Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) időkeretes részletes vitájával, majd jobbikos napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés hétfői ülésnapja, nem sokkal éjfél előtt.

Vita az új Ptk.-ról

Az élettársi, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozásáról alakult ki a leghevesebb szóváltás az új Ptk. hétfői részletes vitájában. Ezt megelőzően azonban Schiffer András (LMP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) is szóvá tette, hogy a kormánytöbbség időkeretet szabott egy olyan vitának, amelyben több mint négyszáz módosító javaslatot kell értékelnie a képviselőknek.

Ezt követően Rubovszky György, a KDNP-frakció módosító javaslatát ismertetve arra emlékeztetett, szeretnék, ha az élettársi kapcsolatot nem a törvénykönyv családjogi fejezetében, hanem önálló részben szabályoznák, míg a bejegyzett élettársi kapcsolatról kizárólag az erről szóló, 2009-ben hozott törvény rendelkezzen. A kormánypárti politikus hangsúlyozta, az élettársi kapcsolatban élők minden bizonnyal azért nem kötnek házasságot, mert nem kívánják vállalni az ezzel járó jogi kötelezettséget, az államnak pedig tudomásul kell vennie az így döntők együttélési szabadságát, vagyis azt, hogy vannak, akik mindenfajta kötöttség nélkül kívánnak egy háztartásban élni. Rubovszky György szerint az államnak ezért nem szabad kötelezettségeket előírnia az élettársi kapcsolatban élőknek, hiszen azzal akár éppen ezen kötelékek felbomlásához is hozzájárulhatna. A KDNP-s képviselő kiemelte ugyanakkor, hogy az élettársi kapcsolatban élő szülők és gyermekeik kapcsolatát továbbra is a családjog szabályozhatja, azonban az azonos neműek együttélése kikerülne a Ptk. hatálya alól.

A szocialista Lendvai Ildikó válaszában „kőkonzervatívnak", életidegennek és családellenesnek nevezte a KDNP javaslatát, amely szerinte 700-800 ezer létező, de házassággal meg nem erősített család elismerését vonja kétségbe. A vita későbbi szakaszában a képviselő azt mondta, lehetővé tennék a regisztrált élettársi kapcsolatban az élettárs gyermekének örökbe fogadását.

Schiffer András (LMP) úgy fogalmazott, a KDNP-t az azonos neműek együttélése bántja és az ő esélyegyenlőségüket sérti azzal, hogy nem ismeri el, ők is ugyanolyan érzelmi kapcsolatban élnek egymással, mint a különnemű házastársak.

Rubovszky György válaszában azt mondta, a házasságra nem lépők nem kérnek jogot, ezért az államnak nem is kell adnia azt. Hozzátette: tudomása szerint jelenleg 132 bejegyzett élettársi kapcsolatot igényeltek Magyarországon, ezen eseteket pedig külön törvény rendezi.

A fideszes Papcsák Ferenc rövid felszólalásában közölte, meglátásuk szerint a KDNP javaslatai senkinek sem okoznak majd joghátrányt. Az ugyancsak kereszténydemokrata Salamon László pedig azt mondta, az élettársi kapcsolatok rendezésére irányuló indítványuk a „XIX. század nemes liberális hagyományait" idézik.

Steiner Pál (MSZP) a vitában kifogásolta, hogy az élettársi kapcsolat a kötelmi jogba kerül, ahol franchise-szerződéseket is szabályoznak. „Ha nem tetszik az apának a gyerek, akkor az hibás teljesítés lesz?" – kérdezte.

A fideszes Mátrai Márta később erre úgy válaszolt, hogy a most hatályban lévő törvény két joghelyen foglalkozik az élettársi kapcsolattal, ezek egyike most is a kötelmi ügyek között található.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel utóbbira reagálva leszögezte, bár nem hisz semmilyen liberális hagyományban, ezért pártja nevében olyan megoldást szorgalmaz, amely az élettársi kapcsolatok helyett a házasságok számát növelné. Mint mondta, egy ilyen folyamat segíthetne Magyarország demográfiai helyzetén is, mivel szerinte utóbbi együttélési forma segíti inkább a gyermekvállalást.

Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás más témában tett felszólalásában egyebek mellett a joggal való visszaélés meghatározásának átemelését szorgalmazta a jelenleg hatályos törvénykönyvből.

Répássy Róbert államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy minden módosító indítvány értékes és hasznos volt, mert lehetőséget adott a jogalkotóknak arra, hogy a problémákat újra átértékeljék.

Ezt követően az ülést levezető elnök lezárta a részletes vitát.

A Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában nem alakult ki politikai vita, így ezt is lezárta az ülést levezető elnök.

Jobbikosok szólaltak fel napirend után

Napirend utáni felszólalásra három jobbikos képviselő jelentkezett. Magyar Zoltán az advent fontosságáról, Novák Előd pedig pártja keresztállításáról beszélt. A képviselőt a levezető elnök Jakab István kétszer is félbeszakította. Először azért, mert Novák Előd azt mondta, a Máté evangéliumában szereplő angyali üzenet minden Wehrmacht-katona övcsatján is szerepelt. Ekkor Jakab István azt kérte, hogy a két fogalmat ne hozza összefüggésbe.

