Az Országgyűlés lefolytatta a felnőttképzéshez kapcsolódó egyes törvénymódosítások részletes vitáját, a digitális írástudatlanság csökkentéséről szóló javaslatról jövő hétfőn dönt a Ház. Egyetlen képviselő sem szólalt fel a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában, így a Ház a holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tévő előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokról a következő ülésén dönt. Nem volt hozzászólás a szövetkezetekről szóló törvénymódosítás általános vitájában sem, a módosító indítványokról ugyancsak a következő ülésen dönt az Országgyűlés.

Lefolytatta az MSZP-s, fideszes és KDNP-s képviselők által jegyzett Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumáról, valamint a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó jogalkotási folyamatról szóló határozati javaslatok, és a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosítását kezdeményező előterjesztés részletes vitáját az Országgyűlés. A kampányfinanszírozás átláthatóvá tételéről és a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényjavaslatok részletes vitáiban nem volt hozzászóló.

Rétvári Bence, a KDNP képviselője az ifjúsági törvény vitájában azt mondta, hogy a törvény előkészítésére több, mint 300 millió forint közpénz ment el. Nem tudni pontosan ezt mire fordították, hiszen néhány kormánypárti képviselő adta be a javaslatot. Ágh Péter (Fidesz) szerint a jogszabály akár alkotmányellenes is lehet. Mint mondta: a nemzeti ifjúsági stratégia szerint a kormánynak kellene benyújtani ifjúsági törvényt, ez azonban nem történt meg, hozzátéve: számos költségvetési tételnek is szerepelnie kellene a javaslat alapján a büdzsében.
   
Az éghajlat védelméről benyújtott törvényjavaslatot a szocialisták, a Fidesz és a KDNP is támogatja, azonban az SZDSZ frakció többsége nem fogadja el. Az előterjesztéshez négy módosító indítvány érkezett, ami kérdésessé teszi a javaslat jövő hét hétfői elfogadását.

Nagy Andor kereszténydemokrata képviselő felszólalásában azt emelte ki, hogy a zöld ügyek képviselete számos uniós országnak fontos, így Magyarországot is fel kell tenni a zöld vonatra. Kiemelte: a klímatörvény adhat Magyarországnak egy jövőképet, amelyre büszke lehet az ország. Véleménye szerint Magyarország egyik legnagyobb strukturális problémáját, az energiafüggőséget lehet orvosolni ezzel a törvénnyel.
    
Hangsúlyozta azt is, hogy a zöld gazdaság fejlesztése energiatakarékosságon, a megújuló energiák térnyerésén, valamint a környezetgazdaság fejlesztésén múlik. Mint mondta, a KDNP teljes mértékben támogatja, hogy még ebben a ciklusban fogadják el a klímatörvényt, pártja csodálkozik azon, hogy a szocialisták módosító indítványokat nyújtottak be hozzá.

Ékes József, a Fidesz vezérszónoka szerint a kibocsátás-csökkentés számai, azaz hogy 2020-ig negyven százalékkal, 2050-ig pedig nyolcvan százalékkal kívánják csökkenteni az üvegházhatású gáz kibocsátását, teljesíthetők. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett arra, hogy a négy parlamenti párt megegyezett abban: nem nyújtanak be módosító indítványt a javaslathoz, a gazdasági bizottság szocialista képviselői azonban négy módosító indítványt is beterjesztettek, amellyel megakadályozhatják a javaslat még e ciklusbeli elfogadását.

Firtl Mátyás, KDNP-s képviselő napirend előtt arról beszélt, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzatnál 2005 óta 41 százalékos forráskivonás történt, ami mintegy 1,4 milliárd forintos bevételcsökkenést jelent öt év alatt.

Jakab István (Fidesz) szerint a magyar földbirtok-politikában az elmúlt nyolc évben érdemi, pozitív változás nem következett be. Szorgalmazta a földvásárlási moratórium fenntartását, és úgy ítélte meg, hogy Magyarországnak az EU-csatlakozási tárgyalások során, Lengyelországhoz hasonlóan 7 helyett 12 éves moratóriumot kellett volna elérnie az uniónál.