Általános és részletes vitákkal ért véget a parlament őszi ülésszakának első ülése keddre virradó éjszaka. A képviselők előbb nemzetközi szerződések kihirdetéséről, majd a családon belüli erőszak külön büntetőjogi tényállássá minősítéséről is vitatkoztak.

Nemzetközi szerződések kihirdetéséről tárgyaltak

Három nemzetközi szerződés kihirdetését tárgyalta meg a Ház hétfőn kora este, a határozathozatalokat követően. A képviselők egyetlen indítványhoz sem nyújtottak be módosító javaslatot, így a parlament már következő ülésén dönthet Magyarország csatlakozásáról a Hálózat a Globális Fejlődésért nevű szervezethez, valamint a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény módosításáról és az EU szomáliai biztonsági erőiben történő további magyar szerepvállalásról. Az említett javaslatok egyikében sem alakult ki komoly vita a kormány- és az ellenzéki oldal között, noha a Jobbik az utóbbi előterjesztés tárgyalásakor jelezte, nem ért egyet azzal, hogy még több magyar katonát küldjenek külföldre. Simicskó István honvédelmi államtitkár válaszában ugyanakkor hangsúlyozta, mindössze négy katona kiképzéséről is kiküldetéséről van szó.

150 milliárdot kaphat az Eximbank

Százötven milliárd forintos tulajdonosi kölcsönt kaphat az Eximbank a kormánytól, ha a képviselők elfogadják az erről szóló javaslatot. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn expozéjában azt mondta, a külföldi bankok aktivitása a válság miatt csökkent, viszont az ország érdeke az, hogy az export szektort is friss forrással tudják ellátni. Ezt a célt szolgálja az Eximbanknak nyújtandó tulajdonosi kölcsön, amelynek összegét állampapírban nyújtaná a kormány, ennek feltételeit biztosítaná a törvényjavaslat. Dancsó József (Fidesz) hangsúlyozta, hogy egyértelmű és világos szabályokat hozna a javaslat elfogadása, és a csökkenő hitelezés miatt meg kell találni azokat az alternatív forrásokat és finanszírozási módokat, amelyekkel a tevékenység folytatható lehet. A szocialista Józsa István bár izzadságszagúnak nevezte a javaslatot, azt mondta, ha a folyamatos működést tesz lehetővé a törvény, és segíti a külpiaci mozgást, akkor kellően transzparens működés mellett támogatható a cél. Nyikos László (Jobbik) azt mondta, a céllal egyetértenek, de kifogásolta, hogy sokadszorra módosítják az idei költségvetést. A javaslathoz módosító javaslat nem érkezett, így a keddi ülésnapon már annak elfogadásról dönthetnek a képviselők.

Ezt követően a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények, valamint az ország gazdasági stabilitásáról szóló törvények módosításáról szóló javaslatok részletes vitáját tartották meg, de érdemi vita nem alakult ki. Az idei költségvetést megalapozó jogszabályok módosításáról szóló előterjesztés részletes vitájában csak a jobbikos Nyikos László kért szót, aki azt javasolta, hogy a hitelesebb elszámoltathatóság érdekében részletesebben tüntessék fel az egyes előirányzatokat a büdzsében.

Vita a családon belüli erőszak büntetőjogi tényállássá minősítéséről

A parlament megtárgyalta azt az országos népi kezdeményezést, amely azt célozta, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállássá minősítését. Ennek érdekében a kezdeményező Élet-Érték Alapítvány csaknem százezer aláírást gyűjtött össze. A vitában a kormánypárti politikusok, köztük a fideszes Varga István és a KDNP-s Móring József Attila is amellett érvelt, hogy a jelenlegi törvények és a jövőre életbe lépő új Btk. megfelelő jogi szabályozást nyújt a probléma elleni fellépéshez, míg az LMP nevében Szabó Tímea és Ertsey Katalin támogatta a népi kezdeményezést szervezőket. A szocialista képviselőket megosztotta a kérdés: míg Lendvai Ildikó a megfelelő jogi megoldás megtalálását szorgalmazta, addig Bárándy Gergely azt mondta, egyelőre nem ismer ilyet, ezért inkább a jogalkalmazási, illetve szociális és nevelési oldalról kellene megközelíteni a problémát. Az Országgyűlés a kezdeményezésről várhatóan jövő héten dönt.

Az ülésnap végén a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló, idén elfogadott törvények módosítását tárgyalta kivételes sürgős eljárással az Országgyűlés. Az előterjesztők nevében felszólaló Jakab István (Fidesz) finomhangolásnak nevezte a változtatásokat, amelyekkel egyetlen ellenzéki frakció sem értett egyet, mondván, már a túlzott koncentrációt eredményező kamara felállításának módját sem támogatták.

Az utolsó napirendi pont lezárását követően a fideszes Csizi Péter, valamint három jobbikos képviselő, Korondi Miklós, Magyar Zoltán és Szávay István szólalt fel napirend után.

Az ülést vezető Jakab István lezárta az ülésnapot, a Ház kedden reggel folytatja munkáját.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról, a kabai földpályázatokról, a Balaton vízszintjéről és a pécsi közbiztonságról is szó volt az azonnali kérdések és a kérdések között az Országgyűlés hétfői ülésén. Ezt követően a Ház elhalasztotta az új hulladéktörvény zárószavazását.

LMP: mi lesz a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával?

Szél Bernadett (LMP) szerint semmilyen pozitív változás nem történt a rehabilitációs járulékban részesülők bértámogatása ügyében a nyáron. A kormányhivatalok szerinte hátráltatják a szerződés-hosszabbításokat a támogatások esetében. Halász János államtitkár elmondta, hogy a kormány már augusztusban döntött az említett szerződések meghosszabbításáról. Hangsúlyozta, a támogatás átalakításakor célnak a szociális szempontok figyelembe vételét és a foglalkoztatás bővülését határozták meg. Elmondta azt is, hogy az első félévben a kormány összesen csaknem 40 ezer megváltozott munkaképességű embert több mint 16 milliárd forinttal segített.