Pár perccel később Novák Előd a vasárnapi, Kossuth téren tartott tüntetésről azt mondta, a keresztény hagyományokat sértő tett volt, hogy advent első vasárnapjára hívta össze a tüntetést a Fidesz, az MSZP, Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a „cionista biznisz szekta", a Hit Gyülekezete. Jakab István ekkor ismét figyelmeztette, és azt kérte a képviselőtől, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet.

Harmadikként Vágó Sebestyén kért szót, aki Európa nagyhatalmi berendezkedéséről ejtett szót.

A felszólalást követően a levezető elnök lezárta az ülés napirendjét. A képviselők kedden reggel 9 órakor folytatják munkájukat.

Április 12-e a Felvidékről való kitelepítés emléknapja

Az Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját országgyűlési emléknappá nyilvánította, az erről szóló fideszes javaslatot 317 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és két tartózkodó szavazattal hagyták jóvá. A határozatban rögzítették, hogy az Országgyűlés szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról; és támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a Felvidékről való kitelepítéssel kapcsolatosak. Az Országgyűlés emellett kifejezi nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.

Januártól azonos védelem alá kerül a saját és a kölcsönzött foglalkoztatottak bére

Ha egy cég csődbe megy, a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően a saját és a kölcsönzött foglalkoztatottak bérére ugyanaz a jogi védelem vonatkozik jövő januártól. A parlament 234 igen, 33 nem és 32 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló törvényt, amely a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, illetve a bérgarancia-alapról szóló törvényt módosítja. A csődtörvény módosításával a felszámolási költség része lesz a munkaerő-kölcsönbeadó által fizetendő munkabér és egyéb bérjellegű juttatás is. Ezt a szabályt alkalmazni kell a jövő január elsején folyamatban levő azon felszámolási eljárások költségeivel kapcsolatban is, amelyekben a zárómérleget még nem készítették el a felszámolók. A bérgarancia-alapról szóló törvény szintén a bértartozás körébe sorolja a kölcsönzött foglalkoztatottal kapcsolatos bérköltséget. A bérgarancia-alapból ez az összeg megelőlegezhető.

Az állam átvállalja a kistelepülések hiteleit

A kistelepülési önkormányzati hitelek átvállalásával, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hatékonyabb forrásbevonásával, illetve a Kossuth tér átalakításával összefüggésben módosította az Országgyűlés az idei évi költségvetést. A hétfőn 228 igen, 70 nem és 9 tartózkodó szavazattal elfogadott változtatás a bevételi főösszeget változatlanul 14 437,12 milliárd forintban, a kiadási főösszeget az eredetinél 96 milliárddal több, 15 108,98 milliárd forintban, így hiányát szintén 96 milliárddal magasabban, 671,86 milliárd forintban állapítja meg. Az állam az ötezer fő alatti települések december 12-én fennálló adósságát teljes egészében átvállalja. A településeknek és a kistérségi társulásoknak erről december 17-ig kell nyilatkozniuk, az állam pedig 28-ig utalja át számukra a szükséges forrásokat. A büdzsé változtatásával erre 95,7 milliárd forintot különített el az állam. Nem finanszírozza a központi költségvetés a december 12. után keletkezett adósságot, valamint az Európai Uniótól és más nemzetközi szervezettől elnyert támogatások előfinanszírozására felvett hiteleket, sem az önkormányzatok szállítói tartozásait, csupán kölcsöneiket, hiteleiket, hitel-értékpapírjaikat.

Nem vettek tárgysorozatba egyetlen kérelmet sem

Az Országgyűlés a határozathozatalok végén szavazott három javaslat tárgysorozatba vételéről is, de ezek mindegyikét elutasította a többség. Schiffer András (LMP) az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételével kapcsolatban nyújtott be javaslatot, míg párttársával, Jávor Benedekkel alaptörvény-módosításhoz adott be javaslatot. Ennek célja Schiffer András elmondása szerint az alkotmányosság helyreállítása. A Jobbik több képviselője az uniós csatlakozási szerződés felülvizsgálatáról szeretett volna az Országgyűlésben tárgyalni, de ezt a javaslatot is elutasította a Ház.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetéséről, az államfő észrevételezése alapján a jövő évi költségvetést megalapozó törvényekről és költségvetési módosító javaslatokról is szavaztak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben.

Az NMHH 35 milliárd forintból, az MTVA 78 milliárdból gazdálkodik jövőre

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 35 milliárd forintból, míg a médiatanács 126 millió forintból, és 4,5 milliárd forintos költségvetésen kívüli keretből gazdálkodhat. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) büdzséje jövőre 78,3 milliárd forint lesz. Az Országgyűlés 241 igen szavazattal, 97 nem ellenében fogadta el a számvevőszéki és költségvetési bizottság erről szóló javaslatát. Az MTVA bevételeiből 68,1 milliárd forint közszolgálati hozzájárulásból származik, 3,2 milliárd forint pedig médiaszolgáltatási díjakból. A vagyonkezelő alap büdzséje több mint 6 milliárd forintos kereskedelmi bevétellel számol. A szervezet ebből több mint 60 milliárd forintot költ médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységének kiadásaira, míg 2,4 milliárd forintot juttat a Közszolgálati Közalapítvány által felügyelt zrt.-knek, a következő megoszlásban: a Magyar Televízió, a Duna TV és a Magyar Rádió egyenként 570 millió forinthoz jut, míg a Magyar Távirati Iroda 700 millió forinthoz.

