West Balkán szórakozóhelyen bekövetkezett katasztrófára reagáló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés hétfőről keddre virradó munkája. A képviselők ezt követően befejezték az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló részletes vitát is. Tállai András államtitkár előterjesztésévvel három ponton módosítaná a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt. Ismertetése szerint most lehetőség van arra, hogy a tűzvédelmi hatóságokat kijátsszák, ezért a javaslattal kötelezővé tennék a kereskedelmi tevékenység bejelentését, ha kapacitásnövekedés történik. Ekkor a tűzvédelmi hatóságok értesülhetnek erről, és előzetesen megvizsgálhatják, hogy folytatható-e a tevékenység. Egy másik ponton a tűzvédelmi bírság behajthatóságát garantálnák, egy harmadikban pedig az épített környezet átalakításával kapcsolatban szabnák meg az építésügyi dokumentumok tartalmát.

Átvilágíthatja az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők megtakarításait a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), ha az Országgyűlés elfogadja a nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvénymódosítást - ismertette előterjesztését Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott hétfőn késő este a parlamentben. Selmeczi Gabriella vezérszónoki felszólalásában kiemelte: javaslata alapján a KEHI feladata mindenekelőtt az átadás-átvétel ellenőrzésére terjedne ki, vagyis arra, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba visszatérő vagyon valójában annyi-e, amennyi. A KEHI emellett visszamenőlegesen is vizsgálhatná, hogy a magánnyugdíjpénztárak miként fektették be korábbi tagságuk vagyonát, illetve milyen kiadásokra fordították a működési költség címén felvett milliárdokat.

A jövőben az országgyűlési képviselők választanák a monetáris tanács Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökén és alelnökén kívüli tagjait - mondta Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár hétfőn, a kormány jegybankról szóló törvénymódosító javaslatának általános parlamenti vitájában. Cséfalvay Zoltán expozéjában hangsúlyozta: a változtatással nem sérül az MNB legfőbb döntéshozó testületének függetlensége, vagyis a kormány ezentúl sem tud sem közvetlen, sem közvetett eszközökkel nyomást gyakorolni a jegybankra. Az államtitkár megjegyezte, hogy a tervezett módosítás ellen az Európai Központi Bank sem emelt érdemi kifogást.

Megszakította a parlament ülését és rendkívüli házbizottsági tanácskozást hívott össze az Országgyűlés levezető elnöki posztját hétfő késő délután átvevő Ujhelyi István, amiért Vona Gábor, a Jobbik elnöke a betiltott Magyar Gárda mellényében tartózkodott az ülésteremben. Az elnöklő szocialista Ujhelyi István közölte: azért rendelte el a Házbizottság ülését, mert meglátása szerint az ülésteremben jogsértés zajlik. A testület ülése után Ujhelyi István az MTI-nek elmondta: a Jobbik elnöke azzal védekezett, hogy szerinte nem nyilvános rendezvény az Országgyűlés plenáris ülése, ezért nem történhetett jogsértés.

Orbán Viktor miniszterelnök egy szocialista képviselői kérdésre úgy válaszolt: azokat az egykori kormánypárt képviselőit is nyugodtan kell végighallgatni, akik az elmúlt években a hatalommal való nyers visszaéléssel tüntették ki magukat, és most bennünket emlékeztetnek a törvényességre. Egy másik MSZP-s képviselőnek azt javasolta, hogy vegyenek részt az alkotmányozásban, hogy a kezük nyoma ott legyen a jövőn. A szocialista Bárándy Gergely azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy az alkotmány koncepciójával kapcsolatban mi a véleménye? Orbán Viktor úgy válaszolt, egyetért azzal, hogy az alkotmány előkészítése nem a kormány, hanem a Parlament feladata, de ez nem zárja ki, hogy szakértőket kérjen fel. Álláspontját megtudhatja az MSZP, ha részt vesz az alkotmányozási folyamatban, mivel képviselőként a miniszterelnök részt fog venni a vitában.

