Két szakszervezet véleményét is felolvasták ellenzéki képviselők a közoktatás helyzetéről szóló keddi parlamenti vitanapon, ahol Hoffmann Rózsa államtitkár zárszavában az oktatási intézmények fenntartóváltásával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a pánikkeltés helyett nyugalomra lenne szükség, és ebben kérte a szakszervezetek együttműködését is.

Az LMP a PDSZ elnökének levelét olvasta fel

Osztolykán Ágnes (LMP) felszólalásában felolvasta Mendrey Lászlónak, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökének levelét, aki megköszönte, hogy a szakszervezetek bepillanthattak a képviselők munkájába, ugyanakkor szerinte a vitanapon hiányzott az őszinte szembenézés. Mendrey László szerint nem vitatja senki, hogy a közoktatás rendszere változtatásra szorul, az azonban vitatandó, hogy ilyen „generálváltoztatásra", „fűnyíró-szerű" megoldásra van-e szükség. A szakszervezeti vezető szerint vitatni kell azt is, hogy az óraszámok megemelése miatt bekövetkező pedagógus elbocsátási hullám valójában szolgálja-e az ország érdekeit. Arról, hogy a szakszervezetek melyik páholyban kísérték figyelemmel a vitát (egy kormánypárti képviselő jegyezte meg hozzászólásában, hogy az MSZP páholyában ültek) Mendrey László azt írta: hiába várták a házelnök vagy a kormánypártok meghívását a vitanapra, ezért megköszönik az ellenzéknek, hogy lehetővé tették megjelenésüket. Michl József kijelentette: semmilyen pedagógus-elbocsátás nincsen tervbe véve, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egyre kevesebb gyerek van, és egyre kevesebb az osztály, ennek megállításán kellene dolgozni.

Az MSZP a PSZ véleményét ismertette

Hiller István, az MSZP képviselője a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) véleményét olvasta fel, leszögezve, hogy a PSZ továbbra is a sztrájkbizottság követelését szorgalmazza, így kérik, hogy halasszák el a fenntartóváltás januári bevezetését és 20 százalékos bértábla-emelést javasolnak. Hiller István saját véleményét hozzátéve azt mondta: néhány héttel az átadás-átvétel kijelölt határideje előtt valódi a bizonytalanság és a információhiány a tanárok és a szülők között. A bizonytalanság és az aggodalom nem kormánypárti vagy ellenzéki jellegzetesség, önök sem tudják, hogy ez az út hova vezet - fordult a volt szocialista oktatási miniszter a kormányoldal felé, és azt kérte, hogy a kabinet függessze fel a köznevelési törvény végrehajtását.

A fideszes Kucsák László megköszönte, hogy tolmácsolták két szakszervezet gondolatait, frakciótársa Herman István pedig a szakszervezetektől azt kérdezte, ha Klebelsberg Kunó a mérce, akkor büszkék-e az elmúlt hatvan évben elért pedagógiai eredményekre.

Hoffmann Rózsa: pánikkeltés helyett nyugalomra lenne szükség

Hoffmann Rózsa államtitkár a vitanapot lezáró zárszavában úgy vélte, az ellenzéki képviselők megismételték korábbi téves állításaikat, amelyeket az állami átvételről szóló törvény általános vitájában már megtettek. Az államtitkár ismét megerősítette: nem államosításról van szó, hanem nagyobb állami szerepvállalásról és felelősségről. A fenntartóváltással kapcsolatban hangsúlyozta azt is: nem igaz, hogy nem működnek a tankerületek, hiszen a tankerületi igazgatók már múlt héten hivatalba léptek. Mint mondta, az állami fenntartásba vétel jövő január 1-jével kezdődik, ezért furcsa lenne, hogyha már most több száz fős apparátus működne. Elismerte, hogy januárig 30 munkanap van hátra, de szerinte az ellenzék nem számol azokkal az elkötelezett emberekkel, akik hétvégét is munkának szentelik, hogy minden feladatot el tudjanak végezni. Az államtitkár azt is elismerte, hogy az átalakítás „kétségkívül" jár némi felfordulással és bizonytalansággal, ugyanúgy mint egy ház átépítése, ahol nem lehet mindent előre centiméter pontossággal kiszámolni. Az iskolák és az óvodák működnek, nyugalomra volna szükség, nem pedig pánikkeltésre és rémhírkeltésre – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. Az államtitkár ebben kérte a szakszervezetek együttműködését is, akikkel kedden délután kezdenek tárgyalásokat.

