A közművezetékek megadóztatásáról, illetve az újabb egészségügyi salátatörvényről szóló javaslatok általános vitájával zárult a parlament e heti első ülésnapja keddre virradó éjjel.

Megadóztatná a kormány a közművezetékeket

Adókötelessé válna a víz, a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési vezetékek közterületen futó része, illetve a több fogyasztót kiszolgáló vezetékek közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett része. Pleschinger Gyula államtitkár ismertetése szerint az éves adó alanya az a közműszolgáltató cég, aki január 1-jén a közmű tulajdonosa volt, több tulajdonos esetén pedig a tulajdoni hányad határozza meg a fizetendő összeget. Ha egy nyomvonalon egy csatornában egy szolgáltatónak több közművezetéke is fut, akkor csak egy vezeték után kell az adót kifizetni. Az adóalap minden megkezdett méter után száz forint, és nem vonatkozik azokra a vezetékekre, amelyek magántelekhez futnak be függetlenül attól, hogy a vezetékrész közterületen van-e. Felmentést kapnak a megfizetés alól a magyar állam és a helyi önkormányzat, és 50 százalékos kedvezményt kapnak azok a távközlési szolgáltatást végzők, akiknek összesen 100 kilométer vagy ennél kevesebb közművezetéke van.

Józsa István (MSZP) szerint ez a javaslat „maga a borzalom" a Fidesznek, hiszen korábban azzal kampányoltak, hogy csökkenteni kell a rezsiszámlákat, ehhez képest most 30 milliárdos adót vetnek ki a szektorra. Szerinte azt kommunikálja a kormány ezzel a javaslattal, hogy ne hozzanak Magyarországra fejlesztést, mert az arra szánt pénzt Orbán Viktor elveszi. Hozzátette: az önkormányzatokra jut az „elviselhetetlenül" magas hányad, és a vidéki közműhálózat leromlása, ellátásbiztonsági problémák és elbocsátások jöhetnek.

A Jobbikos Nyikos László szerint a kormány eddig nem alkalmazta intenzíven a vagyoni típusú adókat, de ezzel az eddigi adófilozófia is felborul. Úgy vélte, több időt kellett volna a felkészítésre fordítani, mivel a javaslat egy „kínban fogant improvizáció-gyűjtemény", és a befektetőket is elriasztja, ez viszont a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez vezethet.

Ezt követően a levezető elnök lezárta az összevont általános és részletes vitát. A törvényjavaslatról várhatóan kedden délelőtt szavaz is a Ház.

Vita a kabinet újabb egészségügyi salátatörvényéről

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár ismertette a kabinet idei második ágazati salátatörvényét. A javaslat egyebek mellett jogi alapot teremt arra, hogy Magyarország az Eurotransplant teljes jogú tagjává váljon, továbbá visszaszorítaná a gyógyszerhamisításokat is. A kormány képviselője racionálisnak nevezte a módosításokat.

A vitában felszólaló ellenzéki képviselők szinte mindegyike úgy nyilatkozott, hogy bár az indítványnak több olyan pontja is van, amelyek támogatni tudnak, annak egészét mégsem tudják elfogadni. A szocialista Garai István Levente és az LMP-s Szilágyi László mindenekelőtt a Fidesz-KDNP egészségügyi struktúraváltását kifogásolta, amellyel szerintük romlott a betegellátás színvonala. A jobbikos Kiss Sándor kritikáit sorolva nehezményezte például, hogy a kormány nem a vénykötelesség, hanem az állami támogatás szempontjából különböztetné meg a gyógyszereket.

Az ülést vezető Jakab István nem sokkal 2 óra előtt lezárta az általános vitákat, majd az ülésnapot is. A Ház reggel 9 órakor folytatja munkáját.

A határozathozatalokat követően a képviselők elsőként a kistelepülések állami hitelátvállalását lehetővé tevő javaslatot, majd a szeptemberben elfogadott trafiktörvény módosítását kezdték tárgyalni az Országgyűlés éjszakába nyúló ülésnapján.

Átvállalná a kormány az ötezer főnél kisebb települések hiteleit

Átvállalná az ötezer főnél kisebb lakosú települések hitelállományát a kormány, mivel a kabinet elkötelezett az önkormányzatok pénzügyeinek rendezése mellett – mondta Pleschinger Gyula államtitkár a 2012-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában. Kifejtette, hogy az intézkedés pénzforgalmi szemléletben érinti csak az államháztartás központi alrendszerének kiadási számát, az önkormányzati alrendszerben viszont ugyanekkora mértékű bevételt generál, ezért a hiány szempontjából semleges a hatása. Hozzátette: az uniós módszertan szerint számolt államháztartási hiány összegét nem módosítja. Indokként az államtitkár azt jelölte meg, hogy az önkormányzatok feladatai és forrásai között nem volt összhang, ezért a szektor tartalékai kimerültek. Jelezte, hogy az ötezer főnél nagyobb települések hitelállományát 2013-ban, és más technikával fogják konszolidálni. Szólt még a javaslat további pontjairól is, amelyekkel módosítják a Kossuth Lajos tér felújításával kapcsolatos előirányzatot, illetve az üvegházhatású gázok kvótaeladásából zöldberuházások indulhatnak.

A Jobbikos Nyikos László hangsúlyozta, hogy Magyarországon a törvények nem stabilak és nem kiszámíthatóak, emiatt a befektetők is elriadhatnak az országtól. Megjegyezte, hogy a kormány két és fél éve nem készítette el az „országleltárt". A képviselő sérelmezte továbbá, hogy Európában egyedülállóan az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolóját nem kell könyvvizsgálóval auditáltatni. Szerinte kényszerpályán született a javaslat, aminek érthető és világos üzenete van, de szakmai problémák miatt nem tudják támogatni azt.

