Schmitt Pált választotta meg keddi ülésén az országgyűlés köztársasági elnöknek. A jelölt, aki augusztus 6-tól tölti be a tisztséget, a 322 érvényes szavazatból 263 voksot kapott, míg Balogh András, az MSZP jelöltje 59-et. 44 szavazat érvénytelen volt. A bejelentést követően Schmitt Pál letette esküjét és ellátta kézjegyével az esküokmányt. Ezt követően Schmitt Pál kezet fogott az eseményeket az egyik parlamenti páholyból figyelemmel kísérő Sólyom Lászlóval, Balogh Andrással, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság első emberével és Mádl Ferenc volt köztársasági elnökkel. Gratulált neki Orbán Viktor miniszterelnök, akit a parlamenti frakciók képviselői és a kormány több tagja is követett.
 
Mindannyiunk történelmi felelősségének nevezte Schmitt Pál a rendszerváltozás utáni kor lezárását, az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmányának megszületését. A megválasztott köztársasági elnök hangsúlyozta, őszinte elismeréssel adózik Sólyom László államfő és elődei, Mádl Ferenc és Göncz Árpád teljesítménye előtt, akiket a magyar emberek tisztelete, szeretete övez, ő is sokat tanult tőlük.

A köztársasági elnöknek minden pártból a legjobbat kell kihoznia – mondta Schmitt Pál államfőjelölti bemutatkozásában. Kiemelte: nem ellensúly, hanem a hazai politikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója akar lenni. Hozzátette: a pártsemlegesség jegyében nem lehet tekintettel arra, hogy mely párt javaslata vonatkozásában kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkört érvényesítenie. A magyar társadalom nyitott, emberközeli magatartást vár el az elnöktől, aki megközelíthető, kész a párbeszédre, az együttműködésre.

Megismételte, nem kíván a kormányzás lendületének gátja lenni, éppen ellenkezőleg, ezért bízik a Ház által elfogadott javaslatok alkotmányosságában, de pontosan a pártsemlegesség jegyében nem lehetek majd tekintettel arra, hogy mely párt javaslata vonatkozásában kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkört érvényesítenem. Kijelentette, a köztársasági elnököt a független közjogi tisztségekre való jelöléskor a kollektív bölcsesség segítheti, vagyis a parlamenti pártokkal való előzetes egyeztetés.

Schmitt Pál indokoltnak tartja azt is, hogy az elnök vállaljon aktív szerepet a külpolitikában, az új köztársasági elnöknek új energiákat kell vinnie a világ magyarságának. Az állampolgársági törvény módosítása, valamint a nemzet összetartozásáról szóló tanúságtétel elfogadása új lehetőséget ad arra, hogy az elnök egybefogja a világ magyarságát, ösztönözze őket az anyaországhoz fűződő érzelmi és jogviszony megerősítésére. Schmitt Pál megválasztása esetén mozgalmat kíván indítani a magyar nyelv védelméért, amely szemünk láttára veszít szépségéből, pedig az a nemzeti összetartozás egyik fundamentuma. Mint mondta, a társadalom egészséges szövetének formálásában kiemelt helyet foglalnak el a sokszínű tevékenységet végző civil szerveződések, őket tekinti a politika és a gazdaság mellett a harmadik társadalomformáló pillérnek. Végül szólt arról, hogy megválasztása esetén lemond párttagságáról, de kialakult világnézetén nem kíván változtatni. Gondolkodásmódomat változatlanul a nemzet iránti elkötelezettség, a kereszténység iránti alázat, a humanizmus és a polgári értékrend határozzák majd meg.

Balogh András pártatlan elnök kíván lenni, aki fő feladatának az ország és a nemzet egészének szolgálatát, a közös nemzeti érdekek következetes képviseletét, az alkotmányos rend tiszteletben tartását, illetve védelmét tekinti. A MSZP államfőjelöltje parlamenti bemutatkozó beszédében úgy fogalmazott: a jövő Magyarországáról szóló álmában egy olyan országot lát, ahol működő demokrácia és esélyegyenlőség van, gyors és fenntartható fejlődés bontakozik ki, ahol öntudatos, büszke, és sikeres emberek élnek és egy humánus, toleráns, mosolygó Magyarországot építenek.

