A nemzeti vagyonról, valamint a vízközművekről szóló törvényjavaslat általános vitáival zárta hétfői ülésnapját az Országgyűlés keddre virradó éjszaka.

Molnár Oszkár kiállt a javaslat mellett

A független Molnár Oszkár kiállt a törvénytervezet mellett, mint mondta, egyetért azokkal, akik szerint hiánypótló javaslatról van szó, ugyanakkor méltatlannak nevezte, hogy azt az éjszaka folyamán tárgyalják. A képviselő kezdeményezte, hogy tisztázzák a tervezetben lévő fogalmakat, mert állami nem, csak nemzeti vagyon létezik. Elmondta azt is, hogy a 2007-es, hasonló törvényt hatályon kívül kellene helyezni és új törvényt hozni helyette. Úgy vélte, a nemzeti vagyon megérdemelte volna, hogy a kormányváltás után minisztérium foglalkozzon az üggyel.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint a kormánynak "fogalma sincs" a nemzeti vagyonról. Példaként említette, hogy a Győr-Veszprém vasútvonal nem, a Karcag-Tiszafüred vonal viszont annak minősül, de nem tudni miért. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti és állami vagyont "krónikusan" keveri a javaslat, és bújtatott privatizációs lehetőségek vannak benne. Hiányos a leltár és hiányoznak azok a keretszabályok, amelyek alapján tárgyalni lehet a hatáskörökről, és semmilyen "fék" nem akadályozza az önkormányzati vagyon eladását. A képviselő vizsgálóbizottságot hozna létre, amely a nemzeti vagyont, illetve annak leltározását felügyelné.

Jávor Benedek és Szabó Rebeka (LMP) azt javasolta, hogy a nemzeti parkok és arborétumok, valamint a biodiverzitás is kerüljön bele az elidegeníthetetlen nemzeti vagyonok sorába.

Babák Mihály (Fidesz) azt mondta, tisztességesnek tartja a törvényt, amely egyértelműbbé teszi a szabályokat és növeli az átláthatóságot. A melléklettel azonban - mint fogalmazott - gondja van, mert a felsorolás nem teljes. Megjegyezte, hogy ez türközi a magyar közállapotokat.

A szocialista Varga Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy nem támasztották alá hatásvizsgálatokkal a leírtakat, amely csökkenti a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot. Sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány szembemegy egyes ágazatok liberalizációjáról szóló uniós előírásoknak is.

Hegmanné Nemes Sára államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy bármilyen értéktárggyal kibővítik a felsorolást, amely 100 százalékos, osztatlan állami tulajdonban van. Megjegyezte, hogy minden módosító javaslatot meg fognak vizsgálni.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az általános vitát.

A vízközművekről szóló javaslatot terjesztett be Bánki Erik fideszes képviselő

A vízközművekről szóló törvényjavaslatot terjesztett be az Országgyűlésnek a fideszes Bánki Erik önálló képviselői indítványként. Expozéjában Bánki Erik azt mondta, a kitermelő, tároló és szállító rendszer stratégiailag fontos, az ágazatban viszont több olyan probléma van, amelyet azonnal meg kell oldani.

Kifejtette, elfogadhatatlan, hogy az ország vízközmű vagyonából az elmúlt években százmilliárdok folytak magánzsebekbe, a karbantartás, felújítás nagyon lassú ütemben folyik, a rossz infrastruktúra miatt pedig a kitermelt víz átlag 20 százaléka elfolyik. Hiányzik az átfogó törvényi háttér, így azt sem szabályozzák, hogy mi épülhet bele a víz árába, az ivóvízminőség-javító programok pedig többnyire nem voltak sikeresek.

Elmondása szerint a tervezet egyidejűleg biztosítja a vízközmű átszervezését, egységes hatósági felügyeletét, és az uniós követelmények teljesülését, valamint biztosítja a nemzeti vagyon köréből kikerült értékek visszaszerzését.

Fónagy János államtitkár a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot.

Sebestyén László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, az infrastruktúra elavultságát figyelembe véve csak a vízügyi dolgozók felkészültsége miatt maradt megfelelő eddig az ivóvízellátás. Elmondása szerint sokszor nincsenek megfelelő technikai feltételek a minőség fenntartásához, de a javaslat alkalmas arra, hogy növekedjen a szolgáltatás színvonala.

Varga Zoltán (MSZP) közölte, az MSZP nem támogatja a javaslatot, mert az sok kérdésre nem ad választ, így arra sem, hogy a felszín alatti vízkészletek védelmét hogyan akarják biztosítani. Hozzátette, hogy a tervezet csökkenti az illetékes minisztérium kompetenciáját, nincs alátámasztva háttértanulmányokkal.

A KDNP képviselőcsoportja nevében Nagy Andor azt mondta, a törvényjavaslat jó és esedékes is, mert húszéves mulasztást pótolnak vele és élvezi a szakma támogatását is.

Bödecs Barna, a Jobbik vezérszónoka szerint a szakma évek óta várja a javaslatot a vízellátást biztosítása miatt. Az alapelvek többségével a Jobbik ugyan egyetért, de beterjesztés formájában nem támogatják, ezért több módosító javaslatot nyújtottak be hozzá.

Jávor Benedek (LMP) azt mondta, a rendszer működhet jól, de ez attól függ, hogy milyen érdekek mentén, és milyen színvonalon tudja ellátni a feladatát a felügyelő hivatal. Hozzátette ugyanakkor, hogy nincs illúziójuk, ugyanis az energiaszektorban egy hasonló rendszer nem hozott jelentős javulást.

Szerinte az alapelvekkel nem mindig van összhangban a javaslat, és hiányzik belőle a csapadékvíz-elvezetés kezelése.

Bánki Erik megköszönte az aktív részvételt az általános vitában.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Napirend utáni felszólalásában Ferenczi Gábor (Jobbik) az 1921. december 14-i soproni népszavazásról emlékezett meg.

Éjjel 3 órakor Lezsák Sándor lezárta a hétfői ülésnapot. A képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.

Képviselői módosító indítványokról szóló határozathozatallal, majd a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény vitájával folytatódott a parlament ülése hétfőn este. A napokban leköszönő Fellegi Tamás fejlesztési miniszter által jegyzett javaslatot Hegmanné Nemes Sára államtitkár ismertette, kiemelve, hogy az indítvány egyik fő célja az állami vagyonnal történő gazdálkodás átgondolása. Az ellenzéki frakciók vezérszónokai elsősorban a nemzeti vagyon átfogó számbavételét hiányolták a javaslatból.