A szocialista Veres János szerint szükséges lenne az átvállalással kapcsolatban az eladósodás körülményeket is megvizsgálnia a kormánynak, és erre az Állami Számvevőszéket kellene felkérni. A volt pénzügyminiszter közölte, szakmailag nem megalapozott, hogy december 12-i határdátummal keletkezett adósságot konszolidál a kormány, mert ez jóval a kihirdetés utáni időpont.

Szilágyi László (LMP) szerint a kisebb önkormányzatok jól gazdálkodtak, kis mértékű hitelállományuk van, vagy nincs hitelük, az iskoláikba, egyéb közintézményeikbe viszont sok munkát fektettek be. Szerinte olyan pénzügyi mechanizmusokra is szükség lenne, amelyek a települések közti fejlettségi különbséget csökkentik.

A felszólalást követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Fidesz: lottót és sorsjegyet is árulhassanak a dohányboltok!

A kormánypárti előterjesztők nevében a fideszes Papcsák Ferenc ismertette azt a javaslatot, amely állami lottó- és sorsjegyárusítást, valamint sportfogadásokat is lehetővé tenne a tervek szerint jövő év elején létrejövő nemzeti dohányboltokban. A szóban forgó jogszabály szerint ugyanis ekkortól állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme, amit koncessziós szerződéssel engedhetnek át az erre pályázóknak. Papcsák Ferenc felszólalásában elmondta, az elmúlt időszakban arra a következtetésre jutottak, hogy a dohánytermékek árusítása önmagában „nem tekinthető nagy üzletnek", ezért javasolják a leendő pályázóknak a fent említett „jövedelembővítést". Frakciótársa, Selmeczi Gabriella arra emlékeztetett, hogy a nemzeti dohányboltokat fiatalkorúak nem látogathatják majd, külső kirakataikban pedig nem lehet dohányreklámot elhelyezni.

A kormányoldal kezdeményezését valamennyi ellenzéki frakció elfogadhatatlannak nevezte a vitában. Kovács Tibor (MSZP) szerint a módosítás mindenekelőtt felveti a kérdést, hogy a kormány legközelebb a lottózókat is bezáratná-e, újabb munkahelyet megszüntetve ezzel. A szocialista politikus emellett azért is kifogásolta a Fidesz elképzelését, mert azzal szerinte előfordulhat, hogy a dohányosok egy részét a szerencsejátékra is rászoktathatják.

A Jobbik nevében Z. Kárpát Dániel arról szólt, hogy a Fidesz a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása nevében több tízmilliárdos piac fölött rendelkezne, miközben semmit sem tesz például az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása érdekében.

Szilágyi László (LMP) ugyancsak képmutatónak nevezte a kormánypártok javaslatát, hozzátéve szerintük nem munkanélküliek, vagy hátrányos helyzetűek, hanem a Fideszhez közeli személyek járnak jól a változtatásokkal.

A jobbikos Kiss Sándor a vita végén az kezdeményezte, hogy a leendő trafikokat ne nemzeti, hanem állami dohányboltként hívják hivatalosan, mivel szerinte a nemzeti jelzőt nem lenne szabad ilyen „galád dologhoz" kapcsolni.

A pénzügyi jogok biztosa tisztség létrehozásával, továbbá a jövő évi költségvetési kiigazítások és adóváltoztatások elfogadásával folytatódott a szavazás este a parlamentben.

Létrejön a pénzügyi ombudsman hivatala

Elfogadta az Országgyűlés a pénzügyi ombudsmani poszt létrehozásáról szóló törvényt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a jogszabály hatálybalépését követő egy hónapon belül kell kineveznie – határozatlan időre – a pénzügyi jogok biztosát. A tárcavezető törvényjavaslatát hétfőn fogadta el a parlament 253 igen szavazattal, 31 tartózkodás mellett. A fogyasztóvédelmi törvény módosításával rögzítették, hogy a pénzügyi ombudsman feladatai végrehajtása során független, nem kérhet és fogadhat el utasítást a kormánytól, más államigazgatási szervtől, az Európai Unió intézményeitől, a tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől. A jogszabály kimondja, hogy a fogyasztóknak – a pénzügyi szervezetek szolgáltatásait igénybe vevő magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak, mikrovállalkozásoknak – joguk van a pénzügyi jogok biztosához fordulni.

Enyhülnek a kartellszabályok a mezőgazdasági termékeknél

Az Országgyűlés hétfői döntésével enyhítette a mezőgazdasági termékek esetében a kartellszabályokat, így nem számít versenykorlátozónak az a megállapodás, amely ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet részvételével jön létre, és azzal egyik érintett piaci szereplő sem kerül előnybe a másikhoz képest. A fideszes Pócs János erre vonatkozó indítványát 280 igen szavazattal és 42 nem ellenében fogadta el a parlament. A kormánypárti politikus szerint ha az ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet részvételével létrejött megállapodásban az összes piaci szereplő egyformán érintett, a megegyezéssel egyikük sem kerülhet előnybe a másikhoz képest, így nem merül fel a klasszikus értelemben vett kartell.

Törvény tiltja az önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezéseket

Nem szerepelhet cég, civil szervezet, sajtótermék elnevezésében, közintézmény vagy közterület sem viselheti majd olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be. Az erről szóló törvény kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit 264 igen szavazattal és 33 nem ellenében fogadta el hétfőn az Országgyűlés. A változtatások határideje a közterületi elnevezéseknél 2013. január 1., a többi esetben pedig 2014. január 1. A tilalom vonatkozna olyan kifejezés vagy olyan szervezet nevére is, amely 20. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

Költségvetési kiigazításról és adóváltoztatásokról döntött az Országgyűlés

A bankadó fenntartásáról, a tranzakciós illeték növeléséről, valamint a nyugdíjjárulék-plafon eltörléséről is döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor a jövő évi adóváltoztatásokkal együtt elfogadta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmúlt hetekben bejelentett több költségvetési kiigazító intézkedését. A képviselők 230 igen szavazattal és 65 nem ellenében döntöttek a közterheket és a jövő évi büdzsét érintő javaslatokról. A 2013-as adóváltoztatások fókuszában mindenekelőtt a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs-rendszer átalakítása és az adómorál erősítése áll. A Ház döntött arról, hogy mégsem csökken felére a bankadó 2013-ban, amiből 72 milliárd forint többletbevétele származhat az államnak. Emellett a tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, ami újabb 130 milliárd forintot hoz a költségvetésnek. A készpénzfelvétel általános mértéke 3 ezrelék lesz, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerült az illetékfizetésre kötelezettek köréből.

