Áder kifogásait orvosolták

A köztársasági elnök küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a 2012. szeptember 24-i ülésnapján elfogadott Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt. (A köztársasági elnöknek megküldött törvény: szövege: PDF. A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levele: szövege: PDF.) 

Áder János kifogásolta, hogy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveknek kötelező csatlakozniuk a központosított illetményszám-fejtéshez, ez azonban ütközik a bírák, valamint az ügyészek jogállásáról szóló törvények szabályaiba, azok ugyanis kimondják, hogy a bírákról, illetve az ügyészekről vezetett személyi nyilvántartás más nyilvántartási, illetve adatrendszerrel nem kapcsolható össze. Álláspontja szerint emellett a jogalkotási eljárás szabályai is sérültek, mert a törvényhez benyújtott, majd az Országgyűlés által elfogadott bizottsági módosító indítványt nem előzte meg hatásvizsgálat, az érintettekkel előzetesen nem egyeztettek, a törvényben feljogosított szervek ugyanis – így az Állami Számvevőszék, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – nem kapták meg véleményezésre.

Az újra végszavazáshoz érkező törvényjavaslat a köztársasági elnök által felvetett aggályok eloszlatásához szükséges, valamint az időközben elfogadásra került egyes törvényekkel való összhang megteremtésévei összefügg, továbbá szövegpontosító javaslatokat is tartalmaz. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nemzetgazdasági miniszter.)

Az Országgyűlés a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt 247 igen szavazattal, tartózkodók nélkül 100 nem kíséretében elfogadta.

Újra módosul esztendőnk költségvetése

A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat változásai pénzforgalmi szemléletben érintik az államháztartás központi alrendszerének bevételi és kiadási főösszegeit. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nemzetgazdasági miniszter.) Az államháztartás központi alrendszerének bevételi főösszegét 14 437 120,2 millió forintban, kiadási főösszegét 15 108 980,9 millió forintban, hiányát pedig 671 860,7 millió forintban állapítja meg.  (Emlékeztetőül: a  2011 december 20-án elfogadott törvény – szövege: PDF –  a bevétel főösszegét 14 340 947,1 millió forintban, a kiadás főösszegét 14 917 107,8 millió forintban, hiányát pedig 576 160,7 millió forintban állapította meg.)

Indoklása szerint a 2012. évi költségvetést módosító javaslat a pénzforgalmi államháztartási egyenleget ugyan érinti, de nem befolyásolja az államadósság mértékét, összhangban van az Európai Bizottságnak kiküldött 2,7 százalékos államháztartási hiány követelményével. Lehetőséget biztosít arra is, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - az érintett miniszterek jóváhagyásával -  a makrogazdasági körülményekre és az Alaptörvényben foglalt államadósság-szabály betartására is figyelemmel, hatékonyabb forrásbevonást hajthasson végre.

A törvényjavaslat legfontosabb eleme, hogy még ebben az évben lehetőséget biztosít az ötezer fő alatti települések és a helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai adósságának teljes körű konszolidációjára. Közvetlen, célhoz kötött, egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzati adósságok törlesztéséhez.

Elengedi a fővárosi, megyei kormányhivatalok földhivatalainak, a központi költségvetés javára történő befizetési kötelezettségből adódó 2011. december 31-ei tartozását. Eltörli a 2010. évi szakmai és informatikai fejlesztési feladatok kapcsán az érintett fenntartó szervezeteket terhelő támogatások visszafizetési kötelezettségeit.

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítéséből származó bevételek terhére a Zöld Beruházási Program Panel II. konstrukciójának megvalósítására, 1,6 milliárd forint felhasználására teremt lehetőséget.

Szabályozza a Budapest V. kerületi Kossuth Lajos tér teljes rekonstrukciójának kezelését is, a beruházás megvalósításához rendelkezésre álló források hatékonyabb, egyszerűbb felhasználását és elszámolását.

Az Országgyűlés a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot 70 nem kíséretében, 9 tartózkodás nélkül elfogadta.