Egységes lesz a filmforgatáshoz használt helyszínek bérleti díja

Egységes díjat fizethetnek a stábok 2013-tól egy-egy filmforgatási helyszín bérletéért a mozgóképről szóló törvény – többek között ezt is tartalmazó – módosításának megszavazását követően. A képviselők 248 igen és 81 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadták el a törvénymódosítást, amely alapján egy közös táblázatba foglalták össze a területfoglalásért fizetendő díjtételeket, így a jövőben kiszámíthatóbbá válik egy-egy forgatás költsége. A legdrágább a világörökségi törvényben felsorolt fővárosi területek, valamint a turisztikailag kiemelt központi területek bérlése lesz. Ezeknél naponta és négyzetméterenként kétezer forint bérleti díjat kell fizetni forgatási helyszín esetén. A legalacsonyabb – naponta négyzetméterenként kétszáz forintos – áron a városok és megyei jogú városok közigazgatási területének nem díszburkolatos vagy nem turisztikailag kiemelt központi területeit lehet majd bérelni forgatási helyszínként. A díjtáblázatban szerepelnek a technikai kiszolgálás vagy például a stáb parkolásának külön meghatározott árai is.

Újabb döntését korrigálta az Országgyűlés az államfő észrevételére

A képviselők az államfő észrevételét figyelembe véve újra elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvényeket. Az Országgyűlés Áder János átiratára reagálva, korábbi határozatával ellentétben mégsem teszi kötelezővé a bíróságok és ügyészségek csatlakoztatását a központi illetményfejtéshez. A Ház 248 igen szavazattal, 99 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el ismét a 2013-as büdzséhez kapcsolódó jogszabály-változtatásokat, amelyeknek szeptember végén elfogadott változatát október elején küldte vissza a köztársasági elnök. Az Országgyűlés szeptember 24-én szavazta meg a jövő évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosítását, amelyben változtattak egyebek mellett az államháztartási törvényen, rögzítve, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és az Országgyűlés Hivatala kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveknek kötelező csatlakozniuk a központosított illetményszámfejtéshez. Az államfő szerint azonban ez a rendelkezés ütközik a bírák, valamint az ügyészek jogállásáról szóló törvényekkel, azok ugyanis kimondják, hogy személyi nyilvántartásaik más nyilvántartási, illetve adatrendszerrel nem kapcsolhatók össze.

Jelentős államadósság-csökkenéssel számol a 2013-as költségvetés

A GDP-arányos államadósság jelentős csökkenésével számol az a jövő évi költségvetési javaslatot módosító indítvány, amelyet hétfőn fogadott el a parlament. Az Országgyűlés szakbizottságának javaslata szerint az államadósság a bruttó hazai termék 73,7 százaléka lesz a jövő év végére az eddig tervezett 76,8 százalék helyett. Az idei év végén pedig a várt 78 százalék helyett 74,6 százalék lesz az adósság mértéke. Ennek egyik oka, hogy a júniusban előrevetített csaknem háromszáz forintos árfolyam helyett a jövő évi költségvetés úgy számol, hogy egy euró 283,4 forintot ér, és a forint a svájci frankhoz viszonyítva is erősebb lesz a korábban vártnál. A javaslatban megfogalmazott várakozás szerint az államháztartás központi alrendszerében 21 724,9 milliárd, az önkormányzati alrendszerben pedig 577,5 milliárd forint lesz az adósság mértéke. Az összesített államadósság 23 573,3 milliárd forint helyett 22 406,1 milliárd lehet.

Az új komáromi Duna-híd megépítéséről, az alapítványi iskolákról, a romák oktatásáról volt szó a kérdések között az Országgyűlésben.

MSZP: meddig fizetnek többet a Szombathelyre utazók?

Ipkovich György (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Budapestről Szombathelyre, vasúton utazók drágábban veszik a menetjegyet, mint az ugyanilyen hosszú szakaszon, de az ország más pontján utazók. Mint mondta, ennek az az oka, hogy ezt a vonalat a MÁV Start, és a GYSEV közösen üzemelteti. Arra várt választ: az itt utazók hátránya meddig marad fenn? Fónagy János államtitkár elmondta, hogy a bérleteseknek az üzemeltetők kedvezményt adnak annak érdekében, hogy az üzemeltetési határponton áthaladók ne szenvedjenek hátrányt. Hozzátette: a tárca minden további javaslatot megvizsgál.

Jobbik: mit tesz a kormány azért, hogy ne legyen luxus a gyermekvállalás?

Sneider Tamás azt kérdezte, hogy mit tesz azért a kormány, hogy a gyermekvállalás ne luxus legyen. Kitért arra, hogy Magyarországon úgy vezették be az egykulcsos rendszert, hogy az adójóváírások eltörlése, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék emelése miatt az alacsony jövedelműek terhei jelentősen nőttek, és ma már 6 millióan élnek a létminimum alatt, ha a felvett hiteleket is beszámítják. A gyermeket nevelő családok egyre nagyobb hányada küzd hónapról-hónapra a túlélésért – állapította meg. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint az egykulcsos adó egyszerűbbé teszi az adózást, nem bünteti a többletmunkát, és a gazdaság kifehérítése irányába mutat. Célzottan azokat a csoportokat támogatja a kormány, ahol a legnagyobb szükség van a járulékok csökkentésére, és ide tartoznak a fiatalokon, képzetleneken túl a kismamák is. Kitért a családbarát adórendszer bevezetésére is, és azt mondta: 2011-ben 180 milliárdnyi korábban befizetendő adó maradt a gyermekeket nevelő családoknál.

