Három korábban tárgyalni kezdett törvényjavaslat részletes vitájával, valamint az Eximbankról és a Mehibről szóló törvénymódosítás általános vitáival ért véget az Országgyűlés keddi ülésnapja.

Önkormányzati és rendészeti tárgyú törvénymódosítások részletes vitái

A képviselők hétfőn három korábban tárgyalni kezdett javaslat esetében is ismertethették módosító indítványaikat. A helyi önkormányzatokról szóló törvénymódosítás részletes vitájában a szocialista Varga Zoltán arra hívta fel a kormánytöbbség figyelmét, hogy változtassanak az önkormányzati miniszter hatáskörén csökkentő javaslaton, ellenkező esetben ugyanis az államfő ezt az indítványt is visszaküldheti a parlamentnek. A jobbikos Zakó László indokolatlannak nevezte a törvénymódosítást, amelyet pártja ezért nem támogat. Az előterjesztők nevében Nagy Csaba (Fidesz) reagálásában arra kérte jobbikos képviselőtársát, olvassa el az indítvány indoklását és akkor megtudja annak célját.

Pintér Sándor belügyminiszter két napirenden lévő előterjesztésében kizárólag a szocialista Iváncsik Imre jelentkezett képviselői felszólalásra. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvényjavaslatról szólva elmondta, az előterjesztés egyes szakaszai jelenleg ellentétesek a közigazgatási törvénnyel. Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában ezt cáfolta és az előterjesztés elfogadását kérte a Háztól.

A shengeni információs rendszer fejlesztéséről és a rendvédelmi tárgyú törvények egyszerűsítéséről szóló részletes vitában szintén csak Iváncsik Imre szólalt fel a képviselők közül. Mint mondta, elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány lehetővé tenné magáncégek megbízását is a shengeni információs rendszer második generációjában történő adatfeldolgozásra, ezért ezen pont törlését kérik. Kontrát Károly válaszában azt mondta, az adatfeldolgozást állami hatáskörben kívánják hagyni, azonban a hatályos törvények egyedi esetben, szűk körben és határozott időre lehetővé teszik ezen feladatok kiszervezését.

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a részletes vitákat.

A kormány kiszélesíteni az Eximbank állami kezességgel végezhető tevékenységét

Csizmadia Norbert nemzetgazdasági államtitkár szerint a kormány tovább könnyítené az Eximbank forrásbevonási lehetőségét, emellett kiszélesítené az állami kezességgel végezhető tevékenységét. A kormány képviselője erről a Magyar Export-Import Bankról (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosítóról (Mehib) szóló törvénymódosítás általános vitájában beszélt. Az államtitkár szerint minderre a magyar gazdaság válsággal szembeni ellenállóságának növelése érdekében van szükség.

A fideszes Szabó Zsolt szerint időszerűvé vált a szóban forgó pénzintézetekről szóló törvénymódosítás, mivel az Eximbank eddig nem segíthette a beszállítói tevékenységet végző hazai társaságokat.

A szocialista Göndör István ügyrendi felszólalásában az általános vita elhalasztását kérte, hangsúlyozva, a házszabály szerint a gazdasági bizottság írásban megfogalmazott álláspontját három nappal az előterjesztés tárgyalásának megkezdése előtt hozzáférhetővé kellene tennie, ám ez nem történt meg, mivel a testület hétfőn tartott ülést a témában. Frakciótársa, Tukacs István reményét fejezte ki, hogy a változtatással valóban kedvezőbb helyzetbe kerülnek az exportra termelő hazai beszállítók. Mint mondta, az MSZP megfontolja az előterjesztés támogathatóságát.

A jobbikos Volner János félmegoldásnak nevezte a beszállítói tevékenységet végző társaságok „felkarolását", mivel szerinte további lépésekre is szükség lenne a hazai gazdaság exportképességének növeléséhez.

Az általános vitát az ülés vezetését időközben átvevő Ujhelyi István zárta le.

A jobbikos Korondi Miklós napirend utáni felszólalásában 1930. október október 11-ére, a Corvin-lánc megalapítására emlékeztetett. Ujhelyi István ezt követően lezárta az ülésnapot, az Országgyűlés október 29-én folytatja munkáját.

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvény módosításának általános vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése. A kormánypártok és a Jobbik támogatja a tervezetet, az MSZP és az LMP azonban élesen bírálta azt.

