Szokásától eltérően, „csak” két törvénymódosítás zárószavazását köszöntötte legutóbbi ülésén a T. Ház. Gyorsabb és hatékonyabb jogorvoslatot, valamint a tulajdonosi érdekek megfelelőbb védelmét teremheti meg a kisajátítás törvény módosítása. Értékesíthetők lesznek a sportcélú ingatlanok is.
kdnp.hu - Bartha Szabó József
Kisajátítás gyorsítása
Keserű panaszok ösztönözték a kereszténydemokrata Tarnai Richárdot arra, hogy kezdeményezze a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítását. A parlamenti vitában sem titkolta: a kisajátítási ügyek évekig elhúzódóvá és akár lezárhatatlanná is váltak. A bíróság a közigazgatási perben, amennyiben nem értett egyet a döntéssel, megváltoztatni nem tudta, ezért vagy megsemmisítette a döntést vagy hatályon kívül helyezte, a határozatot hozó szervezetet pedig új eljárás lefolytatására utasította. Ez egyszerre volt időigényes, és fölöttébb költséges. A tapasztalatok szerint az esetek döntő többségében a közigazgatási szakban megállapított kártalanítás összegét a kisajátítást kérő rendszerint túlzottan magasnak, a tulajdonosok pedig rendszerint túlzottan alacsonynak tartották. Így a kisajátítási ügyek során a határozatok mintegy közel 90 százalékában a kártalanítás megállapított összege miatt peresültek, és elvétve fordultak csak elő a kisajátítás jogalapját vitató bírósági felülvizsgálatok. Így aztán akár évek telhettek el, amíg születhetett egy olyan közigazgatási határozat, amely a kisajátítást kérőnek és a tulajdonosnak is egyaránt megfelelhetett, miközben utak, közhasznú és más beruházások akadtak el.
Jelen módosítás révén a bíróság a jövőben a közigazgatási határozatot az összegszerűség tekintetében megváltoztathatja, így lehetőség lesz arra, hogy ne keljen kötelezően a határozatot hozó szervezetet új felesleges eljárás lefolytatására utasítania. A kisajátítás határozatot felülvizsgáló bíróság a kártalanítási összeg megállapítása mellett – mely kétségtelenül az ügyek túlnyomó többségét teszi ki – a birtokbaadás időpontjáról, értékkülönbözet megfizetése esetén részletfizetés engedélyezéséről (stb.) is dönthet, ezáltal ezen kérdésekben is elkerülhetővé válik egy újabb kisajátítási eljárás (vagy eljárásrész ) felesleges lefolytatása. Egyetlen esetben indokolt az, hogy a bíróság érdemben ne maga döntsön, hanem az ügyet visszautalja a kisajátítási hatósághoz: amikor a bíróság – a kisajátítási hatóság elutasító határozatával ellentétben – azt állapítja meg, hogy kisajátításnak helye van: ebben az esetben az érdemi kisajátítási eljárást a kisajátítási hatóságnak kell lefolytatnia, melynek végén a határozatával szemben bírósági felülvizsgálatnak ismét biztosított.
A törvény az alábbi „mindössze néhány soros, de fölöttébb fontos bekezdéssel egészült ki: „A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, kivéve, ha a kisajátítási hatóság a kisajátítást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye kisajátításnak, mert a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő; ebben az esetben a bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a kisajátítási hatóságot új eljárásra kötelezi. E pont alapján hozott bírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.”
A módosítást hatálybalépését követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni.
+
Az Országgyűlés 291 igen jóvoltából, tartózkodók nélkül 53 nem kíséretében elfogadta a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló javaslatot. A parlamenti szokásokhoz híven – tekintettel arra, hogy az elmúlt időszak betegségeinek egyikét szándékozott orvosolni – az MSZP, az LMP és a szocialistáktól „elfüggetlenedett” Gyurcsány-csapat ellene voksolt.
Sportcélú ingatlanok értékesítése
A Fidesz három képviselője Hadházy Sándor, Bánki Erik és Babák Mihály kezdeményezte az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítását, (PDF).
Indoklása szerint, a törvénymódosítás célja, hogy az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alapján a sportszervezet tulajdonába adott egykori állami tulajdonú ingatlanok sportcélú használatát a jelenlegi tulajdonosok közösségi célok érdekében a sportingatlant a helyi sportcél fenntartása mellett másként is hasznosíthassák. Alapelve, hogy egy használaton kívüli vagy rossz adottságú ingatlan más célra hasznosítása sokkal szerencsésebb megoldás lehet, mint azt parlagon, romosan hagyni egy település közepén. E körben kíván a sportingatlan-tulajdonos települési önkormányzatoknak és egyesületeknek segíteni azzal, hogy meghatározott garanciális feltételekkel lehetőséget biztosít az ingatlan értékesítésére, vagy megterhelésére.
A törvénymódosítás települési sportérdekeket is fontosnak tartva rögzíti: az ingatlanon folytatott sporttevékenységet az ingatlan megterhelése esetén is fenn kell tartani, értékesítés esetén pedig másik saját tulajdonú ingatlanon kell biztosítani a sporttevékenység feltételeit. Garanciális eleme még, hogy a sportingatlan értékesítése csak az állami sportirányítási szerv hozzájárulásával történhet.
+
Az Országgyűlés az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosításáról szóló indítványt 289 igennel 63 nem társaságában, tartózkodás nélkül elfogadta. A Jobbik és az LMP nemet mondott. Meglepetésre, a Fideszből Nógrádi Zoltán és Zsiga Marcell is hozzájuk csatlakozott. Az MSZP többsége viszont támogatta.
