Az alkotmányügyi bizottság élén a Fidesz színeiben Cser-Palkovics András váltja az alkotmánybíróvá választott KDNP-s Salamon Lászlót. A kereszténydemokrata képviselőt tavaly decemberben választották alkotmánybíróvá február 25-ei hatállyal, a hetvenedik életévét betöltő Bihari Mihály helyére, aki ezért hétfőn lemondott képviselői mandátumáról.

A kulturális bizottság élére visszatér L. Simon László felmentett kulturális államtitkár, míg a fenntartható fejlődés bizottságát az LMP-ből kilépett Jávor Benedek helyett a független Szili Katalin vezeti a jövőben. A sportbizottság elnöki posztját a fideszes Bohács Zsolt veszi át párttársától, Szalay Ferenctől. Bohács Zsolt korábbi helyét párttársa, Székyné Sztrémi Melinda veszi át az alkotmányügyi bizottságban.

A bizottsági helyek újraosztását zömmel az LMP frakciójának megszűnése tette szükségessé. Karácsony Gergely és Szabó Tímea elveszítette alelnöki helyét a kulturális, illetve az emberi jogi bizottságban, Mile Lajos pedig az Európai ügyek bizottságának alelnöki székéből távozik, de – Jávor Benedekhez hasonlóan – mindannyian bizottsági tagok maradnak, sőt Mile Lajos a nemzetbiztonsági bizottságban is megőrizheti helyét.

Megtarthatta alelnöki pozícióját az oktatási bizottságban Osztolykán Ágnes. Eddigi bizottságában folytathatja a munkát Schiffer András és Szél Bernadett, valamint a Szilágyi László, Szilágyi Péter, Scheiring Gábor és Dorosz Dávid is. Szabó Rebekának viszont távoznia kellett a mezőgazdasági bizottságból, miután a nemzeti összetartozás bizottságában kapott helyet. Az eddig két bizottsági tagsággal rendelkező Ertsey Katalin a külügyi bizottság tagja marad, a fogyasztóvédelmi testületben viszont a Jobbik színeiben Szilágyi György váltja őt. Vágó Gábor marad a számvevőszéki bizottságban, a szociálisban viszont Lengyel Szilvia váltja őt, aki eddig a sportbizottság tagja volt. 

A mentelmi bizottság 8-ról 6 tagúra szűkül: az onnan távozó Cser-Palkovics András fideszes és Szilágyi Péter LMP-s képviselő helyét sem töltik be, így azonos számú kormánypárti és ellenzéki tag marad a bizottságban.

A parlament nagy többséggel döntött arról is, hogy jegyzővé választja a független Szilágyi Pétert, aki eddig is betöltötte ezt a pozíciót, ám helye átmenetileg megüresedett az LMP-frakció megszűnésével. A politikus így most újra esküt tett.

Megváltozott a parlamenti ülésrend is: az LMP-hez tartozó független képviselők a Fidesz-frakció, a Párbeszéd Magyarországért politikusai pedig a jobbikos képviselők mögött kaptak helyet. Az LMP-frakció tagjai eddig a Fidesz és a Jobbik képviselőcsoportja között ültek.

Három nemzetközi szerződést szentesítő törvényjavaslatot is elfogadott a T. Ház.

A minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szól a Magyarország és a Francia Köztársaság kormánya közötti egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat.

Indoklása szerint a 2011-ben megindult egy nagy lélegzetvételű szakmai munka, amelynek célkitűzése nem kevesebb volt, mint hogy hazánkat a minősített adatok cseréjét érintő nemzetközi vérkeringésbe becsatornázza azáltal, hogy a nemzetközi gyakorlathoz igazodva lehetővé teszi a főbb partnereinkkel történő együttműködés magasabb szintre történő emelését. Ennek a folyamatnak az eredményeként 2012 során a tisztelt Ház már megszavazta a Szlovák, a Cseh és a Lett Köztársasággal előkészített minősített adatvédelmi megállapodást, ugyanakkor ez a munka távolról sem fejeződött még be. Eme negyedik, a Francia Köztársasággal megkötendő kétoldalú egyezmény célja a korábbi megállapodásokkal megegyezően, hogy védelmet biztosítson az országok közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik az egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról.

Az Országgyűlés a Magyarország és a Francia Köztársaság kormánya közötti minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot 298 igennel 32 nem ellenében tartózkodások nélkül elfogadta. (Szövege: PDF.)

