Az Országgyűlés kedden este lefolytatta a digitális átállást ellenőrző új eseti bizottság felállásáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatok általános vitáját. Cser-Palkovics András (Fidesz) és Pálffy István (KDNP) is a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság mihamarabbi felállását sürgette a határozati javaslat általános vitájában. A leendő kormánytöbbséghez tartozó képviselők szerint erre azért van szükség, mert a digitális átállás folyamata nem kellően előrehaladott, holott az analóg műsorszórásnak két éven belül meg kell szűnnie.
   
Az Országgyűlés ezután folytatta a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosításának általános vitáját. A 13 fideszes képviselő által benyújtott javaslat csökkentené a képviselő-testületek létszámát, valamint több ponton változtatna a jelöltállítás és a mandátumkiosztás szabályain. A fideszes Kovács Zoltán, a javaslat benyújtóinak egyike hozzászólásában arról beszélt, hogy bár többen a képviselő-testületek sokszínűségét féltik a javaslattól, ma is vannak mindössze két párt képviselőiből álló önkormányzatok.
 
A fővárosi kerületek hatáskörébe utalná az emlékművek állításának és lebontásának jogát a fideszes Pokorni Zoltán és Szabó Erika által jegyzett, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvénymódosítás, amelynek általános vitáját kedden folytatta le az Országgyűlés. Expozéjában Pokorni Zoltán elmondta: az önkormányzatok hatásköreiről szóló jogszabály alapján amíg az ország 3179 önkormányzata szabadon dönthet arról, milyen szobrot, emlékművet kíván felállítani közterületein, addig a 23 fővárosi kerület nem teheti meg ezt. Vejkey Imre (KDNP) a vitában emlékeztetett: az alkotmány rögzíti a helyi önkormányzatok alapjogainak egyenlőségét, ez indokolja a javaslat elfogadását.

Az Országgyűlés kedden lefolytatta  a parlamenti képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját.

Répássy Róbert szerint ha a parlament új országgyűlési választási törvényt akar alkotni, akkor azt még a jelenlegi ciklus első felében kellene megtenni. A Fidesz politikusa a parlamenti képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat expozéjában kifejtette: indítványuk értelmében az alkotmányügyi bizottság létrehozna egy választójogi reformot előkészítő, paritásos albizottságot, vagyis amelybe összességében ugyanannyi képviselőt delegálnának az ellenzéki frakciók, mint a kormánypártiak. Ennek az albizottságnak 2011. június 30-áig kellene elkészítenie törvénytervezetét az országgyűlési képviselők választásának új szabályairól, ezután pedig az alkotmányügyi bizottságnak egy széleskörű társadalmi vita után, 2011. december 31-éig kellene a Ház elé terjesztenie a javaslatot. Megjegyezte, hogy a kisebb Országgyűléshez szükséges fideszes választójogi törvénytervezet tárgyalási alapul szolgálna az albizottságnak. A múlt héten elfogadott alkotmánymódosítás a parlament létszámát legfeljebb kétszáz főben határozza meg, és rögzíti, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható.

Salamon László elmondta, támogatják az országgyűlési határozati javaslatot. A kisebb parlament és nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletéről szólva kiemelte: ez alkotmányos kötelezettség, s e téren az alkotmányos mulasztás a legrégebbi keletűek közé tartozik. Helyénvalónak tartotta, hogy a Fidesz-KDNP nem mond le arról, hogy e kérdésekben a kétharmadot is meghaladó konszenzust lehessen kialakítani.

Az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a köztisztviselők munkaviszonyát, akiknek új neve kormánytisztviselő lesz - foglalta össze a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot Répássy Róbert. Elmondta azt is: a tervezet hatályba lépésével a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá, a vezetők megbízása vezetői munkakörré alakul át. A törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a kormányhivatalokra és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira terjed majd ki; nem érinti az autonóm államigazgatási szerveket és helyi önkormányzatokat.

Nem a kormányt, hanem a közjót fogják szolgálni a leendő kormánytisztviselők, pártsemlegesen, demokratikusan, hatékonyan és költségtakarékosan - mondta Rétvári Bence, a KDNP vezérszónoka.  Kifejtette: a kinevezések nem határozott, hanem határozatlan idejűek lesznek, és teljes munkaidőre szólnak.
   
Az egyes közigazgatási vezetők kinevezésébe a közigazgatási államtitkárnak lesz elsődleges beleszólása, ő felügyel arra, hogy szakmai alapú kinevezések történjenek. Kitért arra is, hogy a pályakezdőknél a belépéshez a nyelvtudás előírt követelmény lesz a következő évtől. Utalt arra, hogy az egyes tanácsadói jogkörökhöz jogi szakvizsgát és öt, illetve tízéves gyakorlati időt vár majd el a javaslat, a gyermeknevelés idejére pedig a védettség fennáll ezentúl is.
   
Szólt arról is, hogy egyeztetésre a köztisztviselői érdekegyeztető tanácsot nevesíti a jogszabály. A kormány számára is fontos, hogy véleményüket mindenben meghallgassák. Jelezte: az átalakításoknak lesz folytatása, a köztisztviselői életpályára, a minőségi munkavégzésre átfogó változtatásokat terveznek.