A kormány sarkalatos törvényt hozna a nemzeti vagyon kezeléséről

A kormány sarkalatos törvényt terjesztett be a nemzeti vagyon kezeléséről; Hegmanné Nemes Sára államtitkár expozéjában azt mondta, azon dolgoznak, hogy az elprivatizált vagyont visszaszerezzék. Szerinte ugyanis az előző kormányok ad-hoc intézkedései lehetőséget adtak a kiskapuk használatára. Az államtitkár kifejtette: a vagyongazdálkodás fő célja az átgondolatlan gazdálkodás lezárása, és az átlátható felelősségi viszonyok kialakítása, valamint az állami közbeszerzések átláthatóvá tétele.

Mint mondta ennek érdekében négy kategóriába sorolták a vagyontárgyakat: az elsőbe a legszigorúbban védett kizárólagos állami, vagy önkormányzati tulajdonok kerültek, amelyek forgalomképtelenek és nem idegeníthetők el. Ilyen a Szent Korona, az országos közutak, a gerinchálózathoz tartozó vasúti infrastruktúra, vagy a vízi utak. A második kategóriába a nemzetgazdaságilag kiemelt vagyontárgyak kerültek, amelyek szintén forgalomképtelenek. Ilyenek a stratégiai jelentőségű állami társaságok üzletrészei. A harmadik kategóriában a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak szerepelnek, amelyek elidegeníthetőek, a negyedikben pedig az üzleti vagyon, amely értékesíthető, de minden esetben a felelős hasznosítás a legfőbb szempont az eladásnál.

A törvénytervezet szerint forgalomképes vagyont csak versenyeztetés útján lehet értékesíteni, az alapelv pedig a vagyon naprakész nyilvántartása. A javaslat az államtitkár ismertetése szerint kizárja az offshore társaságok útján történő visszaéléseket, továbbá hangsúlyozta: arra törekednek, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt vállalatokban megerősítsék az állam szerepét.

Fidesz: az állam eljátszotta szinte teljes vagyonát

Ékes József, a Fidesz vezérszónoka szerint az előző ciklusokban eljátszották az ország szinte teljes vagyonát, ezért a kormány javaslata azt célozza, hogy az állam a jövőben kizárólag csak a köz érdekében értékesíthesse azt. A politikus kiemelte, a kormányoldal egy pontos vagyoni kataszter elkészítésén dolgozik, a kabinet mostani törvényjavaslata azonban elsősorban még csak az állami és önkormányzati vagyonnal foglalkozik. Ezen belül megemlítve például a "mobilizálható", valamint a nem értékesíthető vagyontárgyakat, számba véve a mindenféleképpen tartós állami tulajdonban maradó elemeket - fűzte hozzá Ékes József.

MSZP: kaotikus állapotokat teremt a kormány előterjesztése

A szocialista Józsa István vezérszónoki felszólalásában megalapozatlannak nevezte a kabinet javaslatát, amely alapján szerinte kaotikus, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen állapot jön létre a nemzeti vagyon szabályozása körül. Kiemelte: az indítvány előkészítői a nemzeti vagyon meghatározásánál is hibát vétettek, ahhoz ugyanis - az elmúlt 100-150 év hagyománya alapján - a magánszemélyek vagyona és tudása mellett az ország infrastruktúrája és például kulturális értékei is hozzátartoznak, míg a kormány javaslatában erről szó sincs.

Józsa István a kormányoldal felé fordulva azt kérdezte, Fellegi Tamás lemondását követően ki felel a javaslat elfogadásáért. A szocialista politikus szerint "igényes szakember nem vállal fel ilyen előterjesztést, ezért - mint mondta - nem lenne meglepve akkor sem, ha kiderülne, a fejlesztési miniszter távozása mögött ez a javaslat állna.

KDNP: a jövőben megfelelő védelmet kap a nemzeti vagyon

A KDNP vezérszónoka, Aradszki András hangsúlyozta, hogy a nemzeti vagyon a jövőben megfelelő védelem, illetve gazdálkodás alá eshet a kormány által javasolt szabályozásnak köszönhetően. A szocialista bírálatokra válaszolva elismerte ugyanakkor, hogy az előterjesztés értelmezése és összeolvasása "kicsit nehézkesebb" lehet, de szerinte az kellő jogi felkészültséggel "megoldható".

A Jobbiknak nem tetszik a nemzeti jelző a javaslat címében

Nyikos Imre jobbikos vezérszónok hevenyészettnek minősítette a kormány vagyonvédelmi törvényjavaslatát, majd bosszantónak nevezte és hosszasan kritizálta annak címét, mondván az "elkoptatja" a nemzeti jelzőt. Az ellenzéki politikus - az előterjesztést felmutatva - azt mondta, egy indítvány nem lesz attól jó, hogy "nemzeti színekkel körítjük".

A jobbikos képviselő szerint a kormány csak egy újabb sarkalatos törvény elkészítését próbálja "kipipálni", miközben javaslatában még a mindenki által elfogadott szakmai terminológiákat sem tiszteli. A nemzeti vagyon szerinte is helytelen használatára utalva - a fideszes és kereszténydemokrata padsorok felé fordulva - úgy fogalmazott, "Önök még a Pitagorasz-tételt is átírnák".

LMP: csak átlátható módon képzelhető el az állami szerepvállalás

Az LMP szerint az állam gazdasági szerepvállalása csak az átláthatóság és a demokratikus ellenőrzés biztosításával engedhető meg, ellenkező esetben ugyanis az állam "ugyanolyan rossz gazda lesz, mint a piac". Scheiring Gábor, a párt vezérszónoka indokoltnak nevezte a nemzeti vagyonról szóló törvény elkészítését, ugyanakkor szerinte annak megfogalmazásai néhol homályosak, részletszabályai pedig tisztázatlanok.

A kérdésekkel folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn. A felszólalások a többi közt az egészségügyről, a rezsihátralékokról, a szakképzési hozzájárulásról, a Széchenyi Pihenőkártyáról, valamint Johan Béla történelmi szerepéről szóltak.

A Fidesz az egészségügyi ellátórendszerről

A fideszes Heintz Tamás elodázhatatlannak nevezte az egészségügyben szükséges változtatásokat. Hibázatta a korábbi kormányok döntéseit, és azt mondta: kedvező változtatások zajlottak már a praxisalap kérdésében. Azt kérdezte: mit tesz a kormány, hogy megfelelő számú fiatal orvos lépjen be az alapellátásba? Halász János államtitkár az alapellátást a legköltséghatékonyabb megoldásnak nevezte. Mint mondta, áprilistól új indikátorrendszert vezettek be és a praxisok már két és félszer annyi bónuszt kaphatnak, mint korábban. Több mint 12 milliárd forintos eszköztámogatást kapnak az alapellátásban, ami praxisonként 1,5 millió forintot jelent a következő három évben.

