Az agrártörvények módosításának általános, valamint a fekvőbeteg szakellátás, illetve a kőolajtermékek készletezésének részletes vitáival zárult le kedden az Országgyűlés ülése.

Agrártörvények módosítása

Magyar Zoltán (Jobbik) elmondta: pártja támogatja a törvényjavaslatot, mivel az az ágazat több problémáját is megoldja. Megjegyezte, hogy a most módosítandó problémák közül az ellenzéki pártok többet már az eredeti törvények tárgyalásakor is jeleztek, ezért felkérte a kormányt, hogy a jövőben jobban figyeljen az ellenzéki kritikákra.

Lengyel Szilvia LMP-s politikus, független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy valóban alapvetően technikai jellegű módosításokról van szó. Kiemelte ugyanakkor a haszonbérleti szerződés megszüntetésének változtatásait, amellyel kapcsolatban az általa benyújtott módosító indítványt ismertette.

Horváth János (Fidesz) felszólalásában arról beszélt, hogy nagyüzemi mezőgazdaság jelenleg egész Európában csak Magyarországon van, holott a kisebb gazdaságok sikeresebbek, ezt bizonyítják az európai példák is. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a jelenlegi birtokrendszer Magyarországon hozzájárul a népességfogyáshoz is, mivel nem optimalizálja a termelést.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva szerénységre intette a szocialista Gőgös Zoltánt, aki szerinte „indulatos, arrogáns és kioktató” stílusban mondta el gondolatait. A kormányzat és a Vidékfejlesztési Minisztérium senkit nem kíván tönkretenni azok közül, akik valami értékeset alkot a magyar mezőgazdaságban – szögezte le. A kicsi, a közepes és a nagygazdálkodókra is szükség van, mondta, amihez hozzátette, törekedni fognak a vidéki foglalkoztatás bővítésére, a versenyképesség növelésére.
Ezt követően Latorcai János levezető elnök lezárta az általános vitát.

Jobbik: mi lesz a kórházak adatvagyonával?

A fekvőbeteg szakellátásról és az ahhoz kapcsolódó feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről szóló részletes vita során Kiss Sándor (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy az előterjesztő nem rendelkezett a kórházak tulajdonában lévő adatvagyonról. Arra is kitért, hogy a javaslat csupán egy felelős személyt, nem pedig egy átadót és egy átvevőt nevez meg.
Miután többen nem jelentkeztek felszólalásra, a levezető elnök a részletes vitát lezárta.

Bevezetik a kőolajtermékek jelölési rendszerét

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló részletes vita során senki nem szólalt fel, így ezt a részletes vitát is lezárták.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára viszont ezt követően válaszolt a korábbi általános vita során elhangzottakra. Fónagy János azt mondta, hogy a törvényjavaslattal az ország az uniós tagságból fakadó jogharmonizációs kötelezettségének tesz eleget. Emellett bevezetik a kőolajtermékek jelölésének rendszerét is, mivel a jelenlegi szabályozás ezen a területen hiányos – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a hatósági ellenőrzések az üzemanyagtöltő állomások közel felénél tapasztaltak hiányosságot vagy visszaélést. Ezentúl viszont egy rövid vizsgálattal meg lehet majd állapítani az üzemanyagok származását - jelentette ki.

Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz) napirend utáni felszólalásában a januárban elhunyt Káté István hegedűművészről, zenepedagógusról emlékezett meg.

Latorcai János lezárta az ülésnapot. A Ház a jövő héten, várhatóan kétnapos üléssel folytatja munkáját.

A kormánytisztviselői karra vonatkozó szabályok módosítását rögzíti törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját kedden délután az Országgyűlés, majd az agrártörvények módosításának általános vitájával folytatták a munkát a képviselők.

Rétvári: kiegészülnek a kormánytisztviselői karra vonatkozó szabályok

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítását rögzítő törvényjavaslat expozéjában kiemelte: elsősorban a magyar kormánytisztviselői karra vonatkozó szabályokat egészítik ki, figyelemmel a megalakulását követően felmerült gyakorlati tapasztalatokra. A javaslat rendezi a kar elnökének javadalmazását oly módon, hogy az államtitkárral azonos illetményre és juttatásra jogosult. A kar elnöke – feladatainak ellátása érdekében – mentesül a kormányzati szolgálati jogviszonyában a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

Tekintettel a mentesülésre és arra, hogy, mint a kar elnöke juttatásban részesül, a kormányzati szolgálati jogviszonyában nem illeti meg erre az időre illetmény és egyéb juttatás. A törvényjavaslat a főtitkár jogállást is rendezi, a karral áll munkaviszonyban és felette a munkáltatói jogokat a kar elnöke gyakorolja. A kar által kezelt adatok köre bővül, figyelemmel a feladataira, továbbá – a jogalkalmazás egyértelműbbé tételé érdekében – beépül az adatok átadásának rendje – jelezte a parlamenti államtitkár. Egy felhatalmazó rendelkezéssel is kiegészítenék a törvényt, amely arra ad lehetőséget, hogy a kormány megállapítsa a közszolgálati tisztviselők számára a garantált bérminimumot – mutatott rá Rétvári Bence.