MSZP: mi történt Kabán a földpályázatokkal?

Gőgös Zoltán (MSZP) a kabai földpályázatokról szóló sajtóhírekről beszélt felszólalásában. Ezek szerint előbb a harminc induló helyi gazdálkodóból senkit nem nyilvánítottak nyertesnek, később mégis visszavonták az eredményeket, és tizenhat helyi konzorcium nyerte meg a pályázatokat. Mi történt Kabán? – tette fel a kérdést. Ugyancsak kíváncsi volt arra, ki lesz a nyertes, ki a vesztes, és arra is, hogyan változtatható meg egy már meghozott döntés. Budai Gyula azt mondta, nem kíván sajtóértesüléseket kommentálni, akkor válaszol a kérdésekre, ha a szocialista politikusnak konkrét információi vannak, találkozott nyertesekkel és látta a szerződéseket. Egy biztos – mondta –, Kabán eredményhirdetés nem történt, szerződéseket nem kötöttek senkivel.

Jobbik: a „cigánybűnözőkkel" szemben mikor nyilvánít zéró toleranciát a kormány?

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint a nyáron elképesztő gyilkosságok, bűncselekmények szerepeltek a hírekben. Úgy vélte, másodlagos, hogy az elkövetőket elfogták-e, a fontos kérdésnek azt tartotta: mit tesz a Belügyminisztérium a megelőzés érdekében. Kifogásolta, hogy a rendőrség az autóstársadalmat, valamint a nemzeti oldalon létrejövő, önszerveződő csoportokat vegzálja, a cigányságot pedig privilegizált rétegnek nevezte felszólalásában. Feltette a kérdést: mikor lesz a „cigánybűnözéssel" szemben is zéró tolerancia. Navracsics Tibor szerint fajra, nemre, felekezetre tekintet nélkül a bűncselekmény elkövetőinek szankcióval kell számolniuk. Említést tett a rendőrök számának növeléséről, de mint mondta, a traffipaxok jelentőségét sem szabad lebecsülni. Hangsúlyozta: a bűncselekmények elkövetőit kell üldözni, nem egyes etnikai csoportokat.

MSZP: mit tervez a kormány a Balaton jövője érdekében?

A kérdésekre áttérve Pál Béla (MSZP) a Balaton alacsony vízszintje kapcsán tett fel kérdést a belügyminiszternek. Szerinte az alacsony vízállás a strandolóknak és a horgászoknak is sok bosszúságot okozott idén nyáron. Mint mondta, ideje lenne átdolgozni a balatoni vízállás stratégiáját és azt kérdezte a kormánytól, hogy milyen intézkedéseket terveznek a tó jövője érdekében. Tállai András államtitkár válaszában emlékeztetett rá, hogy a legalacsonyabb a tó vízállása 2003-ban volt, amikor az MSZP volt kormányon. Hangsúlyozta: a kormány felismerte a problémát és nem szeretné a 2003-ashoz hasonló módon kezelni. Ismertette, hogy a kérdést már tárgyalta a kormány és egy részletes stratégia elkészítésével bízta meg a szakminisztériumokat.

Jobbik: mit tesz a kormány Pécs közbiztonságának javításáért?

Németh Zsolt (Jobbik) a pécsi közbiztonság állapotáról kérdezett és emlékeztetett a nyáron történt pécsi gyilkosságokra, illetve a kisebb bűncselekmények nagy számára. Szerinte a többségben cigány származású elkövetők állandó rettegésben tartják a lakosságot. Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában hangsúlyozta: Baranya megyében a rendőrség idén az összes gyilkosság elkövetőjét egy héten belül megtalálta, ráadásul a megyében 165 fővel nőtt az állomány. Hangsúlyozta azt is, hogy 2012 első felében csökkent a vagyonellenes bűncselekmények száma a megyeszékhelyen.

LMP: irányított pályáztatás az OHÜ körül?

Szilágyi László (LMP) arról beszélt, hogy 716 millió forintért keres kommunikációs partnert az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ), ráadásul az augusztus 20-i ünnepi hétvége miatt mindössze négy napos határidővel várták a pályázókat. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, hogy működik-e irányított pályáztatás a szaktárcán belül, illetve mi indokolja a sietséget? Budai Gyula államtitkár válaszában hangsúlyozta: a tárca nem szánta senkinek az OHÜ kommunikációs megbízását és szerinte Szilágyi László bűncselekménnyel gyanúsította meg a kormányt, amit visszautasított. Felkérte a politikust, hogyha alapos a gyanúja, akkor tegyen feljelentést. Hangsúlyozta azt is, hogy a négynapos határidőre csak részvételi szándékot kellett jelezni, nem pedig részletes ajánlatot. A sietség oka pedig az, hogy az OHÜ ősztől szeretné elindítani az új kampányát a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szemléletváltásról – tette hozzá.

Elhalasztotta a Ház az új hulladéktörvény zárószavazását

Elhalasztotta az Országgyűlés az új hulladéktörvény zárószavazását, miután Salamon László, az alkotmányügyi bizottság KDNP-s elnöke azt jelezte, hogy a javaslathoz módosító indítvány benyújtása válhat szükségessé. A törvényjavaslat értelmében január 1-jétől a vidékfejlesztési miniszter állapítaná meg a szemétszállítási díjakat, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást pedig az állam biztosítaná.

Az azeri kiadatás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetése, a költségvetés, Miskolc közbiztonsága, valamint a földbérletek ügye is szerepelt az azonnali kérdések órájának témái között, az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: a külügyminiszter egyetértett-e az azeri baltás gyilkos kiadatásával?