Az elnöklő Balczó Zoltán ezt követően lezárta a politikai vitanapot.

A Fidesz szerint az ellenzéknek nincs értékelhető oktatáspolitikai koncepciója. A szocialisták ezzel szemben úgy vélekedtek a közoktatás helyzetértől tartott parlamenti vitanapon, hogy hiba az iskolák állami fenntartásba vételéről szóló kormányzati döntés; a Jobbik az integráció elvét kritizálta.

MSZP: az önkormányzatok meg tudtak felelni a szülők igényeinek

A szocialista Pál Tibor felszólalásában bírálta az iskolák állami fenntartásba vételéről szóló kormányzati döntést, álláspontja szerint ugyanis fontos, hogy olyan iskolába járjon a gyermek, amelynek működését helyi szervezeteken keresztül befolyásolni lehet. Ez az önkormányzatiság lényege – mondta. Az ellenzéki képviselő úgy vélekedett, az önkormányzat mindig jó gazdája az iskolának, és a helyhatóságok mindig meg tudtak felelni a szülők igényeinek.

Fidesz: nincs ellenzéki oktatáspolitikai alternatíva

Hoppál Péter (Fidesz) szerint nincs a parlamentben olyan képviselő, aki úgy látná, nem kellett volna hozzányúlni a korábbi oktatási rendszerhez. Az új irány, az új alapok hívószava az esélyegyenlőség, az átjárhatóság, a stabil finanszírozás és a minőség – mondta a kormánypárti politikus, aki szerint a korábbi közoktatási szabályozásnak homályos kitétele volt a gyermekek mindenek felett álló érdeke. Ehelyett a gyermeket mint központi értéket kell definiálni a köznevelési törvényben – mondta. A kisebb ellenzéki pártoknak nincs átfogó oktatáspolitikai koncepciója, az MSZP-é pedig ezer sebből vérzik – értékelte Hoppál Péter. Frakciótársa, Brájer Éva arról beszélt, hogy a magyar iskolai rendszernek olyan túlélőkészlettel kell ellátnia a diákokat, amely segít nekik elboldogulni a jövőben. Simon Miklós szintén azt hangsúlyozta, hogy a közoktatási rendszeren változtatni kell. Felidézte, az állam 8 éven keresztül csökkentette a normatívát, és azt mondta: a pénztelenség az oktatás rovására ment. Kitért arra is, hogy ilyen körülmények közt kevés, vagy semennyi forrás sem jutott a tehetséggondozásra, és hiányolta a tanfelügyeleti rendszert is. Utóbbi megteremtését rendkívül fontos feladatnak nevezte, és reményét fejezte ki, hogy az iskolai munkavégzés színvonala javulni fog.

A Jobbik az integrációt bírálta

Ferenczi Gábor (Jobbik) azt mondta, pártja azzal egyetért, hogy a kistelepülések iskoláinak finanszírozását átvállalja az állam, „már ahol lesz iskola", az oktatást érintő forráselvonásokat viszont elfogadhatatlannak tartja. Közölte, hogy pártja szerint azért csökken az oktatásra fordított pénz, mert a kormány mindent feláldoz az adósságszolgálat oltárán. Bírálta az integrációt is, a Jobbik ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a kormány „egy deviáns kisebbség érdekeit veszi szemügyre". Ferenczi Gábor összegzése szerint elodázhatatlan Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lemondása az intézménybezárások és a tanárok semmibe vétele miatt.