Fidesz: mikor kezdődik az új komáromi Duna-híd építése?

Molnár Attila azt kérdezte, mikor kezdődik Komáromnál az új híd tervezése és építése. A kormánypárti politikus felidézte, hogy az Országgyűlés november 12-én ratifikálta a vonatkozó megállapodást, és azt mondta, mérföldkő lesz a térség és az ország szempontjából is a Duna-híd megépítése. Völner Pál államtitkár elmondta, hogy a két ország közös szándéka, a beruházás a 2014-20 közötti uniós programozási időszakban megvalósuljon, és a támogatási szerződés aláírása megtörtént. Kifejtette: a partnerségi megállapodást a szlovák féllel várhatóan még idén megkötik. A Duna-híd és a csatlakozó útszakasz jogerős építési engedélyeinek kiadása 2015 nyarára várható, a kiviteli tervek jóváhagyásának, leszállításának átfutási ideje mintegy két év. A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás várhatóan 2016-ban indulhat, és az építési munkák két évig tartanak – mondta.

MSZP: mi lesz az alapítványi fenntartású intézményekkel?

A szocialista Sós Tamás az alapítványi iskolák jövő évi működésével kapcsolatos szabályokat hiányolta. Milyen jogszabály rögzíti majd a működéshez szükséges pénzeszközöket, mi lesz a számítás módja, esetleg közvetlen bérfinanszírozás várható az állami intézményekkel azonos módon? – sorolta kérdéseit a szocialista képviselő, aki ezen intézmények hátránykompenzáló munkájára hívta fel a figyelmet. Halász János államtitkár szerint a képviselő nem olvasta el a köznevelési törvényt, mert abból kiderül, hogy az érintettek munkabérét a központi költségvetés biztosítja. A köznevelési szerződés megkötésével pedig további finanszírozást is kaphatnak ezek az intézmények – jelezte, hozzátéve: az új rendszer elindításáig a jelenlegi normatív rendszert tartják fenn. Az eddig önkormányzati fenntartású művészeti iskolák állami kézbe kerülnek, ami kiszámíthatóbb finanszírozást jelent majd.

Jobbik: lesz-e valódi segítség a cigányság a felzárkózásához?

Baráth Zsolt (Jobbik) a cigányság helyzetével összefüggésben arról beszélt, hogy a Jobbik folyamatosan szorgalmazza a bentlakásos iskolarendszer elindítását, mely valódi segítséget nyújthat a felemelkedésre, a szegénységből való kiszakadásra, a többségi társadalomba való beilleszkedésre. Ez szerinte nem feltétlenül az ördögtől való, más országokban divat, különösen a felső tízezer körében, hogy ilyen intézményekben taníttatják gyermekeiket – hangoztatta a jobbikos politikus. Halász János kiemelte: a nemzeti felzárkózási stratégiában az oktatáshoz kapcsolódó 11 intézkedés garanciát jelent, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is minőségi óvodai-iskolai nevelésben részesüljenek. A korai óvodáztatásnak, a családok bevonásával kifejlesztett minőségi együttnevelésnek, a befogadó iskolai környezet kialakításának az érintett gyermekek iskolai kudarcainak mérséklésében jelentős szerepe van – fejtette ki. Szerinte a vázolt elképzelés a továbbtanulás esélyének csökkenéséhez vezet, és elfogadhatatlan egy demokratikus jogállamban, hogy gyermekkorában bárkit kiszakítsanak a családja köréből.

Ellenzéki politikusok faggatták Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Nemzeti konzultáció kezdődik hajléktalanügyben

Nemzeti konzultációba kezd a kormányfő a megyei jogú városokban, hogy kikérje az ott lakók álláspontját a hajléktalansággal kapcsolatos alkotmánybírósági döntés utáni helyzetről. Orbán Viktor ezt az LMP-s Szabó Tímea kérdésére válaszolva közölte.

A Századvéggel kötött szerződések nyilvánosságát követeli az MSZP

Az MSZP-s Lukács Zoltán szerint nyilvánosságra kellene hozni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Századvég-csoport között létrejött, összesen 3,1 milliárd forint összértékű, például szakpolitikai tanulmányok, sajtófigyelés és -elemzés elkészítésére vonatkozó keretszerződéseket. „Minden olyan tanulmányt szívesen nyilvánosságra hozunk, amelynek a javaslatait megfogadtuk, de nem áll módomban nyilvánosságra hozni olyan tanulmányokat és olyan javaslatokat, amelyekkel belső viták után végülis szemben foglaltunk állást" – mondta válaszában a miniszterelnök.