Harangozó Gábor (MSZP) a Külügyminisztérium felelősségét firtatta az azeri baltás gyilkos kiadatása ügyében. A politikus az esetet az utóbbi húsz év legnagyobb külügyi baklövésének nevezte, amellyel szerinte Magyarország elárult egy keresztény államot. A képviselő választ várt a többi közt arra, hogy melyik minisztérium bonyolította az ügyet, és arra is: a külügyminiszter egyetértett-e a kiadatással. Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta, hogy összkormányzati döntés született, amelyért a kormány egésze vállalja a felelősséget. „Nem kívántunk, nem kívánunk és nem is fogunk állást foglalni az azeri-örmény konfliktusban" – hangsúlyozta a miniszter, egyetértve azzal: a lépéssel nem belépni, hanem kilépni kívánt a kormány a konfliktusból.

Jobbik: miért kell megszüntetni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt?

Bödecs Barna (Jobbik) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszűnésének híréről szólva feltette a kérdést: miért kell ismét, pánikszerűen átszervezni az örökségvédelmet. Úgy vélte, ha egy szinttel alacsonyabbra kerül a műemlékvédelem és a régészet engedélyezése, kevesebb jelentőséget kap a terület. Feltette a kérdést: miért kell a tudományos tevékenységet elválasztani az engedélyeztetéstől, és hogyan tudnak a tudományos szempontok érvényesülni a jövőben? L. Simon László államtitkár azt mondta: nem a multinacionális cégek védelme érdekében akarja a kormány átalakítani az örökségvédelmet. Legfontosabb cél az engedélyeztetés felgyorsítása, ezért kerülnek a hatósági feladatok a kormányhivatalokhoz. Közölte azt is: a tudományos munka nem kerül veszélybe. Kijelentette: az elmúlt 20 évben épített örökségünk állapota jobban romlott, mint a szocializmus alatt, sokszor a tulajdonosoknak a kedvét és az energiáját is elvették attól, hogy költsenek az épített környezetre.

LMP: tarthatóak-e a költségvetés főszámai?

Az LMP-s Vágó Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy miután a parlament tavasszal elfogadta a költségvetés főszámait, számos tényező írta azokat felül. A példák között sorolta a munkahelyvédelmi akciót, a tranzakciós adó megvalósításának bizonytalanságát vagy a munkahelyteremtésből várt pluszbevételeket. A képviselő mintegy 592 milliárd forintos bevételt lát bizonytalannak a büdzsében, és arra várt választ: mi garantálja az államháztartás biztonságát? Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azokat a költségvetési sorokat sorolta, amelyek javítanak a büdzsé helyzetén. A költségcsökkentő tényezők között említette az IMF-megállapodást, de beszélt a mezőgazdaságban bevezetett fordított áfáról és a készpénzes tranzakció korlátozásáról is. Azt mondta: nehéz jelenleg olyan országot találni, amely pontosan meg tudja határozni, milyen bevételekre számíthat.

Fidesz: hogyan javítható tovább Miskolc közbiztonsága?

A fideszes Zsiga Marcell arról beszélt, hogy Miskolcon az elmúlt két évben növekedett a városban dolgozó rendőrök száma.  Arra várt választ: milyen intézkedések járulhatnak még hozzá a város közbiztonságának további javításához. Kontrát Károly államtitkár megerősítette, áttekintették a rendőrség és az önkormányzat együttműködésének feladatait, amelyek végrehajtása után tovább javulhat a város biztonsága. Beszámolt arról, hogy több mint 1300 közfoglalkoztatási lehetőséget teremtettek a városban és arról is, hogy Miskolcon ügyfélközpontot hoz létre a Belügyminisztérium, ezzel négyszáz új munkahely jön létre.

MSZP: Orbán konzultált-e a TEK vezetőjével az azeri gyilkos kiadatása előtt?

Harangozó Tamás (MSZP) az örmény-azeri konfliktusba való beavatkozás következményeiről beszélt. Felvetette a kérdés: hogyan sodorhatta a kormány az országot ilyen veszélybe, miközben önálló szerv, a Terrorelhárítási Központ (TEK) feladata a kockázatok felmérése. Arra várt választ, Hajdu János, a TEK vezetője felhívta-e Orbán Viktor figyelmét a kiadatás utáni terrorfenyegetettségre, a kockázatokra? Kontrát Károly államtitkár elmondta, hogy az ügyben a TEK-nek sem feladatköre, sem hatásköre nem volt. Azt kérte az ellenzéki politikustól, hogy ha valóban fontos számára az ország biztonsága, ne támadja „minden ok nélkül, politikai alapon" a Terrorelhárítási Központot.

Jobbik: mikor alakítja át a kormány a földbérletek feltételeit?

Magyar Zoltán (Jobbik) az állami földbérletekről szólva azt mondta: a helyben lakó családi gazdák helyett a fideszes képviselők és hivatalnokok előbbre valók a kormány számára. Úgy vélte: néhány érdekcsoport olyan szinten összejátszik a pályázatok benyújtása során, hogy a területek egymás közötti felosztásával megakadályozzák a versenyt. Arra várt választ: miért nem változtatja meg a kormány a földpályázatok feltételeit? Budai Gyula államtitkár válaszát azzal kezdte: nem érti a kérdést, ugyanis a képviselő szerinte általánosságban beszélt dolgokról, mint mondta, konkrétumokat nem hallott tőle. Hozzátette: már az ezredik földbérleti szerződés is megszületett, vagyis ezer család már gazdálkodik.

Az egészségügy átalakításáról, a közmunkáról és a színesfém lopásokról is szó volt egyebek mellett az interpellációk között hétfőn a parlamentben.

Fidesz: milyen problémák merültek fel az egészségügy átalakítása során?