Egyszerűsödik a kisajátítási eljárás

A kisajátítási eljárás gyorsabbá, egyszerűbbé ás olcsóbbá tételét várja a kormány a kisajátításról szóló törvény hétfőn elfogadott módosításától. A változtatásokat 221 igen, 29 nem szavazattal és 29 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. A 2013. július 1-jén hatályba lépő változások szerint a közérdekű környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében a kisajátítási esetkörök bővülnek a környezetvédelmi célú (hulladéklerakó létesítése), valamint a Natura 2000 területet érintő kisajátítási lehetőséggel, de ehhez a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. Bővül azon esetek köre is, amikor a kisajátítás feltételeinek egy részét nem kell vizsgálni.

Az Országgyűlés határozathozatala végén nem járult hozzá Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséhez, amit három magánvádas perben kezdeményezett a bíróság.

Jegyzőválasztással, valamint a köztársasági elnök által visszaküldött előterjesztés kiegészítésével és ismételt elfogadásával kezdődött az Országgyűlés hétfői határozathozatala.

Új jegyzőt választott a parlament

A parlament – 277 igen szavazattal, 21 nem ellenében – jegyzővé választotta a jobbikos Z. Kárpát Dánielt korábbi frakciótársa, a ma már független képviselő Lenhardt Balázs helyére.

Az Országgyűlés elfogadta az NMHH és a médiatanács tavalyi beszámolóját

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a tavalyi 43 ülésén összesen 2050 döntést hozott – derül ki a médiatanács 2011-es tevékenységéről szóló beszámolóból, amelyet hétfőn 247 igen és 82 nem szavazat mellett fogadott el az Országgyűlés. A dokumentum érinti a médiatanács működését, azon belül az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozatát, amely hatályon kívül helyezte a médiaszabályozás egyes passzusait. A médiatanács tevékenységével foglalkozó fejezet bemutatja a testület döntéseit és a folyamatban lévő ügyeit, peres eljárásait, valamint az Európai Bizottság részére készített beszámolót is tartalmazza. Külön fejezet foglalkozik a tartalomelemzéssel és a támogatásokkal.

Az ügyfélkapun is bejelenthető lesz a külföldi tartózkodás

Az internetes ügyfélkapun is bejelenthető lesz előzetesen a külföldi tartózkodás a konzuli szolgálatnál a parlament hétfői döntése nyomán. A konzuli védelemről szóló törvény módosítását 301 igen szavazattal, 36 nem ellenében fogadták el. Változás, hogy a konzuli kölcsönt hazatérési kölcsönre nevezik át, egyértelműsítve, hogy az anyagi támogatásból kizárólag a bajba jutott állampolgárok hazatérésének költségei fedezhetők.

Megemelték az Eximbank idei forrásbevonási lehetőségét

Az Országgyűlés 320 milliárd forintról 1200 milliárd forintra emelte az Eximbank ez évi forrásbevonási lehetőségét az idei költségvetésben. A módosítás az Eximbank által a költségvetés terhére vállalt export-import ügyletek garanciaállományának felső korlátját a jelenlegi kétszeresére, 80 milliárd forintra növelte. Az idei költségvetés módosítására vonatkozó javaslatot Rogán Antal és Puskás Imre fideszes képviselők nyújtották be, a Ház pedig 283 kormánypárti igen szavazattal, 38 ellenében és 12 tartózkodás mellett fogadta el.

Folytatódik az adó- és a vámhatóság integrációja

Elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló törvény módosítását, amelynek lényege az adó- és vámhatóság integrációjának folytatása. A 237 kormánypárti igen, 60 nem szavazattal és 11 tartózkodással meghozott elfogadott jogszabály új típusú szervként nevesíti a NAV középfokú adó- és vámszervét, amely egyszerre adóztatási és vámszerv, és amelynek irányítása alatt alsó fokú adóztatási és vámszervek működnek, de egységes irányítás mellett. Ez a szervezeti megoldás a kormány álláspontja szerint hatékony, összehangolt működést tesz lehetővé, és zavartalanul biztosítja a költségvetési bevételeket is. Az elfogadott módosítás nagyobb részét azok a rendelkezések teszik ki, amelyek célja, hogy újabb, az egyes jogállási törvényekben – a közszolgálati tisztviselőkről szóló, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben - szabályozott jogintézményeket újraszabályozzon a NAV törvény keretei között, egységesítve a két jogállási törvény rendelkezéseit. Az új szabályokat ugyanakkor a NAV szervezeti és személyi állományából fakadó különbségekhez igazították. Újraszabályozták egyebek mellett a kormányzati szolgálati és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat, a közlésre, a határidőkre, az elévülésre vonatkozó szabályokat, emellett a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításának szabályait, valamint a költségtérítésre, a túlmunkára, a készenlétre és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket.

Ismét elfogadták az uniós bűnügyi együttműködésről szóló törvényt

A parlament hétfőn újból elfogadta az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló jogszabályt, amelyet korábban Áder János államfő megfontolásra visszaküldött. Az Országgyűlés október 15-én szavazta meg a törvényjavaslatot, a köztársasági elnök azonban hiányosnak találta, mondván, nem írja körül kellő részletességgel azokat az adatokat, amelyeket az Europol Információs Rendszer tartalmazhat, így a jogszabály nem felel meg az Európai Tanács határozatának. A képviselők most 295 igen szavazattal, 33 nem ellenében egészítették ki a korábban elfogadott szöveget. Az államfői vétó után Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter zárószavazás előtti indítványt nyújtott be, amely meghatározza, hogy a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ mely személyes adatokat továbbíthatja, és milyen esetben kell törlést kezdeményezni.