LMP: hogyan segíti a kormány a rezsihátralékosokat?

Vágó Gábor (LMP) arra várt választ, hogy hogyan segíti a kormány a rezsihátralékosok számára az előre kifizethető, kártyás mérőórák elterjesztését. Hangsúlyozta: egyre nagyobb jelentősége van a védendő ügyfélstátuszra, hiszen egyre többen küzdenek hátralékkal. Halász János elmondta, hogy kártyás mérőórára minden szociálisan rászoruló jogosult, ehhez a szolgáltatójánál kell regisztráltatnia magát ilyen státuszra. Az igénylők száma elérheti a több százezret, hiszen mindenki ide tartozik, aki aktív korú ellátásban, időskorú ellátásban vagy például otthonteremtési támogatásban részesült.

MSZP: mi lesz a szakképzési hozzájárulással?

Sós Tamás (MSZP) a tanulószerződések ellehetetlenülésétől tart, amelynek következtében szerinte jövőre tömegesen kerülhetnek utcára a tanulók. A problémát a normatíva összegének csökkentésében, valamint a visszatérítési határidőben látja. Czomba Sándor államtitkár válaszában azt mondta: a normatíva 440 ezer forint évente, ami a tavalyi összeg indexált mértéke. A kormány ezt fogja szakcsoportonként súlyozva eltéríteni.

MSZP: mit kapnak a rászorulók az üdülési csekk helyett?

A szocialista Pál Béla arra várt választ: mit kapnak a nyugdíjasok, a kiskeresetűek, a szakmunkástanulók, a fogyatékkal élők és a nagycsaládosok a korábbi üdülési csekk helyett? Halász János dicsérte a csekk helyett bevezetett Széchenyi Pihenőkártyát, és azt mondta: a támogatási formát új alapokra helyezi a kormány, az ezzel kapcsolatos előterjesztést hamarosan tárgyalni is fogja.

Jobbik: mikor kap történelmi igazságtételt Johan Béla?

Hegedűs Tamás (Jobbik) arra várt választ, hogy a magyar egészségügy egyik fontos szervezőjének, Johan Bélának mikor jár történelmi igazságtétel azután, hogy megfosztották nevétől az országos népegészségügyi programot. Halász János közölte: a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének állásfoglalása szerint Johan Béla 1939 és 1944 között betöltött tevékenysége teszi alkalmatlanná arra, hogy egy országos program névadója legyen.

Az MSZP a felsőoktatási felvételi tájékoztató megjelenéséről, a Jobbik pedig az iskolák vagyonáról kérdezte a kormány képviselőjét az azonnali kérdések órájában. Az LMP a Dopeman-ügyről érdeklődött a legfőbb ügyésznél.

MSZP: mikor jelenik meg a felsőoktatási felvételi tájékoztató?

Hiller István (MSZP) a felsőoktatási felvételi tájékoztató megjelenéséről kérdezte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt. Mint mondta, úgy tudni, idén késik a lényegi információkat tartalmazó tájékoztató, de nem technikai okokból, hanem azért, mert nem tudják kiszámolni, mi mennyibe kerül a felsőoktatásban, így viszont nem tudnak majd tájékozódni az érettségiző-felvételiző fiatalok. Válaszában Hoffmann Rózsa közölte: a törvény szerint a tájékoztatónak december 15-ig kell megjelennie, és ez meg is fog történni, ugyanis a kiadvány már a nyomdában van. A tájékoztató rögzíti majd, milyen szakok indulnak a felsőoktatási intézményekben, továbbá a jelentkezés és a pontszámítás módját is, ám az egyes intézményekre lebontott képzési helyeket és az önköltség mértékét - az új felsőoktatási törvény miatt - valóban csak a pótkötet tartalmazza majd, amely a tervek szerint január közepén jelenik meg.

Jobbik: mi lesz az iskolák vagyonának sorsa?

Hegedűs Lorántné (Jobbik) arról érdeklődött, mi lesz az állami tulajdonba kerülő iskolák ingatlanvagyonának sorsa. Mi lesz például az olyan hitelekből épült iskolákkal, amelyek fedezete maga az épület? - kérdezte. A jobbikos politikus szerint míg a vagyonelemek tulajdonjoga az államra száll, addig az adósság továbbra is a településeket terheli majd. A felvetésre az oktatási államtitkár úgy reagált: a köznevelési törvényben nincs szó arról, hogy az iskolák tulajdonjogát az állam átvenné. A jogszabályban nem vagyontárgy-elidegenítésről, hanem nagyobb állami szerepvállalásról van szó - mondta Hoffmann Rózsa.

Az LMP a Dopeman-ügyről faggatta a legfőbb ügyészt

Az LMP-s Dorosz Dávid a Dopeman néven ismert rapper ügyében faggatta a legfőbb ügyészt. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, a szólásszabadság azt jelenti, hogy a nekünk nem tetsző véleményeket is el kell viselni. Dopeman "himnusza" miatt a múlt héten rendelt el nyomozást nemzeti jelkép megsértésének vétsége miatt a VII. kerületi ügyészség. Válaszában Polt Péter legfőbb ügyész közölte: a véleménynyilvánítás szabadsága valóban kiemelkedően fontos alkotmányos és emberi jog, de nem korlátlan. A konkrét ügyről szólva elmondta, számos feljelentés érkezett az említett "előadó-művészi teljesítménnyel kapcsolatban". A hatóság megállapította, hogy fennáll bűncselekmény gyanúja, így kötelező volt megindítani a büntetőeljárást. Megalapozott gyanút azonban még nem állapítottak meg. "Nem arról van szó, hogy elkövettek bűncselekményt, hanem csak egy gyanú áll fenn" - tájékoztatott Polt Péter.

Az MSZP az Erzsébet-utalványról

A szocialista Pál Béla felszólalásában kifejtette: januártól az állam veszi kézbe a dolgozóknak járó étkezési utalványok kibocsátását. Az új elem az Erzsébet-utalvány lesz, azt azonban, hogy az új rendszer pontosan hogyan működik majd, még sem a munkáltatók, sem a munkavállalók, sem az elfogadóhelyek nem tudják. Az azonban biztos - folytatta -, hogy az eddig járó 18 ezer forint helyett csak 5 ezer forintot használhatnak fel a munkavállalók élelmiszer-vásárlásra, 12.500 forintot melegétkezésre pedig csak akkor, ha a munkahelyen vagy annak közelében van ilyen étkező. Válaszában Soltész Miklós szociális államtitkár azt mondta, az Erzsébet-utalványt a SZÉP-kártyával együtt kell vizsgálni, így ugyanis megvan a jogosan elvárt és kijáró kedvezmény a dolgozóknak.