Bene Ildikó arról beszélt, hogy az egészségügyben a nyár meglehetősen mozgalmas volt, a Semmelweis Terv alapján július 1-től a struktúra átalakítása újabb fontos állomásához érkezett. Kitért arra, hogy az intézeti várólisták mellett országos várólista vezetése is megkezdődött, és augusztus 1-től 86 ezren kaptak megemelt fizetést januárig visszamenőleg. A kormány mostani döntése alapján novembertől 14 százalékos emelés várható az alapellátóknál: egy praxis átlagosan havi 70-80 ezer forint többletbevételben részesülhet. A döntés idén 1 milliárd, jövőre több mint 5 milliárd forintos fedezetet igényel. Arra volt kíváncsi egyebek között, milyen problémákkal szembesültek az átalakítások során. Halász János államtitkár azt mondta, az egészségügyet úgy szervezik át, hogy fenntartható és kiszámítható legyen. Olyan egészségügyre van szükség, ahol a minőségi szolgáltatásokhoz egyforma eséllyel lehet hozzáférni betegségtől, anyagi helyzettől függetlenül – jelezte. Hozzátette: a kialakult struktúra finomodhat, és készek az esetleges, jogos korrekciókra. Méltatta, hogy 1269 intézmény egészségügyi célú fejlesztése valósul meg az Új Széchenyi Tervben. Nyáron 23 új mentőautót állítottak szolgálatba, és a tervek szerint idén még újabbakat vásárolnak a betegek biztonságos ellátásáért. A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: nem segélyre, hanem munkára várnak az emberek

A szocialista Nyakó István arról beszélt, hogy hat megyében 80 településen találkozott dolgozni akaró emberekkel, akik nem segélyre várnak, hanem munkára. Kiemelte: szerinte valamit tenni kell, mert „nagy a baj, és nem babra megy a játék". Mint mondta, a nyomor és a kilátástalanság, a munkanélküliség már elviselhetetlen feszültségeket halmozott fel. Ezek az emberek szeretnék visszakapni azt a bért, ami 2010-ben járt a közmunkáért, azt kérik, hogy legalább egy ember a családból egész évben dolgozhasson, és töröljék el a heti bérkifizetést. Tállai András államtitkár azt mondta: több mint 205 ezren vannak a közfoglalkoztatási rendszerben. Úgy fogalmazott: amit az előző kormány tett, az egyenlő volt a pénzszórással, és szervezkedés, uszítás, munkáról való lebeszélés, amit most a szocialisták csinálnak. Ez „arcátlanság", különösen válság idején – mondta az államtitkár, hozzátéve: mindenki tudja, hogy kevés a közfoglalkoztatotti bér, de a segély és átlagbér, minimálbér is kevés az unióhoz viszonyítva. Hozzáfűzte: „önök nem az ország érdekét, hanem az MSZP érdekét nézik". A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 188 igen és 62 nem szavazattal jóváhagyta azt.

Jobbik: mikor várhatók lépések a színesfém lopások ellen?

Korondi Miklós (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kábelvágások, kábellopások száma az első félévben a 2011-es évhez képest a duplájára nőtt, és a több száz milliós káron túlmenően az utasok járatkésésekkel, kimaradásokkal számolhatnak. A Jobbik már több javaslatot tett a kiskapuk bezárására, de úgy látszik „a színesfém-maffia szálai messzire vezetnek" – jegyezte meg a képviselő. Azt mondta, csak ott nincs rendőri jelenlét, ahol kellene, és feltette a kérdést, mikor hajlandó a kormány drasztikus intézkedéssel felszámolni a közösségi közlekedés elleni „terrorcselekményeket". Kontrát Károly államtitkár azt mondta: 2010-ben 30 százalékkal nőtt a felderítések eredményessége, míg tavaly kétszerese volt az előző évinek. Kitért arra, hogy ezek a cselekmények bűntettnek minősülnek és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók. Szólt az ORFK és a MÁV vonatkozó együttműködési megállapodásáról is, amelyet a felek évente felülvizsgálnak. A mostani szabályokat ugyanakkor szigorítani kell, és a rendőrség fellépését erősíteni kell – jelezte meg, hozzátéve: több törvénymódosításra is szükség lesz, példaként említette a fémtörvényt. Az előterjesztés kidolgozása folyamatban van. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 191 igen, 62 nem és 11 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Vadai Ágnes: a kormányfő „elárulta" Magyarország jó hírét

Vadai Ágnes független képviselő – bekiabálásokkal övezett felszólásában – az azeri kiadatási ügy kapcsán úgy fogalmazott, hogy „nincs felelős kormánya, csak gyáva miniszterelnöke" az országnak, aki nem hajlandó a parlament előtt számot adni tetteiről. A kormányfőt egyebek között „kufárkodással vádolta", aki szerinte áruba bocsátotta Magyarország becsületét, és hagyta, hogy az igazságügy- és külügyminiszter „vigye el a balhét", Szerinte a kormányfő elárulta Magyarország jó hírét, és a kormány miatt ma az ország nevét megvetéssel és undorral ejtik ki. Miniszterelnök úr mit tud felhozni mentségére? – tette fel a kérdést, amely alatt „szégyelld magad!" bekiabálás hangzott el a padsorokból. Navracsics Tibor, megismételve az általa korábban elmondottakat leszögezte, hogy a nemzetközi jog normáinak és a nemzetközi szokásjognak mindenben megfelelt ez az eljárás. Nem példanélküli a magyar hatóságok eljárása, és olyan lépést kér számon a képviselő – folytatta, amelyet nem a magyar kormány tett, hanem az azeri hatóságok, és amely ellen a magyar kormány tiltakozott. Az interpelláció többi részét visszautasította a kormányfő helyettese, mert mint mondta, az egytől-egyig hazugság. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 196 igen, 36 nem és 33 tartózkodással jóváhagyta.

Az Esztergomra kivetett inkasszó és az azeri kiadatási ügy is szóba került a parlament hétfői plenáris ülésén az interpellációk között.

December 10-ig ülésezik a parlament

Az interpellációk előtt Szűcs Lajos jegyző bejelentette, hogy a parlament őszi ülésszaka december 10-ig tart és a Ház az október 22-vel kezdődő hét kivételével minden héten ülésezni fog. Ezt követően a képviselők megszavazták, hogy a napirendet egészítsék ki az agrárkamarai- valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosításának kivételes sürgős eljárásban történő megtárgyalásával és határozathozatalával. A parlament 271 igen és 50 nem szavazattal azt is elfogadta, hogy a 2013. évi költségvetésről szóló, újból megnyitott részletes vitára nyolc órás időkeretük legyen a képviselőknek.

