177 módosító indítvány landolt Magyarország Alaptörvényeként készülő új alkotmányunk jobbításának reményében a Tisztelt Házban. 107-ről szavaztak is, 81 ért révbe. Az elutasítottakról   Az MSZP és régi klubtársának (SZDSZ) helyébe lépő LMP a kezdet-kezdet óta nem vett részt az Alaptörvény parlamenti vitában, így módosító indítványokkal sem jeleskedtek. Üzengetnek helyette, és a leghatározottabban állítják: nem kell, felesleges, az új alkotmány! Visszatekintenek látványosan a szorgos múltra. Állítják: itt van a 49-es hagyományokra épülő, és azóta csak szépülő régi megbízható alkotmány. Holott a legfényesebb években a körmöket még a legóvatosabb szaggatóknak is ennek alapján volt jelszava: „féljen odakint bűnös és ártatlan egyaránt." Feledték, feledik, pedig ősi igazság: hitelesen lázadni, tiltakozni csak az képes, aki jogosan tudja becsülni önmagát. (Nem alkotmánymódosítás, de szaktanács: rákattintva, a PDF-re eredetiben olvasható a tetsző, vagy nem tetsző módosító indítvány. A zárójelben lévő vastag betűvel szedet részeket kívánta a képviselő elhagyni, az aláhúzott sorok pedig az új gondolatait, javaslatait fémjelzik, - így látszik írásban restaurálva egy parlamenti módosítás.)

KDNP

A KDNP 5 módosító indítványt jegyzett önállóan, kettő jutott arra a sorsra, hogy a parlament is szavazhatott róla. Egyik zöld utat kapott, (PDF) a másik elvérzett.

A törvényjavaslat „Szabadság és felelősség" fejezetét szerette volna módosítani.

„Mindenkinek joga van a tulajdonhoz. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet .Mindenkit megillet az a jog, hogy halála esetére törvény keretei között tulajdonáról rendelkezzék, végintézkedés hiányában az öröklés rendjét törvény szabályozza. Törvényes öröklés esetében öröklésre első sorban törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással egyenesági, vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók és a házastárs jogosult. Az állam és más személyek törvényes öröklésére csak az említett személyek hiányában lehet helye." (PDF)

Egyedül a Jobbik szavazott igennel, (39 igen, 214 nem). A függetlenek (Ivády Gábor, Molnár Oszkár, Pősze Lajos, Szili Katalin) egységesen, a KDNP-ből azonban mindössze hatan (Földi László, Habis László, Karvalics Ottó, Móring József Attila, Sáringer-Kenyeres Tamás, Semjén Zsolt) voksoltak együtt a Fidesszel - a frakció többsége (31-en) távol tartotta magát a szavazástól.

Alkotmányügyi bizottság

5 módosító javaslatot alkotott az Alkotmányügyi bizottság, 3-ról szavazott az Országgyűlés, melyből kettőt elfogadott.

Pontosítani kívánta az Alkotmányügyi bizottság a közigazgatási szervek működését meghatározó legfontosabb alapelveket.

„Az állam működésének hatékonysága, így különösen a nemzeti érdek érvényre juttatása, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására." (PDF).

Az Országgyűlés az indítványt elvetette, (40 igen, 266 nem, tartózkodás nélkül). A Jobbikból egyedül Gyenes Géza szavazott ellene.

Független

44 módosító indítványt nyújtottak be a független képviselők Kettőről szavazott a Tisztelt Ház. Egyiket elfogadta, a másikat nem.

Önálló, „A Magyar Köztársaság Alkotmánya" címmel tett a Tisztelt Ház asztalára az MSZP-ből a függetlenek közé zarándokoló Szili Katalin. (PDF). Az általános vitában szerepelt a napirenden, a folytatásban azonban elbukott, a részletes vitájára már nem került sor. Mindössze öten támogatták, (Kozma Péter, Varga József (Fidesz) Ivády Gábor, Molnár Oszkár (Független) és természetesen az alkotója, Szili Katalin.

+

Ivády Gábor módosító javaslata pontosítani szerette volna a közigazgatási szervek működését meghatározó legfontosabb alapelveket.

„Az állam működésének hatékonysága, így különösen a nemzeti érdek érvényre juttatása, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására." - (szöveges PDF).

Negyven igen, 266 nem kísérte. A szavazás legnagyobb meglepetése, hogy a benyújtója (Ivády Gábor) is nemmel voksolt.