A civil szervezetek támogatásáról, a Gázai-hadműveletről, a reálbérekről, a 2006-os rendőri cselekményekről, valamint az adósságcsökkentő alapról is kérdeztek a képviselők a parlamentben az azonnali kérdések során.

KDNP: hogy biztosítják a szociális szolgáltatások finanszírozását?

Stágel Bence azt kérdezte, a kormány milyen módon kívánja biztosítani a nem állami fenntartók esetében a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások finanszírozását. Soltész Miklós államtitkár azt felelte: miután elkészült a jövő évi költségvetés tervezete, sokan nem vetették össze azzal az előző évi támogatási sorokat, ezért félreérthették a támogatás mértékét. Hangsúlyozta, hogy 2013-ban is biztosítják a civil szervezetek támogatását, a civil fenntartók részére több mint 21 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Jobbik: elítéli-e Magyarország Izrael agresszióját?

Dúró Dóra (Jobbik) azt kérdezte, hogy Magyarország elítéli-e Izrael gázai „agresszióját", amelynek során tudatosan civileket, köztük gyermekeket gyilkolnak meg. Németh Zsolt külügyi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a Külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki az ügyben. Hozzátette, hogy nem elítélik Izraelt, hanem aggódnak az értelmetlen erőszak, illetve az ellenségeskedés kiújulása miatt, amelyet azonnal be kell fejezni. Hangsúlyozta, hogy a „Hamasz rakétáira nincsen mentség", és Izraeltől nem vitatható el az önvédelem joga. Azzal viszont egyetértett, hogy Izraelnek mindezt a civil célpontok elkerülésével kell megtenni. A kiutat nem jelentheti más, mint a kétállami megoldás, vagyis egy életképes palesztin állam létrehozása, amelyet tárgyalásos úton kell elérni – tette hozzá.

LMP: megmarad a bérek reálértéke?

Szél Bernadett (LMP) azt kérdezte, a nemzetgazdasági minisztérium mire alapozza azt a feltevését, amelyik szerint 2013-ban nem csökkennek a reálbérek. Cséfalvay Zoltán államtitkár hangsúlyozta, hogy a szuperbruttó kivezetése miatt még béremelés nélkül is nőne az átlagbér környékén keresők nettó fizetése. Hozzátette, hogy eközben a bérmegállapodások is folyamatban vannak. Hangsúlyozta, hogy az inflációs tendencia is kedvező és remélik, hogy annak mértéke még a vártnál is alacsonyabb lesz jövőre.

MSZP: jogellenesen működött az adósságcsökkentő alap?

Nemény András (MSZP) arra várt választ: Nátrán Roland hogyan tölthette be egyszerre a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap irányító testületének elnöki tisztjét és az Eximbank vezérigazgatói posztját, amikor ezt a vonatkozó törvények kizárják. Hozzátette: Nátrán Roland jogosulatlanul képviselte az alapot, hiszen a jogszabályok szerint nem lehetett volna annak vezetője. Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: az államháztartásért felelős miniszter 2012. november 12-én úgy döntött, hogy 15-ei hatállyal Nátrán Rolandot a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap irányító testületének elnöki tisztéből visszahívta, és helyébe Zsarnóci Csaba helyettes államtitkárt nevezte ki. Közölte azt is: a piaci szereplőkkel nem az adósságcsökkentő alap, hanem az Államadósság Kezelő Központ tárgyal.

A Jobbik a 2006-os rendőri fellépések ügyében kérdezte a legfőbb ügyészt

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azonnali kérdésében terrorcselekménnyel kapcsolatos vádemelésre buzdította az ügyészséget a 2006-os rendőri fellépések ügyében, mert szerinte az akkori rendőri vezetők, valamint Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök közreműködésére tudatosan, megfélemlítő módszerekkel kegyetlenkedtek. Polt Péter legfőbb ügyész azt felelte: novemberben befejeződött a nyomozás az ügyben, az ügyészség most azt vizsgálja, milyen bűncselekmény ügyében emelhet vádat.

A Jobbik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási támogatására kérdezett rá

A kérdésekre áttérve Bertha Szilvia (Jobbik) azt mondta: a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató, bajba jutott cégek nem tudnak élni a kompenzáció lehetőségével. Hangsúlyozta: a probléma mintegy harmincezer embert érint. Azt kérdezte, hogy mikor tesznek végre rendet ebben az ügyben. Halász János államtitkár okafogyottnak tartotta a problémafelvetést, mert mint fogalmazott: a támogatási szabályokról szóló kormányrendelet már megjelent, az egészségkárosodott emberek támogatási rendszere teljes mértékben átalakul.

LMP: ismét uránbánya létesül Pécsen?

Szél Bernadett (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a pécsi lakosságban aggodalmat kelt egy esetleges uránbánya létesítésének terve. Kifogásolta, hogy még nem készült el a megvalósíthatósági tanulmány, a kivitelező ausztrál cég azonban már próbafúrásokat tervez. Fónagy János elmondta: munkacsoport jött létre az érintett minisztériumok és más szervezetek bevonásával, amely a szükséges ütemtervet már elkészítette. Hangsúlyozta: megvalósíthatósági tanulmány, valamint a pécsiek bevonása nélkül nem születhet döntés az ügyben.

Endrésik Zsolt független képviselő az országgal szembeni adósságok behajtására kérdezett rá

A független Endrésik Zsolt arra várt választ: hogyan tudja a kormány behajtani azokat az adósságokat, amelyek 1990 előtt keletkeztek? Cséfalvay Zoltán államtitkár elmondta: az éves zárszámadás erről részletesen beszámol. Közölte azt is: Magyarországnak már csak a legkisebb fizetési képességű adósokkal szemben van követelése, például Kubával, Szudánnal vagy Nigériával szemben.

