A képviselők - alig egy héttel azután, hogy az új összetételű törvényhozás megalakult - módosították az alkotmányt, elfogadták a minisztériumok felsorolásáról, valamint a kormány tagjairól és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatokat. Az alaptörvény módosításánál gépi és név szerinti szavazás is lezajlott, az ügyben a szocialisták kezdeményezésére a házbizottság is összeült. Letette képviselői esküjét a parlamenti ülés kezdetén a szocialista Szili Katalin. Megalakult az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportja, és döntöttek az ügyvezető Bajnai-kormány hat előterjesztésének visszavonásáról.

Megalakult az interparlamentáris unió magyar nemzeti csoportja

A képviselők egyhangú szavazással, 346 vokssal fogadták el Interparlamentáris Unió (IPU) magyar nemzeti csoportjának megalakulásáról szóló határozatot. Ezután megtartották az IPU közgyűlését, elfogadták a módosított alapszabályt, s döntöttek az elnökség tagjairól. A parlamenti pártok megállapodása alapján a Fidesz az elnök és egy alelnök, a többi frakció egy alelnök személyére tett javaslatot. Horváth János (Fidesz), akit az IPU magyar csoportjának elnökévé választottak, köszöntőjében kiemelte: ez egy olyan intézményrendszer, amit a lehetőségekhez képes kevéssé használnak ki. Előrelépési lehetőséget látott a gazdasági diplomácia, kultúra területén.

Visszavonták a Bajnai-kormány előterjesztéseit
    
A képviselők döntöttek az ügyvezető Bajnai-kormány által beterjesztett, de visszavont hat olyan előterjesztésről is, amelyhez országgyűlési hozzájárulás szükséges. A hat javaslat visszavonásáról egy szavazással, egyhangúlag, 357 vokssal döntöttek.

Elfogadták az alkotmány módosítását

Határoztak az alkotmány módosításáról a képviselők, a kétharmados többséget igénylő változtatásokat 306 igen 16 nem és 35 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá. A fideszes Navracsics Tibor és Répássy Róbert, valamint a KDNP-s Rétvári Bence által kezdeményezett alkotmány-módosítás a parlament létszámát legfeljebb kétszáz főben határozza meg és rögzíti, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható. Utóbbi kapcsán az indítványozók rögzítették, hogy egy 1992 óta húzódó alkotmányos mulasztást kívántak pótolni. Kitértek arra, hogy a választási törvény módosításának kell rendelkeznie a kisebbségi képviselők választására vonatkozó speciális szabályokról.
    
Az alkotmányba bekerült a miniszterelnök-helyettes intézményének nevesítése.
Az alaptörvénybe bekerült az a rendelkezés is, hogy ha a kormányfő megbízatása halála, választójogának elveszítése, vagy összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a miniszterelnök-helyettes gyakorolja, több miniszterelnök-helyettes esetén pedig közülük az első helyen kijelölt.
    
A módosítás értelmében a minisztériumok és a kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját a jövőben külön törvény szabályozza.

A képviselők az alkotmány módosításáról szóló indítványról kétszer is zárószavaztak. Miután a javaslatot gépi szavazással, 306 igen, 16 nem, 35 tartózkodás mellett elfogadta a Ház, a házelnök újra szavaztatott róla, jelezve, hogy a Fidesz név szerinti voksolást kért. Mint később, a házbizottság ezzel foglalkozó ülése után a plénum előtt Schmitt Pál bejelentette, a tévedést forgatókönyvi hiba okozta, a gépi szavazás – akkor rögtön ki is hirdetett eredménye – az érvényes. A törvényjavaslatot a Fidesz-KDNP-s és a jobbikos képviselők támogatták, az MSZP-sek többségükben tartózkodtak, az LMP-sek – egyikük kivételével – nemmel szavaztak.
    
A házelnök a törvény sürgős kihirdetését kéri majd a köztársasági elnöktől.

Elfogadták a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt

Elfogadták a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, a képviselők az előterjesztés kétharmados többséget igénylő részét 297 igen, 7 nem szavazat és 51 tartózkodás mellett fogadták el, az egyszerű többséget igénylő részét 302-en támogatták, 40-en utasították el és 13-an tartózkodtak.
    
A jogszabály szerint a tárcák száma az eddigi tizenháromról nyolcra csökken, és törvényi szinten szabályozzák a kormányzati jogutódlás eddig szokásjogon alapuló átadás-átvételi eljárását, amely már a most távozó kormányra is vonatkozik.
    