Fidesz-KDNP

49 módosító indítvánnyal jeleskedett közösen a Fidesz-KDNP 15 morzsolódott le menetközben, 34-ről szavazott az Országgyűlés. Mindet elfogadta.

Fidesz

47 önálló módosító javaslatot jegyzett önállóan a Fidesz. 4 kallódott el útközben,  43-ról viszont szavazott az Országgyűlés. Mindet elfogadta.

Jobbik

27 módosító indítványt nyújtott be a Jobbik. 23-ról szavazott az Országgyűlés, száműzte mindahányat.

Gaudi-Nagy Tamás a kétkamarás országgyűlés létesítése mellett foglalt állást.

„A Képviselőház, a népképviseleti elv szerint, általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján négy évre választott testület, a Felsőház a társadalmi szervezetek, a társadalmi munkamegosztás kénviselői, a megyék küldöttei és foglalkozási (hivatásrendi) érdekképviseletek az egyházak és a határon kívül élő magyarság, a nemzeti és etnikai kisebbségek küldöttei és a szellemi élet kiválóságainak, hivatal és választás útján öt évre kijelölt testülete." (PDF).

Az Országgyűlés elvetette, (42 igen, 260 nem.) Három tartózkodás is kísérte: Kőszegi Zoltán, (Fidesz), Salamon László (KDNP), Zagyyva György (Jobbik).

 

+

Bana Tibor, Dúró Dóra, Novák Előd meggyőződése, hogy a balatonőszödi beszéd kiszivárgása után a társadalom széles körében az a vélemény alakult ki, hogy az országgyűlési képviselők visszahívhatóságát valamilyen formában biztosítani kell.

„Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, azzal összefüggésben nem utasíthatók, ugyanakkor a választópolgárok által visszahívhatók...." (PDF)

A szavazás nem okozott meglepetést, (39 igen, 266 nem, 0 tartózkodás.).

+

Az Állami Számvevőszék feladatait és felelősségét szorgalmazta Nyikos László indítványa.

„Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi ellenőrző szerve. Tevékenységének célja a közpénze és a közvagyon törvényes és hatékony használatának segítése. Fő feladata az állam bevételeinek és kiadásainak, az állam vagyonának és adósságának, valamint az állam számvitelének ellen őrzése. Az Állami Számvevőszék elnöke felelős mindazokért a mulasztásokért, amelyeket maga követett el vagy amelyekről - tudomása lévén róluk - az Országgyűlést tájékoztatni elmulasztotta." (PDF).

A Jobbikon kívül senki sem támogatta.

+

A Termőföld Nyugdíj Alap garanciájának megteremtése volt a célja Varga Géza módosító indítványának. 

„Az állam egyfelől a nyugdíjak értékállóságának biztosítása, másfelől a nemzeti tulajdon részét képező termőföld, vizek és más természeti kincseink spekulációtól való védelme érdekében Termőföld Nyugdíj Alapot hoz létre . Az Alap önkéntes tagfai befizetéseit kizárólag magyar termőföld-, vízkészletek- és más természeti kincsek vásárlására fordítja, majd a tulajdonába került javakat bérbeadás útján hasznosítsa, hogy a bevételek fenntartható módon fedezetül szolgáljanak tagjai nyugdíjkifizetéseihez." (PDF).

A Jobbikon kívül csak  két független képviselő (Ivády Gábor, Molnár Oszkár )  támogatta.

+

A tervezet Szabadság és felelősség című fejezetet a halálbüntetés újbóli bevezetésével próbálta kiegészíteni Apáti István és Zakó László.

„Halálbüntetés kiszabásának kizárólag az emberölés bármely minősített esetének elkövetőjével szemben lehet helye." (PDF).

A kormánypártok padsoraiból egyedül Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz) szavazott igennel, de elbizonytalanodott Szávay István (Jobbik) is, lévén pártjával ellentétben tartózkodott. A végeredmény: 38 igen, 261 nem, 1 tartózkodás. 

+

Hosszabb indoklással kísért tőmondat volt Gaudi-Nagy Tamás, Kiss Sándor módosító indítványa.

„Az Alaptörvény hatálybalépéséhez ügydöntő országos népszavazás szükséges ." (PDF).

Az Országgyűlés kétharmados többsége úgy döntött: indokolatlan., (43 igen, 263 nem, 0 tartózkodás). 