MSZP: a fizetésképtelenség határára került Esztergom

Lukács Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Esztergom városa a fizetésképtelenség határára került. Utalt arra, hogy a parlament kormánypárti többsége 2011-ben „egy külön Esztergom-törvényt" fogadott el, amellyel államosították a város intézményeit, ezek működtetésére 1,2 milliárd forintot a városnak kellene a büdzsébe befizetnie. A politikus hangsúlyozta, hogy a városra inkasszót vetettek ki, a képviselőtestület viszont azt kérte, hogy azt függesszék fel. A képviselő azt kérdezte, kinek van joga megtenni ezt a lépést. A válaszadó Cséfalvay Zoltán államtitkár leszögezte: a 2012-es költségvetési törvény írja elő a befizetési kötelezettséget a város számára. Hangsúlyozta, hogy a büdzsét elfogadó országgyűlésen kívül senkinek nincs diszkrecionális joga ez alól mentesíteni a települést. Szavai szerint Esztergom 2010 óta folytatott gazdálkodása vezetett oda, hogy a város polgármesterének adósságrendezési eljárást kellett kezdeményeznie. Egyúttal kijelentette: a közszolgáltatások folyamatos biztosításának érdekében volt szükség arra, hogy az állam átvállalja 12 intézmény működtetését és tulajdonjogát. A politikus a választ nem fogadta el, de a Ház 204 igennel 87 nem ellenében megtette azt.

Jobbik: a kormány megbukott az elszámoltatásból

Gaudi Nagy Tamás (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy Lázár János korábban a kormány nevében sikeresen lezárt elszámoltatásról beszélt, annak ellenére, hogy az országot 2002-2010 között „csaknem katasztrófába kormányzó, szocialista-liberális fedőnéven működő érdekcsoportok példátlan módon csapolták meg a nemzeti vagyont". A politikus szerint a kormány megbukott az elszámoltatásból, mert ennek az időszaknak a felelőseit nem tudta megbüntettetni, pedig erre választási programjában is ígéretet tett. Budai Gyula államtitkár, volt elszámoltatási kormánybiztos válaszában felhívta a figyelmet, hogy az igazságszolgáltatás feladata az ügyészségé és a bíróságé, nem pedig a kormányé. Hangsúlyozta, hogy habár sok mindenben egyetért Gaudi-Nagy Tamással, az elszámoltatást sikeresnek tartja. Számokat sorolva azt mondta, 1442 ügyben folytattak vizsgálatot, 110 nyilvános jelentést készítettek, ő maga 61 feljelentést tett. Hozzátette, az ügyészség 47 személyt gyanúsított és közülük 39-et vádolt meg. Gaudi-Nagy Tamás nem fogadta el a választ, ellentétben a parlamenttel, ahol 187-en szavaztak igennel, 51-en nemmel és ketten tartózkodtak.

LMP: a kormányfő hallgat és terel az azeri-ügyben

Ertsey Katalin (LMP) azt mondta: az azeri baltás gyilkos kiadatási ügye morális válságot okozott Magyarországon, és a kormányfő reakciója ezt a válságot csak tovább fokozta. Az első hírek után „egy emberként fordult az ország népe" a miniszterelnök felé, tisztázza szerepét és tegyen gesztust az örmény nép felé – mondta. Hozzátette: ehelyett halogatás, tétova, dacos, sőt egyre inkább arrogáns nyilatkozatok következtek. A kár nem csak Magyarországot érinti, és csak reménykedni lehet, hogy nem követel további halálos áldozatot „Orbán Viktor nagyszabású üzleti terve a Kaukázusban". Orbán Viktor hallgat és terel – fogalmazott, majd azt kérte, cáfolja hitelt érdemlően az azeriak állítását, akik azt mondják Orbán Viktor volt a megegyezés kulcsa. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy Orbán Viktor bakui államközi látogatása után érkezett írásos megkeresés „az ítélet végrehajtásának átadására". Ez az első alkalom, hogy írásban érkezett ez a kérvény, és a kabinet összkormányzati döntést hozott, megvizsgálva a jogi feltételeket és „sok más tényezőt emellett".

A nemzetközi jog normák szempontjából az átadás iránti kérelem megfelelő volt – közölte. Hozzátette: az azeri hatóságok garanciát vállaltak az ítélet végrehajtására. Nem csak nekünk nem kellett kételkednünk az azeriak állításában, más európai partnerek sem tették volna, ez a szokás a nemzetközi életben – tette hozzá. Az átadást indokolva kifejtette: örmény-azeri konfliktusról van szó, amihez Magyarországnak semmi köze nincs, sem a kirobbantásában, sem a mostani feszült viszonyban. Lezárták a történetet, az azeri hatóság döntését ne a magyar kormányon kérjék számon – mondta, ismét hangsúlyozva: jogszerű, áttekinthető volt az eljárás. A képviselő a választ nem fogadta el, bejelentette: jószolgálati küldöttség felállítását kezdeményezik az örmény-magyar baráti tagozat, egyházak képviselőinek részvételével, hogy helyreállítsák azt a kárt, amit a kormány okozott. A parlament ezután 201 igen, 43 nem és 33 tartózkodással jóváhagyta a választ.

A kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva a KDNP működőképes és válságtűrő állam kiépítését sürgette, a Fidesz a munkahelyvédelmet nevezte az ország előtt álló legfontosabb feladatnak, míg az MSZP arra figyelmeztette a kormányfőt, hogy nem csak erő, ész is kell az IMF-megállapodáshoz. Orbán Viktor válaszában az IMF-megállapodásról és az azeri katonatiszt kiadatásáról is beszélt.

