Részletes vitákkal, valamint napirend utáni felszólalásokkal zárult az Országgyűlés hétfői ülése keddre virradó éjjel. A képviselők megvitatták a nemzetiségek napjáról, az Országgyűlésről, valamint a házszabályról szóló törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító javaslatokat.

Rövid vita a nemzetiségek napjáról

A nemzetiségek napjáról szóló határozati javaslat részletes vitájában egyedül a jobbikos Szávay István szólalt fel, aki bemutatva saját módosító javaslatát azt mondta, a határozat preambolumát kiegészítenék azzal, hogy az ország területén lévő kisebbségeket politikai és kulturális szempontból államalkotó tényezőnek ismernék el. Hozzáfűzte: ezt sem Romániában, sem Szlovákiában nem ismerik el egyetlen kisebbséggel, így a magyarokkal szemben sem.

A felszólalást követően az elnöklő Latorcai János lezárta a részletes vitát.

Ellenzéki felszólalók az országgyűlési törvény részletes vitájában

Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat módosításának részletes vitájában csak ellenzéki képviselők szólaltak fel, mivel a kormányoldalról csak két képviselő jelent meg a Fidesz-KDNP frakcióülése miatt.

Bárándy Gergely (MSZP) felszólalásaiban kifejtette: a módosítaná a vizsgálóbizottságokkal kapcsolatos szabályokat, mivel ezen bizottságok általában büntetőjogi felelősséget állapítanak meg, és feljelentésre tesznek javaslatot, és ennek a „káros" gyakorlatnak a megszüntetését szeretné. A képviselő elmondta azt is, hogy azt szeretnék, ha elkészült jelentés, illetve annak tartalma, megállapításai megtámadható lenne bírságon, és azt is el akarnák érni, hogy a bizottságok vizsgálatai ne terjedjenek ki olyan kérdésekre, amelyek folyamatban lévő eljárások tárgyát képezik.

Kepli Lajos (Jobbik) módosító javaslatát bemutatva elmondta, az a képviselő, aki a meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, havi tiszteletdíjának három havi összegéig lehetne büntetni.

Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás, valamint a szocialista Lamperth Mónika a vitában kifogásolta, hogy a kormányoldalon összesen két képviselő foglal helyet a parlamenti patkóban.

Schiffer András (LMP) kiemelte, hogy a beterjesztők terve szerint az általános vitákat a televíziós közvetítés idején tartanák, és felidézte, amikor a közoktatási, felsőoktatási és munkaügyi törvényeket éjjel tárgyalták meg.

Kitért arra is, megengedhetetlen, hogy egy képviselő a mandátumát átruházva jelenjen meg bizottsági ülésen. A képviselő azt kérte, hogy erre ne legyen lehetőség, mert ezt a plenáris ülésen sem lehet megtenni.

A Demokratikus Koalícióhoz tartozó, független Kolber István szerint semmi innováció nincs a javaslatban, nem erősíti a képviselők felelősségét, az állampolgári bizalmat, és gyengíti az országgyűlés ellenőrző szerepét.

Gulyás Gergely a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy a tervezett szankciókra, így a kivezettetésre is közjogilag, valamint gyakorlatilag is nagy szükség van.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a mintegy két és fél órás részletes vitát.

Az Országgyűlés házszabályáról szóló törvény módosításának részletes vitájában senki nem szólalt fel.

Napirend utáni felszólalások

Nyikos László (Jobbik) még az országgyűlési törvény részletes vitájában jelezte: nem kívánja kormánypárti képviselők jelenléte nélkül elmondani napirend utáni felszólalását.

Ferenczi Gábor (Jobbik) felszólalásában a XX. százai irodalom egyik alakjáról, Tormay Cécilre-ről emlékezett meg, aki 75 éve halt meg.

Ágh Péter (Fidesz) és Korondni Miklós (Jobbik) Mindszenty József bíborosról, az ország utolsó hercegprímásáról emlékezett meg, aki március 29-én lenne 120 éves.

Kulcsár Gergely (Jobbik) egy bírósági eljárás visszásságaira hívta fel a figyelmet napirend utáni felszólalásában. Mint mondta, egy férfit baleset ért, de az eljárás során több hiányosságot vétettek a hatóságok.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a hétfői ülésnapot. A parlament kedd reggel 9 órakor folytatja a munkát.

A parlament határozathozatalai során a háziorvosi rendelőket az építményadó alól, míg a temetők a telekadó alól mentesítette, továbbá lehetővé tette zárt légterű dohányzóhelyek kijelölését a tűzveszélyes munkahelyeken. A képviselők emellett új törvényt alkottak a hungarikumokról és az idei évre maximalizálták az egyszeri szemétszállítási díjakat. A Ház ülése három előterjesztés részletes vitájával folytatódik, ezek egyike az új országgyűlési törvényjavaslat, amelynek általános vitájában több mint hat órát vitatkoztak a képviselők.

A háziorvosi rendelők építményadó-, a temetők telekadómentesek lesznek

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében május közepétől nem kell építményadót fizetni a háziorvosi rendelők után, a temetők pedig telekadómentesek lesznek. A Fidesz március elején terjesztette az Országgyűlés elé a jogszabály módosítására tett javaslatát, amelyben még az összes állami vagy önkormányzati feladatot ellátó egészségügyi intézményt mentesítette volna az építményadó alól. A fideszes Láng Zsolt módosító indítványát elfogadva azonban a parlament úgy döntött, hogy az építményadó-mentesség csak az önkormányzatok területi kötelezettségét ellátó háziorvosokat, házi gyermekorvosokat és fogorvosokat illeti majd meg, kizárólag az alaptevékenységükhöz használt ingatlanaik után.