+

Gaudi-Nagy Tamás indoklása szerint a történeti alkotmányunk „vívmányai" kifejezés önmagában történő használata alkalmas arra, hogy a történeti alkotmány rendelkezéseit különböző hatóságok és személyek különféleképpen értelmezzék, ezért a pontosítására van szükség. A történeti alkotmányt nem csak a vívmányai szerint, hanem önmagában, az ezeréves joganyag modern, jelen alkotmány-tervezet rendelkezéseivel összhangban és értékeivel együtt kell értelmezni. 

„Tiszteletben tartjuk és elismerjük történeti alkotmányunkat és annak vívmányait, és a Szent Koronát, amely megtestesíti a nemzet egységét és Magyarország szuverenitását. Tiszteletben tartjuk azt, hogy őseink szabad akaratukból a magyar nép hatalmát a Szent Koronára ruházták át, a magyar nép hatalma a Szent Koronában testesül meg. Mi, a magvar nemzet tagjai kijelentjük, hogy a magyar állam jogfolytonos a történetileg létezett magvar alkotmányos rendszerekkel. Megbecsüljük a történeti alkotmány törvényeiben és szokásaiban, különösen a Vérszerződésben, Szent István Intelmeiben és törvényeiben, az 1222 . évi Aranybullában, az 1848-évi áprilisi törvényekben kifejeződő jogokat, szabadságokat, elveket és törekvéseket..." (szöveges PDF).

A Jobbikon kívül egyetlen képviselő, Molnár Oszkár, (független) támogatta. 

+

Nyikos László  szerint  világviszonylatban is csak néhány országban működik a Költségvetési Tanácshoz hasonló szervezet. Megítélése szerint történeti alkotmányunktól idegen képződmény. A vétójogot nem három embernek, hanem az Országgyűlésnek kell gyakorolnia! (PDF).

Mindössze 41 támogató szavazatot sikerült összegyűjtenie. 

+

A határon túli magyar közösségek önrendelkezési törekvéseinek támogatását, és ennek megjelenítését szerette volna kiegészíteni Szávay István, Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula.

„Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére és önrendelkezésük kivívására irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal." (PDF).

A kormánypárok padsoraiból egyedül Pálffy István (KDNP) támogatta.

+

Bana Tibor, dr. Gyüre Csaba, Novák Előd szerint az országgyűlési képviselők mentelmi joga felett eljárt az idő, ma már csak visszaélésekre ad lehetőséget. Eltörlését javasolták. ( PDF).

A Jobbikon kívül egyetlen képviselő (Molnár Oszkár (független) nyomott „igen"-gombot.

+

Nyikos László, Varga Géza, Gaudi-Nagy Tamás, Magyar Zoltán, Gyüre Csaba, Balczó Zoltán, Z. Kárpát Dániel, Bödecs Barna indítványa hangsúlyozta: természeti erőforrásaink és azon belül a magyar termőföld megvédése nemzetünk fennmaradásának alapkérdése. A természeti erőforrások véges javak, nem szaporíthatóak, mással sem helyettesíthetőek, nélkülözhetetlenségük, különleges kockázatérzékenységük mind-mind arra int minket, hogy jogi helyzetükről az Alaptörvényben megnyugtatóan rendelkezzünk. Az élethez való jogból fakadóan az állam kötelezettsége az emberi élet és létfeltételeinek védelme. Így természeti erőforrásainké is, elmulaszthatatlan kőtelességünk ezt az alaptörvényben is rögzíteni.

„Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A termőföld és az ivóvízkészlet kizárólag magvar állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban, illetve magyar természetes személy tulajdonában lehet. " (PDF).

Az Országgyűlés  (44 igen, 262 nem, 0 tartózkodás) elvetette.

 +

A Magyar Nemzeti Bank nem lehet független a népszuverenitást kifejező választott népképviselettől állította Hegedűs Tamás indítványa.  

„A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. Az Országgyűlés a monetáris politika irányítását a Magyar Nemzeti Bank útján látja el. A Magyar Nemzeti Bank támogatja a Kormányt gazdaságpolitikájának megvalósításában." (PDF).

Esélye sem volt az elfogadásra (41 igen 264 nem, 1 tartózkodás).

+

Az elharapódzott politikusi álláshalmozás miatt vélte úgy Bana Tibor és Novák Előd, hogy szükséges az alaptörvényben szabályozni az összeférhetetlenség e pontjait.

„Az országgyűlési képviselő nem lehet főpolgármester, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke vagy tagja, helyi önkormányzati képviselő vagy kisebbségi önkormányzati képviselő." (PDF).

