Folytatódott a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitája a parlamentben.

A gyermekeket jobban sújtja a passzív dohányzás

Hollósi Antal Gábor (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a családokon és a közösségeken belül, a gyermekek a felnőtteknél jobban szenvednek a passzív dohányzás következményeitől. Hozzátette, hogy azok a fiatalok, akik tizenéves korúkban rászoknak a dohányzásra, valószínűleg sokkal nagyobb eséllyel válnak 40-50 éves korban az egészségügyileg veszélyeztetett csoport tagjaivá, mint azok, akik később, esetleg a harmincas éveikben kezdenek cigarettázni.

Fidesz: fontos törvény születik

A fideszes Hörcsik Richárd fontos törvény születik, mivel a fiatalok mintegy hetven százaléka akadálytalanul juthat hozzá dohánytermékekhez. Szerinte nemcsak a drogoktól kell félteni fiataljainkat, hanem a cigaretta káros hatásaitól is. A politikus bírálta a vendéglátókat védő felszólalásokat, mert szerinte nem ez a jogszabály fogja ellehetetleníteni őket.

MSZP: felerősödhet a feketekereskedelem

A szocialista Varga László szerint a jogszabály által felerősödhet a dohánytermékek feketekereskedelme, főleg a kistelepüléseken, ahol éjszaka már kizárólag a vendéglátóhelyeken lehet cigarettát vásárolni. A képviselő kifogásolta, hogy megfelelő prevenciós programot nem tartalmaz a javaslat. Frakciótársa, Göndör István szerint a törvényjavaslat valójában a kereskedelmi tevékenységről szól. Mint mondta, egyes piaci szereplőknél ezután nem lehet majd dohányterméket kapni, helyette lesznek azonban új szereplők. A képviselő is a feketekereskedelem erősödését vetítette előre. Kifogásolta, hogy például az iskolák közelében nem tiltja a jogszabály a dohánytermékek árusítását.

Jobbik: hatékonyabb prevencióra lenne szükség

Gyenes Géza (Jobbik) a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet. Azt mondta, hogy a javaslatot annak céljaiért támogatandónak tartja, de nem elegendőnek. Frakciótársa, Baráth Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar felnőtt lakosság 36 százaléka dohányzik. A képviselő hosszasan sorolta a dohányzás káros hatásait, az általa okozott betegségek körét.

Fidesz: támogassák a javaslatot

Heintz Tamás (Fidesz) az előterjesztők nevében megköszönte a vitában elhangzott hozzászólásokat és a javaslat támogatását kérte a képviselőktől, szerinte ugyanis ezzel a törvénnyel igenis szűkülhet a hozzáférési lehetőségek száma és csökkenhet a fiatalok fogyasztása.

Ezt követően az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

A Jobbik Ganz Ábrahámra emlékezett

Korondi Miklós (Jobbik) napirend utáni felszólalásában Ganz Ábrahámról a magyar járműgyártás egyik legkiemelkedőbb alakjáról emlékezett meg.

Ezután Jakab István az ülést lezárta, az Országgyűlés legközelebb csütörtökön délelőtt 10 órakor ül össze.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés plenáris ülése.

Fidesz: cél a hozzáférés szűkítése és az illegális vásárlás megszüntetése

Heintz Tamás (Fidesz) az előterjesztők nevében expozéjában elmondta: a törvényjavaslat célja, hogy minél kevesebben és minél kevesebbszer gyújthassanak rá, egy jól működő törvény pedig évente akár százezer leszokást is eredményezhet. A feladat a hozzáférés lényeges szűkítése és az illegális vásárlási lehetőségek megszüntetése – tette hozzá. A kormánypárti politikus statisztikai adatokat ismertetve elmondta: a diákok között a dohányosok száma nagyon magas, és többségük olyan boltban vásárolja a cigarettát, amelyben egyébként a szabályok betartása esetén nem kaphatna ilyet.