Jobbik: várható-e fellépés "a szomszédos országokban tapasztalható magyarellenesség ellen"?

Zagyva György Gyula (Jobbik) arról beszélt, hogy december 1-jén Csíkszeredán, egy román nemzeti ünnepi megemlékezésen részt vett egy román soviniszta szervezet több tagja, akik magyarellenes rigmusokat kiabáltak "a román csendőrség füle hallatára". Ám ezt nemcsak a román csendőrség, hanem a csíkszeredai magyar konzul és a magyar külügy is szó nélkül hagyta - mondta, majd azt kérdezte, hogy miért nem tett semmit a konzul. Németh Zsolt külügyi államtitkár azt válaszolta, hogy a magyar külügy ahogyan eddig, a jövőben is fellép a magyarellenes diszkriminációval szemben. Ez vonatkozik a Jobbik politikusának konkrét felvetésére is - tette hozzá.

MSZP: ki irányítja a fejlesztési tárcát?

A szocialista Szabó Imre arra várt választ, ki irányítja a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, miután több személyi változás történt. Emlékeztetett arra, hogy a távozó Bencsik János energiaügyi államtitkár korábban vitába keveredett Lázár János fideszes frakcióvezetővel és azt mondta: ha alul marad, lemond az államtitkárságról. Hangsúlyozta: az energetika nem állhat pillanatnyi politikai érdekek szolgálatában. Fónagy János államtitkár válaszát azzal kezdte: "a mai napon én irányítom a minisztériumot". Hozzátette: mind a jogalkotási, mind a megújuló energiák kérdésével azok foglalkoznak, akik eddig.

Jobbik: mit tesz a kormány az egészségügyi mutatók javításáért?

A jobbikos Farkas Gergely az öngyilkosságok számának növekedésére hívta fel a figyelmet. Arra várt választ: visszaállítja-e az egészségügyi kormányzat a korábban megszüntetett 870 pszichiátriai ágyat? Halász János államtitkár válaszában azt mondta: a kormány elkötelezett a Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet kialakítása mellett, amely nemcsak korszerűen működő, tudományos feladatokat is ellátó intézet lehet, hanem speciális járó- és fekvőbeteg ellátással is rendelkezik majd. Hozzátette: a kormányzat legalább 13 milliárd forinttal támogatja a rehabilitáció fejlesztését is.

A nyugdíjak és az Erzsébet utalvány is napirendre került a parlamentben az interpellációk során. Az Országgyűlés ezt követően az azonnali kérdések órájával folytatta munkáját.

MSZP: a nyugdíjak csak az infláció mértékével emelkednek

Simon Gábor (MSZP) azt említette fel, hogy a tervek szerint a nyugdíjak csak az infláció mértékével azonos nagyságban, 4,2 százalékkal emelkednének. Hozzátette, hogy eközben több alapvető élelmiszer ára is ennél nagyobb arányban drágult. Cséfalvay Zoltán arra hívta fel a képviselő figyelmét, hogy a szocialisták kormányzása alatt, 2009-ben született az a döntés, amely szerint ha a GDP növekedése három százalék alatti, akkor a nyugdíjakat a tervezett inflációval azonos mértékben kell emelni. Hozzátette, hogy a jelenlegi kormány viszont úgy fogalmazta meg intézkedéseit, hogy miután a tervezett fogyasztói árnövekedés 4,2 százalék, ezért 4,2 százalékkal emelik a nyugdíjakat is, amivel biztosítják azok értékállóságát. Megjegyezte, hogy ha szükséges, akkor az év végén kiegészítő emelést kell végrehajtani, hogy biztosítsák a nyugdíjak értékállóságát.

Az Erzsébet-utalványról kérdezett a Jobbik

Lenhardt Balázs (Jobbik) azt mondta, hogy miközben kétmillió dolgozó várja az úgynevezett Erzsébet-utalványt, addig havi öt-tízmilliárd forint közötti adóbevétel esik ki amiatt, hogy a az új kártyának még "se híre, se hamva", de a régi szerződéseket fel kell bontani. Ki a felelős azért, hogy olyanok kaptak kiadási jogokat, akik képtelenek a teljesítésre - tette fel a kérdést a politikus. Rétvári Bence államtitkár azt felelte, hogy ez, a körülbelül évi 200 milliárd forintos piac, eddig külföldi kézben lévő cégek kezében volt, de a jövőben az utalványkiadásból befolyó profit száz százalékig Magyarországon marad, amit szociális és gyermekétkeztetésre fognak fordítani. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak megvan a jegykibocsátáshoz szükséges infrastrukturális hálózata.

Azonnali kérdések órája

Az MSZP Simon Miklós mentelmi jogának felfüggesztésére kérdezett rá

Harangozó Tamás (MSZP) Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő, Nyírbogát polgármesterével kapcsolatban kérdezte meg a legfőbb ügyészt: teszi-e alkotmányos jogát az ügyészség és kezdeményezi-e a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Mint mondta, a politikussal kapcsolatban korábban olyan jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt kezdeményeztek vizsgálatot - ám ezt akkor a Fidesz-frakció megakadályozta -, amelyhez hasonló ügyben Nyírmihálydi polgármesterét már elítélték. Közhasznú munkásokat bocsátottak egy önkormányzattal szerződött vállalkozó rendelkezésére, aki a munkadíjat is kiszámlázta a helyhatóságnak - mondta. Polt Péter legfőbb ügyész azt mondta: elődje 2008-ban terjesztette a mentelmi indítványt a Ház elé, amely akkor azt visszautasította. A vonatkozó jogszabályok tükrében nincs lehetőség az indítvány megismétlésére, még akkor sem, ha újabb tények merülnek fel az ügyben - közölte. Hozzátette: az ügyészség teszi a dolgát és ragaszkodik a törvényekhez.

Jobbik: a kormány paktumot kötött a hitelminősítőkkel

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: a kormány paktumok sorozatát köti, először a hitelminősítőkkel állapodott meg arról, hogy nem terjeszti ki a végtörlesztés lehetőségét, hogy elkerülje a leminősítést, majd a Nemzetközi Valutaalappal, most pedig a Magyar Bankszövetséggel készül megállapodni. Szerinte ezek helyett a saját termelést kellene beindítani, és megvalósítani a választási ígéreteket: helyi piacokat, szociális bolthálózatot kialakítani. Cséfalvay Zoltán államtitkár cáfolta, hogy a kormány paktumot kötött volna a hitelminősítőkkel, hiszen - mint mondta -, ilyen gyakorlat nem létezik. Hangsúlyozta: a kormány a kockázat- és tehermegosztást tartja fontosnak.