Orbán: a devizában eladósodott vállalkozásoknak is segít majd a kormány

A jobbikos Volner János arra hívta fel a figyelmet, hogy nő az ország államadóssága. Orbán Viktor válaszában közölte: az adósságcsapdából való kiszabadítás több lépésből áll: ezek között van az államadósság csökkentése, a családok, az önkormányzatok, majd az egyetemek és sportszervezetek adósságának leszorítása, a következő félévben pedig a devizában eladósodott vállalkozásoknak kínál majd ilyen programot a kabinet.

A Fidesz az akadálymentesítésről érdeklődött

Hirt Ferenc (Fidesz) arról kérdezte a kormányt, hogyan alakult az elmúlt időszakban az akadálymentesítésre szánt források felhasználása, és a jövőben milyen pénzek állnak rendelkezésre. Válaszában Soltész Miklós szociális államtitkár közölte: a 2007 és 2010 közötti időszakban az akkori kormányzat 15 milliárd forintot költött el akadálymentesítésre, több pozitív eredménnyel, ugyanakkor voltak felesleges beruházások is. Elmondta továbbá, hogy azokat a kormányhivatalokat, amelyeket a fogyatékkal élők többsége felkeres, többmilliárd forintból mind fizikailag, mind pedig az infokommunikáció területén akadálymentesítenek.

Orbán: megvédjük zsidó honfitársainkat

A szocialista Steiner Pál azonnali kérdésére válaszolva Magyarországhoz méltatlannak nevezte a miniszterelnök a jobbikos Gyöngyösi Márton egy héttel ezelőtti felszólalását. A kormányfő ugyanakkor visszautasította az MSZP-s politikusnak azt a követelését, hogy kezdeményezze Németh Zsolt külügyi államtitkár menesztését. Steiner Pál szerint az államtitkár lagymatag, felkészületlen és hanyag választ adott a zsidó származású kormánytagok és képviselők listázását szorgalmazó jobbikos képviselőnek.

Orbán: maradunk az EU-ban és harcolunk

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a Magyarországnak szánt uniós források tervezett csökkenésére utalva azt mondta, „a magyarok nem erre az együttműködésre szavaztak". Orbán Viktor válaszában azonban úgy foglalt állást, hogy helyes döntés volt a csatlakozás, az unión belül kell védeni a magyar érdekeket. „Maradunk és harcolunk" – összegezte.

Az LMP egy alcsúti juhász érdekében emelt szót

Szabó Rebeka, az LMP képviselője azt kérdezte, a kormány megengedhetőnek tartja-e, hogy „egy szegény alcsúti juhászt Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere fokozatosan, a földalap asszisztálásával próbál elkergetni a lakóhelyéről, lezárja a legelőihez vezető utat, és megvegye azt a földet, amin a hodálya áll". Az ellenzéki politikus a kajászói földbérlet-pályázatok eredményét is kifogásolta. Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára meglepőnek nevezte, hogy az LMP és a Jobbik „versenyt fut azért, hogy melyikük tudja rávenni a kajászói gazdákat a törvénytelenségre", és a jogszabályok betartására szólított fel. A képviselő más felvetéseit nem kommentálta.

MSZP: Orbán tárgyalás helyett harcol

Harangozó Gábor (MSZP) szerint a miniszterelnök harcolni ment Brüsszelbe a legutóbbi uniós csúcstalálkozóra, mert két és fél év alatt sem jutott el addig, hogy szövetségeseinkkel nem harcolni, hanem tárgyalni kell. Orbán Viktor erre azt mondta, belefáradt, hogy olyan fiatal képviselők ócsárlását hallgassa, akik „azt sem tudják, mi fán terem az Európai Unió". Hozzátette: keresi azokat a pontokat, amelyekről – mivel nemzeti érdekről van szó – értelmesen tud beszélni a kormányoldal és az ellenzék, a szocialista politikus azonban erre nem adott lehetőséget.

LMP: mi alapján válogat a kormány a cégek között?

Mile Lajos (LMP) felszólalásában arra emlékeztetett, hogy a kormány nemrég a Hankook gumiabroncsgyárral írt alá együttműködési megállapodást. Milyen szempontok alapján választja ki a kabinet a vállalatokat az együttműködésre? – kérdezte. Szerinte az Orbán-kormány azokat a cégeket tekinti partnerének, mint elődje, amelyek beágyazottak a globális piacra: import anyagból gyártanak exportra, kevés hozzáadott értékkel, akár környezetszennyezően. A kormány azt vizsgálja, mekkora beruházást valósít meg a vállalat, és hosszú távon kíván-e az országban maradni – mondta válaszában Cséfalvay Zoltán államtitkár. A szempontok közé sorolta azt is, hogy a vállalatok termelői szektorral való kapcsolatát és a szakképzésben való részvételét is áttekintik a kiválasztás előtt.

Jobbik: a kormány megoldottnak tekinti-e a cigány-magyar együttélés problémáját?

A jobbikos Mirkóczki Ádám a cigányság integrációjával foglalkozó vitanap kapcsán tette fel a kérdést a miniszterelnöknek: a vitanappal megoldottnak érzi-e a kormány a problémát. Orbán Viktor azt mondta: a kormány minden egyes vitanap után megvizsgálja, hogy a javaslatokat be tudja-e építeni a politikájába.

Az őstermelői igazolványok kiváltási módja, a miskolci távfűtés díja, az akadálymentesítés helyzete, a nemzeti dohánybolt-pályázatok, valamint az önkormányzatok eladósodása is téma volt az interpellációk között az Országgyűlésben.