A kilakoltatásról, a hulladékgazdálkodásról, a szocialista Mesterházy Attila egyik interjújáról és Pest megyei társasházak lakói nevében felvett hitelekről is szó volt a parlamentben az azonnali kérdések során.

MSZP: lenézik a szekszárdiakat?

Harangozó Tamás MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy a kormány 2009-ben ellenezte a vagyonadó bevezetését, majd idén július 1-jével Horváth István, Szekszárd fideszes polgármestere bevezette az ingatlanadót a városban. Szekszárdon közben megjelentek azok az IMF ellenes kormányzati plakátok, amelyek szerint nemet mondanak az ingatlanadóra. Önök tényleg ennyire lenézik az szekszárdi embereket? – kérdezte az ellenzéki képviselő. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kijelentette: a kormány nem vezet be és nem is tervez bevezetni ingatlanadót. Ugyanakkor hozzátette: az önkormányzatok szabadon mérlegelik, hogy milyen helyi adót vetnek ki, ebből adódóan van Szekszárdon olyan, ami ingatlanokat vagy vagyoni jellegű adót tartalmaz. Felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZP volt az, amely vagyonadó bevezetésével próbálkozott, de ez elbukott az Alkotmánybíróság előtt. Harangozó Tamás viszonválaszában úgy érvelt: lehet az ingatlanadóról beszélni, most azonban az a kérdés, hogy a kormányoldal hülyének nézi az embereket, hiszen lehetővé teszi, hogy ingatlanadót vessenek ki az önkormányzatok, és utána „van képe" ilyen plakátot kitenni a városban. Navracsics Tibor azt mondta: Harangozó Tamás azon gondolkozzon el, hogy korábbi kormányzati tevékenysége feljogosítja-e arra, hogy így minősítgesse a kormányoldalt.

Jobbik: a kismamákat és a kisgyermeket nevelőket ne lakoltassák ki!

Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő azt kérdezte: ki menti meg a kilakoltatástól a családokat, miért nincsenek tekintettel a kismamákra, kisgyerekekre. Mint mondta, a bankok és a kormány tavalyi megállapodása szerint eddig 2712 ingatlan jelöltek ki kényszerértékesítésre, és 112 ezer otthont fenyeget a veszély, hogy bekerül ebbe a körbe. Utalt arra az esetre, amikor egy nyolcadik hónapban lévő kismama lakását árverezték el. Cséfalvay Zoltán gazdasági államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kényszerértékesítési kvóta a lakások egy nagyon minimális rétegét érinti, és az árverés nem egyenlő a kilakoltatással, hiszen ez utóbbi külön kérelemre történik. Hangsúlyozta azt is, hogy a nehéz helyzetben lévők kérhetik a végrehajtás felfüggesztését, a kiköltözési határidő hat hónappal későbbre halasztható, december 1-jétől pedig téli kilakoltatási moratórium van. Z. Kárpát Dániel viszonválaszában közölte: a Jobbik javaslata szerint nem lehetne végrehajtás alá vonni olyan ingatlanokat, ahol várandós kismama vagy kisgyermekét nevelő anya él. Cséfalvay Zoltán válaszában ismét a téli kilakoltatási moratóriumra emlékeztetett.

LMP: lesz-e következménye a hulladékgazdálkodási ügynökség szabálytalan pályázatának?

Szilágyi László, az LMP képviselője arról beszélt, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség kommunikációs feladatokra kiírt, több mint 700 millió forintos pályázatát szabálytalannak ítélte a Közbeszerezési Döntőbizottság és ötmilliós bírságot szabott ki. A képviselő felvetette, hogy ennek lesz-e személyi konzekvenciája, valamint emlékeztetett, hogy korábban az ÖKO-Pannon Kht. megrendelésére már elkészült ez a kampány és ugyanaz a cég, a Bell and Partners nyerte meg, amely a mostani pályázatot. Illés Zoltán, környezetvédelmi államtitkár úgy vélte: helyes dolog, ha az ügynökség pénzének egy részét olyan kampányokra fordítja, amelyek a környezettudatosság kialakítását érik el. Hozzátette: az ÖKO-Pannon időszaka a szitokszó kategóriájába tartozik, akkor egy „csalárd rendszer" működött, Szilágyi László pedig a kht. nagy támogatója volt. Szilágyi László viszonválaszában ugyanakkor azt mondta: az államtitkár a menthetetlent védi, mert az ügynökség rosszul működik, egyben visszautasította, hogy ÖKO-Pannon támogatója lett volna. Illés Zoltán viszont azt mondta: az ügynökség jól végzi munkáját.

Fidesz: ült-e Mesterházy Attila börtönben?

Gruber Attila (Fidesz) egy, az olasz l'Unita című lapban megjelent, Mesterházy Attila interjúból idézett, amelyik szerint az MSZP elnöke az Orbán-rezsimmel szembeni ellenállása miatt a börtönt is megjárta. Hozzátette, hogy az cikk szerint az alaptörvény semmilyen jogot nem biztosít az etnikai kisebbségeknek. A képviselő azt kérdezte, hogy az MSZP elnöke mettől és meddig ült börtönben. Ha csak nem arra gondolt, hogy az LMP tüntetését követően „tavaly decemberben bekérezkedett egy rendőrautóba" – tette hozzá. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt válaszolta, hogy Mesterházy Attila egyetlen percet sem töltött börtönben, „önakaratán kívül". „Természetesen, (...) ahogy ön is fogalmazott, bekéretőzött és meglátogatta a börtönben lévő embereket, ennek azonban semmi köze nem volt sem a meggyőződéséhez, sem a fellépéshez" – mondta.

MSZP: ezer család adósodott el Pest megyében társasházi hitelszerződések miatt

Tóbiás József (MSZP) arról beszélt, hogy közel ezer család adósodott el önhibáján kívül Pest megyében, miután valaki a nevükben társasházi hitelszerződésekre vett fel pénzt. Hangsúlyozta, hogy az 1,2 milliárd forint eltűnt és a hitelt adó bank már végrehajtást akar kezdeményezni a vétlen lakókkal szemben. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta: nem ismeri a történetet, de arra kérte a képviselőt, hogy juttassa el hozzájuk a konkrét ügy adatait. Hangsúlyozta, hogy ha szükség van rá, akkor jogszabályt módosítanak, ha pedig az kell, akkor a papírokat eljuttatják az ügyészséghez.