Vita az agrárpiaci szabályozás változtatásairól

Pócs János (Fidesz) előterjesztői expozéjában arról beszélt, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közelmúltbeli gyakorlata rávilágít a hazai agrárjogi szabályozás azon alapvető hiányosságára, hogy a magyar versenyjog nincs figyelemmel a mezőgazdaságnak a más ágazatokhoz képest eltérő sajátosságaiból – termékek szezonális piaci jelenléte, időjárási hatások, ellátásbiztonság – eredő kiszolgáltatottságára, és az uniós jogban is meglévő eltérő megítélés hiányzik a magyar versenytörvényből. Ugyanakkor a gazdasági igény erre nyilvánvaló, és az uniós jogi keretek is lehetőséget adnának szabadabb mozgástérre. A GVH azonban ezen jogszabályi hiányosságok miatt eljárása során nem tudja figyelembe venni a mezőgazdaság ágazati jellemzőit. Minderre tekintettel indokolt a hazai versenyszabályok szigorúságának az uniós kötelezettségek mértékéig történő enyhítése, azaz a mezőgazdasági termékek vonatkozásában megengedőbb rendelkezések meghatározása – tette hozzá. Kiemelte: a hazai szabályozásban enyhíteni kell a kötöttségeket, ráadásul a mielőbbi hatás érdekében az új törvény a már folyamatban lévő ügyekre is vonatkozna.

Budai Gyula államtitkár felszólalásában úgy fogalmazott: a mezőgazdaság nem gyár, a paradicsom pedig nem anyacsavar, vagyis a mezőgazdaság egy teljesen egyedi szegmense a magyar gazdaságnak, ezért specifikus szabályokra is szükség van. Szerinte a jelenlegi szabályozás nem ad választ az ágazatban található plusz kockázatokra. Hangsúlyozta: ez a törvénymódosítás is azt bizonyítja, hogy a magyar kormány a termelők oldalán áll. Példaként említette még, hogy a kabinet keményen fellép a hazai nagybani piacokon a magyar termékek védelme érdekében. Hangsúlyozta: a módosítás uniós szempontból is legitim.

Obreczán Ferenc (Fidesz) egy 2006-os példát hozott fel annak bizonyítására, hogy a GVH a mostanáig hatályos szabályok betartása mellett kénytelen volt büntetni a magyar termékeknek túlzott előnyt biztosító ágazati döntéseket. Ezzel szemben a mostani tervezet elfogadása pozitív diszkriminációval jár és a gazdálkodók védelmét szolgálja.

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint azért egyéni képviselői indítványként nyújtották be ezt a javaslatot, mert nem állta volna ki a „közigazgatási próbát", sőt szerinte az uniós versenyjoggal is ellentétes, hiszen az Európai Unióban is tilos a kartellezés. Hangsúlyozta: ilyen típusú megállapodásokkal, a miniszteri hatáskör bővítésével nem lehet segíteni az egyébként együttműködni nem hajlandó és szervezetileg hiányos ágazaton.

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint a javaslat helyesen reagál arra, hogy a magyar versenyjog nincs tekintettel a mezőgazdasági ágazat speciális tényezőire. A Jobbik tehát üdvözli az ilyen irányú változtatásokat, bár ez a tervezet nem kezeli az „óriási strukturális hiányosságokat".

Szabó Rebeka (LMP) arról beszélt, hogy a beterjesztő Pócs János civilként dinnyével kereskedik és adott esetben olasz dinnyét is forgalmaz, így felmerül a gyanú, hogy saját érdekeit képviseli. Ezért szerint „elegánsabb" lett volna, ha a kormány nyújtja be a tervezetet. Az ellenzéki politikus emellett kritizálta a visszamenőleges törvényalkotást, hiszen a módosítás hatással lenne a folyamatban lévő GVH-eljárásokra is. Hangsúlyozta: az LMP nem támogatja a törvényjavaslatot. Álláspontjuk szerint nem visszamenőleges törvényalkotással és a kartellezés legalizálásával lehet tenni a magyar mezőgazdaság kiszolgáltatott helyzete ellen, hanem a szövetkezés erősítésével, integrációval és a feketekereskedelem visszaszorításával.

Göndör István (MSZP) élesen bírálta Pócs Jánost és Budai Gyula államtitkárt, amiért előbbi érintettként terjesztette be a javaslatot, utóbbi pedig szerinte szándékosan megkerültette a kormányzati egyeztetést az egyéni képviselői indítvánnyal. Szerinte ez a törvény nem szól másról, mint hogy a GVH működésében a kormány egyik tagjának erős befolyást engednek.