LMP: mennyit spórol a kormány a szegényeken?

Kaufer Virág (LMP) azt kifogásolta, hogy mivel a Start közmunkaprogram nem tudott időben elindulni, ezért mintegy 25 ezer rászorulónak nem lesz meg idén a 30 napos jogviszonya ahhoz, hogy jövőre szociális ellátáshoz jusson. Hozzátette: így mintegy 7,5 milliárd forintot spórol az állam, ugyanakkor a családok, nehéz sorsúak lecsúszásával keletkező költségek legalább ennyire rúghatnak. Feltette a kérdést: ez megéri-e a magyar társadalomnak anyagilag és erkölcsileg? Soltész Miklós államtitkár hangsúlyozta: a segélyezés, a közmunkarendszer átalakításának célja, hogy minél többen dolgozhassanak és ne szoruljanak segélyre. Azt mondta: a nehéz sorsú családokat is úgy kívánja segíteni az állam, hogy a társadalom hasznos tagjaivá váljanak.

A Fidesz a szerbiai restitúciós törvénnyel kapcsolatos tárgyalásokra kérdezett rá

A fideszes Balla Mihály arra várt választ: milyen megoldást született a szerbiai restitúciós törvény kollektív bűnösséget megváltoztató megoldásáról. Hozzátette: a Fidesz frakciója üdvözli a szerb parlament által elfogadott rehabilitációs törvényt, de mint mondta, a vagyon visszaszolgáltatásának és a kárpótlás folyamatának átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lennie. Németh Zsolt államtitkár válaszában azt mondta: elismerés illeti Szerbiát, amiért meghallotta a magyarországi aggodalmakat a törvénnyel kapcsolatban, és megteremtette annak lehetőségét, hogy az 1944-45-ös vérengzés áldozatait gyorsított eljárásban rehabilitálják. Hozzátette: elismerés illeti a Vajdasági Magyarok Szövetségét is, valamint a nemzeti konszenzus minden szereplőjét.

Az egyházügyi törvény, a romastratégia és a kettős állampolgárság is szóba került a parlamentben a hétfői interpellációk során. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a látványcsapat sport támogatásáról szóló javaslatot Házszabálytól való eltéréssel tárgyalják.

MSZP: módosítják az egyházügyi törvényt?

Nyakó István szerint az egyházakról szóló törvény több oktatási és szociális missziót felvállaló közösségtől megvonja a létezéshez való jogot. Több konkrét példát említve azt mondta: a törvény rossz, ezek a közösségek úgy vesztik el karitatív missziót lehetővé tévő helyzetüket, hogy módjuk sem lehetett, hogy egyházi státuszért a parlamenthez forduljanak. Az egyházi státuszt elvesztett, de szolgálatot ellátó közösségekkel az állam év végéig köthetne megállapodást oktatási, szociális feladatokra, de eddig nem történt semmi - tette szóvá. Rétvári Bence szerint amit a képviselő mond, az vagy tájékozatlanságon, vagy szándékos torzításon nyugszik. Az új törvény szavatolja az intézményi ellátottak biztonságot, olyan garanciális rendelkezéseket tartalmaz, amelyek mind a jogfolytonosságot, mind a finanszírozást rendezik. A felvetett problémák megoldottak, erre az évre mindenképpen, és "ez jövőre is így fog folytatódni". Jelezte: eddig már 70 kérelem érkezett a minisztériumhoz egyházi regisztrációra, ennek útja világos mindenki számára, mindenki tudhatja mire számíthat. A januártól nem egyházként működők helyzete is jogfolytonos, ugyanúgy folytathatják tevékenységüket, és az intézményfenntartással sem lesz problémájuk. Az államtitkár leszögezte: semmi nem indokolja a törvény hatályba lépésének elhalasztását.

Jobbik: a romák többségi társadalomba való integrálása totális kudarc

Sneider Tamás felidézte, hogy közel egy éve tűzte a kormány zászlajára a roma stratégiát. Szerinte azonban a kisebbségi választások nem voltak botrányoktól mentesek, és bár létrehozták a budapesti romaügyi biztos pozícióját, ez is csak egyike lett a kirakat-intézkedéseknek, és a kisebbségi önkormányzatok működése megkérdőjeleződött, ellehetetlenedett. Több példát sorolva azt mondta, hogy a többségi vidéki magyarság továbbra is retteg, a romák többségi társadalomba való integrálódása továbbra is a totális kudarc. Mennyibe került ez a stratégia és a kapcsolódó tanulmányok, beruházások? - kérdezte. Balog Zoltán államtitkár szerint a képviselőt nem zavarják a tények, célja, hogy olyan létező és nem létező jelenségeket varrjon a kormány nyakába, amihez annak semmi köze nincs. Ismeri a számokat egyébként? - kérdezett vissza az államtitkár. Hallott már az Útravaló Ösztöndíjról, amelyben csak azok kapnak támogatást, akik valódi teljesítmény mutatnak fel. Hallott a szociális földprogramról? - sorolta. A kormány stratégiája a nyomdaköltségen kívül egyetlen fillérbe sem került - hangoztatta az államtitkár, és megígérte, ha kijön a nyomdából, küld egyet belőle.

Fidesz: mit tesz a kormány a kettős állampolgárokért

Molnár Attila (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy az elmúlt hónapokban Szlovákiában több embernek is törölték a szlovák állampolgárságát, miután kiderült róluk, hogy felvették a magyart. A képviselő azt kérdezte, hogy a kormány milyen lépéseket akar még tenni- az eddigieken kívül - a határon túli magyarok érdekében. Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette, hogy az európai és az egyetemes emberi jogi normákkal is szögesen ellentétes a szlovák eljárás. "A probléma azért merül fel, mert alapvetően Szlovákia a magyar közösséget diszkriminálja, (...) folyamatosan megfélemlíti" - mondta a politikus. Kitért rá, hogy Viviane Reding uniós biztos figyelmét is felhívták a problémára, illetve intézkedtek arról, hogy a konzuli védelmet terjesszék ki a határon túl élő kettős állampolgárokra is.