LMP: siralmas a roma lakosság képzettsége

Szabó Tímea a magyarországi roma lakosság többségét érintő siralmas oktatási helyzetről, alacsony képzettségi fokról beszélt. Mint kiemelte: elfogadhatatlan, hogy a rendszerváltás utáni kormányok nem tudtak, vagy akartak mit kezdeni ezzel a problémával, és harmadik nemzedék nő fel úgy, hogy nem jár iskolába. Míg a  magyar fiatalok háromnegyede szerez érettségit, a cigányság körében ez az arány 5-10 százalék, a felsőfokú végzettségűek aránya egy százalék körül van. Hiába van törvény, mégis több mint 700 szegregált osztály működik. Az integrált oktatásnak nincs alternatívája – szögezte le, hozzátéve: ez javítja az eredményeket, és növeli a roma tanulók társadalmi elfogadottságát is. Tovább kell fejleszteni a tanoda programot, támogatni kell az integrált oktatást és határozottan el kell utasítani az iskolai szegregáció minden formáját, növelni kell a felsőfokú végzettségű romák arányát – sorolta, különösen fontosnak nevezve, hogy roma pedagógusokat képezzenek.

MSZP: nincsenek érdemi érvek az államosítás mellett

Tukacs István arról beszélt, nincsenek érvek az államosítás mellett. Szerinte az önkormányzatok megtanultak együtt élni a közoktatás szervezésével. Miért nem segítik az önkormányzatokat finanszírozással, „szakmai megtámasztással"? – tette fel a kérdést.

Fidesz: a kormány egységes és fenntartható oktatáspolitikát képvisel

A fideszes Sági József szerint 2002 és 2010 között milliárdokat vontak ki az oktatásból, és csak papíron ment úgy minden, „ahogy a nagykönyvben meg van írva", ezzel szemben a mostani kormány egy egységes, jól átgondolt és fenntartható oktatási politikát képvisel, ami nem csak papíron létezik.

MSZP: kiszámíthatatlan káosz az oktatásban

Sós Tamás, az MSZP képviselője szerint a kormányoldal felkészületlenül fogott hozzá a köznevelési törvény megalkotásához, jelenleg pedig „kiszámíthatatlan káosz" van az oktatásban. A politikus arra volt kíváncsi, hogy mit mond majd a kormányoldal az oktatási intézmények átvételéről márciusban. Michl József reagálásában visszakérdezett, vajon mit mond majd az MSZP márciusban, ha kiderül, hogy az átvétel miatt semmiféle módon nem bicsaklik meg a tanév. A KDNP-s képviselő a polgármesterek segítségét is kérte az átadás-átvétel lebonyolításához. A fideszes Pichler Imre üdvözölte az MSZP páholyában megjelent pedagógus-szakszervezeti vezetőket, és elismerte munkájukat, de – mint mondta – csak azokét, akik tisztességesen végzik közfeladatukat.

A Jobbik nem utasítja el az állami szerepvállalás növelését az oktatásban, de az oktatási intézmények állami átvételénél sokkal átgondoltabb megvalósítást várna el; az LMP a kormány kétéves oktatáspolitikáját bírálta, a Fidesz frakcióvezetője pedig a 2002 és 2010 közötti MSZP-SZDSZ kormányok oktatási forráskivonásáról beszélt a közoktatás helyzetéről tartott parlamenti vitanapon kedden.

Jobbik: sokkal átgondoltabban kellene megvalósítani az fenntartóváltást!

Dúró Dóra, a Jobbik egyik vezérszónoka azt mondta: pártja nem utasítja el, hogy növeljék az állami szerepvállalást az oktatásban, ugyanakkor szerintük egy ilyen nagyszabású átalakítást sokkal átgondoltabban kellene megvalósítani. Hangsúlyozta: legitim cél az állami szerepvállalás, de nem legitim az önkormányzatok megalázása, eddigi munkájuk semmibe vétele. Szerinte önmagában a finanszírozás megváltozása nem fogja közelebb hozni egymáshoz a iskolák színvonalát. A képviselő jelezte, nem látja biztosítottnak az oktatás jövő évi költségvetését és utalt arra is, hogy az oktatási intézmények január 1-jei állami átvételéig már csak huszonegynéhány munkanap van hátra. Úgy vélte, a kormány és az államtitkárság nem jól méri fel a helyzetet, amikor nyugalmat vizionálnak az oktatásban, hiszen a sztrájkbizottság felállítása nem a nyugalomra utal. Hegedűs Lorántné, az ellenzéki párt másik vezérszónoka azt javasolta a kormánypártoknak és a kormánynak, fontolják meg az állami átvétel elhalasztását, hogy a tanárok felkészülhessenek egy ilyen életbevágó változtatásra.