Fidesz: egyszerűsödjön az őstermelői igazolványok kiváltása!

Pócs János (Fidesz) az őstermelői igazolványok kiállítási rendjének egyszerűsítését kérte a kormánytól. Szerinte ugyanis a jelenlegi rendszer túl bonyolult, ezért szükség lenne az adminisztráció csökkentésére. Példaként említette, hogy ne kelljen az igazolványokat évente megújítani. Czerván György államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány minden adminisztrációs könnyítést támogat, így a Magyary Egyszerűsítési Program keretein belül több mezőgazdasági igazolvány – így az őstermelői igazolvány – egyszerűsítésére is pályázatot írt ki. Ezt követően a kormány már változtatott is az igazolvány kiváltásának szabályain. Ismertette: 2013-től nem kell évente megújítani, hanem elég lesz három évente kiváltani a szükséges igazolásokat, valamint csökkenni fog az ügyintézési határidő is a mostani 15 napról 8 napra.

MSZP: mikor csökken a távfűtés díja Miskolcon?

Simon Gábor (MSZP) a 70 ezer távfűtéses lakásban élő miskolci lakos ügyében szólalt fel. A helyi szolgáltató ugyanis egy beruházással növelte a megújuló energia felhasználását, így elvileg lehetőség lenne a távfűtés árainak csökkentésére. Ismertette azt is, hogy az árak meghatározása azonban már nem önkormányzati, hanem központi állami hatáskör, ezért azt kérdezte a kormánytól, hogy mikor csökkenhet a távfűtés díja Miskolcon? Fónagy János államtitkár válaszában elismerte: a kormány számára valóban kiemelten fontos a megújuló energiaforrások támogatása. Hangsúlyozta: az eddig megépült megújuló energián alapuló hőtermelő egységek kiskapacitásúak és a helyi távhő árára nincsenek befolyással. A nagyobb kapacitású új hőtermelő egység átadása után pedig az energiahivatal megvizsgálja majd az árcsökkentés lehetőségét.

Jobbik: siralmas az akadálymentesítés helyzete

Vágó Sebestyén (Jobbik) a fogyatékos emberek világnapja kapcsán szólalt fel. Magyarországon 600 ezer ilyen ember él, de "sorsuk alakulása közvetve, vagy közvetlenül a lakosság harmadát érinti". Az ellenzéki politikus az ezzel a témával kapcsolatban hozott ENSZ egyezmény alapján elkészített Új Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról kérdezte a kormányt. Szerinte a helyzet siralmas és használható koncepcióra lenne szükség. Halász János államtitkár elismerte: 2010-ben az akadálymentesítés nem érte el azt a szintet, amit el lehetett volna várni, ezért az új kormány átdolgozta az ehhez kapcsolódó stratégiát és átfogó felmérést indított. Az így létrejövő adatbázis alapján célzottan és hatékonyabban tervezi majd a kormány az akadálymentesítést. Ennek érdekében 2012 végéig 5 milliárd forint keretösszegű pályázatot írnak ki – tette hozzá.

MSZP: késésben van a kormány a trafik-pályázatokkal

Tóth Csaba (MSZP) a trafiktörvény kapcsán kérdezte a kormányt. Szerinte a november közepén kiírt pályázatok nem felelnek meg a törvényi előírásoknak, a kormány késésben van és kidolgozatlanok a feltételek is. Fónagy János államtitkár elmondta: a kormány igenis betartja a jogszabályban foglaltakat, a pályázatok benyújtásának részletes feltételeinek elkészítése jelenleg is zajlik.

Jobbik: ki számoltatja el az eladósodott önkormányzatok vezetőit?

Rubi Gergely (Jobbik) az eladósodott önkormányzatok kapcsán kérdezte a kormányt. Több példát is ismertetve – Debrecen és Mezőkövesd – leszögezte: a legeladósodottabb önkormányzatok többségét kormánypárti politikusok vezették az eladósodás ideje alatt. A jobbikos politikus feltette a kérdést: ki és mikor fogja számon kérni a törvények betartását a fideszes politikusokon? Tállai András államtitkár válaszában kiemelte: Debrecen és Mezőtúr esetében is az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében megállapította, hogy a két település jól gazdálkodott, így szó nincs csődről. Hangsúlyozta: a kormány kihozza az önkormányzatokat adósságcsapdából, míg a Jobbik vádaskodik.

A közelgő romániai választásokról és az ottani magyar pártokról, a kajászói földpályázatokról, valamint a vidéki főiskolák sorsáról volt szó az interpellációk között az Országgyűlésben.

Napirend

Változott az előzetes napirend, a Fidesz javaslatára a képviselők határoztak arról, hogy az Országgyűlés kedden tűzi napirendjére a szigetközi Öreg-Duna meder és a győri Mosoni-Dunáról szóló népi kezdeményezésre vonatkozó indítványt. Szintén a nagyobbik kormánypárt javaslatára a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról szóló törvénymódosítást szerdán tárgyalják.

A képviselők a házelnök javaslatára a Ptk.-ról szóló törvényjavaslat részletes vitáját 4 óra 20 perces időkeretben határozta meg a többség.