Fidesz: indokolt minden beavatkozás

A fideszes Horváth Zsolt azt hangsúlyozta vezérszónoklatában, hogy egy kutatás szerint az unióban ma 650 ezer ember hal meg évente a dohányzás miatt. Magyarországra kitérve megjegyezte, hogy mintegy 28 ezren halnak meg évente a dohányzás következtében. Indokolt minden beavatkozás, amely ezen termékek forgalmazását, gyártását keretek közé kívánja szorítani - mondta. Kiemelte, hogy a javasolt módosítással a kereskedelem elzártan történhetne, illetve a dohánytermékeket nem tennék elérhetővé, és azt nem is láthatnák majd a fiatalkorúak. Nemzetgazdasági szinten a nemdohányzás az, ami pozitívumot hoz – vélekedett.

MSZP: szemfényvesztés, átverés történik

Göndör István, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a törvényjavaslat csak kis részben szól a fiatalkorúak dohányzásának szigorításáról. A dohány-kiskereskedelmi piac átrendezéséről szól valójában az indítvány, egy kiskereskedelmi ágazat államosításáról és nem a fiatalkorúak védelméről, őket nem óvja meg – állapította meg. Összegzése szerint szemfényvesztés, átverés zajlik. Hol van a szülői felelősség, hol van a dohányzók felelőssége, és hol van a példamutatás? – sorolta kérdéseit. A szocialista politikus szerint a versenyt állami erővel megszüntetik, állami monopóliummá teszik a kereskedelmet. Mint mondta, a jogszabály megfogalmazója mintha nem is „köztünk élne".

Jobbik: a javaslat nem arról szól, mint ami a címe

A Jobbik vezérszónoka, Z. Kárpát Dániel is arról beszélt, hogy szerinte a javaslat nem arról szól, mint ami a címe, vagyis nem a fiatalok dohányzásának visszaszorításáról. Úgy véli, a benyújtott előterjesztés valójában egy „trafiktörvény". Megítélése szerint alkotni kellett volna egy külön ifjúságvédelmi törvényjavaslatot, amelyet teljes mértékben támogatandónak tartanak, és emellé kellett volna elkészíteni a „trafiktörvényt", és abban kellett volna szabályozni, hogy ki milyen feltételekkel árulhat dohánytermékeket. A Fidesz javaslatában két bekezdés foglalkozik a fiatalokkal, a többi a kiskereskedelem szabályozásáról szól - összegezte, majd kifogásolta az indítványt azért is, mert szerinte abban semmi sem zárja ki, hogy multinacionális érdekkörök szerezzék meg a dohány-kiskereskedelem koncessziós jogait. Azt sem garantálja semmi, hogy nem az „ukrán cigicsempészek" járnak majd jól – jegyezte meg.

KDNP: a javaslat összefügg a rossz egészségügyi statisztikával

Pálffy István, a KDNP vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy az előterjesztés szorosan összefügg a rossz egészségügyi statisztikai mutatókkal. Továbbá illeszkedik abba a törvényalkotási sorba, amelynek keretében hatályba lép a dohányzási stop, és emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója a dohányzás erőteljesebb szabályozása, korlátozása érdekében – mondta. Minél hamarabb meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a dohányzás visszaszorítására – emelte ki a kereszténydemokrata politikus. Kitért arra is, hogy a korrupciót, a feketekereskedelmet meg kell akadályozni, ezért a javaslat piacszabályozó részével a KDNP maximálisan egyetért.

LMP: a törvény valójában a kereskedelem egy szegletének elfoglalásáról szól

Szilágyi László, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy osztja azok aggodalmát, akik szerint az előterjesztés nem a fiatalokra vonatkozó dohányzásellenes kampányról szól, hanem a kereskedelem egy komoly szegletének az elfoglalásáról. Meglátása szerint a dohánytermékekhez való hozzáférés szűkítése sem következik feltétlenül az indítványból. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy általánosságban üdvözlik azt a szellemiséget, hogy nehezítsék a cigarettához való bolti hozzáférést, és azt, hogy szigorúan tartsák be azt a rendelkezést, amely szerint a 18 év alattiak nem vásárolhatnak dohánytermékeket.