LMP: "élesednek" a rezidensek felmondólevelei

Szilágyi László (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy január 1-jén "élesednek" a rezidensek közjegyzőnél letétbe helyezett felmondó levelei. Úgy fogalmazott, hogy ha a kormány nem tesz lépéseket, akkor félő, hogy nálunk is bekövetkezik a "szlovákiai helyzet",és az év elején megkezdődnek a felmondások. Halász János államtitkár hangsúlyozta, hogy kiemelt ügyknek tekintik az egészségügyi dolgozók helyzetét. Első lépésként a rezidensek helyzetén javítottak, akik számára támogatást és ösztöndíjprogramot indítottak, miközben a jövő évtől újabb támogatásra lesznek jogosultak, amelyik megtéríti a szakképzéssel összefüggő dologi költségeiket - közölte.

MSZP: miről tárgyal a kormány az IMF-fel

Szekeres Imre (MSZP) arról beszélt, hogy egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot, ezért egyelőre nem ismert, hogy a kormány milyen kéréssel fordult a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez. A képviselő azt is meg akarta tudni, hogy ha megszületik a megállapodás, akkor annak mik lesznek a feltételei. Fónagy János azt felelte, hogy az utóbbi másfél évben biztos alapokat sikerült teremteni, így elérték, hogy a gazdaságot kizárólag a pénzpiacokról finanszírozzák. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak viszont romlottak a gazdaság külső körülménye. A fenntartható növekedés érdekében felvették a kapcsolatot az Európai Unióval és Nemzetközi Valutaalappal, az érdemi tárgyalások viszont azután kezdődhetnek, hogy minden fél kialakítja a saját álláspontját - tette hozzá.

A közmédia helyzete, az iskolai erőszak megfékezése, a társadalom helyzete, az emberi jogok és Sopron városa is szóba került a napirend előtti felszólalások között hétfőn az Országgyűlésben.

Az MSZP független vizsgálatot követel Lomniczi Zoltán kitakarása miatt

Mandur László (MSZP) felszólalásában arról beszélt, hogy december 3-án a Duna Televízió és az m1 Híradójában kitakarva jelent meg Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. A szocialista politikus szerint ezzel a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét megalázták emberi méltóságában és azt üzenték, hogy "aki nincs a kormányzati hatalommal, az nemsokára be is lesz takarva". Mandur László szerint ami történt, az nem véletlen és már önmagában is botrány, de ez az eset "mint csepp a tengerben mutatja a mai magyar közmédia mindennapjait". Már több mint ezer embert rúgtak ki a közmédiából és "helyüket hír- és történelemhamisítók vették át". A kormány nevében senki sem reagált a felszólalásra.

Fidesz: milyen eszközök vannak az iskolai erőszak megfékezésére

Mengyi Roland (Fidesz) a november 16-i tiszaújvárosi iskolai késeléssel kapcsolatban kérdezte azt az oktatási kormányzattól, hogy milyen lehetőségek, garanciák vannak az új köznevelési törvényben a hasonló erőszakos cselekmények elkerülése érdekében. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában elmondta: az új köznevelési törvény célja pont a nevelés erősítése, hogy olyan elveket, erkölcsi értékeket juttasson el a diákokhoz, amelyek meggátolják például az ilyen esetek megtörténését. Emellett az államtitkár kiemelte a szülők felelősségét is ezen értékrend kialakításában és átadásában.

Jobbik: egyre nagyobb a társadalmi szakadék

Volner János (Jobbik) felszólalásában a 2010-es Központi Statisztikai Hivatali (KSH) adatokra hivatkozva arról beszélt, hogy már "latin-amerikai szintűek" a társadalmi különbségek és ezen csak tovább rontanak az adójóváírás és a szuperbruttó eltörlésével, amellyel minden bruttó 210 ezer forint alatt kereső ember rosszul fog járni 2012-től. Az ellenzéki politikus felkérte a kormányt, hogy térjenek le erről a megszorító politikáról, mert ez az ország elszegényedéséhez vezet majd. Soltész Miklós szociális államtitkár válaszában felhívta az ellenzéki politikus figyelmét a 2011-es adatokra is, amelyek szerinte jobb képet mutatnak. A kormány intézkedéseivel segíti a gyermekvállalást és a segélyezés világának átalakításával ösztönzi a munkába való visszatérést; ezt a munkát folytatni fogja továbbra is - mondta.

LMP: katasztrofális helyzetben vannak az emberi jogok Magyarországon

Szabó Tímea (LMP) az elmúlt másfél év egyik legdurvább jogsértésének nevezte, hogy december 3-án a Duna Televízió és az m1 Híradójában kitakarva jelent meg Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Az ellenzéki politikus szerint a december 10-e az emberi jogok világnapja alkalmából le kell szögezni: Magyarországon katasztrofális helyzetben vannak az emberi jogok. Szerinte a Fidesz kormányzása a demokratikus fejlődést évtizedekre veti vissza, sorra fogadták el az olyan törvényeket, amelyek korlátozzák, vagy súlyosan gyengítik a szabadságjogokat, a közérdekű adathoz való hozzáférést, vagy a gyülekezési jogot, valamint kiüresítik parlamentarizmust is. Emellett szerinte a kormány korlátozta az információszabadságot, és a választókerületek átrajzolásával meg akarja akadályozni a leváltását. Balog Zoltán államtitkár válaszában elmondta: szerinte is sérti a személyiségi jogokat, ami a közmédiában történt december 3-án, ezt ki kell vizsgálni és a felelősökön számon kell kérni, de erre a médiatörvény alkalmat és lehetőséget is nyújt. A kormánypárti politikus szerint egyébként Szabó Tímea elkövette azt a gyakori hibát, hogy összegyűjtötte minden sérelmét és a "az emberi jogok alapján állva megpróbálta politikai fegyvereként használni azokkal szemben, akiket nem kedvelnek".

KDNP: Sopron a hűség városa

Firtl Mátyás (KDNP) a soproni népszavazást idézte fel, amikor a város úgy döntött, Magyarországhoz kíván tartozni. A népszavazás 90. évfordulóját e napokban ünneplik - mondta, hozzátéve: példaadó a Sopron megmentésért folytatott küzdelem néhány mozzanata. Felidézve az akkori történéseket kiemelte, hogy anyaországi és határon túli magyarok szálltak szembe az osztrák túlerővel. A KDNP-s politikus szerint a város méltó rangját a 80. évfordulón az első Orbán kormány adta meg, amikor a hűség napjává nyilvánította a szavazás napját, december 14-ét. Ünnepüket tenné teljessé, ha a kormány a nyolcvanadik évfordulóhoz hasonlóan a városban tartana kihelyezett ülést - jelezte.