Pócs János a vitában elhangzottakra úgy reagált: ha ilyen éles támadások érnek egy javaslatot az ellenzéki padsorokból, akkor szerinte az a legjobb bizonyíték arra, hogy ezt a módosítást régóta meg kellett volna csinálni. Hangsúlyozta: ez a tervezet nemzetstratégiai szempontból fontos, hiszen a boltok polcára jutó élelmiszerek sorsáról is dönthet. Emellett Szabó Rebeka hozzászólására reagálva kifejezte: úgy érezte magát, mint amikor a vakok kártyáznak, mert az ellenzéki politikus felszólalásában semmilyen szakmaiságot nem talált.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

A vezérszónoki felszólalások során a Kereszténydemokrata Néppárt a termőföld gátlástalan spekulánsoktól való védelmét hangsúlyozta, míg a Jobbik és az LMP vezérszónokai is bírálták a parlament előtt fekvő földtörvényt. A Jobbik visszavonatná a javaslatot, az LMP szerint a jogszabály miatt tartósan leszakadhatnak a földből élők.

KDNP: védeni kell a termőföldet a gátlástalan spekulánsoktól!

Sáringer-Kenyeres Tamás, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: minden ember felelőssége a termőföld megóvása, és azt különösen védeni kell a gátlástalan spekulánsoktól. Magyarországnak a termőföldből, erdőkből korlátozott mennyiség áll rendelkezésére – állapította meg. Kiemelte: határozottan kiállnak azon felfogás mellett, hogy a földtörvénynek a vidéket, a gazdálkodók érdekeit kell szolgálnia. A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a törvény hatására a jelenlegi birtokstruktúra megléte mellett a családi típusú gazdálkodások kialakulásának lehetőségét kell preferálni. Támogatják azokat a törekvéseket is – folytatta – amelyek tisztává és átláthatóvá teszik a termőterületek tulajdoni viszonyait, felszámolják a különböző zsebszerződések jogtalanságait, visszajuttatva a földet valós tulajdonosához, megteremtve a jogszerű művelés és bérbeadás lehetőségeit. Szól arról is, hogy az elmúlt 20 évben a földtulajdon alakulása számos esetben előnytelen, erkölcstelen, jogszerűtlen és sok esetben átláthatatlan volt. Szükséges a tisztánlátás, és korrekt piaci viszonyok kialakításának elősegítése – szorgalmazta, hozzátéve: ezen célokat a javaslat igyekszik határozottan képviselni. Kitért arra, hogy a javaslat a mezőgazdasági gazdálkodók földtulajdonhoz jutását kívánja elősegíteni és biztosítani, emellett szolgálni kívánja a falvak népességmegtartó, jövedelemtermelő képességét. A tervezet korlátozza továbbá a spekulációs földszerzést – mutatott rá.

A Jobbik visszavonatná a javaslatot

Varga Géza a Jobbik elsőként felszólaló vezérszónoka pártja elvárásai sorolva azt mondta: a törvény ne a tőke egyik fajtájaként kezelje a hazai tájat. A jogszabály szolgálja hosszútávon a nemzet élelmiszer önrendelkezését és a polgárok élelmiszerbiztonságát – sorolta tovább kritériumaikat. A politikus kijelentette, hogy a földforgalomnak be kell töltenie a semmivel sem pótolható munkahelyteremtő funkcióját, és meg kell őriznie az ország területi integritását. A törvény fő rendező elve a közjó szolgálata legyen – mondta a képviselő. A tervezet megfogalmazása „nem egyenes és nem őszinte, mert érezhetően a kettős megfelelés béklyójában feszeng a jogalkotó" – jelentette ki Varga Géza. Hozzátette, hogy a szöveg sem leírva sem szellemében nem tartalmazza azt a kitételt, amelyik szerint a magyar földműveseket kell földhöz jutatni földhöz. A Jobbik azzal sem tud azonosulni, hogy a javaslat a térmértéki határokat egyre feljebb tolja – bírálta a jogszabályt. A Jobbik a legmesszebbmenőkig egyetért a földművesek középpontba állításával, azzal viszont már nem, hogy a földműves kritériumainak a külföldiek is könnyedén meg tudnak felelni – közölte.