Fidesz: a kormánytisztviselői kamara működését segíti a javaslat

A fideszes Kozma Péter azt mondta, nagyon fontos módosításról van szó, amely a magyar kormánytisztviselői kamara működését rögzíti, és azt segíti az eddigi tapasztalatokra alapozva. Garantálja, hogy a kamara működése biztosított legyen, és meghatározza azon adatok körét, amelyeket a kamara működése szempontjából a munkáltatónak rendelkezésre kell bocsátani. A javaslat kitér a kettős kamarai tagság elkerülésének szabályozására is - jelezte a kormánypárti politikus, aki kiemelte, hogy a garantált bérminimum összegére is kitér az indítvány.

Jobbik: a karnak csak látszólagos lesz a függetlensége

A jobbikos Bertha Szilvia szerint akár jól is hangozhatna a javaslat, de kérdés, miért gondolják, hogy a kar valódi érdekképviseleti tevékenységet tud majd folytatni. Azokkal szemben kellene ezt megtennie, akiktől a státuszt, a működésére a pénzt kapja. Alapvető lenne, hogy a pénzügyi függetlenséget biztosítsák - rögzítette, hozzátéve: bármikor, bármi kapcsán dönthet úgy a miniszter, hogy támogatást ad a karnak, egy tisztázatlan hátterű megállapodás alapján.

Az ellenzéki politikus szerint a látszólagos függetlenség megteremtésére sem törekednek, és a versenyszféránál is nagyobb kiszolgáltatottságot eredményez majd a javaslat. A kart még inkább a kormányzati szervekhez kapcsolják – állapította meg, és jelezte: ezt az irányt nem tudják támogatni.

Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt: bár technikainak tűnik a módosítás, de a Jobbik nem támogatja azt, mert a kitűzött célok és a leírt törvényjavaslat  „köszönőviszonyban” sincs egymással. Szerinte ugyanis a javaslat a kormánytisztviselői kar egzisztenciális függetlenségét fojtja el és a mindenkori kormányzatnak rendeli alá a teljes kart.

Rétvári: miért gyengítenénk azt, amit mi hoztunk létre?

Rétvári Bence a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: téves feltevés, hogy a kormánytisztviselői kar és a kormány között ellenállás lenne és emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi kormány hozta létre a tisztviselői kart. „Miért gyengítenénk azt, amit mi hoztunk létre?” – tette fel a kérdést az államtitkár. Emlékeztetett rá, hogy a kar vezetőjét öt évre választották meg és államtitkári juttatásban részesül, vagyis nem igaz, hogy kiszolgáltatott lenne.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János (KDNP) az általános vitát lezárta.

Agrártörvények módosítása - Czerván: technikai módosításokat tartalmaz a javaslat

Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára expozéjában elmondta: a javaslat 14 törvényt módosít, alapvetően technikai jellegű okok miatt. A módosítások egyik legfontosabb oka, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetésével alapvetően átalakult a hatósági díjak rendszere, és a kormány felülvizsgáltra az eddigi rendszert. A másik ok a mezőőrök, hivatásos vadászok, természetvédelmi őrök, az erdészetvédelmi szakszemélyzet, halőrök és az erdővédelmi szolgálat tagjainak egységes megjelenésű szolgálati igazolványának és jelvényének bevezetése, amelyhez egységesíteni kell a jogszabályi hátteret is.

MSZP: kétmillió földtulajdonost semmiz ki a javaslat

A szocialista Gőgös Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy 2012. december 31. óta nem lehet kétoldalúan szerződést módosítani, csak akkor, ha bérleti díjat akar valaki növelni. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy szocialista oligarchákról beszélnek, miközben a Fidesz 50 éves földbérletet adott a saját embereinek. 