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalása kapcsán elhangzott frakcióvéleményekre adott viszonválaszában bírálta az ellenzéki kritikákat az uniós kormányközi találkozón képviselt magyar álláspont miatt.

Orbán Viktor viszonválasza

Orbán Viktor viszonválaszában - bírálva az ellenzék parlamentet minősítő kijelentéseit - hátbatámadásként értékelte azokat az ellenzéki bírálatokat -, amelyek az uniós kormányközi megállapodásra adott nemleges választ kifogásolták. Különösen azok részéről vitatta ezen bírálatokat, akik maguk is tagjai az uniós nagybizottságnak, amelynek véleményét minden brüsszeli útja előtt figyelembe vette.

A megállapodáshoz való csatlakozásról szólva azt mondta: a gyorsaságot értéknek tartja, de nem jó, ha az embert megfontolatlanságra ragadtatja. Hozzátette: amíg megfelelő írásos dokumentum nem áll rendelkezésre, amíg a legfontosabb kérdések nem ismertek, nem tudható, mihez csatlakoznánk.

A nemzetközi ügyekkel foglalkozó megjegyzésekkel kapcsolatban kijelentette: az ellenzéki képviselők fontolják meg, hogy pártpolitikai viták helyett nem akarnak-e inkább egy fontos kérdés érdemi megvitatásában részt venni.

Vona Gábor (Jobbik) szavaira reagálva, az államadósság vissza nem fizetéséről azt mondta: ha ezt tenné az ország, a következő hónapban a nyugdíjasok nem kapnának nyugdíjat, az ápolók vagy a tanárok pedig fizetést. "Csődbe rántatnánk Magyarországot" - jelentette ki, ezért szerinte, akárhányszor provokál is a Jobbik, az államadósságot vissza kell fizetni, vitázni csak annak módjáról, ütemezéséről lehet. Legyenek büszkék arra, hogy a polgárok erőfeszítései miatt több milliárd eurónyi államadósságot tudott visszafizetni az ország, legutóbb november végén 2 milliárd eurót - mondta.

Azt is kijelentette, hogy bár kétségkívül nehézségekkel küzdenek az eurózóna tagállamai, "de az apokaliptikus vízióktól tartózkodni kell". Hangsúlyozta, az eurózóna nem omlott össze, van jövője, az ország számára pedig rossz lenne a szétesése. "Európa erejét ne becsüljük alá" - mondta.

A gazdasági miniszter személyéről szóló találgatásokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: "ne reménykedjenek, a dolog úgy áll, hogy négy évre megkaptuk a fölhatalmazást, elindultunk egy világos stratégia mentén". Arra intette az ellenzéki képviselőket, hogy ne bocsátkozzanak személyi találgatásokba.

Magyarországnak stabil, hosszú távon tartós gazdasági alapokra van szüksége és arra, hogy ne lehessen négyévente felszedni annak alapjait - hangsúlyozta.

Az MSZP szerint fontos lenne, hogy Magyarország csatlakozzon az eurózónához tartozó országok megállapodáshoz, míg a KDNP és a Fidesz szerint Orbán Viktor helyesen döntött, amikor azt mondta, hogy az Országgyűlésnek meg kell vitatnia a döntést.

MSZP: a miniszterelnök nem a szuverenitást, hanem a politikáját félti

Az MSZP szerint Orbán Viktor kormányfő nem az ország szuverenitásának féltése miatt mondott nemet múlt héten az uniós kormányközi megállapodásra, hanem mert felmérte, hogyha ehhez csatlakozik, akkor befellegzett a különutas gazdaságpolitikának és a gazdasági szabadságharcnak. Az MSZP szerint fontos lenne, hogy Magyarország csatlakozzon ehhez a megállapodáshoz, Orbán Viktornak pedig arra is felelnie kellene, hogy mi történik akkor, ha Magyarország kimarad ebből az egyezségből - hangoztatta a szocialista politikus. Mesterházy Attila elmondta azt is, hogy pártja benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot, amely arra kötelezné a kormányt, hogy december 23-ig készítsen egy jelentést a kormány pontos álláspontjáról a fentiekkel kapcsolatban, hogy legyen miről vitatkozni.

KDNP: helyes volt a miniszterelnök döntése

A KDNP szerint Orbán Viktor múlt heti döntése az Európai Uniós kormányközi megállapodással kapcsolatban két okból is helyes volt.

Harrach Péter frakcióvezető leszögezte: egyrészt a parlamentnek kell döntenie ilyen nagy jelentőségű kérdésekben, másrészt pedig Orbán Viktor elment addig, ameddig az adott körülmények között a nemzeti szuverenitás védelmében el lehetett menni. "Ilyen helyzetben a bölcsesség egy követelmény" - tette hozzá a kereszténydemokrata politikus. Szerinte ezeréves egység van Magyarország és Európa között, de míg akkor kulturális, addig ma pénzügyi és gazdasági érdekek és elvek mentén működnek együtt. Jelenleg nincs kulturális egység az európai országok között és szerinte ez a problémák gyökere.

Az ellenzéki pártok reagálásaival kapcsolatban Harrach Péter elfogadhatatlannak nevezte, hogy az MSZP szeretné kioktatni a miniszterelnököt, a Jobbik népszavazási kezdeményezését demagógnak tartja, az LMP felvetésével kapcsolatban pedig megjegyezte: a parlamentnél jobb Nemzeti Válságtanács nem létezik, a Zöld gazdaság lényegét pedig még nem sikerült kifejteniük. "A durva ellenzéki támadások arányban vannak a megtámadott és a támadó politikai képességei közötti különbségekkel" - fogalmazott a KDNP frakcióvezetője.

Fidesz: a következő időszak legfelelősségteljesebb döntése előtt állunk

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a következő időszak legfelelősségteljesebb és legnehezebb döntése előtt állunk, amiben szükség van mind a 386 képviselő legjobb tudására, lelkiismeretére és a véleményére. Közölte: a Fidesz képviselőcsoportja támogatja és helyesnek gondolja, azt amit a miniszterelnök Brüsszelben tett, ugyanakkor azt a szocialista véleményt, miszerint a megállapodáshoz azonnal csatlakozni kellett volna, meggondolatlannak és az ország számára károsnak nevezte. Úgy fogalmazott: sehová nem vezet az az út, amit Vona Gábor Jobbik frakcióvezető felkínált. Hozzátette: könnyen lehet, hogy kompromisszumokat kell kötnünk, de kérdés, hogy hol a határ, milyen megállapodásra van szükség, kell-e megállapodást kötnünk, ugyanakkor ez nem lehet csak a kormány felelőssége.