KDNP: működőképes és válságtűrő államot kell kiépíteni

A KDNP szerint egy működőképes és válságtűrő államot kell kiépíteni a túlköltekező állam helyett. Harrach Péter frakcióvezető Orbán Viktor kormányfő országgyűlési felszólalására reagálva kiemelte: az elmúlt két évben megkezdték az adósság csökkentését, a hiánycél megvalósítását, a nagy rendszerek saját lábra állítását, biztosították a nyugdíjrendszer működőképességét. Harrach Péter szólt arról, hogy idén ezermilliárd felett van, amit az adósság törlesztésére kell fordítani. Megjegyezte: az eladósítást a baloldali, szocialista kormány „követte el", amelyik hagyta azt is, hogy a bankok devizacsapdába csalogassák az embereket. A frakcióvezető Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető azon kijelentésére reagálva, hogy a magyar miniszterelnök hazudott, azt mondta, aki miniszterelnökként hazudott, az Gyurcsány Ferenc volt.

MSZP: nem csak erő, ész is kell az IMF-megállapodáshoz

Nem csak erő, hanem ész is kell az IMF/EU megállapodáshoz, ezért jó lenne, ha a miniszterelnök nem csak az erő nyelvén politizálna – mondta Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője Orbán Viktor kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva. A politikus azt kérte a miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra azokat követeléseket, amelyeket a valutaalap és az EU támasztott, hogy kiderüljön, egyáltalán léteznek-e ezek a feltételek. „Ha valósak ezek a követelések (...) akkor szeretném mondani, ilyen feltétekkel a magyar kormánynak nem szabad az IMF-fel megállapodást kötnie.(...) De ha nincsenek ilyen követelések, akkor miniszterelnök úr, ön egyszerűen szemérmetlenül hazudott a magyar embereknek, hazudott Magyarországnak" nemcsak az elmúlt hetekben, hanem ma is – jelentette ki Mesterházy Attila.

Fidesz: a munkahelyvédelem a legfontosabb feladat

A Fidesz frakcióvezetője a munkahelyvédelmet nevezte az ország előtt álló legfontosabb feladatnak. Rogán Antal a miniszterelnök napirend előtti felszólalására adott válaszában azt mondta: az elmúlt két évben az Európai Unióban csökkent a foglalkoztatás, de el kell érni az, hogy a kedvezőtlen európai tendencia ne szivárogjon be Magyarországra. Mint mondta, ennek érdekében nemcsak a munkahelyteremtést kell célnak tekinteni, hanem a meglévő állások védelmét is, ezért a Fidesz frakció támogatja a kormány munkahelyvédelmi akciójának végrehajtását.

A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője egyetértett a miniszterelnökkel abban: nem mindegy, milyen megállapodást köt a kormány az IMF-fel, és abban is, hogy a 2008-as megállapodás jelenleg nem elfogadható az ország számára. Rogán Antal az ezen politikát bíráló MSZP-t és LMP-t IMF-pártoknak nevezte, és azt mondta: a 2008-ban kötött egyezséget 2009-ben a legnagyobb mértékű, csaknem 7 százalékos gazdasági visszaesés követte, nem jöttek létre új munkahelyek, nem lett stabil a költségvetés és olyan törvények születtek, amelyek következtében csökkentek a nyugdíjak vagy a közfoglalkoztatottak bérei.

Orbán: az IMF ugyanazt követeli, mint 2008-ban

„Biztosak lehetnek benne, hogy az IMF ma pontosan azt követeli tőlünk, mint amit önöktől követelt" – mondta a szocialisták padsora felé fordulva Orbán Viktor a napirend előtti felszólalására érkező reakciókra válaszul. Hozzátette: a valutaalap ugyanúgy a költségvetési kiadások visszafogását várja el, mint négy évvel ezelőtt, és „követeli azt a hatszázmilliárdos – most a számok mások ugyan – nagy pénzügyi csomagot, amit önök az IMF-hitelből a bankoknak átadtak". Szintén a baloldalnak címezve úgy fogalmazott: látszik, hogy remegve várják a megszorításokat, ezzel azonban összekeverik saját politikai érdekeiket az ország érdekeivel. Az ország érdeke, hogy a kormány bebizonyítsa: „jobban tudjuk csinálni, mint önök" – jelentette ki. Orbán Viktor beszélt arról is, illúzió azt hinni, hogy a fogyasztás nőni fog a közeljövőben, a magyarok ugyanis, okulva az elmúlt tíz évből, óvatosak, nem akarnak hitelből fogyasztani, inkább szabadulnának az adósságtól. Jávor Benedeknek, az LMP frakcióvezetőjének válaszolva a miniszterelnök azt mondta: az ellenzéki párt „nem játszik tiszta lapokkal", amikor arról beszél, hogy korrupció van egyes közbeszerzéseknél. A kormányfő kitért arra is, hogy elutasítják a Jobbiknak a műveltségi cenzus bevezetésére vonatkozó javaslatát.

Azeri kiadatás – A miniszterelnök szerint a kormány igazságos döntést hozott

Igazságosnak tartja az azeri baltás gyilkos átadásáról szóló kormánydöntést a miniszterelnök. Orbán Viktor a parlamentben visszautasította azt az MSZP-s feltételezést, hogy a kormány pénzügyi érdekből döntött Ramil Safarov átadásáról. A miniszterelnök kifejtette: a magyarországi joggyakorlat „az volt és az is marad", hogy ha valakit itt egy bűncselekményért elítélnek, és hazája kéri, a büntetés végrehajtását átengedik. Orbán Viktor elmondta, a kiadatási ügyben összkormányzati egyeztetés volt, számba vették a nemzetközi jogi és diplomáciai szempontokat, és végül arra jutottak: az az igazságos döntés, ha folytatják az említett joggyakorlatot.

A kormány gazdaságpolitikájáról, a családi adókedvezményről, az IMF-megállapodásról, az olimpiáról és az elszegényedésről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés első ülésnapján.