Tűzveszélyes munkahelyeken zárt légtérben is ki lehet jelölni dohányzóhelyet

Tűz- és robbanásveszélyes munkahelyeken zárt légtérben is ki lehet majd jelölni dohányzásra alkalmas helyet, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az erről szóló törvénymódosítást. Mengyi Roland (Fidesz) és Stágel Bence (KDNP) közös önálló indítványukban azon fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, tűz- és robbanásveszélyes, valamint tűzveszélyes munkahelyeken, létesítményeken biztosítottak beltéri dohányzási lehetőséget, ahol a nyílt légtérben biztosított munkaközi szünettel, a tűzvédelmi szabályokkal, és a folytatott tevékenység jellegével összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági érdekeket jelentősen veszélyeztetve lehetne kijelölni.

A parlament ezt követően elfogadta Pintér Sándor azon előterjesztését, amelyben a belügyminiszter jogharmonizációra hivatkozva kezdeményezte migrációs tárgyú törvények módosítását.

Törvényt hoztak a hungarikumokról

Az Országgyűlés hétfőn új jogszabályt hozott a hungarikumokról. Az erről szóló előterjesztést a parlament 5 tartózkodás mellett fogadta el. A képviselők döntése értelmében létrejön a Hungarikumok Gyűjteménye, amelyet a Hungarikum Bizottság állít össze. A hungarikum a törvény fogalom-meghatározása szerint olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikumokat a jövőben védjegy jelöli.

A tizennégy tagú Hungarikum Bizottságba egy-egy tagot delegál a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, valamint az igazságügyért, a helyi önkormányzatokért, a kultúráért és oktatásért, a vidékfejlesztésért, a turizmusért, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterek. Szintén egy-egy tagot delegál a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, míg a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) három tagot, az Országgyűlés pedig két tagot.

Létrejönnek települési és tájegységi értéktárak is, valamint megyei értéktárak, a határon túli magyarság értéktára, ágazati értéktárak és a Magyar Értéktár az egyes területeken fellelhető értékek gyűjteményeként. Ezeket a Települési Értéktár Bizottságok, a Megyei Értéktár Bizottságok, a MÁÉRT, az ágazatokért felelős miniszterek, valamint a Hungarikum Bizottság állítja össze.

Megválasztották a Volánbusz-bizottság tisztségviselőit és tagjait

A parlament hétfői döntése értelmében a fideszes Manninger Jenő vezetheti a Volánbusz 2003-ban indított reorganizációs programjának vizsgálatára közelmúltban létrehozott bizottságot. A testület alelnöke a szocialista Burány Sándor lesz, míg tagjai között három fideszes, két jobbikos, továbbá egy-egy kereszténydemokrata, MSZP-s és LMP-s képviselő foglalhat helyet.

Maximalizálták az egyszeri szemétszállítási díjakat 2012-re

A Ház hétfőn határozathozatalai végén módosította a hulladékgazdálkodási törvényt is. A változtatást a fideszes Sebestyén László kezdeményezte, és azt a kormánypártok mellett az MSZP képviselői is támogatták, míg a Jobbik elutasította. Az új jogszabály szövege alapján a „hulladékkezelési közszolgáltatási díjként fizetendő egyszeri ürítési díj" mértéke az idén legfeljebb 650 forintig emelhető a 120 literes tárolóedények esetében, de amennyiben ez az összeg tavaly ennél magasabb volt, akkor már nem növelhető ez a díj. A szabályozást az eltérő méretű tárolóedényekre arányosan kell értelmezni a törvénymódosítás szerint.

Határozathozatalokkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése. A képviselők szavaztak egyebek mellett az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét erősítő törvénymódosításról, a magáncsőd intézményének megvizsgálásáról, illetve a Liszt Ferenc-repülőtér telekadójáról is.

Két új híd épülhet az Ipolyon

A parlament két magyar-szlovák kormányközi megállapodást is hirdetett ki hétfőn, amik révén két új híd épülhet a két ország határán folyó Ipoly felett, így Vámosmikola és Ipolypásztó (Pastovce), valamint Ipolydamásd és Helemba (Chľaba) települések között jöhet létre új határátkelő.

Uniós aggályok hatására erősítette a parlament az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét

Az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét erősítő törvénymódosítást fogadott el a parlament. A változtatásokat az Európai Bizottság által felvetett aggályokkal indokolta a kormány. A változtatás megszünteti azt a lehetőséget, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára felmentheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, ha három hónapon túlmenően képtelen eleget tenni feladatainak. Az új szabályok szerint a kormányfő csak összeférhetetlenség vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértése miatt kezdeményezheti az adatvédelmi hatóság elnökének felmentését. Egy másik módosítás öt- helyett tízéves szakmai tapasztalatot ír elő a hatóság elnökének kinevezéséhez.