Végiggondolták a földtörvény módosítását, miért kell a társas vállalkozásokat tönkre tenni? – kérdezte. Az ellenzéki politikus szerint az lesz a következmény, hogy egy falu határában négy-öt módos család lakókocsiban tart majd rabszolgákat. Ez a földtörvény kétmillió földtulajdonost semmiz ki, és iszonyúan meg fognak drágulni az élelmiszerek – jelentette ki. Nem kellene a polgári törvénykönyvvel szembemenni, és nem lenne szabad a gazdasági folyamatokat felrúgni, mert abból csak káosz lesz – szögezte le.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott a parlament ülése kedden. A frakciók ezután egyöntetűen álltak ki amellett, hogy a birkózás maradjon az olimpiai program része.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása

Kontrát Károly belügyi államtitkár expozéjában elmondta: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat tartalmazza a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) elnökének illetményére vonatkozó rendelkezéseket, valamint megteremti a lehetőséget, hogy az MRK-nak helyiséget és pénzbeli támogatást biztosítson a fegyveres szerv vagy a szakminiszter. Az MRK feladatainak ellátása érdekében szélesítik az általa kezelt adatkört – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a jelenlegi szabályozás nem rendezi azt a helyzetet, amikor a rendelkezési állomány megszűnését követően a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát meg kellene szüntetni, de az érintett felmentési védelem alá esik. A javaslat ezért beiktat egy új rendelkezési állományba helyezési jogcímet.

A garantált bérminimummal kapcsolatban a javaslat kimondja, hogy nem kell alkalmazni a hivatásos állomány pályakezdő tagjaira azt a szabályt, amely szerint az illetmény pótlékok nélküli összege nem lehet kevesebb a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség és szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél.

A Fidesz szükségesnek tartja a módosítást, a Jobbik és az MSZP nem ért vele egyet

Borbély Lénárd fideszes képviselő szükségesnek tartotta a javaslatban foglalt módosításokat, és a kormánypártok támogatását fejezte ki.
A jobbikos Jámbor Nándor azt kifogásolta, hogy az MRK egy évvel ezelőtti létrehozása óta nem rendeltek forrást a kar működéséhez, a mostani javaslat alapján pedig a miniszter „kénye-kedve szerint2 dönthet arról, milyen ingatlant bocsát annak rendelkezésére, és mennyi pénzzel támogatja a működését. Szerinte a rendvédelmi karnak külön költségvetési keretből kellene gazdálkodni.

Frakciótársa, Staudt Gábor kifogásolta, hogy szélesítik a kar által kezelt adatkört és úgy vélte: a javaslat nem segíti elő a Magyar Rendvédelmi Kar függetlenségét.

Az MSZP-s Juhász Ferenc – egyetértve a jobbikos véleményekkel – azt mondta: még inkább kiszolgáltatottá válik a kormánynak a rendvédelmi kar, hiszen a kabinet maga döntheti el, mikor és milyen formában támogatja. Szintén aggályosnak tartotta, hogy a rendvédelmi kar megkapja a munkavállalók összes személyes adatát, és azzal sem értett egyet, hogy a javaslat nem akarja garantálni a pályakezdők bérminimumát.

Kontrát Károly a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: nem igaz, hogy politikai függőség alakulna ki. Az adatok átadásával kapcsolatban kijelentette, hogy a javaslat összhangban van az adatvédelmi törvénnyel.
Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Négypárti kiállás a birkózás mellett

A Fidesz, a KDNP, az MSZP és a Jobbik képviselői is támogatták felszólalásaikban, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa ki: fontosnak tartja, hogy a birkózás az olimpiai program része maradjon.

A vitában – amelyet Hegedűs Csaba olimpai bajnok birkózó, a sportági szövetség elnöke is nyomon követett az ülésteremben – a fideszes Bohács Zsolt ismertette a sportbizottság határozati javaslatát. A testület elnöke hangsúlyozta, hogy a birkózás már az ókori olimpiákon is szerepelt.

A határozati javaslat arra kéri fel a kormányt, segítse elő a Magyar Birkózó Szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság más nemzetek szövetségeivel együtt folytatott lobbitevékenységét a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál (NOB) azért, hogy a birkózást ne töröljék a nyári játékok programjáról.

Simicskó István sportért felelős államtitkár elmondta, örömmel fogadták az előterjesztést, amely gyorsan reagál a kormány szerint is érthetetlen döntésre. A kormány minden segítséget megad, és mindent megtesz azért, hogy a NOB megváltoztassa a birkózást sújtó döntését – hangoztatta.

A javaslat tárgyalásakor több kormánypárti politikus személyes élményeit és városának birkózóhagyományait idézte fel.

A KDNP-s Vejkey Imre botrányosnak tartotta a NOB döntését, a fideszes Németh Szilárd pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az az Egyesült Államoktól Oroszországon át Iránig tiltakozást váltott ki. Emlékeztetett rá, hogy a birkózás – 19 aranyéremmel – a negyedik legeredményesebb sportág Magyarország számára a nyári játékokon. Egyúttal azon sportágak közé tartozik, amely a legszegényebb sorban élőknek is lehetőséget ad a kiemelkedésre.