A rendszerváltást követő hatodik parlament egyben alkotmányozó nemzetgyűlés, rendszert alakító parlament is – közölte Orbán Viktor a kormányprogramról szóló parlamenti vita nyitó beszédében. Leszögezte: az új társadalmi szerződés nemcsak lehetőség az alkotmányozásra, hanem az emberek utasítása is arra, hogy a parlament alkossa meg az új alkotmányt.

Összegzése szerint a társadalmi szerződés hiánya oda vezetett, hogy az elmúlt nyolc év során a kormányzati hatalom felfogása és gyakorlása teljesen eltorzult, szembefordult az emberekkel. A leendő kormányfő hosszan bírálta az elmúlt nyolc évet, amikor szerinte a választott vezetők kisajátították a nép által rájuk ruházott hatalmat, a saját magánérdekeiket képviselték. Ez nyilvánult meg az elmúlt nyolc hírhedtté vált momentumaiban: őszödi beszéd, a költségvetési adatokkal való trükközés, 2006. október 23-i rendőri brutalitás.

Orbán Viktor szerint 2010 áprilisában véget ért az átmenet küzdelmekkel, megosztottsággal, válságokkal teli húszéves korszaka és új társadalmi szerződés született. A leendő miniszterelnök a Nemzeti Együttműködés Programja című dokumentumot ismertetve kiemelte: 2010 április 25-én a választók elsöprő erővel megdöntötték az átmeneti korszak rendszerét, és egyben lerakták a nemzeti együttműködés alapjait.

Orbán Viktor szerint Magyarországnak új irányba kell elindulnia, a kormányprogram ennek az új rendszernek az iránytűje. A kormányprogram a közös célokról, nem az eszközökről szól, hozzátéve: a politikai irányt rögzíti a dokumentum, ebből következnek majd a döntések, intézkedések, tervek,  azaz a közös munka.

Orbán Viktor szerint a kormányzásnak vissza kell fordulnia az emberek és a mindennapi élet felé, a láthatatlan paktumok, láthatatlan kezek és láthatatlan pénzek ideje lejárt. A magyarok látható döntést hoztak, ezért jogosan várnak el jól látható politikát, látható szerződéseket, látható pénzeket, látható törvényeket és látható, számon kérhető felelősséget. A régi paktumok arra épültek, hogy az egyik fél jobban jár, a másik rosszabbul: ez a felfogás oda vezetett, hogy a rendszerváltásnak is nyertesei és vesztesei lettek. Másfajta egyezségekre, másfajta együttműködésre kell építeni a jövőt szerinte. Ezzel kapcsolatban bírálta a neoliberális felfogást, amely harctérré változtatta az élet minden területét, ezért bukott meg Európa szerte.

A leendő miniszterelnök a kormányprogram vitájában azt mondta: ahhoz, hogy az öt nemzeti ügyet, a gazdaság talpra állítását, a rend megteremtését, az egészségügy megmentését, a szociális biztonság és a demokratikus normák helyreállítását sikerre vigyék, szemléletváltásra lesz szükség.

Orbán Viktor szerint az állami bürokráciát minimálisra kell csökkenteni, mert az ország ma hivatalos papírokból termeli a legtöbbet. Úgy véli: együtt kell működnie a gazdaságnak és a politikának a bürokrácia felszámolásában úgy, hogy a politika vállalja, meghozza a határozott intézkedéseket a bürokrácia radikális csökkentésére, az adózás egyszerűsítésére, ennek fejében pedig a gazdasági elit vállalja, hogy az állami szférából felszabaduló munkaerő számára munkahelyeket teremt, és komoly részt vállal átképzésében.

Az új korszak első kormányának kötelezettségei is vannak – közölte Orbán Viktor. Elsőként azt emelte ki, hogy a kabinetnek meg kell valósítani a választási programját, amelynek középpontjában a munka, az otthon, a család, az egészség, a rend, mint alapértékek állnak. Az új kormány második kötelezettsége, hogy megalkuvás nélkül, határozottan hajtsa végre az új társadalmi szerződést, építse fel a nemzeti együttműködés rendszerét. A harmadikról leszögezte: az új kormánynak meg kell védeni ezt az új rendszert és a nemzeti egységet.
Orbán Viktor szerint azokat, akik azt mondják a fiataloknak, el lehet menni az országból, arra kell ösztönözni, hogy inkább ők menjenek el. Az, hogy a fiatalok elvándorlása az elmúlt nyolc évben általános gyakorlattá vált, önmagában történelmi kudarca a magyar politikának. A leendő kormányfő beszélt arról is, több megbecsülést kell kapniuk a nőknek.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a Nemzeti Együttműködés Programja alkalmas arra, hogy egy lélekben és lélekszámban bővülő Magyarország alapja legyen. Rétvári Bence, a párt vezérszónoka kiemelte: a dokumentum a társadalmat belülről építő program, ki meri mondani, azt az alaptételt, hogy az államnak a közérdeket kell szolgálnia. Kiemelte: a program nem paternalista, hanem a cselekvő emberek közösségére épít és véget vet a kordondemokráciának is, újra biztosítja az emberek szabadságjogait és újra közös élménnyé teszi a nemzeti ünnepeket.