A kormánynak meg kell vizsgálnia a magáncsőd intézményének lehetőségét

Határozatot fogadott el a parlament a lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről, felkérve a kormányt, vizsgálja meg a magáncsőd jogintézményének bevezetését. Az alkotmányügyi bizottság előterjesztése szerint a természetes személyek adósságrendezése segíteni tudná mind a devizahitellel rendelkező adósok, mind a más módon adósságot felhalmozó fizetésképtelen emberek problémáit. A határozat, amelyet 291 igen, 1 nem és 4 tartózkodással fogadott el az Országgyűlés, felkéri a kormányt arra is, építse be az általános iskolák felső tagozatai és a középfokú iskolák tananyagába a pénzügyi rendszer alapismereteinek oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek a megismertetését és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A kabinetnek meg kell vizsgálnia a pénzintézetek és a hitelközvetítők egymáshoz, illetve a hitelfelvevőkhöz való viszonyát.

Határozatban ismerte el a görögkatolikus közösség munkáját az Országgyűlés

Az Országgyűlés hétfőn határozatban nyilvánította felbecsülhetetlen értékűnek a magyar görögkatolikus közösség társadalmi szerepvállalását és missziós szolgálatát. A parlament a határozat elfogadásával a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye felállításának századik évfordulójára emlékezik és rögzíti, tisztelettel adózik azon személyek emléke előtt, akik száz évvel ezelőtt fáradhatatlanul munkálkodtak az egyházmegye megalapításán, majd a nemzeti nyelvű, magyar liturgia bevezetésén.

Milliárdos telekadót kell fizetnie a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosának

Elfogadta a parlament a helyi adókról szóló törvény módosítását, amely alapján várhatóan milliárdos összegű telekadót kell majd fizetnie a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosának. Az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványban a XVII. kerület fideszes polgármestere, Riz Levente azt kezdeményezte, hogy a jelenlegi szabályozással szemben a repülőterek területének meghatározott része is teleknek minősüljön, vagyis - ellentétben például a közutakkal, vasúti pályákkal - helyi adót kelljen fizetni utánuk. A módosítást a múlt héten a Ház annak ellenére szavazta meg, hogy azzal a kormány képviselője nem értett egyet a költségvetési bizottság ülésén.

Az origo.hu hírportál két héttel ezelőtti írása alapján mivel a repülőterek túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonban van, a közteher lényegében csak a budapesti Liszt Ferenc-repülőteret, pontosabban az azt üzemeltető Budapest Airport (BA) tulajdonosát, a német Hochtief csoportot sújtja majd.

A munkanélküliség, a nők munkavállalása és az élethosszig tartó tanulás is terítékre került hétfőn a kérdések során a parlamentben.

MSZP: mi lesz a tartós munkanélküliekkel?

Tóth József (MSZP) arról beszélt, hogy a tartós munkanélküliek számára folyósított, foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege 28 500 forintról 22 500 forintra, míg a közfoglalkoztatók számára juttatott munkabér a minimálbérről 47 000 forintra csökkent. Hozzátette, hogy egy részük rendszeres szociális segélyben részesül, és amíg a támogatás legmagasabb összege tavaly 57 815 forint volt, idén viszont 42 326 forint. A törvény szerint idén csak az kaphat támogatást, aki az előző évben harminc napot dolgozott, de ezt közfoglalkoztatás új rendszere sokak számára nem képes nyújtani. Hozzátette, hogy a tartós munkanélküliek elhelyezkedése sem várható a munkanélküliség emelkedése miatt. Halász János államtitkár azt kérte, hogy a politikus is támogassa a kormánynak a munkahelyek megőrzésére és új munkahelyek teremtésére irányuló erőfeszítéseit.

A család és a munka összeegyeztetése érdekében szólalt fel a Fidesz

Lakatosné Sira Magdolna (Fidesz) a demográfiai adatokat idézve azt mondta, hogy a fiatalok, közülük is elsősorban a nők nehéz helyzetben vannak, mert választaniuk kell a család és a karrier között. Leszögezte, hogy a családokat támogató, a család, a magánélet és a munka összehangolását segítő munkahelyekre van szükség. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt felelte, hogy a statisztika rossz képet fest, ha azt nézik, hogy a gyermekvállalási korban lévő nők foglalkoztatási rátája mennyire elmarad a hasonló korú férfiakétól. A kormány ezért lépéseket akar tenni az ügyben. Utalt arra, hogy miniszteri biztost neveztek ki, aki a helyzetet elemzi.

Az LMP az élethosszig tartó tanulásról

Osztolykán Ágnes (LMP) arra volt kíváncsi, hogy a kormány hogyan segíti az élethosszig tartó tanulásban való részvétel radikális bővítését. Halász János leszögezte, hogy a felsőoktatási intézmények bevételi forrásai 2011-ben többletet mutattak, idén közel 46 milliárd forint uniós pályázati forrásra számíthatnak, 2012-2013-ban pedig közel százmilliárd forintnyi további forrás áll a felsőoktatási intézményrendszer fejlesztésére.

Több kérdést is kapott a miniszterelnök az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés ülésén. A Jobbik a gazdasági függetlenségről és a földpályázatokról kérdezte, az LMP pedig a kilakoltatások ellen emelt szót és szintén a földpályázatok kapcsán tett fel kérdést.