LMP: a miniszterelnök számoltatja el a parlamentet

Az LMP frakcióvezetője bírálta a kormány intézkedéseit, a többi közt azt, hogy „az állam önmaga megadóztatásával próbált forrást teremteni a költségvetéshez". Kifogásolta, hogy a kormány az azeri baltás gyilkot „eladta egy kaukázusi diktátornak", valamint a választási regisztráció bevezetésének tervét is. Szerinte jelenleg a miniszterelnök számoltatja el a parlamenti többséget, amely nem akarja tudomásul venni, hogy a „szabadságharcnak nevezett ámokfutás megbukott". Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válaszában kifogásolta, hogy az LMP politikusa úgy szólította meg a Fideszt, hogy a kormánypárti frakciónak a házszabály értelében nincs módjuk arra reagálni. Azt mondta, hogy nem a Fidesz, hanem az LMP frakciójából mondanak le újabb és újabb képviselők, „mint ha itt bomlana meg a fegyelem, vagy nem lenne meg az egységes értelmezés". Közlése szerint ezzel szemben a frakciószövetség egységét az adja, hogy tagjai ugyanúgy képzelik el a feladatok megoldását. „Arra szövetkeztek, hogy együttesen, fegyelmezett munkával kivezetik az országot a válságból" – fogalmazott a politikus.

A KDNP a családi adókedvezmény kiterjesztését szorgalmazta

Pálffy István pártja, a magyar családok számára kedvező javaslatát ismertette felszólalásában. Mint mondta, az átlagkeresetű családoknak havi 30 ezer forintos többletet jelenthet, ha a családi adókedvezmény a járulékokra is kiterjeszthető lenne abban az esetben, ha az érintettek adóalapja nem teszi lehetővé a kedvezmény teljes kihasználását. Hozzátette: az intézkedés éves szinten szerinte 30-35 milliárdos kiadást jelentene a költségvetésnek. Beszélt még a családi csődvédelem bevezetésének fontosságáról, valamint a rezsitartozásokkal kapcsolatos védelem szükségességéről is a családok esetében. Cséfalvay Zolán államtitkár azt mondta: cél, hogy a családi adókedvezmény minden érintett számára kihasználható legyen, de mint mondta, figyelni kell a költségvetési vonzatra, így annak megvalósítása hatástanulmányokat igényel. A már elkészült hatásvizsgálatok szerint, ha maradéktalanul megvalósítják a KDNP javaslatát, az 48 milliárd forintos kiesést jelentene a büdzsének. A javaslatról még nem született döntés – mondta az államtitkár.

MSZP: a kormány tanuljon a saját hibájából!

Józsa István (MSZP) szerint Orbán Viktor bizonyára stabilabbnak látta a gazdaság helyzetét 2010-ben, mint jelenleg, hiszen „akkor még elhajtotta az IMF-et". Az elmúlt két év gazdaságpolitikáját bírálva azt mondta: az jogbizonytalanságot hozott, megszűnt a forint stabilitása és növekedtek az adók Hozzátéve: a válság oka nem az Európai Unió, hanem Orbán Viktor politikája.  Soha nem volt ilyen alacsony a beruházási ráta, „menekül a pénz Magyarországról" – fogalmazott, és arra szólította fel a kormányoldal politikusait: tanuljanak a saját hibáikból. Cséfalvay Zoltán válaszában a kormány gazdaságot stabilizáló intézkedéseit sorolta. Példaként az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartását említette. Elismerte, hogy a csökkent az ország versenyképessége, egy felmérés szerint világviszonylatban a negyvennyolcadik helyről a hatvanadikra esett vissza az ország, de mint mondta, volt az ország rosszabb pozícióban is, például 2006-ban.

A Fidesz az olimpián elért eredményeket méltatta

Borkai Zsolt (Fidesz) a nyári olimpia magyar sikereiről szólva azt mondta: miközben a sportolók küzdöttek, a magyarok soha nem voltak olyan egységesek, mint a játékok alatt. A politikus, aki egyben a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, szólt arról is: jól működött a felkészülés finanszírozása, amelyet egységesen a MOB irányít. Minden várakozást felülmúlt a paralimpiai csapat szereplése is – hangsúlyozta Borkai Zsolt. Czene Attila államtitkár köszönetet mondott a sportolóknak, egyben beszámolt az elmúlt két év sportkormányzati lépéseiről. A ciklus hátralévő részében a sport erősítése nem kevésbé lényeges lépéseket kíván – mondta – hozzátéve: sportinformációs rendszerre van szükség. Emellett területi sportirodák jönnek létre, amelyek összehangolják a helyi utánpótlás igényeit. Hozzátette: a szabadidő- és iskolai sport fejlesztése szintén a következő két év céljai között szerepel.

Jobbik: egyre mélyül a szociális válság

Sneider Tamás, a Jobbik képviselője azt mondta: jelentősen nőtt a szegények száma, köztük a szegény gyermekeké is. Az IMF-hitellel kapcsolatban azt közölte: az a világon mindenütt a társadalom jelentős részeinek elszegényedéséhez vezet. Bírálta a szocialisták ezzel kapcsolatos politikáját, és hosszasan sorolta, milyen megszorításokat tett a szocialista kormány annak idején a valutaalappal kötött megállapodás után. Kifogásolta, hogy szerinte a mindenkori kormányok csak újabb hitelfelvételekben tudnak gondolkodni. Halász János államtitkár szerint a képviselőnek nincs igaza, hiszen a kormány intézkedések sorát hozta a szociális válság elmélyülésének megakadályozására. Ezek között említette a család szerepének megerősítését és a gyermekszám növekedése érdekében hozott döntéseket. Beszélt az adósságcsapda elkerüléséről is, amelyben – mint mondta – a kormány szintén példát mutatott Európának. A munka folytatása között említette a munkahelyvédelmi akciótervet.