A jobbikos Szilágyi György pártja támogatásáról biztosította a javaslatot. Megemlítette ugyanakkor, hogy a Jobbik már korábban hasonló tartalmú határozati javaslatot terjesztett elő, de a kormányoldal nem támogatta annak sürgős tárgyalását, mondván hogy azt a Jobbik nyújtotta be.

Fontosnak tartotta a birkózás olimpiai programban maradását az MSZP nevében felszólaló Horváth András Tibor is.

A NOB végrehajtó bizottsága február közepén foglalt állást arról, hogy a birkózás kerüljön ki a 2020-as nyári játékok program

A Fidesz és a KDNP vezérszónoka az eddigi felnőttképzés elégtelenségéről beszélt a vonatkozó törvény keddi, parlamenti vitájában, míg az MSZP és Jobbik felszólalói úgy vélték: szakmai aggályok vetődnek fel az előterjesztéssel kapcsolatban.

Fidesz: fontos a kamarák bevonása

A fideszes Sebestyén László szerint eddig a tanulni vágyó felnőttek számára összehasonlíthatatlan volt a képzők által nyújtott kínálat. Mint mondta, évente több százezren választják a felnőttképzést, akik mintegy hétezer ötszáz akkreditált programból választhatnak. A képviselő utalt egy vizsgálat eredményére, amely szerint a képzők jelentős része nem felel meg az elvárásoknak. Úgy vélte: a képzést nyújtó vállalkozások diktálnak. Fontosnak nevezte a kamarák bevonását a folyamatokba. A politikus hiányolta, hogy a rászorulók a lakóhelyük közelében nem jutnak felzárkóztató képzésekhez, és két fontos célt fogalmazott meg: szerinte azoknak kell a programokba bekapcsolódniuk, akiknek ezáltal a leginkább nő az elhelyezkedési esélye, a tanfolyamokat pedig a munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani.

MSZP: uniós elvekkel megy szembe az előterjesztés

A szocialista Sós Tamás szerint – a korábbi, oktatást érintő törvényekhez  hasonlóan – a kormány az előterjesztéssel szembe megy az élethosszig tartós tanulás uniós elvének. A javaslat szerinte pénzkivonást eredményez, nem segít a minőség, a hozzáférhetőség javítását. Mint mondta, egyre kevesebben tanulhatnak majd, holott uniós átlagban eddig sem mutatott jó eredményeket az ország. Úgy vélte: azonos feltételeket kellene szabni az állami és a piaci szereplőknek, és hibásnak tartotta az eddigi törvény teljes negligálását is.

Frakciótársa, Kiss Péter arról beszélt: indokolt lenne növelni a szakképzés arányát. Pozitívan értékelte, hogy minden második végzett elhelyezkedik. A képviselő a felzárkóztatás fontosságáról beszélt, és azt mondta: a ma elvárt alapkompetenciák csaknem kétmillió embernél hiányoznak.

KDNP: szerezzenek minőségi tudást a felnőttképzésben résztvevők!

Földi László, a KDNP képviselő az Állami Számvevőszék jelentését idézte, amely szerint a felnőttképzésre korábban fordított közpénzek felhasználása nem segítette a leszakadó a régiók felzárkózását, a jogszabályok nem rögzítették az eredményességi, hatékonysági elvárásokat. Közölte: a felnőttképzési törvény újragondolásával azt szeretnék elérni, hogy növekedjen a támogatott képzések munkaerőpiaci eredményessége, javuljon az elhelyezkedési arány, minőségi tudást szerezzenek a résztvevők, a bizonyítvány pedig egyenértékű lehessen az iskolarendszerben szerzett szakképesítéssel. Kiemelte, hogy a támogatott képzések esetében figyelembe vennék a gazdaság igényeit, ezért a javaslat szerint a jelentős szerepet szánnának a kereskedelmi és iparkamarának. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a javaslat kidolgozza a felnőttképzési szakértői rendszert.   

A Jobbik több szempontból is kifogásolhatónak tartja a javaslatot

A jobbikos Bertha Szilvia azt hangsúlyozta, hogy a képzés minősége kizárólag a képzőn és a résztvevőn múlik, ma azonban sokan nem valós tudás érdekében vesznek részt egy képzésen, hanem csak a papírért, ezért először ezen kellene alapvetően változtatni. Úgy vélte, ha nem lesz hatékony ellenőrzés, akkor hiába alkotnak új törvényt a felnőttképzésről, a rendszer nem fog jobban működni.

Nem értett egyet azzal, hogy javaslat a szakmai kamaráknak adná a felnőttképzés szakmai felügyeletét, szerinte vannak olyan területek, például a pedagógia vagy a vizsgáztatás, ahol ez nem indokolt. Azt sem tartotta egyértelműnek, hogy kik, mi alapján minősítenek majd szakértőnek majd valakit, szerinte inkább a jelenlegi szakértői listákat ki kellene adni szakmák szervezeteinek véleményezésre.