Jobbik: sajnos gyarmat vagyunk

A jobbikos Balczó Zoltán emlékeztetett a miniszterelnök március 15-ei beszédére, miszerint „nem leszünk gyarmat". Kifogásolta a kormány IMF-hez fűződő viszonyát, emlékeztetve arra, hogy a kormányfő gazdasági szabadságharcot hirdetett, most viszont a valutaalappal való tárgyalásokra vár a magyar fél, miközben sorra jönnek az Európai Unió felszólításai a magyar jogalkotókhoz. „Sajnos gyarmat vagyunk" - jelentette ki, hozzátéve: megvan a teendő, ki kell kerülni ebből a helyzetből. Szerinte ez gyökeresen más döntéssekkel érhető el.

Orbán Viktor miniszterelnök a hozzászólást „jó szándékú figyelemfelhívásként értelmezte", mert - mint mondta - vannak olyan politikusok, akik politikájának lényege az önfeladás, hozzátéve: Balczó Zoltánt nem sorolta ide. Megemlítve, hogy bár a Jobbik képviselőivel másként gondolkodnak a megoldásokról, azt gondolta: „azokhoz tartoznak, akiknek fontos az ország függetlensége a jelen körülmények között is, ezért arra kérem: ne támadjon engem." Viszonválaszában ezt a kijelentését úgy pontosította a miniszterelnök: ne személyében, hanem politikájában ne támadja őt a jobbikos képviselő, hiszen éppen a nemzeti függetlenség érdekében próbál eljárni.

Az LMP a kilakoltatások ellen emelt szót

Az LMP-s Szabó Tímea - szintén a miniszterelnökhöz intézve kérdését - a kilakoltatási moratórium lejártának veszélyére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, már számos család kilakoltatásáról hírt kapott, miközben más szociális gondok is sújtják ezeket az embereket. Ezek közé sorolta az önkormányzati lakbéreket, és azt, hogy nem javul a foglalkoztatási helyzet. Kifogásolta, hogy a kormány csak a devizahiteleseken segít, miközben több mint egymillió rezsihátralékos van.

„Nem látom a közöttünk fennálló vitát" - kezdte válaszát Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy a végtörlesztés lehetőségével 150 ezer család került ki az adósságcsapdából. A miniszterelnök felhívta a figyelmet a további intézkedésekre is, például az árfolyamgát lehetőségére. A képviselőt arra kérte: ne forduljon szembe a kormánnyal, hanem tegyen javaslatot további intézkedésekre. Hozzátette azt is, hogy a kabinet az önkormányzatok nélkül nem tudja megoldani ezen nehéz sorsú emberek problémáját.

Jobbik: miért a nagybirtokosoknak kedvez a kormány a földpályázatokkal?

Varga Géza (Jobbik) a nemzeti földalap által kiírt földpályázatokkal kapcsolatban kérdezte a miniszterelnököt és bírálta a kormányt, amiért az ígéretükkel ellentétben nem a helyi kisgazdálkodókat, hanem a nagybirtokosokat juttatták földterületekhez a pályázatokkal.

Orbán Viktor válaszában elmondta: 34 ezer hektár földet hirdettek meg eddig átlagosan 15 hektáros méretben. A földekre eddig 3800-an pályáztak, vagyis mindig lesznek viták, mert többen vannak, akik nem jutnak földhöz, mint akik földhöz jutnak. Emlékeztetett rá, hogy három szempont képviseletét kérte a szaktárcától: a nyertesek ne lakjanak az elnyert földtől 20 kilométernél messzebb, az összes általuk használt föld ne legyen több mint 1200 hektár és minden esetben az állami földhöz állattartási kötelezettség is társuljon. Elmondta: egyetért az ellenzéki képviselővel, hogy rendezni kell a birtoknagyság kérdését, erre az új földtörvény adhat lehetőséget, amelyet reményei szerint még az Országgyűlés tavaszi ülésszakában el tudnak fogadni.

MSZP: mi lesz a vörösiszap-katasztrófa másodlagos kártérítéseivel?

Pál Béla (MSZP) a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa kapcsán a kárrendezéssel kapcsolatban tett fel kérdést. Mint mondta: sok pályázó lemaradt a kártérítésről, így azt kérdezte: mikor és hogyan rendezi a kormány a másodlagos károkat? Tállai András államtitkár válaszában elmondta: az elsődleges károkra több mint 36 milliárd forintot fizetett ki az állam. A másodlagos károkra pedig a pályázatokat 2011 november 30-ig lehetett benyújtani. 500 igény érkezett, ebből 460-at találtak jogosnak és már 377 szerződést meg is kötöttek 138 millió forint értékben, tehát a kártérítés folyamatban van.

LMP: az Orbán Viktor becsapta a vidéki embereket

Szabó Rebeka (LMP) szintén a földpályázatok kapcsán szólalt fel, mert szerinte amíg az agrártámogatások jelentős részét néhány agrárvállalkozó kapja, addig a falvakban élő kis- és közepes gazdálkodók nem jutnak földhöz. Az ellenzéki politikus szerint a miniszterelnök becsapta a vidéki embereket. Orbán Viktor miniszterelnök válaszában elmondta: ez a téma a földtörvény vitájában kell, hogy előkerüljön, így arra kérte az ellenzéki képviselőt, hogy támadás helyett erre a vitára készüljön fel. Hozzátette: a földpályázatok körül teljes a nyíltság és minden konkrét esetben, amikor valaki nem ért egyet a döntéssel, akkor az ellen tud lépéseket tenni. Szabó Rebeka szerint nem igaz, hogy nyíltak a pályázatok, hiszen a vesztesek indoklás nélkül értesülnek a pályázatok eredményeiről.