LMP: az államosítás nem képes kiegyenlíteni az oktatási különbségeket

Osztolykán Ágnes, az LMP vezérszónoka megköszönte a pedagógus szakszervezeteknek, hogy az ellenzéket összefogásra késztették a vitanap érdekében. Az ellenzéki képviselő szerint az elmúlt két évben olyan oktatáspolitika nyert teret, ami nem tényeken, hanem rögeszmékké vált tévhiteken alapul. A kormány oktatáspolitikáját bírálva többek között azt kritizálta, hogy társadalmi egyeztetés nélkül terjesztették az Országgyűlés a köznevelési törvényt, valamint 16 évre csökkentették a tankötelezettséget és három évre a szakképzés idejét. Úgy vélte: mostanra szakadékká vált a különbség a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikusai között. Osztolykán Ágnes elismerte, hogy jelenleg a világ egyik legigazságtalanabb oktatási rendszere van Magyarországon, ugyanakkor szerinte ez csak akkor fog változni, ha befektetnek az emberbe és az oktatásba. Tévedés azt hinni, hogy az államosítás önmagában képes lesz kiegyenlíteni a különbségeket – hangsúlyozta a képviselő, aki szerint az oktatás területén meg kell állítani a forráskivonást és valós pedagógus-életpályamodellt kell alkotni.

Független: Hoffmann Rózsa távozzon posztjáról!

Kolber István, a Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó független képviselő azt mondta: pártja teljes csődnek tartja a kormány két éves oktatáspolitikáját. Szerinte sikerült módszeresen szétverni egy működő rendszert, mára krízishelyzet alakult ki és valószínű, hogy jelentős elbocsátások következnek. Szerinte az lenne a megoldás ebben a helyzetben, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár távozik a posztjáról, felfüggesztik az oktatási intézmények államosítását, és érdemi tárgyalásokba kezdenek a  pedagógusok szakszervezeteivel a sztrájk elkerülése érdekében.

Fidesz: a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok óriási forrásokat vontak ki az oktatásból

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az egy főre eső óvodai és közoktatási támogatások adatait összehasonlítva arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2002 és 2010 közötti MSZP-s, SZDSZ-es kormányok oktatási és pénzügyminiszterei, valamint miniszterelnökei, „Medgyessy Pétertől kezdve, Gyurcsány Ferencet át, Bajnai Gordonig bezárólag" óriási mennyiségű pénzt vontak ki a közoktatás finanszírozásából az önkormányzati rendszeren keresztül. Emiatt 2009-2010-re egy olyan igazságtalan helyzet alakult ki, amelyben a gazdagabb települések képesek voltak fenntartani az iskolákat, a kistelepülések és a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok azonban nem – tette hozzá. Szerinte ezért volt szükség arra, hogy az állam - az oktatási rendszer önkormányzati fenntartásáról szóló 1990-es megállapodáshoz képest – most egy új megállapodást kössön az önkormányzatokkal. Ez arról szól, hogy az állam magára vállalja az intézményrendszer alapvető működtetését, a pedagógusbérek kifizetését jelezte, elismerve ugyanakkor, hogy ilyen nagy átalakításnál a kritika is jogos lehet. A Fidesz frakcióvezetője a pedagógusok szakszervezeti vezetőinek azt mondta: tisztában vannak azzal, hogy ez a változás a pedagógusok számára jelent majd többletterheket is, ugyanakkor jogosnak tartják, hogy ehhez többletbér is társuljon. Azon dolgoznak, hogy a pedagógusok életpályaprogramját jövő ősztől, de legkésőbb 2014-től bevezessék – hangsúlyozta.