Azt is kifogásolta, hogy OKJ-s képzést vagy nyelvi képzést az a cég indíthat, amely a felnőttképzési szakértőt és programszakértőt, valamint az akkreditáció díját is ki tudja fizetni. Úgy vélte, nem a tőkeerő határozza meg elsősorban a színvonalat, a javaslat viszont mintha azt akarná biztosítani, hogy a már piacon lévő cégeknek ne legyen konkurenciája. Azt is kifogásolta, hogy a javaslat „hazánkban élő személyekről” ír, ahelyett, hogy magyarokról beszélne.

Az elnöklő Jakab István, az általános vitát elnapolta.

A környezetvédelmi és a természetvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott kedden az Országgyűlés munkája. Ezt követően a felnőttképzésről szóló javaslatot tárgyalták a képviselők.

A környezetvédelmi és a természetvédelmi törvény módosítása

Bartos Mónika, fideszes képviselő, a javaslat előterjesztője azt mondta: az indítvány azért módosítja a környezetvédelmi törvényt, hogy az a barlangnyilvántartással összefüggően összhangban legyen az illetéktörvénnyel. A természetvédelmi törvény módosítása értelmében pedig a szakminiszter rendeletben szabályozhatná az állami tulajdonú barlangok látogatásának, kutatásának, hasznosításának és a barlangi búvármerülésnek a szabályait.

Másrészt - folytatta - a változtatás a szikes tavakkal és lápokkal kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási problémák miatt indokolt. Ez utóbbiról elmondta: 2003. július 18-át megelőzően egyedi hatósági határozathozatal nélkül, úgy jegyeztek fel egyes ingatlanok tulajdoni lapjaira láp vagy szikes tó jogi jelleget, hogy annak szakmai megalapozottsága nem állt fenn, ezzel indokolatlanul korlátozták a tulajdonjogot, sértették a jogbiztonság elvét, így meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az ilyen korábbi, hibás feljegyzések törölhetőek legyenek. A javaslat erre tekintettel megteremti az anyagi jogi felülvizsgálati, beavatkozási lehetőséget a természetvédelmi hatóság számára.   

Illés Zoltán környezetügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a megteremteni kívánt jogorvoslati lehetőség kizárólag a 2003. júliusa előtt bejegyzett lápok és szikes tavak esetében ad lehetőséget az ingatlan-nyilvántartás módosítására. "Nehogy valaki azt gondolja, hogy itt mutyizni lehet" - figyelmeztetett.

Fidesz és a Jobbik támogatja a javaslatot, az LMP szkeptikus

Sebestyén László (Fidesz) szerint a természetvédelmi törvény mostani módosítása egy több mint 15 éve húzódó problémára ad megoldást. Elmondta: a szakminisztérium 2011-es vizsgálata alapján eddig 22 esetben derült ki, hogy egy adott terület soha nem volt szikes tó vagy láp.   

Kepli Lajos jobbikos képviselő pártja nevében támogatta a javaslatot. Fontosnak tartotta a vizes élőhelyek védelmét, ugyanakkor azt is, hogy meglegyen a jogorvoslati lehetőség azokkal a területekkel kapcsolatban, amelyeket hibásan nyilvánítottak láppá vagy szikes tóvá. 

Szél Bernadett, az LMP független képviselője ugyanakkor azt mondta: szkepticizmussal tekint a javaslatra, mert az szerinte megnyitja az utat a lápok lecsapolására és teret enged a gazdasági spekulációnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a láphasznosítás és a természetvédelem szemben áll egymással, a tőzegbányászat viszont hatalmas „biznisz”. Azt is kifogásolta, hogy a barlangok ügyében a miniszter kap rendeletalkotási lehetőséget, holott itt társadalmi kontrollra lenne szükség.

Illés Zoltán államtitkár Szél Bernadett szavaira reagálva leszögezte: a vizsgálatok alapján 22 esetben van szó emberi tévedésről a helyrajzi számok tekintetében, bizonyítani lehet, hogy ezeken a területeken soha nem volt láp. „Nem mutyiról van szó” – jelentette ki. A barlangokról szólva hangsúlyozta: nem lehet szó társadalmi kontrollról, arra van szükség, hogy felhatalmazást kapjon a kormányzat arra, hogy a szükséges rendeleteket megalkossa. Úgy fogalmazott: a törvény tekintetében sincs szükség társadalmi egyeztetésre, ugyanis jelen pillanatban a „hóhányóság” és az „áltársadalmi egyeztetések következtében” „csalás” és „szófosás van csak” és nem a valóságos helyzet kezelése. Szerinte ugyanis a valóság az, hogy az igénylők a kutatási engedélyeket nem kutatásra használják, hanem „zsebükbe teszik a pénzt” és külföldi, illetve hazai búvárokat visznek le a barlangokba. Úgy fogalmazott: „síboltak, csaltak, loptak mindenféle vállalkozók” barlangok hasznosításával kapcsolatban.