A gyermekvédelmi kedvezmények Erzsébet-utalvánnyal történő kifizetése, a kormány megszorításai, a gázóra-ellenőrzésekkel kapcsolatos problémák, a hajléktalanok nyilvántartási gyakorlata és a jobbikos politikusokat ért november 11-i, varsói eljárás is téma volt az Országgyűlésben az interpellációk között.

Fidesz: uzsorások helyett a gyerekeké legyen a gyermekvédelmi támogatás!

Lakatosné Sira Magdolna (Fidesz) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt Erzsébet-utalvánnyal történő kifizetése mellett érvelt interpellációjában. Szerinte erre azért van szükség, mert a gyermekvédelmi támogatás sok esetben „félkarú rablókban és úgynevezett kocsmahivatalokban tűnik el". Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány célja az ellátórendszerben lévő források leghatékonyabb elosztása. Jelenleg azonban a szociális juttatások egy része nem a szegényekhez, hanem az uzsorásokhoz jut el. Kiemelte azt is, hogy a szociális konzultáció során a válaszadók több mint 80 százaléka támogatta, hogy ne csak pénzben adják a szociális juttatásokat. Éppen ezért 2012 novembertől gyermekvédelmi kedvezmény eddigi pénzbeli támogatását már természetbeni ellátásként Erzsébet-utalvány formájában kapják a rászorulók. Ezt az iskolakezdéshez és a gyermeknevelés egyéb költségeihez – élelmiszer, ruházat, tanszer – is fel lehet használni – hangsúlyozta.

MSZP: mi a megszorítás, ha nem a kormány bejelentései?

Józsa István (MSZP) azt a kérdést tette fel a nemzetgazdasági miniszternek, hogy „mi lenne a megszorítás, ha nem a hétről-hétre bejelentett" újabb és újabb „csomagok". Szerinte nem igaz amit Orbán Viktor állít, hogy Magyarországon nincsenek megszorítások, hiszen a kormány bevezette a sárga csekkadót, vagy a telekom-adót. Az MSZP számításai szerint eddig összesen 1500 milliárdnyi megszorítást jelentett be a kormány, ami vissza fogja vetni a belső fogyasztást és a beruházásokat, így pedig a gazdaság további visszaeséséhez vezet majd. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában leszögezte: az MSZP esetében „hiányzik az az erkölcsi alap, amelyre támaszkodva" kritikát fogalmazhatnának meg az államháztartási számokat illetően. Hangsúlyozta: az „egyenlegjavító intézkedések" szolgálják a válság terheinek megosztását, az adósság csökkentését, a gazdaság kifehérítését, de nem a terhek lakosságra való áthárítását.

Jobbik: mit tesz a kormány a gázóra-ellenőrzések ellenőrzése érdekében?

Apáti István (Jobbik) arról a gyakorlatról beszélt, hogy Kelet-Magyarországon sok esetben a gázszolgáltatók a gázóra megrongálása miatt 540 ezer forint kötbér megfizetésére köteleztek fogyasztókat. Hangsúlyozta: a gázszolgáltató eljárása aggályos, a rongálás nem bizonyított, a kötbér mértéke pedig „felháborító", ráadásul a szolgáltató nem vizsgálja azt, hogy valóban történt-e gázlopás, vagy mérés nélküli használat. Fónagy János államtitkár válaszában elmondta: ő maga is „végigjárta ezt a Canossát", ezért a jobbikos politikus állításainak egy részével egyetért. Ismertette: a témát az idén tavasszal módosított földgáztörvény szabályozza. Hangsúlyozta: a Tigáz szabálytalan vételezéssel kapcsolatos eljárását az energiahivatal jelenleg is vizsgálja. A vizsgálat alapján 2011-ben a Tigáz ellen indított fogyasztóvédelmi eljárások 53 százalékában a fogyasztóknak adtak igazat – ismertette az államtitkár.

MSZP: problémás a hajléktalanok nyilvántartása

Lendvai Ildikó (MSZP) a hajléktalanok nyilvántartási gyakorlatával kapcsolatban szólalt fel. Hangsúlyozta: a Központi elektronikus nyilvántartás a szolgáltatást igénybevevőkről (Kenyszi) gyakorlata a hajléktalanok nyilvántartásáról nem megfelelő. Példaként említette, hogy egy hajléktalant csak egy ellátó intézményben lehet regisztrálni, így adott esetben nehézségekbe ütközhet ezeknek a rászorulóknak az ellátása, ha máshová mennek. Halász János válaszában elmondta: az ellenzéki politikusnak volt nyolc éve, hogy aggódjon a szegényekért és rászorulókért, akkor azonban nem tette meg, így a szavai hiteltelenek. Hangsúlyozta: semmilyen hátrány nem érheti a hajléktalanokat az új nyilvántartás miatt. Ennek ugyanis a célja csak a párhuzamos finanszírozások megszüntetése, az alapelvekben és a támogatások finanszírozásában nem történt változás.

Jobbik: mi történt november 11-én Varsóban?

Zagyva György Gyula (Jobbik) a november 11-i varsói eseményekkel kapcsolatban szólalt fel. Szavai szerint a lengyel függetlenség napjára Magyarországról érkező repülőgép utasait igazoltatták a repülőtéren a lengyel rendőrök, akik egy magyar nyelvű, magyar szövegű, magyar fejlécű lista alapján félreállítottak és órákig várakoztattak körülbelül 60 embert, köztük őt magát is. Ismertette: a lengyel rendőrség a kérdésükre közölte, a magyar hatóságoktól kapták a listát, akik arról is tájékoztatták a lengyel rendőröket, hogy a repülőgépen „terroristagyanús elemek" érkeznek Lengyelországba. Kontrát Károly államtitkár úgy válaszolt: az esettel kapcsolatban magyar hatóságok külföldi hatóságok számára magyar állampolgárok személyes adatait nem adták át.