Fidesz: komoly egészségügyi hatásokkal jár a szigorítás

A dohányzás körülményeinek szigorításának nagyon komoly egészségügyi hatásai vannak – mondta Ékes József (Fidesz). A nemzetközi példákat is említő képviselő azt mondta, hogy ha ezekben a kérdésekben nem lépnek gyorsan és radikálisan, akkor ez a kezdeményezés is a korábbiak sorsára juthat.

Fidesz: meg kell óvni a fiatalokat

Ágh Péter (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a fiatal generációkat minden eszközzel óvni kell a káros hatásoktól. A statisztikákat soroló képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy nem csupán az aktív, de a passzív dohányzás is nagyon komoly károkat okoz. Hangsúlyozta, hogy sokkal szigorúbb feltételek lépnek életbe, például a fiatalok által előszeretettel látogatott vendéglátóipari és szórakozóhelyeken nem lehet majd rágyújtani. A megelőzést segíti elő az is, hogy megváltoznak az eladás szabályai, így a fiatalok nehezebben jutnak majd cigarettához – tette hozzá.

Lezárták a házszabály módosítására és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő módosításokra vonatkozó javaslatok részletes vitáját is kedden az Országgyűlésben.

MSZP: vonják vissza a házszabály-módosítást!

Varga László, az MSZP képviselője azt mondta, a szocialisták azért nem nyújtottak be módosító indítványt a javaslathoz, mert azt nem érdemes módosítani. Szerinte az előterjesztés komolyan korlátozza az ellenzék jogosítványait, demokráciadeficitet okoz és törvénysértő gyakorlatot kodifikál, hiszen a jövőben a zárószavazás előtti módosítóval bármilyen témában be tudnak adni bármilyen módosítást, ami teljes mértékben kiküszöböli a vita szükségszerűségét. Kétharmaduk van, ha nyugodtabban kezelnék a kérdéseket, és egyeztetnének, akkor megalapozottabb döntéseket hozhatnának – üzente a kormányoldalnak.

A kétnapos törvényhozás lehetőségét úgy kommentálta: „ez mindennek a vége". Emlékeztetett arra, hogy fontos témákban a kormányoldal eddig is megkapta az ellenzék négyötödös támogatását. Ez a módosítás önöknek sem szerencsés, és a helyzet bármikor változhat – fordult a kormányoldal felé a szocialista politikus, aki feltette a kérdést, hogy vajon a Fidesz mit mondott volna ellenzékben, ha ilyen szabályozással szembesül.

Frakciótársa, Bárándy Gergely arra várt választ az előterjesztőktől, hogy hogyan tudják majd a képviselők közvetíteni a választók akaratát, ha erre nem ad lehetőséget a házszabály. Milyen technikával lehet több száz oldalt elolvasni néhány másodperc alatt, és hogyan lehet ezt néhány óra alatt megvitatni frakción belül és az érintett szakmai vagy civil szervezetekkel? - tette fel a kérdést, majd válaszolt is rá: „sehogy". Formálissá züllesztik az Országgyűlést, ezt hívják rendeleti kormányzásnak – mondta a képviselő, aki szerint a jövőben a postás szerepét látja el az Országgyűlés azzal, hogy felküldi az államfőnek a törvényeket. Az MSZP időkeretének utolsó másodperceit kihasználó politikus arra is felhívta figyelmet, a KDNP be sem kapcsolódott a vitába, a Fidesznek pedig több, mint 70 perce van. Felháborítónak tartotta, hogy a kormánypárti képviselők csendben ülnek, "végigszenvedik" a vitát, és csak akkor kérnek szót, ha az ellenzéknek elfogy az időkerete, hogy már ne tudjanak reagálni.