Bartos Mónika, a javaslat előterjesztője a vitában elhangzottakra reagálva azt hangsúlyozta: nem olyan lápok vagy szikes tavak jogi védettségét akarják megszünteti, amelyek valóban annak minősülnek, hanem olyanokét, amelyek soha nem voltak azok.    
Az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta.

Felnőttképzés - Szatmáry: a foglalkoztatási szempontok érvényesülnek

Az iskolarendszerben megszerezhető végzettséggel válhatnak egyenértékűvé a felnőttképzés által nyújtott bizonyítványok – mondta a felnőttképzésről szóló törvényjavaslat ismertetésekor a nemzetgazdasági tárca államtitkára az Országgyűlés keddi ülésén. Szatmáry Kristóf az előterjesztés legfontosabb céljának nevezte, hogy az Európai Unió vagy a magyar költségvetés által támogatott képzések figyelembe vegyék a munkaerőpiac igényeit, és átlátható, ellenőrizhető oktatás által minőségi tudást nyújtsanak az iskolarendszeren kívül tanuló felnőtteknek.

A jövőben a foglalkoztatás szempontjai is érvényesülnek a képzések kialakításánál, ellenőrzésénél – fűzte hozzá az államtitkár az általános vitában, jelezve: a tanfolyamok támogatásának odaítélésénél ezért nagyobb szerep jut a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint az agrárkamarának.
Közölte azt is: az előterjesztés programkövetelményeket fogalmaz meg a felnőttképzés számára, az indítandó képzéseket pedig a megyei fejlesztési és képzési bizottságok is véleményezhetik. Az engedélyezési rendszer is meghatározottabbá válik – közölte.

Szatmáry Kristóf az eddigi, mintegy tízéves szabályozás elégtelenségével indokolta, hogy a képzések nem feleltek meg a piaci mechanizmusoknak. A képzőknek gyakran nem áll érdekükben a minőségi képzés biztosítása, ezért szankcióval kell kikényszeríteni a jogkövető hozzáállást – mondta.

Másodszor módosította a parlament az idei költségvetést az E.ON magyarországi gázüzletágának megvásárlása miatt. A képviselők kedden döntöttek a Kossuth- és a Széchenyi-díjjal járó pénzjutalom megemeléséről, valamint több ponton átírták a Ház előtt fekvő alkotmánymódosító javaslatot. Az egyéni választókerületek határai június végéig változhatnak.

Nő a Kossuth- és a Széchenyi-díjjal járó pénzjutalom

Már az idei Kossuth- és Széchenyi-díjazottak is megemelt pénzjutalmat kapnak az Országgyűlés döntése értelmében. A képviselők 293 igen, egy nem szavazattal, 16 tartózkodás mellett fogadták el azt a fideszes javaslatot, amelynek alapján a bérből és fizetésből élők előző évi nettó nominál átlagkeresetének ötszöröse helyett annak hatszorosa lesz kifizethető a díjazottaknak ötvenezer, illetve százezer forintra való felkerekítéssel.
A megszavazott változtatás hatására mai értéken számolva bruttó 10 millió forint fölé emelkedik a jutalom. Mivel a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja adományozásával járó jutalmak összege a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj jutalmának összegéhez kötötten lettek megállapítva, így a művészeti díjak mértéke is emelkedik.

Másodszor módosult a költségvetés az E.ON-üzlet miatt

Három hét elteltével újból módosította a parlament az idei költségvetést a német E.ON magyarországi gázüzletágának megvétele miatt. A kivételes sürgős eljárásban elfogadott jogszabály az E.ON földgázipari érdekeltségének megvásárlásával kapcsolatos állami kezesség, illetve a fizetendő kezességvállalási díj mértékét változtatja meg. Eszerint az adásvételi szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségek 80 százalékának, de összesen legfeljebb 256 milliárd forint megfizetéséért vállal garanciát az állam készfizető kezesként az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. mint vevő számára. Ugyanakkor a mostani javaslatból kimaradt a két földgáztároló cégért fizetendő, a februári költségvetés-módosításban meghatározott legfeljebb 875 millió eurós vételár, és nem nevesítik a kapcsolódó készletekért fizetendő 90 milliárd forintot sem.