Az Országgyűlés a jogszabály sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

Jóváhagyták a kormány tagjairól és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt
    
A parlament  elfogadta a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot.
    
A jogszabály visszaállítja a közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztséget és csaknem négyéves alkotmányos mulasztást is pótol a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok visszaállításával.
    
A javaslat kétharmados többséget igénylő részét 307 igen, 51 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők, míg az egyszerű többséget igénylő passzusok 308 igent, 49 nem voksot és egy  tartózkodást kaptak.
    
A házelnök a törvény sürgős kihirdetését kéri majd az államfőtől.

Alapvetően megmarad az önkormányzati választási rendszer

A törvény alapvetően megtartja a jelenlegi önkormányzati választási rendszert és az aktív választói jogot a lakó- vagy tartózkodási helyhez köti – jelentette ki a KDNP vezérszónoka a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában.

Hargitai János hozzátette, ha valaki nem a lakóhelyén akar szavazni, akkor ennek megvan az eljárási rendje.
    
Kijelentette, hogy a passzív választójog, vagyis a megválaszthatóság nincs lakóhelyhez kötve.
    
A politikus úgy látta, hogy a 10 ezer fő alatti települések esetében a javaslat alapvetően megtartja a jelenlegi szabályokat, az ezeknél nagyobb városokban is megmarad a vegyes választási rendszer, de itt a korábbinál nagyobb számban választanak képviselőket egyéni választókerületben.
    
A rendszer igazi újdonságaként azt említette, hogy az rugalmassá válik, mert a tényleges lakosságszámhoz köti a testületek nagyságát.
    
Álláspontja szerint valódi változások csak a megyei önkormányzatokban következnek be, mert az eddigi két, 10 ezer fő alatti, illetve feletti listát megszüntetnék és egy egységes rendszert vezetnének be helyettük.
    
A javaslat nem nyúl az induláshoz szükséges ajánlások számához – közölte Hargitai János.
    
Hangsúlyozta, hogy csak a képviselők számát akarják csökkenteni, az önkormányzatok számához nem kívánnak hozzányúlni.
    
Kitért arra is, hogy a megalakuló kormány megyei léptékben kívánja megszervezni a középszintű államigazgatás rendszerét.

Hatékonyabb, átláthatóbb lesz a döntéshozatal – ezt várja a fideszes Kovács Zoltán a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat elfogadásától.
   
A Fidesz vezérszónoka a parlamentben az előterjesztés általános vitájában kiemelte, hogy ez a törvényjavaslat főleg a megyék és főváros vonatkozásában a korábbi elképzeléseket meghaladóan csökkenti a testületek létszámát.
    
A főbb elemek közül megtartja a polgármesterek közvetlen választását, ami legitimitást ad.
    
A fideszes politikus az árvíz miatt kialakult nehéz helyzetre is kitért, mint mondta a védekezés megszervezésének kulcsfigurája a polgármester. Nem mindegy tehát, hogy az önkormányzati képviselők és polgármester kiválasztása hogyan történik - fogalmazott a fideszes politikus.
    
Megtartja a rendszer a kompenzációs listát is, a töredékszavazatok így nem vesznek el – fejtette ki.
    
Új elem ugyanakkor, hogy hatékonyabb lesz a döntéshozatal, a kisebb testületek könnyebben működtethetők – mutatott rá. Az olcsó és takarékos állam jegyében csökken az önkormányzati képviselők száma – jegyezte meg.
    
Közölte: a takarékoskodás nem elsősorban a képviselők létszámából adódik majd, de nem „kicsinyellené le” azt néhány milliárd forintot, amit így megspórolnak. A valódi költségcsökkentés a közigazgatási rendszer átalakításával érhető el, a párhuzamosságok megszüntetésével – fűzte hozzá.
    
Az indítvány főbb elemei megfelelőek, és a fideszes politikus elfogadásra javasolta a módosítást.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott a parlament munkája csütörtökön. A Fidesz azt várja, hogy hatékonyabb, átláthatóbb legyen a döntéshozatal, az ellenzéki pártok azonban jelenlegi formájában nem támogatják az előterjesztést.

Véget érhet a „magáncégek vircsaftja” a parkolás terén

A magáncégek „vircsaftjának” kíván véget vetni a parkolás területén a fideszes Rogán Antal és Kósa Lajos által benyújtott, közterületi parkolásról szóló törvényjavaslat, amelyet a Jobbik és az LMP is kész támogatni. Az MSZP vezérszónoka a javaslat általános vitájában úgy fogalmazott, hogy az szinte majdnem mindenben megegyezik a szocialisták korábbi elképzelésével.