Fidesz: nincs demokráciadeficit, az Alkotmánybíróság működik

Papcsák Ferenc (Fidesz) erre reagálva azt mondta, nem szenvednek, hanem nagyon is élvezik a vitákat, főként, ha Bárándy Gerely szól hozzá. Méltányolta, hogy a Jobbik nyújtott be módosító indítványokat, amelyek között szerinte van megfontolásra érdemes. Ugyanakkor elítélte, hogy az MSZP nem adott be módosítót. Az MSZP-t arra bíztatta, hogy a következő időszakban terjesszenek elő módosító javaslatokat, mint mondta, ellenzékben ezt ő maga is megtette. Meg kell szokni az ellenzéki állapotot – jegyezte meg. Lám-lám még sincs demokráciadeficit, az Alkotmánybíróság működik, nem Orbán barátai ülnek ott, hanem tisztességes alkotmánybírók – folytatta.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő módosítások

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat részletes vitájában egyetlen hozzászóló volt, a szocialista Varga László, aki arról beszélt, hogy a kormány szerinte kiszolgáltatottá tette a közszolgálatban dolgozókat az utóbbi másfél évben. Politikai helyzettől függ ma a közszolgálat Magyarországon – jelentette ki a politikus, aki ugyanakkor arra figyelmeztette a kormányoldalt, hogy „nem fognak mindig kormányozni, semmi nem tart örökké". Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára az előterjesztő nevében azt válaszolta, hogy a közszolgálat szempontjából a legfontosabb a hosszú távú kiszámíthatóság.

A házszabály módosításának részletes vitájában az MSZP és a Jobbik az ellenzéki jogok megnyirbálásának tartotta a javaslatot, az pedig LMP nem vett részt a vitában. A MNB-ről szóló törvényjavaslat vitájában az MSZP úgy vélte, hogy politikai indíttatású a törvényjavaslat.

MSZP: a javaslat politikai függőséget fogalmaz meg

Göndör István (MSZP) szerint a jegybankról szóló törvényjavaslat erősen politikai indíttatású, miközben "egyfajta politikai függőséget fogalmaz meg". A képviselő egyúttal "érdekesnek" és személyre szabottnak nevezte a kormánypártok politikáját amiatt, hogy a Költségvetési Tanács elnöke külön díjazásban részesül. Ezt azzal magyarázta, hogy ha a kormányhoz közelálló személyt kell kinevezni, akkor "nincsenek gátlások". Javasolta, hogy a felügyelőbizottság elnökének jövedelme a más állami jogviszonyokból szerzett juttatásokkal együtt se haladhassa meg az MNB elnökének jövedelmét.

Ezt követően Balczó Zoltán lezárta a részletes vitát.

Jobbik: szentesíteni akarják az utolsó percben benyújtott módosítók gyakorlatát

A házszabály módosításáról szóló törvény részletes vitájában Farkas Gergely (Jobbik) azt mondta, a javaslattal "szentesítenék" azt a gyakorlatot, hogy a kormánypártok a zárószavazás előtt is tartalmi módosítókat adnak be. A képviselő szerint hiába módosítják a házszabályt, miután az Ab általánosságban mondta ki véleményét, ezért a zárószavazás előtt benyújtott tartalmi módosító indítványok továbbra is alkotmányellenesek maradnak. A politikus feltette a kérdést, hogy hogyan lehet minőségi törvényhozásról beszélni akkor, amikor a napok alatt mennek át törvények, így azokat nem lehet megvitatni és senki sem tud felkészülni a változásokra.

Hangsúlyozta, hogy alapvetően nem értenek egyet a házszabály megváltoztatásával, de saját javaslataikkal legalább azt akarják elérni, hogy az ellenzéki jogkörök némileg bővüljenek, a kormányzati jogosítványok pedig csökkenjenek. Ezért javasolta, hogy ülésszakonként ne hat, hanem csak egy alkalommal lehessen élni a kivételes sürgősségi eljárás lehetőségével.

Kormánypárti-ellenzéki vita a házszabály-módosításról

Hosszú vitát váltott ki a házszabály-módosítás tárgyalásában a fideszes Herman István Ervin kijelentése, amely szerint a módosítási javaslatuk célja a Ház méltóságának emelése.