Változik az önkormányzati rendeletek alkotmányossági felülvizsgálatának módja

Az önkormányzati rendeletek alkotmánybírósági felülvizsgálata kezdeményezésének módját és a felügyeleti bírság kiszabását is pontosítja az önkormányzati törvény módosítása, amelyet a Ház 263 igen és 66 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett fogadott el. Az önkormányzati rendeletek Ab-felülvizsgálatát a szakminiszter indítványozhatja a kormánynál, erre az illetékes kormányhivatal tehet javaslatot a tárcavezetőnél.

A kormányhivatalnak ezt megelőzően azonban kezdeményeznie kell az alkotmányellenesség megszüntetését. Ennek része, hogy elsőként törvényességi felhívással fordul az adott helyhatósághoz vagy önkormányzati társuláshoz, ha pedig ez eredménytelen volt, ő hívja össze a képviselő-testületet vagy a társulást. Az elfogadott módosítás szerint a felügyeletet ellátó kormányhivatalok – jogsértés esetén – az önkormányzati társulásokkal szemben is kiszabhatnak felügyeleti bírságot.

Június végéig módosulhatnak az egyéni választókerületek határai

A parlament a választójogi törvény módosításával úgy döntött, hogy ez év június 30-áig változtathat az egyéni választókerületek határain. A törvénymódosítást a KDNP-s Vejkey Imre kezdeményezte azért, hogy még a 2014-es parlamenti választás előtt korrigálni lehessen a körzethatárokat. Arra hivatkozott, hogy az Országgyűlés a választási eljárási törvény részeként tavaly módosította ugyan az egy évvel korábban elfogadott választókerületi felosztást, a jogszabály azonban az Alkotmánybíróság döntése miatt még nem lépett hatályba.

A választójogi törvény viszont eddig úgy rendelkezett, hogy az országgyűlési választást megelőző év kezdete és a voksolás napja között már nem lehet módosítani az egyéni választókerületi beosztást.

A Ház végül nem az eredeti javaslatot fogadta el, hanem a fideszes Vas Imre módosító javaslatával kiegészítettet. Eszerint a választókerületek beosztását 2013. június 30-áig módosíthatja az Országgyűlés, azután viszont a 2014 tavaszi választásig már nem.

A törvényjavaslatot a kormánypártok támogatásával fogadták el, az MSZP és a Jobbik nemmel szavazott.

Több ponton átírta a parlament a tervezett alkotmánymódosítást

Több ponton is átírta a parlament a kormánypártok által kezdeményezett negyedik alkotmánymódosítást, amelyről várhatóan a jövő héten döntenek a képviselők. Az elfogadott módosító javaslatok egyike egyértelművé teszi az alaptörvény hatályba lépése előtt meghozott Ab-határozatok hatályvesztését, rögzíti azonban, hogy ez nem érinti az ezek által kifejtett joghatásokat.

Törölték a tervezett alkotmánymódosítás szövegéből azt a passzust, amely alapján a legfőbb ügyész jogosult arra, hogy az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást bizonyos ügyekben.

A fideszes Lázár János javaslatára elfogadták azt is, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehessen közzé, a listát állító pártoknak egyenlő feltételekkel.

A parlament döntése alapján a rokkantság és a fogyatékosság kifejezés is szerepelni fog az alaptörvényben.

Az alkotmánymódosítást átíró javaslatokról szóló szavazás idejére az MSZP és a DK képviselő kivonultak az ülésteremből. Ezt megelőzően a DK politikusai egy Hadd szóljon! feliratú molinót feszítettek ki az ülésteremben, utalva a Klubrádió és a médiatanács közötti perekre, amelyek rádiós frekvenciákról zajlanak.

Az MSZP a kormány felsőoktatási intézkedéseit kritizálta, a Jobbik az szocialisták „hazaárulása” és Victor Ponta román kormányfő magyarországi látogatása elleni tüntetést jelentett be, a KDNP pedig a magzati életet védő és az örökbefogadást népszerűsítő kampánnyal kapcsolatban kifogásolta a szocialisták magatartását napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

MSZP: a kormány ne feszítse tovább a húrt a felsőoktatásban!

Szanyi Tibor szocialista képviselő a kormány felsőoktatási intézkedéseit kritizálta, valamint a hallgatói listákról beszélt, megjegyezve, hogy sajtóértesülések szerint ebben az ügyben a „magyarországi náci párt mocskos keze matathatott éveken át”. A szocialista képviselő szerint a  Fidesz alig három év alatt felére, 123 milliárd forintra csökkentette a felsőoktatásra fordított forrásokat, valamint az európai alapértékeket felrúgva alaptörvénybe akarja foglalni a fiatal magyar értelmiség röghöz kötését. A képviselő arra szólította fel a kabinetet, hogy „ne feszítse tovább a húrt”, hanem kössön stratégiai megállapodást a fiatalokkal.