Az indítvány egyik előterjesztője, Rogán Antal elmondta: az új jogszabály értelmében parkolási szolgáltatást, parkolásüzemeltetést, -ellenőrzést csak maga az önkormányzat vagy az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő, általa alapított cég láthatna el a jövőben.
    
Rogán Antal – utalva az Alkotmánybíróság korábbi döntésére – hangsúlyozta: ha a Ház nem fogadja el időben a javaslatukat, akkor július 1-jével – főleg Budapesten – tarthatatlan és nehéz helyzet alakulhat ki a parkolásban.

A parkolás szabályozásáról szóló törvényjavaslat megszünteti a mulasztásos törvénysértő állapotot, és ha valamelyik pontja a gyakorlatban nem válik be, akkor mindenképpen módosítani fogják - mondta György István, a Fidesz vezérszónoka.

A KDNP a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását kéri

Bagdy Gábor, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoki felszólalásában a közterületi parkolást szabályozó törvényjavaslat mielőbbi elfogadását kérte a többi parlamenti frakciótól.
    
A leendő kormánytöbbséghez tartozó képviselő szerint erre azért is szükség van, hogy az önkormányzatoknak július 1-ig elegendő ideje legyen a felkészülésre, illetve saját rendeleteik megalkotására.
    
Kiemelte: a javaslat alapvetően megfelel annak a kereszténydemokrata megfontolásnak is, hogy a közszolgáltatások esetén a lakosság ellátásának biztosítása, valamint a szolgáltatás magas színvonalának biztosítása az elsődleges szempont és a gazdasági érdekek csak ezután következnek.

+

Önálló ágazat lesz a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás
   
Fónagy János (Fidesz) az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásért szükséges törvények módosításáról szóló javaslatról szóló expozéjában azt mondta: az előterjesztés célja, hogy új típusú, értékalapú nemzeti vagyongazdálkodás egységes rendszere jöjjön létre. Az új vagyongazdálkodás alappillére a hatékony, átlátható és takarékos gazdálkodás; ezt szolgálja az új szervezeti, intézményi rendszer megteremtése – fűzte hozzá.

A Fidesz álláspontja szerint az új vagyongazdálkodási törvényjavaslat elfogadása hatékonnyá, költségtakarékossá és értéknövelővé teszi a vagyongazdálkodást. Papcsák Ferenc, a párt vezérszónoka szerint minél hamarabb el kell fogadni a javaslatot, hogy „ne induljanak el visszafordíthatatlan folyamatok”. A tervezet szerint csökkentik a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok számát és nem pártdelegáltak lesznek a grémiumokban. A képviselő nem ért egyet azzal, nem tudják majd ellenőrizni a társaságokat.
       
Átlátható lesz a rendszer

Bagdy Gábor, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: a cél a hatékonyabb rendszer kialakítása, s mivel a miniszter lesz a felelős, a rendszer átláthatóvá válik. Hozzátette: az eddigi rendszer nem volt ilyen.
   
A fejlesztési bank feladata a gazdaságpolitika támogatása lesz. Eddig hiányos volt a gazdaság fejlesztése, de az új rendszerben ezeket a feladatokat hatékonyabban tudják majd ellátni – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.

Bagdy Gábor kiemelte, nagyon fontos elem, hogy az MFB nem privatizálhat és banki eszközökkel fogja segíteni a gazdaság fejlődését.
   
Elmondása szerint a törvénytervezet megteremti az állami vagyonnal való hatékony gazdálkodás eszközét és kiemelt cél lesz a vagyon gyarapítása. Hozzátette: „a puding próbája az evés”, nem látják még az eredményeket, de bíznak benne, hogy meggyőzik majd a kétkedőket.

Az ország midennapi továbbélést akarja a törvény biztosítani

Fónagy János zárszavában azt mondta, az ország rossz helyzetben van, ezen változtatni kell és a vagyongazdálkodási törvény ennek az eszköze. Mint mondta a javaslat az ország mechanizmusainak, mindennapi továbbélést akarják biztosítani.

A fideszes képviselő arra kérte társait, hogy a törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványokat péntekig adják be, így a jövő heti ülésszakon várhatóan megszülethetnek a szakmai konszenzusok.