinthiteleseket is segíti, például a kilakoltatási moratórium, a fokozatos és limitált árverezés kvóta, vagy a Nemzeti Eszközkezelő – sorolta a lehetőségeket.

A KDNP a pályakezdők védelméről

Tarnai Richárd (KDNP) arról beszélt, hogy a kormány tavaly elfogadta az Első munkahely garancia programot, amivel a 25 év alatti érettségivel illetve a harminc év alatti, felsőfokú végzettséggel rendelkezőket próbálják helyzetbe hozni. Hangsúlyozta, hogy a program során a kormány négy hónapon keresztül megtéríti a pályakezdő munkabérét és járulékait a munkáltató számára.

Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy a programot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozták, és 2012. szeptember 1., illetve december 31. között 3,6 milliárd forintot költöttek rá. Hozzátette: annak segítségével 7200 pályakezdőnek tudtak segítséget nyújtani.

Fidesz: milyen segítséget kapnak az adósságcsapdába kerültek?

Zsigó Róbert (Fidesz) azt kérdezte, hogy milyen intézkedéseket tesz a kormány a szocialista kabinetek idején devizahiteles adósságcsapdába került családok megsegítésének érdekében.

Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy 2010 nyarán 5600 milliárd forint volt a lakosság devizaadóssága, de a kormányzati intézkedések ebből mintegy 2400 milliárdnyi adósságot érintettek. Az intézmény és eszközrendszer összesen 310 ezer devizahiteles, vagyis a családtagok számával felszorozva legalább egymillió ember számára nyújtott segítséget – hangsúlyozta.

Az MSZP vagyonának elszámoltatását kérte a Jobbik

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta, hogy helyre kell tenni az „elmaradt rendszerváltozás” idejéből származó „ősbűnök” egyikét. Szavai szerint az MSZMP és a KISZ közel 13 milliárd forintos vagyonát a magukat utódnak nevező szervezetek törvénytelenül megszerezték. A politikus azt kérte a legfőbb ügyész helyettesétől, hogy vizsgálják ki ezt a „törvénytelenség-sorozatot”.

Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese válaszként hangsúlyozta, hogy az ügyészség ezekben a kérdésekben is a törvényeknek megfelelően járt és jár el. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés 1993-ban olyan törvényt alkotott, amelyekkel lezárták a vagyonelszámolást. Hozzátette, ez viszont nem akadálya annak, hogy további konkrét ügyekben eljárások induljanak.

A katasztrófavédelem vezetéséről és a halászati törvényről szóltak az interpellációk az Országgyűlés hétfői ülésén, majd a felsőoktatást, a bűnözést és a polgárőrség támogatását érintő azonnali kérdések hangzottak el.

MSZP: megfelelő emberek állnak a katasztrófavédelem élén?

Lukács Zoltán (MSZP) a belügyminisztertől várt választ arra: megfelelő emberek állnak-e a katasztrófavédelem élén. Bírálta, hogy a 19 területi igaizgató közül 17-et cserélt le a kormányzat, az új vezetőkkel szemben pedig jelentős kritikák fogalmazódnak meg az állományban. Szerinte ezeket igazolják a március 14-ei események.

A politikus Kossa György dandártábornok, országos iparbiztonsági főfelügyelővel kapcsolatban kifogásolta, hogy korábban vállalatvezető volt, a katasztrófavédelem közelébe csak 2010-ben került, a MAL állami felügyeletének vezetőjeként. Kételyét fogalmazta meg, helyes személyzeti politika-e, ha valaki kétéves gyakorlat után kerül a katasztrófavédelem egyik legmagasabb pozíciójába.

Pintér Sándor belügyminiszter közölte: a katasztrófahelyzet kialakulásáért a természeti erők a felelősek, nem a belügy. A fluktuáció nem felgyorsult az elmúlt időszakban, hanem lelassult – válaszolt a képviselő kérdésére –, szerinte a többi között a túlóradíjak időbeli kifizetésének köszönhetően.