Az új polgári törvénykönyv hatályba nem léptetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott kedden az Országgyűlés munkája. Répássy Róbert, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára a javaslatot ismertetve kiemelte: az előterjesztés arról szól, hogy a Ptk.-ról szóló, előző ciklusban elfogadott új törvény nem lép hatályba. Répássy Róbert felszólalásában azt mondta, a 2009-ben elfogadott Ptk. 20-30 százaléka okozza a problémát, ez váltotta ki a szakma és a politika kritikáját, ugyanis az elfogadott Ptk.-t sem szakmai, sem politikai konszenzus nem övezte. Az államtitkár tájékoztatása szerint 2011 végéig fogadható el az új Ptk., ami azt jelenti, hogy 2013. január 1-jén egységesen léphetne hatályba az új törvénykönyv.

Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka közölte: a most benyújtott javaslat a hatályba nem léptetés mellett orvosolja azt a jogbizonytalanságot, amely abból állt elő, hogy a Ptké. bizonyos kérdésekre nem terjed ki. Hangsúlyozta: fontos a kiérlelt, politikamentes jogszabályalkotás, hogy a XXI. században méltó magánjogi kódex szülessen, ezt teszi lehetővé a tervezet.  

Salamon László, a KDNP vezérszónoka felidézte, számtalanszor kifogásolták az új Ptk. kapcsán a megfelelő előkészítés hiányát. Kiérleletlen, számos ponton vitatható formában erőltette át az előző kormány az Országgyűlésen. A törvénynek véleménye szerint nincs meg a szakmai legitimitása, a hatályba léptetéssel kapcsolatban pedig alkotmányellenes erőlködésről beszélt. A presztízsszempontok eleven cáfolatát a szakmai bírálatok sora jeleníti meg, hozzátéve: a tervezet a törvényalkotói ámokfutás okozta romeltakarítást hivatott elvégezni, és egy tiszta alapokra helyezett új Ptk. megalkotása előtt nyithatja meg az utat.

Elnapolták a polgári törvénykönyv (Ptk.) hatályba nem lepéséről szóló előterjesztésnek az Országgyűlésben kedden megkezdett általános vitáját; a folytatás szerdán lesz. Az új törvénykönyv 2013. január elsején léphet hatályba.
    
Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt napirend előtt, hogy az útépítés egy térség fejlődésének alapvető előmozdítója. Mint mondta, 2001-ben, az Orbán-kormány idején rögzítették a gyorsforgalmi úthálózati rendszer részeként a Sopront északról elkerülő M9-es út nyomvonalát, egy 2006-ban született döntés értelmében azonban az M9-es autópálya már nem vezetne Sopron felé. Fónagy János államtitkár azt válaszolta: az M9-es az a déli autópálya, amely a délvidéket köti egybe, az út határ menti csomópontja az utolsó döntés szerint Kőszegre helyeződött át. Kiemelte, hogy a kormány tervei között szerepel a távlati úthálózati fejlesztési program felülvizsgálata.

Kovács László (MSZP) azt kérdezte: hány nagykövetet rendelnek még be a minisztériumba, és hányat küldenek el két hónap felmondási idővel? Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszul azt mondta: 2002-ben a Külügyminisztériumban az összes főosztályvezetőt, egy kivételével, lecserélték. Önnek semmilyen erkölcsi alapja nincsen számon kérni bármilyen felmentést – mondta Németh Zsolt a volt külügyminiszternek, aki elismerte, hogy a Külügyminisztérium hazarendelt 15 misszióvezetőt, mivel ötüknek lejárt a négyéves mandátuma, és vannak akikben politikai alapon nem bízik meg a kormány, mert részesei voltak a 2002-es politikai tisztogatásnak.
 
Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy több multinacionális cég bezárja magyarországi telephelyét. Cséfalvay Zoltán államtitkár úgy fogalmazott: a multinacionális vállaltoknak elegük volt a szocialista piacgazdaságból, és ezért mentek el. Elmondta, hogy a kormányprogramban szereplő Széchényi-terv 2011. január 15-én indul újra.