A kormánypártok, az MSZP és az LMP egyöntetű támogatásával, a Jobbik ellenszavazatának kíséretében fogadta el a hét utolsó munkanapján az Országgyűlés a jegybanktörvény legújabb módosítását. Kezdődhetnek az IMF-el a tárgyalások.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Kacifántos előjáték révén született. Kezdődött azzal, hogy a banklobby és a hozzájuk csapódó politikai és más érdekcsoportok eredményes tevékenységének köszönhetően az Európai Bizottság 2012 januárjában jogsértési eljárást indított Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatosan, melyre a kormány 2012. február 17-én válaszolt. Ígéretet tett arra, hogy az összhang megteremtése érdekében módosítja az MNB-törvény vitatott szakaszait. Miután ezen szándékát 2012. március 9-én küldött levelében üdvözölte az Európai Bizottság, a tettek mezejére lépett.
Április 17-én Országgyűlés elé terjesztette az MNB-ről szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosításáról szóló javaslatát, (PDF). Vitáját május 8-án kezdte meg a T. Ház, és a hónap utolsó hetében, már a zárószavazás előtti szakaszba lépett, amikor újabb „észrevételek” érkeztek, Közösen jegyezte őket az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), és a Magyar Nemzeti Bank. A „szolid” fenyegetés hatására, június 18-án a kormány visszavonta a törvényjavaslatát, az Országgyűlés pedig a Jobbik kivételével rábólintott, (295 igen, 0 nem, 32 tartózkodás).
Egyeztetések kezdődtek, attól a honi szándéktól vezérelve, hogy a felmerülő összes vitás kérdésben kompromisszumos, hosszú távú stabilitást biztosító megoldás szülessen. A megbékélés reményében, teljesítve a kívánságokat, ajánlásokat, 2012. június 21-én tette a parlament asztalára a kormány az MNB-ről szóló 2011. évi CCVIII. törvényt módosító javaslat új változatát. Az előterjesztés általános indoklása szerint összhangban lesz az alaptörvénnyel és az európai uniós jogi aktusokkal, elsősorban az Európai Unió működésről szóló szerződéssel, valamint a hozzá kapcsolódó, a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Központi Bank alapokmányával.
+
A kormánypártok, az MSZP és az LMP egyöntetű támogatásával, a Jobbik ellenszavazatának kíséretében (284 igen, 30 nem, 3 tartózkodás) fogadta el a hét utolsó munkanapján az Országgyűlés a jegybanktörvény módosításának legújabb változatát, (PDF). Íme, néhány fontosabb passzusa.
Módosul, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az MNB és az IMF véleményével összhangban, a Monetáris Tanács működését szabályozó bekezdés. Hatáskörébe tartoznak a stratégiai szintű döntéshozatalok, míg a végrehajtás teljes egészében az MNB igazgatóságának feladata lesz. Saját maga állapíthatja meg ügyrendjét. Nem kell megküldenie többé napirendjét a kormánynak, a kabinet képviselője pedig - a korábbiakkal ellentétben - nem vehet részt a testület ülésein. Az erről szóló paragrafusokat hatályon kívül helyezték, annak érdekében, hogy a kormány semmiféleképpen nem befolyásolhassa a jegybank függetlenségét.
Szintén a bankvilág véleményének figyelembevétele rögzíti: a Monetáris Tanács belső tagjai a jegybank elnökéből és alelnökeiből állnak. A legfeljebb kilenctagú tanácsban a külső, a parlament által megválasztott tagok száma nem érheti el a belső tagok - azaz az elnök és az alelnökök - számának kétszeresét.
Kiegészülnek a felmentésére vonatkozó passzusok is. Az új jogszabály szerint a Monetáris Tanács és az MNB elnökének, valamint a monetáris tanács-tagok felmenthetésére irányuló javaslat csak magyar vagy az uniós bíróság jogerős döntése után terjeszthető a köztársasági elnök, illetve a tanácstagok esetében az Országgyűlés elé. A részletes indoklás szerint erre a változtatásra az Európai Központi Bank véleményének való megfelelés érdekében volt szükség. A módosítás hatályon kívül helyezte az MNB-törvény azon paragrafusát is, amely szerint az euró magyarországi bevezetése után a Monetáris Tanács megszűnik
Az MNB javaslatára kiegészült egy olyan bekezdéssel, amely korlátozza deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére vonatkozó adatok hozzáférhetőségét. Ennek megfelelően a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok és döntések a keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról egyedül az MNB elnöke dönthet.
Az újonnan kiigazított banktörvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
+
Az Európai Bizottság szóvivője, bejelentette: július 17-én Budapesten megkezdődnek Magyarország pénzügyi tárgyalásai az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal. Olivier Bailly, üdvözölte a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény pénteken elfogadott módosítását. Közölte: Európai Bizottság megszünteti a jegybanki függetlenség kérdésével kapcsolatban Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást.
Varga Mihály tárca nélküli miniszter sem titkolta elégedettségét. Bejelentette:. Az Európai Unió és az Európai Központi Bank is egyetért a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény pénteken elfogadott módosításával, és mivel az IMF is így vélekedik, elhárultak az akadályok a tárgyalások megkezdése elől. Július 17-én érkezik Budapestre az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttsége. A megállapodás legkésőbb október végéig megszülethet.