Magyar Zoltán, a frakció másik vezérszónoka azt mondta, hogy a korábbi fideszes kijelentések köszönőviszonyban sincsenek a Ház előtt fekvő javaslattal. A törvény megtartaná azokat a kiskapukat, amelyekkel a nagybirtokokat lehet növelni – hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette, a jogszabály minden sorából sugárzik a Brüsszel felé való megfelelés szándéka. A Jobbik a javaslat azonnali visszavonását követeli – mondta zárásként.

LMP: legfeljebb félmegoldás a javaslat

Szabó Rebeka az LMP vezérszónoka úgy fogalmazott, hogy a javaslat legfeljebb csak félmegoldást jelent, mert nem veszi figyelembe a fenntarthatóság szempontjait, a nemzeti vidékstratégia céljait. Ha azt ebben a formában fogadják el, akkor a földből élők tartósan leszakadhatnak – jelentette ki. A politikus hangot adott annak a félelmének, hogy a szabályozás nem lesz alkalmas az elmúlt két évtized kedvezőtlen tendenciáinak megakadályozásához, mert annak elkészítésekor nem hallgatták meg az összes érdekelt felet. Az LMP által korábban felvázolt modell szerint a kisbirtok is életképes, ha megfelelő segítséget és védelmet kap – hangsúlyozta A földművelés hatékonyságát nem lehet csak az árutermelés számai alapján értékelni, ugyanis a birtokpolitikának a környezet- és tájgazdálkodás érdekeit is képviselnie kell - mondta. A vezérszónok szerint első lépésként új fejezetet kell nyitni a birtokpolitikában, mert a közcélokat a minél több életképes kis- és középbirtok léte szolgálja. Félőnek nevezte, hogy ezt a lehetőséget a kormány elszalaszthatja, mert a javaslat alapján tovább folyhat a birtokkoncentráció és az agrárium leszakadása. A földtörvény csak látszólag segíti a kis- és közepes családi gazdálkodások megerősítését, miközben olyan kiskapukat is tartalmaz, amelyik eltűri a társas vállalkozások több ezer hektáros üzemeit. Az LMP azt sem érti, hogy lehet a növényi kultúrától független birtokmaximumokat meghatározni – mondta a képviselő. Az LMP azt szeretné elérni, ha a földet az egész Európai Unióban ki lehetne vonni a tőke szabad áramlásának hatályai alól – jelentette ki.

Fazekas: 1100 éves vitának vet véget a földtörvény

Fazekas Sándor expozéjában azt mondta: a termőföld nemzeti kincs, „megélhetésünk alapja". A jogszabály biztosítja, hogy a jövőben csak magyar földművesek vehessenek és magyar gazdálkodók bérelhessenek termőföldet, véget vet annak az „1100 éves vitának", hogy kié legyen a föld – jelentette ki a tárcavezető, megjegyezve, nem vásárolhatnak majd földet ingatlanbefektetők, spekulánsok és azok a nagybirtokosok sem, akiknek már sok van. A miniszter szerint így megkezdődik a földvagyon átrendeződése. A kormány céljának az agrárközéposztály megerősítését, a családi gazdaságokon alapuló középbirtokok támogatását nevezte, a földtörvény szükségességét pedig azzal magyarázta, hogy 2014. április 30-án lejár az Európai Uniótól kapott tízéves földvásárlási moratórium, és azt követően a kormány céljait megvalósító jogszabálynak kell életbe lépnie.

Fidesz: komoly gátat szab a javaslat a külföldiek földszerzésének

Font Sándor, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: a javaslat rögzíti, hogy a zsebszerződések nem teljesülhetnek automatikusan, nagyon komoly gátat szab a külföldiek földszerzésének, és választ ad a spekulatív befektetői szándékokra, egyértelműen a mezőgazdaságból élők tulajdona felé „irányítja a termőföldet". A kormánypárti politikus úgy látja: biztosítva lesz, hogy a magyar agrárpotenciált a jelenleginél is nagyobb növekedési pályára állítsák. Font Sándor rámutatott: a javaslat egyértelműen kimondja, csak magánszemély szerezhet termőföldet, és közülük is azok, akik teljesítik a földműves definícióját, valamint akiknek a lakóhelye, székhelye, gazdálkodási centruma az eladásra szánt termőföldtől 20 kilométernél nincs messzebb. 2014-től az várható, hogy azok a tulajdonosok, akik nem földművesek, és el akarják adni a termőföldet, nem tudják majd ezt senki másnak megtenni, csak életvitelszerűen a mezőgazdasággal foglalkozónak – magyarázta a fideszes képviselő, aki szerint nem igaz, hogy az új földtörvény végletesen tönkre tenné az állattenyésztést. Hangsúlyozta: a helyi földforgalmat, amely a bérletre és eladásra egyaránt kiterjed, a helyi földbizottság véleménye alapján bírálják majd el.