Megemlékezés Zwack Péterről

Az augusztusban elhunyt Zwack Péter, egykori független, majd SZDSZ-es képviselőről néma felállással emlékezett meg az Országgyűlés hétfőn, az őszi ülésszak első napján. Kövér László házelnök felidézte, hogy Zwack Péter, 1956-ban a forradalom menekültjeit segélyező jótékonysági szervezetet alapított és az emigrációt segítő tevékenységéért George Washington-díjat kapott. Az Országgyűlés elnöke kiemelte azt is, hogy Zwack Péter 1990-ben kinevezték Magyarország washingtoni nagykövetévé, majd 1994-ben négy párt közös jelöltjeként független országgyűlési képviselőként folytatta munkáját, a 2002-es országgyűlési képviselő választásokon pedig az SZDSZ képviselőjeként került ismét a parlamentbe. A házelnök az Országgyűlés és a maga nevében részvétét fejezte ki Zwack Péter családja valamennyi tagjának.

Orbán: nincs szükség a négy évvel ezelőttihez hasonló, rossz IMF-megállapodásra

A miniszterelnök szerint az ország ma erősebb, mint 2008-ban volt, nagyobb a mozgástere, ezért nem szorul rá arra, hogy a négy évvel ezelőttihez hasonló, „rossz megállapodást" kössön a Nemzetközi Valutalappal (IMF). Úgy értékelte: Magyarországnak a saját problémái miatt egyébként nem is lenne szüksége biztosításihitel-típusú IMF-megállapodásra, arra az uniós problémák miatt van szüksége. Orbán Viktor megerősítette: a magyar államkötvényeket „túljegyzik", a pénzpiac működik, az ország kereke, bár nagy erőfeszítés árán, de forog, ezért Magyarországnak nem kell elfogadnia egy a 2008-ashoz hasonló megállapodást. A kormány alternatív IMF/EU-tárgyalási javaslatának kidolgozása előtt tanulni kell a korábbi hibákból, le kell vonni a 2008-as megállapodás tapasztalatait: a következő kormányülésnek ezért ez lesz az egyik fontos napirendi pontja – jelezte, hozzáfűzve, hogy a kabinet javaslatának alapja a munkahelyvédelmi akcióterv támogatása lesz. A miniszterelnök azt javasolta, hogy angol mintára Magyarország is állítsa fel a pénzügyi ombudsman, vagyis pénzügyi szószóló intézményét az emberek védelmében, mert bár az elmúlt két évben sokat tettek, hogy az embereket megvédjék az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, még mindig sok a „dokumentálható állampolgári sérelem".

Jelezte továbbá, hogy Magyarországnak is fel kell készülnie a fenyegető élelmiszer-árrobbanásra, ezért az ősz során a gazdasági és vidékfejlesztési tárca külön munkacsoportja készíti fel a magyar nemzetgazdaságot a jövő év tavaszán várható nehéz világhelyzetre. Az ősszel a parlament előtt álló feladatok között említette az új választási eljárási törvényt, „az alaptörvényben lefektetett szabadság és felelősség eszmei, elvi alapján álló" új Ptk.-t valamint az új földtörvényt is, amellyel megvethető egy új, modern, gazdaközpontú mezőgazdaság birtokrendszerének alapja. Az ősz feladata a szociális adókedvezményre, munkahelyteremtésre, államadósság-csökkentésre és kézben tartott pénzügyekre épülő, jövő évi költségvetés elfogadása is – tette hozzá. Közölte: folytatódik az új magyar államrendszer kiépítése, az igazságszolgáltatás reformja, az egészségügy és az oktatás újjászervezése, és befejeződik a rendőrség átszervezése is.

Jobbik: a Fidesz a saját gazdaságpolitikai csődjét keni rá az IMF-re

A Jobbik szerint a Fidesznek kapóra jön a Nemzetközi Valutalappal (IMF) folytatott tárgyalás, hiszen ez „jó ürügyet teremt arra, hogy az örökölt és a saját gazdaságpolitikai csődjét rákenje az IMF-re". Vona Gábor a miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalására reagálva azt firtatta, hogy ha a kormányfő bevallása szerint sincs szükség megegyezésre az IMF-el, akkor mégis miért akar a kormány megegyezni a valutalappal. Ha a Fidesz a KDNP-vel közösen ezután fog saját tárgyalási javaslatot kidolgozni, akkor „mit csinált eddig Fellegi Tamás és Varga Mihály; eddig nem volt a kormánynak saját tárgyalási koncepciója?" – kérdezte az ellenzéki frakcióvezető. A választási rendszerrel kapcsolatban a Jobbik szerint nem a regisztráció a megoldás, hanem a műveltségi cenzus, az ellenzéki párt elemi iskolai végzettséghez kötné a szavazáson való részvételt – ismertette.

Az LMP mesedélutánnak nevezte kormányfő felszólalását

A valóságészlelés teljes hiányáról tanúskodó „mesedélutánnak" minősítette a kormányfő napirend előtti felszólalását az LMP frakcióvezetője. Jávor Benedek szerint Orbán Viktor miniszterelnök „egy picit el van tévedve", mert úgy beszélt a fajok vagy osztályok harcára épülő rendszerek meghaladásáról, mintha 1989-ben kezdett volna kormányozni. Magyarországon 2010-ig az európai normák szerinti parlamentáris demokrácia működött – értékelte az ellenzéki politikus, hozzátéve, a jelenlegi  kabinet viszont „egészen bámulatos eredményeket ért el" a demokratikus intézményrendszerek leépítésében. Szerinte a miniszterelnök által vázoltakkal ellentétben Magyarország olyan mély gazdasági válságban van, amilyen az elmúlt két évtizedben alig sújtotta az országot. A frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy a kialakult helyzetet megpróbálhatják az IMF-re fogni, de a valóság az, hogy a kormány gazdasági „ámokfutásának" eredményeképpen a gazdaság jóval nagyobb bajban van, mint a kormányváltás előtt.