KDNP: mi tesz a kormány az autisták segítése érdekében?

Pálffy István (KDNP) az autisták világnapja kapcsán szólalt fel és azt kérdezte a kormánytól, hogy milyen további segítséget nyújt az autisták számára? Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszában elmondta: a kormány elfogadta az új országos fogyatékosügyi program 2012-es tervét, amely külön foglalkozik az autisták ápolásával és diagnosztizálásával is.

Folytatódtak az interpellációk az Országgyűlés hétfői ülésén. A képviselők az energiadíj-hátralékosokról, egészségügyről, és a bűnügyi adatokról is kérdezték a minisztereket.

MSZP: mi lesz az energiadíj-hátralékosokkal?

A szocialista Szekeres Imre az energiadíj-hátralékosok jövőjével kapcsolatban kérdezte a nemzeti fejlesztési minisztert. A képviselő elmondása szerint több mint 800 ezer család van, akiknek 60 napon túli energiaszámla-tartozásuk van, míg 2010-ben 350 ezer ilyen család volt. Hangsúlyozta, hogy konkrét támogatásban nem részesülhetnek, pályázat nincs kiírva, és a szociális támogatási rendszerben sincs erre a problémára támogatás. Kíván-e harcolni a kormány az energiaszegénység ellen? - tette fel a kérdést.

Fónagy János államtitkár úgy válaszolt, a kormány arra törekszik, hogy gátat vessen az energiaárak elszabadulásának, de van olyan helyzet, amikor a rezsikiadás meghaladja a család teherbíró-képességét. Ők most is kérhetik a szolgáltatót, hogy ütemezze át az adósságukat, vagy részletfizetést kérhetnek, lakásfenntartási támogatást kaphatnak és tanácsadásban is részesülhetnek. Az államtitkár szerint azonban a kivezető út az energiatudatosság fejlesztése, de a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az energiaszegénységet felszámolják.

Tukacs István az egészségügy átalakításáról kérdezett

Tukacs István (MSZP) arról kérdezte a nemzeti erőforrás minisztert, hogy az egészségügy átalakítása során hány megyei intézményt zárnak be, és emiatt hány munkahely szűnik meg. Mint mondta, a mostani kormány úgy vette át az egészségügyet, hogy nem volt koncepciójuk, és nem történt minőségi változás. Halász János államtitkár válasza szerint a szocialista kormányok 8 év alatt nem tudtak egy egészségügyi programot végrehajtani, most viszont kiemelt szerepe van az ágazat újjáélesztésének. Az államtitkár hangsúlyozta, nem zár be egyetlen kórház sem, és nem lesz létszámleépítés sem. Tukacs István úgy reagált, hogy a választ azért nem tudja elfogadni, mert a kormány korábban azt mondta, az egészségügyi rendszer átalakításából fakadó megtakarításból akarnak béreket emelni, így viszont kérdés, hogy hogyan maradnak meg a munkahelyek.

Jobbik: nem javul az emberek közbiztonsági érzete

Staudt Gábor jobbikos képviselő arról kérdezte a belügyminisztert, mi az oka annak, hogy az adatok szerin egy évtizede nem volt olyan magas az ismerté vált bűncselekmények száma, mint tavaly. A képviselő szerint „nemhogy rend nem lett két hét alatt", de folyamatosan emelkedik a bűnesetek száma. Hozzátette, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a regisztrált bűncselekmények száma is jelentősen emelkedett, ennek ellenére a kormány legfőbb törekvése, hogy a közrendért tenni akarókat „üldözi".

Kontrát Károly államtitkár reagálásban kifejtette: Pintér Sándor államtitkár korábban már jelezte, hogy ideiglenesen romlani fog a statisztika. Hozzátette, nőtt az emberek szubjektív biztonságérzete, és jobban bíznak a rendőrségben, 2011-re pedig 12 megyében csökkent a bűnesetek száma. Staudt Gábor nem fogadta el a választ, mondván azért fog csökkenni a bűnesetek száma, mert megemelték a bűncselekmény értékhatárát, de nem ennek, hanem a közbiztonság javulásának kell a javulást okoznia.

MSZP: miért bünteti a Fidesz a ferencvárosiakat?

Az MSZP-s Pál Tibor az azonnali kérdések között arról beszélt, a Fidesz bünteti a Ferencvárosban élőket azzal, hogy leállította a kerület több mint húsz éve tartó szociális rehabilitációját, ugyanakkor a városrész két kórházában is börtönkórház kialakítását tervezi. Mint mondta, azzal, hogy az Egyesített Szent István és Szent László Kórházba kerül három börtönkórház, az egészségügyi létesítményeket rendészeti célokra hasznosítja a kormány. Ezt a képviselő felháborítónak nevezte.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter azt mondta, hogy a budapesti, a tököli és az algyői börtönkórházak ebben a struktúrában hosszú távon fenntarthatatlanná váltak. A polgárok teljes biztonságban vannak a kerületben - jelentette ki a miniszter. Megnyugtatta a ferencvárosiakat azzal a kijelentésével is, miszerint a büntetés-végrehajtási intézmények igen fejlett biztonsági rendszerrel vannak ellátva, és visszautasította azt a vádat, hogy a kormány egészségügyi intézmények bezárásával teremtené meg a lehetőséget újabb börtönök létrehozásához. Réthelyi Miklós arra is rámutatott, hogy a börtönkórház az intézmény egy üres területén, illetve egy bontásra ítélt épület helyén lesz kialakítva.