Kiemelte, hogy magántulajdonban, természetes személynél 300 hektárnál több föld nem lehetne, a családi gazdálkodásoknál 500 hektár a határ, és a közeli hozzátartozók együttesen 1200 hektárnál többet nem birtokolhatnának. Ez utóbbi vonatkozik főszabályként a társas vállalkozások által bérelt területre is – jegyezte meg. Azt is mondta, nem lenne baj, ha a fiatal gazdákat előrébb sorolnák a termőföld szerzésnél. Kitért arra, hogy egyes uniós országokban egyáltalán nincs korlátozás e téren, de vannak olyan államok, ahol szigorú szabályok érvényesek, és példaként említette a francia földjogszabályozást. Beszélt arról az uniós bírósági határozatról is, amely rögzíti, a termőföld különleges „jószág", speciális tulajdonságai vannak, és elismeri azt a jogot, hogy termőföld szerzése esetén előzetes hatósági engedélyezést vezessenek be. Ezt rögzíti a bérlés és a földszerzés vonatkozásában a magyar tervezet is – jelezte. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: vitaanyagnak mindenképpen megfelel a benyújtott szöveg.  

MSZP: rossz szabályozással egy működő rendszert rombol le a kormány

Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka szerint a magyar történelem megismétli önmagát, a kormány egy rossz szabályozással egy már működő rendszert rombol le. Azt elismerte, szükség van a lejáró moratórium miatt az új törvény megalkotása. Üdvözlendőnek tartotta, hogy a termőföldtulajdon és -használat alapvetően a hazai gazdálkodók kezében maradjon. Helyesnek nevezte, hogy vissza akarják szorítani a külföldi és hazai spekulációs törekvéseket. Ugyanakkor az ellenzéki politikus szerint ez a javaslat ezen elvárásoknak nem felel meg, egy 20-30 évvel ezelőtti európai modellt tekint mintának, nem veszi figyelembe a világ mezőgazdaságában zajló alapvető változásokat. Véleménye szerint 2014. május 1-jétől 2 millió földtulajdonos tulajdona értékelődik le a szabályozás alapján, a földszerzésre jogosultak száma rendkívül alacsony, mintegy 10 ezer fő lesz. A mostani tulajdonosok könnyen elveszíthetik eddigi birtokaikat, a külföldiek sokkal olcsóbban, könnyebben juthatnak majd termőföldhöz, a már itt gazdálkodó külföldieket a földszerzésben pedig nem korlátozza az előterjesztés.

Mesterházy Attila úgy fogalmazott: ez a javaslat nem más ebben a formában, mint az „éhes fideszes klientúra számra történő kedvezményes földosztás". A földosztást új hivatal végzi, gumiszabályok mentén, és az eredmény sem lesz más mint a földbérleti pályázatoknál, „megint műkörmösök, tetőfedők és Orbán Viktor barátai juthatnak földhöz" – fogalmazott. Azt vetítette előre, hogy a javaslattal a méretkorlátozások miatt rengeteg kis- és közepes vállalkozás kerülhet veszélybe, szűnhet meg, és 30-40 ezer ember veszítheti el munkahelyét egyik napról a másikra. Az indítvány szerinte nem segíti a fiatal gazdálkodókat sem.

A kormány gazdaság- és vidékpolitikáját bírálták, valamint a közbiztonsággal kapcsolatos kormányzati intézkedéseket hiányolták ellenzéki képviselők napirend előtt az Országgyűlésben, míg kormánypárti képviselők a szegénység elleni küzdelemről és nemzetpolitikai kérdésekről beszéltek.