+

A bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szól Magyarország kormánya és Georgia kormánya között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat.

Indoklása szerint az Európai Unióban az amszterdami szerződés hatálybalépése óta hangsúlyossá vált a tagállamok bűnüldöző szervei közötti együttműködés. Ezt elsődlegesen a szervezett bűnözés átalakulása, a határokon átnyúló bűncselekmények számának növekedése, az új elkövetési formák megjelenése, valamint a schengeni térség államainak biztonsági igénye indokolta.

Magyarország az európai uniós csatlakozása óta prioritásként kezeli a bűnügyi együttműködésről szóló nemzetközi szerződések létrehozását mind a szomszédos európai uniós tagállamokkal, mind pedig a közép-kelet-európai harmadik országokkal. Honi tapasztalatok szerint ezek a megállapodások hozzájárulnak a bűnüldöző szervek közötti együttműködés megerősítéséhez és ezáltal, ennek eredményeképpen a terrorizmus, a szervezett bűnözés, az illegális migráció és a kábítószer-kereskedelem elleni hatékony fellépéshez is.

A Georgiával 2012 novemberében kötött bűnügyi megállapodás a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben szabályozott együttműködési formákról - információcsere, közös bűnfelderítő csoport létrehozása, fedett nyomozó alkalmazása – rendelkezik. Rögzíti az együttműködési formákra vonatkozó konkrét szabályokat, az együttműködő szerveket, a megkeresések sajátos tartalmi elemeit, az együttműködési cselekmények és az abban részt vevő szervek irányításának szabályait, valamint az együttműködők jogait és kötelezettségeit.

 A megállapodás hatálybalépésének törvényi előfeltétele volt a kötelező hatályának elismerése és kihirdetése. Megtörtént: Az Országgyűlés ellenszavazatok és tartózkodások nélkül 327 igen szavazattal elfogadta. (Szövege: PDF.)

+

Zöld utat kapott a Magyarország Kormánya és az Indonéz Köztársaság Kormánya között a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat is.

A magyar és az indonéz kormány 2006-ban kezdte a tárgyalásokat a diplomatata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgáraik kölcsönös vízummentességéről. Eredményeként a magyar és az indonéz kormány 2012. április 24-én, Jakartában aláírta a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességről szóló megállapodást, amelynek törvénnyel való kihirdetéséről a jelen törvényjavaslat gondoskodik.

Indoklása szerint a törvényjavaslat összhangban van a kormányprogrammal, amely szerint „Magyarország kormánya külpolitikájának alapvető célja, hogy a magyar érdekek nemzetközi fórumokon és a kétoldalú kapcsolatokban történő következetes képviseletével elősegítse az ország nemzetközi súlyának növekedését.”

A megállapodás elősegíti az Indonéz Köztársaság és Magyarország diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárainak kölcsönös utazásait egymás területére. Érvényes diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok, a belépéstől számított harminc napot meg nem haladó időtartamra vízum nélkül utazhatnak be az Indonéz Köztársaságba és vízum nélkül tartózkodhatnak ott. Ugyanakkor nem mentesítik a személyi hatályuk alá tartozó állampolgárokat azon kötelezettség alól, hogy a szerződő fél országa területén a külföldiek tartózkodására, bevándorlására, munkavállalására és jövedelemszerző tevékenység folytatására vonatkozó hatályos jogszabályokat betartsák. Biztosítja a szerződő feleknek azt a jogát, hogy a beutazási vagy tartózkodási engedélyt megtagadják azon személyektől, akiknek jelenléte közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból nem kívánatos, illetve veszélyes.

A megállapodás alkalmazását bármelyik fél közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból részben vagy egészben ideiglenesen felfüggesztheti. A felfüggesztés bevezetéséről és annak feloldásáról diplomáciai úton 30 napon belül értesíteni kell a másik felet, melyről a megállapodás végrehajtása során felmerülő vitákat és nézeteltéréseket tárgyalások és konzultációk útján, harmadik állam vagy nemzetközi törvényszék bevonása nélkül rendezik.

Az Országgyűlés, az ellenzéki politikusokat is beleértve, 331 igen, és mindössze 1 ellenszavazat ellenében, tartózkodók nélkül elfogadta. (Szövege: PDF.)