A határon túli intézmények támogatása, a fiatalok elvándorlása, az önkormányzati iskolák és a Malév felszámolása is szóba került az interpellációk során a parlamentben.

Határon túli intézmények támogatásáról beszélt az MSZP

A Bethlen Gábor Alap honlapján nyilvánosságra hozott lista alapján a határon túli magyar szervezetek által nemzeti jelentőségűnek tartott intézmények jelentős része nem került be a támogatotti körbe – mondta az interpellációk sorát nyitó Ujhelyi István (MSZP). A politikus szerint a kormány figyelmen kívül hagyta a „Fidesznek nem tetsző szervezetek véleményét". A képviselő elfogadhatatlannak tartotta, hogy Kárpátalján nem kapott állami támogatást az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar kara, a hungarológiai központ illetve a Munkácsi Állami Egyetem magyar tagozata. Rétvári Bence államtitkár azt felelte, hogy a jelenlegi támogatási rendszert a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) irányelvei alapján állították össze. Hangsúlyozta, egyetértettek abban, hogy át kell térni a normatív alapú támogatásra. Hozzátette, hogy a korábbi 36 helyett 56 intézményt támogatnak a programban. A pályázatokon indulásra jogosult intézmények körét és a támogatások elbírálásának rendszerét szintén a Máért ülésén határozták meg, a kormány pedig tartotta magát a javaslatokhoz – mondta.

A fiatalok elvándorlása ellen emelt szót a Jobbik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) érthetetlennek nevezte, hogy a kormányzat a demográfiai folyamatokkal magyarázta a felsőoktatásba jelentkezők számának csökkenését. A Jobbik szerint a jelentkezés visszaesésének oka a tandíj" bevezetése és a felsőoktatási keretszámok csökkentése volt – mondta. Hangsúlyozta, hogy ezek miatt sok magyar diák már eleve külföldi oktatási intézményekben kezdi egyetemi tanulmányait. Az elvándorlás problémájára áttérve a képviselő megjegyezte, hogy a KSH adatai szerint 2020-ig 120 ezer magyar mehet a német és osztrák piacra dolgozni, és őket 30 ezer családtagjuk is követheti. A politikus szerint ahhoz, hogy az elvándorlást csökkentsék, a kormányzatnak a lakhatásban is segítséget kellene nyújtania. Halász János válaszként leszögezte, hogy a kormány az oktatásra, a hazai gazdaság élénkítésére, a versenyképes javítására és a munkahelyteremtésre összpontosít. Az államtitkár egyúttal hangsúlyozta: „nincs tandíj Magyarországon". Elmondta, hogy körülbelül 33 ezer, a felsőoktatási rendszerbe újonnan belépő fiatalnak biztosítják az ingyenes hozzáférést, miközben tízezrek tanulhatnak részbeni állami ösztöndíjasként. Végül kijelentette, hogy az önköltséges finanszírozási forma sem új, mert az 1997 óta a magyar felsőoktatás része.

Fidesz az önkormányzati iskolákról

Pánczél Károly (Fidesz) arról beszélt, hogy számos önkormányzati fenntartásban lévő iskola évek óta anyagi problémákkal küzd. A képviselő szavai szerint több önkormányzatnak problémát okoz, hogy hogyan finanszírozzák ezeket az intézményeket 2013. január 1.-ig. Példaként említette a csobánkai Közösségi Műhely nevű általános művelődési központi rendszerben működő iskolát. A politikus kíváncsi volt, hogy a települési önkormányzatok hogyan juthatnak anyagi segítséghez. Halász János azt felelte, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetésében 300 millió forintot különített el a nehéz helyzetbe jutott települések iskoláinak megőrzésére. Hangsúlyozta, hogy az idei tanévben négy település nyitotta újra iskoláit, miközben 24 másik gyorssegélyt kapott az intézmények megőrzésére. Az államtitkár kijelentette, hogy a nehéz helyzetbe jutott települések helyzetének javítására jelenthet megoldást az állami szerepvállalás növelése

KDNP: lehet büntetni az energialopást

Spaller Endre (KDNP) arról beszélt, hogy nehéz tetten érni az energiatolvajokat, ahogy azt is problémás rájuk bizonyítani, hogy mennyi áramot vagy gázt loptak el. A képviselő azt akarta megtudni, hogy a kormány tervezi-e az energialopást nevesíteni az új Btk.-ban. Rétvári Bence azt felelte, hogy az energialopás ma is megjelenik a büntető törvénykönyvben. Mint mondta, ennek ki is kristályosodott a bírósági eljárási gyakorlata, mert a cselekedetért akár öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Megjegyezte, hogy az új Btk. szigorúbban és egyértelműbben fog fellépni az energialopás ellen.

LMP: mi van a Malév vagyonelemeivel

Scheiring Gábor (LMP), aki Ertsey Katalinnal közösen nyújtotta be interpellációját azt akarta megtudni, hogy hogyan lett Varga Jenő a Malév felszámoló biztosa. A képviselő megjegyezte, eközben nem lehet semmit tudni a legértékesebb vagyonelemekről, az úgynevezett slotokról (résidők). Fónagy János azt mondta, hogy a kormány a Malév Zrt.-t stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. Ennek alapját különleges felszámolási szabályokat kell alkalmazni. Hangsúlyozta, hogy a kormány a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölte ki a felszámolásra, de a rendelet a felszámoló biztos személyéről nem rendelkezett. Az államtitkár arra is kitért, hogy a felszámoló jelentős értékelhető vagyont nem talált, a slotok pedig automatikusan megszűntek amikor a társaság működésképtelenné váltak, azok kiadására az állam jogosult.