Pokorni: a tanuláshoz való társadalmi hozzájárulás sokszorosan megtérül

Pokorni Zoltán, a Fidesz vezérszónoka felszólalását arra alapozta, hogy minden tény a tanulás szükségességét támasztja alá, ugyanis minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál több lesz a jövedelme. A magasabb végzettségűek pedig több adót fizetnek, több GDP-t termelnek, egészségesebbek, tovább élnek, gyorsabban tudnak elhelyezkedni, körükben alacsonyabb a munkanélküliség – sorolta, megállapítva, hogy a magasabb végzettség jó az egyénnek, a gazdaságnak és a társadalomnak egyaránt, a tanuláshoz való társadalmi hozzájárulás sokszorosan megtérül. Sokszor hallani, hogy kevés a szakmunkás, a betanított munkás, rájuk lenne szükség, és nem a sok diplomás munkanélkülire: „ezekkel az állításokkal azonban sok a gond. (...) Meglehetősen irracionális az a kívánság, hogy olyan fiatalokat foglalkoztassunk betanított vagy szakmunkásként, akik tudásuk alapján magasabban kvalifikált munkakört is képesek lennének beölteni", ráadásul ma Magyarországon tömegesen áll rendelkezésre inaktív, de munkaképes korú ember, akiket megfelelő képzéssel alkalmassá lehetne tenni az említett munkakörök betöltésére – mondta a Fidesz alelnöke, az oktatási bizottság elnöke, kijelentve: azoknak van igazuk, akik taníttatják gyermekeiket.

A korábbi oktatási miniszter az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő oktatási rendszer fontosságát hangsúlyozta, jónak nevezve ezért, hogy csak lehetőség és nem kötelezettség a korai óvodáztatás, hogy sikerült megőrizni az iskolába lépés rugalmasságát. Minden olyan intézkedés veszélyes, amely egyformán alakítható masszaként tekint a gyermekekre – hívta fel a figyelmet, kiemelve: kockázatos lenne, ha túlzott mértékben szűkülne a tantervi és tankönyvi kínálat, továbbá baj lenne, ha olyan rendszer alakulna ki, amelyben nem a gyermek és családja döntené el, mit és milyen iskolában akar tanulni, így például, hogy gimnáziumba vagy szakiskolába akar járni, vagy hogy melyik idegen nyelvvel kíván megismerkedni előbb. Pokorni Zoltán kitért az iskolák állami fenntartásba vételére is, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett, kézenfekvő megoldás az olyan intézmények állami kézbevétele, amelyek esetében az önkormányzat csak alacsonyabb szintű szolgáltatást tud nyújtani, az átvétel ugyanis kiegyenlítheti a különbségeket. Az összes iskola állami fenntartásba vételére azonban szerinte nem lett volna szükség, „az inga túllengett", ám ez nem jelenti azt, hogy helyes út lenne visszatérni. Úgy látja, egy köztes állapot alakul majd ki: az állam mellett a nagyobb önkormányzatok is nagy, működőképes méretű oktatási körzetek fenntartói lesznek.