Kossa Györggyel kapcsolatban azt válaszolta: sikeres vállalatirányítási és egyetemi múltja van, nemzetközi elismerést is kivívott, és együttműködő, mind a rendvédelmi, mind az ipari szervekkel. Azt mondta: örülne, ha minden egyes helyi vezetési pontra hasonló végzettségű embert tudna küldeni.

Jobbik: jobban kellene hasznosítani a felszíni vizeinket

Baráth Zsolt (Jobbik) a vízkészletek fontosságáról szólva azt mondta: a felszíni természetes vizek ésszerű hasznosítása nyomokban sem fedezhető fel. Emlékeztetett arra, hogy a halállomány az állam tulajdona, amely haszonbérbe adható. Szerinte azonban példátlan a magyar halászati törvény, mivel nem határoz meg kvótákat, és a halászati eszközök módját sem köti ki.

Bírálta, hogy sokan tavasszal, az ívási időszakban halásznak, kockáztatva a jövő halállományát, ezért a horgászok népi kezdeményezést indítottak ennek megakadályozása érdekében – mondta. Feltette a kérdést: mi lesz a horgászokkal, ha az unió halászati nagyhatalmat akar csinálni Magyarországból?

Illés Zoltán államtitkár a horgászat és nem a halászat támogatása mellett állt ki. A természetes vizekről szólva közölte: itt a kormány szerint is a horgászatnak kell dominálnia, a legtöbb uniós országban azonban ennek ellenére van némi halászat a természetes vizekben – tette hozzá.

Az államtitkár is szigorítást szorgalmazott a halászat eszközeire, a mennyiségre és a kifogott hal követhetőségére a kereskedelemben.

Azonnali kérdések - MSZP: miért jelentkeztek kevesebben a felsőoktatásba?

Hiller István (MSZP) a felsőoktatással kapcsolatban azt vetette fel: a felvételi jelentkezések száma folyamatosan csökkent az elmúlt években, idén százezer alá süllyedt. Arra várt válasz: mi az oka a jelentős csökkenésnek, annak hogy két év alatt 33 százalékos volt a visszaesés?

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hangsúlyozta: a kérdés az, hogy jobb-e az a rendszer, amelyet a kormány kialakít. Bírálta a szocialista kormányokat, amelyek csak mennyiségben gondolkodtak, és jelentősen felduzzasztották a felsőoktatásba jelentkezők számát. Mint mondta, a kormány a minőségben érdekelt.

Jobbik: fogy a türelem a magyargyűlölettel szemben

Egyed Zsolt (Jobbik) a bűncselekmények melegágyaként mutatta be a miskolci Lyukó-völgyet, ahol egy idős embert különös kegyetlenséggel gyilkoltak meg, majd fosztottak ki. Hozzátette: az elkövetetőket pár órán belül elfogták, akik – mint mondta – „helyi cigányok” voltak. Szerinte fogy a türelem a társadalomban a hasonló bűncselekményekkel kapcsolatban és feltette a kérdést: utat engednek-e a rasszista magyargyűlöletből elkövetett gyilkosságoknak?

Kontrát Károly, a belügyi tárca államtitkára utalt egy korábbi válaszára, amelyben elmondta: a probléma nem ismeretlen. Mint mondta, 24 órás rendőri ellenőrzés alatt áll a terület, ahol minden hónapban fokozott ellenőrzést is végeznek. Lovas és kutyás járőrözést is tartanak - fűzte hozzá -, amelynek eredményeként 2012-ben az előző évhez képest csaknem 22 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma.

Fidesz: hogyan javítja a kormány a közbiztonságot a polgárőrség által?

Szalay Ferenc (Fidesz) fontosnak nevezte a polgárőrség bűnmegelőzési munkáját, amelyet a rendőrséggel együttműködve végeznek. Ugyancsak hangsúlyosan szólt a Szomszédok Egymásért programról is, és üdvözölte, hogy mindezt jelentős forrásokkal támogatja a kormány.

Kontrát Károly elmondta: a kormány stratégiai partnerként tekint a polgárőrségre, és emlékeztetett a belügyminiszter hétvégi bejelentésére, amely szerint jövőre jelentősen emelkedik a támogatásuk. Szólt a Százszor száz elnevezésű mintaprogramról is, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben egyre több település csatlakozik ahhoz.