2013: milliárd-eső hullik a médiára

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap bevételeit és kiadásait tervezi. (Szövege: PDF. A Számvevőszéki és költségvetési bizottság önálló indítványa.)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegét egyaránt harmincötmilliárd-huszonhatmillió forintban tervezi jóváhagyni.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának kiadási és bevételi főösszegét  egyaránt egyszázhuszonhatmillió- egyszázezer forintban tervezi jóváhagyni. Az Országgyűlés Médiatanács kezelésű költségvetésen kívüli 2013. évi kiadási  és bevételi előirányzatát négymilliárd-ötszáztizenkilencmillió-négyszázezer forintban tervezi jóváhagyni.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013. évi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegét egyaránt hetvennyolcmilliárd-háromszázharminchétmillió forintban tervezi jóváhagyni elszámolását.

Az Országgyűlés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslatot 241 igen, 97  nem kíséretében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Csődeljárás és felszámolás

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló javaslat valójában a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalatok, valamint az iskolaszövetkezetek szolgáltatást nyújtó és a személyes közreműködésével szolgáltatást teljesítő tagjairól szól. (Szövege: PDF. Kósa Lajos, Fidesz, Spaller Endre, KDNP, önálló indítványa.)

Magyarországon durván 800 cég foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel, és nagyon sok iskolaszövetkezet is segíti a fiatalok munkához jutását. A módosítás célja - az EU jogalkotási követelményéhez igazodva -  a kölcsönzött munkavállalók védelmének biztosítása,  a munkavégzés minőségének javítása, az egyenlő bánásmód alapelvének alkalmazása és a munkaerő-kölcsönzők munkáltatóként való elismerése. E követelménynek megfelelve, a kölcsönzött munkavállalók szociális biztonsága, a munkabérhez való joguk védelme érdekében módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Ugyanezen jogalkotási szándék áll fenn az iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatás tekintetében is.

Az indítvány megfogalmaz garanciális elemeket is. Ha egy vállalat munkaerőt kölcsönöz, és így foglalkoztat munkatársakat, vagy iskolaszövetkezettől szolgáltatást vásárol, és ezt a szolgáltatást az iskolaszövetkezeti tagok saját személyes közreműködésükkel nyújtják, és ez a vállalat csődbe megy vagy felszámolási eljárásba kerül, akkor az a szállítói követelés, ami a munkaerő-kölcsönző vállalat követeléseként testesül meg, ugyanolyan besorolást kapjon, mint a munka törvénykönyve alá tartozó munkaszerződés alapján foglalkoztatott emberek munkabére. Ezzel kapcsolatban az indítvány megfogalmaz garanciális elemeket is, hangsúlyozván: főleg olyan ágazatokban fontos ez, ahol a feldolgozóiparnak, az exportra termelő vállalatoknak nagyon nagy szüksége van arra, hogy viszonylag rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a saját piacuk igényeihez.

Az Országgyűlés a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló javaslatot 234  igen, 33 nem ellenében, 32 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Környezetünk védelmében

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításának célja a Magyary-program egyszerűsítési programjának elfogadásáról szóló kormányhatározatban szereplő két eljárásnak, az előzetes konzultáció és a vízkészletjárulék-bevallási és -fizetési eljárásnak a felülvizsgálata, az eljárások egyszerűbb, gyorsabb ügyfélközpontúbb lefolytatásának megteremtése. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.)

Megszünteti az előzetes konzultációs eljárást, amelynek indoka, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján az eljárás nem töltötte be célzott funkcióját, az ügyfelek csak elenyésző számban éltek ezzel a lehetőséggel. 

A vízjogi engedélyben vízkészletet lekötő, vízkitermelést folytató vízhasználók esetében az „A” jelű víztermelési bejelentkező adatlap megszűnik, mivel az adatok a hatóságnál részben rendelkezésre állnak, részben pedig az első, továbbiakban teljesítendő adatszolgáltatással, bevallással a hatóság birtokába kerülnek. A negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználók, azaz a nagyfogyasztók esetében a negyedik negyedéves nyilatkozattétel és külön befizetés is elhagyásra kerül, illetve a negyedik negyedévre eső járulék éves elszámolás keretében kerül rendezésre.