A tűzoltóságok átszervezéséről, a cigányság helyzetéről és a devizahiteleseket érintő kormányzati intézkedésekről volt szó az interpellációk között a parlamentben. A Fidesz frakcióvezetője napirend előtt arról beszélt, hogy Bajnai Gordonról és kormányáról 2010-ben már egyszer döntöttek az emberek. A képviselők határoztak a napirend módosításáról is.

Fidesz: Bajnairól 2010-ben már döntöttek az emberek

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint az elmúlt hét legfontosabb politikai vitája az volt: lehet-e a múlt alternatíva. Ugyanakkor úgy vélte: erről már egyszer döntöttek az emberek 2010-ben, ezért helyes kimondani, hogy „a 2010-es döntés arra a személyre és annak a kormányára vonatkozott, akit akkor Bajnai Gordonnak hívtak". Mint mondta: a hétvége eseményeit figyelve úgy látja, hogy az ellenzéki politikai erők túlnyomó többsége szerint, a múlt nem lehet politikai alternatíva. Felidézte, hogy 2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején csökkent a legnagyobb mértékben, 7 százalékkal a gazdaság, akkor vettek el egyhavi bért a pedagógusoktól, érte el csúcsát a munkanélküliség, és szigorították a legsúlyosabban a családtámogatási rendszert.

Módosult a napirend

Kivételes sürgősséggel tárgyalják a közművezetékek adójáról szóló indítványt, erről 245 igen, 70 nem és 1 tartózkodással döntöttek a képviselők. Az előterjesztésről hétfőn tárgyalnak, a szavazást kedden tartják. Kormánypárti javaslatra kiegészült a napirend az önkormányzatok adósságátvállalásával összefüggő költségvetési módosító javaslattal, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról, és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló indítvány tárgyalásával. A kormány javaslatára levették napirendről a hulladéktörvényt, és döntöttek arról is, hogy a cigányság felzárkózásáról szóló vitanap időkerete 4 óra 20 perc legyen. Mirkóczki Ádám (Jobbik) kevesellte az időt, és mint mondta, nem véletlenül javasolták eseti bizottság felállítását. Szerinte képtelenség néhány órában több évtizedes problémákat érdemben előmozdítani, ez pótcselekvés, figyelemelterelés.

MSZP: mit keres fegyver a tűzoltók kezében?

Harangozó Tamás a tűzoltóság szervezeti rendszerének egységesítését bírálta, és azt mondta a meglévő értékekre alapozott modernizáció elindítása helyett a hagyományok elsorvasztása folyik, még a tűzoltóság kifejezést és a hagyományos formaruhát is lecserélték. A szocialista politikus tájékoztatást várt, hogy tervezik-e átvezénylésüket a rendőrséghez, és csak a most belépőket, vagy a már meglévő állományt is harcászati kiképzésben részesítik-e. Végül azt kérdezte: mit keres a fegyver a tűzoltók kezében? Kontrát Károly államtitkár azt mondta, hogy az előző kormány 7 milliárd forint túlmunkadíjat nem fizetett ki a tűzoltóknak. Cáfolta, hogy a BM a tűzoltók átvezénylését tervezi a rendőrséghez, annak állománya teljesen fel van töltve. 3500-al több rendőr áll szolgálatban a kormányváltás óta, az egységes formaruha bevezetését pedig nagy eredménynek nevezte, azok feliratozásukban, ékítményeikben könnyen felismerhetők. Kitért arra is, hogy napirenden van a rendvédelmi szervek kiképzésének átalakítása. Az alapkiképzés után a tűzoltók után véglegesen búcsút intenek a fegyvereknek – jelezte.

Jobbik: a lakosság szeretne a cigánysággal kapcsolatos problémákról nyíltan beszélni

Sneider Tamás utalva az emberi erőforrások miniszterének közelmúltbeli strasbourgi konferencián elhangzott beszédében azt kérdezte, valóban úgy vélik, hogy a magyar lakosság nem szeretné, ha megoldódnának a cigánysággal kapcsolatos problémák. Szerinte az érdemi diagnózis felállítása mindeddig elmaradt - jegyezte meg, miközben évszázadok óta együtt élnek a cigánysággal. Hozzátette: a magyar lakosság szeretné, ha nyíltan lehetne beszélni erről a kérdésről. Halász János államtitkár emlékeztetett, hogy kedden parlamenti vitanapot tartanak a témában a kormánypártok kezdeményezésére. Hozzáfűzte: a Jobbiktól eddig csak a gárda-menetelés és kerítés ötletét hallották. A kormány ugyanakkor nem csak a diagnózist állította fel, hanem elkezdte a problémát is kezelni. Felidézve az eddigi intézkedéseket többek között rámutatott: roma szakkollégiumokat indítottak, szociális földprogramot hirdettek. Kitért arra is, hogy az integráció kétirányú folyamat, a többség és a roma közösség tagjai gondolkozásának megváltozását egyaránt megköveteli.

LMP: miért a bajban lévő devizahiteleseket tekinti a kormány spekulánsoknak?  

Ertsey Katalin utalva a közelmúltban elfogadott sárgacsekk-adóra, arról beszélt, hogy a kormány tovább folytatja a munkából élők szegények sarcolását, sőt szerinte az adót kiterjesztik a bajban lévő devizahitelesekre is. Utóbbiak egyre kevesebb fizetésből egyre több törlesztő részletet kénytelenek fizetni – mutatott rá. Azt kérdezte, miért a bajban lévő devizahiteleseket, és a dolgozó embereket tekintik spekulánsoknak? Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: álszent, hogy épp az LMP aggódik, a párt szja-terve 25 százalékos kulccsal sújtaná a 125 ezer forint bruttó keresetet és 45 százalékos kulccsal a havi 333 ezer forintos keresetet. A gyermekek utáni adókedvezmény pedig egységesen hatezer forint lenne. A kormány nem áldoz fel senkit, az LMP áldozna fel sokakat a progresszív adó oltárán – szögezte le az államtitkár.