Gulyás Gergely a 2006-os eseményeket felidézve kiemelte, hogy a rendőrök a rendszerváltás követően még soha nem tapasztalt brutalitással léptek fel a védtelen polgárokkal szemben. A véleménynyilvánítás alapjogát gyakorló polgárok tömegesen váltak a rendőri fellépés áldozatává. A 2006.őszi rendőri brutalitás mértéke és következmények nélkülisége alkalmas volt, hogy a jogállamba vetett bizalom alapjaiban rendüljön meg. A kártérítések kifizetése nem csak az áldozatok érdeke, az államnak jogi és erkölcsi kötelessége volt jóvátenni, amit lehetséges. Azt kérdezte, milyen eredményekről tud beszámolni a kártalanítások ügyében, milyen arányban sikerült megegyezni a károsultakkal, helyreállt az állam becsülete? Kontrát Károly belügyi államtitkár úgy fogalmazott: reméli a kártérítések kifizetésével hozzájárultak, hogy helyreálljon az állam becsülete. Hozzátette: ami 2006 őszén történt, a köztársaság legnagyobb szégyene volt. A kárt megtérítették, de a szenvedésekért a szocialista pártnak kell elnézést kérni. Elmondta, hogy 2010 december 31-ével az új kártérítési igények befogadása lezárult, ezután 131 károsultnak több mint 245 millió forintot fizettek ki, s csak három igénylést kellett elutasítani, mert nem tartoztak a törvényi hatály alá.

 +

Stabilizáltuk az ország helyzetét, április végéig egy új alkotmányt fogunk elfogadni, 2011 végéig megalkotjuk a szükséges kétharmados törvényeket, hogy az alkotmányos rendszer meg tudjon újulni, és közben a nagy szektorok újjászervezését is elkezdjük - mondta el Orbán Viktor viszontválaszában. Az ellenzéki hozzászólalók arra hivatkoztak, hogy nem látják pontosan mi történt eddig az országban, ezért Orbán Viktor viszontválaszában felsorolta, hogy 2010. december 23. és 2011. február 15-e között milyen intézkedéseket hozott a kabinet. Megemlítette többek között, hogy a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők döntésük alapján elmehetnek nyugdíjba, a kormány átalakította a magánnyugdíj rendszerét, és újraépíti a közbizalma az állami nyugdíjrendszer iránt.

Vona Gábor megjegyzései kapcsán Orbán Viktor arra emlékeztetett, Ózdon valóban volt egy nemzeti konzultáció, melynek eredményeit a nyári törvénymódosítások idején hozott új jogszabályokba bele is építették. Nem lehet azt mondani, hogy ugyanolyan közbiztonságban lenne hazánkban, mint 9 hónapja - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki külön kiemelte azt is, hogy március 6-án 1960 tiszthelyettes teszi majd le az esküt. Problémásnak nevezte az adósságcsapdából kilábalás lehetőségének elvetését is, mint mondta, valóban sokaknak nem fog sikerülni, ugyanakkor ő az átütemezés ellen van!

Orbán Viktor, Vona Gábor cigányügyről tett kijelentéséről kifejtette: az európai kultúrkörben felesleges élet még nem született, felesleges és indokolatlan élet nincsen. Erről a filozófiai alapról mi kereszténydemokraták nem fogunk elmozdulni.

Az LMP kritikája kapcsán Orbán elmondta, hogy 250 milliárdos stabilitási alapot hoznak létre az európai válságos helyzet miatt, kénytelen vagyunk ezt létrehozni, hogy az ország biztonságban érezhesse magát.

Az eszközkezelő felállítását hiányoló véleményekkel kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: mindent megtettek azért, hogy a legközvetlenebb veszélyben lévők feje fölött fedél maradjon, de ez hosszú távon nem megoldás. Hozzátette, keresik a megoldást, de leszögezte, hogy a kormány nem fogja kiváltani a bankokat a kötelezettségük alól. A bankoknak vállalniuk kell az anyagi felelősséget, ennek érdekében pedig tárgyalni kell még.

Mesterházy Attila hozzászólására reagálva a miniszterelnök kijelentette, a személyes sértésekről nem vesz tudomást. Emlékeztetett arra, hogy a szocialisták nyolc éve alatt 27 százalékkal nőtt az államadósság. Hozzátette: itt ülnek büntetlenül, „nem kéne hálát adniuk a Jóistennek?” A frakcióvezetőhöz fordulva arra kérdezett rá, hogy nem akkor kellett volna-e vitézkednie, amikor államtitkárként a kormányban ült? Orbán újra megerősítette, hogy elutasítják a megszorítások politikáját. Nem érti, a szocialisták „miért akarnak újabb és újabb bőrt lehúzni a szegényekről.” Végezetül azt kérte a képviselőktől: „bár ellenfelek voltunk és leszünk, támogassák Magyarország megújítását”.