MSZP: a kormánypártok beavatkoznak a környező országokban a választásokba

Ujhelyi István arról beszélt, hogy nem volt olyan választás az elmúlt két és fél évben a környező államokban, amibe a jelenlegi kormánypártok ne avatkoztak volna bele. Kiemelte: a legutóbbi romániai önkormányzati választásokon a Fidesz és Kövér László házelnök által támogatott két kis párt együtt ért el annyi szavazatot, mint az Magyar Polgári Párt négy évvel korábban, az RMDSZ 55 ezerrel tudta növelni szavazóinak számát. "Orbán Viktor miniszterelnök pávatánca egy gusztustalan násztánccá változott a Nyirőt, Szálasit éltető neonácikkal, amikor tavaly tavasszal a (...) házelnök közpénzből kívánta az újratemetést megszervezni" – fogalmazott, hozzátéve: ez legalább annyira álságos, és hazug, mint Rogán Antal napirend előtti hozzászólása. Szerinte a kormánypártok olyan házszabályt hoztak, hogy az egyes ellenzéki frakciók ne tudják megkerülni az együttműködést. Rétvári Bence államtitkár visszautasította, hogy még a kegyeleti jogot is megtagadná az MSZP-s képviselő. Szerinte nem azért működik együtt a Jobbik és az MSZP, mert megfosztotta volna bármitől az új házszabály őket, a 94-es házszabály szerint is ugyanilyen limitek lettek volna. Mint mondta, örül annak, hogy az MSZP is elkezdett foglalkozni a határon túli magyarokkal, de az nem jó, ha szavaikat ők kezdik megmagyarázni. A versengés a demokrácia velejárója, és nem külső beavatkozás eredménye. Az a lényeg, hogy minél hatékonyabban képviseljék a határon túli magyarok érdekeit - jegyezte meg.

Jobbik: törvénytelenség a kajászói földpályázatokon

Magyar Zoltán a kajászói földpályázatokat idézte fel, és emlékeztetett arra, hogy egyetlen hektár sem jutott helyieknek. A jobbikos képviselő konkrét törvénytelenséget említett, majd követelte, hogy azonnal vizsgálják felül az eddig megkötött szerződéseket, módosítsák a pályázati rendszert, változtassanak a gyakorlaton, az egyéves ideiglenes szerződésekkel ne éljenek vissza, és azonnali hatállyal hozzák nyilvánosságra az összes szerződést. Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár kiemelte: Magyarország jogállam, ahol a normákat jogszabályok határozzák meg, és ezek mindenkire nézve kötelezőek. Az igazságot a bíróságnak kell meghatároznia – szögezte le, hozzátéve: a képviselő Kajászón a gazdákat törvénytelenségre bírta rá, amelynek vége a földfoglalás és a büntetőeljárás lett. Szerinte a képviselői esküjét sértette meg a jobbikos politikus, amikor a földfoglalásra bíztatta a kajászóiakat.

LMP: mi lesz a vidéki főiskolák sorsa?

Osztolykán Ágnes (LMP) rámutatott: egy főiskola nem csak egy adott település, hanem az egész régió számára fontos lehet. A megszorítások már eddig is komoly következményekkel jártak szerinte, erre példaként a szolnoki főiskolát említette. A képlet egyértelmű: a felsőoktatás leépítése elsősorban a vidéki intézményeket sújtja – állapította meg, és azt kérdezte: folytatódik-e ez a folyamat annyira, hogy össze kell vonni, vagy be kell zárni intézményeket. Halász János államtitkár a mai kényszerintézkedéseket az előző kormány lépései idézték elő. Rámutatott: a bajai és szolnoki főiskola tartozásainak több mint 80 százaléka a PPP-tartozásokból ered, ugyanis nagyobb hallgatói létszámra tervezték ezeket a beruházásokat. Leszögezte: nincs szándékukban a főiskolák felülről, adminisztratív úton való megszüntetése, az együttműködés változatos formáit tudják felkínálni.

Gyöngyösi Márton múlt heti felszólalásával, az emberi jogokkal és az E-ON-nal foglalkoztak a napirend előtt felszólalt képviselők az Országgyűlés ülésén.

Jobbik: Gyöngyösi bocsánatot kért

Vona Gábor (Jobbik) – akinek a felszólalása alatt az LMP nem vett részt az ülésen – Gyöngyösi Márton múlt heti felszólalása kapcsán azt kérdezte, miért akarja most az MSZP és a Fidesz egy rossz, de helyesbített mondatért az egész Jobbikot betiltani. Szerinte azért, hogy közösen takarítsák el az egyetlen talpon maradt nemzeti erőt, amely igazi rendszerváltást akar. Gyöngyösi Márton félreérthetően fogalmazott, de sem származási, sem vallási kérdést nem feszegetett, hanem kizárólag országgyűlési képviselők és kormánytagok állampolgárságát vizsgálta – értékelte Vona Gábor, aki szerint frakciótársa valóban rosszul fejezte ki magát, ezért elnézést kért, itt le is záródhatott volna a történet. „De voltak hivatásos rettegők, program nélküli hisztériázók, akik nem így gondolták" – mondta, feltéve a kérdést: miért titkos információ a kettős állampolgárság kérdése? Úgy folytatta: a vasárnapi megmozdulás megmutatta, hogy az MSZP és a Fidesz azonnal képes koalícióba tömörülni, ha a jelszó az, hogy „együtt Jeruzsálemért". Az emberek számára nem a sárga csillag, hanem a sárga csekk a valódi probléma, ami a két politikai erő közös felelőssége – zárta felszólalást.