Hiller: gazdasági, nem pedig oktatáspolitikai elképzelések valósulnak meg

Hiller István, az MSZP vezérszónoka egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy 2011 decemberéig minden közoktatási törvényben szerepelt a gyermekek mindenek felett álló érdeke. Az új köznevelési törvény azonban száműzte e tételt, ez volt az első kulcsgondolat, amelyet az oktatási kormányzat kihajított – fogalmazott. A volt oktatási miniszter az iskolák jövő évi állami fenntartásba kerüléséről úgy vélekedett: az államosítás teljesen előkészítetlen, az annak részleteit tárgyaló törvényt még el sem fogadta az Országgyűlés, vagyis a végrehajtására alig marad majd tíz munkanapnál több. Mindez felelőtlenség, koncepciótlanság, a végrehajtásban pedig mind az oktatási államtitkárság, mind pedig az egész kormány bizonytalan – értékelte a szocialista politikus, aki hozzátette, hogy az elmúlt időszakban szó sem volt arról, hogy felújított iskolaépületek, taneszközök az államhoz kerülnek. Hiller István álláspontja szerint az oktatási kabinet Magyarországon eddig sohasem látott centralizációt valósít meg, soha nem volt ugyanis egy olyan nagy irányító intézet, mint a Klebelsberg-központ, amely az egész közoktatást ellenőrzi majd. Ez tanulmány lett volna Orwellnek is – jegyezte meg, úgy fogalmazva, hogy a kormány 2013-ra visszahozza azt, ami 1973-at jellemezte. Teljes egészében egy gazdasági elképzelés valósul meg, nem pedig oktatáspolitikai – összegezte, feltéve a kérdést – utalva Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár lemondási szándékára –, hogyan lehet bizalom az iránt a minisztérium iránt, amelyben a területért felelős vezető az átalakítás közben jelzi, nem kívánja megvárni annak végét.

KDNP: olyan világra van szükség, amelyben az élet az érték

A KDNP vezérszónoka, Michl József filozófiai szemszögből közelítette meg a közoktatás kérdését, azt firtatva, hogy „milyen világot szeretnénk gyermekeinknek". Azt mondta, olyan világra van szükség, amelyben az élet az érték. Szeretetre, erőszakmentességre, becsületes munkára, önzetlenségre, türelemre, igazságra, hitre, rendre épülő világot kell építeni – fogalmazott, szerinte ugyanis a világ mindig csak ezekből tudott megújulni. Szavait azzal zárta, hogy a közoktatást érő kritika persze természetes, de nem fogadható el a kizárólag pocskondiázó ellenvélemény, „és nem fogadható el az állítólagos barátok háttérben suttogó, majd csak belebuknak gondolkodása sem".

A Jobbik az elszámoltatás eredményeit hiányolta, az LMP értelmetlen pénzszórással vádolta a kormányt, az MSZP pedig a cukorbetegek nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet napirend előtt kedden az Országgyűlésben, míg a KDNP a növekvő születésszámról, a Fidesz pedig a „Gyurcsány-Bajnai szövetség gyűlöletkampányáról" beszélt.

A Jobbik az elszámoltatás eredményeit hiányolja

A jobbikos Pörzse Sándor arra emlékeztetett, hogy Lázár János volt Fidesz-frakcióvezető a kormányváltás után azt mondta, parlamenti albizottságokban kellene megvizsgálni az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit, ugyanakkor a 20 albizottságból eddig csak 14 alakult meg és átlagosan mindössze 5 percet üléseztek. A mostani elszámoltatás és a volt szocialista kormány ezzel foglalkozó „Keller-bizottsága" között vont párhuzamot, és Koncz Zsuzsa egy dalát idézve úgy összegzett: „ez az a ház, ahol semmi sem változik". Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár, volt elszámoltatási kormánybiztos visszautasította, hogy ne lennének különbek a Keller-bizottságnál és hangsúlyozta, igenis vannak eredményeik az elszámoltatásban. Elmondta: több mint 61 feljelentést tettek, hét ügy vádemelési szakba jutott, 2500 oldal jelentés készült, és közel 100 milliárd forintot szereztek vissza a költségvetésnek.

LMP: értelmetlen pénzszórás helyett jövőbarát befektetéseket!

Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy a kormány sok milliárd forintot költ el koncepciótlan, pazarló beruházásokra, az LMP szerint ugyanakkor jövőbarát befektetésekre, és a közszolgáltatások biztosítására kellene forrásokat fordítani. A képviselő ilyen értelmetlen pénzszórásnak nevezte többek között a Mol 21 százalékának 500 milliárd forintért történő megvásárlását, a focira költött milliárdokat, a Kossuth tér felújítását és az IMF elleni plakátkampányt is. Azt ajánlotta a kabinetnek, hogy ehelyett „bátran forgassák" az LMP javaslatait. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában a karzaton ülő fiatal vendégekhez fordulva arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az LMP javaslatai megvalósulnának, akkor 125 ezer forintos jövedelem felett 25 százalékos, 333 ezer forint felett pedig 45 százalékos személyi jövedelemadót vetnének ki, a jelenlegi egységes 16 százalékos kulcs helyett. A Mol tulajdonrészének megvásárlása kapcsán az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az állam nem adja el tulajdonrészét, addig vesztesége sem keletkezik. A Kossuth tér felújításával kapcsolatban azt mondta: több mint méltatlan az a mostani helyzet, hogy a tér lényegében egy autóparkoló.

KDNP: több gyermek születik

Pálffy István arról beszélt, hogy a kormány családpolitikája szűk egy éven belül meghozta az eredményét, hiszen tavaly nyár óta a születések száma lassan, de biztosan növekszik, 4 százalékkal több gyerek születik, mint egy évvel korábban, ami ötezer gyermeket jelent. A kormánypárti politikus a további családbarát elképzelések között említette a lombikprogram további támogatását, és azt is, hogy a munkába visszatérő anyák arányosan megtarthassák a gyes-t. Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: a kormány családbarát politikája valóban számszerűsíthető változást mutat a demográfiai viszonyok terén, ugyanakkor a trendfordulóhoz még további változásokra van szükség. Utalt arra, hogy 2011-ben több mint 1 millió adózó tudta kedvezményeit érvényesíti, 180 milliárd forint értékben.

MSZP: a lehető legrosszabb év a cukorbetegeknek

Nemény András MSZP-s képviselő a cukorbetegek november 14-i világnapja alkalmából arról beszélt, hogy a közel 1 millió magyar cukorbeteg számára ez az év a lehető legrosszabbat hozta. Emlékeztetett arra, hogy a kormány idén januártól egy olyan rendeletet vezetett be, amely vércukor-átlagérték eléréséhez kötötte a jó minőségű inzulin térítésmentes adását, és kimondta, hogy aki nem tud az értéknek megfelelni, az csak rosszabb minőségű inzulinra lesz jogosult. A képviselő, aki magáról is, mint érintettről beszélt, hangsúlyozta: aki kicsit is ért hozzá, az tudja, hogy a cukorértéket nem csak a bevitt szénhidrát, hanem stressz, betegség, nehéz élethelyzet is jelentősen befolyásolja. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár ugyanakkor válaszában hatékonyságnövelő és ösztönző eszköznek minősítette az említett rendeletet, ami szerinte arról szól, hogy milyen állapotok mellett van értelme a drágább készítményt adni. Azzal vádolta az ellenzéki képviselőt, hogy politikai kommunikációs célokra használja fel egy betegcsoport érzelmeit, és a kormány nevében megnyugtatta a cukorbetegeket, hogy a kabinet minden körülmények között az ő érdekeiket szolgálja.

Fidesz: elindult a Gyurcsány-Bajnai-szövetség gyűlöletkampánya

Selmeczi Gabriella (Fidesz) kijelentette, hogy szerinte Magyarországon megint aggasztóak a közállapotok, másfél évvel a választások előtt „megint csúcsra jár a Gyurcsány-Bajnai vezette gyűlöletkampány". Úgy fogalmazott: a „Gyurcsány-Bajnai-szövetség" előválasztási háborúba hajszolja bele a embereket, miközben Mesterházy Attila, az MSZP elnöke egy olasz lapnak adott interjújában arról beszél, hogy börtönben ült, mert ellenállt az Orbán-kormánynak. A Fidesz szóvivője a szocialistáknak azt üzente: higgadjanak le, és engedjék a kormányt és a kormánypárti politikusokat dolgozni. Az önök hazugságaiból mindenkinek elege van, ne kezdjék újra, mert a választók nem kérnek ebből – fogalmazott. Soltész Miklós szociális államtitkár válaszában Gyurcsány Ferenc őszödi beszédet idézte és azt mondta: a szocialista kormányok tovább rontották az ország helyzetét, és az emberek életét.