 +

A KDNP frakcióvezetője szerint a kormánypártoknak rendezett világot kell teremteniük, mert kaotikus világot örököltek, emellett gazdasági szabadságharcot kell folytatniuk, valamint képviselniük kell az igazságot és a szabadságot is, amiről Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt hétfői napirend előtti felszólalásában.

Harrach Péter reagálásában a médiatörvénnyel kapcsolatban leszögezte: nem a médiatörvénnyel van probléma, hanem annak hatásával. A KDNP frakcióvezetője szerint ugyanis azok a hazai politikai erők, akik nem tudták feldolgozni a vereségüket és hiányolják a médiakáoszt, azok minden eszközzel, ha kell nemzetellenes törekvéseikkel is fellépnek a rendezett médiavilággal szemben, pedig ez nem szól másról, mint a gyermekek védelméről és a magyar kultúra támogatásáról. A kormánypárti politikus szerint a médiatörvény körüli viták súlyát, a vita magyar gerjesztőinek kell viselniük.
   
Harrach Péter leszögezte: cél, hogy mindenki kapjon esélyt és aki tud, az dolgozzon, illetve aki tud, az kapjon munkát, ha kell akkor akár közmunkát is.
   
A West Balkánban történt tragédiával kapcsolatos kormányzati intézkedések Harrach Péter szerint nem csak rendészeti, hanem gyermekvédelmi kérdések is. Hiszen nem csak az a fontos, hogy mekkora helyen mennyien hallgatnak valamit, hanem az is, hogy mit hallgatnak.
   
Harrach Péter  Mesterházy Attilát a kártevők frakcióvezetőjének  titulálta, a szocialista képviselőcsoport vezetőjének szavaira azzal reagált: az első Orbán-kormány tagjaként leszögezi, hogy a mostani kormány folytatja a nemzetépítő munkát.

Lázár János hozzászólása elején a Fidesz valamennyi képviselője nevében a leghatározottabban visszautasította tartalmában és stílusában azt megjegyzést, amelyet Vona Gábor (Jobbik) fogalmazott meg, és amelyben a hazaáruló kitétel szerepelt.

Mint fogalmazott: az elmúlt nyolc évben olyan rendszer volt, hogy az dolgozott, aki akart, aki nem akart annak nem kellett dolgozni, mert nyakló nélkül szedték fel a szociális segélyt, (...) éltek vissza a rokkantnyugdíjazás lehetőségével. Tudomásul kell venni, hogy mindenkinek dolgoznia kell, ez nem akarás kérdése, ez a társadalom elvárása.

Kijelentette: ragaszkodnak ahhoz, hogy az előző kormány tisztségviselőit, akik szétlopták ezt az országot, felelősségre vonják, ragaszkodunk ahhoz, hogy legyen valódi elszámoltatás.

A Fidesz frakcióvezetője azt kérte a kormánytól hétfőn a parlamentben, hogy 2011-ben mutasson lehetőséget a húszas, harmincas éveiben járó generáció számára, hogy érdemes ebben az országban maradni, egzisztenciát, családot alapítani. Lázár János a kormányfő beszédére reagálva kiemelte: ez a generáció csalódott leginkább az elmúlt nyolc évben, "a mi felelősségünk, hogy végre esélyt adjunk nekik".
   
Mint mondta, az elmúlt nyolc évben a magyar egészségügyet és oktatási rendszert szétverték. Egy rossz rendszerből, egy totális káoszból végre egy jó rendszert kell szervezni. Azt kérte, hogy a kormány minél hamarabb tegye az Országgyűlés asztalára vonatkozó javaslatait.

– December 23. óta 68 kormányrendeletet, 32 kormányhatározatot, 72 miniszteri rendeletet alkottunk, és 13 törvényjavaslatot nyújtottunk be – közölte Orbán Viktor hétfői parlamenti szezonkezdő beszédében.

– Bemutattuk a magyar elnökségi programot az Európai Parlamentben, amelyet minden frakció elfogadott – mondta a miniszterelnök. A médiatörvény ürügyén támadást intéztek a magyarok ellen, a magyaroknak kijáró tiszteletet és önbecsülését megsértették, a kormány ezt a támadást visszaverte – tette hozzá. „Vége annak a korszaknak, amikor Magyarország eljátszotta a nemzetközi megbecsülését, a mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, mint azt elődeinkkel tették".