Az Országgyűlés elfogadta Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását. A szavazást megelőző vitában az ellenzék bírálta az államfőt, míg a kormánypártok az ellenzékiek viselkedését kifogásolták.

Molnár Csaba: mély erkölcsi válság végére került pont

A független Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint Schmitt Pál lemondásával mély erkölcsi válság vagy annak egy részének végére került pont. A szavazást megelőző vitában kijelentette azt is: politikai érdelemben a lemondással "Orbán Viktor hajója erős léket kapott", de – mint fogalmazott – a szervilizmusnak még erős elemei maradtak a rendszerben. Közölte azt is: az eddig képviselt köztársasági elnöki modell megbukott.

Jobbik: Schmitt Pál nem ment túl a hétharmados többség véleményén

A jobbikos Balczó Zoltán szerint Schmitt Pálnak nem sikerült túllépnie a kétharmados parlamenti többség véleményén. A képviselő érvelt pártja kezdeményezése mellett, amely szerint közvetlenül kellene megválasztani a köztársasági elnököt. Mint mondta, erre a megbízatás megszűnését követő 90 napon belül kellene sort keríteni, így úgy vélte: lehetőség van a sarkalatos törvény ehhez szükséges módosítására.

LMP: nem lehet a demokráciából bábszínházat csinálni

Az LMP-s Schiffer András – emlékeztetve arra, hogy nem értett egyet az államfő szerepfelfogásával – megköszönte Schmitt Pál elmúlt kétéves tevékenységét. Hangsúlyozta ugyanakkor: bebizonyosodott, hogy nem lehet a magyar demokráciából büntetlenül bábszínházat csinálni. A politikus a kormánypártokhoz szólva kijelentette azt is: abba kell hagyni a kettős mérce alkalmazását, mert nem lehet egyszerre lándzsát törni a hazugság felett, de közben magukra nem alkalmazni a morális parancsokat. Szerinte ezek betartásával a botrány megelőzhető lett volna.

MSZP: a miniszterelnök felelőssége a helyzet

Tóbiás József (MSZP) szerint a kialakult helyzet a miniszterelnök felelőssége, mert nem ismerte fel időben, hogy nem lehet kettős mércével mérni. Hozzátette: Orbán Viktor még az olyan, hozzá közel álló körök véleményére sem figyelt, mint a Professzorok Batthyány Köre. A politikus úgy vélte, hogy ha a kormányoldal politikai és társadalmi konszolidációt kíván elérni, akkor négyötödös támogatáshoz kellene kötnie a köztársasági elnök megválasztását.

KDNP: méltóbb lett volna, ha nincs vita a lemondás megszavazásáról

Rubovszky György (KDNP) elmondta: a házbizottság ülésén azt kezdeményezte, hogy a Ház vita nélkül döntsön a lemondásról. Szerinte ez méltóbb lett volna, mert „ami elhangzott, annak semmi köze Schmitt Pál lemondásához".

Fidesz: az ellenzék számára a lemondás nem a kisdoktori dolgozatról szólt

A fideszes Lázár János szerint az ellenzéki pártok számára Schmitt Pállal nem az volt a probléma, hogy húsz évvel ezelőtt írt egy kisdoktori dolgozatot – mert az a vitában szóba se került –, hanem a hivatali munkája, az, hogy minden törvényt aláírt. Szerinte az elmúlt két hónapban is erről kellett volna beszélnie az ellenzéknek, és nem félrevezetni az országot. Megítélése szerint a politikusoknak hagyniuk kellett volna, hogy az egyetem tisztázza ezt az ügyet, és „az utókor számára tisztázandó" kijelentette: Schmitt Pál semmi olyat nem tett az elmúlt két évben, hivatalában, ami miatt le kellett volna mondania. Megismételte, hogy az általa kezdeményezett ötpárti egyezetésen minden kezdeményezést szívesen vesz a köztársasági elnök jelölésére vonatkozóan.

A vitát követően az államfő lemondási nyilatkozatát az államfő lemondási nyilatkozatát 338 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Nemmel voksolt két fideszes és három kereszténydemokrata képviselő, a tartózkodó szavazatokat pedig fideszes politikusok adták le.

Schmitt Pál megbízatása megszűnésével, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Amíg Kövér László látja el az államfői feladat- és hatásköröket, a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot.

Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn az Országgyűlésben, napirend előtt elmondott felszólalásában bejelentette, lemondott államfői megbízatásáról.

Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál köztársasági elnök

Schmitt Pál mintegy negyedórás napirend előtti felszólalása végén jelentette be lemondását. Mint mondta, elnöki munkáját az alaptörvény rendelkezései és legjobb tudása szerint, alázattal végezte. „Isten akarata és az önök bizalma nagy feladat elé állított, amelynek maradéktalanul eleget tettem" - fogalmazott. Úgy folytatta: az alaptörvény szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét. „Ezen rendelkezés számomra azt jelenti, hogy ebben a helyzetben, amikor személyes ügyem szeretett nemzetemet inkább megosztja, mintsem egységesíti, kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem, elnöki mandátumomról lemondjak" - jelentette be.