A parlamenti többség nem cél, hanem eszköz. Rétvári Bence szerint az a cél, hogy az állam polgárai ne egymás kárára boldoguljanak, hogy az állam sikere úgy valósuljon meg, hogy közben minden polgára gyarapszik. Kiemelte: a nemzeti ügyek kormánya nem kiigazításra készül, hanem új alapok lerakására minden téren. A program az elmúlt évek sehova nem vezető világnézeti semlegességével szemben értékeket mutat fel.

Szólt arról is, hogy az állam és egyház egymás partnerei, az államnak az eddigi korlátozó szerep helyet együttműködést kell kínálnia. A kormány programja szerinte kinyújtott kéz az egyházak felé is. Utalva arra, hogy a KDNP a családok pártja, kiemelte: a kormányprogram számos intézkedést tartalmaz a családok védelme érdekében is.

Felidézte, hogy a KDNP 1993-ban hozta létre a Hazai termék – Hazai munkahely Alapítványt, hogy védjeggyel segítse a jó minőségű magyar termékeket. A programban megjelenő kiváló termék embléma, valamint kiváló termék – kiváló vállalkozás védjegy ugyanezt a célt követi, de erősebb állami háttérrel. Ahogy az állampolgársági törvény módosítása is a jövőben a nemzet részének tekinti a határon túli magyarokat, úgy a gazdasági program is Kárpát-medencei gazdasági térben gondolkozik.

A programban az egészségügy területén a szolidaritás kereszténydemokrata elve érvényesül az egységes nemzeti kockázatközösség fenntartásában, a vidéki kis patikák megvédésében is. A lakóhely szerinti esélyegyenlőséget garantálja annak a biztosítása, hogy az ország minden részébe kiérjen a mentőautó 15 perc alatt. A program a szociális támogatásokat nem az államhoz, hanem a rászorulóhoz közel kívánja nyújtani, munka- és foglalkoztatás-központú ellátást valósítana meg a jelenlegi segélyközpontúság helyett.

Arról, hogy a szöveggel szemben felhozott első kritikák azt vetették a Fidesz–KDNP szemére, hogy a kormány- és választási program nagy átfedésben van egymással, azt mondta: ez nem véletlen. A kifordult közállapotok példája, hogy már az is zavart kelt, ha egy párt ugyanazt mondja ma reggel, mint tegnap este. Rétvári Bence az elmúlt napokban benyújtott jelentős számú fideszes és KDNP-s indítványról elmondta: ezeknek a javaslatoknak a nagy része nem csak nyolc-, de sokszor húszéves adóssága a törvényhozásnak. Ezt a kormányprogramot az teszi hitelessé, hogy a benne foglalt feladatokat már elfogadása előtt elkezdte végrehajtani a parlamenti többség.

A magyar politikában új korszaknak kell következnie – mondta a kormányprogram parlamenti vitájában a Fidesz vezérszónoka. Navracsics Tibor szerint a 2010-es választás alapozó választás volt, amely leginkább az 1990-eshez hasonlítható. A politikus hangsúlyozta, hogy a kampány során nyílt kártyákkal játszottak és kétharmados felhatalmazást kaptak. Navracsics Tibor kijelentette: húsz év után ismét megnyílik a lehetőség, hogy szakítsanak mindennel, ami rossz volt és ismét megnyithatják a bővülés, a szabadság és a jólét fejezetét. A vezérszónok leszögezte, hogy négy éve megszorítócsomag megszorítócsomagot ért, (...) hazugság hazugság után következett be és az őszödi beszéd emblematikus, de nem páratlan eseménye volt ennek a hazugságáradatnak.
   
Elmondta, hogy a politikusok csak akkor tudják visszaszerezni hitelességüket a választók előtt, ha betartják vállalásaikat és minél hamarabb megvalósítják ismertté tett elképzeléseiket. Ezért volt szükség arra, hogy az elsők között terjesszék be a választójogi illetve az önkormányzati választási törvényeket, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben fele annyi képviselő legyen az Országgyűlésben és az önkormányzatokban. Ugyanezért kellett visszahelyezzük a jogaiba a politikai felelősség kifejezését, hogy 2006. augusztus 20-a és október 23-a áldozatainak kárpótlása nem egyszerű emberbaráti gesztus, hanem jelentős lépés a politika hitelessé tétele felé. Mint mondta, jelezni kell a választóknak, ha egy kormány hibázik vagy bűncselekményt követ el saját polgárai ellen, akkor bűnhődnie kell. Megjegyezte, hogy a politikai felelősség újbóli meghatározását tartalmazza a kettős állampolgárságról szóló javaslat is. A kirekesztő politizálásnak a nemzeti együttműködés rendszerében vége, a jövőben sem etnikai, sem szociális, sem területi alapon nem lehet többé senkit kirekeszteni a magyar nemzet közösségéből.