A március 14-15-én hétvégén kialakult katasztrófahelyzet és a fejlesztési források elosztása is téma volt hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.

Napirend: sürgős tárgyalásba vettek három javaslatot

Kövér László házelnök bejelentette, hogy Dorosz Dávid, Jávor Benedek, Karácsony Gergely, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka, Szabó Tímea, Szilágyi László és Szilágyi Péter – vagyis az LMP-ből kilépett független képviselők – a házszabály szerint csoportot alakítottak, de az nem rendelkezik frakciójogosítványokkal.

A házelnök bejelentette továbbá, hogy Szekó József fideszes képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére három magánvádas indítvány érkezett, az ügyeket kiadta a mentelmi bizottságnak. Kövér László azt is jelezte, hogy a fideszes Potápi Árpád visszavonta az állampolgársági törvény módosítására irányuló javaslatát.

Az Országgyűlés ezt követően döntött arról, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítési rendjéről szóló törvény módosítását a Fidesz javaslatára házszabálytól eltéréssel tárgyalja, így mindkét indítványnak hétfőn lesz az összevont általános és részletes vitája, kedden pedig megtartják a zárószavazást is.

Szintén a Fidesz kezdeményezésére döntöttek arról, hogy kivételes sürgős eljárásban hétfőn tárgyalják a lakásokban történő aláírásgyűjtéssel kapcsolatban hétfőn benyújtott fideszes törvényjavaslatot. A zárószavazásra itt is kedden kerül majd sor.

Interpellációk

MSZP: nem az emberek okolhatók a havazás miatt kialakult katasztrófahelyzetért

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője a március 14-15-én, a havazás miatt kialakult katasztrófahelyzettel kapcsolatban álságosnak és a hazugnak tartotta azt a megközelítést, hogy a családjaikhoz induló tízezrek okolhatók a kialakult helyzetért. Merik-e azt állítani, hogy megfelelően figyelmeztették az embereket? – tette fel a kérdést a belügyminiszternek. A képviselő közös gondolkodást javasolt a jövőbeli hasonló helyzetek elkerülése érdekében és megjegyezte: árvíz esetén nem lehet majd a folyók mentén élők felelősségéről „papolni”.

Pintér Sándor belügyminiszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzettel kapcsolatban megfelelő volt a tájékoztatás, hiszen 518 közleményt adtak ki, és ez 884 esetben sikerrel átment a sajtón. Ennek alapján mindenki tudhatta mi vár rá – jelentette ki a szakminiszter, aki szerint ugyanakkor senkit nem hagytak a hóban és senki nem hűlt ki. Utalt arra is, hogy az MSZP a felhívások ellenére Miskolcon megtartotta rendezvényét március 14-én, majd útnak engedte a szimpatizánsokat, akiket ki kellett menteni a hóból.

Jobbik: átláthatatlan szervezetekhez vándorolnak a fejlesztési pénzek

Szilágyi György jobbikos képviselő arról beszélt, hogy továbbra is átláthatatlan szervezetekhez vándorolnak a fejlesztési pénzek, az offshore-szervezetek tulajdonosi hátterét firtató írásbeli kérdésekre a szaktárca nem tud érdemben válaszolni. Nem gondolják, hogy a több tízmilliárd forintnyi offshore-szervezetekre elkótyavetyélt támogatás Magyarországon bejegyzett, helyben adózó szervezeteknél jobb kezekben volna? – tette fel a kérdést.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában hangsúlyozta: az adóamnesztia korszaka 2013. január 1-vel lezárult, a kormány a külföldre menekített magyarországi tőke fehérítésére új megoldásokon dolgozik, a titkos számlák feltárása a kabinet feketegazdaság elleni harcának igen fontos eleme. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ 20 legnagyobb off-shore vesztese közül, Magyarország a 13. helyen áll, az országból adóelkerülés miatt kivitt pénzmennyiség a becslések szerint az államadósságot is meghaladja.