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár – aki kinevezése óta először szólalt fel az Országgyűlésben - kijelentette: a kormány egyértelműen elítéli az állampolgárok adataival való visszaélést, semmilyen listázást nem tartanak helyesnek, ugyanakkor üdvözlik, hogy az érintett egyetem vizsgálatot rendelt el az ügyben. Szerinte a kormányzatnak akkor lesz dolga az ügyben, ha kiderül, mi történt.

A felsőoktatás költségvetési támogatásával kapcsolatban kijelentette: a 123 milliárd forinthoz még 47 milliárdot hozzá kell számolni, erre a pénzre pályázhatnak ugyanis a legjobb egyetemek. Azt is kijelentette, nincs röghöz kötés, hiszen a diplomások akár már másnap vállalhatnak külföldön munkát, de az erkölcs azt mondja, hogy ebben az esetben a közösségnek vissza kell juttatni a képzésre fordított pénzt, mert a következő generációknak is biztosítani kell a támogatást.

A Jobbik tüntetést szervez a "soviniszta" román kormányfő ellen

Novák Előd, a Jobbik politikusa a plénum előtt bejelentette, hogy a pártja tüntetést szervez az MSZP szombati országértékelő rendezvényének budapesti helyszínére, mert a szocialisták Victor Ponta román kormányfőt díszvendégnek hívták meg a tanácskozásra. A képviselő szerint a demonstráción székely zászlókkal fogadják majd a „magyarellenes soviniszta román kormányfőt” és ezzel borzolják a „hazaáruló szocialisták idegeit”.

Fájónak nevezte, hogy a Civil Összefogás Fórum korábban bejelentett hasonló kezdeményezését – amelyet azóta lemondtak – „Orbán Viktor leállította”.
Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában arról számolt be, hogy Martonyi János külügyminiszter bukaresti látogatására nagyon feszült hangulatban került sor, ami többek között a székelyzászlóügy, a marosvásárhelyi orvosi egyetem és a Székely Mikó Kollégium ügye, valamint nyelvhasználati problémák miatt alakult ki. Hangsúlyozta: Martonyi János a látogatáson elmondta, hogy Magyarország  Romániát nem ellenségnek, hanem partnernek, szövetségesnek, barátnak tekinti, akire tisztelettel tekint, de elvárja azt is, hogy Románia minket is tisztelettel kezeljen.

A külügyminiszter azt is kijelentette – folytatta Németh Zsolt – hogy az erdélyi magyarok számíthatnak a magyar kormány támogatására a szabad anyanyelv- és szimbólumhasználatban, az autonómiatörekvésekben, beleértve a kulturális és a területi autonómiát, valamint a magyar oktatásügy, az önálló magyar egyetem, és egyetemi karok ügyében is.

Szerinte ehhez fontos, hogy Magyarországon politikai egyetértés övezze a határon túli magyarok ügyét, a magyar pártpolitika elcsendesedjen és közös nevezőt találjon. Fontosnak tartotta azt is, hogy a MSZP találja meg a módját annak, hogy az erdélyi magyarság ügye mellett felsorakozzon, és ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy újra bocsánatot kelljen kérnie. Ugyanakkor úgy vélte: el kell kerülni azt is, hogy a hisztéria maga alá temesse a politikai közvéleményt, bízni kell abban, hogy a magyar kormány és az erdélyi magyar politikai képviselet képes arra, hogy hatékonyan ellássa feladatát.

KDNP: az MSZP hagyjon fel nemzetpusztító tevékenységével!

Michl József kereszténydemokrata képviselő az MSZP közösségi oldalán megjelent, a terhesség-megszakítással kapcsolatos, viccesnek szánt bejegyzést kifogásolva arra szólította fel a szocialistákat, hogy hagyjanak fel „nemzetpusztító tevékenységükkel”. Kritizálta, hogy az MSZP közleményben tiltakozott a magzat életet védő és az örökbefogadást népszerűsítő alapítványi kampány 25 millió forintos minisztériumi támogatása miatt.

Soltész Miklós szociális államtitkár azt hangsúlyozta: gyermekvédelmi gondoskodásban több mint 21 ezer 500 gyermek részesül ma, a kormány pedig azt szeretné, ha közülük minél többen nevelőszülőknél, családban élhetnének a gyermekotthonok helyett.
Szerinte elfogadhatatlan és érthetetlen az MSZP támadása, amit az ezzel foglalkozó alapítvány ellen indítottak. Az MSZP-s közösségi oldalon megfogalmazott mondatra utalva kijelentette: erre senki más nem képes, csak az baloldal, amely azt támogatná, hogy minél több abortusz legyen az országban.