Esélye sem volt (41 igen. 263 nem, 0 tartózkodás), bár még Szili Katalin (független) is támogatta.

+

A nemzeti vagyon című fejezet próbálta kiegészíteni Gaudi-Nagy Tamás.

„Az 1988. január 1-je és a jelen Alaptörvény hatályba lépése között eltelt időszakban történt nemzeti vagyon elidegenítések jelen Alaptörvény rendelkezései és értelmezése szerinti jogszerűsége felülvizsgálatát haladéktalanul sarkalatos törvény írja elő. Jogszerűtlenség megállapítása esetén az elidegenítés semmis és az eredeti állapotot helyre kell állítani." (PDF).

Nem támogatta Tisztelt Ház (43 igen, 262 nem, 0 tartózkodás). Meglepetésre a KDP soraiból Pálffy István is igennel szavazott.

+

A népszavazás intézményét igyekezett pontosítva rögzíteni Gaudi-Nagy Tamás.

„Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott. Az országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület úján illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. A helyi népszavazás eredményes, ha az érvénesen szavazó választó polgárok több mint fele, de legalább az összes választó polgár  több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott." (PDF).

Könnyedén leszavaztatott, (43 igen, 263 nem, 0 tartózkodás).

+

Gaudi-Nagy Tamás, dr. Kiss Sándor szerint csak alaptörvényi rendelkezés biztosíthatja csak normatív módon az ország szuverenitását, függetlenségét.

„Nemzetközi kötelezettségvállalás nem lehet ellentétes az Alaptörvény rendelkezéseivel ." (PDF).

Igent mondott rá Salamon László (KDNP), Ivády Gábor és Szili Katalin (független), jelen voltak, de nem szavaztak a Fideszből (Hörcsik Richárd, Kőszegi Zoltán, Lasztovicza Jenő, Nagy István, Pesti Imre, Szatmáry Kristóf, Tóth Gábor) a zöld utat azonban ez sem fenyegette, (39 igen, 254 nem, 0 tartózkodás). 

+

Hegedűs Lorántné, Apáti István szerint a településeket megillető döntési szabadság korlátok közé szorítása méltatlanul csorbítaná a helyi közhatalom gyakorlását, azaz annak eldöntését milyen módon, milyen keretek között kívánja ellátni feladatait az önkormányzat. (PDF).

A pártok közül csak a Jobbik szavazott mellette, (39 igen, 264 nem, 0 tartózkodás).

+

Hegedűs Lorántné, Apáti István szerint az önkormányzati rendszerünk működésének legfőbb hiányossága, hogy míg az állam kötelező önkormányzati és államigazgatási feladatokat ad át a településeknek, addig ezeknek a feladatoknak az ellátásához egyre csökkenő mértékben járul hozzá.

„A helyi önkormányzat és az állam a közösségi célok elérése érdekében együttműködik. A helyi önkormányzat részére kötelez ő feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához az állam a költségvetési fedezetet biztosítja." (PDF).

A pártok közül csak a Jobbik szavazott mellette, (43 igen, 263 nem, 0 tartózkodás).

+

A rendszerváltás beteljesületlen ígérete volt az állambiztonsági iratok és adathordozók maradéktalan nyilvánosságra hozatala. Ezen hiányosságot pótolni szükséges vélte Apáti István, Staudt Gábor és Szávay István.

„Minden magyar állampolgárnak teljes körűen joga van megismerni az 1989. október 23-át megelőző időszak szocialista állambiztonsági szolgálatai által - az elnyomó rendszer fenntartása érdekében - folytatott titkos információgyűjtő tevékenység során, vagy azzal összefüggésben keletkezett összes adatot, dokumentumot, illetve az ilyen tevékenységgel érintett titkos közreműködők személyét." (PDF).

Két Fideszes képviselő (Horváth János, Czomba Sándor) ugyan tartózkodott, de ez nem sok vizet zavart, az indítványt könnyedén elutasította a Tisztelt Ház.

+

Gyüre Csaba, Gaudi-Nagy Tamás módosító indítványa kifejtette: a korlátozott, osztott és ellenőrzött hatalomgyakorlás egyik meghatározó intézménye az utólagos normakontroll, mely az Alkotmánybíróság legáltalánosabb, közvetlenül az Alaptörvényből következő hatásköre. Abban az esetben ha valaki úgy látja, legyen az akár egyszerű magyar állampolgár, hogy az adott jogszabály ellentétes az Alaptörvényben foglalt norma szabályokkal, vagy a szellemiségével akkor az Alkotmánybíróságnál kérhesse az adott jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát. (PDF).

