Az Országgyűlés kedden lefolytatta a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről szóló javaslat általános vitáját. A javaslatot a Fidesz és a KDNP egyelőre nem támogatja. Molnár Béla felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az elektronikus szabályozás nagyléptékű fejlesztése mellett az elektronikus kultúra még nincs abban az állapotban, hogy összhangba kerüljön a kormány igényeivel. Álláspontja szerint a jövő az elektronikus aláírásé, amely lassan, de biztosan szivárog be a társadalomba. Az elektronikus kézbesítéshez a KDNP-s politikus szerint az átvevői infrastruktúrát kellene megfelelően kialakítani, azonban megjegyezte azt is, hogy ez a kézbesítési szolgáltatás véglegesnek nem, csak ideiglenesnek tekinthető. Kiemelte: az elektronikus ügyintézés teljes körű állami monopolizálása látható a javaslatban, amely sok civil szervezetben aggályokat kelt. Összegzése szerint a javaslatot ma még nem lehet elfogadni, mert további szakmai vitára, átgondolásra szorul.

Támogatják a parlamenti pártok az atomenergia 2007. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés elfogadásával kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatot - derült ki a javaslat keddi általános vitájában az Országgyűlésben. Molnár Béla felszólalásában többek között azt hangsúlyozta, hogy a paksi atomerőműnek - nemzetbiztonsági okokból is - állami kézben kell maradnia. Álláspontja szerint a jelentés legfontosabb mondta az, hogy a 2007-es év eseménytelen volt atomenergiai szempontból. Hozzátette, hogy egy új blokk társadalmi támogatottságához ennek így is kell maradnia. A radioaktív és a nukleáris anyagok kezelése nemzetbiztonsági ügy - hangsúlyozta, hozzátéve: a KDNP is javasolja a jelentés elfogadását.

A KDNP frakció kivételével a másik három frakció támogathatónak nevezte azt az alkotmánymódosítást, amely szerint a jövőben az Országgyűlés helyett a kormány dönthetne a magyar honvédség békefenntartó műveletekben való részvételéről, illetve külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről. Salamon László alkotmányjogi szempontból elemezte a javaslatot, azt mondta, hogy kedden ezzel már a harmadik alkotmánymódosító javaslat került a Ház elé, amit ő soknak tart. Véleménye szerint az Alkotmány valószínűleg a rendszerváltozás kezdete óta a legtöbbször módosított jogszabály és ezek a folyamatos változtatások erőteljesen erodálják az alaptörvényt. Répássy Róbert (Fidesz) azt mondta, hogy habár sok tekintetben egyetért Salamon Lászlóval, de a beterjesztett javaslatot egy kapcsolódó módosító indítvány elfogadása esetén támogatják.

Már az általános vitában nyilvánvalóvá vált, hogy az Országgyűlés nem fogja megszavazni a gyűlöletbeszéd elleni, a jelenleginél hatékonyabb fellépés megteremtését lehetővé tevő alkotmánymódosítást. A Fidesz, a KDNP és az SZDSZ képviselője egyaránt azon a véleményen volt, hogy indokolatlan az alkotmány módosítása, mert a jelenleg hatályos törvények is lehetővé teszik a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést. Az előterjesztés általános vitáját kedden folytatták le az Országgyűlésben. Salamon László szerint a kormány szeretné a negatív indulatok keltésére alkalmas megszólalások tilalmát sokkal nagyobb mértékben kiterjeszteni, ez pedig a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan mértékű korlátozását jelentené.

Az egyfordulós, tisztán listás választási rendszer hátránya, hogy túlzottan polarizált parlament jönne létre - jelentette ki Salamon László az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában kedden a parlamentben. Hozzátette: a tisztán listás választási rendszer létrejötte után nagy az esélye annak, hogy az ország kormányválságról kormányválságra bukdácsoljon és megnőne a távolság a választók és a képviselők között.

Salamon László megerősítette: a Fideszhez hasonlóan a KDNP is a 200 fős parlamenti létszám mellett a vegyes választási rendszert támogatja. Szerinte a kisebb parlament létrehozása során felszabaduló pénzösszegeket a parlament működési színvonalának emelésére kell fordítani úgy, hogy például kibővítik a szakértői bázist.

A képviselő kifejtette: a KDNP frakciója a Fidesszel együtt még 2006-ban terjesztette elő a mostani törvényjavaslattal azonos tartalmú alkotmánymódosítást, javaslatuk napirendre vételét a kormánykoalíció azonban számtalanszor elutasította. - A kormány miért nem a Fidesz és a KDNP javaslatát vitatja meg, hiszen akkor már csak a részletes vita lenne hátra, és néhány héten belül szavazni is lehetne róla? - tette fel a kérdést a politikus.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatódott a parlament keddi ülése. Medgyasszay László egy kapcsolódó módosító indítványát említette fel, amely azt javasolta, hogy az erdészeti civil szervezeteket vegyék be az Országos Erdő Tanácsba.

A politikus közölte: javaslata lehetővé tenné, hogy a károkozók elleni védekezést állami támogatással végezzék a magánerdő-gazdálkodók. Kiemelte: 150-200 millió költsége is lehet a károkozók elleni védekezésnek, s ez egy magángazdálkodó számára óriási, elviselhetetlen terhet jelentene.
    
Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint a törvényből hiányoznak a szociális szempontok, véleménye szerint ezek felsorolása nélkül, a környezetvédelmi törekvések ellenére, az erdőgazdálkodás csupán egyetlen célt fog szolgálni, azt, hogy a terület tulajdonosa minél nagyobb haszonhoz jusson. Tasó László (Fidesz) módosító javaslatukat indokolva kifejtette: nem érti, hogy miért nem támogatja a kormány az önkormányzati tulajdonszerzés lehetőségét.