Az egyszerűsítések mellett a törvény azt is rögzíti, hogy a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati létesítmények, például sólyapálya, partvédő művek, hullámtörő, energiatörő üzemeltetőjét a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésének napjától kezdődően mederhasználati jog illeti meg.

Az Országgyűlés a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítását 292 igen, 9 nem kíséretében, 37 tartózkodással elfogadta.

A mozgóképről

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló javaslat szándéka szerint meghatározza a nemzeti filmvagyon körét, rendezi annak védelmét meghatározó szabályokat. (82 nem kíséretében, 16 tartózkodással elfogadta.

Április 12: a Felvidékről kitelepítettek emléknapja

A Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslat (dr. Molnár Attila Fidesz-képviselő önálló indítványa) indoklása rögzíti: az emléknap célja, hogy a magyarság elűzésével kapcsolatos érzelmek helyükre kerüljenek, történészek, jogászok és az érintett szervezetek képviselőinek részvételével. A XXI. századi Európának rendelkeznie kell azzal a demokratikus eszköztárral, amely lehetővé teszi az elmúlt század hibáinak tárgyilagos, higgadt, ugyanakkor minden részletre kiterjedő felülvizsgálatát, és a szükséges konklúziók levonását. Rögzíti:

1. Az Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját országgyűlési emléknappá nyilvánítja.

2. Az Országgyűlés

• szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról;
• tisztelettel adózik azon családoknak, akik állampolgárságuktól, közösségüktől, vagyonuktól megfosztva, szülőföldjükről elűzve kemény akarással otthont teremtettek maguknak;
• támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a  Felvidékről való kitelepítéssel kapcsolatosak.

3. Az Országgyűlés kifejezi nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott idő szakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.

Az Országgyűlés a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslatot 317 igennel, ellenszavazat nélkül 7 tartózkodás kíséretében elfogadta. 

Vasúti árufuvarozás

„A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló megállapodás (SzMGSz) és mellékletei 2012. évi módosításának kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat a nevében hordozza a célját. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter.)

Magyarország 2002 óta részese a megállapodásnak. , amelynek szövegét a 170/2002-es kormányrendelet hirdette ki. A megállapodást és Éves módosításait a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi törvény alapján törvényben kell kihirdetni. A 2012. évi módosítások a megállapodás négy cikkét és hat mellékletét érintik. Egyebek mellett változik az áruk felvételére, a díjszabásokra, a fuvarköltségek számítására, a fuvarlevél kitöltésére és a rakodásra vonatkozó szabályozás. A módosítások kihirdetésével a Magyarországon működő vasúttársaságok a jövőben egyszerűbben tudják alkalmazni a megállapodásban foglaltakat a tagállamok vasúti vonalain végzett fuvarozásaik során.

Az Országgyűlés „a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló megállapodás (SzMGSz) és mellékletei 2012. évi módosításának kihirdetéséről” szóló törvényjavaslatot 337 igen szavazattal, nem és tartózkodás nélkül elfogadta.

Közös légtér

Az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat a 2012 júniusában aláírt egyezséget szentesíti. (Szövege: PDF.  E előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter.)

A megállapodás biztosítja az Európai Unió és Moldova közötti légi fuvarozási piac fokozatos megnyitását, javítja az európai légitársaságok versenyképességét. Jelenleg magyar légitársaság - mint sajnos ismert - nem üzemeltet légi járatot a Moldovai Köztársaságba, ezzel együtt az európai uniós egyezmény nagyobb szabadságot biztosíthat a hatályos kétoldalú megállapodáshoz képest az esetleges jövőbeni üzemeltetésre. A megállapodásban rögzített feltétel, hogy a moldovai lajstromban levő elavult szovjet légi járműveket fokozatosan kivonják a forgalomból. A dokumentum tehát hozzájárul a repülésbiztonság nemzetközi szintjének javításához is.

Az Országgyűlés az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot 338 igen szavazattal, nem és tartózkodás nélkül elfogadta.