Nem számíthatott tárt karokra, és el is bukott, (42 igen, 263 nem, 0 tartózkodás).

+

Staudt Gábor és Szilágyi György szerint, a rendszerváltás utáni Magyarország demokratikus hagyományaihoz igazodóan, szükséges a szocialista korszak személyzeti politikájával történő elvi szakításról a lehető legmagasabb jogalkotási szinten rendelkezni.

„Nem viselhet közhivatalt, nem lehet állami illetve önkormányzati többségi vagy résztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy ezen gazdasági társaság ellenőrző szervének tagja az, aki az 1949. augusztus 20-át követő és az 1990. május 2-át megelőző időszakban állami vezető, az egykori állampárt vezető tisztségviselője, vagy bármely erőszakszervezet vezető beosztású tisztje, illetve Szigorúan Titkos (SZT) állományú tisztje volt." (PDF).

A Jobbikon kívül mindössze egy független képviselő (Ivády Gábor) támogatta.

+

Novák Előd, Gaudi-Nagy Tamás szerint az elherdált, áron alul értékesített nemzeti vagyontömegek visszaszerzése, megőrzése kötelező.

„A nemzeti vagyon egyes elemei - 1988 . január 1. napja illetve jelen Alaptörvény hatályba lépése közötti időszakban történt - elidegenítésének jelen Alaptörvény rendelkezései és értelmezése szerinti jogszerűségi felülvizsgálatát sarkalatos törvény írja elő. Jogszerűtlenség esetén az elidegenítésre vonatkozó megállapodás vagy nyilatkozat semmis és az eredeti állapotot helyre kell állítani." (PDF).

Nem fenyegette az elfogadás „veszélye", (44 igen, 267 nem, 4 tartózkodás.) Meglepetésre a kormánypárti padsorokban Latorcai János, Pálffy István , Rubovszky György (KDNP) és Riz Levente (Fidesz) tartózkodott.

+

Az állambiztonsági iratok és adathordozók maradéktalan nyilvánosságra hozatalát szorgalmazta Staudt Gábor.

„Minden magyar állampolgárnak joga van megismerni az 1989. október 23-át megelőző időszak szocialista állambiztonsági szolgálatai által - az elnyomó rendszer fenntartása érdekében - folytatott titkos információgyűjtő tevékenység során keletkezett adatokat, dokumentumokat ." (PDF)

 

Meglepetésre 9 kereszténydemokrata képviselő is tartózkodott (Hoffman Pál, Hoffmann Rózsa, Lanczendorfer Erzsébet, Latorcai János, Michl József , Pálffy István, Puskás Tivadar, Soltész Miklós, Varga László ) ez azonban nem gátolta meg az indítvány elutasítását, (44 igen, 253 nem, 9 tartózkodás).

+

Dúró Dóra és Szilágyi György szerint a rendszerváltás utáni Magyarország demokratikus hagyományaihoz igazodóan szükséges a szocialista korszak személyzeti politikájával történő elvi szakításról a lehető legmagasabb jogalkotási szinten rendelkezni.

„Nem viselhet közhivatalt, nem lehet állami illetve önkormányzati többségi vagy résztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy ezen gazdasági társaság ellenőrző szervének tagja az, aki az 1949. augusztus 20-át követő és az 1990. május 2-át megelőző időszakban állami vezető, az egykori állampárt vezető tisztségviselőse, vagy bármely erőszakszervezet vezető beosztású tisztje, illetve Szigorúan Titkos (SZT) állományú tisztje volt." (PDF).

Szolid szavazás nyomán bukott el az indítvány (43 igen, 259 nem, 4 tartózkodás.) Nem okozott katarzist, hogy a Jobbik soraiban Gyöngyösi Márton, Kiss Sándor, Novák Előd, Volner János ezúttal nem szavazott, és az sem, hogy a KDNP-ből Lanczendorfer Erzsébet, Latorcai János, Pálffy István és Varga László tartózkodott.

+

Novák Előd, Gyüre Csaba az összeférhetetlenség kimondásáról.  Szerintük „a törvény előtt mindenki egyenlő." kivéve az országgyűlési képviselőt. (PDF).

Esélye sem volt.

Bartha Szabó József