A West-Balkán-tragédia kapcsán részvétét fejezte ki az elhunyt három lány hozzátartozóinak, jelezve, azóta újraszabályozták a szórakozóhelyek működését, hogy ilyen esetek többé ne fordulhassanak elő, s ezért köszönetet mondott Pintér Sándor belügyminiszternek.

– Energiapolitikánk eredménye az energiafüggés felszámolásába tett lépés – fogalmazott Orbán Viktor. Rámutatott: a kormány megállapodott Horvátországgal és Szlovákiával a gázvezetékek összekapcsolásában, így a kelet felől érkező gázforrást kiegészítheti hamarosan az északi és az észak-afrikai lelőhely elérése.

Orbán kijelentette: számos olyan problémát oldottak meg, amely az előző nyolc év kormányaitól vagy húsz év halogatás után örököltek. Köszönetet mondott, hogy a magyar adófizetők 90 százaléka az állami nyugdíjrendszert választotta, amelynek fenntarthatóságát a kormány garantálja. Hangsúlyozta a nyugdíjreform eredményét: negyven év munka után a nők életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. Az elért eredmények között Orbán Viktor beszélt a gyes és az adózási rendszer megváltoztatásáról, a kormányablakok létrehozásáról, az Audi több ezer munkahelyet teremtő beruházásának kiemeltté nyilvánításáról.

A miniszterelnök közölte: az arányos adórendszer bevezetésével Magyarország történetének legalacsonyabb adókulcsát hozták létre. Orbán emlékeztetett, hogy ennek révén a kormány garantálta, hogy senki sem járhat rosszabbul. Ennek érdekében a költségvetési intézményeknél pótlékot adtak a munkavállalóknak, mint ahogy az állami tulajdonú cégeknél is. Gondoskodtak a családokról a családi adókedvezmény bevezetésével, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött bérmegállapodással. Orbán ezzel kapcsolatban kiemelte, a megállapított bérminimumot a magáncégeknél is alkalmazni kell. Ennek ellenére több esetben is bércsökkenést tapasztaltak, amit nem fogadnak el, a kormány lépéseket tesz a megoldásra.

Orbán elmondta: könnyű lenne most milliárdokat fordítani munkahelyteremtésre, csakhogy idén 2429 milliárd forintot kell adósság-visszatörlesztésre fordítanunk. Akitől nyolc éven át kértek, azoktól nem kérhetünk többet.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a ma kezdődő ülésszak célja az ország átszervezése, az új alkotmány megalkotása. Orbán Viktor azt mondta, a különleges idők különleges eszközöket igényelnek, ezért merül fel szerinte jogos igény arra, hogy az alaptörvénybe foglalják például az államadósság korlátjainak megállapítását, a nemzeti vagyon védelmét vagy a biológiai sokszínűség fenntartását. Az alkotmányozás a magyar gazdaság talpraállításának nélkülözhetetlen része, az új magyar alaptörvény az ország alapvető gazdasági érdeke.

A kormányfő azt is mondta: a magyar gazdaság érdekeinek védelmére alkotmányos garanciákra van szükség, hogy a gazdaságot ne lehessen még egyszer úgy tönkre tenni, ahogy az elmúlt években megtörtént. A korábban felvett hitelek miatt idén 2.429 milliárd, jövőre 2.302 milliárd, azután 3.046 milliárd, 2014-ben pedig 2.404 milliárd forint adósságszolgálatot kell teljesítenünk az árfolyamok mostani állása szerint.

Minden támogatást meg kell adnunk, ahhoz, hogy az Új Széchenyi-tervbe minél többen bekapcsolódjanak – tette hozzá. Elérendő célként ismét kijelentette, mindenkinek dolgoznia kell, aki képes és akar dolgozni.

A parlament tavaszi ülésszakának célja Magyarország megújulása - mondta napirend előtt az Országgyűlésben Orbán Viktor, hangsúlyozva: az őszi ülésszakra már úgy kell ráfordulni, hogy a megújulás folyamata a célegyenesben legyen. A miniszterelnök felkérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozza ki az ország újjászervezésének programját, amelynek célja, hogy minden munkaképes embernek legyen munkája és tudjon megélni belőle. Ezt a programot a kormány március 15. előtt benyújtja az Országgyűlésnek.

A főpolgármesterré választott Tarlós István országgyűlési képviselői helyét elfoglaló fideszes Szalay Péter mandátumigazolásával és eskütételével kezdődött meg hétfőn a parlament tavaszi ülésszakának első ülésnapja hétfőn koradélután.