Kövér László házelnök az ülésnap elején bejelentette, hogy Jávor Benedek lemondott az LMP frakcióvezetői posztjáról, ahogyan két helyettese Karácsony Gergely és Szabó Tímea is, így az új frakcióvezető megválasztásáig Mile Lajos vezeti a képviselőcsoportot.

MSZP: az „Orbán-rezsim" felbontotta a társadalmi szerződést

Nyakó István az MSZP képviselője arról beszélt: 2,5 évvel a nemzeti együttműködés rendszerének megalakulása után, az „Orbán-rezsim" a társadalommal kötött szerződést egyoldalúan felmondta, mert nem akarja megvédeni az állampolgárainak jelentős részét a nyomortól. Hangsúlyozta: a „magyar nép fele lassan nyomorog", négy millióan élnek a létminimum alatt és félmillió gyermek napról napra éhezik, miközben most futnak ki az utolsó közmunkaprogramok, és újra a depresszió lesz az úr magyar vidéken. „Ha nem képesek odafigyelni a népre, akkor el lesznek zavarva, ha megy demokratikusan akkor, úgy, ha nem, mert manipulálják a választásokat, akkor meg majd máshogy, mert a népet nem lehet sokáig megtéveszteni" – fogalmazott. Kontrát Károly belügyi államtitkár ugyanakkor kijelentette: a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok tévesztették meg az embereket, ezért ha igaz ez a sötét kép, amit Nyakó István lefestett Magyarországról, akkor ezért az MSZP kormányai a felelősek. Hangsúlyozta: idén 132 milliárd forintból több mint 200 ezer ember vett részt a közmunkaprogramban és azon dolgoznak, hogy a téli hónapokban is értelmes munkát biztosítsanak számukra. Jövőre – folytatta – 145 milliárd forintból ismét több mint 200 ezer embert akarnak foglalkoztatni.

LMP: a Fidesz saját agrároligarcháit kimenti a földtörvény korlátozásai alól

Szabó Rebeka, az LMP politikusa azt mondta: a földtörvénnyel „a Fidesz a saját agrároligarcháinak épít egy szép nagy Noé bárkáját, és azon mentik ki őket a készülő törvény korlátozásai alól". Hozzátette: érdekes módon az előző Orbán-kormány végnapjaiban privatizált 12 volt állami gazdaságra nem vonatkozik a birtokméret maximuma, a „Csányi- és Nyerges-féle mammut-gazdaságok" azzal úszhatnák meg a földreformot, hogy a tagoktól bérelt földeket nem számítják be a küszöb érvényesítésénél. A politikus a szakminiszternek és a kormánypárti politikusoknak azt üzente: „szégyellhetik magukat". Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter a képviselő felszólalását ugyanakkor egy „görcsös próbálkozásnak" nevezte arra, hogy az LMP vidéki bázist építsen ki, szerinte azonban az ellenzéki párt a legjobb irányban van arra, hogy a vidékiek ne vegyék komolyan. Hangsúlyozta: a mostani földtörvény az első, amely Magyarország fennállásának 1100 éve alatt kimondja, hogy csak földműves vásárolhat földet. Szerinte ezt a oligarchák érdekében tett javaslatnak tekinteni vagy nem az előterjesztés ismerete vagy félreértelmezés. Kijelentette: nincs lehetőség korlátlan birtokméret-növeléshez, a kormány az agrárközéposztályt akarja helyzetbe hozni, miközben az LMP többek között földadót vezetne be.

A KDNP visszautasítja a kereszténydemokrata politikusok elleni támadásokat!

Pálffy István arról beszélt, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a keresztények és a kereszténydemokrata politika elleni támadások. A képviselő szerint „összehangolt offenzíváról" van szó az ellenzék és a sajtó részéről, erre példaként többek között azt hozta, hogy „a sajtó egy aljas rágalommal támadta meg a KDNP elnökét, megpróbálták gyanúba keverni bármi áron is", illetve, hogy az MSZP igyekezett félremagyarázni a KDNP egy javaslatát, Ajkán pedig nem engedik, hogy a Mária rádió felvegye a város nevét. Határozottan visszautasítunk minden keresztények és a kereszténydemokrata politikusok elleni támadást – jelentette ki. Hangsúlyozta: a KDNP a családok pártja, és nem enged semmiféle rangsorolást a családok között, családban élnek a házasok, a leszármazott gyermekek és az élettársak is. Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az egyházak és keresztények elleni támadásokról szólva azt mondta: ilyesfajta támadás indult a miniszterelnök-helyettes ellen is, de – mint mondta – „szerencsére, ha az igazság az oldalán áll, könnyű védekezni". Utalt arra is, hogy a www.kormany.hu oldalon közzétették Semjén Zsolt 1990-ben kelt doktori dolgozatát és az átminősítéséről szóló hivatalos okiratot.

Jobbik: pótcselekvés a kormány fiatalokat marasztaló kampányfilmje

Farkas Gergely, jobbikos politikus egy a fiatalok elvándorlása ellen szóló kormányzati kampányfilmet kritizált, mert szerinte a film pótcselekvés és torz képet ad a mai fiatalokról, ráadásul a kormány letiltotta a kommenteket a videó alatt. Szerinte a kormány fiatalokkal kapcsolatos politikája koncepciótlan, és ígéreteik ellenére sem alkotják meg az ifjúsági törvényt. Rétvári Bence államtitkár a videóval kapcsolatban cáfolta, hogy ne lehetne kommentelni, mint mondta, eddig 112-en tették ezt meg, többek között egy Novák vezetéknevű ember is, aki erősen kritizálta a kormány politikáját. Hangsúlyozta: videó funkciója az volt, hogy a fiatalok gondolkozzanak el arról, mennyi mindent vesztenek, ha elhagyják Magyarországot.