Jelezte ugyanakkor: míg a szabálytalanul elköltött uniós támogatások aránya Bajnai Gordon kormányzása alatt 76 százalék volt, ez 2010-ben 18 százalék, 2011-ben pedig mindössze 6 százalékot tett ki.

Fidesz: milyen lépéseket tervez a kormány, hogy a családi adórendszerrel az alacsony jövedelműek is jól járjanak?

Koszorús László felidézte a kormány családpolitikai intézkedéseit, és kitért arra: 2011-től 900 ezer szülő tudta igénybe venni a kedvezményeket, a nagycsaládosok keresete több mit húsz százalékkal emelkedett. A születések száma 2,6 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest. Magyarország a családpolitika területén is jó irányba halad – emelte ki a kormánypárti politikus, aki kíváncsi volt: milyen lépéseket tervez a kormány, hogy a családi adórendszerrel az alacsony jövedelműek is jól járjanak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a családi kedvezmény bevezetése a polgári kormány egyik leghatékonyabb, és legeredményesebb intézkedése. Tavalyi adatok még csak részlegesen vannak, de 2011-ben 500 ezer egygyermekes, 350 ezer kétgyermekes és 150 ezer három vagy többgyermekes család tudta a kedvezményeket igénybe venni, mintegy 180 milliárd értékben. Közel 180 ezer forintot kaphattak azzal, hogy ezt nem kellett adóban befizetni. Szólt az otthonteremtési támogatás visszaállításáról, kiterjesztéséről, a hiteladósok megsegítéséről is és a hároméves gyes visszaállításáról. Kitért még arra, hogy a családi napközik fejlesztésére a kormány támogatást biztosított, és statisztikai adatok szerint nőtt az élve születések száma az elmúlt két évben, csökkent a terhességmegszakítások száma, s többen kötöttek házasságot.

Az élelmiszerek áfájának csökkentését, a közoktatás átalakítását, az árfolyamgát kérdését valamint a rezsicsökkentést érintették a képviselők hétfőn, a napirend előtti felszólalások során.

MSZP: a kormány a saját cégeinek bevételeit is tekintse át

Lukács Zoltán (MSZP) családokra rakódó terhekről beszélt, a többi közt a csekkadóról, az áthárított ágazati különadókról, a bankadóról. Beszámolt arról, hogy pártja a családok kiadásainak csökkentése érdekében egy törvényjavaslatot és egy határozati javaslatot terjesztettek a Ház elé. Előbbivel azt kívánják elérni, hogy az alapvető élelmiszerek áfája 5 százalékos legyen, valamint azt, hogy a differenciáltan határozzák meg a közművek díjait, hogy a rezsicsökkentés igazságosabb legyen. A határozati javaslat célja, hogy a kormány a saját cégeinél is felülvizsgálja az energiaárakat, és az E.ON gáz-üzletágának megvásárlását is fontolja meg a kabinet – fűzte hozzá.

„Jó dolog a lelkiismeret-furdalás” – kezdte válaszát Cséfalvay Zoltán államtitkár, hozzátéve: a szocialista kormányok idején jelentősen emelkedtek a rezsiköltségek. A javaslatokról szólva közölte: a szocialisták egyszer már csökkentették az áfát, majd a választások után visszaemelték. Hozzátette: a 2006-os áfacsökkentés előnyét jórészt a kereskedők és nem a fogyasztók élvezték. Az összes élelmiszer áfájának csökkentése 240 milliárd forintos teher lenne a költségvetésnek – hangsúlyozta az államtitkár, majd az igazi kiútnak a béremelkedést nevezte.

A Jobbik a közoktatás átszervezését bírálta

Dúró Dóra (Jobbik) idézte Klebelsberg Évát, Klebelsberg Kunó örökösét, aki úgy véli: a kormány méltatlan a elődje nevének használatára, ezért az Európai Bírósághoz fordul. A politikus szerint azonban nemcsak az örökös háborodott fel az elmúlt hónapokban az oktatás területén végrehajtott változtatásokon, hanem a pedagógusok is. A képviselő az ország számos pontjáról sorolt fel konkrét problémákat, amelyeket a közoktatást érintő kormányzati döntések okoztak.

Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár a mindennapos testneveléssel kapcsolatban közölte: a fiatalság csaknem fele egyre súlyosbodó betegséggel küszködik, ami megelőzhető a gyakori mozgással. A pedagógusok panaszairól szólva azt mondta: megegyeztek az öt szakszervezettel, hogy a problémákat egy monitoring bizottságon keresztül jelzik, és eddig egyetlen konkrét problémát nem juttattak el a központba, vagyis helyben orvosolják azokat.

A Klebelsberg név használatához kizárólag a Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulása kell – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: Klebelsberg Éva nem jogutód, ennek ellenére válaszolt a megkeresésére.

A KDNP a devizaadósók problémáiról beszélt

Vejkey Imre (KDNP) szerint 2010 tavaszára nyilvánvalóvá vált, hogy a családok jelentős hányada adósságcsapdába esett. Közölte: a kormány olyan jogi és adózási környezetet teremtett, amely lehetővé teszi, hogy ebből kiszabadulhassanak az emberek.

Mint mondta, a honpolgárok lelkét fel kell szabadítani az alól a teher alól, amitől havi szinten rettegnek. Bírálta, hogy a bankokat, amiért a követeléseiket töredékrészért adják át, az új behajtók pedig számos terhet rónak az emberekre.

Fontosnak nevezte a devizahiteleseknek készült programot, és azt is mondta: mindeközben a hitre is figyelni kell, és arra, hogy az Istennel szembeni adósságainkat is törlesszük. Szerinte erre alkalmas a húsvét.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára kijelentette: bízik abban, hogy az árfolyamgát rendszere kitolódhat május végéig, és ezt minél többen igénybe veszik.

Hangsúlyosan szólt az eszközkezelő munkájáról, ami szerinte biztonságot jelent az érintettek számára, és azt mondta: örömteli, hogy Magyarország nem a ciprusi utat választotta.

Beszámolt arról is, hogy az igazságügyi tárca egy rendeletmódosítás által hamarosan kedvezőbb helyzetbe hozza a végrehajtás alá kerülőket. Ez a többi közt a behajtási jutalék csökkentését tartalmazza majd - fűzte hozzá.

A Fidesz Bajnait és Gyurcsányt bírálta

Németh Szilárd (Fidesz) bírálta Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikusokat, akik - mint mondta - támadják a rezsicsökkentést. Közölte: a szolgáltatók összefogtak az ellenzéki pártokkal és politikusokkal, és anyavállalataik bíztatására nekimentek a rezsicsökkentésnek.

Hangsúlyozta: e két politikus azért támadja a kormányt, mert „a renegát LMP-sekkel egyetemben ellenérdekeltek a szolgáltatók profitjának csökkentésében”. Gyurcsány Ferencről szólva közölte: miniszterelnökként nyomott áron, minimális saját tőkével vásárolta meg a Motim részvényeit, aki ehhez 700 millió forintot kapott a bankoktól.

Hozzátette: „ahhoz is volt képük, hogy Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöksége alatta a saját cégének olcsóbbá tegye az áramot”, eközben jelentősen növelték a családok kiadásait.

Felszólította a két politikust: tegyék nyilvánvalóvá, milyen okon támadják a rezsicsökkentést, és nyilatkozzanak arról, milyen érdekeltségük van a magyar energiaszektorban.

Fónagy János államtitkár válaszában megismételte: a kormánynak akkor is a családok érdekét kell néznie, ha ez nem tetszik az ellenérdekelt feleknek.

A társadalmi igazságosságon alapuló tehercsökkentést szolgálja a rezsicsökkentés – mondta, és hozzátette: a kormány további díjcsökkentésen is dolgozik, a többi közt a víz- és csatornadíjak mérséklésén.

Hangsúlyozta azt is: a kormány tisztában van azzal, hogy az energia-hatékonyság kérdését nem oldja meg a díjcsökkentés, valamint racionalizálásra is szükség van.