Fónagy János államtitkár válaszában rossz gyakorlatnak nevezte a bocsánatkérést, felvetve: ha 1945-ben Szálasi Ferenc bocsánatot kért volna, Vona Gábor mit mondott volna. Hangsúlyozta, az esetnek vannak történelmi előzményei, történelmi tapasztalatai és áldozatai – mintegy 600 ezer magyar ember. Elmondta azt is: nem kettős állampolgár. Hozzátette: „apám, anyám zsidó volt, én is az vagyok, ha tetszik, ha nem". A Jobbik viselje a társadalom minden ítéletét azért az útért, amit választott – zárta szavait, amelyeket hosszas taps követett a Házban.

LMP: valami nincs rendben az emberi jogokkal

Szabó Tímea (LMP) szerint valami nagyon nincs rendben Magyarországon az emberi jogokkal, egyre többször kell nemzetközi fórumokhoz fordulni a kormányzati döntések miatt. Hosszasan sorolta azokat a jogokat, amelyek szerinte csorbultak, ezek között említve az előzetes választási regisztrációt. Azt mondta: ha nem ilyen társadalompolitikát követne a kormány, akkor rasszista kijelentések sem hangzanának el. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára azt válaszolta: Magyarországon, egy szűk kisebbségen kívül mindenki által elutasított az a gyűlöletkeltő hangnem, amit egy hete ütött meg egy képviselő a parlamentben. A választási regisztrációról szólva közölte, az nem befolyásolja a választás egyenlőségét, senkinek nem biztosít több vagy kevesebb jogot.

MSZP: szavak mellett tettekre is szükség van

Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta: Rogán Antal (Fidesz) vasárnapi beszéde után úgy tűnik, a Fidesz szerint sem elfogadhatóak a Gyöngyösi Márton által vázolt eszmék. Nem elég azonban szavakban elhatárolódni, tettekben is szükség van rá - tette hozzá, majd emlékeztetett egy a Rogán Antal által a Jobbikkal kötött 2006-os együttműködésre. Idézte a miniszterelnök Jobbiknak adott parlamenti válaszát is, amelyben Orbán Viktor uniós kötelezettséggel magyarázta a halálbüntetés visszaállításának megvalósíthatatlanságát. Tartsák politikai karanténban az ordas eszmék hirdetőit és felejtsék el a Horthy-korszak felélesztését – javasolta a kormányoldalnak. Rétvári Bence azt hangsúlyozta: a Jobbik megnyilvánulásaival sem a kormányzat, sem az MSZP nem ért egyet, a párt mégis itt van a parlamentben. Szerinte azért, mert a Gyurcsány-Bajnai-korszak intézkedései életre hívták a társadalmi igényt iránta. Nem lett volna igény a szélsőséges eszmékre, ha a korábbi kormányok nem uszítottak volna kettős állampolgárság ellen, vagy nem lőttek volna gumilövedékeket – fogalmazott.

KDNP: kinek használ és kinek nem a jobbikos felszólalás?

Varga László azt sorolta, kinek használ és kinek árt Gyöngyösi Márton múlt heti felszólalása. Szerinte a profitálók között van a Jobbik mellett a politikai baloldal, amely eddig is minden alkalmat megragadott arra, hogy az antiszemitizmus terjedését láttassa. Hozzátette: a szocialisták és a liberálisok kampánycélra használják a sárga csillagot. Ártott viszont a felszólalás a határon túli magyarságnak, és csorbát szenvedett az ország nemzetközi híre is – mondta. Rétvári Bence megerősítette, hogy sokat ártott az országnak a kijelentés. Hozzáfűzve, hogy a Jobbik a közjogi nemzetegyesítés elé is akadályt görgetett. Közölte azt is, egyszerre zsidókat nyilvántartásba venni és kettős keresztet állítani nem lehet.

Fidesz: tisztességtelen összemosni a sárga csillagot a sárga csekkel

Rogán Antal (Fidesz) a nemzeti önrendelkezés értekében tett újabb lépésként értékelte az E-ON gáz üzletágának visszavásárlását, hangsúlyozva: nem mindegy, hogy a monopol helyzetben lévő vállalkozások külföldi vagy magyar tulajdonban vannak. Utalva Vona Gábor felszólalására, kijelentette azt is: tisztességtelen összemosni a sárga csekket a sárga csillaggal. A felszólalásra szerinte a képviselő nem választ várt, hanem provokált vele. A szocialista felszólalásra reagálva közölte: csak olyan erkölcsi mércét állítsanak mindenki elé, amelyet maguk is meg tudnak ugrani, majd olyan előterjesztéseket mutatott fel, amelyeket az MSZP és a Jobbik közösen jegyez. „El kellene dönteni, hogy karantén van, vagy nincs karantén" – fűzte hozzá, jelezve, hogy ő azért szólalt fel a bírált kijelentés elleni megmozduláson, hogy kiálljon a megbántottak mellett, míg az MSZP szerinte azért ment oda, hogy hergelje az ott lévőket.