Az MSZP-s Göndör István szerint a Ház tekintélyének megőrzésén "akkor kellett volna elgondolkodni", amikor zárószavazások előtti módosító indítványokkal írtak át jogszabályokat a kormánypártok, amelyek "áthajszolják" a parlamenten a javaslataikat, hogy eltereljék a figyelmet másról. Mint mondta, Áder János házelnöksége idején sem fordulhatott volna elő olyan gyakorlat, mint amilyet manapság a kormányoldal alkalmaz. "Durva politikai diktatúrára" akar berendezkedni a Fidesz-KDNP - fogalmazott. Herman István Ervin erre reagálva megismételte, javaslatukat jobbító szándékúnak tartja.

A jobbikos Farkas Gergely szerint is disszonáns, hogy a Fidesz a Ház méltóságáról beszél, hiszen azt éppen a kormányoldal "sértette még számtalanszor". A fideszes Papcsák Ferenc minderre válaszul azt mondta: az olyan rendkívüli helyzetekben, mint a jelenlegi, igenis biztosítani kell az Országgyűlésnek azokat a lehetőségeket, amelyeket most szeretnének a házszabályban rögzíteni.

Novák Előd (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a kivételes sürgős tárgyalásban szerinte rendkívül kevés idő jutna az ellenzéki felszólalásokra. Frakciótársa, Dúró Dóra azt mondta, a Fidesz előterjesztését az Alkotmánybíróság jogköreinek "megnyirbálásához" lehet hasonlítani, ugyanis szerinte a házszabály módosítása is politikai alapon történik.

Jobbik: ez a demokrácia halála

Volner János, a Jobbik képviselője arra szólította fel a kormányoldalt, hogy vonják vissza azt a házszabály módosítást, amely szerint tartalmi korlátozások nélkül lehet majd zárószavazás előtti módosítást tenni. Szerinte ezzel az Országgyűlés munkája kiüresedik, a parlament, mint legfőbb népképviseleti szerv szerepe formálissá válik. Ez a parlamentáris hagyományok lábbal tiprása - jelentette ki a politikus, aki szerint a kormányoldalnak sem jó, ha ordító hibák mennek át az Országgyűlésen. A Jobbik időkeretének utolsó perceit kihasználó politikus úgy zárta felszólalását: "Ez a demokrácia halála".

A Magyar Nemzeti Bankról (MNB)szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés. Az ellenzéki felszólalók a jegybank függetlenségét féltették az előterjesztéssel kapcsolatban.

Jobbik: az államkincstárnak is nyújthasson hitelt a jegybank

Nyikos László (Jobbik) a jegybank hitelintézetek számára, szükséghelyzetben nyújtandó rendkívüli hiteladás lehetőségét úgy bővítené, hogy az államkincstárt is a kedvezményezettek közé tenné. Mint mondta, szükség lenne, hogy az MNB az államkincstárt is meghitelezhesse, ha ez szükséges. A képviselő kifogásolta, hogy a mindenkori jegybanki vezető beszámoltatása az előterjesztés szerint az Országgyűlés gazdasági bizottságához kerülne, holott eddig a költségvetési bizottság látta ezt el. Szerinte ennek az az oka, hogy a költségvetési bizottságnak hagyományosan ellenzéki elnöke van. Mint monda, nem szeretné, ha Lex Simort alkotna az Országgyűlés. Kifogásolta a monetáris tanács létszámának növelését, amelyet az Alkotmánybíróság felduzzasztásához hasonlított, és sokallta, hogy az előterjesztés szerint három alelnöke lehetne a jegybanknak.

MSZP: a jegybank elveszítheti a függetlenségét

Szekeres Imre (MSZP) különlegesnek nevezte a jegybanki törvényről szóló parlamenti vitát, mert mint mondta, annak semmi értelme. Szerinte csak akkor lehet erről értelmes vitát folytatni, ha a kormányoldal elfogadja a szocialisták azon javaslatait, amelyek a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének visszaállítását célozzák. Úgy vélte: az előterjesztés nyomán nem tudja ellátni küldetését, ezért a törvényjavaslat elfogadását indokolatlannak és károsnak nevezte.