MSZP: megbukott a kormány politikája

Gúr Nándor, az MSZP képviselője a kormány kétéves „ámokfutásáról" beszélt napirend előtt, aminek következtében szerinte mára négymillióan élnek a létminimum alatt és 500 ezer gyermek nem kapja meg a „mindennapi kenyerét". Ez a politika megbukott – jelentette ki az ellenzéki képviselő, aki többek között az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését bírálta. Gúr Nándor jelezte, pártja regionális fejlesztési programokat, köztük Kelet-Magyarországot érintő javaslatokat dolgoz ki. A szocialista képviselő egyben azt ajánlotta a kormánynak, hogy készüljön konstruktív ellenzéki szerepre. Soltész Miklós szociális államtitkára úgy reagált: a szocialisták gazdaságilag, szociálisan, és szociológiailag is tönkretették az országot, és ezt nem lehet két és fél év alatt helyrehozni. Az államtitkár többek között azt rótta fel az előző kormányoknak, hogy a legszegényebb rétegeket nem védték meg az uzsorásoktól, értelmetlen közmunkákat szerveztek és cserben hagyták az embereket az árvíz idején.

Fidesz: tizenegyedik ülését tartotta a Máért

Potápi Árpád (Fidesz) azzal kapcsolatban szólalt fel, hogy múlt héten tartotta tizenegyedik ülését a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és második ülését a Magyar Diaszpóra Tanács. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a kormány nemzetpolitikai koncepciójának meghatározó eleme a külhoni magyarság véleményének becsatornázása a budapesti döntéshozásba. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára is arról beszélt, hogy „nagyüzem volt nemzetpolitikai téren" a múlt héten, ugyanakkor ez nem fejeződik be, hiszen hamarosan a Magyar Ifjúsági Konferenciának is ülése lesz. Utalt arra, hogy a külhoni magyar óvodák éve után, 2013. a külhoni magyar kisiskolák éve lesz.

LMP: gyarapodó vidék helyett „Fidesz-közeli földesurak"

Szabó Rebeka (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Romhány Pál egykori mezőgazdasági miniszter kezdeményezésére ma tartják  az élelmezési világnapját. Az ellenzéki politikus ennek kapcsán a kormány mezőgazdasági politikáját bírálta, szerinte ugyanis gyarapodó vidék helyett, a „politikai hűbérbirtokok kiépülése" zajlik, „Fidesz-közeli földesurakkal" és újraéled a napszámos- és cselédvilág is. Az LMP-s politikus az ország élelmiszer-önrendelkezését nemzetbiztonsági kérdésnek tartotta és fontosnak nevezte többek között a szövetkezés támogatását, a vetőmag-önrendelkezés biztosítását és a magyar élelmiszeripar lábra állítását. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a kormány számára a mezőgazdaság stratégiai ágazat, ezen belül pedig az élelmiszeripar és a vízellátás nemzetbiztonsági kérdés is. A kormány ezért megtesz mindent, az, hogy önök ebből nem látnak semmit, vagy nem vesznek részt benne, az önök problémája - fordult az LMP-s képviselő felé, akinek azt ajánlotta, hogy ha nem tudnak együttműködni a kormánnyal, akkor legalább ne akadályozzák a munkáját.

KDNP: a szegénység elleni küzdelem folyamatos kihívás

Lanczendorfer Erzsébet nagy és folyamatos kihívásnak minősítette a szegénység elleni küzdelmet, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány célkitűzései között is kiemelt helyen szerepel a társadalmi felzárkózás elősegítése, valamint a gyermekszegénység és a gyerekes családok szegénysége elleni küzdelem. A képviselő méltatta a karitatív szervezetek munkáját is. Soltész Miklós közölte, a kormány többek között célzott családtámogatási rendszerrel, a családi adókedvezmény bevezetésével, a három éves gyes visszaállításával, a lakásfenntartási támogatás kibővítésével és a nagycsaládosok gázártámogatásával segít szegényeken. Az államtitkár is megköszönte a karitatív szervezetek munkáját.

Jobbik: közbiztonság helyett „közbizonytalanság"

Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője úgy fogalmazott: közbiztonság helyett, inkább „közbizonytalanságról" lehet beszélni Magyarországon. A politikus azt kérdezte, hogy személy és a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében mikor lesz annyira aktív a rendőrség, mint a bírságbehajtásban, amelyből idén 18 milliárd forintot kell beszednie a Belügyminisztériumnak. A politikus közölte: hogy felhívják a figyelmet a közbiztonságra, a Jobbik Miskolcon megtartja a magyar élet menetét. Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint ugyanakkor jelentős mértékben csökkent a bűnözés, éppen Miskolcon például 29 százalékkal csökkent a rablások száma, országos szinten pedig az elmúlt 20 évben a legalacsonyabb volt az emberölések száma. Kijelentette: a rendőrség nem pénzbehajtást végez, hanem az emberek biztonsága érdekében dolgozik.