Azt ajánlotta, hogy a józan észre hallgatva, az emocionális hangokat feledve, szimpla érdekközösségből nézzük meg, hogy ebben a helyzetben az Országgyűlés mihez ad felhatalmazást a kormánynak. "A mai Brüsszel nem egyenlő a régi Moszkvával, a mai unió nem jelenti a régi internacionalizmust, magyarul igenis Brüsszelben lehet nemzeti érdeket képviselni" - hangsúlyozta. Hozzátette: Mesterházy Attila olyan pártiskolába járt, ahol a régi elvtársak még a "Ki tud többet a Szovjetunióról című versenyben" szocializálódtak, de ez már idejét veszítette.

A miniszterelnök szerint az eurózóna válsága hosszabbnak ígérkezik, mint ahogyan eddig mondták, ezért a következő év viharos lesz Európában és Magyarországon is. Orbán Viktor napirend előtt a 2012-es költségvetés várható átalakítására utalva arról is beszélt a parlamentben, hogy csökkenteni kell a jövő évi növekedési előrejelzést, és magasabb euró-forint árfolyammal kell számolni.

Orbán: viharos év következik

Orbán Viktor napirend előtt azt mondta a parlamentben: a gyors válságkezelés - nem kockázatmentes - eszközeit a brüsszeli csúcstalálkozón elvetették, az eurózóna országai úgy döntöttek, hogy nem bocsátanak ki eurókötvényeket, az Európai Központi Bank nem vásárol állampapírokat, és a tagállamok nem adnak össze annyi pénzt a válságalapba, ami megnyugtatná a piacokat. Véleménye szerint mindebből az következik, hogy a következő év, különösen annak első fele viharos lesz Európában "és viharos lesz nekünk is".

A kormányfő a 2012-es büdzsé várható átalakítására utalva azt is mondta, hogy csökkenteni kell a jövő évi növekedési előrejelzést, és magasabb euró-forint árfolyammal kell számolni, valamint eközben - ez euróválsággal szembeni védekezés részeként - pénzügyi védőhálót is ki kell feszíteni, és erre "nem tud jobb megoldást", mint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött új típusú biztonsági megállapodást.

Kitért arra is, hogy meg kell indítani az új növekedési akciótervet, amelynek összeállítását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vezeti.

A miniszterelnök az Országgyűlés Európai Uniós nagybizottságát kérte fel, hogy vegye kézbe az előző heti európai uniós csúcson megismert válságkezelő tervekkel kapcsolatos parlamenti viták előkészítését.

LMP: a szuverenitás nem a miniszterelnöké

Schiffer András LMP-s frakcióvezető a miniszterelnök felszólalására reagálva azt mondta: a szuverenitás nem a miniszterelnöké, nem a Fidesz-KDNP kétharmados többségéé, hanem a népé. Ha a népé a szuverenitás, önöknek nincs joguk arra, hogy az emberek választási szabadságát elvegyék, hogy a következő választáson új gazdaságpolitikát válasszanak. Amikor a pénzügyi stabilitási törvénybe kívánják bebetonozni a megbukott egykulcsos adórendszert, a népszuverenitást sértik meg - értékelte. Az ellenzéki politikus leszögezte: a következő hónapokban a magyar kormány felelőssége az lesz, hogy olyan pozícióba manőverezze Magyarországot, hogy ne kelljen egy fiskális kényszerzubbonyt viselnie. Szükség van az unió és az alapszerződés új alapokra helyezésére - emelte ki, hozzátéve: van esély arra a Merkel-Sárközy-levél kapcsán, hogy a szerződés módosítása alkalmas legyen a spekulatív kapitalizmus megfékezésére. Ön David Cameron brit kormányfő mellé kíván állni, és ezzel kívánja a spekulatív gazdaság és a bankárok érdekeit védelmezni - mondta a kormányfőnek.

Az LMP-s politikus szerint szükség lenne arra, hogy a kormányfő egy nemzeti válságtanácsot hívjon össze, és valódi nemzeti minimumra, együttműködésre törekedjen az IMF-el folytatandó tárgyalások során a munkaadók, munkavállalók és a parlamenti pártok között. A másik mellőzhetetlen körülmény, hogy ne csak Fellegi Tamás, hanem Matolcsy György is legyen tárca nélkül - mondta. Ha ezt nem lépi meg, akkor az egész csődtömeg politikai felelősségét a kormányfőnek kell vállalni - folytatta Schiffer András, aki szerint megbukott az a gazdaságpolitika, amit tavaly júniusban elindítottak. Kérdés az, ezért ki viszi el a balhét - közölte. Szerint azért van Magyarország bajban, "mert önök végighazudták az elmúlt másfél-két évet, pontosan tudták, hogy amit mondanak, az nem igaz."

A Jobbik népszavazást írna ki

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője azt mondta, hogy ha valóban érdemi vitát akarnak, írjanak ki népszavazást erről a kérdésről! - szólított fel, hozzátéve: a vitát ne csak imitálják. A Jobbik szerint évek óta egyértelmű, hogy az unió Európai Egyesült Államokká akar alakulni, Magyarország azonban nem csatlakozhat a fiskális, költségvetési és a majdani politikai unióhoz. Ez az út nem magyar út, pláne most nem az - jegyezte meg Vona Gábor, aki szerint olyan, mintha egy süllyedő hajóra kérnének felvételt. Az, amit a Jobbik képvisel, hogy maradjon ki Magyarország ebből, hihetetlenül kockázatos út, de "a szuverenitás feladása nem kockázatos, hanem rossz út, ott nem sallert, meg kokit fogunk kapni, hanem agyon fogják venni Magyarországot" - fogalmazott. Szólt arról is, hogy a strukturális hiány fél százalék alá szorítása több száz milliárdos megszorítást fog jelenteni. Nem viharkabátot kell felvenni, kényszerzubbonyt akarnak ránk húzni - hangoztatta.

Az ellenzéki politikus élesen bírálta a szocialisták nyilatkozatait is, és azt mondta, szerinte ha valamiért kritizálni lehet ebben a helyzetben a miniszterelnököt, az az, hogy miért nem volt sokkal következetesebb, akkor, amikor Magyarország szuverenitását meg kell őrizni. A szocialistákhoz fordulva azt mondta, aláírási kényszerrel küszködnek; azt kérdezte, hogy az még egyszer sem merült fel bennük, hogy nemzeti érdeket lehetne képviselni? Egyszer sem merült fel, hogy ha ezt Magyarország aláírja, akkor az brutális megszorításokat jelent, és az ország még megmaradt szuverenitását is elveszítjük? - tette fel a kérdést Vona Gábor.