Frakciótársa, Veres János azt állapította meg, hogy a Fidesz korrigálni kíván az előterjesztésen az Európai Központi Banktól érkezett kritikus vélemények okán, a többi között a bérezéshez kapcsolódó előírásokon. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a kormánypárti változtatások nem érintik a jegybank szerkezetét: továbbra is eggyel több alelnök és monetáristanács-tag szerepel a javaslatban a mostaninál. Ugyancsak bírálta a monetáris tanács tagjának jelölését, mert mint mondta, szűk egy évvel ezelőtt döntött a Ház arról, hogy a gazdasági bizottság jelölése alapján a parlament plénuma szavazhat erről, ehhez képest a mostani jogszabály azonban a jelölés jogát a miniszterelnök kezébe adja, a kinevezését pedig a köztársasági elnöknek. Szerinte a monetáris tanács jogkörének bővítése a jegybank elnökének jogosítványait csorbítja.

Jobbik: abszurdum, hogy a EKB beleszólna a magyar szabályozásba

Rozgonyi Ernő arról beszélt, hogy az Európai Központi Bank beleszólhat bármilyen kérdésben, ott ahol az euró a fizetőeszköz. Milyen alapon szól bele abba, hogy egy ország, amely a valutaszövetséghez nem csatlakozott, hogyan kívánja szabályozni a saját jegybankjának működését? - tette fel a kérdést. Ez egy abszurdum – mondta a jobbikos képviselő, aki szerint a nemzeti bank fő céljának azt kellene tekintenie, hogy a nemzeti fizetőeszköz értékállóságát megőrizze.

Fidesz: az EKB javaslatainak nagy részét maradéktalanul átvezetik

Rogán Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió alapokmányában a jegybanki függetlenségre és az EKB-val való együttműködésre vonatkozó passzusok egyaránt szerepelnek. Kiemelte: a kiküldött törvénytervezet egy pontban tért el attól, amit végül beterjesztettek, ez a makroprudenciális szabályozásra vonatkozott, egy módosító indítvánnyal azonban visszaállították az eredeti javaslatot. Hozzátette: az EKB által javasolt 15 pont közül 13-at maradéktalanul átvezetnek a javaslaton. Ez kellően erős tárgyalási pozíció - jegyezte meg. Átvezetik többek között a monetáris finanszírozás tilalmát, valamint az MNB testületének tagjainak függetlenségére vonatkozó ajánlást, és visszatérnek a javaslatban ahhoz, hogy a monetáris tanács tagjainak választásakor az Országgyűlés hatásköre megmaradjon – fejtette ki.

Kitért arra is, hogy az MNB szerint nem helyes, ha kitágul a monetáris tanács hatásköre, az EKB elnöke viszont olyan olasz banktól érkezett, ahol kollektív irányítás van. Mindkét modell működik, ezért ezt érintő módosítást ezért nem javasol – jegyezte meg. Olyan módosító indítványt nem adnak be, ami az MNB és a PSZÁF összevonásáról szól, ennek idejét most nem látják elérkezettnek, a lehetőség megteremtését támogatják – szögezte le a kormánypárti politikus.

MSZP: utolsó figyelmeztetés a Barroso-levél

Kovács Tibor szerint van egy különleges körülmény, mégpedig az, hogy hétfőn késő este nyilvánosságra került a Barroso-levél. A diplomáciában ilyen direkt hangú, utolsó figyelmeztetésként értékelhető - mondta. A szocialista politikus szerint elvárható lenne, hogy a kormány részéről egy felelős politikai vezető ilyenkor feláll, elmondja a kormány álláspontját, hogyan akarnak erre reagálni, és mit gondolnak annak tartalmáról.

Jellemző, hogy melyik két pontot nem akarják megváltoztatni, azt, hogy miért szükséges új alelnököt kinevezni, és a monetáris tanács számát bővíteni - jegyezte meg. Indokolt lenne a javaslat elnapolása, és megvárni, hogy az EKB mit reagál a módosító indítványokra – közölte.

A kormány vendéglátóiparral kapcsolatos intézkedéseit, gazdaságpolitikáját és egészségügyi lépéseit kritizálták a napirend előtt felszólalt képviselők az Országgyűlésben.