Felszólalását úgy zárta: „Isten áldását kérem Magyarországra és az önök munkájára". Beszéde végén a kormánypárti képviselők állva tapsolták meg. Schmitt Pál ezután Orbán Viktor miniszterelnök társaságában a parlamenti dolgozószobájába ment.

Mielőtt bejelentette lemondását, Schmitt Pál azt is közölte, hogy fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület megvonta doktori címét. Az egyetem eljárását etikátlannak és jogszerűtlennek nevezve úgy vélte, oklevelét csak a bíróság vonhatta volna vissza.

Schmitt Pál beszéde elején azt is megerősítette, tiszta a lelkiismerete, és közölte, ezért mer a parlament elé állni. A történteket ismét becsületbeli ügyként határozta meg, és úgy fogalmazott: nem engedhet igazából, a közösségi érdekek után most önmagáért is ki kell állnia.

Hangsúlyozta, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet és szerinte a kisdoktori dolgozat ügyében félrevezették a közvéleményt. Azt a kérdést is feltette beszédében: kinek állhat érdekében, hogy Magyarország lejáratásával egy időben becsületében és emberségében meggyalázza az elnököt?

Kövér: méltatlan, hogy a tőle balra ülők a Házban lehetnek

Schmitt Pál beszéde után közvetlenül Kövér László házelnök azt mondta: kizárólag a köztársasági elnök iránti tisztelete miatt nem utasította rendre az államfői beszéd alatt a tőle balra ülő képviselőket és a mögöttük lévő páholyokban helyet foglalókat. Hozzátette: önmagában az méltatlan, hogy a parlamentben tőle balra helyet foglaló képviselők - az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) politikusai - az Országgyűlésben ülhetnek.
Szavait nagy taps fogadta a kormánypárti padsorokból, az MSZP és a DK több képviselője ugyanakkor elhagyta az üléstermet.

LMP: a kormánypártok elbuktak az erkölcs próbáján

Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője Schmitt Pál bejelentésére reagálva azt mondta: elismeréssel tartoznak a köztársasági elnök lemondásáért, de a kormánypárti képviselők az erkölcs próbáján, a saját maguk által olyan sokat hangoztatott morál vizsgáján elbuktak. Úgy vélte, szomorú napja van ma a magyar demokráciának. Egy olyan ügybe keveredett Magyarország, amely nem Schmitt Pál köztársasági elnök magánügye. Ez az ügy a magyar demokrácia ügye, és annak a rendszernek az ügye, amely Schmitt Pált köztársasági elnöki székbe segítette; ez az ügy a Fidesz személyzeti politikájának és működésének látlelete - közölte.

Jobbik: elkerülhetetlen volt az államfő lemondása

A Jobbik örül Schmitt Pál döntésének, ugyanakkor a köztársasági elnöki tisztség iránti bizalom helyreállítása érdekében közvetlen államfőválasztást javasol - kommentálta Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője a bejelentést. Vona Gábor azt mondta: elkerülhetetlen volt Schmitt Pál lemondása, ugyanakkor az államfői tisztség szerinte olyan mértékben erodálódott az utóbbi hetekben, hogy egy egyszerű politikai csere kevés, ezért a bizalom helyreállítása érdekében közvetlen köztársaságielnök-választást szorgalmazott.

MSZP: napok óta erre a mondatra várt az ország

Napok óta arra a mondatra várt az egész ország, amit Schmitt Pál elmondott az Országgyűlésben - reagált az államfő lemondására Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője, aki egyúttal viszont sajnálatosnak nevezte, hogy köztársasági elnök „távozása ugyanolyan lett, mint amilyen az érkezése volt". Megismételte korábbi felvetését, hogy a demokratikus pártok közösen jelöljenek új köztársasági elnököt, és egyúttal ismét javaslatot tett Sólyom László volt államfő személyére.

KDNP: tisztelet Schmitt Pálnak

Tiszteletét fejezte ki Schmitt Pálnak szavaiért és döntéséért a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője. Harrach Péter úgy fogalmazott: az államfő olyan erkölcsi nagyságról tett tanúságot, amire nem volt képes az az ellenzék, amely méltatlanul viselkedett beszéde alatt. Ez az elnöki méltóság igazi meggyalázása, és a saját tisztségükre való alkalmatlanság bizonyítéka - mondta. Szerinte emlékezetes nap lesz a hétfői, amit azzá tesz az is, hogy az ellenzék máris új köztársasági elnököt javasolt, „talán éppen azt, akit ők annak idején nem szavaztak meg."

Fidesz: köszönet Schmitt Pál munkájáért

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője Schmitt Pál lemondására reagálva köszönetet mondott a köztársasági elnöknek a munkájáért. Mint mondta, „ez a tisztelet kijár az elnöknek, ez a tisztelet kijár az intézménynek, és kijár annak a munkának, amit az elmúlt két esztendőben végzett". Lázár János bejelentette azt is: azzal számol, hogy még hétfőn dönt az Országgyűlés a köztársasági elnök lemondásáról, és mihamarabb új államfője lesz az országnak. Mindennek előkészítésére két óra tárgyalási szünetet kért a házelnöktől, amit Kövér László elrendelt.