Jobbik: a kormány kizsigereli a vendéglátó szektort

Zakó László (Jobbik) elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány különböző intézkedésekkel „kizsigereli" a magyar vendéglátószektort. Mint mondta, az éttermi szolgáltatás áfája is emelkedni fog jövőre, a dohányzás teljes tilalma pedig konfliktusokat, és sok vendéglátóhely bezárását jelentheti majd. Kifogásolta az Artisjus által a vendéglátóhelyekre kiszabott díjak aránytalanságát, a nyitvatartási idők sokszor indokolatlan korlátozását és a játékgépadó brutális emelését. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában utalt arra, hogy a nemdohányzók védelmére vonatkozó rendelkezés uniós szabály, amit be kell tartani és ilyen a játékgépekre vonatkozó előírás is. Hangsúlyozta, hogy a vendéglátó-ipari vállalkozások forgalmának növelése érdekében átalakul az étkezési utalványok rendszere, a Széchenyi Pihenőkártya és az Erzsébet-utalvány erősíti majd a vendéglátóhelyek forgalmát.

LMP: a kormány helyzetbe hozza a magánszektort az egészségügyben

Szilágyi László (LMP) arról beszélt, hogy az adótörvényeken elvégzett „sunyi, apró változtatással" a jövőben a munkáltatók értékhatár nélkül nettó összegért köthetnek magánbiztosítást alkalmazottaik részére, sőt, a biztosítás kiterjedhet a dolgozó egész családjára is. Szerinte ezzel ki lehet menekíteni „bizonyos gazdagokat" a „szétrohadó" magyar egészségügyből, hiszen ezt a lehetőséget csak a magas jövedelműek tudják igénybe venni. Az LMP-s politikus azt kérdezte Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól, hogy tudott-e erről a módosításról és ez mennyire kompatibilis az eddig deklarált egészségpolitikai elvekkel. „Sem ennek a szakmai előkészítésébe sem az ezzel kapcsolatos egyeztetésbe minket nem vontak be" – mondta válaszában Szócska Miklós egészségügyi államtitkár. Hozzátette: az egyeztetés hiányát „hatékonyan számon kívánja kérni a rendszeren". Hangsúlyozta, a magyar egészségügyi rendszer jövőjét illetően a skandináv és nem dél-amerikai modell a világképe, így a szolidáris, kockázatközösségen alapuló egészségügy híve. Az államtitkár közölte: jelenleg tájékozódik az ügyben, eddig azt a választ kapta, hogy ez egy körülírt, financiális korlátok közé szorított egészségipari fejlesztésnek kíván teret nyitni, amely mindenképpen korlátozott volumenű. Hozzátette, akkor lesz nyugodt ha ez így van.

A Fidesz az Ormánsági fakazettás templomok megmentését szorgalmazza

Tiffán Zsolt (Fidesz) napirend előtti felszólalásában az Ormánság festett fakazettás templomainak megmentését javasolta.  

MSZP: 2011 az Európától való elrugaszkodás éve

Szanyi Tibor, MSZP képviselője azt mondta: a miniszterelnök sokszor beszélt arról, hogy melyik év lesz elrugaszkodás éve, a szocialista politikus szerint ugyanakkor 2011. az Európától való elrugaszkodás éve volt. Szerinte Orbán Viktor egy nagy „Allah-Akbar" felkiáltással elrohant Szaúd-Arábiába, de ott nem kapott pénzt, aztán a kommunista Kína vállát simogatva is próbált pénzt szerezni, de az sem sikerült, így csak a Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap maradt. Szerinte az Európától való elrugaszkodást mutatja, hogy José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke levelet írt Orbán Viktornak arról, hogy hogyan kell Európában együttműködni. Cséfalvay Zoltán válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió 27 ország kompromisszuma, egyeztetése és folyamatos birkózása. Hozzátette: nem szereti, amikor valaki arról beszél, hogy Brüsszel mit mond. „Brüsszel mi vagyunk" – fogalmazott.